Az ars poetica (latin 'költői mesterség, költészettan') a gondolati líra világosan elkülönülő költeménytípusa; azon művek elnevezése, amelyek a költészet szűkebb és tágabb szakmai céljaival és eszközeivel, a költői műalkotás lehetséges céljaival foglalkoznak. Két fő válfaját szokás megkülönböztetni. Az egyik terjedelmesebb, rendszeres áttekintést igyekszik nyújtani e problémakörről, a másik annak átfogó jellemvonását vagy valamely fő problémáját emeli ki, rövidebb formában. Az antikvitástól a romantikáig az ars poeticák összegző-tanító normatív jellegűek, szabályrendszert fogalmaznak meg, a romantika óta azonban egyértelmű a lírai jelleg, a vallomásosság. A modern költészetben sokféle ars poetica létezik, amelyek közt az egyes korszakokban, sőt egyes alkotói pályákon is határozott vonulatok különböztethetők meg. Legtágabb értelemben szinte minden költői mű belefoglalható, hiszen elmond valamit a költő költészeti nézeteiről. Szűkebben a költészetről, a költőlétről közvetlenül megnyilatkozó alkotások sorolhatók ide. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a mű más tárgyköröket is magába olvasszon, és nem zárja ki az áttételességet, a szimbolikusságot sem.
A középiskolai tanulmányok szempontjából legfontosabb ars poetica versek:
Quintius Horatius Flaccus: Ars poetica
Lope de Vega: A komédiaírás új mesterségéről
Csokonai Vitéz Mihály ars poetica-versei
Petőfi Sándor: A természet vadvirága
Petőfi Sándor: A XIX. század költői
Arany János: Letészem a lantot
Arany János: Vojtina ars poeticája
Arthur Rimbaud: Magánhangzók szonettje
Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én...
Babits Mihály: A lirikus epilógja
Babits Mihály: Cigány a siralomházban
Babits Mihály: Mint a kutya silány házában
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke
Faludy György: Óda a magyar nyelvhez
Orbán Ottó: A XX. század költői
Petri György: Vagyok, mit érdekelne
Petri György: Horgodra tűztél, uram
Cseh Tamás-Bereményi Géza: Szülés
Szempontok az ars poetica-versek megítéléséhez, besorolásához:
ars poetica-típusok: az írói-költői tevékenység egészéről - az írói-költői tevékenység valamelyik részletéről
ars poetica-típusok: előíró (szabályokat megfogalmazó) - vallomásos
ars poetica-típus: katalógus
ars poetica-típus: számvetés (végigtekintés az (eddigi) életművön, pl. szakaszolás)
költőtípusok: poeta natus - poeta doctus
költőtípusok: mesterember - teremtő géniusz
költőtípusok: elátkozott költő - remeteköltő
költőtípus: váteszköltő
költészettípusok: közéleti - a közélettől elzárkózó
a közéleti elkötelezettség típusai: a költészet alakítja a közéletet - a költészet lereagálja a közéletet
Az ars poetica-versekben gyakorta megjelenő témák:
a kötő, a költemény, a (nem feltétlenül homogén) közönség (és esetleg az irodalmi intézményrendszer) viszonyrendszere
a költői tehetség, a költőlét előnyös és előnytelen vonásai (átok vagy áldás a tehetség)
a vers születésének folyamata
az elkészült vers fogadtatása
a költőnek saját költőszerepéhez, a költői küldetéséhez való viszonyulása
a költészet feladata, szerepe a világban, az ember életében
a költőnek a költőtársakhoz, a költőelődökhöz való viszonyulása
a nyelvhez mint a költészet alapanyagához való viszonyulás
Források: