Embedded Files
Társadalomfejlődés társadalomkritika társadalomismeret
A teljes tanulmány a Forms and Docs alatt olvasható.
A múltat már nem lehet megváltoztatni, a jövőn még lehet alakítani. Ezért mindig az aktuális vezetésnek van a legnagyobb felelőssége, ezért az aktuális vezetés kritikájának van értelme. Persze az örökséget is figyelembe kell venni, de az örökség nem menthet fel a felelősség alól.
Közvélemény-kutatási tervünk, sajnos még nem működik.
Honlap terv.
Főcím: közvélemény-kutatás, népszavazás rck (részlegesen, civil kezdeményezésre)
Üzemelteti: a közvetlen demokráciában hívők társasága (KDHT) és a ……….
Főbb rovatok.
Célok, mi értelme ennek az egésznek
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Jövőbeli terveink
Fejlemények, változások
Nem regisztrálok, nem érdekel a politika
Regisztráció. Belépés
Üzleti szabályzat
Elérhetőségünk.
A pontosabb összesítés, ill. a reprezentatív csoportosítás miatt szükséges adatok. A rovat még nem műkö
Állandó (jelenleg is folyó) közvélemény-kutatási témaköreink.
Állandó (jelenleg is folyó) közvélemény-kutatási témaköreink.
Állandó (jelenleg is folyó) közvélemény-kutatási témaköreink.
1. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az állami, kormányzati szervek, önkormányzatok, hatóságok, bíróságok, intézmények, hivatalok ügyintézési, jogorvoslati hatékonyságáról.
2. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás a magáncégekről, a munkáról és az életszínvonalról
3. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az értékrendről, az alapvető felfogásokról.
4. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az államról és az állami ágazatok, területek fejlesztéséről.
5. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az adósságcsapdáról.
6. A részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás témaköre:
Javaslatok egyes törvények (jogszabályok, rendeletek, stb.) módosítására.
7. A részleges (nem reprezentatív) közvélemény kutatás témaköre:
Ön szerint mely kérdések lennének szükségesek és alkalmasak, véleménynyilvánító, ill. ügydöntő népszavazásra?
8. A jelen kor magyar igényei 6 pontban. (A 12 pont mintájára).
9. Javaslatok e közvélemény-kutatási rendszerrel kapcsolatban
10. Vélemények a szavazások összesített kiértékelt eredményéről
11. Egyéb vélemények, javaslatok, panaszok, kérdések
1. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az állami, kormányzati, önkormányzati szervek, hatóságok, bíróságok, intézmények, hivatalok ügyintézési, jogorvoslati hatékonyságáról.
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Bevezetés
A következőkben az állami, kormányzati, önkormányzati, rendőrségi, bírósági, egészségