A felvilágosult abszolutizmus a XVIII. századi Európa több országában is megjelenik; a rendszer a feudalizmus fenntartására törekszik, de emellett a kor gazdasági követelményeihez is igazodni kíván. Jozefinizmus: II. Józsefnek, a legtöbbet vitatott Habsburgnak elveit és kormányzási gyakorlatát értjük alatta. Jellemzői:
- merkantilista jellegű gazdaságpolitika
- szociális és egészségügyi reformok
- az egyház előjogainak szűkítése
- az adózó jobbágyok megvédése a földesúri túlkapásokkal szemben
Eszményképe az egységállam volt és ezt abszolutikus eszközökkel akarta elérni. Magyarország királyává meg sem koronáztatta magát.
Egyházpolitikai rendeletek
- uralkodói engedélyhez kötötte a pápai bulla kihirdetését
- 1781 Türelmi rendelet: a nem katolikusok (protestánsok) szabad hivatalviselési és vallásgyakorlási joga
- betiltotta a nem betegápolással vagy oktatással foglalkozó szerzetesrendeket
- a cenzúrát kivette a katolikus egyház kezéből
- Továbbá eltökélt szándéka volt, hogy megadóztatja a nemesi és az egyházi birtokokat
- Egyházpolitikai rendeleteit a Szentszék sem nézhette tétlenül: 1782-ben VI. Pius pápa Bécsbe látogatott. Ám ez a „fordított Canossa-járás” sem változtatta meg II. József álláspontját.
Kormányzati reformok
- összevonta az országos főhivatalokat
- az országot 10 kerületre osztotta, élükön királyi biztosokkal
- 1785 jobbágyrendelet (megszünteti az örökös jobbágyságot, engedélyezi a szabad házasodást, költözést stb.)
- eltörölte a „jobbágy” megnevezést
- nyelvrendelet (Lombardia és az osztrák Németalföld kivételével, mivel ott túl erősek voltak a nyelvi hagyományok) az egész birodalomban a német lett a hivatali[1] nyelv, ami nagy felháborodást váltott ki Magyarországon.
Rendeleteivel (s főként, hogy ezeket az országgyűlés mellőzésével hozta) magára haragította a nemességet és a papságot. A protestánsok és egyes nemesek üdvözölték a türelmi rendeletet és néhányan még hivatalt is vállaltak.
1788-ban hadat indított a törökök ellen, amit azonban a társadalom minden rétege megszenvedett.
II. József halálos ágyán valamennyi intézkedését visszavonta kivéve a vallástürelmi- és a jobbágyrendeletet.
II. Lipótra (1790-92) egy felfordult birodalmat hagyott: Belgium elszakadt, a magyar rendek pedig a porosz udvarral tárgyaltak a magyar trón sorsáról.
II. József halálával a központi kormányhivatalok megbénultak, a hatalom a köznemesség uralta megyék kezébe került. Ezen megyék az összes rendeletet (válogatás nélkül) hatályon kívül helyezték. Ezek után az ország a magyar nyelv, magyar ruha, ének, zene, tánc kultuszában égett. Törvénybe iktatták a magyar nyelv tanítását.
Igaz, hogy II. József egy tollvonással megsemmisítette alkotását, de ezek után sem az udvar, sem a rendek nem voltak azonosak tíz évvel azelőtti önmagukkal.
Nagy földrajzi felfedezések, Európa gazdasági kettéválása, végbementek az eredeti tőkefelhalmozódás feltételei.
Az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltotta fel. A gőz lett a legfontosabb energiaforrás. A gépek és a gőz átalakította a munkahelyeket és új üzemformát eredményezett: a gyárat. Megszületett a termelőeszközök piaca. Kifizetődővé vált a gépgyártás.
- a háromnyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó
- takarmánynövényeket termesztettek, megnőtt az állatállomány
- a földeket rendszeresen trágyázták
- a mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt, mint a lakosság
- jól működő hitelszervezet
A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődik. Előbb a fonást gépesítették, majd megjelentek a szövőgépek. Alapanyag mindinkább a gyapot lett. A kibontakozó ipari forradalom megkövetelte a szállítás és a közlekedés fejlesztését (Mac Adam: műút). Angliában vasútépítési láz lett úrrá. A vasútépítés újabb jelentőséget adott a gőzgépeknek, s piacot teremtett a szén, a vas számára. 1830 és 1850 között a szén és a vastermelés megháromszorozódott.
Az új ugrás a gépek előállításának gépesítése volt. A gépek iránti növekvő kereslet kifizetődővé tette a sorozatgyártásukat. A gépgyártásban a forgácsoló gépek játszottak kulcsszerepet. Bevezették a szabványokat. A fölhalmozott hatalmas összeg a nehéziparba áramlott. Az ipari forradalom megváltoztatta a haditechnikát és befolyásolta az egyes országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forradalom Angliája a XIX. sz. középső harmadára komoly világhatalmi tényező lett.
Az ipari forradalommal együtt jár a lakosság gyors növekedése. A viszonylagos népfölösleg feltétele az ipari forradalom kibontakozásának. A lakosság a városok „javára” növekedett. Az ipari forradalom visszahatott a mezőgazdasági fejlődésre, megjelentek az első mezőgazdasági gépek. Tovább javultak a higiénés viszonyok. Az ipari forradalom hozzájárult az ún. demográfiai robbanáshoz.
A tőkés gazdaság fejlődésének alapja az új üzemformák, szervezési eljárások bevezetésében, illetve a munkások számának növelésében rejlett. A XVIII. század közepéig alapvető technológiai, technikai változások nem következtek be.
Megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése. A XVIII. századi gazdasági nekilendülés általános modernizációs folyamatot indított el. Kibontakozott az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a városok forradalma, és alapvető változások következtek be a társadalmi osztály szerkezetében is, miközben megsokszorozódott a népesség. Ezek a változások jelentős hatással voltak a tudományok és a művészetek fejlődésére is.
A gazdasági robbanás lehetőségét a mezőgazdaság fejlődése teremtette meg. A mezőgazdaság fokozta a termelékenységet, hogy élelmezni tudja a gyorsan növekvő városi népességet; növekvő számú munkaerőt szabadított föl az ipar számára, és biztosította az eredeti tőkefelhalmozás alapjait.
Az ipari forradalom összetett folyamat, amely párhuzamosan több területen zajlott.
Mezőgazdaság: általánossá vált a vetésforgó, a trágyázás, a takarmánynövények termesztése ® megnőtt az állatállomány.
Magasak voltak a terméshozamok ® a mezőgazdaság képessé vált a növekvő városi lakosság eltartására.
Később a gépek megjelentek a földeken is. (cséplőgépek, hernyótalpak, robbanómotoros traktorok, műtrágyák felhasználása).
A terménybőség lenyomta az árakat, megnőtt az iparcikkek utáni kereslet ® ösztönözte a mezőgazdasági vállalkozókat, hogy a nagyobb haszon reményében tőkéjüket a mezőgazdaságból az iparba fektessék.
A fejlődés a könnyűiparban folytatódott – textilipar: repülő vetélő, fonógépek.
A textilipar gépesítése láncreakciót indított el az ipar minden területén. Az egyre újabb és tökéletesebb gépeknek nőtt az energiaigényük, amit a vízi, emberi vagy állati energia már nem tudott kielégíteni ® kibontakozott a gőz forradalma (1769-ben WATT megalkotta az első gőzgépet).
Közlekedés: az egyre nagyobb tömegű szállítása kikényszerítette a közlekedés forradalmasítását.
1809-ben FULTON megépítette az első gőzhajót.
1825-re elkészült az első vasútvonal.
Nehézipar: a gőzgépek, sínek, mozdonyok gyártása új eljárásokat követelt a bányászatban, kohászatban.
Fejlődött az orvostudomány, így a járványok megszűntek. Ez demográfiai robbanáshoz vezetett, városok száma és népessége nő. Az ipari forradalom kiterjesztése egész Európára nem a születések számát növelte, hanem a halandóságot csökkentette.
Mezőgazdaság fejlődik – gépesítés ® nincs szükség annyi mezőgazdasági munkaerőre ® létrejön a munkáltató és munkavállaló osztály.
Proletárok: a manufaktúrában dolgozók és a földjüket vesztett bérlők.
A munkások kiszolgáltatottak voltak: nem voltak még törvények, melyek védték volna jogait; ha nem volt megrendelés, a munkás rögtön az utcára került; mind a munkások, mind a vállalkozók szervezetbe tömörülését törvényben tiltották meg. Az ipari központokban kevés volt a lakás. A nyomor, a létbizonytalanság megfosztotta az egyént emberi méltóságától. Később a tömegtermelés következtében a reálbérek növekedtek. Demográfiai következmény ® a városok rohamos növekedése és a falvak viszonylagos elnéptelenedése.
A társadalmi osztályok elkülönülése fokozódott. Az ipar, a város élelem- és nyersanyag éhsége és az új piacok feleslegessé tették az önellátást. Az egyes vidékek arra a terményre szakosodtak, amelyhez legjobb adottságaik voltak.
Társadalmi elképzelések
OWEN: olyan termelő egységeket kell létrehozni, ahol mindenki birtokos és munkás – a tőkés megosztja vagyonát a munkások között, s a hozam is közös.
SAINT-SIMON: fölosztja a társadalmat – a tőkések és a munkások egy osztályba kerülnek – ez nem jó, mert mások az igényeik.
FOURIER: foglalkozás szerint sorolja osztályokba az embereket.
Utópisták mindhárman, mert elképzeléseiknek nincs reális társadalmi alapja.
Kiéleződött a viszony a munkaadók és a munkások között. Felismerték, hogy milyen erő rejlik a szervezettségben, önművelő és önsegélyező egyletek, szakmai érdekképviseleti szervezeteket, szakszervezeteket alakítottak. 1836-ban önálló alkotmányjavaslattal, ún. Charter-rel léptek fel, így kibontakozott a Chartizmus mozgalma.
– Munkások politikai tapasztalatokat szereztek. A parlamentális intézmények működéséről.
– Gyári törvények születtek.
– Megtiltották a nők és a tíz évnél fiatalabb fiúk földalatti foglalkoztatását.
– Korlátozták a nők és a fiatalkorúak munkaidejét.
Céljuk: társadalmi igazságosság megvalósítása.
Auguste BLANC (1805-1881): teljes politikai és vagyoni egyenlőség, a megvalósítása érdekében a diktatúrát is megengedhetőnek tartotta.
Louis BLANC (1811-1882): elsőként hirdette meg a munkához való jogot, és követelte, hogy az állam gondoskodjon a munkanélküliek foglakoztatásáról. Az 1848-as forradalom több elgondolását is megvalósította.
PRONDTHON (1809-1865): a tőkét (a tulajdont) lopásnak minősítette, és a kistermelők társadalmáért lelkesedett. Tagadta, hogy az igazságos csere megvalósításához erőszakra vagy állami intézményekre lenne szükség.
Karl MARX (1818-1883) Értelmiségi családból származott, egyetemet végzett, s így értelmiségiként gondolkodott. Hegel dialektikáját követte. A világ az ellentmondások harca útján halad a beteljesülés felé, s az emberi elme a dialektika birtokában következtetett a jövőre. Marxnál az eszmék függnek azoktól a viszonyoktól, amelyek az emberek között a termelés során kialakulnak „A lét határozza meg a tudatot”. A történelmet osztályharcok történetének minősítette. Szerinte a munka és a tőke harcának eredményeként a kapitalizmus pusztulásával megvalósul az osztály nélküli társadalom. Célul tűzte ki az államhatalom meghódítását.
Fridrich ENGELS (1820-1895) Gazdag gyáros családból származott, Marx barátja volt. Nézetei komoly befolyást gyakorolnak a XIX. század második harmadában a munkásszervezetekre és pártokra.
Kommunista kiálltvány (1848) – Marx és Engels közös munkája.
- Az igazak szövetségének alapkiáltványa.
- Marx és Engels feltárták a bajokat, és azok igazi okait.
- Tudományos szocializmus
A gőzgép feltalálása elindította a technika rohamos fejlődését.
- Gőzgép – Watt
- Gőzhajó – Fulton
- Gőzmozdony – Stephenson
Megindult a hírközlés rohamos fejlődése
- Távíró – Morse
Az ipari forradalom olyan szükségleteket teremtett, amelyeket csak a tudomány tudott kielégíteni. A gyakorlat vezetett (a gőzgépek) az energia-megmaradás elvének általánosabb érvényű meghatározásához.
A XIX. században a kutatás legjellegzetesebb területe a kémia. A textilipar szükségletei (pl. festék) révén közvetlenül az ipari forradalomhoz kapcsolódtak.
Fokozatosan végbement a technika és a tudomány egyesítése.
Matematika: BOLYAI János megalkotta az új geometriát.
Biológia: Rendszerezés – LINNÉ; evolúció elvének első megfogalmazása – LAMARCK; az első szerves vegyület előállítása és a sejt felfedezése – SCHLEIDEN, SCHWANN.
A képzés és a tudományos élet megszervezése a Nagy Francia Forradalomhoz tartozik. A forradalmi kormány a tudósokat is mozgósította a honvédelemre, majd főiskolákat alapított. A napóleoni korszakban kiépült a közoktatás egész rendszere. A természettudományok beépültek a képzésbe. Jelentős eredmények születtek filozófia és a társadalmi tudományok területén is.
A század végére a világot hatalmába kerítette a fegyverkezési hajsza. Egy-egy új találmánynak azonnal keresni kezdték katonai alkalmazási lehetőségeit is. A mechanika vívmányait a lőfegyverek tökéletesítésében hasznosították. A kémia fejlődött ® robbanóanyagok ereje nőtt. A búvárhajót egyenesen katonai célokra fejlesztették ki.
- Anglia - a XIX. század közepére világhatalomra tett szert.
- Franciaország
- USA
- Németország
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Olaszország
- Oroszország
Az ipari forradalom kiterjedt az egész kontinensre. A gazdasági növekedésnek, a gazdasági hatalomnak az alapja a nehézipar lett. A gazdaság szerkezete is átalakult: a kisműhelyek helyét a gyárak, a kereskedők szerepét a bankok vették át. A tömeges árutermelés megteremtése a tudomány hasznosításának eredménye volt. Az egyenlőtlen verseny következtében létrejöttek a monopóliumok ® tőkekivitel a monopóliumok részéről (finánctőke: ipari + banktőke).
A tudomány új felfedezései és az ipar technikai változásai ugyanabban az időben és ugyanazokon a helyeken bukkannak fel. (Kezdetben Angliában és Franciaországban. A század második felére tudományos élet központja Németországba helyeződött át.) Még sokáig a technika ösztönzi a tudományt.
Sok új tudományos felismerés új iparágak alapjává vált. Az elektromágneses indukció felfedezése (FARADAY) ® a generátorok és villanymotorok megszerkesztéséhez vezetett. HERZ kísérletileg igazolta az elektromágneses hullámok létezését ® megvetette a rádiótechnika alapját. Az elektromos energia villámgyorsan hódított teret a gőz rovására. Erőművek, távvezetékek építése ® rengeteg pénzt igényelt.
Egyeduralkodó, monopolisztikus vállalkozások.
Forradalmasította a hírközlést (a vezetékes távíró együtt fejlődött a vasutakkal.) 1876-ban elkészült a telefon (BELL), PUSKÁS Tivadar feltalálta a telefonközpontot. MARCONI drót nélkül létesített kapcsolatot a La Manche csatornán keresztül.
Kémia: Felismerték az anyagok molekuláris-atomos szerkezetét. A század végén már van műanyaggyártás, celluloid szalagra fényképezett mozgókép. Kidolgozták az ammónia előállítás ipari módszereit. Megkezdődött a robbanóanyagok és a műtrágyák nagyüzemi gyártása. A benzinmotorok térhódításával megnőtt a kőolaj lepárlásának jelentősége. Kialakult a petrolkémia.
A tudomány elindult az anyag belső szerkezetének feltárásának útján. Megszülettek az első atommodellek.
Biológia: MENDEL kimutatta bizonyos tulajdonságok szabályszerű öröklődését, és magyarázatára megalkotta a génelméletet.
A Habsburgok kísérlete a spanyol trón megszerzésére kudarcba fulladt. Kárpótlásul megkapták a Spanyol-Németalföldet, Szardíniát és Milánót.
Savoyai Jenő az újabb török háborúban Szerbia északi részét is meghódította. Igaz hogy az egymástól messze eső tartományok növelték a birodalom területét, de erejét az állandó háborús készenlét meghaladta.
A magyar nemesség a Szatmári békének (1711) köszönhetően nem jutott a cseh nemesek sorsára. A bécsi udvar elismerte, hogy a nyílt, brutális erőszak Magyarországon nem alkalmazható, de nem is látta értelmét. A nemesség megelégedett a rendi látszatönállósággal.
Még a XVII. században felállították a kormányszéket a magyarországi ügyek intézésére. Az ún. magyar kancellária Bécsben, az intéző kamara és a helytartótanács Pozsonyban székelt, ez utóbbit később II. József Budára helyezte át. Önálló magyar haditanácsot nem állítottak föl. A magyar és az erdélyi kormányszékek önállósága csak látszat volt. Titkos konferencián, majd államtanácsban döntöttek Magyarország sorsáról.
A Habsburgok a katolikus egyház befolyását mindenképp növelni próbálták. A XVIII. században óriási egyházi birtokok keletkeztek.
Mivel sem III. Károlynak, sem I. Lipótnak, sem pedig I. Józsefnek nem volt fiúörököse, ezért a Habsburg család törvényt hozott ezen uralkodók nőágának örökösödési jogáról. A Pragmatica Sanctiót az 1722-23-as országgyűlés becikkelyezte. A rendek kikötötték, hogy az uralkodóknak a jövőben is kell esküt tenniük „az ország szabadságának megtartására”. Ezek után kialakultak azok a viszonyok, melyek a hazai politikai élet kereteit nagyjából meghatározzák 1918-ig. A Habsburgok igyekeztek a Pragmatica Sanctiónak minél általánosabb értelmezést adni. Ezzel a veszéllyel azonban a főnemesség mit sem törődött.
III. Károly igen nagy áldozatokat hozott annak érdekében, hogy a nőágú örökösödést az európai hatalmakkal elfogadtassa. Azonban halála után az „osztrák örökségért” kitört az ún. osztrák örökösödési háború (1740-1748). III. Károly leányára, Mária Teréziára üres kincstárat hagyott, és szerencsétlen vállalkozásai miatt sok D-Itáliai birtokát és É-Szerbiát is elvesztette. A Habsburg birodalom igencsak meggyöngült., ezért sikerült II. Frigyes porosz királynak elfoglalnia Sziléziát, melyet hadüzenet nélkül rohant le. Ez a Habsburgokra nézve jelentős csapás volt, ugyanis egyik legfejlettebb iparú tartománya volt ez.
Miután Mária Terézia Pozsonyban segítséget kért a magyar nemesektől, a birodalom léte Magyarországtól függött. A rendek nem késtek hadsereget toborozni, rövid úton 35000 főnyi haderőt állítottak ki, mielőtt a nemesi föld adómentességét alaptörvénnyé emelték ki. Ám Szilézia visszaszerzése nem sikerült, hasztalanul vívtak harcot (hétéves háború, 1756-1763), ennek ellenére változatlanul támogatták a birodalom törekvéseit.
Az állam a XVIII. században a merkantilista tanok jegyeiben igyekezett serkenteni az ipart és a kereskedelmet. A magyar ipar, mely ekkor igen kezdetleges volt, különösen rászorult volna az állam támogatására, ám ez szinte kizárólag az örökös tartományok javára érvényesült.
Magyarország hátrányos helyzetét az 1754-ben kiadott vámrendeletben rögzítették. Eme rendelet kettős vámhatárt húzott: a külső a Habsburg birodalomtól elzárta a külföldi iparcikkeket, míg a belső vámhatár egész Magyarországot és az örökös tartományokat is elválasztotta. Ennek az volt az értelme, hogy az olcsó magyar árukat bent akarták tartani az országban amellett, hogy a cseh és az osztrák termékeknek ne legyen versenytársa. Ez a belső vámhatár 1850-ig fennmaradt, súlyos károkat okozva a magyar gazdaság szerkezetében.
A jobbágyparasztság a benépesítésre váró hódolságbeli területekre áramolt, ahol földesuraiktól kedvezményt kaptak. Pénzben a legtöbbet a hadiadó jelentette, de a nemesi megye költségeit is a parasztság ún. házaidója fedezte. A beszállásolt katonát etetni kellett. 1735 parasztmegmozdulás ® a fölkelést elnyomták
A földesúri terhek és a parasztság differenciálódása
A földesúri követelések nagy helyi eltéréseket mutattak. A paraszt kilenceddel, ajándékkal, robottal tartozott a földesurának. Egyre kevésbé létesítettek új telkeket. Szaporodott a kicsiny földű v. teljesen nincstelen zsellérek száma. A zsellérek kénytelenek voltak a majorságból egy-egy parcellát felvállalni. A parasztság egy vékony rétege gazdagodott.
Az úrbérrendezés
1765–66-ban Dunántúlon jobbágymozgalom bontakozott ki, megtagadták a robotot, visszafoglalták a jogtalanul elvett földjeiket. A mozgalom alkalmat adott a Habsburg államhatalomnak a beavatkozásra.
1767 szabályozási rendelet: Urbárium (kilenced, heti egy nap igás vagy két nap kézi robot, 1 Ft pénztartozás)
A parasztság tömegét is érintette az alsó és középfokú oktatás rendjét szabályozó Ratio Educationis (1777). Az állam előírta, hogy 6 és 12 év között minden gyerek tanköteles.
A Hunyadiak kora (1440-1490)
- A XV. században a legfőbb kérdés a török veszély volt.
- Török Birodalom: katonaállam - hódítás
- 1396-1526 A török-magyar háborúk első szakasza
- Magyarország a XV. században nagyhatalom volt, ekkor a törökök még nem voltak hazánk területén
- Ütközőterület Nyugat-Európa és a Balkán-félsziget között
- Az ország védelmét a déli végvárrendszer biztosította.
- Hunyadi János a legnagyobb főúr
- célja: a török kiűzése Európából
- Havasalföldi győzelem (1442)
- Támadó (téli) hadjárat (1443)
o minimális cél: a törökök távol tartása Magyarországtól
o maximális cél: kiűzésük a földrészről
o béke: a törökök lemondanak a Magyarországgal szomszédos területekről
- Várnai csatavesztés (1444)
o a felszabadult területek elvesznek
- Rigómezei csata (1448)
o vereség árulás miatt
- Nándorfehérvári diadal (1456)
o a szultáni főerők több, mint ötven évig nem támadnak
A középkori magyar állam fénykora.
Mátyás megválasztása:
- az ország legnagyobb földesura
- a rendi országgyűlés választja királlyá
- Szilágyi Mihály
Uralkodásának első szakasza:
- 1458-1467
- a királyi hatalom gyenge
- rendi anarchia dúl az országban
- cél: a királyi hatalom erősítése, a rendi monarchia megszilárdítása
- törökellenes védekező hadjáratok
Uralkodásának második szakasza:
- 1467-1490
- cél: a központosított monarchia megteremtése (a rendek háttérbe szorulnak)
- feltételei:
o zsoldoshadsereg
o hivatalszervezet
o bevételek (legjelentősebb a jobbágyok által fizetett rendkívüli hadiadó)
- gazdasági alapja gyenge volt (lassú városfejlődés, árutermelés)
- hódító hadjáratok Nyugat felé
Kultúra: Buda, Visegrád a magyarországi reneszánsz központja, felzárkózás Európához
Diktatúrák és demokráciák a két világháború között
A bal és jobboldal küzdelme Olaszországban
- A fasizmus magába foglalja az összes fasiszta jellegű pártot és szervezetet, amely minden országban más-más követelést tartalmazott.
- Ol.o. győztes, de nem elégítik ki területi igényeit
- első Vh. következtében éhínség és válságok
- délen földfoglalás, északon gyárfoglalás
- jobboldal: 1919 Fascio di Combattimento (Hadviseltek Szövetsége) ® Benito Mussolini
o (eredetileg szocialista beállítottságú újságíró)
o 1921-ben átalakul Nemzeti Fasiszta Párttá
o támogatja: nagypolgárság, katonatisztek, királyi ház, Vatikán, nagybirtokosok, fegyveres alakulata a feketeingesek
- baloldal: 1921 Olasz Kommunista Párt (Togliatti), támogatja a munkásság egy része
1920-21 fegyveres harc a fasiszta alakulatok és a munkásság között (megindul a baloldali szervezetek és intézmények felszámolása).
1922 okt. kormány a fasizmus térhódítása ellen a szükségállapot kihirdetését kéri III. Viktor Emánuel királytól aki ezt visszautasítja, ezzel szabad utat biztosítva a fasiszta hatalomátvételhez.
1922 okt. 29. Marcia su Roma (30 ezres sereg indul a fővárosba, de 30-40 km-re a fővárostól megállnak várva a támadási parancsot, ami nem jön meg): Mussolini miniszterelnök lesz, ezzel megkezdődik a fasiszta diktatúra lassú kiépülése. (parlamentáris kormányforma + koalíciós kormány + demokratikus intézmények)
Az olasz fasizmus
Különbségek a német nácizmushoz képest:
- törvényes-es keretek fennmaradnak
- kiépüléséhez hosszú idő szükséges
- a zsidóüldözés „nem annyira” kemény
- munkásság egy része Mussolinit támogatja
- nem önálló (Németországtól függ)
- pozitívum: a maffia ellen fellép
- történelmi múlttal (római birodalom) való operálás
- hat rá a Marinetti-féle futurizmus (minden rossz és bűnös, mindent le kell rombolni, hogy újjá lehessen építeni a világot)
Először koalíciós kormányt alapít és működnek az ellenzéki pártok is. 1924-ben meggyilkolja az ellenzéki párt egyik őt bíráló legnépszerűbb személyiségét (Giacomo Matteotti képviselő). ® súlyos válság ® Mussolini győz.
1923-ban létrejön és beépül az államszervezetbe a Fasiszta Nagytanács.
1925-26. megindul az ellenzéki pártok felszámolása, sajtószabadság korlátozása, Mussolini rendeleti úton kormányoz, csak a királynak felelős, a parlamentnek nem.
Részlet az olasz fasiszták tízparancsolatából (1934-es változat):
1. A fasiszta, különösen ha katona, legyen tudatában annak, hogy nincs örök béke.
4. A bajtársad legyen a testvéred, először azért, mert vele élsz, másodszor azért, mert úgy gondolkozik mint te.
5. A puskát és a tölténytáskát nem azért kaptad, hogy az tétlenségben rozsdásodják, hanem azért, hogy a háborúban szorítsad.
8. Mussolininak mindig igaza van!
1928 választójogi törvény csak a szindikátusok és a Fasiszta Nagytanács állítja össze a képviselőjelöltek névsorát
- korporatív (hivatásrendi) államszervezet: munkáltatók + munkások szindikátusokat alakítanak (vez: fasiszta párt), minden más mozgalom tilos
- külpolitika:
o igények: Balkán és É-Afrika (Cél: Római Bir. újjászervezése)
o 1923 Fiume elfoglalása
o 1927 olasz - magyar szerződés
1929: lateráni egyezmény (IX. Pius): Vatikán független állam a pápa fennhatósága alatt + katolikus az államvallás
1934 római jegyzőkönyvek
1936 Berlin - Róma tengely létrejötte
1935 - 36 Abesszina elfoglalása
1936 fasiszta Sp.o. támogatása
1937 Antikomitern paktum
1939 Albánia elfoglalása
A weimari Németország bukása és a nemzetiszocialista állam kiépítése
A német nácizmus
Németország sajátosságai:
- hagyományos német militarizmus
- I. Vh. vesztese + békeszerződés
- weimari köztársaság + alkotmánya
- német munkásmozgalom sajátos tradíciói (NKP és NSZDP ellenségeskedése)
- nemzeti szocialista mozgalom léte
- ideológia: pángermánizmus (német faj elsőbbsége és felsőbbsége)
A német politika irányvonalai:
- szembeszegülés politikája: versailles-i pontokat nem kell teljesíteni
- teljesítési politika: ha teljesítik a diktátumokat, akkor a nagyhatalmak segítik No.-t, így No. talpra fog állni
- 1919-23 szembeszegülési politika
- 1923 Gustav Stresemann a kancellár: teljesítési politika
Német nemzeti szocialista munkáspárt (NSDAP)
A gazdasági világválság éveiben a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középüzemek tömeges tönkremenetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A mérsékelt, ún. középpártok befolyása csökkent. A szélsőjobboldal ugyanekkor teret nyert. Megnőtt az NSDAP (Nationalsonzialistische Deutsche Arbeiterpartei) befolyása. Főként a kispolgári és középrétegeket nyerték meg.
Adolf Hitler 1889. ápr. 20-án született az ausztriai Braunauban. 1914-ben önkéntesnek jelentkezett a német hadseregbe, és végigszolgálta a háborút.
1919 került kapcsolatba az NSDAP-val, melynek később tagja, majd 1921 júl.-tól vezetője lett.
Főbb vezetők: Hitler a Führer, Ernst Röhm az SA vezére, Herman Göring később légimarsall, Joseph Goebbels később propagandaminiszter, Rudolf Hess Hitler helyettese)
1920-21 országos kiterjesztés
1921 SA (náci rohamosztagok)
1923 nov. 9. Müncheni Sörpuccs: komolytalan kísérlet a hatalom megszerzésére, ennek következtében Hitlert letartóztatják (5 év; Landsberg)
Itt írja meg a Mein Kampf-ot (Harcom), melyben lefekteti ideológiáját:
- versaillesi béke egyoldalú felszámolása
- élettér (lebenstraum) elmélet: No. túlnépesedik, ezért új területekre van szüksége
1. lépés: valamennyi német egységesítése
2. lépés: egész Európa Nagynémet Birodalom
3. lépés: német világbirodalom
- herrenvolk kategória (uralkodó faj):
o másodrendű fajok az úgynevezett rokon népek (flamand, holland, skandináv)
o alsóbbrendű rabszolga népek a szlávok és keleti népek
o kiirtandó népek a zsidók és cigányok
- übermensch: emberek feletti ember
- fajelmélet + antiszemitizmus
- demokrácia és munkásmozgalom-ellenesség
- antikapitalista és szociális demagógia
1926 rohamos növekedés
Ígéretek:
- szociális demagógia
- junkerek: új piac és föld
- leszerelt katonatisztek: új, nagy hadsereg
- értelmiség: hivatal
- munkások: munkanélküliség megszűntetése + jobb fizetés
- parasztság: föld
- mindenkinek: TB reform + oktatás fejlesztése + egészségügy
1929 - 33 tagság: 0,1-1,4 millió, szavazók 0,8-13,7 millió
1931 Harzburgi Front: NSDAP és finánctőke, nagytőke, junkerek, vezérkar, más szélsőjobboldali szervezetek akcióegysége, amelynek értelmében az NSDAP fokozott anyagi támogatást kap, Hitler pedig megvalósítja munkásmozgalom ellenes programját és soviniszta külpolitikáját.
1932 nov. választások: NSDAP 2 millió szavazatot veszít, ezért a Harzburgi Front gyorsan hatalomra segíti Hitlert.
1933 jan. 30. Hindenburg kancellárrá (miniszterelnökké) nevezi ki (a náciknak egyelőre osztozni kell más pártokkal is a hatalomban, ezt megszüntetendő feloszlatják a birodalmi gyűlést, és új választásokat írnak ki)
1933 Németország kilép a népszövetségből
1933 feb. 27. kigyullad a Reichstag (a birodalmi gyűlés épülete; a kommunistákat vádolják)
1933 feb. 28. szükségállapot + több ezer embert letartóztatnak + korlátozzák a polgári szabadságjogokat.
Választások eredménye: még mindig 30% a munkáspártok aránya (nem szövetkeznek)
o érvénytelenítik a kommunistákra adott szavazatokat, a párt képviselőit letartóztatják, betiltják a pártot (idővel minden párt erre a sorsra jut)
o feloszlatják a szakszervezeteket, munkásokat munkafrontokba tömörítik
o kötelező munkaszolgálat bevezetése
Ellentét a társadalmi bázis (kispolgárság) és a Hitlert támogató csoportok között, az SA követeléseit nem akarja teljesíteni.
1934 jún. 30. „hosszú kések éjszakája”: SA vezetőinek legyilkolása (helyette fontosabb: SS = védőosztag: eredetileg Hitler testőrsége, később különlegesen kiképzett elitalakulatok)
1934 aug. 2. Hindenburg meghal: Hitler a köztársasági elnök. (1938-tól a hadsereg (Reichswehr) főparancsnoka is)
1935 Saar vidéki „népszavazás”; általános hadkötelezettség; légierő felállítása; locarnoi szerződés felbontása; nürnbergi faji törvények (zsidókat megfosztja állampolgárságuktól)
A vörös színben a mozgalom szociális gondolatát látjuk, a fehérben a nemzeti eszmét, a horogkeresztben pedig az árja ember győzelméért folytatott harc misszióját, és egyben az alkotó munka gondolatának győzelmét, amely mindig antiszemita volt és az is marad.”
Hitler – a párt zászlajáról
1936 katonailag megszállja a Rajna vidéket + Japánnal antikomintern paktum
Népszövetség: Nemzetek szövetsége (nemzetek együtt-működésének előremozdítása, a nemzetközi béke megvalósítása érdekében; 1920 jan. 10-én alakult Genfben.)
A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás, kalandozások
A magyar nép eredete és vándorlása
Népünk őstörténetéről írott emlékeink nincsenek, erről a korról a legtöbb információt a magyar nyelvtörténeti elemzéséből ismerhetjük meg. Ezenkívül földrajzi ismeretek, régészeti leletek, néprajzi összehasonlítások segítségével tudjuk népünk legrégibb történetét felidézni.
A magyar nyelv és a magyar nép a finnugor népek családjából származik. Ennek bizonyítéka a közös alapvető szókincs (testrészek, rokoni kapcsolatok, számok nevei), a nyelvszerkezeti sajátosságok (ragok, névutók, birtokos személyragok), és a hangsúlyozás.
Az őshaza valószínűleg Nyugat-Szibériában, az Ob folyó alsó folyása melletti, erdős sztyeppe volt. Elsősorban halászat és vadászat adta őseink élelmét. Ekkor még egy nagy közös nép volt, az uráli. (Kr. e VI-IV. sz.)
A IV. évezredben már a finnugor népcsoportba tartoztunk, ugyanis a szamojédok kiváltak.
A Kr.e. III. évezredben már ugorokról beszélünk, a finn-permiek nyugatra húzódtak. Fejlődésnek indult a halászat-vadászat technikája, új eszközöket kezdtek el használni, csiszolt kőeszközök, nagy edények.
Kr. e. 2000 körül az előmagyarok csoportja vált ki, ők melegebb, szárazabb vidékre, délkeleti irányba húzódtak. Itt már a déli szomszédok hatására beindult a termelés (búza, köles), az állattartás. (juh, kecske, ló, tehén) Fokozatosan álltak át a termelő életre a zsákmányolóról. Fémszerszámok használata. (kapa, bronzsarló, őrlőkő) Kr. e. 1500 körül pedig beindult a nomád állattartás is, juhokat, hátaslovakat tartottak. Nagyot fejlődött a bronzművesség, a családok apajogúvá váltak.
Kr. e. 800 környékén pedig kialakult a magyarok népcsoportja, hűvösebb, nedvesebb éghajlatú területre költöztek. Ekkor alakult ki a népi öntudat, és természetesen a név is.
Kr. e. 500-ban a magyarok már a Dél-Urálban laktak (Cseljabinszk környékén, bár ez korántsem biztos) fejlődött a kereskedelem is, az olcsóbb vas is elterjedt, “fegyveres erők” alakulnak, íj, nyíl, kard, lándzsa, pajzs és páncél használatával. Éleződtek a vagyoni különbségek is.
Kr. e. 500 és Kr. U. 550 között őseink átköltöztek Baskíriába. (Magna Hungaria) Ez alatt a Volga, Káma és az Urál által határolt területet értjük. A földművelés jelentősen fejlődött, megismerték a vaspapucsos faekét, és egyre nőttek a vagyoni különbségek. Valószínűleg ott alakult ki a hét törzs. /Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Keszi/. A törzsszervezet már mesterséges politikai alakulat.
A VIII. század közepén Levédiába költöztek, a virágkorát élő kazár birodalom fennhatósága alá kerültek. A kaganátushoz való tartozás adófizetéssel és katonáskodással járt együtt. Sok mezőgazdasági technikákat tanultak, és a kereskedelemmel is megismerkedtek. Így már a letelepülő állattenyésztés is gyökeret ver, baromfit, marhát, sertést tartottak. A “betakarításhoz” csoroszlyás ekét is használtak. Elterjed a szablya is, meghonosodik a rovásírás is, a kazárok által. A kazár kagán egy fejedelmet bízott meg vezetésükkel /kende, kündü/, de a valóságos hatalmat a nép vezető rétegéből kiválasztott gyula tartotta a kezében. Gazdasági helyzetükre kedvezően hatott a kazár birodalom gyors fejlődése is. Az akkori Kelet-Európa legfejlettebb államának hatása jelentősen hatott a nomád állattartó magyarokra, és az állandó megtelepedés felé szorította őket.
A IX. század elején belháború rázta meg a Kazár Birodalmat. A magyarok a központi hatalom ellen foglaltak állást, így a kazár-magyar viszony megromlott. A magyarság biztonsági okokból 840-850 körül nyugatabbra húzódott. (Ekkor csatlakozott a 8. törzs, a kabar) Így került a Dnyeper, Dnyeszter, Bug és Szeret folyó vidékére, a magyarság által Etelköznek nevezett területre. A szállásterületet egészen az Al-Dunáig és a Dél-Kárpátokig terjesztették ki. Az új szálláshelyen csökkent a földművelés és növekedett a legeltető állattartás szerepe. A törzsek a lemondott Levedi helyett új főfejedelmet választottak, Álmos személyében. A függetlenség megteremtése után a fejedelem erős hatalmat épített ki, szövetséget kötött a többi törzzsel.
862-től őseink egyre többször jártak Nyugaton, ugyanis a fejedelmi hatalom megerősödött, ezért a magyarság többször viselt különböző szövetségekben háborút. Így módjuk volt a Kárpát-medencét mind földrajzi, mind politikai szempontból alaposan megismerni. Az itt talált legelők, szántóföldek kedvezők voltak gazdálkodási szokásaiknak, stratégiai szempontból pedig jól védhető a medence.
A 890-es években a magyarok valószínűleg tudatosan készültek a Kárpát-medence megszállására. A megszállás hosszabb folyamat volt, a felderítő, portyázó seregeket csak később követte Árpád hada. A honfoglalók száma közel félmillió volt, míg az itt talált lakosság népessége csak kétszázezer lehetett.
892-ben a magyarok a keleti frankokkal szövetkezve pusztították Szvatopluk morva birodalmát. 894-ben Bizánc szövetségében megtámadták a bolgárokat. Még ugyanebben az évben Szvatopluk fejedelem hívására ismét a Kárpát-medencébe mentek a magyarok, a keleti frankok birodalmát, a Dunántúlt pusztították. A dunántúli hadjárat idején meghalt a morva fejedelem és a magyar hadak nem tértek vissza az Etelközbe, hanem a Felső-Tisza vidékén várták be az Árpád (Álmos fia) vezette fősereget. A fősereg 895 tavaszán a Vereckei-hágón vonult be a Kárpát-medencébe. Ez volt tulajdonképpen a honfoglalás első lépése. A magyarság zöme ekkor még az Etelközben maradt. A besenyők és a bolgárok megtámadták, és menekülésre késztették az Etelközben védelem nélkül maradt magyarságot. a menekülök csak nagy veszteségek árán érkeztek a Kárpátok hágóin keresztül a fősereg után az új hazába. Valószínűleg maradt velük némi katonai védelem, így el tudták kerülni a teljes vereséget. Bizonyos elméletek szerint a besenyőktől és a bolgároktól elszenvedett vereség tisztségébe és életébe került a főfejedelemnek, Álmosnak. Mások szerint az akkori fejedelemnek tilos volt meglátni az új hazát. Legalább 400 ezer magyar jött be a honfoglalással, vagy már éltek itt magyar anyanyelvűek. Az utóbbi László Gyula kettős honfoglalás elméletét látszik igazolni, miszerint 670 körül már bejött egy magyar törzs a Kárpát-medencébe. Ezt igazolja az avarok nagyon kis száma is, mivel azok közben elmagyarosodhattak. Ennek ellenére az itt talált lakosság zömét avarok és szlávok alkották. 895-ben a Dunától keletre eső területeket szállták meg a benyomuló magyar törzsek. 895 és 899 között rendezkedtek be az elfoglalt területeken. 899-ben került sor Pannónia megszállására. 900-ra az egész Kárpát-medence a magyarság megszállása alá került. A megtelepedést erőskezű, tudatos politikai hatalom irányította. A vezető valószínűleg Kurszán kündü volt. A hadak vezére pedig Árpád gyula volt. Később - 904-ben, Kurszán halála után - Árpád lett a nagyfejedelem. Társadalom: A törzsfők egy-egy ország rész urai voltak. A törzsi keretek már erősen bomlottak. A magyar társadalom a honfoglalás után már lényegében osztálytársadalom volt. Alapsejtje a nagycsalád, amely több családból állt. A X. századi magyar társadalmat a személyi függés tartotta össze. A csúcsán a fejedelem állott, alatta az úrnak tisztelt törzsfők és a bőnek nevezett nemzetségfők. Alul a szabad köznépi falvak lakossága és a szolganépek, az ínek voltak. A kettős fejedelemség utolsó formái is eltűntek.
Vallás
A magyarság vallása a sámánizmus, a világ gonosz szellemek, a láthatóvilág és az égi világ hármasából áll össze. A három szintet a csodálatos életfa fogja össze. Ez átmenet az egyistenhit felé. A művészet egységes, fejlett volt, számos mohamedán, perzsa, bizánci elemet vettek át. Ezekből a motívumokból és vallási képzeteik ábrázolásából alakították ki páratlan művészeti stílusukat.
Életmód
A honfoglalás után a lakosság mind nagyobb része foglalkozott földműveléssel, állattenyésztéssel. A marhatenyésztés került túlsúlyba, de a juhtenyésztés, valamint a ridegen tartott lovak száma is nagy volt. Az ipar is kiterjedt, voltak már vasverő- és fazekasműhelyek, szövőházak. Kóbor fémművesek is járták az országot. Kialakult a vaskohászat és a fémművesség. Őseink kiterjedt kereskedelmet folytattak. Nem szakadtak meg a régi szálak /Kijev/, észak felé új utak alakultak ki /Prága/.
Kalandozások
A Kárpát-medencébe érkező magyarságot félelmetes harcmodor jellemezte, a X. század első felét jellemző kalandozások során őseink elsősorban zsákmányszerző céllal több hadjáratot is vezettek Nyugat-Európába, Bizáncba. A hadjáratokat egyedül a Keleti Frank Királyság tudta megtörni 933-ban Merseburgnál, és 955-ben Augsburgnál. Ezzel le is csillapodott a magyar kalandozási kedv. Az ittmaradás és a függetlenség érdekében új életformát kellett felvenni. Ebben óriási szerepet játszott Géza fejedelem és fia Szt. István.
- A közös nyelv, kultúra és vallás tartotta össze a városállamokat.
- Arisztokraták:
o nagybirtokos nemzetségfők, akik politikai hatalommal rendelkeztek
o a hatalom alapja a származás és a vagyon = arisztokratikus hatalom
- Démosz:
o a nép, amely a parasztokból, a kézművesekből és a kereskedőkből áll, a bevándorlók nem tartoztak ide
o a parasztok többsége elszegényedik
o föld
o adósrabszolgaság
o a kézművesek és a kereskedők meggazdagodnak
1. Timokratikus állam
o a vagyon a hatalom alapja
2. Demokratikus állam
o mindenki részesülhet a hatalomból ; a származás, a vagyon nem számít
Athén (Az i.e. VI. században arisztokratikus államból demokratikus lett.)
i.e.621. Drakón
- írásba foglalta szigorú törvényeit, a szokásjogot, ezáltal az arisztokrácia önkénye visszaszorult
i.e.594. Szolón
- adósrabszolgaság eltörlése
- timokratikus alkotmány
- a politikai jogokat és kötelességeket vagyonhoz kötötte
i.e.560 Peiszisztratosz
- türannisz = zsarnokság
- megfosztotta az arisztokráciát a hatalomtól
- a démoszt gazdaságilag támogatta
i.e. 510 - 508 Kleiszthenész vezetésével elűzik a zsarnokokat à demokrácia (népgyűlés)
Teljes jogú polgárok:
- a hatalom gyakorlói
- felnőtt, szabad, athéni nemzetségből származó férfi
Közvetlen demokrácia:
- maguk a polgárok hozták a törvényeket
Népgyűlés:
- a demokrácia legfőbb szerve - törvényhozás
- döntött a legfontosabb ügyekben - bíráskodás
- kijelölte (megválasztotta, kisorsolta) és ellenőrizte a tisztségviselőket
- minden tisztséget minden polgár betölthetett
Ötszázak tanácsa:
- kormányzó szerv, végrehajtó hatalom, feladata a törvények előkészítése
- 50 fős bizottságokból áll
Bíróság (5-6 ezer polgár)
A hadvezéreket és a kincstárnokokat évente választották
- A fénykorban Periklész (i.e.445-i.e.431) volt az első hadvezér.
Társadalmi és gazdasági feltételek:
- napidíj a tisztségviselőknek
- színházi hozzájárulás
- árutermelés, szövetségi városok adói - állami jövedelem
- társadalmi egyensúly
- anyagi függetlenség
- klasszikus rabszolgaság
- a polgárok nem adóztak, a gazdagoknak viszont kellett adakozniuk
i.e.753-i.e.510.: királyság
i.e.510-i.e.31.: köztársaság
- válsága (nem gazdasági) i.e.133-i.e.31.
i.e.31-i.sz.476.: császárság
- államszervezeti válság
o a hatalmas állam kormányzása válságba jutott, a központosítás volt a megoldás
- a társadalmi, politikai ellentétek kiéleződtek a hódítások, rabszolgafelkelések miatt
- két párt van:
o Senatori párt:
§ tagjai nagybirtokosok, arisztokraták, a politikai hatalom az ő kezükben volt
o Néppárt:
§ kereskedők, üzletemberek, parasztok és városi proletárok a tagjai
- Polgárháborúk sorozata zajlott a két párt között.
- Sulla (Senatori párt) diktatúrája
- Julius Caesar (Néppárt) diktatúrája
- Octavianus i.e.31.
o egyeduralom
o i.e.31-i.e.14. principátus: olyan államforma, amely formálisan köztársaság, de a gyakorlatban monarchia, egyeduralom
o princeps: a szenátus első embere (elnöke)
o Hatalmának alapjai a zsoldoshadsereg, a hivatalszervezet és a császári jövedelmek voltak.
o a rabszolgatartó rendet megszilárdította
o kompromisszum a Senatori és a Néppárt között - Róma virágkora (2 évszázadig)
- i.sz.395.: A birodalom kettészakadt nyugati és keleti részre
o eltérő fejlődés az i.sz.IV. században
- i.sz.476.: A Nyugat-Római birodalom bukása (Kelet-Róma 1453-ig fennmaradt)
- A bukás belső okai:
o a rabszolgatartó gazdaság és társadalom válsága
o a gazdaság hanyatlása à önellátás
o a császári hatalom meggyengülése, összeomlása
o a hatalom a nagybirtokosok kezébe kerül
- Külső okok:
- népvándorlás (germánok, hunok)
- a rómaiak befogadták a germánokat, jogokat kaptak a hunokkal szembeni védelem fejében
- a hun veszély elmúltával a germánok ragadták magukhoz a hatalmat
Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc Magyarországon
A magyar polgári forradalom győzelme, az áprilisi törvények
· 1848 tavaszán forradalmi hullám söpört végig Európán. Ez hatott a lefékeződött reformpolitikára is.
· Március 3-án a pozsonyi országgyűlés elfogadta KOSSUTH felirati javaslatát, amelyben jobbágyfelszabadítást, közteherviselést és független nemzeti kormányt követelt.
· Bécs ellenszegülésére (a főrendek nem tartottak ülést, kitérve az állásfoglalás elől) Kossuth mozgósította a pesti radikálisokat. Március 14-én a főrendek elfogadták a 12 ponttal egyeztetett javaslatot.
· Március 15-én vér nélkül győzött a forradalom PESTEN. Vezetője a radikális márciusi ifjúság volt (PETŐFI, VASVÁRI Pál, JÓKAI, IRINYI József stb.).
· Az utolsó rendi országgyűlés lerakta egy modern, polgári Magyarország alapjait. V. Ferdinánd április 11-én szentesítette az elfogadott törvényeket. A forradalom törvényessé vált, a konzervatívok nagy része és a hadsereg is elfogadta az új hatalmat.
Az áprilisi törvények legfontosabb elemei
· független magyar kormány
· úrbéri terhek és a papi tized eltörlése
· azonnali és kötelező örökváltság állami kártérítéssel
· alacsony cenzushoz kötött választójog
· a cenzúra megszüntetése, nyilvánosság
· közteherviselés
· sajtószabadság
A szabadságharc menete
· Az Ellenzéki Párt elnöke, GRÓF BATTHYÁNY Lajos vezetésével megalakult az első független, a parlamentnek felelős magyar kormány. Programja a rend és béke, a forradalom vívmányainak megszilárdítása és az “áprilisi” törvények betartatása volt.
· Problémák:
· parasztmozgalmak (az úrbéri viszonyok megszüntetésének hiányosságai miatt)
· az ezekkel összekapcsolódó nemzetiségi mozgalmak (Erdélyben és a Délvidéken (szerb lázadók szította) fegyveres összecsapásra is sor került. A kormány kijelentette, hogy Magyarországon csak egy politikai nemzet van (azaz a nemzetiségiek csak mint egyének és nem mint közösségek gyakorolhatják jogaikat).
· a Habsburgok összefogtak a nemzetiségi vezetőkkel és akadályozták a kormány munkáját.
· 1848 júliusában az első népképviseleti országgyűlésen - Kossuth javaslatára - 200 ezer katonát szavaztak meg a honvédelemre.
· A Habsburgok helyzete megerősödött (leverték az olasz forradalmat). Bécs támadásba lendült a magyar forradalom ellen (augusztus végén királyi leirat követelte a hadügy és pénzügy átadását). A szabadságharc oka Magyarország alkotmányosságának megvédése volt.
· Megkezdődött a toborzás (a parasztság megnyerése érdekében eltörölték a szőlődézsmát, a nemesi kárpótlásra Kossuth-bankókat bocsátották ki). A kormány hatalma megingott, támogatására - Kossuth vezetésével - megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB).
Őszi hadjárat
· Szeptember 11-én JELLASICS, horvát bán támadásával megindult a szabadságharc. Szeptember 29-én a magyar sereg Pákozdnál visszaverte a támadást. Jellasics oldalvédjét Ozoránál győzték le (október 7.).
· V. Ferdinánd október 4-én feloszlatta az országgyűlést. 6-án kitört a bécsi forradalom. A magyarok támadást indított Bécs ellen, de ez Schwechatnál elakadt (október 30.).
Téli hadjárat
· Decemberben a 18 éves FERENC JÓZSEF került a Habsburg trónra, őt nem feszélyezték az áprilisi törvények. Megindult Windischgrätz a forradalmi Magyarország ellen.
· Az OHB megszervezte a tiszántúli ellenállást és Debrecenbe vonult.
Tavaszi hadjárat
· BEM József tábornok 1849 márciusára kiverte a császáriakat Erdélyből. DEMBINSKI Henrik, a hadsereg főparancsnoka Kápolnánál vereséget szenvedett (február 26-27.), erre az udvar Olmützben kiadta az ún. oktrojált (kényszerített) alkotmányt (március 4.), mely megszüntette Magyarország függetlenségét.
· A tavaszi hadjárat során GÖRGEY Artúr vezetésével felszabadították Magyarország majdnem egész területét (a nyugati megyéket leszámítva).
· Kossuth április 14-én kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét (Függetlenségi nyilatkozat), kormányzó-elnök lett. Békepárt (alku az udvarral) óKossuth (nincs alku)
· SZEMERE Bertalan vezetésével új kormány alakult, Kossuth hatalma csökkent. Ferenc József I. Miklós orosz cártól kért és kapott segítséget, a szabadságharc elszigetelődött (Európa kinyilvánította, hogy nem kíván beavatkozni Magyarország érdekében).
Nyári hadjárat
· Június elején megindult az összehangolt támadás, 360 ezer katona nézett szembe 170 ezer magyar honvéddel). A császári hadsereg fővezére HAYNAU lett.
· Az általános népfölkelés sem tudott változtatni a kialakult helyzeten. Az utolsó nagy csatát Temesvárnál augusztus 9-én vívta Bem, sikertelenül. Görgey augusztus 11-én katonai diktatúrát vezetett be és 13-án Világosnál, az oroszok előtt feltétel nélkül, letette a fegyvert.
· Haynau Aradon kivégeztetett 13 honvédtábornokot, Pesten Batthyány Lajost (október 6.) és sokakat ítélt várfogságra.
· Megszületett a polgári magyar nemzet.
A Dózsa parasztháború
Előzményei
A központi hatalom Mátyás halála (1490) után összeomlott ® feudális anarchia bontakozott ki
Ulászló (1490-1516)
- vita a köznemesek és a bárók között
1505-ös rákosi országgyűlésen kimondták, hogy II. Ulászló halála után csak magyart fognak királlyá választani
- megszüntették a királyi hatalom támaszait
- szétzúzták a fekete sereget
- az állami jövedelmek 60-80%-kal csökkentek
- a királyi hatalom nem tudta megvédeni a jobbágyságot
- törvényben tiltották meg a parasztok vadászati jogát
- a mezővárosok kiváltságait az országgyűlés nyirbálta meg
- növekedett a zselléresedés
A parasztháború kibontakozása
A keresztesháború meghirdetése
- Bakócz Tamás keresztes hadjáratba hívó bullát hirdetett ki - X. Leó adta ki
- toborzás: 1514. április 9. (virágvasárnap)
- egyre több paraszt gyűlik Rákos mezejére
- Dózsa Györgyöt (végvári vitéz, eredeti krónikákban Székely György néven) állítják a keresztes had élére
Kb. 10 ezer fő indul el a pesti táborból, hogy a Tiszántúli gyülekezőket is összegyűjtve vonuljanak a török ellen
Bakócz május derekán betiltja a toborzást, majd a hadjárat folytatását is
A parasztháború
a)
- Apátfalva - a keresztes előőrs vereséget szenved
- május 24. Nagylak - megtámadják a győztes urakat ® Csáky Miklós Csanádi püspököt és néhány társát karóba húzták
b)
- a király megszervezi a parasztok elleni védekezést
- Dózsa serege elfoglalja : Arad, Csálya, Zádorlak várakat
- a pesti tábor letette közben a fegyvert
- Lőrinc pap legyőzte az urakat ® Kolozsvár felé vonul
- Dózsa Temesvár ellen indul
c) Temesvár alatt Szapolyai meglepte a parasztsereget
d) a kiegészítő harcok július végéig folytak
A megtorlás
a) a vezetőket azonnal kivégezték
b) törvénybe iktatták a bosszút - 1514. október
Következmények
1. Tovább romlottak a török elleni harc esélyei és lehetőségei
2. II. Ulászlót 9 éves fia, II. Lajos ( 1516-1526 ) követi a trónon
3. 1521-ben elvesztik Nándorfehérvárt, Zimonyt és Szabácsot ® az ország hadászatilag védtelen lesz
4. 1526: támadás Magyarország ellen
5. A Mohácsi csata
- kevés katona
- rossz felállás
- másfél-két óra alatt döntő vereség
6. Szulejmán Budáig vonul, majd október 12-én elvonul ® a szerémségi várakat helyőrséggel erősítette meg
7. Az ország két részre szakadt
A földrajzi felfedezések okai és következményei
A XV. század második felében kedvezőtlen jelenségek az európai árutermelés, pénzgazdálkodás fejlődésében
1. Gazdasági kényszer és lehetőség
a) a nemesfémbányák kimerülése
b) arab közvetítő kereskedelem - kiáramlik a nemesfém
c) török megjelenése a Földközi-tenger térségében
2. Az első utak
a) Bartolomeo Diaz, Vasco de Gamma (1498) - Afrika megkerülésével India
b) Kolombusz Kristóf (1492) - amerikai szigetvilág
à előtérbe kerül az Atlanti-óceán
c) a világ első felosztása pápai közvetítéssel
d) Amerigo Vespucci
e) Magellán - földkörüli út
A felfedezések következményei
Megindul a gyarmatosítás
a) jelentős európai tőkefelhalmozás
b) a felhalmozott tőke kölcsönüzletekbe és ipari vállalkozásokba áramlik
c) átrendeződnek a piaci viszonyok
Gazdasági változások
Az eredeti tőkefelhalmozás kibontakozása ® a tőkés termelési viszonyokat alakítják ki
Kétoldalú folyamat:
a) a kisárutermelők megfosztása a termeléshez, létfenntartáshoz szükséges eszközöktől
b) termelőeszközök és pénz felhalmozása és tőkévé válása
c) Az egyszerű árutermelés helyett tőkés árutermelés Á-P-Á
d) pénz-áru-több pénz
A manufaktúra nagy számú bérmunkást foglalkoztat a tőkés tulajdonával.
Társadalmi-politikai következmények
A gazdasági erő (tőke) a polgárság kezében összpontosul ® a feudális uralkodó osztály gazdasági pozíciói gyengülnek.
Egyensúly : Nemes <> Polgár; politikai <> gazdasági hatalom
Az egyensúlyi helyzet lehetőséget teremt az abszolút király hatalom kiépítésére.
A nyugat-európai fejlődéssel szemben Közép- és Kelet-Európa fejlődése megreked: újjáélednek a feudális viszonyok ® II. jobbágyság kora
A feudalizmus kialakulása és virágzása Európában
A feudális állam és társadalom létrejötte Nyugat-Európában
A feudalizmus az V.-X. században alakult ki Európában. Alapja az antik (görög-római) rabszolgatartó társadalom és a bomló germán nemzetségi (ősközösségi) társadalom összeolvadása.
Két alapvető osztálya a jobbágyság és a földesúri osztály.
Jobbágy-földesúri viszony:
- a jobbágy anyagilag és jogilag függ a földesúrtól
- anyagi függés: adózás, robot (szolgáltatások), azt a telket használja, ami jogilag a földesúré
- jogi függés: a földesúr bíráskodik a jobbágy fölött - röghöz kötés
Hűbériség:
- a földesurak közötti viszony
- A hűbérúr hűbérbirtokot adományoz hűbéresének katonai vagy hivatali szolgálat ellenében.
- Hűbérbirtok = feudum, erre épül a hűbéri rendszer (öröklődővé vált)
- A hűbéri viszony bár egyenlőtlen, de kölcsönös függőség, amelyet esküvel, szerződéssel jogilag is megerősítettek.
- Hűbéri lánc: a földesurak között kialakult lépcsőzetes, hierarchikus függési rendszer
Papság:
- az uralkodó réteghez tartozik
- a kultúra egyedüli birtokosa
- az egyház és a vallás meghatározta a társadalom életét és közgondolkodását
- az egyház hatalmas földbirtokokat szerzett
Állam:
- A Nyugat-Római Császárság bukásakor germánok szállták meg Nyugat-Európát az V. században. Csak a frankok tudtak tartós államot létrehozni. Az első feudális állam a Frank Birodalom volt.
- Jellemzői:
o hűbéri állam, az állami feladatokat (adószedés, bíráskodás, háborúzás) hűbérurak végzik
o összefonódik az egyház és az állam, az állam fő támasza a keresztény egyház (egyházi műveltség + állami törvényi támogatás)
o Az uralkodó az egyház felett is hatalmat gyakorolt. A főpapok világi hatalommal is rendelkeztek.
o feudális anarchia: a feudális uralkodó osztály harcaiból következő zűrzavar
Frank Birodalom:
- Az V. században szövetséget kötöttek a katolikus egyházzal.
- Királyok:
o Klodvig
o Martell Károly udvarnagy kialakította a hűbériséget.
o Kis Pipin szövetséget kötött a pápával
· pápai állam
o Nagy Károly meghódította Nyugat-Európa nagy részét.
· császárrá koronázták
A polgári átalakulás és a nemzeti függetlenség kérdései a reformkori Magyarországon
Széchenyi programja és gyakorlati alkotásai
· I. Ferenc 1812 óta tartó konzervatív abszolutizmusa a fokozódó nemesi ellenállás és az európai események hatására 1825-ben megszűnt.
· Országgyűlés (1825-27)
· a nemesség a feudalizmus válsága miatt lett felvilágosult, liberális
· GRÓF SZÉCHENYI István (1791-1860), egy dúsgazdag nagybirtokos felajánlotta egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
· Széchenyi külföldi utazásai hatására felismerte Magyarország elmaradottságát, reformmozgalmat indított el.
· 1830-ban jelent meg Hitel című munkája.
· a mezőgazdaság kapitalista átalakításához pénz kell, de hitelt az ősiség törvénye miatt (a nemesi birtokot nem lehetett eladni) nem adtak a bankok
· az ősiség eltörlése maga után vonta volna a nemesi adózást
· a jobbágyok kötelezettségeit, később magát a jobbágyságot is meg kell szüntetni
· a reformoknak nemesi vezetéssel kell végbemenniük
· A Hitelt ért bírálatokra a Világgal (1831) válaszolt.
· az arisztokrácia támadta, a köznemesek magukévá tették elképzeléseit
· Széchenyi belátta, hogy a bécsi udvar nem támogatja
· Stádium (1833) c. könyvében rendszerét sűrítve írta le. A feudalizmus lassú felszámolásában és a felülről jövő reformokban hitt.
· hitel kell a reformokhoz
· ehhez el kell törölni az ősiség törvényét
· a kincstár jogát a birtokra a család kihalása esetén
· és a birtokszerzés jogát
· törvény előtti egyenlőség
· részleges közteherviselés
· vízszabályozás, útépítés
· állami monopóliumok, céhek, a szabad verseny akadályainak eltörlése
· a magyar legyen az államnyelv
· nyilvánosság
Széchenyi gyakorlati munkássága
· a társasélet szervezése (lóverseny, kaszinó) angol mintára
· folyamszabályozás (Tisza, a Vaskapu hajózhatóvá tétele)
· a dunai gőzhajózás megindítása
· hajógyár és téli kikötő létesítése
· selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése
· az első gőzzel hajtott hengermalom megépítése
· Lánchíd (a közteherviselés szimbóluma: a nemeseknek is meg kellett fizetni a hídvámot)
Kossuth politikai tevékenysége a reformkorban
· Az 1830-as évek közepén Bécs helyzete újra megszilárdult, így hozzáfoghatott az ellenzéki mozgalmak felszámolásához.
· Az 1832-36-os országgyűlés ellenzéki vezéralakját, az 1938-as árvíz hősét, az „árvízi hajóst”, WESSELÉNYI Miklóst érintette ez elsősorban.
· Kossuth Lajost, egy vagyontalan jogászt, zempléni követet is börtönbe zárták. Szabadulása után (1841-ben) a Pesti Hírlap szerkesztője lett, a kormány ellenőrzése alatt állt. Nyilvánosságot teremtett az ellenzéki mozgalomnak.
· Az 1839-40-es országgyűlés elfogadta az önkéntes örökváltságról szóló törvényt (a jobbágy pénzért megválthatta szabadságát).
· Az 1843-44-es országgyűlésen elfogadták, hogy a magyar legyen az államnyelv.
Kossuth programja
· független nemzeti állam (a Habsburg Birodalmon belüli politikai és gazdasági önállóság)
· érdekegyesítés a nemesség és a jobbágyság között
· kötelező és általános örökváltság állami támogatással
· közteherviselés, nemesi adózás
· népképviselet
· törvény előtti egyenlőség
· önálló nemzeti ipar (Az ellenzék Védegylet néven 1844-ben társadalmi szervezetet alapított a magyar ipar védelmére.), védővámok
· Az ellenzék Kossuth, azaz a viszonylagos gazdasági és politikai függetlenség és a polgári átalakulás mellé állt.
Társadalmi, politikai változások a XI-XIII. században
A rendi monarchia kialakulása Angliában és Franciaországban
Anglia
- II. (Plantagenet) Henrik (Anjou) a király
o a feudális nagyurak megfékezése
o a királyi bíróságok hatáskörének kiterjesztése
o regálékból zsoldoshadsereg szervezése
- (Földnélküli) János
o meggyengül a királyi hatalom
o Magna Charta Libertatum (1215. június 15.)
- a főnemesek akarata érvényesül
o Simon de Monfort a kormányzó
- 1265-től a főnemesek mellett a köznemesek és a polgárok képviselőit is meghívták a parlamentbe
Franciaország
- meggyorsult a városok fejlődése, adóik növelték a király jövedelmét
- II. Fülöp Ágost (1180-1223)
o a királyi hatalom kiterjesztése
o megszerezte I. János franciaországi birtokait
- IX. Lajos (1226-1270)
o az államigazgatás fejlesztése
o pénzverés, a királyi pénz értékállóvá tétele
o királyi főbíróság
- IV. Fülöp (1285-1314)
o hódításokkal tovább erősítette a királyi hatalmat
o megadóztatta az egyházakat
o összehívta az első rendi gyűlést 1302-ben
Gazdaság
- Kialakul az árutermelés, a mezőgazdaságban a felesleg
- A mezőgazdaságtól különvált az ipar, ezért nő a népesség.
- Kézművesipar
o céhek: azonos foglalkozású kézművesek érdekvédelmi szervezete
o célja: a verseny kizárása a céhen belül (nincs munkamegosztás) és kívül (kontárok)
- A tengeri (központ: Földközi- és Jeges-tenger) és szárazföldi (központjai a vásárok) kereskedelem kibontakozása
- Kialakul a pénzgazdálkodás, a hitelélet. Az itáliai bankárok voltak a leggazdagabbak. A városok az árutermelés központjává váltak.
Társadalom
- Kialakul a polgárság. A polgár nem függ a földesúrtól (nem adózik, és a város önkormányzattal rendelkezik).
- A jobbágyok helyzete javul: egységes jobbágyság, szabad költözés joga.
- Földesurak: lovagság kialakulása.
- Papság: új szerzetesrendek (pl. Domonkos, Ferences).
Politika
- A hűbériség mellett kialakulnak a (nemesi, papi, polgári) rendek.
- Azonos jogokkal kiváltságokkal és érdekekkel rendelkező társadalmi csoport tömörül egy rendbe. A jog a legfontosabb szempont.
- KIRÁLY - Nagybirtokosok (rend) - Kisbirtokosok (rend): hűbéri viszony
- A rendi országgyűlésen érdekvédelem. Új államforma: rendi monarchia. A rendek és a király közösen kormányoznak.
- Keresztes háborúk a Szentföldre.
- A császárság és a pápaság küzdelme.
o Az egyház politikai szerepe ekkor mutatkozott meg:
- az államot szellemileg támogatja,
- megalapozza a király hatalmát,
- birtokadományokat kap.
o Az egyház és az állam összefonódott: főpapok = főurak - világi hatalmuk is volt, voltak katonáik, világi tisztségeket viselhettek.
o A nyugati keresztény egyház viszonylagos önállósághoz jutott az álammal szemben. A vallási és a világi hatalom harca a kizárólagos hatalomért.
Kultúra
- egyházi
- kialakul a világi kultúra: lovagi, polgári
- az egyházi kultúra tovább fejlődött
- egyetemek kialakulása, világi értelmiség
- román stílus, gótika kialakulása
Magyarország két, majd három részre szakadása
A mohácsi vereség és következményei
- 1526. augusztus 29. után jelentősen megváltozik az ország helyzete, bár a török októberre elvonul :
- két királyt választanak
- 1527-ben SZAPOLYAI ellen indit támadást Ferdinánd és többszőr győz
- 1532: újabb támadás Bécs ellen, Kőszegnél megállítják a törököket
- a két király ezután belátva, hogy az állandó harc az ország elpusztulásához vezet, 1538-ban kiegyezik egymással ® váradi béke
- a békekötés pontjait mindkét uralkodó megszegte
® Szapolya halála után csecsemő fiát 1541-ben királlyá koronázták
® Ferdinánd fegyveres erővel kívánt érvényt szerezni a szerződésnek ® Buda bevételére indul
- a szultán értesülve Ferdinánd lépéseiről megindul
® Budánál megveri Ferdinánd seregeit
® itt merednek a török csapatok ® az ország 3 részre szakad
A királyi Magyarország
- nyugati és északi országrészek
- védelmét 6 főkapitány, 100 végvár és 15-20 ezer katona látta el
- a politikai és igazgatási rendszer átalakul
- az udvar az országon kívülre kerül
- az átalakulást a magyar rendiség intézményrendszere átvészelte
- belügyekben a rendek nagyobb önállósággal rendelkeztek
- gazdaság : megnő a majorság szerepe
A hódoltsági terület
- a török birodalom legészakibb tartománya
- katonai alapon rendezték be :
- közigazgatási egységek :
o vilajetek - élükön a pasa - a budai pasa a szultán helytartója is
o szandzsák - élükön a bég
- fontos hivatalok :defterdár, mufti, kádi
- a meghódított föld a szultáné
Az önálló Erdély - Erdélyi Fejedelemség
- Erdély és a Partium
- elsőrendű szerepe van : a védelmi feladatoknak, a hadügynek, a pénzügynek
- a fejedelmi hatalom túlsúlya lesz jellemző
- a rendiség viszonylag gyenge volt ebben a " rendben "
- lakossága : magyar, székely, német, román
- a magyar vármegyék, a székely és szász székek alkották politikailag a „három nemzet”-et
Magyarország széttagoltsága
- Magyarország széttagoltsága leginkább politikai téren mutatkozott meg, a mindennapi életben sok „egység”-elem létezett
A Dualizmus kora évszámokban
1867.
- jún. 8.: Ferenc József koronázása
- jún. 28.: KIEGYEZÉS
1868. nov.
- Magyar-Horvát Kiegyezés
- EÖTVÖS József népiskolai törvénye
- honvédségi törvény
o külföldre csak az országgyűlés engedélyével küldhetnek m. katonákat
o a vezénylet nyelve a magyar
- törvény előtti egyenlőség és nemzeti egyenjogúság
1872.
- a kolozsvári egyetem alapítása
- feb.: ipartörvény
o nincs céh
o szabad iparűzés
o maximált munkaidő
1873: Pest, Buda és Óbuda egyesítése
1874. nov.: választójogi törvény (nyílt jellegű, cenzusos szavazás)
1875: Szabadelvű Párt alakulása
1876.
- Margit-híd átadása
- ápr.: „cselédtörvény”
1877: Nyugati pályaudvar átadása
1878: Csemegi kódex (büntetőtörvénykönyv)
1879: honossági törvény
1880: MÁM (Magyarországi Általános Munkáspárt) alakulása
1881: a csendőrség létrehozása
1883: Tiszaeszlári vérvádper (antiszemita felhangú, de felmentő ítélet)
1884: Operaház, Keleti pályaudvar átadása
1887: Budapesten megindul az első villamosjárat (Nyugati pályaudvar – Király u.)
1889. ápr.: véderővita kezdete
1890 SZDP (Szociáldemokrata Párt) alakulása
1892: valutareform (aranyfedezet)
1893-94: kötelező polgári házasság vitái
1894.
- Kossuth temetése
- Memorandum per (románok)
1896.
- MILLENNIUM
- Ferenc József híd átadása
- Földalatti átadása
1898: munkakönyv bevezetése („rabszolgatörvény”)
1902: Országház átadása
1903: Clopy-i hadparancs
1904: zsebkendőszavazás
1807.
- derestörvény (gazda-cseléd viszony)
- Lex Apponyi
o nyelvtörvény
o kötelező magyar
o új kvóta (36,4 %)
1908: Bosznia-Hercegovina annektálása
1912.
- véderővita vége, véderőtörvények
- máj. 23.: Vérvörös Csütörtök
o politikai tömegsztrájk
o vérbe fojtják
Az oroszországi forradalom és a Tanácsköztársaság évszámokban
Az oroszországi forradalom
1917.
- márc. 8.: a pertográdiak kenyeret követelnek
o a nőnap alkalmából a munkások is csatlakoznak
o általános politikai tömegsztrájkká nő
- márc. 12.: a péretvári helyőrség (70 ezer fő) átáll
- márc. 15.:
o II. MIKLÓS cár lemond
o ideiglenes kormány alakul (min. elnök: G. LVOV herceg)
- ápr. 17.: LENIN hazatér
- ápr. 18.: Áprilisi tézisek
- nov. 7.
o 2140: az Auróra cirkáló tüzel (vaktöltény), megindul a Téli Palota ostroma
o 23h: összeül a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa
1918.
- jan. 18.: alkotmányozó nemzetgyűlés összeül (másnap rendeletileg feloszlatják)
- eleje: polgárháború (fehér – vörös)
- júl. 17.: a cári család kivégzése
1920: a fehérek végső veresége
1921:
- kronstadti matrózlázadás („Szovjeteket kommunisták nélkül!”)
- NEP (Novaja Ekonomicseszkaja Polityika)
o új gazdaságpolitika
o piaci árucsere
o vállalatalapítás engedélyezése
o terményadó kivetése (az elkobzás helyett)
1922. dec. 30.: megszületik a Szovjetunió
Az Őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság
1918.
- okt. 25.: megalakul a Magyar Nemzeti Tanács (MNT)
o tagjai: 48-as Párt (élén: Károlyi M.); Radikális Párt (élén: Jászi Oszkár); SZDP
o 12 pontos programot adnak ki
- okt. 31.: Őszirózsás forradalom
o a királyság megdöntése
o a miniszterelnök Károlyi
- nov. 16.: Néphatározat (à népköztársaság)
o sajtószabadság
o gyülekezési szabadság
o földosztás
o választójog (ugyanolyan, mint a rendszerváltás óta)
- nov. 24.: KMP megalakul (Kommunisták Magyarországi Pártja)
1919.
- jan.: román-cseh offenzíva
- márc. 18-19.-én több ezres munkástüntetéseken követelték a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását
- márc. 20.: Vix jegyzék
- Az offenzíva és a jegyzék miatt a MNT másra akarja hárítani a felelősséget è
- márc. 21.: Tanácsköztársaság kikiáltása (SZDP és KMP)
o Mindenkihez c. kiáltvány (proletárdiktatúra)
o szovjet minta
o a Forradalmi Kormányzótanács irányít
o Tanácsok Országos Gyűlése (törvényhozó szerv, kvázi-parlament)
o háromtagú direktóriumok (helyi ellenőrző szervek)
- Vörös Őrség, Vöröshadsereg (Böhm Vilmos, Stromfeld Aurél), Lenin-fiúk (Samueli)
- máj. 9.: Miskolc, Kassa, Eperjes, Salgótarján visszafoglalása
- jún. 16., Eperjes: Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása
- jún. 7. és 13.: Clemenceau levelek
- aug. 1.:a Forradalmi Kormányzótanács lemond és Bécsbe menekül
- Peidl Gyula hatnapos kormánya (szakszervezeti kormány)
o visszarendeződés
- aug. 4-5.: a román hadsereg megszállja a Duna-Tisza közét, bevonul Budapestre (a békekonferencia ellenére)
A török kiűzése Magyarországról és a Rákóczi szabadságharc
· A XVII. század második felére a Török Birodalom meggyengült.
· Zrínyi Miklós felvetette, hogy a magyaroknak önálló erőként kell részt venni a törökök kiűzésében.
· Az 1660-as évek kiűzési kísérleteit siker koronázta.
· Az 1664-es szentgotthárdi ütközet után a császári udvar megkötötte az előnytelen vasvári békét, amely a szultán kezén hagyta az előző évek hódításait.
· 1683-99 között Habsburg vezetéssel valósult meg a kiűzés.
· 1684-ben megalakult a Szent Liga (Lengyelország, Velence és a Habsburg Birodalom törökellenes szövetsége)
· 1686 Buda felszabadítása
· 1697 zentai csata - győzelem a török ellen
· 1699 karlócai béke
Az ország egyesülése megnyitotta az utat a fejlődés előtt, az abszolutizmus azonban visszavetette ezt.
A Rákóczi szabadságharc célja és története
· Cél: a függetlenség helyreállítása
· 1703-11 szabadságharc
· 1. szakasz (1703-05): a kibontakozás időszaka
· 1704-re az ország nagy része Rákóczihoz került
Okok:
· feloldotta a nemesek és jobbágyok közti ellenségeskedést
· a spanyol örökösödési háború jó alkalom volt
· 1704 francia vereség Höchstädtnél
· 1705 szécsényi országgyűlés
· Rákóczit fejedelemmé választják
· államforma: rendi konföderáció
· belpolitika közös a rendekkel, külügy, pénzügy, hadügy külön Rákóczihoz tartozik
· 2. szakasz (1706-1711): a szabadságharc vége
· 1707 ónodi országgyűlés
· kimondták a Habsburg ház trónfosztását
· törvénybe iktatták az általános adózást
· 1708 trencséni vereség
· a belső ellentétek kiéleződtek
· 1711 szatmári béke
· mindkét fél engedményeket tett (kompromisszum)
· a nyílt abszolutizmus vége, rendi különállás a birodalmon belül
Magyarország 1919. aug-tól 1921. ápr-ig
1919. aug. 1-6: Peidl-kormány
szakszervezeti kormány
„hatnapos kormány”
Vörös Őrség és a Forr. Törvényszék feloszlatása
· amnesztia
· ipari és keresk. vállalatok, bérházak visszaadása
· újra népköztársasági államforma
1919. aug. 7-nov. 24: Friedrich-kormány
· puccsal kerülnek hatalomraàJózsef főherceg kinevezi magát kormányzónakàkinevezi Friedrichet
· földbirtokok visszaadása
· megkezdődik a fehér terror (vizsgálat a résztvevők és szimpatizálók ellen is) à jogszerűség látszata
· aug. 19: gyorsított bűnvádi eljárásról szóló rendelet
Horthy Miklós:
· 1868-ban született Kenderesen, nem arisztokrata családban
· katonaember; 1878-1918: tengeren
· háború alatt: Novarra parancsnoka, a háború végére: ellentengernaggyá és flottafőparancsnokká nevezik ki
· a szegedi kormány meghívott hadügyminisztereàsereget szervez
· aug. 9: felállítják a fővezérséget, Siófokra költöznekàfüggetleníti magát
· aug. 19: gyorsított bűnvádi eljárásról szóló rendelet; különítményesek ~ katonai diktatúra
· (1920: népbiztosok pere)
· nov. 14-15: románok kivonulása Bp-ről
· nov. 16: Horthy bevonul Bp-re, Gellért szálló elé à beszéd
1919. nov. 24- 1920. márc: Huszár-kormány
o Horthy támogatja
o kormány: KNEP, Kisgazdapárt, Szocdem. Párt, Agrárpárt + gazdag polgárok
· 1920. jan. 8: választások
· àKisgazdapárt nyeri = politizál a birtokos parasztság
· 1920. febr.16: összeül a nemzetgyűlés
o mandátum: 2 évre
o államforma: király nélküli királyság ~ kormányzó kell
· 1920. márc. 1: kormányzóválasztásàHorthy
o kormányzói jogkör:
o személye sérthetetlen
o törvényeknél egyszeri vétójog
o kihirdeti a törvényeket, de nem szentesíti
o miniszterelnököt ő nevezi ki
o a nemzetgyűlésnek felelős
o kegyelmet nem adhat
o később bővül:
§ hadüzenet, békekötés kérdése; hadsereg külföldön való bevetése jóváhagyással
§ 1920. aug-tól közkegyelmet adhat
· feloszlatja a parlamentet
· kinevezi Simonyi-Semadam Sándort miniszterelnöknek à feladatuk: trianoni béke aláírása
1920. márc – 1920. júl.: Simonyi-Semadam-kormány
1920. jún. 4: Trianon
· előtte: terület:282 ezer km˛ + 43 ezer km˛Horváto. à utána 93 ezer km˛
· előtte:lakosság:18,2 millió à utána 8 millió alá csökken
· Romániáé: Erdély, Tiszántúl K-i fele, Bánát K-i fele
· Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé: Horvátország, Szlavónia, Bánát Ny-i része, Bácska
· Ausztriáé: Burgenland
· Csehszlovákiának: Felvidék, Kárpátalja
· jóvátétel
· max. 35 ezer katonánk lehet
· (1920-21-től formálódik a kisantant)
1920. júl-1921. ápr.: Teleki Pál miniszterelnöksége
· Teleki: arisztokrata származású, Erdélyből származik
o tudós ember, de nem rafinált politikus
o nem tűri a szélsőségeket, konzervatív politikus
· 1920. nov-re: véget vet a fehér terrornak
· 1920. szept.: numerus clausus (= zárt szám)
o a felsőoktatási intézményekben a nemzetiségek aránya olyan legyen, mint az országban
o szélsőségek ellen:
· 1921. márc.: ’21/III. törvénycikk:
o törvényen kívül helyez minden olyan irányzatot, mely kizárólagosan egy osztály számára követeli a hatalmat; szankció: 3 évtől halálig
o àkommunisták visszaszorulnak
1920. nov.: földreform
o Nagyatádi Szabó István dolgozta ki
o földbirtokosok felajánlhatják földjüket megvételre az államnak
o vásárolhatnak (állami támogatással):
o hadiözvegyek, árvák, hadirokkantak, agrárproletárok à max. 3 hold
o törpebirtokosok à max. 15 holdig
o Vitézi Rend tagjai ingyen kapnak: tisztek à 50 hold, legénység à 12 hold
o A törvényt már a Bethlen-kormány hajtja végre.
Külpolitika: revízióban reménykedik, de kizárólag békés úton: színmagyar határmenti ill. távolabbi területek esetén
1921. márc.: IV. Károly puccskísérlete sikertelen, visszatér Svájcba
politizáló rétegek: két csoport
· cél: IV. Károlynak vagy fiának trónra segítése
· bázisa: egyház, arisztokrácia
· párt: KNEP
· cél: visszakerülni a dualizmus-korabeli pozícióikba à ez Horthy eltávolításán keresztül lehetséges
· belpolitikai érv: konszolidáció csak a királysággal lehetséges
· külpolitikai érv: revízió ~ történelmi Mo. helyreállítása à legitimitást az uralkodó személye biztosítja
· bázisa ~ Horthy bázisa: Kisgazdapárt, dzsentrik, úri középosztály, katonatisztek, Gömbösék
cél: trónfosztás, nem akarnak királyt választani, de ezt nem mondhatják
következmény: Teleki belebukik
trónkövetelők
tartományúri rendszer senki sem szerzi meg a hatalmat, nem léptek szövetségre egymással
közös cél: gyenge király hatalom
egyéni cél: közjogi méltóságok szerzése, földek növelése
3 esélyes jelölt a trónra:
- Vencel, II. Vencel (1278-1305) cseh uralkodó fia, leányágon kapcsolódik az Árpád-házhoz 1301-1305: megszerzi a hatalmat, kalocsai érsek koronázta meg, de a tartományurak nem mondanak le hatalmukról
- Károly Róbert: az Anjou család tagja, leányágon kapcsolódik az Árpád-házhoz (V. István dédunokája), 1300-ban érkezik Mo-ra; a pápa és az itáliai bankárok is támogatják
1301: az esztergomi érsek megkoronázza, de nem a Szent Koronával
àAnjou- és Vencel-párt alakul ki
1305: II. Vencel meghalàIII. Vencel (1305-1306) cseh király; 1305-ben lemond a magyar király címről Ottó bajor herceg javára
- III. Ottó bajor herceg, leányágon kapcsolódik az Árpád-házhoz (IV. Béla unokája),
Székesfehérváron megkoronázzák, de nem az esztergomi érsek
1305-1307: övé a Szent Korona
Kán László börtönbe záratja III. Ottót, megszerzi tőle a Szent Koronát; Ottó hazatér, királyi címét haláláig, 1312-ig viseli
1308: pápai küldöttség érkezik Károly Róbert támogatásáraàtársadalmi támogatást kapàpesti gyűlés királlyá választjaàKároly Róbert: 1308-1342
1309: átmeneti koronával királlyá koronázzák Budán
1310: Kán László egyházi fenyegetésre visszaadja Szent Koronátàmegtörténik a harmadik, “szabályos” koronázás; székhely: Temesvár
támogatói: köznemesség, egyház, jobbágyság, polgárság
eszközei: katonai eszközök (várkatonák, zsoldosok, kunok, hozzá hű birtokosok magánhadseregei)
1312: rozgonyi csata: Károly Róbert seregei legyőzik a tartományurak egyesített seregeit
1321: Csák Máté halálaà innentől épülhet ki szilárd központi hatalom
1322-től Visegrád lesz a székhely
· királyi hatalom jövedelmei: várbirtokok, egyház, regáléjövedelmek: sómonopólium, huszad- és harmincadvám, bányaregálé, pénzverés (pénzverési illeték, pénz értékét ötvözésével változtatja), adók (városi adó, portális adó)
· érdekeltté teszi a földesurakat a földükön levő bányákban folyó bányászatban (így nem titkolják el) à urbara=bányabér, királyi bányászok fizetik a királynak (aranynál 10%-ot, ezüstnél ?-ot) à ennek a harmadát ajánlja fel a földesuraknak
· 1327: Nekcsei Dömötör tárnokmester reformjai:
-10 pénzverő kamara felállítása à tárnokmester felügyeli + ellenőrzi az adók beszedését, felügyeli a bányákat
-értékálló arnypénz bevezetése firenzei mintára (váltópénz: garas, dénár)
· első rendszeres állami jobbágyi adó bevezetése: portális (kapu) adó: minden olyan kapu után, ahol egy szekér befordul, évi 18 dénárt kell fizetni à kamarahaszna
à nő az árutermelés à fellendül a városi fejlődés:
· mezővárosok: átmenet a falu és a szabad királyi város között, földesúri- és egyházi függés, fallal védhetik, adót egy összegben fizetik, részleges önkormányzat, gazdasági privilégiumok
· szabad királyi városok: nincs függés, önálló igazságszolgáltatás; (XIV. sz-ra 7 szabad királyi város van Mo-n: Buda, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyszombat, Eperjes, Bártfa)
àfellendül a mezőgazdaság: erdőirtás, mocsarak lecsapolása; fordítóeke megjelenése; termésátlagok növekedése; fejlődik a kertgazdaság
àfellendül a kereskedelem:
behozatal: luxuscikkek és kész iparcikkek (keleti selyem, fűszer, flandriai és kölni posztó, fegyver)
kivitel: arany és mg-i termékek
à1335: visegrádi királytalálkozó:
résztvevői: Károly Róbert, Luxemburgi János cseh és III. Kázmér lengyel király
cél: Bécs árumegállítási jogának kiküszöbölése NY-felé: Esztergom, Brno, Nürnberg;
É-felé: Eszetrgom, Kassa, Krakkó útvonalon
az uralkodó osztály cseréjével próbálkozott (Szécsényi, Garai, Lacfi stb. család felemelése honorbirtokokat ad: hivatali funkcióhoz társul, amíg a hivatali funkciót betölti, nem örökíthető
Károly Róbert gyakorolta az invesztitúrajogot; megszerezte a tized harmadát; péterfillér néven újévi ajándék címén pénzt szedett az egyháztól
A familiaritást nem lehetett felszámolni, nincs pénz nagy seregre, kisebb banderiális seregek vannak
· egy komoly vállalkozás: 1330: Havasalföld ellen à Basarab visszaveri a támadást (Hédervári Dezső önfeláldozása mentette meg a királyt)
· 1335: visegrádi királytalálkozó
· 1338-39: örökösödési szerződés: ha III. Kázmér gyermektelenül hal meg, Károly Róbert valamelyik fia örökli a lengyel trónt
nápolyi uralkodó Róbert, Károly Róbert öccse
Károly Róbert fia, András számára próbálja a trónt megszerezni; Róbert fia hamar meghal, lánya, Johanna számára szeretné a trónt biztosítani à 1342: házasság Andrással, Károly Róbert fiával, Róbert meggondolja magát, csak Johannára hagyja trónt; Károly Róbert felesége és fia
Lajos (1342-1382) biztosítani szeretnék András számára a trónt;
1345: a pápa elrendeli András megkoronázását, akit azonban még a koronázás előtt meggyilkolnak (valószínűleg Johanna megbízásából à gyilkosokat kivégzik, de ez Lajosnak nem elég
Károly Róbertet halála után fia Lajos követi a magyar trónonàI. (Nagy) Lajos 1342-1382
· nápolyi hadjáratok: cél: gyilkosság megtorlása; 1347: első hadjárat: kat. siker, Johanna Avignonba menekül, Lajos csapatai elfoglalják Nápolyt, de nem sikerül megtartani,
1349 és1350: újabb hadjáratok. Sikerek, de nem lehet megtartani, mert messze van
’50-es években békét kötnek
· Velencével vívott harcok: tét: Dalmácia
1345: harc Zára városáért à félbemarad
1358: zárai béke: Dalmácia Mo-é + dalmát városok kereskedelmi szabadsága az Adrián
további harcok: Velence a törökökkel, Lajos Padovával és Genovával szövetkezik à eredményes: 1381: torinói béke: zárai béke megismétlése + Velence évi 7000 aranyforintot fizet Mo-nak
· balkáni hadjáratok: térítő- és hódító politika összefonódik;
eredménye: Havasalföld, Szerbia, Bosznia, Bulgária hűségesküt tesz, Moldvával nem boldogul
· harcolt a törökökkel is
· 1370-1382: lengyel király à lengyel-magyar perszonálunió; hatalmat Lo-ban anyja Lokietek Erzsébet gyakorolta
· hitterjesztés ürügyén hadakozott a litvánokkal à eredménytelen
· Halics és Lodoméria megszerzése, Lo-hoz csatolása
honorbirtokokat ad; hódítások
arisztokraták katonai kinevezéseket kaphattak
· fellendül a külkereskedelem a Fekete-tenger és Itália felé
· támogatja a városi fejlődést, a céh-alapítást, a kereskedelmet és a városi patríciusokat
· 1351: törvény, mely szerint a fallal körülvett városok nem fizetnek földesúri adót; a szabd király városok felett a tárnokmester ítélkezik városi jog szerint
Kultúra:
1367: egyetem alapítása Pécsen
Aranybullában foglaltakat elfogadása jóváhagyása, kivéve:
· oldalági leszármazott is örökölhet; ha kihal a nemzetség, a föld a királyra száll vissza; a föld nem adható és nem idegeníthető el à “ősiség-törvénye”
· kilencedet minden jobbágytól egységesen be kell szedni à egységes jobbágyság
· az uralkodóosztály alsóbb rétegeinek nemesi jogát is elismeri à “egy és ugyanazon szabadság elve”
· amíg nincs utód: lehetséges örökös a nápolyi családból: Kis Károly
· felesége, Erzsébet francia herceget szeretne trónra
· Mária lányát Luxemburgi Zsigmondhoz adja feleségül à őt szeretné utódjának
halála után harc a hatalomért à 1387: Zsigmondot királlyá koronázzák
1939: fordulat az angol külpolitikában (Churchill): garanciális szerződések kis országokkal
(Benelux államok, Lengyelország, Görögország, Románia)
tavasztól: angol-francia tárgyalások, de nincs megegyezés
1939. márc. : Hitler ultimátuma Litvániához Memelértàháború nélkül megszerzi
1939. ápr. : Olaszo- Albánia
No. következő célja Lo.; Lo. visszautasítja No. követeléseit (Gdansk)
1939. aug. 23: Molotov-Ribbentrop egyezmény:
megnemtámadási egyezményàezt hozzák belőle nyilvánosságra
titkos záradék: Lo. 4. felosztása: Szu-é: Észt-, Lett- és Finnország, Besszarábia,
Lo. K-i része; No-é: Lo. Ny-i része, Litvánia
Hitler azonban nem mond le a Szovjetunóról sem, Sztálin is be szeretné csapni Hitlert
gleivitzi provokáció: német katonák támadása lengyel katonaruhában egy német
rádióállomás ellen = látszólagos lengyel támadás
1939. szept. 1. : “fehér-terv”: No. hadüzenet nélkül megtámadja Lo-t
szárazföldi, gépesített alakulatok és a légierő támadása
szept. 3. : Anglia és Fro. hadat üzen No-nak, de nem kerül sor hadműveletekreà
“furcsa háború”
lengyelek egy hónapig ellenállnak
1939. szept. 17. : Szu. megindítja a támadást Lo. ellen
szept. 28. : lengyelek leteszik a fegyvert az oroszok előtt, 240 ezer lengyel katona kerül
orosz hadifogságba (à1940-ben a katini-erdőben 4500 tisztet lemészárolnak közülük)
àmegváltoztatják a Molotov-Ribbentrop egyezmény titkos záradékának tartalmát: Szu-é:
Balti államok, Finnország, Besszarábia, Lo. K-i része
No. teljesen bekebelezte Lo. Ny-i részét, létrehozták a Lengyel Főkormányzóságot, élén Hans Frankàgazdasági kifosztás, értelmiség legyilkolása, rabszolgákká akarták tenni őket
àezután Sztálin és Hitler közös díszszemlét tart
Balti államok:
1939. szept-okt. : kölcsönös segítségnyújtási egyezmények Szu-val
1940. nyár: kormányokat lemondatják, helyettük kommunista kormányokàegypárti
választásokàfelvételi kérelem a Szu-ba
Finnország: ellenállnak; oroszok területcserét kérnek, mert félnek a No-tólàfinnek
elutasítják
1939. nov. : oroszok hadüzenet nélkül háborút indítanak Finnország ellen
1939. nov – 1940 március: “téli háború”: Karélia: kezdetben orosz vereségek, de végül győznek; Finnország elveszti Karéliát, Hanko kikötőjét bérbe kell adnia az oroszoknak
No. következő célpontja Franciaország, de halogatják a támadást, először Norvégiát és Dániát szállja meg
Dánia: stratégiai jelentőség; Norvégia: Narvik-jégmentes kikötő; Svédország
nyersanyagainak megszerzése is cél
német flotta élén: Raeder: fontosak a norvég partok, ezt az angolok is tudjákà
1940. tavasz: Anglia támadást indít a norvég partokért = “furcsa háború” vége, de már késő!
Norvégia: Quesling őrnagy kapcsolatot köt No-galàáruló
1940. ápr. 9. : No. ultimátuma Norvégiához és Dániáhozàelutasítjákàa háború még aznap megkezdődik
Dánia ápr. 10-ig, Norvégia egy hónapig ellenáll
1940. június: Norvégia megadja magát, a kormány és a király Angliába menekül, flottájuk is az angoloké lesz; Norvégiában Quesling alakít kormányt
1940. máj. 10. : Churchill lesz az angol miniszterelnök: tisztában van a győzelem árával (tk.142.o)
1940. máj. 10. : Hitler támadása a Benelux államok ellen hadüzenet nélkülàutána Fro.
- Hollandia máj. 15-ig védekezik, a királynő és a kormány Angliába menekül
- Belgium: Eben-Emael erőd; németek megszerezték, hogy néz kiàelőre
begyakoroltákàejtőernyősökkel 36 óra alatt beveszik ezt az erődöt; máj. végére
(27 v. 28) Belgium a németeké, a király és a kormány elmenekül
- Luxemburg is a németeké lesz
Franciaország:
Maginot-vonalban hittek: ez egy földalatti alagút, melyet az első világháború tapasztalataiból
építettek, De Gaulle felhívta már korábban is a franciák figyelmét arra, hogy ez már nem jó
Fro. 6 hétig tud védekezni: németek átkelnek Belgiumon, majd 2 nap alatt az Ardenneken, La Manche felé mennek = dinamó-hadművelet
máj. 20 után sikerül elérni, körbezárják a szövetségeseket
máj. 27- jún. 4. : csata Dunkerquenél: a britek átmenekítik az itt rekedt szövetségeseket a
La Manche csatornán (340 ezer fő), de a harci felszerelésük ottmarad
a németek ezután D és DK felé indulnak
jún. 10. : Párizsból elmenekül a fr. kormány
jún. 14. : a németek bevonulnak Párizsba
fr. min. eln. Reynaud: van még remény folytatni a harcot; Petain: az ellenállás beszüntetését javasolja
jún. 17. : Reynaud helyett Petain lesz a min. eln.
jún. 18. : De Gaulle Londonban emigráns kormányt alakít: Szabad Fro.; Angliára és az
USA-ra számít
1940. jún. 22. : a Compiegni-erdőben fegyverszünetet kötnek a németekkel:
Fro. kétharmada német megszállás alá kerül, kb. 40 %-on bábállamot hoztak létreà Vichy-Fro.: kormány Petain vezetésével
angolok felszólítják a franciákat, hogy a francia flotta hajózzon Angliába (ultimátum), de a franciák elutasítjákàangolok elsüllyesztik a francia flottát
jún. 10. : olasz támadás Fro. D-i részénà100 órás háborúàcsak 1 várost tudnak elfoglalni
jún. 24. : fegyverszünet az olaszokkal: határmenti területek demilitarizált övezetek
angliai csata: Hitler habozik, békét is ajánl Angliának
júl. 27. : utolsó ajánlat
légiháborút tervez + Anglia pusztulását jósólja; az oroszok miatt is nyugtalan
1940 nyarára az oroszoké Bukovina és Besszarábia, Hitler le akarja zárni a Ny-i fronto
“tengeri oroszlán” hadművelet: 1940. július-november: a németek négyszeres túlerőben voltak, de az angolok vannak jobb helyzetben; a németek csak másfél órát tudtak Anglia légterében tartózkodni, az angolok rádiókat és radart használtak
1. felvonás: július: hajók és kikötők ellen
2. felvonás: augusztus: repülőterek és radarállomások ellen
3. felvonás:szeptember: városok ellen (London, Birmingham, Manchaster, Coventry)
Hitler célja az angol kormányzat megútáltatásaànem sikerülàösszefogás jön létre Angliában
szeptember 15: kétszer annyi német gép veszik el, mint angol (60 v. 61/29);
Anglia az USA segítségét kérià1940. szeptember: az USA 50 kiselejtezett torpedórombolót ad Angliának, cserébe angol támaszpontokat vehetnek bérbe 99 évre a Csendes-óceánon
1941. március: az USA-ban kölcsönbérleti törvény: kölcsönadhatják a fegyvereket
Afrika: támadás fr-és brit Szomália ellen
1940. szeptember: olaszok Líbiából és Etiópiából támadást indítanak Egyiptom ellenàde sokszor alulmaradnak
1940. dec. :Wabell angol tábornok ellentámadásával 850 km-rel El-Ageiláig visszaszorítja őketà130 000 olasz és 2 000 angol hadifogoly
1940 okt. : Albániából támadást indítanak az olaszok Görögo. ellenàkudarc, a görögök Albánia egy részté elfoglalják
1941. március :az afrikai-brit haderő fele Görögo. segítségére siet
1941. február: Rommel az afrika-hadtest élén Tripoliban partra száll
Hitler a Szu. felé hódítana, előtte:
1940. szeptember 27. : Háromhatalmi egyezmény: Japán, Olaszo, No,; megállapodnak, ki merre hódít, később a K-Közép-Európai országok is csatlakoznak
Magyaro. :
1940. aug. 30. : II. bécsi döntés (É-Erdély és Székelyföld)
1940. nov. : Mo, Románia, Szlovákia csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez
1940. dec. 12. : örökbarátsági egyezmény Jugoszláviával
1941. márc. : Bulgária csatlakozik a 3hatalmi egyezményhez
1941. márc. 25. : Jugoszlávia csatlakozik – I I - , de két nap múlva felmondják
1941. április 6. : Hitler megindul Jugoszlávia ellen (1941. ápr. 3: Teleki †)
Horthy Bárdossy Lászlót nevezi ki min. elnöknek
1941. április 11: Magyarország belép a II. világháborúba
1941. április 17: Jugoszlávia kapitulál, Mo-é a Baranyai ?, Muraköz, Bácska; Olaszo-é: Dalmát-tengerpart, Bosznia egy része, Montenegro, No-é: Bánát, Szerbia, Bulgáriáé: Makedónia egy része
1942. jan:újvidéki terror: tartva a szerb partizánok támadásától, irtás a szerbek között
Görögo: No. és Bulgária támadást indít az olaszok segítésére, Görögo. kapitulál
1940. május-június 2. : 2. Dunkuerqe: görög és brit csapatokat kimenekítik, No. megszállja, majd olasz irányítás alá kerül; Bulgári megkapja Thrákiát és É-Makedóniát
1940. máj. vége: “Merkur-hadművelet”: Kréta elfoglalása
Afrika:
1941. április: Rommel támadása Afrikában, visszaszorítják Egyiptomba az angolokat, Tobrukot tudják a britek megtartani
àmost már lehet Szovjetunió ellen támadni, ideológiai alapokra kell a támadást helyezni:
komisszár-parancs: minden politikai biztost meg kell ölni
kivételes-törvény: a katonák bármit megtehetnek a lakossággal
zsidókat és kommunistákat irtani kell
Sztálin semmit nem tesz, nem akarja provokálni a németeket
1941. június 22: támadás Szu. ellen
É-on Balti-államokon át Leningrád felé, középen Moszkva felé, D-en Ukrajna és a Donyec-vidék ellen
románok is segítenek; finnek, szlovákok, olaszok is segítenek; az oroszok tanácstalanok
júl-ra Szmolenszk elesik
szept-re elérik Leningrádot, 1944. januárjáig tart az ostrom
szept. 19. : Kijev elesik
okt. eleje: Moszkva előterébe érnek
No. elleni szövetségek:
1941. jún. 12. : szovjet-angol kölcsönös barátsági egyezmény; cél: No.
megakadályozása
1941. aug. 4. : Atlanti Charta: Atlanti-óceán É-i részén Churchill és Roosvelt köti ; cél: megfékezni a nácizmust, semmilyen annexiót nem ismernek el, egész Európában biztosítani szeretnék a polgári demokratikus szabadságjogokat
Magyaro:
1941. ápr-1942. márc: Bárdossy László min. eln.
június 26: kassai bombázás, az oroszokra fogták, ok a hadüzenetre
június 27: hadüzenet a Szu-nak
július 1: hadbalépés; 45 000 fő, a németeknek alárendelve, a Donyec.medencéig jutnak el
1941. dec. : a csapatok egy részét Anglia fenyegetése miatt visszahívja Horthy
1941. december 7. Anglia hadüzenete Mo-nak
Csendes-óceán:
1941. dec. 7. : japán támadás Pearl Harbor ellen
dec. 8. : USA hadüzenete Japánnakàennek hatására No. és Olaszo. hadat üzen az USA-nak
1941. dec. 12. : Mo. hadat üzen az USA-nak
Szovjetunió:
több millió embert telepítenek át Szibériábaàitt mindent újrakezdenek: új hadigyárak, de hiányos az élelmiszer-ellátás, nincs higiénia
1941. okt: “tájfun-hadművelet: cél: Moszkva elfoglalása
1941. dec. 5-6: orosz ellentámadás indul Zsukov marsallal az élén, 1942. márciusára 100 km-rel szorítják vissza a németeket
1942. aug-1943. febr. 2: sztálingrádi csata
Csendes-óceán:
1942. jún. : midway-i csata: Japán veresége, a 4 legnagyobb japán repülőgép-anyahajónak annyi
Afrika:
1942: német sikerek,
1942. jún-ra elérik El-Alameint a németek
1942. aug. : Montgomery-t nevezik ki a brit csapatok élére
1942. okt: angol ellentámadás indul
1942. nov. : El-Alameini csata: német vereség
1942. nov. : “fáklya hadművelet”: USA partra száll Afrikában
Magyaro: belpol: jobbratolódás
1941. aug. 3: 3. zsidótörvény. tiltja zsidók és nem zsidók házasságát
Bárdossy ígéretet tesz a 2. magyar sereg Oroszo-ba küldésére
háborúellenes megmozdulások
1942. márc-1944. márc: Kállay Miklós min. eln.
1942. ápr. 11: 2. magyar hadsereg kiküldése a frontra
A polgári forradalmak és a nemzetállamok kialakulásának kora
A nagy francia forradalom eseményei a forradalom győzelmétől a köztársaság kikiáltásáig (1789. július 14-től 1792. szeptember 20-ig)
· A forradalom győzelme megdöntötte az abszolút monarchiát, felszámolta a feudalizmus maradványait, eltörölte a kiváltságokat (1789. aug. 4.).
· Kihirdették az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát (1789. aug. 26.).
· Alkotmányos monarchia (a hatalom nagy része a nemzetgyűlés kezében van)
· a király, a nemesség és a papság egy része nem fogadta el az új államformát
· Polgári liberális alkotmány (1791)
· törvény előtti egyenlőség
· közteherviselés
· szólás- és sajtószabadság
· cenzushoz kötött választójog
· Az egyházi tulajdon újraelosztásra került a polgárság és a jómódú parasztság között.
· A király 1791. június 25-én megszökött Párizsból, de elfogták. A belpolitikai helyzet kiéleződött. A kispolgári ellenzék tüntetést rendezett a Mars-mezőn. A nemzetőrség a tömegbe lövetett.
· Törvényhozó gyűlés lépett az alkotmányozó nemzetgyűlés helyébe.
· Girondisták: a középpolgárság képviselői, köztársaságpártiak, baloldali
· Jakobinusok: szélsőbal, a kispolgárság szószólói, az általános választójog hirdetői
· Háború a poroszokkal - a király és a girondisták háborúzni akartak, míg az alkotmányos királyság hívei és a jakobinusok ellenezték azt.
· A király kinyilvánította, hogy nem fogadja el az alkotmányos monarchiát és hatalma megtartása érdekében Franciaország ellenségeivel szövetkezett, ezért a királyság megbukott.
· A valmy-i domboknál 1792. szeptember 20-án a franciák megállították a porosz hadsereget.
· Az általános választójog alapján megválasztott nemzeti konvent egyhangúlag kikiáltotta a köztársaságot (1792. szept. 20.).
Az amerikai függetlenségi háború és a polgárháború (Az USA két forradalma)
· Függetlenségi háború (1775-1783)
· Amerika hasonló fejlettségi fokon állt Angliával. Az angolok meg akarták akadályozni vetélytársuk további fejlődését, ezért gazdaságilag megpróbálták tönkretenni (adókkal, vámokkal sújtották).
· 1776. július 4-én az amerikai gyarmatok első Philadelphiában rendezett kongresszusa elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, megszületett az Amerikai Egyesült Államok.
· köztársaság
· polgári forradalom is egyben, amit a felvilágosodás eszméinek gyakorlati alkalmazásaként értékeltek akkoriban
· 1783-ban a vesztes Anglia elismerte az USA függetlenségét.
· 1787-ben a szövetségi gyűlés megalkotta az Egyesült Államok alkotmányát.
· gyülekezési, szólás- és sajtószabadság (1791-es kiegészítések)
· az egyház és az állam szétválasztása
· a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elválasztása és egyensúlya
· Észak és Dél eltérő, de gyors fejlődést mutatott.
· Észak (Republikánus Párt):
· Angliával egy időben végbement az ipari forradalom
· a farmergazdaság volt a jellemző
· bérmunkásokat alkalmaztak
· vasútépítés
· Dél (Demokrata Párt):
· ültetvényes gazdálkodás, nagybirtok volt a meghatározó
· néger rabszolgák dolgoztak a földeken
· a társadalom szerkezete csak szavakban volt demokratikus
· Az ellentétek kiéleződtek, amikor 1860-ban a köztársaságpárti Abraham Lincolnt választották az USA elnökévé. 11 déli állam kilépett az Unióból, lázadókká váltak.
· Kitört a polgárháború (1861-65)
· 1863-ban Lincoln kihirdette a rabszolgák kárpótlás nélküli felszabadítását a lázadó államok területén.
· Az északiak győzelme után az Egyesült Államok egész területén megvalósult a rabszolga-felszabadítás, kibontakozhatott az egységes gazdaság.
A "tizenöt éves" háború és a Bocskai szabadságharc
Báthory István fejedelemsége és politikai tervei
1568 - drinápolyi béke
® Báthory István erdélyi fejedelem 1571-1568-ig, 1576-tól lengyel király is,
új központ Krakkó
A törökellenes európai összefogás elképzelései
Rudolf német-római császár nem tudott híveket szerezni a török ellen
· sokan legyőzhetetlennek hitték a törököt
· az újabb osztrák-török háborút a törökök kezdték
· 1591-től folyamatos török támadások Sziszek ellen
¯
· 1593: elfoglalja ® Dunántúl
¯
· Székesfehérvárnál a keresztény seregek győztek
· felső-magyarországi vármegyék támadása ® a török több várat is elhagy
· 1593/94. évi téli hadjárat - fordulópont
¯
· előtérben az európai összefogás gondolata
· Erdélytől a török támogatást, együttműködést várt ® Báthory Zsigmond fejedelem Bocskai István váradi kapitány javaslatára a török ellenes háborút vállalta
· 1595 - gyurgyevói győzelem a török ellen
· 1595 - Nyári Pál feladja Egert, a török győz Mezőkeresztesnél
· Basta generális ® önkényuralom - a parasztság terhei megnőnek
A bécsi udvar és a magyar rendek ellentétnek éleződése
· A bécsi udvar a háború terheiből egyre többet hárított a magyar nemesekre:
· felségárulási perek
· korlátozza a protestánsokat
¯
Bocskai István felkelése
· 1604: Belgioso Bocskai bihari vára ellen támad ® kelet-magyarországi felkelés ® Bocskai az udvar ellen fordul
¯
· átállnak a hajdúk
· 1605: szerencsi országgyűlés
· Rudolf - hajlik a béketárgyalásra
· a felkelők is - a török fenyegetés miatt
A bécsi és a zsitvatoroki béke
· 1606: bécsi béke
· Bocskai letelepítette hajdúvitézeit
· 1606: zsitvatoroki béke
Wesselényi-mozgalom és a Thököly-felkelés
1664-ben megkötik a vasvári békét
® minden előző hódítást a törökök kezén hagy
· Zrínyi Péter májusban szövetségi ajánlatot tesz XIV. Lajos francia királynak a Habsburgok ellen
· Wesselényi Ferenc nádor vezetésével rendi szervezkedés indul, majd halála után Zrínyi Péter (horvát bán) és Nádasdy Ferenc (országbíró) áll a mozgalom élére
· céljuk Magyarország erdélyi típusú török behódoltságnak elérése
· 1670: Zrínyi Péter fegyveres felkelésre hívja birtokainak jobbágyait
· a Felvidéken I. Rákóczi Ferenc ellenzéki mozgalommá szélesítette a vallási szervezkedést
¯
· néhány hét alatt leverik ® a bécsi udvar a kollektív megtorlás mellett döntött
· 100-nál több halálos ítélet született, de a többség „megúszta” vagyonvesztéssel, várfogsággal, váltságdíjjal
· a megtorlást az ország is megérezte ® I. Lipót abszolutista kormányzati rendszert vezetett be
A Wesselényi-mozgalom életben maradt résztvevői közül sokan Erdélybe menekültek
· a „bujdosók” alkották a meginduló függetlenségi harcok bázisát ® 1678-ban Thököly Imre áll a mozgalom élére
· 1678-ban elfoglalják a felvidéki bányavárosokat
· 1682: a török Magyarország uralkodójának kiáltotta ki
· 1681: I. Lipót a soproni országgyűlésen visszaállította a rendi alkotmányt, nádort választottak, megengedték a protestánsok szabad vallásgyakorlását
· 1690-ben tér vissza, megveri a császár seregeit, de 2 hónap múlva a Balkánra szorul ® a karlócai béke (1699) után Nikodémiába száműzik
Franciaországhoz és Angliához kapcsolódó fogalmak
Anglikán egyház: A VIII. Henrik által megteremtett „nemzeti egyház”. Henrik szembefordult Rómával, amikor nem választották el feleségétől, Aragóniai Katalintól. Egy saját egyházat alapított, melynek ő volt a feje, az egyház vagyonát kisajátította, a szerzetesrendeket feloszlatta. Ennek léte segítette abszolút hatalma gyakorlásában.
Defenestratio: ablakon való kihajíttatás; 1618-ban Prágában kidobtak két tanácsost a királyi vár ablakából
Gentry: angliai juhtenyésztő kis- és középbirtokos nemesek, akik a jól jövedelmező gyapjú-feldolgozási vállalkozásokban vettek részt (a gyapjút belföldi manufaktúráknak adták el; nem exportálták)
Intendáns: Fro-ban a megyei közigazgatási apparátusok élére a király által kinevezett tisztségviselők.
Katolikus liga: a harmincéves háború előtt, 1609-ben az evangélikus unióval szemben megalakult liga
Panteizmus: Giordano Bruno által kitalált vallási felfogás, melyért az alkotót megégette az inkvizíció. Lényege, hogy Isten a mindenségben lakozik è mindenütt jelen van.
vestfáliai békék: 1648-ban kerültek aláírásra több szakaszban, vestfáliai kisvárosokban a harmincéves háború végén. Véglegessé vált Németország területi széttagoltsága. A nagyhatalmak elismerték Svájc és Hollandia függetlenségét. Brandenburg tartomány megkapta a porosz hercegséget.
Francis Drake: angol kapitány; Erzsébet királynő megbízásából másodszor körülhajózta a Földet 1577-1580-ban
I. Erzsébet: angol királynő (1558-1603); Alatta lett Anglia kereskedelmi és hajózási világhatalom. Támogatta a monopóliumok rendszerét, az iparfejlesztést, a gazdasági vállalkozásokat, a spanyolok ellenében a németalföldi szabadságharcot. Az angol-skót háború után kivégeztette Stuart Mária skót királynőt. 1588-ban az angol flotta legyőzte a „győzhetetlen” spanyol Grand Armadát.
II. Gusztáv Adolf: svéd király a harmincéves háború alatt; kiváló hadvezér; protestánsokat segítette (Észak-Németo.-t akarta). 1632-ben esett el a Lützeni csatában, de legyőzte Wallensteint. Nélküle már nem tudtak többet nyerni a svédek.
III. (Valois) Henrik: francia király, Guise Henrik meggyilkoltatása után ölték meg a francia vallásháború idején
IV. (Bourbon) Henrik: A kálvinista reformációt követő, francia hugenotta nemes. III. Henrik meggyilkolása után koronáztatta meg magát, és hogy egyáltalán elfogadják és megszilárdítsa hatalmát, áttért katolikus hitre. 1598: nantes-i ediktum: hugenották szabad vallásgyakorlata
IV. Keresztély: dán király, ő lett a protestáns német fejedelmek vezére a harmincéves háború idején (II. szakasz); sokszor megverték a császári csapatok; 1629-ben, a lübecki békében lemondott minden beavatkozásról è megtarthatta birtokait
IV. Rettenetes Iván: 1533-1584; új törvények, hadi- és közigazgatási reformok (Opricsnyina-rendszer), „Minden oroszok cárjának” nyilvánította magát. Meghódította a déli Ural és Volga-vidéket.
Richelieu bíboros: XIII. Lajos első minisztere; kettejük nevéhez fűzhető az abszolutista királyi hatalom kiépítése
Stuart Mária: skót királynő, az angol-skót háború után végeztette ki I. Erzsébet
V. (Pfalzi) Frigyes: cseh király; a felkelő protestáns cseh rendek választották meg a harmincéves háború I. szakaszában; 1620-ban verték meg a Fehér-hegyi csatában a cseh rendeket a császári csapatok; szövetségesei, Bethlen Gábor és a német választófejedelmek magára hagyták.
Anabaptisták: = újrakeresztelő; a reformáció népi irányzata. Hirdető: Münzer Tamás zwickaui iparos. Tagadják mind az egyházi és a világi hatalmat. Mindenki szabadon dönthet vallása felől è csecsemőkeresztség elvetése. Vissza kell állítani az ősegyház tisztaságát és egyenlőségét
Árforradalom: a földrajzi felfedezések után Európába beáramló rengeteg nemesfém gazdasági hatásaként azok értéke lecsökkent, hatalmas inflációt okozva (3x, 4x) leginkább az élelmiszerek területén. + okok: népességnövekedés, városiasodás, zsoldoshadseregek nagy élelemigénye è növekvő kereslet az élelmiszerek iránt.
Eldorado: = az ígéret földje, legenda egy aranyból lévő városról
Gueux: = koldustarisznya, a németalföldi szabadságharc „Megegyezés” nevű mozgalmának jelképe, miután Pármai Margit kormányzó a tagokat koldusoknak nevezte.
Alba hercege (Fernando Alvares de Toledo): őt küldték a spanyolok Németalföldre a spanyol- és katolikusellenes kálvinista konzisztóriumok ellen. Véres diktatúrát vezetett be.
Amerigo Vespucci: a firenzei Medici bankház elnöke, róla nevezték el Amerikát, ő jött rá, hogy az Újvilág önálló földrész
Fernao de Magelhaes (Magellán): portugál katona és tengerész, a Földet elsőként hajózta körbe, cél: eljutni a Fűszer-szigetekhez nyugati irányból. Törzsi harcokban esett el a Fülöp-szigeteken.
Francisco Pizarro: kalandor, az inka birodalmat döntötte meg 1531-1534-ben 185 emberrel. Az inka trónörökösök harcát és a polgárháborús állapotokat használta ki.
II. Fülöp: a spanyol birodalom abszolutista Habsburg uralkodója (1556-1598), életcél: egy világméretű katolikus birodalom létrehozása. Hatalmát hadseregével tartotta fenn. Hivatalrendszere: nagy bürokrácia è korrupció, fejetlenség, káosz. Háborúkra pénz kereskedelem és lakosság megadóztatásából. Megverték Németalföldön, az angolok a tengeren (Armada elvesztése) è birodalom összeomlott.
Tengerész Henrik: portugál herceg, az első tengerészeti iskolát alapította Sagres-ben, ahol az akkori legkorszerűbb ismeretek szerint tanítottak, ezáltal nagyban hozzájárultak a hajózás fejlődéséhez.
V. (Habsburg) Károly: német-római császár (1519-1556). Világhatalmat akart, országaiban kísérleteket tett erős központi hatalom kiépítésére. Nagy, ingatag birodalma volt. Spanyolokat elnyomta, sok kudarc Németországban: reformáció, vallásháborúk, parasztháború, lovagok felkelései è lemondott, fiainak kettéosztotta birodalmát.
Vasco da Gama: portugál felfedező. Elérte India partjait, Malajziát, Indonéziát, Kínát, Japánt. Partvidékeken kereskedelmi és katonai állomások, nagy haszon erőszakkal és csalással.
Meroving-dinasztia
481 (vagy 482)-511: Klodvig
· frank király
· megkérdőjelezhetetlen királyi hatalom az ő idejében
· 496: felveszi a kereszténységet (így őt támogatja a pápa)
· cél: frank törzsek egyesítéseà siker
· közigazgatás megszervezése (grófságok-élükön grófok)
· harcol a
bajorok
alemannok
frízek
thüringiaiak
Burgundia ellen
· nincs árutermelésàmegkezdődik a szétesésàtrónviszály, anarchia
àcsökken a Meroving-dinasztia hatalma
immunitás kérdése: immunitás = mentesség
a király a grófokon keresztül nem zaklathatja az immunitással rendelkezőket;
àcserébe: támogatás, hűség, de nem örökíthető
szétesik a birodalom
VII. sz: Meroving-árnyékkirályok
majordomus: királyt helyettesítő legmagasabb rangú hivatalnok,
országrészenként (3 országrész van)
Heristali Pippin
687: egyesíti a három országrész majordomusi hatalmát és örökíthetővé teszi
tényleges hatalom a majordomusok kezében
a majordomusoknak nincs legitimitásuk
714-741: Martell Károly
· majordomusz
· neve = pöröly, kalapács
· megérkezik a birodalomba a kengyelàelterjed a lovas harcmodor+páncélosság
· hűbérbirtokokat (benefícium) ad, hogy legyen pénz a költséges fegyverkezésre;
· a földet az egyháztól veszi el
· a benefíciumot visszaveheti, nem örökíthető
· nagybirtokosok “továbbadják” a kapott föld egy részétàkialakul a hűbéri lánc
· 100 évre hódítóképessé teszi a birodalmat
· visszaszerzi az elvesztett területeket
· 732: Poitiers mellet megállítja az arabokatàmegvédi az araboktól a birodalmat
· hódít a bajorok , thüringiaiak ellen
Kis Pippin(741-768)
· 741-751: majordomus
· 751-768: király
· pápaságot a longobárdok támadják, frankoktól kérnek segítséget 751: koronázás
· a legitimitást pótolja (Isten kegyelméből uralkodnak, utolsó Merovingot megfosztották szakállától)
· a pápát megvédi a longobárdoktól,
· 754: a longobárdoktól elvett területeket a pápának adományozzaàegyházi állam (+hűbéri viszony)
768-814: Nagy Károly
· 768-800: király
· 800-814: császár
· dinasztia róla kapja a nevét®Karoling-dinasztia
· a király kifejezés is az ő nevéből származik
külpolitika: 46 év-53 hadjárat, extenzív terjeszkedés
· 770-es években: harc a longobárdok ellen, utolsó longobárd uralkodót kolostorba záratja, felveszi a longobárd királyi címet
· pápát megerősíti hatalmában
· 30 évig harcol a szászok ellen a keresztény hittérítés jegyébenàhatalmas területeket szerez
· harcol az avarok ellen: (mai Dunántúl területe) kirabolják, kiirtják a lakosságot, Pannónia határőrgrófság néven a birodalom része lesz
· harcol az arabok ellen Hispániában, cél: kiűzze őket, de csak egy kisebb területet tud megszerezni tartósanàSpanyol Őrgrófság néven a birodalom része lett
hódítások oka:extenzitás biztosítása
hadban kell tartani a sereget, ez biztosítja az összetartást
hadsereg: hűbéri lánc alapján épül fel
hódításokból feudumot ad (örökölhető): ebből biztosítják a katonai felszerelést
birodalomszervezés:
· visszaszerezte az önállósult tartományokat
· felújította a grófságokat és az őrgrófságokat, élükön grófok (adószedés joga, katonai hatalom, bírói jogkör, közigazgatás)
központi apparátus:
· grófokat és őrgrófokat küldöttek ellenőrzik (egyházi és világi tagokból álló bizottság)
· udvari hivatalok:
· udvari kancellária: írásbeliség ü
· kamara: gazdasági ügyek ý felettük áll a palotagróf: király helyettese
· marsallok: hadügy þ
egyház: pápasággal jó viszonyt tart fenn
· szászok megtérítése
· püspökségeket, kolostorokat hoz létre, tizeddel támogatja őket
· 800: III. Leó pápa császárrá koronázza (Károly nem akarta, a pápa a világi hatalom felettiségét akarta a koronázással érzékeltetni)
műveltség:
· kancellária felállításaÞírástudás
· karoling miniscula (kisbetűs latin írásmód) kialakítása
· iskolák: palotai iskola (főhivatalnokok gyermekeinek),
· antik kultúra átörökítése (másolás)
· Alkuin szerzetes hatására bevezették a hét szabad művészet (septem artem liberales) oktatását:
grammatika, retorika, dialektika + aritmetika, geometria, asztronómia, zene
halála után fiai öröklik a hatalmat
843: unokái három részre osztják a birodalmat: verduni szerződés
Nyugati Frank Királyság (Kopasz Károly)
Keleti Frank Királyság (Német Lajos) / később I. Ottó ezen a területen alapítja a Német-Római Császárságot 962-ben/
Lotharingia + Burgundia +Itália (Lothar)
Államalapítás
Géza fejedelem (972-997)
Amikor Géza 972-ben fejedelem lett, az ország eléggé súlyos helyzetben volt. Megnőttek a belső ellentétek, de igazán veszélyessé a külpolitikai körülmények váltak. A magyar törzsszövetség két nagyhatalom szorításába került: a Bizánci Császárságéba és I. Ottó császári jogara alatt létrejött Német-római Birodalmába. Az utóbbi volt a veszélyesebb, nehézfegyverzetű lovassága miatt, ezért Géza először a németekkel való békére törekedett. 973-ban követeket küldött a császárhoz, lemondott ausztriai és morvaországi területeiről. Megállapodtak a keresztény hittérítők tevékenységeiről is. A kereszténység elvételével Géza leszerelte a németek magyarországi terjeszkedési szándékának ürügyét, idehaza pedig saját fejedelmi hatalmának megerősítéséhez használta fel az idegen papokat. Fiának Vajknak is bajor hercegnőt kért feleségül: Gizellát. Erdélyt pedig már előzőleg megszerezte házasságával, az erdélyi gyula lányát, Saroltát vette feleségül. Lányait is keresztény hatalmak vezetői családjaiba házasította, egyiket a lengyel herceghez, a másikat a velencei dózséhoz.
I. (Szent) István (997-1038)
Fiának, Istvánnak először Koppány felkelését (997), majd az erdélyi gyulát (1003), végül a Temes-vidék urát, Ajtonyt kellett legyőznie. 1000-ben királlyá koronáztatta magát. Az államforma fejedelemség helyett feudális királyság lett. Ekkor már a nemzetiségi szállásterületek jelentős hányadát uralta.
Első királyunk kezdett hozzá az államszervezet kiépítéséhez. A hatalom alapja tehát a földbirtok volt. Az egykori nemzetségfők székhelyén álló, immár királyi városokba saját emberét, az ispánt helyezte. Az ő szolgálatára rendelte a várnépet. Munkájuk és szolgáltatásaik tették lehetővé az ispán számára, hogy a rábízott vármegye védelmét az ottani várkatonasággal biztosítsa. A várkatonaság a várjobbágyoknak nevezett elöljárók irányítása alatt állt. Az ispánnak a közigazgatás mellett igazságszolgáltatási jogköre is volt a vármegyében. Az ott élő lakosság másik nagy hányadát a területén lévő királyi, királynői, illetve hercegi udvarházak ellátása és az azokhoz tartozó udvari birtokok megművelésére rendelték. Őket nevezték udvarnokoknak. Munkájukat az udvarnokispán vagy nádorispán és az udvarnagyok szervezték meg. Ez utóbbiakra egy-egy megye udvarházainak igazgatását bízták. Tevékenységüket a királyi főhivatalnokok ellenőrizték. Ezzel lényegében kialakult a királyi vármegye szervezete, a királyi udvarból mint központból irányított közigazgatás hierarchiája.
István az új rendet és szervezetet törvényekkel is igyekezett megerősíteni. Két törvénykönyvét ismerjük.
Egyházszervezet kialakítása
A hittérítést külföldi papok végezték. Ez István uralkodása alatt be is fejeződött. A II. törvénykönyv elrendelte, hogy 10-10 falunként építsenek egy templomot. A királyi magánbirtokon püspökséget szerveztek, a XI. században tíz ilyen volt. Esztergom érsekség rangjára emelkedett, aminek azért volt nagy jelentősége, mert biztosította a magyarországi egyház függetlenségének a német érsekségtől. Megindult a hazai papképzés is, a szerzetesség is meghonosodott, bencés apátságok alakultak Pannonhalmán, Veszprémvölgyben, Pécsváradon, Zalaváron és Bakonybélben.
Első királyunk a magyarországi egyház gazdasági hátterét hatalmas birtokadományokkal és a lakosságra rótt egyházi tizedszolgáltatási kötelezettség elrendelésével teremtette meg. Halála után 45 évvel, 1083-ban avatták szentté. Apja politikáját folytatva, sikerült Magyarországot beillesztenie a keresztény hitű Európába, ezzel biztosítva a fennmaradást.
A gazdaság gyarapodása és a kultúra fejlődése az Árpádok korában
A gazdaság élet fejlődése
· A honfoglalást követő évszázad a politikai és gazdasági átalakulás kora
· a fejedelmi család fokozatosan növelte pozícióit az országban
· néhány törzsfő is igyekezet a hatalmát növelni
· a gazdasági fejlődést inkább a termelőmunka fejlődése jelentette
· Az önellátó gazdálkodás kialakulása a X. századra tehető, de kiteljesedése a XI. században figyelhető meg igazán
· a föld hasznosítása a hatalom alapját jelentette:
· egyre több földet foglaltak el
· várgazdaságok
· katonai-, munka- és termékjáradékra kötelezett várnépek
¯
· tisztjeik a várjobbágyok
· a szabad földközösségek földjeit beolvasztották saját birtokaikba,
· a közszabadok másik csoportjának hadviselési kötelezettségei voltak
A termelés színterei
· a termelés főleg a földesúr saját kezelésű gazdaságában, a ún. prediumon (allódium) folyt
· a kisebb birtokosoknak 1-2, a nagybirtokosoknak 10-15 szórt birtoktestük volt
· az udvarház volt a predium központja
· a házas szolgák számának növelésével a predium elindul a falufejlődés útján
¯
· predium + falugazdaság
· a XI-XII. században még létezett a falusiak közösen birtokolt földje
A termelés módja - önellátó gazdálkodás, mezőgazdaság
· állattenyésztés
· vadtalaj-váltó rendszerű földművelés
· kézművesség
· kereskedelem:
· a keresztes hadjáratok és szentföldi zarándoklatok hatása
· áru- és pénzgazdálkodás
A XIII. század
· nő a városok szerepe
· egységesül a jobbágyság
A kultúra fejlődése
Pásztorkultúra átalakulása
· a X-XII. században figyelhető meg ® alkalmazkodás az európai földművelő népekhez
Építkezések
· román stílus a XI-XII. században
· a jáki (1217) és lébényi templom már gótikus jegyeket is hordoz
· a falvak templomai
A szellemi kultúra egyházi jellegű
· hősmondák a szóbeliségben
· az írásbeli műveltség hordozója papság lett
· az irodalom központjai a püspökségek és kolostorok, ill. a királyi udvar
· történeti munkák - latin nyelvűek
· az ún. őskrónika (XI-XII. sz. fordulója táján)
· magyar nyelvű szövegek
· Tihanyi Alapítólevél
· Halotti Beszéd és könyörgés
· Ómagyar Mária Siralom
· Anonymus krónikája ® 1200 táján keletkezett
· Kézai Simon gesztája ® 1282-85 között
Az Anjouk Magyarországon
1308-1342 Károly Róbert
1342-1382 I. Lajos )
1301-1308 „interregnum”
· kiskirályok
· DE: voltak királyok:
· 1301: Károly Róbert ® a pápa támogatta
· 1301 aug.: bárók - Vencel, a cseh király fia trónkövetelő ® lemond Ottó javára
· 1305 dec.: Ottót megkoronázzák
· 1308: Gentilis bíboros ráveszi a tartományurakat, hogy ismerjék el Károly Róbertet ® 2. koronázás
· 1310: 3. koronázás – „szent korona”
· 1312: rozgonyi csata
· 1321: Csák Máté halála
Államháztartási reformok
· az Árpád-korban ún. dominális jövedelmek ® királyi birtok, domínium után
· + kisebb mértékben a király uralkodói jogán („regálé”) pénzjövedelem
· uralkodói jövedelemét a regálékra alapozta
· visszaáll a királyi birtok 50%-os aránya
· a betelepítés folytatódik
· számos várost és falut vontak ki a földesurak fennhatósága alól
¯
· szabad királyi városok csoportja
· pénzreform
· aranytermelés - bányamonopólium eltörlés
¯
aranyforint
· Sóregálé
· Harmincadvám
· Kapuadó
Külpolitika
külkereskedelem
· Bécs miatt hátrány
· 1335: visegrádi királytalálkozó
háborúskodás
· a nápolyi trónért - a „nemesi felkelés”-re támaszkodtak à két hadjárat
A társadalmi - politikai viszonyok alakulása
· a földesurak fokozzák a terheket
· 1351: Aranybulla felújítása
A Rózsák háborúja (1455-1485)
- Míg a győztes Franciaország megerősödve került ki a százéves háborúból, Angliában belső háborúskodás következett. Ez a Rózsák háborúja.
- A név oka a két hercegi család címere (York család: fehér rózsa, Lancaster: vörös rózsa)
- A bolond VI. Henrik (Lancaster, 1422-61) uralma alatt elvesztették a százéves háborút, sok területet vesztettek, a kontinentális kereskedelem elsorvadt stb.
- Ezért Richárd, York hercege azt követelte, hogy a király neki adja át a trónt
- Ezzel robbant ki a Rózsák háborúja, mely 1485-ig tartott.
- A háború leghírhedtebb[1] alakja Yorki III. Richárd (1483-85)
- III. Richárd arra törekedett, hogy a királyi rokonság minden olyan tagját megölje, aki hatalmát veszélyeztetné
- 1485: Bosworth-i csata: Henry Tudor és III. Richárd küzdelme
- Henry Tudor győz, III. Richárd meghal g kihal a Plantagenet dinasztia
- Henry Tudor családi kapcsolatban állt a Lancaster házzal; feleségül vette Yorki Erzsébetet, megszüntetve így a piros és a fehér rózsa különállását.
- VII. Henrik néven került trónra, mint a Tudor ház első uralkodója
- A Rózsák háborújáról azt hiszik, hogy az egész társadalmat szörnyen megviselte, és hatalmas vérveszteséget jelentett. Ennek egyik oka Shakespeare véres királydrámáiban keresendő.
- Ez nem igaz. A háború térben és időben kis kiterjedésű volt, a csatákat pedig zsoldosok vívták.
- Az angol köznépet alig fenyegette a háború.
- OK: saját hazájában mindenki próbált minél kevesebb pusztítást végezni.
- A háború igazából az angol-normann arisztokráciát ritkította meg; 64 főúri családból 26 kihalt.
A százéves háború (1337-1453)
Előzmények
Casus belli (háborús ok)
- III. Edward (1327-77) angol király bejelentette igényét a francia koronára
- IV. Szép Fülöp (fr) unokája volt
- DE: a franciák felelevenítik a ősi száli jogot, miszerint nincs nőági öröklés g IV. Fülöp unokaöccsét, Valois VI. Fülöpöt (1328-50) koronázták meg
Mélyebb okok
Aquitánia
- a francia királyok az ország minél nagyobb területét kívánták uralni g hűbérperek tömege, vazallusaik területeinek elfoglalása
- DE: az angol királyok Aquitánia hercegei
- 1259, párizsi béke: megerősíti a tartomány feletti angol uralmat, de a francia királlyal való hűbérviszonyt is
- g Aquitániának egyre többször kellett összetűznie a francia királlyal
Flandria
- IV. Szép Fülöp szemet vetett Flandriára, melynek textilipara viszont az angol juhtenyésztőktől szerezte be a gyapjút
- 1294-97: háború, melyet a franciák nyernek, mivel I. Edwardot lekötik a skótok és Wales
- Flandria mégis elkerüli a francia bekebelezést, mivel polgár-hadserege 1302-ben visszaveri a franciákat
- Tehát a trónöröklés kérdése csak ürügy volt a régóta esedékes háború kirobbantására.
A két hadsereg
Angolok
- a király fegyverbe szólított minden 16 és 60 év közötti szabad férfit, közülük válogatták ki a legjobbakat
- később zsoldosokat is fogadtak
- kiváló gyalogos íjászok (az angolok az úgynevezett hosszú íjat [longbow] használták, amely messzebbre és gyorsabban lő)
Franciák
- még mindig a régi lovagi hadsereget használták
- ragaszkodtak a hadakozás külsőségeihez és a lovagi szabályokhoz
Szövetségesek
- Angolok: a brabanti herceg, a holland-hennegaui gróf, Bajor Lajos császár, és az osztrák herceg
- Franciák: Skócia, Dánia, Kasztília, Csehország, Morvaország, Magyarország
- A szövetség nem mindig jelentett hadba lépést.
A háború kezdete
- sorozatos angol győzelmek
- 1340: az angol-flandriai hajóhad megsemmisíti a francia flottát Sluisnél
- 1341: az angolok megszállják Bretagne nagy részét g fontos támaszpont
- 1346: Crécy csata: az angol íjászok fölénye a lovagsereggel szemben g angol győzelem
- 1347: Calais elfoglalása g a partraszállások helye lesz
- 1350: VI. Fülöp meghal g II. Jó János lesz a francia király
- pompakedvelő, és imádja a lovagi életet – akár az apja
- rövid szünet a harcokban (ok: pestis)
- 1355: a Fekete Herceg[1] színre lép
- angol trónörökös
- ő kezdi újra a harcokat
- előrenyomul a Loire-ig
- 1356: Poitiers-i csata: megsemmisíti II. Jó János seregét, magát a francia királyt pedig fogságba ejti
A francia helyzet
- sorozatos vereségek, a király elfogása, súlyos adók, pestis g társadalmi mozgolódás indul
- a párizsi polgárok megmozdulása (élükön egy takács, Etienne Marcel)
- 1357-58: Jacquerie parasztfelkelés
- Jacques Bonhomme (Együgyű Jakab) volt a francia paraszt gúnyneve
- nehezen sikerült leverni
- 1360: Brétigny-i béke
- angoloké lesz Aquitánia, Gascogne, Poitou, Calais (és megszakad a hűbéresi viszony a franciákkal)
- III. Edward 3 millió aranytallért követel a fogágba esett II. Jó Jánosért (cserébe lemond a francia korona iránti igényéről)
A fordulat
- 1364: V. Bölcs Károly kerül a francia trónra (1364-80)
- nem kedveli a lovagságot
- a hadvezetést zsoldosvezérre bízza (Bertrand Du Guesclin)
- zsoldoskatonákat fogad
- új harcmodor (portyázás, az utánpótlási vonalak megsemmisítése stb.)
- 1369: kiújulnak a harcok
- Kasztília támogatja hajóhadával a franciákat
- g 1372: La Rochelle előtt a francia-kasztíliai flotta legyőzi az angolokat
- megtörik Anglia tengeri hegemóniája
- 1375: pápai közvetítéssel megkötött fegyverszünet
A háború szünetében
- a szünet egyik országban sem jelent békét
Anglia
- 1377: III. Edward meghal g hatéves unokája, II. Richárd (1377-99) követi
- még túl fiatal g nagybátyja, Lancester hercege (John of Gaunt) kormányoz
- a gazdaság fellendülése és a városok fejlődése aláássa a feudalizmus intézményét g egyre több jobbágy kerül szerződéses viszonyba földesurával
- DE: aki a század közepére sem tudott szabaddá válni, nagyon elkeseredett
- 1348: hatalmas pestisjárvány, a 4 milliós lakosság fele elpusztul[2]
- g munkaerőhiány, kemény adók (ok: kevés az adófizető)
- John Ball felforgató prédikációi
- az evangéliumi egyenlőség elvét vallja
- Canterbury érseke kiátkozza, börtönbe vetik
- 1381: Wat Tyler felkelése Délkelet-Angliában
- kiszabadítják John Ballt
- Londonba vonulnak
- petíció a királyhoz (jobbágyfelszabadítást követelnek)
- a Tower tisztségviselőit lenyakazzák
- II. Richárd tárgyal a felkelőkkel, megígéri a követelések teljesítését
- a sereg nagy része szétoszlik, London polgármestere viszont orvul leszúrja Wat Tylert
- g emiatt kisebb felkelések mindenütt, amiket sokáig tart felszámolni
- a felkelés elbukik, de a jobbágyi kötelékek lassan feloldódnak
Franciaország
- 1361: kihal a burgundi hercegi család, így a burgundi hercegség visszaszáll a királyra
- a hercegséget Merész Fülöp (1363-1404) kapja, aki elveszi a flandriai gróf lányát
- a hercegség Flandriával, Artois-val stb. együtt egyre inkább függetleníti magát Franciaországtól
- 1404-19: Rettenthetetlen János áll Burgundia élén (Merész Fülöp fia)
- 1380-1422: VI. Károly a francia király
- elmebeteg
- Burgundia-ellenes mozgalom az orléans-i herceg[3] vezetésévelg kiélezőik a küzdelem
- A király és Burgundia közötti véres küzdelem szétzilálja az államot
- 1415: MINDKÉT FÉL AZ ANGOL KIRÁLYHOZ FORDUL SEGÍTSÉGÉRT!
- g Az angol király (V. Henrik, 1413-22) ennek ürügyén felújítja a százéves háborút
A háború folytatódik
- 1415: V. Henrik megostromolja Harfleur kikötőjét (de: vérhasjárvány, ezért feladja)
- 1415: Azincourt-i ütközet
- a franciák időközben visszatértek a lovagi hadviseléshez
- az angol longbowmen-ek szétverik őket, megsemmisítik a francia lovagság legjavát
- e hadi esemény „Azincourt-i íjászverseny” néven vonult be a történelembe (az angolok összesen négy embert veszítettek, a franciák viszont szinte az egész seregüket)
- A franciák helyzete kritikus
- Azincourt után alig maradt katonája a királynak
- folytatódott a burgund viszály
- VI. Károly hatalma már csak névleges
- fia csak az ország délkeleti részét uralta
- 1417-18: V. Henrik meghódítja Normandiát
- V. Henrik elveszi feleségül VI. Károly lányát, Katalint, és bevonul Párizsba
- 1422: mindkét uralkodó meghal
- angol: VI. Henrik (1422-61), a király 9 hónapos (!) fia g két nagybátyja uralkodik
- francia: a Valois-ház bukni látszott, hisz VI. Károly fia, Károly csak csekély hatalommal rendelkezett
A nagy fordulat
A Burgundi politika változása
- a hercegség területe megnőtt
- önállóságának elismerését Franciaországtól várta
- g cserbenhagyja Angliát, amely így fő támaszát veszti el
Jeanne d’Arc
- 17 éves francia parasztlány Domrémy-ből
- égi szózatot hallott, mely arra szólította fel, hogy koronáztassa meg Károlyt Reimsben[4]
- nem hisznek neki, de amikor 1429-ben katonatársaival felmenti az ostromlott Orléans-t, megváltozik a hangulat
- felszabadítják Reims-t, és megkoronázzák VII. Károlyt
- Jeanne d’Arc személye a francia egység szimbóluma lett
- 1430: a burgundiak elfogják, és 80 ezer fontért eladják az angoloknak
- 1431: máglyahalál; 1920-ban szentté avatták
A háború vége
- a franciák mind VII. Károly mögé álltak
- VII. Károly pénzügyi és hadi reformokat vezet be
- zsoldosokból állítja fel seregét
- egyenes fej- és földadó g pénz a zsoldosokra
- visszafoglalják Párizst, majd kiszorítják az angolokat
- 1453: a százéves háború francia győzelemmel ér véget
- csak Calais marad angol kézen (1558-ig)
Franciaország a 17-18. században
A 17. századi Franciaországot két, egymást követő uralkodó neve fémjelezte: XIII. és XIV. Lajosé.
XIII. Lajos (1610-1643) kilencévesen örökölte a trónt, ezért helyette anyja, Medici Mária kormányzott. Ez idő alatt káosz uralkodott Franciaországban: a rendek és a nagyurak zúgolódtak a királyi hatalom ellen, a hugenották a katolikus uralmat kifogásolták. Mindezen az 1614-ben összehívott rendi gyűlés sem tudott segíteni, ezért a királynő feloszlatta (így ez volt az utolsó rendi gyűlés a nagy francia forradalom előtt). 1417-ben XIII. Lajos összeesküvést szervezett; átvette a hatalmat: anyját őrizetbe vette, államminiszterét, Richelieut pedig száműzte.
XIII. Lajos számos testi hibája miatt ódzkodott a közszerepléstől, ezért - bár nem kedvelte - visszahelyezte posztjára a kormányzásra alkalmasabb Richelieu bíborost.
Richelieu alapgondolata az egységes Franciaország volt: Egységes államhatalom, vallás, gazdaság, hadsereg, és külpolitika elérése volt a célja. Ennek érdekében megnövelte a királyi küldöttek (intendánsok) szerepét a közigazgatásban, és a hatékonyság érdekében az államtitkárságokat szakágakra bontották. Üldöztette a hugenottákat, akik szerinte az egységet veszélyeztették, éppúgy, mint a janzenizmust (janzenizmus: Cornelius Jansenius flandriai tudós által elindított katolikus irányzat, amely az egyénileg, érzelmileg átélt vallásosságot hangsúlyozza). Fontosnak tartotta a hiányzó hadiflotta létrehozását is. Megalapította a francia akadémiát. Jobbkeze a kapucinus József atya (az első “szürke eminenciás”) volt. Egy évvel XIII. Lajos előtt halt meg.
XIV. Lajos (1643-1715), a Napkirály voltaképpen szinte csak learatta a babérokat. Ő is gyermekként került a trónra, ezért helyette a XIII. Lajos végrendeletében kijelölt kormányzó, Jules Mazarin bíboros kormányozott. XIII. Lajos halálakor ismét megindultak az ellenségeskedések, ezért Mazarin 1648-1653-ig a Fronde mozgalommal állt szemben, amelynek egyetlen célja a királyi hatalom gyengítése volt. Közreműködésével a fiatal XIV. Lajos összehazásodott a spanyol IV. Fülöp lányával, Mária Teréziával. Mazarin halála után a Napkirály vette át a hatalmat.
Lajosnak tulajdonítják a mondást: “Az állam én vagyok” - de ő is szakértőkre bízta a kormányzást: ugyan nem nevezte ki miniszternek, mégis Jean-Baptiste Colbert intézte a belső ügyeket. Colbert az élet minden területét ésszerűsíteni, szabványosítani akarta. Tevékenykedése alatt született a kereskedelmi és a tengerészeti jog kódexe, valamint a gyarmatok és a francia városok is szabályzatot kaptak. Szintén Colbert nevéhez fűződik az ipari merkantilizmus (colbertizmus), amely a kereskedelem szabályozása mellett elsősorban az ipar szabványosítására törekedett. Az állami beavatkozás hatására Franciaországban megnőtt a királyi manufaktúrák száma. Folytatódott az egységesülés a hivatalnokszervezetben, a pénzügyekben és a hadseregben. Colbert érdeme, hogy az államháztartás kiadásai és bevételei egyensúlyba kerültek.
Colbert helyébe halála után a hadügyminiszter, Louvois márki lépett, akinek idejében a hadsereg is egyre inkább racionalizálódott.
A vallási egység megteremtésének eszköze a gallikán egyház kiépítése volt, melynek szellemében a párizsi egyház-konferencia kimondta, hogy a pápának nincs beleszólása francia vallási ügyekbe. A janzenisták kolostorait leromboltatták (1713), a megtérő hugenottákat pénzzel jutalmazták, a protestáns hitre térést száműzetéssel büntették. 1685-ben visszavonták a nantes-i edictumot. A gondolkodás szabványosítása a kultúra területére is kiterjedt; Colbert a nyomdákat megrendszabályozta, s előzetes cenzúra alá vetette a nyomtatott termékeket.
A 18. században XV. Lajos és XVI. Lajos uralkodása után forradalom söpört végig Franciaországon. XIV. Lajos háborúskodásai kiürítették az államkasszát, növelték a Franciaországgal szembenálló felek számát. Ezzel megszűnt a francia katonai túlsúly, ezentúl inkább a francia kultúra és nyelv biztosította Franciaország tekintélyét. XIV. Lajos halálával a “régi rendszer” (Ancien Régime) után a franciák egy kevésbé zsarnoki uralmat vártak.
XV. Lajos (1715-1774), XIV. Lajos dédunokája helyett 1723-ig régensként nagybátyja, Orléans-i Fülöp uralkodott. Ez az időszak a rokokó eljövetelét hozta: a rafináltság, kifinomultság, az apró formák, és a dekorativitás határozta meg Franciaország életét. Az ország Dubois bíboros veze-tésével békepolitikát folytatott, még Angliával is igyekezett kiegyezni. Visszatérhettek a janzenisták, megszűnt a cenzúra.
Hogy a csőddel fenyegető pénzügyeket rendezze, Fülöp egy John Law nevű skót bankárt tett meg pénzügyminiszternek, aki részvények, hitelrendszer és papírpénz bevezetésével kívánta megmozgatni a gazdaságot. A részvények eladása hatalmas bevételt hozott, amivel az állam kifizethette adósságait, viszont miután elkeltek, a rendszer megszűnt működni, s a részvényesek tönkrementek.
1723-ban a régens meghalt, s XV. Lajos trónra léphetett. Kezdetben a kormányzást a Dubois békepolitikáját követő Fleury bíborosra bízta, aki mindössze az 1733-as lengyel trónviszályba avatkozott be, ahol a franciák Leszczynski Szaniszlót támogatták a szász Ágost ellen, mert Leszczynski lánya XV. Lajos felesége volt. Ekkor a franciák megszerezték Lotharingiát, amit haláláig a lengyel királynak engedtek át.
Fleury halála után az államügyek intézésében a király kegyencnői is szerepet kaptak: Pompadour márkinő 1745-től majd húsz éven át befolyásolta a királyt.
XV. Lajos alatt alapították meg az École Militaire-t, a világhírű katonai iskolát.
Az uralkodó ismét nagyhatalomként szerette volna látni Franciaországot, ezért a békepolitikát feladva az ország részt vett az osztrák örökösödési, és a hétéves háborúban, bár ezek nem hozták meg a várt eredményt; a franciák többnyire veszítettek.
A század második felében Franciaország a felvilágosodás korába ért; támadások érték az egyhá-zat, majd a költekező udvart is. Az új eszmék az ésszerűséget, szabadságot, egyenlőséget han-goztatták, de nem szóltak a gazdaság reformjáról, az új hadseregszervezetről, azokról a kérdésekről, amelyek megoldásával az Ancien Régime fennmaradhatott volna.
XVI. Lajos (1774-1792) gyenge akaratú uralkodó volt, de uralkodását jó külpolitikai feltételek között kezdhette meg: béke volt (kivéve Angliát). A brit gyarmatok Anglia elleni lázadása jó alkalmat adott az angol tengeri uralom megtörésére, így sor került a francia hadsereg reformjára és a flotta újjászervezésére. La Fayette márki vezetésével segítség is indult a gyarmatok megsegítésére.
Néhány rossz termésű év után a kenyér ára az égig emelkedett, lázadások törtek ki. A fiziokrata Turgot után Necker lett a pénzügyminiszter, aki a merkantilizmushoz próbált visszatérni. Az állam adóságainak kifizetésére kölcsönöket vett fel, a bevételek növelését az általános adók növelésével próbálta elérni, ami csak újabb - az eddigi legnagyobb - válsághoz vezetett. A királynak nem volt más választása, összehívta a rendi gyűlést.
A pun háborúk és a Földközi-tenger medencéjének meghódítása
Karthágó
A várost a föníciaiak (punok) alapították kereskedelmi támaszpontként a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjének találkozásánál, kb. Róma alapítása idejében. Türosz gyarmatvárosa, amely gyorsan fejlődött, önállósult, s megszerezte a Földközi-tenger nyugati medencéje fölött az ellenőrzést.
Társadalmi felépítése sokban hasonlított és sokban különbözött a rómaitól. Az államot a két főhivatalnok, a suffes vezette, és egy tanácsadó testület. Azonban a vezető réteg két ellentétes érdekűre oszlott: földbirtokosokra és hajótulajdonos kereskedő rétegekre. Ezek között belviszályok alakultak ki, mivel mindkét félnek másfelé volt érdeke terjeszkedni. à fejlődés hátráltatása.
Erős parasztság hiánya à zsoldos hadsereg à zsoldosvezér dinasztiák à rivalizálások à gyengítette a hadsereg ütőképességét.
Az első pun háború (Kr. e 264-241)
Miután Róma Itália urává vált, Karthágó legfőbb vetélytársa lett. A Szicília felé való terjeszkedés a kereskedőbirodalom érdekeit sértette, és ezeken a területeken robbantak ki harcok. Váltakozó sikerűek voltak a harcok. Karthágót gyengítették a vezetésben folyó ellentétek. A tengeren ők álltak jobban, a szárazföldön azonban a rómaiak, és végül a csapóhíd nevű technológia segítségével a rómaiak legyőzték a punokat (csapóhíd: a hajóikról gyalogos csapatokkal át tudtak szállni a karthágói hajókra, így tulajdonképpen szárazföldi háborút vívtak a tengeren). Karthágó békére kényszerült. (Szicíliai területek átadása + hatalmas hadisarc).
Szicíliából provinciát szerveztek, amely a római nép közös tulajdonát képezte. (évi adó Rómának, római hivatalnokok).
A második pun háború (Kr. e 218-201)
Karthágó helyrehozta veszteségeit virágzó kereskedelme által. Kiváló képességű hadvezérük lett a punoknak, Hannibál. Ő váratlanul akart Itáliára törni, ezért a hosszabb szárazföldi utat választotta. Hispánia à Pireneusok à Alpok, majd a Pó alföldjén megállva egyesült a még megmaradt pun csapat a Rómával ellenséges gallokkal. (Hannibal ante portas – ’Hannibál a kapuk előtt’) Fokozatosan verte tönkre a római csapatokat, azonban a szövetségesek kitartottak Róma mellett, újabb légiókat szervezett Hannibál csapatai ellen, akik egyre fogytak, és veszítettek erejükből.
Cornelius Scipio és csapat átkelt a Földközi-tengeren és így maga után csalta Hannibált, és a csekély csapatát, amely megmaradt. Zamánál le is győzte Hannibált Kr. e 202-ben. Karthágó végleg elvesztette nagyhatalmi pozícióját, flottáját elvették, 10 hajót tarthatott meg, hatalmas hadisarcot róttak rá ki. Így Róma a Földközi-tenger urává vált.
A harmadik pun háború Kr. e (149-146)
A meggyöngült várost azért támadta meg Róma, mert az engedély nélkül indított háborút Numídia ellen. A gyenge Karthágó földig lett rombolva.
A rómaiak háborút indítottak kelet felé is, és létrehozták Macedonia provinciát (Kr.e. 148). A görög területeket Achaia provinciává alakította Kr. e 146-ban, kivéve Athént és Spártát.
Olasz és német egység
Olasz egység
- Itália a 19. században megosztott:
- Szárd-Piemonti Királyság az egyetlen, amely alkotmánnyal bír
- Velence, Lombardia - osztrák fennhatóság alatt
- - Közép-Itália: sok fejedelemség: pl. Modena, Pápai állam
- Dél-Itália: Nápoly, Szicíliai Királyság - Bourbon hatalom alatt
Egység megvalósításának módja:
1. Demokratikus út:
- 1821. Carbonári monarchia
- Ifjú Itália – Mazzini à kudarc
- 1848-as itáliai forradalmak - Haynau leveri
2. Dinasztikus út:
- Piemonti vezetésével (Cavour) francia segítséggel (cserébe Savoya, Nizza III.Napóleonnak)
- 1859. Francia-olasz-osztrák háború Magenta, Solferino-i ütközet (1859. jún. 29.)
- Következmény: Piemont és Lombardia egyesül
- 1860.: Közép-Itália fejedelemségei csatlakoznak
- 1860. Garibaldi - vörösingesekkel Genovából Szicíliába (Marsalánál partraszállnak)
- Dél-Itália felszabadítása
- 1861-től II. Viktor Emánuel uralkodásával egységes Olasz Királyság
- 1866. Porosz-osztrák-olasz háború (osztrák vereség)
- Következmény: Velence csatlakozása
- 1870. Róma is visszakerül az egységes Olaszországba
Német egység
- 962-1806 Német-Római Császárság
- 1806-1815. Rajnai Szövetség
- 1815-től Német Szövetség (négy déli tartomány nincs benne)
- Önálló: Poroszország, Ausztria
Az egység lehetséges útjai:
1. Demokratikus út:
- Ifjú Németország
- 1848-as forradalom
- sikertelen
2. Dinasztikus út
- Két mód lehet, a vezető hatalom kiléte alapján:
o Nagy-német egység: Ausztria – Habsburgok
o Kis-német egység: Poroszország – Hohenzollernek (Ausztria nélkül)
- Schleswig-Holstein kérdés
o Dánia perszonáluniós területei voltak, de háború à elveszti
o Sch.: Poroszországé, Hols.: Ausztriáé >> mód van a provokációra
- 1866. Porosz-osztrák háború (osztrák vereség) - Bismarck, Königgrätz, Sadowa
- Eldől az egyesítés módja - porosz vezetés
- Észak-Német Szövetség 1866.
- 1870-1871. Porosz-francia háború
- 1870. szeptember 2. Sedan -francia vereség
- 1870. szeptember 4. Francia Köztársaság
- 1871. január 18. Versaillesben kikiáltják az egységes Német Császárságot
o I. Vilmos (Hohenzollern) uralkodásával
Bécsi Kongresszus
1814-ben, Bécsben ültek össze a vezető hatalmak képviselői, hogy a Napóleon által felbolygatott Európát újrarendezzék. Alapelvük a megsértett legitimitás helyreállítása és Franciaország megfékezése volt. A különböző hatalmak ezen túlmenően saját érdekeiket is érvényesíteni próbálták. Oroszország hódításait akarta legalizálni, az ellenérdekeltek éppen az orosz terjeszkedésnek igyekeztek gátat szabni, s ennek érdekében a közép-európai hatalmakat támogatták.
A bécsi kongresszuson megjelentek Oroszország, Poroszország, Bajorország, Würtenberg, Baden és Dánia uralkodói. Ausztriát Metternich herceg és Gentz képviselték, Oroszországot Nesselrode gr. és Razumovszky, Angliát Wellington, Poroszországot Hardenberg herceg és Humboldt Vilmos, Franciaországot pedig Talleyrand képviselte.
100-nál több államférfi jelent meg Bécsben, sokáig fényes mulatságok között folytak a napok. Végre aztán a lényegre tértek az uralkodók hogy megoldják a két fő feladatot:
1. Az Európai államrendszer és a politikai egyensúly helyreállítása.
2. Németország belső viszonyainak rendezése.
Nehézséget főképpen a lengyel kérdés okozott ugyanis Poroszország lengyel birtokainak részéről nem akart lemondani, csak Szászországról, I Sándor cár pedig magáénak követelte a varsói hercegséget, hogy abból orosz protektorátus alatt lengyel királyságot alakíthasson. Ezeknek a terveknek Anglia és Ausztria ellene volt. A pártok a lengyel kérdésben olyan ellenségesen álltak egymáshoz, hogy Európát 1824 decemberében újabb háború fenyegette. A francia képviselő egymásnak ugrasztotta a hatalmakat majd ügyesen 1815 januárjában egy hármas titkos szövetséget hozott létre Anglia, Ausztria és Franciaország között, mely Poroszország és Oroszország lengyel-szász tervei ellen irányult.
Végül kompromisszumot kötöttek, Poroszország megkapta Szászország északi részét. A varsói hercegséget szintén két részre osztották a nyugati részt Poroszország kapta meg, míg a többi rész a lengyel királysággal együtt Sándor cárra szállott.
Poroszország kapta Kleve, Berg, a Rajna bal partjának vidékét, míg Danzig a svéd Pomerániát Rügen szigettel, ezek fejében Hannovernek, Bajorországnak és Dániának átengedtek egy kisebb területet Poroszországból. Poroszország 33000 km2- t vesztett, de félmillió lakost nyert.
Németalföld új királya I Vilmos, Nassau helyett luxemburgi nagyhercegséget kapta ajándékba.
A tárgyalások még folytak, amikor jött a hír, hogy Napóleon titokban elhagyta Elba szigetét, kikötött Franciaország partjainál és Párizs fele nyomul. A Napóleonnal eddig kötött szerződéseket egyből felbontották, mivel megzavarta az európai békét és eldöntötték, hogy a hatalmak összetartanak.
Szent Szövetség
A Szent Szövetséget I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és III. Frigyes Vilmos porosz király kötötték Párizsban, 1815 szept. 25-én. Céljuk Napóleon újbóli legyőzése volt. Az említett hatalmak örök békét és testvéri szövetséget kötnek egymással, s megfogadják, hogy népeiket a keresztény szeretet és igazságosság szellemében fogják kormányozni. A szent szövetség gondolata I. Sándor orosz cártól eredt. Sorra csatlakoztak a szövetségbe az országok, ám az 1848-as forradalmak megbuktatták a szövetséget.
Törökellenes harcok Magyarországon a 16-17. században
1. szakasz: 1521-1526
Török erők első támadása Magyarország ellen 1521-ben történt. Cél Nándorfehérvár volt, amit 1521. Augusztus 29-én elfoglaltak. 1521-1524 között újabb várakat hódítottal el: Orsova, Szörény, Zimony várát. Déli erődöket elfoglalták, így megnyílt az út Buda felé. 1526-ban Szulejmán serege átkelt a Dráván és megindul Magyarország felé. A magyar határvédelmet Tomori Pál kalocsai érsek és néhány 100 embere jelentette. II. Lajos júliusban indult el Budáról a Tolnai országgyűlésre, augusztus elején általános felkelést hirdetett, megparancsolta a jobbágyság fölfegyverzését. A 25000 fős magyar sereg parancsnoka Tomori Pál és Szapolyai János lett.
1526. augusztus 29-én 15:00-16:30-ig tartott a Mohácsi csata a 80000 fős török hadsereg ellen. Szulejmán szeptember 8-án bevonult Budára, kifosztotta , majd távozott október 8-án. A csata alatt vesztette életét Tomori Pál és II. Lajos, aki a Duna-parti mocsárba fulladt. Brodonics István írta meg a Mohácsi csata történetét.
2. szakasz: 1529-1541
A török a Habsburgokat tekintette fő ellenségének, és Szapolyait vette pártfogásába. 1529-ben Szulejmán és Szapolyai hadjáratára kerül sor. Eljutnak Nándorfehérvárig, majd Eszéknél átkelnek a Dráván, Duna jobb partján haladnak Budáig. Másodszorra is elfoglalta a várat, majd átadta Szapolyainak. Továbbmegy és Bécsig jut, de a város ellenáll, ezért nem tudja elfoglalni.
1532-ben Szulejmán ismét elindul Bécs ellen. Eszéktől a Dunántúlon át igyekszik célja felé, azonban Kőszeg alatt megtorpan. A vár védője Jurisics Miklós, akivel kiegyeznek, hogy kitűzheti zászlóját, ha a vár a kapitány kezén maradhat. Jurisics beleegyezett.
1538-ban Ferdinánd és Szapolyai János megkötötte a Váradi békét. Elismerve a fennálló helyzetet megállapodtak abban, hogy Szapolyai halála után Ferdinánd koronája alatt egyesül az egész ország, még akkor is, ha Szapolyainak közben örököse születik. 1539-ben Szapolyai feleségül vette Izabellát, fiúk született: János Zsigmond. 1541-ben Szapolyai meghalt, Ferdinánd elindult Buda ellen hogy átvegye az országot, de Izabella nem adta át. 1541. augusztus 29-én a janicsárok kardcsapása nélkül megszállták Budát.
3. szakasz: 1546-1568
1543-1544-ben újabb hadjáratra került sor. Budai vilajet határát szélesítik Esztergomig, Balatonig, Tiszáig. A törökök sorozatos várostromokkal igyekeznek áttörni a végvárrendszeren.
1552-es török hadjárat: A Temesvár és Lippa bevételére készülő török főerők vezére Szulejmán Ahmed volt. A budai begler bég, Ali a nógrádi és Hont megyei várakat tűzte ki céljául. A két haderőnek Szolnoknál kellett egyesülni és Eger ostromára indulni.
Temesvár várát Losonczy István védte, de bevették a várat. Ali Drégely várát vette ostrom alá, amit Szondi György védett. Ezután Ahmed és Ali hadereje Szolnok alatt egyesült és annak bevétele után seregük Eger ostromára indult.
A vár védője Dobó István és Mekcsey István volt. Szulejmán 1566-ban utolsó magyarországi hadjáratára indult. Célja, hogy beveszi Eger várát, de ezt megváltoztatta és Eszéknél átkelve a Dráván Szigetvár felé indult.
A vár védője Zrínyi Miklós volt. 1566. Szeptember 8-án kinyitották a várat, meghalt Zrínyi. 1568. II. Szelim megköti Miksával a Drinápolyi békét: lezárja a török hódítás harmadik korszakát és rögzítette hazánk területi megosztottságát.
4. szakasz: 15 éves háború
1593-1606-ig tartott. Miksa utódja Rudolf, akinek feladata a pogány török hatalmának megtörése Európában. Rudolf háborút indított a török kiűzésére. 1593: Sziszek bevételére kerül sor. 1594: Esztergom ostroma, itt hal meg Balassi Bálint. 1595: Esztergomot beveszik 10 évre. 1959 tavaszán Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem bekapcsolódott a törökellenes harcokba. Serege nagy győzelmet aratott a visszavonuló török egy része fölött Gyurgyevónál. 1596-ban Eger vára megadta magát. Védője Nyári Pál volt. Kanizsa is hamarosan megadta magát 1600-ban. Ugyanebben az évben Mezőkeresztesen az erdélyi seregekre mért vereséget a török sereg.
5. szakasz: 1660-1680
1660-as években: Szászfenesi csata (Rákóczi vs. törökök). Rákóczi vereséget szenved és meghal. 1663-ban Köprülü Mohamed fia, Ahmed vezetésével beveszik Érsekújvárt. A magyar sereg főparancsnoka Zrínyi Miklós volt. 1664 februárjában Zrínyi felégette az eszéki hidat. Fő célja: megteremtse Kanizsa ostromának feltételeit. 1664. augusztus 1-jén Szentgotthárdon aratnak győzelmet a törökök fölött. Lipót megköti a Vasvári békét a törökökkel, meghagyja a töröknek a megszerzett területeket (francia veszély miatt).
6. szakasz: 1683-1699
IV. Mehmed 1683-ban kinevezte Köprülü Kara Musztafát nagyvezírnek a Lipót császár elleni háború parancsnokává. Thököly követte a Bécs felé tartó törököket. A várost körülvették a török haderők de Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly felmentő serege elűzte Kara Musztafát.
1684-ben megalakult a Szent Liga, Lengyelország, Velence és a Habsburg Birodalom szövetsége, XI. Ince pápa közreműködésével. A franciák ígéretet tesznek, hogy nem támadják meg a Habsburgokat.
1685-1688-ig Munkács várát védte Zrínyi Ilona. 1686. Szeptember 2-án 145 év után vált szabaddá újra Buda (Lotharingiai Károly és Badeni Lajos). A nagyharsányi csatában megverik a törököket 1687-ben. 1697-ben Zentai csata, ahol Savoyai Jenő nagy győzelmet aratott.
1699-ben megkötötték a Karlócai békét, amelyben a törökök lemondanak a magyar területekről, Temesköz török kézen marad; kurucokat a magyar határoktól távol telepítik le. Elhárulnak az akadályok az ország területei, politikai és közigazgatási egyesítése elől.
Habsburg ellenes mozgalmas Magyarországon – a Bocskai szabadságharc
Az elhúzódó háborúk, a zsoldosok féktelen garázdálkodása, a hűtlenségi perek, erőszakos ellenreformáció miatt feszült volt hangulat. Bocskai Istvánt is érték Habsburg támadások. A váradi főkapitány ellen felségsértési perek indultak. Belgioso elfogta Bocskait, aki nem adta meg magát, fegyverrel állt ellen. Hajdúk: marhapásztorok, akik megvédik a marhákat és külföldi piacokra hajtják. 16. században a hajdúk fosztogatnak. Báthory kezdi meg a hajdúk katonai szervezetbe tömörítését. Bocskai alkut ajánl a hajdúknak: amennyiben mellette fegyvert fognak, Bocskai kész a saját birtokain adómentesség mellett letelepíteni őket. Bocskai ellenfelei: Belgioso és Giorgo Basta.
Bocskai győzelmet aratott a császáriakon Álmosd és Diószeg között. 1604-1606: Osgyáni és Edelényi vereség. A Felvidék jó része a befolyása alá kerül. 1605-ben Szerencsi országgyűlés: királlyá választották Bocskait. 1606: a felkelést lezáró Bécsi béke, ahol Bocskai lemond a királyi címről és Felső-Magyarországról; Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket kapja haláláig; protestánsok szabad vallásgyakorlata; Erdély különállását elismertetik a Habsburgokkal; törökkel békét kötnek: 1606-ban Zsitvatoroki béke. Bocskai 1606-ban meghal.
Reformáció és ellenreformáció Magyarországon
1517. október 31. Luther Márton kitűzi 95 soros törvényét a Wittenbergi nagytemplom kapujára: második nagy egyházszakadás, reformáció kezdete. 1536: német vallásbéke, „Akié a föld, azé a vallás”. Lutheránus tanok jutnak el Magyarországra, német nemesség csatlakozik hozzájuk. Egyházi birtokok szekuralizációja.
Phillipe Melangton 1546: egyesíti a magyarországi lutheri tanokat. Ötvárosi hitvallás: Kassa, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Kisszeben. Kálvini tanok megjelenése, központ: Debrecen. 1562: Debreceni hitvallás megfogalmazása. Hitvitákra kerül sor. Dévai Bíró Mátyás, Kálmáncsehi Sánta Márton, Dávid Frigyes: főbb prédikátorok. 1590: Biblia fordítása: Károli Gáspár (vizsolyi Biblia). II. Ferdinánd uralkodása idején megerősödtek az egyházak pozíciói.
A magyar ellenreformáció vezetője Pázmány Péter volt, ő alapította a Nagyszombati Egyetemet (1635, az ELTE és a PPKE jogelődje). Jezsuita rendek létesültek. Élükre kiváló képzettségű tagok kerültek, például: Káldi György, első katolikus Bibliafordító. Erdélyben négy vallást ismertek el hivatalosan: kálvinista, lutheránus, katolikus, antitrinitárius. Caraffa vésztörvényszéket állít föl Eperjesen, 1687: protestánsok kivégzése.
Kőkorszak
Az őskőkorszak (paleolitikum) és előzményei
Az ember kialakulását sokáig csak vallások, teremtéstörténetek alapján magyarázták. Létrejöttét egy emberfeletti lénnyel magyarázták. Darwin tanai szerint az ember az állatvilágból származik. Több tudós foglalkozott és még ma is foglalkozik az ember kialakulásával. Egy német természettudós, Haeckel majomembernek nevezte azt a lényt, amiből az ember kifejlődött. Később sok majomember- és ősembercsont került a felszínre. A tudósok akkor azt hitték, hogy megoldották az ember kifejlődésének történetét, de számos kérdés maradt még megválaszolatlanul.
Egy hegyes orrú rovarevő emlősnél, a mókuscickánynál kell elindulnunk. Ekkor a földön nagy környezeti változások zajlottak és a mókuscickányok elvándoroltak. A vándorlás folyamán a fejlődés felgyorsult, mert más környezeti hatásokat kellett elviselniük és így fokozatosan kialakultak az erdei majmok. 10-12 millió évvel ezelőtt tűnnek fel az emberszabású majmok: orangután, gorilla, csimpánz és az ember legkorábbi közvetlen őse. Ilyen a Rudapithecus hungaricus azaz a Magyar Rudabányai majom, amelyet magyar geológusok fedeztek fel (kb. 10 millió éves). 3-4 millió évvel ezelőtt jelentek meg az Australopithecusok, amelyeken már láthatóak az emberré válás jelei: fejlettebb aggyal rendelkeztek, eszközöket készítettek, tűzet gyújtottak, két lábon jártak.
Az ember abban is különbözik az állatoktól, hogy munkát végez, szerszámokat készít és ezeket meg is, őrzi, sőt, tovább fejleszti. Az egyik legfontosabb fordulópont a tűz felfedezése, amely ízletesebbé (és egészségesebbé) tette az ételt, meleget adott és védte őt a vadállatoktól. 100 ezer éves a német Neandervölgyi ún. fölegyenesedett ember, és 30 ezer éves a cro-magnoni ember, a „homo sapiens”, vagyis a gondolkodó ember.
Az ember első eszközei fadorongok, kődarabok voltak. Később pattintással alakította megfelelőre a köveket. Pattintott kőkorszak: paleolitikum, i.e. 2,5 millió év – i.e. 12000-ig tartott.
Ilyen eszköz pl.: marokkő, szakóca, később íj, nyíl. A férfiak vadásztak, a nők gyűjtögettek.
Az újkőkorszak: neolitikum. Az őskori műveltség
Az őskorban jelentős változás a jégkorszak után kezdődött. Ekkor alakult ki a mai éghajlat, növény illetve állatvilág. Délnyugat-Ázsiában, a „termékeny félholdnak” nevezett területen, vagyis a mai Irán, Irak és Palesztina területén élő népek búzává, árpává nemesítették a helyi fűféléket, háziállattá szelídítették a juhot, kecskét, szarvasmarhát, sertést. Ez emelte fel az embert a termelőgazdálkodás szintjére, létrehozva a társadalmi munkamegosztást.
A technika is fejlődött. A köveket már nem pattintották, hanem csiszolták. A kőkorszak második szakasza a csiszolt kőkorszak, a neolitikum. Ez a korszak Európa területén körülbelül i.e. 5000-3000-ig tartott.
A földművelő szerszámok javultak, kialakult a szövés, fonás és a fazekasmesterség. A „termékeny félhold” területe elég száraz, ezért kialakul az öntözéses gazdálkodás, öntözőcsatornákat ástak. Feltalálják az ekét, és az állatokat felhasználják a szántásnál. A kerék feltalálásával kialakul a szállítás, közlekedés. Feltalálják a vitorlát is.
A fémek felfedezése jelentős változás volt, az ókor kezdetét a fémmegmunkálás kialakulásához kötjük. A fémművesség volt az első szakma, amely magasabb szintű tudást igényelt. Megjelentek az első fémfegyverek.
Megjelenik a magántulajdon, amely kiterjed az eszközökre, állatokra, földre. A bronzfegyverek készítését ismerő népek jobban meg tudják védeni magukat, könnyebben el tudják cserélni a termékeiket. Kialakul a család. Az ember a természeti erőket emberfeletti dolgoknak tartotta. Kialakul a vallás, megjelenik a papság. Közös szertartásokat tartanak, amely csökkenti a félelmet, biztonságot nyújt nekik.
A neolitikum legnagyobb városa az anatóliai Chatal Hüyük, melyet 1958-ban fedeztek fel angol régészek A kor többi települése 100-300 fős volt, ritkák voltak az ezres lélekszámú „nagyvárosok”. Chatal Hüyüköt több ezren lakták, és az i.e. VI. évezred jelentős kereskedelmi központja volt (Jerikó városa ugyanebben az időben virágzott). Fejlett volt kerámia- és fémművessége, a Chatal Hüyük-i mesterek többnyire importált nyersanyagokat használtak.
Az ókori kelet és távol kelet kultúrája
A történészek sokáig azt hitték, hogy az emberiség története Európában kezdődik, de amikor feltárták az ázsiai kultúrákat és a mezopotámiai városokat rájöttek, hogy a kultúra bölcsője Elő-Ázsia. A neolit kori gyűjtögető halász vadász emberből kialakul az állattenyésztő, növénytermesztő, kézműves iparos ember, kinek életében nagy szerepet játszott a vallás. A mágikus szertartásokból kialakult az egységes vallás és hitrendszer. A totemállatokból ember alakú istenek, végül isteni jogokkal felruházott királyok lettek. A vallás, a túlvilági hit erőt adott az embereknek.
A papok komoly tudományokkal is foglalkoztak: matematika, csillagászat, geometria, írás, gyógyítás. Egyiptomban és Mezopotámiában a csillagászatot főleg naptárkészítésre használták. A szökőévet nem ismerték. A naptárkészítés szolgálta a vallási ünnepek idejének kiszámítását, a mezőgazdasági munkák idejének és például a Nílus áradásának meghatározását. A matematikában megszülettek a mértékegységek és a számrendszerek. Bonyolultabb matematikai műveleteket (hatványozás, gyökvonás, csonka gúla köbtartalmának kiszámítása) is ismertek. A mezopotámiai 60-as számrendszert még ma is őrizzük, pl.: fokbeosztás, időszámítás.
Először az írás képírás volt, lerajzolták a tárgyat, és csak később, a föníciaiak alkották meg a hangjelölő írást. A gyógyítás szintén a papság tudománya volt. Általában a sebek, törések, ficamok ellátása volt a feladat. Elég jól ismerték a szervezet működését. Az egyiptomiaknál nagy szerepe volt a holttest megőrzésének, ezért balzsamozták azt.
Az ókorban hatalmas templomok, gigantikus piramisok épültek, amelyek még ma is léteznek. Ekkora építményeknél komoly tudományos ismeretekre volt szükség. A szobrászat és a festészet is fejlődött.
Mezopotámia államai
Az első nagy civilizációk a nagy folyamok mentén jöttek létre. Ilyen terület pl. Mezopotámia (a szó folyóközt jelent), a Tigris és az Eufrátesz közti terület. Mezopotámia földrajzilag nyitott, ezért gyakoriak voltak a háborúk. Először a sumérok tűnnek fel Mezopotámia déli részén. Civilizált életmód jellemzi őket: öntözéses gazdálkodás, gabonatermesztés, állattartás, ipar, kereskedelem. Fémekből, nyersanyagokból behozatalra szorulnak, ez a kereskedelem gyors fejlődéséhez vezet.
A sumér társadalmat három réteg alkotta: az uralkodó osztály (állami és templomi hivatalnokok, papok, király), a szabad termelők és a rabszolgák rétege. Az uralkodó a despota volt (ezt az államberendezkedést despotizmusnak nevezzük, ahol az uralkodó totális jogokkal felruházott zsarnok).
2400 körül a Sumér birodalmat az Akkád birodalom váltja fel. 2000-ben létrejön az Óbabiloni birodalom, ami Hammurápi törvényeiről híres. E törvények a tulajdont és a rendet védték. Az akkád társadalom is háromrétegű volt: teljes jogú szabadok, nem teljes jogú szabadok, rabszolgák.
India és Kína
India
Területe az Indus folyó völgyében van. Fejlettsége a mezopotámiai és egyiptomi kultúrával vetekedett. A dravidák éltek és gazdálkodtak itt. Földműveléssel, állattenyésztéssel, réz- és bronzművességgel, gyapotfonással, szövéssel, kereskedelemmel foglalkoztak. Nagy, tervszerűen épült városaik voltak. Széles közlekedési útjaik, derékszögben elágazó utcáik, téglaépületeik voltak, sőt, minden utcában vízvezeték volt. Minden házban volt kút, fürdőszoba, WC.
I.e. 2000 körül az árják benyomultak az Indus völgyébe és leigázták az őslakosokat. Az árják indoeurópaiak. A társadalmat mereven elkülönülő, nagy csoportokra, úgynevezett kasztokra osztották. A kasztok: papok, katonák, termelők, sudrák (leigázott őslakók).
India területén az i.e. I. évezredben sok kisebb-nagyobb árja királyság alakult. Az egész Indiát felölelő birodalom Asóka király idején jön létre, de ez nagy vérontásba került.
Kína
A Hoang-ho völgyében i.e. 3000 körül már fejlett társadalmat találunk. Ie. 1500 - ban a Sang dinasztia uralkodik. A kor társadalmi ranglétrájának csúcsán a király áll, alatta pedig három réteget találunk: arisztokraták, közrendűek, rabszolgák.
Kínát gyengítették az idegen támadások, a király személyének gyakori változása; mindennek a vége anarchia lett.
I.e. 300-ban a Csin dinasztia teremti meg az újbóli egységet. Megépítik a Hoanghót a Jang-ce-kianggal összekötő, 1782 km hosszú Nagy Csatornát, és elkezdik építeni a külső támadásoktól védő Nagy Falat. (Ma 4000 km hosszú, mivel a legtöbb későbbi uralkodó hozzáépített valamennyit).
A Han dinasztia idején Kína világbirodalom lett. A birodalom gazdasági élete felvirágzott, öntözéses gazdálkodás, vetőgép, eke, kézművesipar, vaskészítmények, selyemipar. Az iránytű a puskapor és a rakéta kínai találmány.
Che Guevara
Che Guevara, azaz Ernesto Guevara de la Serna Argentínában látta meg a napvilágot egy felső középosztálybeli család sarjaként 1928-ban, Rosarióban mint. 1953-ban a Buenos Aires-i egyetemen szerzett általános orvosi diplomát. Igen korán nagy műveltségre tett szert, és beutazta Latin-Amrikát. Kedvencei voltak: Pablo Neruda költő, Freud, Zola, Baudelaire és Garcia Lorca. Az orvosi után a nyomor- és dokknegyedeket járva kutatta a lepra és a különböző járványok kialakulásának okait és tüneteit.
Che (jelentése nagyjából: ’izé’ vagy ’Te! Hallod-e!’) így már az '50-es években szembesült a társadalmi szakadékok mesterségesen kreált igazságtalanságával és az USA világhódító politikájával; úgy vélte, hogy az országok kultúrájára tekintet nélkül terjeszkedő USA érdeke mindig ellentétes lesz Latin-Amerikáéval. Mindez ellen csak forradalmi úton, a néptömegek felfegyverzésével lehet tenni. Ezt csak megerősítette, hogy 1954-ben Guatemalában tartózkodott amikor megdöntötték a baloldali Arbenz Guzmán elnök hatalmát, természetesen az USA segítségével.
Ezután Mexikóban ismerkedett meg és kötött barátságot Fidel Castroval, akivel 1956 végén partra szállt Kubában, hogy megdöntse Battista amerikabarát diktatúráját. A partraszállás után azonban szétverték a csapatukat, és a maradék csoport (csupán 12-en maradtak) Sierra Maestrába húzódott vissza. Ezután a vidék felfegyverzésével és a gerilla harcmodor alkalmazásával már 1958 végére Kuba nagy része az ellenőrzésük alá vonták. 1959 januárjában csapatai elsőként vonulnak be Havannába.
Ezek után kormányzati feladatokat lát el Kubában: Az Agrárreformok nemzeti intézetének vezetője majd gazdasági miniszter illetve a nemzeti bank elnöke. Megírta a kubai forradalom történetét, a gerilla hadviselés módszereit és írt a kubai szocializmusról.
1965-ben lemondott minden Kubai tisztségéről, hogy a nagy nemzetközi forradalom érdekeit szolgálja és részt vett a kongói felszabadítási mozgalmakban. Majd 1966 novemberétől Bolíviában terjesztette a forradalom eszméjét. A kormányzati erőkkel vívott harc során 1967. október 8-án megsebesült és így a Bolíviai kormányt támogató CIA elfogta. Ezek után azonnal (névleg a jobboldali bolíviai elnök parancsára) kivégezték.
A vér, amely meggyilkolása után a nyugati hatalmakra tapadt, a keleti tömb és nyugati baloldali fiatalság legnagyobb mártírjává emelte.
Az alkotmányos monarchia és felvilágosodás
Alkotmányos monarchia: olyan államforma, ahol a király hatalma a parlament által elfogadott alkotmányon alapszik: a hadsereg, a pénzügyek, a kormány ellenőrzésének joga a parlamentnek felelős kormány kezében van.
Népszuverenitás (népfelség elve): a társadalmi szerződés értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére, vagyis a jogok forrása a nép, a polgárok. Locke és Montesquieu szerint a képviseleti rendszer révén az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (à cenzus). Rousseau a nép minden tagja számára megadta volna ezt a jogot, s a képviselés helyett a közvetlen néphatalmat tartotta követendőnek.
Hatalommegosztás: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválásának elve. A hatalmi ágak egymástól függetlenül működve, egymást ellenőrizve megakadályozzák a hatalommal való visszaélést. A hatalommegosztás elvét a felvilágosodás gondolkodói: Locke majd Montesquieu fejtették ki s az alkotmányos rendszerekben a XVIII. sz. végétől valósult meg.
Az angol alkotmányos monarchia kialakulása
- A XVII. sz-ban az angol gazdaság gyorsan fejlődött, a városi népesség növekedett.
- II. Erzsébet halála után a Stuartok (I. Jakab, I. Károly) a parlament mellőzésére törekedtek
- Károly a monopóliumok eladásába kezdett – az ez ellen lázadó polgárok a kálvinizmus tanait követték (angol kálvinisták = puritánok)
- Két irányzat (királlyal szembeforduló csoportok): presbiteriánus (mérsékelt), independens (radikális)
- Károly üldözné a tömeget (lázadó), de ehhez pénz kell.
- 1640. összehívja a parlamentet, 2 hét múlva feloszlatja (rövid parlament)
- A skótok támadnak, Károly megint összehívja a parlamentet (1640-1653, hosszú parlament)
- Legfontosabb eredmény: parlament ellenőrizte a kormányt és a minisztereket
- A király (anglikán) és a puritánok (ref. hívei) közti különbség marad
- A király hívei a „kerekfejűek”, a puritánoké a „gavallérok”
- 1642-49 polgárháború tör ki, közben a skótokkal is harc folyik.
- A király meghal, a puritánok közt megbomlik az egység:
- a presbiteriánusok megegyeznének
- az independensek radikálisok, vezérük Oliver Cromwell hadserege a vasbordájúak
- egy még radikálisabb csoport: a levellerek.
- 1648. a király Cromwell foglya (ezzel a presb. kiestek, nincs kivel egyezkedni)
- 1649. csonka parlament, a királyt kivégzik, Anglia köztársaság lesz!
- Cromwell egységbe tömöríti Angliát, Skóciát, Írországot.
- Cromwell tovább lép egy erősebb hatalom felé, egyre inkább egyszemélyes (katonai diktatúra, protektorátus)
- 1660. Cromwell meghal, újra Stuart király, újra abszolutizmus, restauráció
- 1688. dicsőséges forradalom, Orániai Vilmos a trónon
- 1689. jognyilatkozat A király uralkodik, de nem kormányoz. Államforma királyság, de alkotmányos berendezkedéssel, ez az alkotmányos monarchia.
A rendszer mitől alkotmányos?
- A hatalmi ágak szétváltak: törvényhozás-parlament, bíráskodás-bíróság, végrehajtás-kormányzat
- A kormány a parlamentnek alárendelt, nem a királynak. A kormány gondoskodik a parlament által hozott törvények végrehajtásáról, betartásáról, köteles az eredményekről a parlamentnek beszámolni.
- A parlament jellege nem változik. alsóház (képviseleti), felsőház (lordok háza, származás alapján)
- A kormány tagjai a miniszterek (különböző feladatkörök ellátásával megbízott tisztségviselők, szakemberek)
- Kiemelt ügyek: belügy, külügy, hadügy, pénzügy
- A kormány élén a kormányfő áll (miniszterelnök)
- Angliában a kormányt a király nevezi ki.
- A király nem kormányfő, mert a király nem kormányoz!
- A legfontosabb alap az alkotmány.
- Az alkotmány szellemében a parlament hozza a törvényeket, betartásukról a kormány gondoskodik, és ha valami nem jó, jön a bíróság.
- Angliában a XVII. századtól politikai pártok vannak (liberális = whig-ek, konzervativ = tory-k)
- A XX. sz-ban megjelenik a munkáspárt.
- A mai napig ez a rendszer, nem változott.
- Választók: magas vagyoni cenzus, csak férfiak. A korány vásárolt szavazatokat.
Nagy-Britannia politikája
- 1707-ben Anglia és Skócia uniójából létrejön Nagy-Britannia, majd bekebelezik Írországot is.
- Külpolitika: gyarmatpolitika (hogy ezt nyugodtan csinálhassák, Európában a hatalmi egyensúly fenntartására törekedtek.)
- Fő ellenfél Franciaország, a század végére a britek Amerikában és Indiában is a franciák fölé kerekedtek.
- Dicsőséges forradalom után nyugodt évtizedek (uralkodók váltják egymást), a század első felében alakult ki a miniszterelnök szerepköre.
Franciaország
- Kialakulás oka: pénzügyi válság, alapvető feszültség
- 1789. július 14. Párizs, Bastille ostroma, kitör a forradalom
- 1789.aug.26. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának kihirdetése
- Minta: USA alkotmánya, Függetlenségi Nyilatkozat
- Elvi alapjaiban: Rousseau Köztársaságpárti + felvilágosodás elvei +Montesquieu, Locke (hatalommegosztás elve) alkotmányos monarchia, társadalmi szerződés
- Minden ember szabadnak születik (szabadsága addig tart, amíg máséval nem ütközik, míg másnak nem árt)
- Minden ember jogaiban egyenlő
- Népfelség elve
- A törvény előtti egyenlőség
- Tulajdon, vallás stb. szabadsága
- A király minden határozat szentesítését megtagadja.
- 1791. szept. polgári liberális alkotmány elfogadása
- Franciaország alkotmányos monarchia lesz, hatalmi ágak szétválnak (kezdet: júl. 14.)
- Alkotmányos nemzetgyűlés feloszlik, választások, megalakul a törvényhozó gyűlés
- 750 tag: alkotmányos monarchia hívei (260), köztársaságiak (jakobinus + girondista 140) függetlenek (350)
- 1792. ápr. 20. a király girondista kormányt nevez ki, köztársaság lesz (alkotmányos monarchia bukása)
- A rendszer megbukott, mert nem tudták rendezni az addig kialakult rossz helyzetet. Az eszmék szépek voltak, de pénz nem volt hozzá. A nép csalódott az alkotmányos monarchiában.
Felvilágosodás
- A XVII. – XVIII. századig tart.
- A természettudomány fejlődésén alapul, a feltörekvő polgárság eszmerendszere, térképészeti fejlődése, heliocentrikus világkép, Newton fizikai kísérletei.
- A gondolkodás előtérbe kerül.
- Szerintük fontos a józan ész, a haladás, a tolerancia és a szabadság.
- Angliából indul (pl. Locke) majd Franciaországban terebélyesedik ki.
- Mindvégig a művelt világ keretein belül marad.
- Istenhez való viszony:
- teizmus =Istenhit (lényegtelenek a felfedezések)
- deizmus =Isten megteremti a világot, de aztán magára hagyta
- ateizmus=nincs Isten, a világ természeti törvényekkel keletkezett, az ember dolga ezeknek a még alaposabb megismerése (az egyház fél ennek az elterjedésétől)
- Montesquieu szerint az alkotmányos monarchia a megfelelő (angol rendszer)
- Megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a 3 hatalmi ág egymástól függetlenül működik, egymás kölcsönös ellenőrzésére épül.
- Rousseau sok kortársával nem értett egyet.
- Elveti Locke és Montesquieu társadalmi szerződését (társ.szerz: az emberek és az állam közt szerződés jön létre, a nép bizonyos jogait az államra ruházza át, amely cserébe megvédi a külső támadásoktól és a belső jogsértésektől.)
- A nép közvetlen hatalmát hirdeti (népszuverenitás elve)
- Nem tartotta szükségesnek a hatalmi ágak szétválását, mert szerinte ha mindenki rész vesz a döntéshozásban, így a többségi döntés maga a közjó, tehát nincs szükség ellenőrzésre.
- Az egyéni szabadságot alá kell rendelni a közjónak.
- Voltaire a filozófiai elbeszélés mestere volt.
- Isten létét nem tagadja, de az egyházat támadja, mert az hátráltatja a fejlődést „tiporjátok el a gyalázatost”
- a Nagy Francia Enciklopédia (a bővülő könyvkiadás lehetőséget teremtett a felvilágosodás eszméinek összefoglalására)
- a 33 kötetes mű a felvilágosodás egyik legfőbb terjesztője volt. Címszavai megalkotásában a felvilágosodás szinte minden jelentős képviselője részt vett. Szerkesztői Diderot, D’Alambert, Helvetius (enciklopédisták)
- Szabadkőművesek jelszavai: szabadság, egyenlőség, testvériség (idealista célok)
- Titkos társaság, célja: az egész emberiség erkölcsi, és szellemi felemelkedése és a rászorulók támogatása.
- Páholyokba tömörültek
- 1717. London: Ekkor alakult az első nagypáholy.
- Csak a beszervező és a beszervezett ismeri egymást.
MARIE CURIE (Marie Marja Sklodowska)
(1867. november 7.-1934. július 4.)
- 1859-ben megszületik Pierre Curie francia kémikus, fizikus (Marie jövendőbeli férje)
- 1867-ben, Varsóban megszületik, a lengyel származású francia vegyész, Marie Curie
- 1891-ben elhagyja Lengyelországot (ahol tanítónőként dolgozott) és Párizsba költözik
- 1895-ben feleségül megy Pierre Curie-hez
- 1897-ben Marie Curie felfedezte, hogy az uránon kívül a tórium is radioaktív
- 1897-ben megszületik lánya Iréne Curie (férje: Frédéric Joliot)
- 1898-ban Marie Curie-nek sikerül két addig ismeretlen anyagot kivonniuk az általuk vizsgált urániumból: az egyiket a tudós szülőhazája, Lengyelország (polonais, la Pologne) elnevezése után polónium névre keresztelik, míg a másik elem a rádium nevet kapja.
- 1903-ban kutatásaikért a házaspárnak Henri Antonie Becquerel-lel megosztva odaítélik a fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás felfedezéséért
- „a spontán radioaktivitás fölfedezésével nyújtott rendkívüli teljesítmények elismeréseként”
- 1906-Pierre Curie meghal, mert egy lovas kocsi halálra gázolja
- Ezután Marie Curie veszi át a fizikai tanszéket Sorbonne-on
- 1910-ben sikerült munkatársával tiszta állapotban rádiumot előállítani
- 1911-ben Marie Curie ismét kiérdemeli az elismerést, ezúttal azonban kémiai területen elért eredményeiért: a rádium és polónium felfedezéséért, a rádium fémállapotban való előállításáért, természetének és vegyületeinek vizsgálataiért
- „a kémia fejlődésére kiható munkálataiért, a rádium és a polónium fölfedezéséért, a rádium tulajdonságainak kiderítéséért, fémes állapotban való előállításáért, e fontos elem és vegyületeinek vizsgálatáért.”
- 1914-ben a párizsi Rádiumintézet (Institut du Radium) vezetésével bízzák meg
- 1922-ben az Orvostudományi Akadémia tagjai közé választották, s ettől kezdve első sorban a radioaktív anyagok kémiájának és orvosi alkalmazásának a kutatásával foglalkozott.
- 1932-ben Marie Curie lányával együtt, felfedezi a neutronok behatolását az atommagba.
- 1934-ben Marie Curie belehalt a sugárzás okozta fehérvérűségbe.
Érdekességek
- Marie és Pierre Curie a francia 500 frankos bankjegyen látható
- Marie Curie a lengyelek büszkesége, hazája 20 ezer zloty-s bankjegyén látható
- a radioaktivitás szót a Curie házaspár használta először
Egyiptom
Mezopotámia mellett a másik nagy folyó menti civilizáció Egyiptom, avagy Hérodotosz görög történetíró megfogalmazásában „A Nílus ajándéka”. A Nílus völgye kiválóan alkalmas az öntözéses gazdálkodásra (termékeny iszap), ezért öntözőcsatornákat építettek. Mezopotámia és Egyiptom közé szorult kisállamok közül kettőnek nagy világtörténelmi szerepe van: a föníciaiaknak írásuk, a zsidóknak pedig vallásuk révén (egyistenhit). Egyiptom fontos iparcikkekből behozatalra szorul. Területe védhetőbb, mint Mezopotámia területe.
Az állam apró falvak szövetségéből született. A Nílus partján lévő falvacskák összefogtak az öntözéses gazdálkodás megszervezése céljából; közös irányítókat (munkavezetőket, bírókat stb.) választottak. Így (i.e. 3000 körül) két nagy állam jött létre: a Nílus torkolatvidékén Alsó-Egyiptom (észak); délen pedig Felső-Egyiptom.
Egyiptom története igazából azzal kezdődik, hogy a felső-egyiptomi Sólyom nemzetség vezetője, Aha Ménész i.e. 2955-ben meghódította Alsó–Egyiptomot, és ezzel létrehozta az egységes egyiptomi államot. Azonban az egyiptomiak egészen az ókor végéig „két országnak” tekintették hazájukat, és az uralkodó, a fáraó is az „Alsó- és Felső-Egyiptom királya” címet viselte (a koronázási aktus pedig tulajdonképpen a két birodalomrész szimbolikus újraegyesítése volt).
Óbirodalom (i.e. 2635-2155)
A korszak uralkodói a 3-6. dinasztiákból kerültek ki. Az Óbirodalom első fáraója Dzsószer volt. Egyiptomban nagy mennyiségű gabonát, gyümölcsöt és zöldséget termeltek, de jelentős volt az állattartás is. Az iparban a kőfeldolgozás, papirusz-, agyag- és ékszergyártás volt jellemző. A gazdasági életet a fáraó irányította, az ő raktáraiban tárolták a parasztok által beszolgáltatott gabonát, nyersanyagokat. Innen élelmezték az udvarban dolgozó kézműveseket, a bányákban és az építkezéseken dolgozókat. Azért, hogy a parasztok termény- és munkaszolgáltatásaival bármikor rendelkezhessenek, bármikor vezényelhessék őket csatornák vagy piramisok építésére, bányákba vagy háborúba, állami közigazgatású telepekre költöztették őket.
A kor utolsó két dinasztiájának uralkodása alatt meggyengült az állam. A fáraói hatalom csökkent, mivel az uralkodói birtokok jelentős részét eladományozták, a tartományi kormányzók pedig dinasztikusan örökítették tovább hatalmukat (tulajdonképpen kiskirályokká váltak). Ráadásul az elnyomás az uralkodó osztály ellen fordította a közrendűeket, és ezek a megmozdulások az Óbirodalom bukásához vezettek.
Társadalom
- fáraó
- uralkodó osztály (írnokok, papok)
- közrendűek (parasztok, kézművesek)
- rabszolgák (patriarchális rabszolgaság)
Középbirodalom (i.e. 2040-1785)
Az első átmeneti kor zűrzavarából két központ emelkedett ki: Hérakleopolisz és Théba. Kettejük küzdelméből végül Théba került ki győztesen, így az Egyiptomi államot az anarchiából Théba uralkodói ragadhatták ki. A korszak uralkodói a 11-12. dinasztiából kerültek ki.
E korban az ipar fejlődött, a közrendűek földterületei nőttek. Megnőtt a városi lakosság politikai szerepe és a rabszolgák jelentősége. A kor fáraói főként déli irányba, Núbia felé terjeszkedtek – a núbiai arany rendkívül fontos szerepet játszott az egyiptomi gazdaságban.
A korszak végén meggyengült a fáraók hatalma, s ez lehetővé tette a Palesztina és Fönícia területén élő törzsek beszivárgását. Végül a középbirodalmat e népcsoportok, a hükszószok rohama döntötte meg, akik kétkerekű harci szekerekkel támadták meg Egyiptomot – ezzel kezdetét vette a második átmeneti kor (i.e. 1785-1552).
Újbirodalom (i.e. 1552-1070)
A hükszoszokat a thébai uralkodók, a 17. dinasztia fáraói űzték ki. I. Jahmesz, a 18. dinasztia alapítója vívta ki a végső győzelmet, és ezzel kezdetét vette az Újbirodalom kora. E korban vált Egyiptom világhatalommá. I. Jahmesz a hükszószok elűzése után folytatta a hadjáratot Palesztina irányába.
A 18. dinasztia uralma Egyiptom történetének legdicsőségesebb korszaka. A gazdasági fejlődés felgyorsult, látványos építkezések indultak, élénk diplomáciai tevékenység és nagy hódítások jellemzik a kort. III. Thotmesz (i.e. 1490-1436), aki Hatsepszut fáraónő mostohagyermeke volt, már uralkodása első évében hadjáratot vezetett Szíria ellen (az ő nevéhez fűződik a szíriai Meggido városa melletti győztes ütközet). Egyiptom világbirodalmi voltát és a hadjáratok sikerét jól mutatja, hogy az asszír birodalom, Mitanni és Babilon is ajándékokkal próbáltak a fáraók kegyeibe férkőzni. III. Amenhotep (i.e. 1402-1364) uralkodásának ideje a jólét és bőség kora volt – ő nem indított hadjáratokat, de igen élénk diplomáciai tevékenység jellemezte.
Fontos megemlíteni IV. Amenhotep (Ehnaton) (i.e. 1364-1347) nevét, aki le kívánt számolni az idegen kultuszokkal éppúgy, mint a túlságosan megnövekedett politikai befolyású Amon-papsággal. Ezért a hit középpontjába egyetlen istent helyezett, Atont (de emellett megtűrte a hagyományos kultuszokat is, és soha nem tudta teljesen megszüntetni azokat, így nem beszélhetünk valódi monoteizmusról). Feleségével, Nofretitivel új fővárost alapított, a Thébától 400 kilométerre lévő Ahet-Atont (mai neve Tell el-Amarna, erről kapta nevét az egész korszak). Az Amarna-reform végül kudarcba fulladt: az egyiptomiak többsége szembefordult az új, egyistenhívő vallással, ráadásul a hadseregnek sem tetszett a hadjáratokat nem indító fáraó. Ehnatonnak nem volt fiúgyermeke, aki folytathatta volna a reformot – utóda, Tutanhamon kénytelen volt kiegyezni Aton ellenfeleivel, így az Amon-kultusz rövid idő alatt újjáéledt. A fáraó korai halála utáni zűrzavarban (melynek során az erős hettita birodalom szembefordult Egyiptommal) a hadsereg ragadta magához a hatalmat, és a hadak vezérei alapították meg a 19. dinasztiát.
A majdnem 70 évig uralkodó II. Ramszesz (i.e. 1290-1224) III. Thotmesz követőjének vallotta magát, növelni kívánta birodalma területét – a szíriai Kades városa alatt azonban a hettita király, Muwatalli csapdába csalta és szétverte a fáraó seregét (kadesi csata). A csata után a hettita király békét kötött (a még mindig erős) Egyiptommal, így hetven éves békekorszak vette kezdetét (monumentális építkezések indulnak).
Azonban II. Ramszesz halála után egyre gyakoribbá váltak a nomád támadások (pl. líbiaiak), és a kis-ázsiai népmozgások (pl. akhájok, frígek, dórok, arámiak) hatására megsemmisültek a nagy birodalmak, felborult a térség hatalmi egyensúlya.
Az antikvitás történetírói
Görög történetírók
Már Hérodotosz előtt is írtak történelmet, de ezek időrendben, vagy földrajzilag csoportosított történetek voltak. Hérodotosz volt az első történetíró, aki a törvényszerűségek, összefüggések megkeresésére és föltárására törekedett. Ezért nevezzük őt Európa első történettudósának, „a történetírás atyjának”.
A kisázsiai Halikarnasszoszban született Kr. e. 484 körül. A görög-perzsa háborúk idején a várost a perzsák lerombolták. Hérodotosz, aki ekkor még kisgyermek volt, szüleivel elmenekült, és elvetődött idegen városokba. Ifjúkorától szenvedélyes utazó, hajózó volt. Utazásai során megismerte a Kis-Ázsia partvidékét, Dél-Itáliát a Közel–Keletet, a Fekete-tenger partvidékét.
Éles szemű megfigyelőként hatalmas ismeretanyagot gyűjtött össze, és ezek felhasználásával írta meg nagy művét, a perzsa háborúk történetét. Nem voltak előítéletei a keleti népekkel szemben, elismeréssel adózott a keleti kultúra eredményeinek, és még a nagy ellenséggel, a perzsákkal szemben sem érzünk műveiből ellenszenvet.
Művének első négy könyvében Kelet népeiről ad értékes leírást, a háborúk történetét pedig az ötödik-kilencedik könyvekben írta meg.
Nem hitt a mitológiában, a szofisták erőteljesen hatottak rá. A történelem alapvető törvényszerűségének a körforgást tartotta, de e körforgás nem ismeri a fejlődés gondolatát. Úgy gondolta, hogy ami egyszer lehanyatlott, legyen az állam, nép, vagy ember, az többé nem emelkedik föl.
Könyvének szerkezete is ezt a gondolatot tükrözi: a történelem menetét egymás után következő zárt körökben ábrázolja, népek, személyiségek fölemelkedésének és hanyatlásának zárt egymásutánjában.
Műve csak halála után vált ismertté, kilenc könyvét a Múzsákról nevezve el. Hérodotosz munkássága nagy jelentőségű volt az ókori történeti, földrajzi irodalomban. Információit évszázadokon át másolták, alakítgatták az utódok, olykor-olykor hozzátéve valamit.
A híres író életét Athén itáliai gyarmatvárosában, Thurioiban fejezte be Kr.e. 425 táján.
A görög történetírás másik nagy alakja Thuküdidész, (Kr.e. 460-395), aki megírta a peloponnészoszi háború történetét. Fiatalon átélte Athén virágzásának évtizedeit, de szemtanúja volt a város hanyatlásának is.
Erre a hanyatlásra kereste a választ, és kortársainál mélyebbre hatolt az okok keresésében. Nemcsak szemtanúja, hanem résztvevője is volt a peloponnészoszi háborúnak: athéni sztratégoszként sereget vezényelt, de megérte a száműzetést és a bukást is.
Athén bukásának okait keresve nem elégedett meg a közvetlen előzmények leírásával, a látható ellentétek elemzésével. Történelemszemléletének alapja a fejlődés gondolata volt. A történelmet anyagi tényezőkből vezette le anélkül, hogy kikapcsolta volna az emberek történelemformáló szerepét.
Megállapította, hogy a peloponnészoszi háború elkerülhetetlen volt, mert mindkét állam, Athén és Spárta is hatalmának növelésére törekedett, és mindkettő igyekezett a másikat ebben megakadályozni.
Nagy szerepet játszanak nála a véletlenek (pl. pestisjárvány, Periklész halála). Világosan látta, hogy a történelem menetében előre ki nem számítható tényezők is közrejátszanak.
A történelem mozgatóereje Thuküdidésznél az emberek hatalmi törekvése, amely szoros kölcsönhatásban van az egyes korok anyagi fejlettségével. Ez a tényező szabja meg az államok rendjét, a polgárok lehetőségeit.
Xenophón (Kr.e. 430-345) Anabaszisz című műve színes leírást ad a perzsa zsoldban harcolt tízezer görög katona viszontagságairól.
Megírta Kürosz életrajzát, mely irodalmi értékű mű, írt Spárta államrendszeréről, amellyel érezhetően szimpatizált. Nagy műve a Görög Történelem, amelyben Thuküdidész munkáját folytatta, de csak kronológiailag sikerült, mert értéke messze elmarad elődjétől.
A hellenizmus korában a történetírásnak két irányzata alakult ki: az egyik az együttérzés kiváltására törekedett (Timaiosz, Phülarkosz), a másik szinte kizárólag a szigorú tényközlésre szorítkozott. Ebben a korban hajlottak arra, hogy az eseményeket a sorssal magyarázzák. A hellenizmus korában írta meg görög nyelven Manethón Egyiptom történetét. A korszak legkiemelkedőbb alakja Polübiosz volt, aki egyetemes történetében a Római Birodalom létrejöttét dolgozta fel.
Római történetírók
Caesar
A kiváló politikus és államférfi leghíresebb történeti munkái A gall háború és A polgárháború.
Történeti műveire a világos felépítés, a tömör és logikus mondatszerkesztés és a hűvös előadásmód jellemző. Saját tevékenységét a római nép egyszerű szolgálataként mutatja be.
A gall háborúban pontosan bemutatja az északi népek életét, szokásait, a hadjáratokat, az ütközeteket és a sikereket.
Természetesen hallgat galliai meggazdagodásáról, szerződésszegéseiről és más kényelmetlen kérdésekről.
A polgárháborúról írt művében már kevésbé „hűvös” hiszen önmagát kellett igazolnia a vérontás miatt. Mindkét műve Róma történetének fontos forrása.
Sallustis Crispus (Kr.e. 86-35)
Néptribunus és senator, Caesar alvezére, Numidia helytartója volt. Két történelmi munkája maradt fönn: a Catilina összeesküvésről szól az egyik, a másik a Jugurtha elleni háborúról.
Catilina ügyét mint a köztársaság válságának példáját írja le, de árnyaltan, a társadalom alapjáig hatolva. Erőteljes társadalomkritikát fogalmaz meg e korról. A Jugurtha elleni háborúról szóló művében erőteljesen hangsúlyozza a szenátusi arisztokrácia züllöttségét, korrupcióját, bírálja a féktelen pozícióharcot.
Őt a jelenségek mozgatórugói érdekelték, vagyis nem a személyek, hanem a bennük megtestesülő elvek, magatartásformák és események érdekelték.
Livius (Kr. e. 59- Kr. u. 17)
Jómódú birtokos családból származott. Fő műve, mely 142 könyvből állt, Róma történetét tárgyalta a mondáktól Kr. e. 40-ig. Az utókorra csak a könyv 21-45 kötete maradt.
Megírásához korábbi történeti műveket is felhasznált. Dicsőíti, néhol szinte idealizálja a római múltat. Szerinte az ősök bemutatása nem öncél, mert ezzel akarja az új nemzedéket hasonló tevékenységre buzdítani.
Nem titkolta, hogy köztársaságpárti, de Augustus felismerte a műveiből sugárzó nevelő hatást, ezért elnézte neki.
Publius Cornelius Tacitus
A kora császárkor kimagasló történetírója Publius Cornelius Tacitus volt, aki az egész római történetírás talán legnagyobbika volt. Politikusként kezdte pályafutását (consul, Ásia provincia proconsulja), és kiváló szónok volt.
Munkájában az első század mélyreható elemzését nyújtja, de arisztokratikus szemlélettel, a tömeget kizárta látóköréből.
Fő műve a 14 kötetes Historiae, amelyben az I. század (69-96) történetét írta meg, majd az Annales, amely 16 könyvben tárgyalja a 14-68 közötti időszak eseményeit. Mindkettő csak részleteiben maradt ránk.
Az Annales című munkájában fogalmazta meg, hogy a császárok eddigi történetét félelemből vagy gyűlöletből meghamisították, de ő részrehajlás nélkül kívánja őket bemutatni.
Tacitus pesszimista volt, tagadott minden újat, ugyanakkor az események, jelenségek mélyére hatolt, élesen elhatárolta a látszatot a valóságtól, az események okait és értelmét vizsgálta.
Plutharkosz (46-126)
Görög filozófus-író, Hadrianus császár tanítómestere volt. Beutazta Görögországot, Kis-Ázsiát és Egyiptomot.
Legnagyobb hatású műve a Párhuzamos életrajzok, melyben nevezetes görög és római férfiakat mutat be. Elsősorban az erkölcs és az etika vezette, nem maga a történelem.
Ammianus Marcellinus (330-400)
A késő császárkor kiemelkedő személyisége Ammianus Marcellinus (330-400) volt.
Csak második anyanyelve volt a latin. 31 könyvben megírt Történelmében a 96-378 közötti időről szól, vagyis ott folytatta, ahol Tacitus befejezte. Törekedett a tárgyilagosságra és az igazság megírására, de Tacitus nagyságát nem érte utol.
A gyarmatbirodalmak kiépülése a 19. században
A gyarmatosítás fogalma, jellemzői
Gyarmatosításnak nevezzük az újkor történetében azt a folyamatot, amely során a vezető nagyhatalmak gazdasági és politikai függőség alá vonják a világ fejletlenebb (nem iparosodott) területeit.
A gyarmatosítás formái, illetve fokozatai
- Katonailag megszállni az adott területet, s ott kiépíteni az anyaország közigazgatási rendszerét
- Ellenőrzés (protektorátus) alatt tartani az adott területet
- Tisztán gazdasági eszközökkel (koncessziókkal, egyoldalúan előnyös szerződésekkel) félgyarmati sorban tartani egy országot
A gyarmatosítás célja
- A terület stratégiai biztosítása
- A gyarmaton lévő természeti kincsek kiaknázása
- Olcsó munkaerő kihasználása
- Újabb piacszerzési lehetőség
A gyarmatosítás ideológiája
Az elmaradott népek civilizálása (ez igencsak ellentmondásosan valósult meg, bár számos telepes, misszionárius valóban megpróbált segíteni)
Afrika: angol és francia gyarmatok
A 19. században megnőtt az érdeklődés Afrika és Ázsia belső területei iránt. Felfedezők járták be a még ismeretlen vidékeket, s megkezdődött a versengés az afrikai területekért. 1830-tól megjelentek a franciák Algériában, és fokozatosan délre haladva kiterjesztették hatalmukat a Szaharára. 1859-től francia vállalkozásként megkezdődött a Szuezi-csatorna építése. A csatorna, amely több ezer km-rel rövidítette meg az Indiába vezető utat, 1869-ben készült el.
Ezt követően kiéleződött a versengés Anglia és Franciaország között Egyiptom birtoklásáért. Végül 1882-ben Egyiptomot angol csapatok szállták meg. Ekkorra már Anglia jelentős területet szerzett Afrika középső és déli részein.
Különös lendületet adott a gyarmatosításnak, hogy Afrika több pontján értékes nyersanyagokra bukkantak: (Dél-Afrika: arany, gyémánt; Szahara: kőolaj; Kongó-medence: gyémánt, kobalt, mangán, ón, réz) Az angol elképzelésben ekkor már egy Egyiptomtól Dél-Afrikáig terjedő egységes terve fogalmazódott meg, melyet viszont keresztezett az a francia elképzelés, mely az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig kívánt egybefüggő gyarmatot létesíteni.
A század végén az angol-francia villongások helyébe az angoloknak a búrok (dél-afrikai holland telepesek) elleni háborúja lépett. Az 1899-1902 között zajló háborúban Anglia elfoglalta Dél-Afrika legértékesebb bányavidékeit, s megszervezte a Dél-afrikai Uniót (ma Dél-afrikai Köztársaság), amely 1910-ben domínium lett (önkormányzattal rendelkező állam a brit birodalomban)
Olasz és német gyarmatosítás
Az 1880-as években a hagyományos gyarmatosítók mellett új hatalmak is megjelentek Afrikában. Olaszország előbb Tuniszra tartott igényt, de Franciaországgal szemben alulmaradt. Ezután a Vörös-tenger partján és a Szomáli-félszigeten szerzett területeket. Tervbe vették Abesszínia (ma Etiópia) elfoglalását is, de 1887-ben és 1896-ban is vereséget szenvedtek. 1912-ben viszont elfoglalták Líbiát.
Németország 1884 óta volt jelen Afrikában: megszállták Togót és Kamerunt, majd Délnyugat-és kelet-Afrikában szereztek gyarmatokat (ma Namíbia és Tanzánia)
A 20. század elejére Afrika gyarmatosítása befejeződött.
Ázsia gyarmatosítása
A nagy múltú, fejlett kultúrájú, méreteiben hatalmas államok (India, Perzsia, Kína stb.) meghódítása az afrikai területszerzésnél sokkal nehezebbnek bizonyult.
India belső megosztottságát kihasználva a 19. század közepére Anglia kiterjesztette hatalmát az egész országra. Ezzel megszerezte a „korona legékesebb gyémántját”. 1857-ben az indiai katonák és parasztok felkelést robbantottak ki az angol uralom ellen (szipoly-felkelés). A felkelést leverték, és Viktória királynőt India császárnőjévé koronázták.
Indiában a megszilárduló angol uralom mellett százezrek haltak éhen.
Az 1850-es évek végén a franciák megjelentek és gyarmatosítottak Délkelet-Ázsiában (Indokína: Vietnám, Laosz, Kambodzsa)
Az ázsiai gyarmatosításba Oroszország is bekapcsolódott. Határait már a 16. században kitolta az Urálig. Ezután az oroszok fokozatosan birtokba vették a gyéren lakott Szibériát, s eljutottak a Csendes-óceánig. A 19. század közepén megindult az orosz hódítás Belső-Ázsiában (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán) és a Kaukázus vidékén (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország)
Terjeszkedésük során a Kaukázus vidékén Törökországgal, Belső-Ázsiában Angliával kerültek összeütközésbe, a távol-keleti hódítás Japánnal vezetett háborúhoz (1904. május).
Az ázsiai gyarmatosítás sajátossága volt a félgyarmati helyzet, amikor az egykori állam bizonyos látszatönállóságot megőrzött, a közigazgatást a helyi vezetők végezték, gazdaságilag viszont teljesen kiszolgáltatottá vált az ország. Ilyen félgyarmati sorba került Perzsia (ma Irán) és Kína. Míg Perzsiában angol és orosz érdekek érvényesültek, Kínában szinte minden nagyhatalom érdekelt volt. A század végére Kínát érdekeltségi övezetekre (érdekszférákra) osztották Anglia, Franciaország, Oroszország, Németország és Japán között. 1899-ben az USA meghirdette a „nyitott kapuk” elvét, ezzel minden ország számára egyenlő gazdasági befolyást teremtett Kínában.
Japán – új nagyhatalom születése
A 19. század közepéig Japán elzárkózott a külvilágtól. 1854-ben az USA rákényszeríttette az országot, hogy néhány kikötőjét nyissa meg a külföldi hajók számára. A megkezdődő gyarmatosítás ellen 1866-tól a császár reformokat vezetett be (Meidzsi-reform) Európai minták alapján átszervezte a kormányt és a hadsereget, megszüntette a feudális kiváltságokat, agrárreformot hajtott végre, külföldi szakembereket hívott az országba, tömegesen küldte Európába és Amerikába tanulni a japán diákokat, állami támogatással megteremtette a japán nagyipart.
A század végére japán felzárkózott a kapitalista nagyhatalmakhoz. Nemcsak elkerülte a gyarmattá válást, hanem immár gyarmatosítóként lépett fel Kínával szemben.
Kanada
Az észak-amerikai földrész hatalmas területű állama 1867-ben brit domínium lett: belügyeit saját kormánya intézi, külpolitikai irányítása, a hadsereg parancsnoksága, az alkotmány jóváhagyása megmaradt az angol király jogának.
Ausztrália, az európaiak által legkésőbb felfedezett földrész teljes egészében angol birtokká vált. Az őslakosok csak néhány százezren voltak. Az angol telepesek kezdetben (1840-ig) szabadon foglaltak maguknak földet. A 19. század első felében 6 angol gyarmati területre osztották Ausztráliát. Meggyorsította a benépesedést és a fejlődést, hogy 1851-től több helyen is aranylelőhelyet tártak fel.
A század második felében megindult a vasútépítés, kialakult az ipar. A század végéra a 6 tartomány szövetségre lépett egymással. 1901-ben Anglia elismerte az államszövetséget, Ausztráliát önállósággal rendelkező domíniummá nyilvánították.
Az országgyűlés és a vármegye felépítése, működése és szerepe a 18. század közepétől 1848-ig
A rendi országgyűlés előzményei
- A 15. század első felében alakult ki, és 1848-ig a rendiség alapvető intézménye volt
- 1445-től rendszeresen részt vettek a főrangúak és a köznemesség mellett a szabad királyi városok követei
- kb. másfél évszázad alatt kristályosodott ki egybehívási, és szervezeti - működési rendje
- a 15. század végéig Rákos mezején, a szabad ég alatt, a 16. századtól kőépületben tartották a gyűléseket
- az országgyűlést a király hívta egybe (királyválasztás esetén a nádor)
- a királyi meghívólevelet a főpapok és a bárók névre szólóan, a nemesi vármegyék, a káptalanok és a városok, mint testületek kapták
- 1608-tól különült el az alsó-és a felsőtábla, amely külön tárgyalt és szavazott
- Az 1620. évi 3. tc. kötelezővé tette az országgyűlés 3 évenkénti összehívását I. Lipót, II. József, I. Ferenc ettől eltekintett
Az országgyűlés hatásköre
- Törvényhozás
- Rendi jellegű adók megszavazása
- Katonaállítás
- A rendi főméltóságok (nádor) megválasztása
- Bíráskodási jogkör hűtlenség, vagy felségsértés esetén
Az országgyűlés székhelye és nyelve
- Pozsony, bár 1792-ben és 1807-ben Budán ült össze
- A tanácskozás nyelve latin volt, csak a XIX. század elején kezdték az alsótáblán a magyar nyelvet használni
Az országgyűlés összetétele
- A parlament kétkamarás volt
- A felsőtábla tagjai: a világi arisztokrácia képviselői, a katolikus és görögkeleti egyház méltóságai. Elnökük a nádor volt
- Az alsótábla tagjai: az 52 vármegye 2-2 küldöttje, a szabad királyi városok és káptalanok követei. Élén a személynök állt
Az országgyűlés működése
- A királyi indítvány felolvasásával indult az országgyűlés munkája. Viták után a rendek felirati javaslatban fogalmazták meg egy-egy törvény kapcsán álláspontjukat
- Kétirányú munka folyt: részben törvényhozás, részben a sérelmek orvoslása
- A munkát lassította, hogy a két tábla külön ülésezett, mert az alsó-és felsőtáblán addig folytak az üzenetváltások (felirati és leirati javaslatok formájában), amíg sikerült közös álláspontot kialakítani. Ekkor közös felirati javaslatban felküldték az uralkodóhoz, aki leiratban ismertette módosító javaslatait, vagy jobbik esetben szentesítette.
A vármegye
- A nemesség önkormányzati területi szervezete volt
- Megválaszthatták bíróikat, és maguk bíráskodhattak
- Élükön a főispánok álltak, akiket a király nevezett ki, az ügyeket helyetteseik, az alispánok végezték (a 16. századtól választották őket)
- A megyék négy járásra voltak felosztva, ezek irányítása egy-egy szolgabíró kezében volt
- Testületi szervei a vármegyei közgyűlés és a vármegyei törvényszék voltak
- A vármegye felügyelte a törvények, rendeletek végrehajtását
- A vármegyei közgyűlésen minden nemes személyesen megjelenhetett, tanácskozásain és határozataiban részt vehetett, ha a megy területén lakott, vagy volt ott birtoka
- A szabad királyi városok, vagy bányavárosok, ha a megye területén birtokkal rendelkeztek, követekkel képviseltethették magukat
- A közgyűlést a főispán vagy alispán hívta össze
- Negyedévenként üléseztek, közfelkiáltással szavaztak
- Megválasztották a rendi országgyűlésre a követeket, akol követutasításokat adtak (ez a 18. századtól jellemző)
- Megállapították a fizetésüket, és beszámoltatták őket a működésükről
Amikor a Habsburgok háttérbe szorították a rendiség országos szerveit (nádor, országbíró) akkor a vármegye volt az a politikai fórum, ahol a nemesség kárpótolta magát.
Ugyanis az 1545. évi 33. tc-ben a rendek törvénybe iktatták, hogy a vármegye ispánja nem köteles a király és a helytartóság törvénysértő rendeleteit végrehajtani. Így a megyék befolyásolták a központi kormányzatot.
Az országgyűlés működése a 18. századtól 1848-ig
III. Károly a szatmári béke után hajlandó volt a kompromisszumra, 1712-ben kiadta a koronázási hitlevelet és összehívta az országgyűlést
Az 1712-15 között ülésező országgyűlés:
- Biztosította a magyar királyság önállóságát és területi épségét
- Kimondta, hogy az ország csak saját törvényei alapján kormányozható
Az új politikai berendezkedés azonban nem jelentett függetlenséget, mert az országgyűlés adó-és újonc-megszavazási jogát kivéve a külügy, a hadügy és a pénzügy, a három legfontosabb kormányzati feladat a király hatáskörében maradt.
- Mária Terézia modern és centralizáltabb kormányzatot épített ki, és 1765-től nem hívta össze az országgyűlést
- II. József célja az egységállam megteremtése volt, meg akarta szüntetni hazánk politikai, alkotmányjogi különállását, sőt a vármegyerendszert is szét akarta zúzni. Halála után a központi kormányhivatalok megbénultak, a végrehajtó hatalom a köznemesség kezébe került, akik a király rendeleteit hatályon kívül helyezték
Az 1825-27-es országgyűlésen, a liberális nemesség követelte az ősiség eltörlését, és a magyar nyelv ügyének megoldását. Ezen az országgyűlésen született döntés a MTA megalapításáról
Az 1829-30-as országgyűlésen elfogadták, hogy a Helytarótanács magyarul válaszoljon, és a hivatalokba magyarul tudó hivatalnokokat alkalmazzanak
Az 1832-36-os országgyűlésen az ellenzék vezéralakjai Wesselényi Miklós és Kölcsey Ferenc voltak. A kolerafelkelés és a lengyel események miatt a jobbágykérdést tűzték napirendre. Az önkéntes örökváltság ügyét végül elfogadta az alsó –és felsőtábla is, de az uralkodó visszautasította. Előrelépés a magyar nyelv ügyében történt, mert a törvényeket magyar nyelven hirdették ki. Kossuth Országgyűlési Tudósításai ekkor jelentek meg, s ezzel az országgyűlés munkájáról a széles nyilvánosság is értesült.
Az 1839-40-es országgyűlésen, ahol az alsótábla ellenzéki vezére Deák Ferenc, a felsőtábláé gr. Batthyány Lajos volt, elfogadták az önkéntes örökváltságot, melyet a király aláírásával szentesített. Ettől az országgyűléstől kezdve már nem csak az alsótáblán, hanem a felsőtáblán is rendszeresen vezettek országgyűlési naplókat. Az ülések ekkor már nyilvánosak voltak, ritkán rendeltek el zárt tárgyalást.
Az 1843-44-es országgyűlés liberális ellenzéki vezetője Klauzál Gábor volt. Az országgyűlési bizottságokban széleskörű gazdasági és politikai reformokat dolgoztak ki, ám ezeket a király visszautasította. Eredményt csak a magyar nyelv ügyében (hivatalos lett) és a jobbágyok birtokszerzési és hivatalviselési jogában értek el.
Az 1847-48-as országgyűlés volt az utolsó rendi gyűlés. A felsőtábla ellenzéki köre nagyon csekély volt (Batthyány vezette őket), az alsótábla követei közé nagy politikai harc árán bejutott Kossuth Lajos, aki Deák távollétében vezette az ellenzéki csoportot. Az első hónapokban mérsékelt eredmények születtek:
- Az ősiség módosítása (nem eltörlése)
- Elvi határozat az ősiség kérdésében
- Bevezették a háziadót
1848 forradalmi hullámai mozdították ki a holtpontról az elveszni látszó reformokat.
A választójog és a választási rendszer Magyarországon a XX. században
- 1918. okt. 23-24: Magyar Nemzeti Tanács, elnöke Károlyi Mihály
- okt. 28. őszirózsás forradalom
- okt. 31-én Károlyi Mihályt nevez ki János főherceg miniszterelnöknek
- nov. 13-án IV. Károly lemond
- nov. 16-án kikiáltják a Magyar Köztársaságot
- törvény az általános, titkos, nőkre is kiterjedő választójogról, ám a választást nem ez alapján tartották
- 1919 jan. Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnök, kormány élére Berinkey Dénes kerül
- 1919. márc. 21 Tanácsköztársaság, vezető Kun Béla
- 1919. aug. 1. Tanácsköztársaság bukása
- 1919. nov. Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) + Kisgazdapárt koalíciós kormánya Huszár Károly vezetésével
- 1920. nemzetgyűlési választás a meg nem szállt területeken, széles körű, nőkre is kiterjedő választójog, 24 éves kortól szavazhattak a férfiak, 30 éves koruktól a nők, KNEP + Kisgazdapárt abszolút többsége à király nélküli királyság, kormányzó Horthy Miklós
- 1922. választójogi rendelet: választójogot magas életkorhoz, meghatározott iskolai végzettséghez és bizonyos idejű helyben lakáshoz kötötték, nők is szavazhattak, még szigorúbb feltételekkel, a mandátumok 4/5-ét nyílt szavazáson kellett megszerezni, kivéve a titkos választókörzetekben (Budapest és a törvényhatósági városok) à Egységes Párt győzelme
- 1938. Darányi Kálmán választójogi reformja: visszaállítja a teljesen titkos szavazást, azonban a szavazók körét tovább szűkítette
- 1939. máj. 5. második zsidótörvény korlátozza a zsidók választójogát, ekkor volt a Horthy-korszak utolsó választása
- 1944. dec. Ideiglenes Nemzetgyűlés, Ideiglenes Nemzeti Kormány, élén Dálnoki Miklós Béla
- 1945. nov. 4. általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog à Független Kisgazdapárt győzelme, Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Ferenc miniszterelnök, második Magyar Köztársaság kikiáltása
- 1947. aug. 31. „kékcédulás választás”, kommunisták csalnak, de a baloldal nyer, miniszterelnök Dinnyés Lajos
- 1949. máj. 15. Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjei
- 1949. aug. 18. új alkotmány, Magyar Népköztársaság, Elnöki Tanács élén Szakasits Árpád, hatalom Rákosi mátyás kezében összpontosul, nincsenek választások
- 1953. nyár kormány élére Nagy Imre kerül
- 1955. jan. Hegedüs András kerül Nagy Imre helyére
- 1956. Nagy Imre miniszterelnöksége
- 1956. ősz – 1988. máj. Kádár-korszak
- 1988. okt. „négy igenes szavazás” à 1989. okt. 23. harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása
- 1990. márc. 25. első szabad választás à MDF, FKGP, KDNP koalíciós kormánya, miniszterelnök Antall József (MDF), halála után Boross Péter, köztársasági elnök Göncz Árpád (1990-2000)
- 1994-1998 Horn Gyula (MSZP)
- 1998-2002 Orbán Viktor (Fidesz), köztársasági elnök Mádl Ferenc (2000-2005)
- 2002-2006 Medgyessy Péter (2004-ig), Gyurcsány Ferenc (MSZP), köztársasági elnök Sólyom László (2005-2010)
Választási rendszer a rendszerváltás után
Törvényhozó hatalom az Országgyűlés kezében van, ezt 4 évente választják újra, végrehajtó hatalmat a kormány birtokolja, amely a parlamentnek felelős, az igazságszolgáltatás független ezektől, ellenőrzi őket. A köztársasági elnököt 5 évre választja a parlament, ő adja a kormányfői megbízatást, írja ki a választásokat és képviseli Magyarországot. Az alkotmányosság őre az Alkotmánybíróság, amelynek tagjait 9 évre választja az országgyűlés, számuk 11. Jogkörük széles, törvényt is semmisíthetnek meg, ha az sérti az alkotmányt.
Választásra jogosult minden 18. évét betöltött, közügyektől el nem tiltott magyar állampolgár. Az érvényben lévő vegyes választási rendszer bonyolult, ám így biztosítja a sokszínű parlamenti demokráciát.
Egyéni jelölt akkor indulhat egy választókerületben, ha megszerzett legalább 750 választópolgári aláírással hitelesített ún. kopogtató-cédulát. Ha egy párt egy megyében vagy a fővárosban az egyéni körzetek legalább egynegyedében tud jelöltet indítani, akkor összeállíthat egy ún. területi listát. Ha a párt legalább hét területi listát tud felállítani, akkor készíthet egy ún. országos listát. Egyéni körzetekben független jelöltek is indulhatnak, de listát csak pártok állíthatnak ki.
A 386 mandátumból 176-ot az egyéni választókerületekben lehet megszerezni. Ha egy jelölt 50% + 1 szavazatot szerez, akkor az első fordulóban eldől a mandátum sorsa. Ha ez nem történik meg, akkor második fordulót tartanak, ahol már az egyszerű többség is elegendő. 152 parlamenti helyet a területi (19 megyei + 1 fővárosi) listáról töltenek be, de ebből csak azok a pártok részesülnek, akik a listás szavazatok arányában átlépték a parlamenti küszöböt, azaz a szavazatoknak min. 5%-át megszerezték. Az egyéni körzetekben be nem jutó pártjelöltekre eső töredékszavazatok a küszöböt átlépő pártok országos listáira megy át, így még 58 mandátum sorsa dől el.
Az a párt alakíthat kormányt, amely maga mellé tudja állítani a parlamenti képviselők többségét. A kormány csak konstruktív bizalmatlansággal váltható le.
Budapest fejlődése a hosszú XIX. században
A XIX. század a főváros számára nagy változásokat hozott. A század elején még Buda és Pest két külön város volt. Aztán a szabadságharc idején nem is ez volt az ország fővárosa. Majd – főleg a kiegyezést követően – hatalmas fejlődésen esett át.
A reformkor idején jelentős urbanizáció ment végbe az ország területén. A vidéki városok népessége kétszeresére nőtt, Pest népessége megháromszorozódott. Országos piac alakult ki. Nagy szerepe lett a közlekedési hálózat kiépítésének. Megszűnt a városok elszigeteltsége. A hangsúly Buda és Pest közül inkább Pestre tevődött át. Ez az ország igazi központja ebben az időben, azaz az 1830-as években leginkább. Ez az ország legnépesebb városa. Több mint 100 000 fő élt itt. Ebben az időben Pest és Buda még külön fejlődött. A pesti rész sokkal népesebb volt. Ipara erőteljesebben fejlődött. Kereskedelmi központ. A vasút és a Duna miatt. Az 1838-as nagy árvíz jelentős károkat okoz a városban, ám ezt követően hatalmas építkezésekbe fog a város vezetősége József nádor irányításával. Megépül ekkor a Nemzeti Múzeum és a Ludovika. Utóbbi a nemzeti oktatás színtere. Ekkor épül Pest első hídja, a Lánchíd is a Clark testvérek tervei alapján. Ez összekötötte Pestet és Budát. Kiépül a közvilágítás. Pest legforgalmasabb útjait burkolattal látják el, mely zúzalék kőből készült. Ezt nevezzük MacAdam műútnak. Megindult Pest területi kiterjedése is. Elővárosokkal gazdagodott. Ilyen például Terézváros, Lipótváros, Józsefváros. Az elővárosok neve az uralkodókra utal.
Pest és Buda fejlesztését a korszak két nagy reformpolitikusa, Kossuth és Széchenyi is támogatta: mindketten az iparon és a kereskedelmen (téli kikötő, dunai gőzhajózás, Pest központú közlekedési hálózat kiépítése 1846: Pest-Vác, 1847: Pest-Szolnok) keresztül kívánták biztosítani a város fejlődését. Széchenyi Pestet zsákutcás településnek tekintette. A város fejlesztése érdekében Széchenyi kezdeményezésére megépítették a Lánchidat, mely összekötötte Pestet és Budát.
Ez a fejlődés a szabadságharc idején megtorpant. Olyannyira, hogy 1849 elején át kellett költöztetni a fővárost Debrecenbe. A főváros átköltöztetését a katonai sikerek tették lehetővé. Windischgrätz ezzel egy időben bevonult Budára. 1849. május 21-én kerül a főváros újra magyar kézbe.
1849 és 1868 közötti időszakban ismét nincs jelentős változás a főváros életében fejlődést illetően. De a kiegyezés után egy gyors fejlődés indult el. A gyors fejlődés számos tényezőnek köszönhetően alakult ki. Központi fekvése ilyen. Felerősített a vasútvonal kiépítése. Itt voltak a központi hivatalok. A magyar kormányok támogatták a város fejlődését, mert céljaik közt szerepelt többek között Bécs utolérése illetve lekörözése is az adókedvezmények terén. Biztosították a reprezentatív építkezések feltételeit is. 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesült Így lett az ország egyetlen és máig is létező fővárosa Budapest. A városfejlesztés érdekében létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, melynek elnöke volt többek között Andrássy Gyula és Podmanizcky Frigyes is. Továbbá a népesség is jelentősen megnőtt. Demográfiai robbanás következett be, ami nem jelent mást, mint a népesség megduplázódását egy adott idő alatt.
250 000 főről 1 millió főre nő a népesség. A világháború előtt Európa 10 legnagyobb városa közé tartozott Budapest.
A fejlődésnek számos pozitív eredménye volt. Egyik ilyen a nagyvárosi szerkezet átalakulása. Az egyes városrészek eltérő funkciót töltöttek be. Így a belváros lett a kereskedelem, a bankvilág és a politikai élet központja. A Nagykörút által határolt terület a belső lakóövezet, azaz az arisztokrácia és nagypolgárság területe. Külső munkahelyövezet a pályaudvarok, munkásnegyedek helye. Valamint volt még a város széle, a külső lakóhelyöv, ahol kizárólag munkásnegyedek voltak. Ez utóbbiak higiéniája igen alacsony szinten állt és az itt élők szegények voltak. Ellentétes fejlődést mutat a város, hisz a belső városrészek, a „luxusnegyedek” a legfejlettebb területek, és ahogy egyre kijjebb haladunk, úgy csökken a színvonal és a fejlettség is.
Másik pozitív eredmény az eklektikus stílusban épült épületek. 1884-ben megépült a Keleti pályaudvar a Baross téren. Eiffel tervei alapján ezt követően belekezdtek a Nyugati pályaudvar építésébe is. 1896-ban épült a Budapest Körút és a Nagykörút, ami a városból való kivezetést is lehetővé tette. Milleneumi ünnepségeket tartottak. Ez időre a pártok félretették az ellentéteiket. Megépült továbbá az Erzsébet híd, a Ferenc József híd és a Margithíd. Bérházak száma megduplázódott. Gangos, azaz körfolyosós bérpaloták épültek. Budapest igazi világvárossá vált tele bérházakkal és utakkal. Később ugyan lelassult ez a fejlődés, de a városmag nem bomlott meg, így máig a világ egyik legegységesebb városképével rendelkezik.
Gyorsan fejlődött a közlekedési hálózat. Megjelent az elektromosság így kiépülhetett a villamos vonal. 1895-96-ban pedig – kontinensen először – Budapesten létesült földalatti vasút és a budavári sikló.
Nagyvárosi kultúra minden eleme megjelent. Legalább kéttucat napilap, melyek - a példányszám növelése érdekében - a politikáról és a botrányokról írtak. Ezeket az utcán is elkezdték árusítani a rikkancsok révén, akik a legfontosabb szalagcímeket hangoztatták. Ezek a rikkancsok gyerekek voltak és olcsón lehetett őket alkalmazni. A mozi tömegszórakozássá vált és mindenki számára elérhető lett. Számos új színház épült. Ilyen például a Vígszínház, a Zeneakadémia és az Operaház. Ezek a színházi élet központjává váltak. Könyvtárak is létesültek és fejlődtek. Például a Széchényi Könyvtár, Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Országos Levéltár.
Kávéházak jelentek meg. Kb.300. A kávéházba-járás nemcsak időtöltés lett, hanem egyfajta polgári életformát is megtestesített. A kor magyar irodalmának a színtereit is jelentette. Például Mikszáth és Karinthy is sok időt töltött el kávéházakban.
De a fejlődésnek negatív oldalai is voltak. Elszakadt a főváros a lassabb ütemben fejlődő vidéktől. Budapest és a vidéki nagyvárosok között hiányzott az átmenet. Kialakult a nagyvárosi nyelvezet.
A fejlődés aztán a világháború idején teljesen megtorpan és a világháború nemcsak a lakosság, hanem a város életében is a borzalmakat hozza el.
A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon
Felszabadulás és megszállás
1944-45-ben a szovjet hadsereg megjelenésével nem csak a német megszállásnak és a nyilas uralomnak lett vége, de összeomlott a közigazgatás, a politikai, gazdasági és a társadalmi rendszer is.
1944. december 2-án Szegeden öt ellenzéki párt megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Létrehozták az Ideiglenes Nemzetgyűlést, amely 1944. december 21-én ült össze a debreceni református kollégiumban. A Nemzetgyűlés – amelyben a kommunisták befolyása érvényesült – megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Élére Dálnoki Miklós Béla tábornok került.
Az ideiglenes kormány intézkedései
A kormány 1945 januárjában, Moszkvában aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Ebben vállalta, hogy visszavonul az 1938 előtti határok mögé, beszünteti a szövetségesek ellen viselt háborút, hadat üzen Németországnak, fedezi a szovjet megszállás minden költségét, s jóvátételt fizet. Az egyezmény végrehajtását a szovjet irányítású Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellenőrizte.
1945. március 17-én a kormány kihirdette a földreformrendeletet. A kisgazda politikusok túl radikálisnak ítélték a kommunista-parasztpárti földreformjavaslatot, de a kérdést eldöntötte, hogy a szovjetek sürgették a földosztást.
A mezőgazdaságból élők nagy többsége haszonélvezője volt a földreformnak.
Az 1945-ös választás és koalíció
Az 1945 nyarán elfogadott választójogi törvény által megvalósult az általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog.
Az 1945. november 4-én megtartott parlamenti választáson a Független Kisgazdapárt a szavazatok több mint 57 %-ával abszolút többséget szerzett.
A SZEB elnöke, Vorosilov marsall ragaszkodott a koalíciós kormányzás fennmaradásához. A miniszterelnök Tildy Zoltán lett. 1946. február elején kikiáltották a második Magyar Köztársaságot, s Tildyt köztársasági elnökké választották, a kormány irányítását Nagy Ferenc vette át. A belügyminisztérium kommunista irányítás alá került.
Újjáépítés és államosítás
A háborús pusztítások, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került: 1945 májusában az ipari termelés a háború előtti szint kevesebb, mint harmadára csökkent. A pengő teljesen elértéktelenedett a világtörténelem legnagyobb mértékű inflációja során.
1946. augusztus 1-jén bevezették az új pénzt, a forintot. Ezzel megfékezték az inflációt.
Az újjáépítés gyorsan haladt: romeltakarítás, hidak helyreállítása, gépjárműállomány növekedése, mozdonyok üzembe helyezése.
A gazdasági stabilizáció együtt járt az állami irányítás fennmaradásával. 1946-ban államosították a szénbányákat és a nehézipari üzemeket. Az ezt követő államosítások és a tervgazdálkodás bevezetése azonban túlhaladta a Kisgazdapárt által elfogadhatónak tartott beavatkozás mértékét.
Az 1947-ben bevezetett hároméves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A végrehajtás során azonban arányeltolódás következett be a mezőgazdaság rovására. A gazdaság szerkezetében mélyreható átalakulás indult meg: az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett.
A párizsi béke
Az 1947. február 10-én aláirt párizsi béke nagy csalódást okozott: visszaállították a trianoni határokat. Megszűnt a SZEB és a megszállás, ugyanakkor továbbra is Magyarország területén maradhattak a szovjet csapatok.
„Szalámi-taktika”
A kommunista vezetők a választások után a többi politikai párt megosztására törekedett, hogy aztán egyenként számoljanak le velük – Rákosi későbbi hasonlatával, „ahogy a szalámit szeletelik”. A Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt részvételével létrehozták az ún. Baloldali Blokkot, s a Kisgazdapártot nyomás alá vették.
1947 januárjában folytatódott a Kisgazdapárt háttérbe szorítása. Több kisgazda politikust letartóztattak, Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát is megvádolták, Nagy Ferenc miniszterelnököt megzsarolták, aki 1947. május 30-án lemondott tisztségéről és külföldön maradt.
Az egypárti diktatúra kiépítése
Nagy Ferenc távozása után a kisgazda Dinnyés Lajos lett a miniszterelnök, Tildy Zoltán köztársasági elnök, pedig új választásokat írt ki.
A „kékcédulás” választásokon a Kommunista Párt kapta a legtöbb szavazatot, a baloldal három pártja alig szerezte meg a voksok 45 %-át. A koalícióba kényszerített, szétzilált kisgazdákkal együtt azonban a baloldal hatalmon maradt. 1947 őszén újabb politikusok – Pfeiffer Zoltán, Kovács Imre, Peyer Károly – kényszerültek emigrációba.
1948 tavaszán, a Szociáldemokrata Párton belül fölénybe kerültek a kommunistabarát erők. 1948. június 12-én a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesült, létrejött a Magyar Dolgozók Pártja. A párt elnöke Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás lett.
1948-ban megindult a harc az egyházak megtörésére is. Őrizetbe vették a katolikus egyházfőt, Mindszenty József hercegprímást, s koholt vádak alapján életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték.
Az ellenzéki pártok 1948 második felében beszüntették tevékenységüket. A „szövetséges” pártokat beolvasztották az akkor létrehozott Magyar Függetlenségi Népfrontba. Az 1949. május 15-ére kiírt választásokon pártok már nem, csak a Népfront jelöltjei indulhattak. A Népfront a szavazatok 96,27 %-át kapta.
Az új alkotmány
A kommunista hatalomátvétel után megkezdődött a magyar társadalom és gazdaság „szovjetizálása”, a totális állam kiépítése. Az egypárti diktatúra törvényesítéseként a parlament 1949. augusztus 18-án új alkotmányt fogadott el. A köztársasági intézményt megszüntették, helyébe a parlament által választott Elnöki Tanács lépett. Első elnöke Szakasits Árpád lett.
Az Alkotmány nem tett említést az MDP-ről, noha mindenki számára világos volt, hogy a legfontosabb hatalmi szerv a párt, s az ország tényleges irányítója a párt főtitkára, Rákosi Mátyás.
1949 és 1953 között gyakorlatilag a Rákosi–Gerő–Farkas triumvirátus kezében összpontosult a hatalom.
Átalakították a közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszert. A korábbi önkormányzatokat felszámolták, az új helyi szerveket tanácsoknak nevezték. A bíróságok új elnevezést kaptak, függetlenségük azonban csak névleg érvényesült, csakúgy, mint az ügyészségeké.
Tisztogatások
A kommunista párt egyik népszerű vezetője Rajk László volt, általános megdöbbenést keltett, amikor 1949 májusában letartóztatták, és azzal vádolták, hogy együtt működött a Horthy-korszak titkosrendőrségével, kémkedett, az állam vezetőinek meggyilkolását és a rendszer megdöntését tervezte. Rajk minden vádpontot Magára vállalt, és 1949 októberében elítélték, majd kivégezték.
A Rajk-pert további koncepciós perek követték. Az áldozatok száma mintegy 80-ra tehető. Az ismert vezetők közül börtönbe került például Szakasits Árpád, Marosán György ás Kádár János.
A párton belüli koncepciós perekkel egy időben leszámoltak a rendszer „ellenségeivel” is. Több tízezer ember került börtönbe, internáló vagy munkatáborba.
Terror és erőszakszervezetek
A hatalom új birtokosai az ellenállás letörését és a társadalom átalakítását csakis terrorral tudták keresztülvinni. Fő eszköze az 1948-ban létrehozott Államvédelmi Hatóság volt.
Az ÁVH 1949-től önálló főhatósággá vált.
Az általános sorkötelezettség idejét három évre növelték, a szárazföldi és a légierő összlétszámát 250 ezer főre emelkedett, az állami költségvetés 25 %-át fordították hadikiadásokra. A hadsereg fejlesztésének az volt az oka, hogy a vezetés az „elkerülhetetlen” harmadik világháborúra készült a szocialista tömb és az „imperialisták” között.
[1] A páncélja színéről kapta nevét.
[2] Annyi lakos maradt, mint ahányan 400 évvel korábban éltek itt.
[3] VI. Károly testvére!
[4] Reims volt a francia királyok koronázó-városa
[1] Shakespeare nyomán vált visszataszító alakká, aki púpos, kegyetlen és gátlástalan emberként ábrázolta. Külsejének ábrázolásában Shakespeare bizonyára túlzott, de a gyilkosságok (pl. két unokatestvérének lemészárlása) ténye valószínű.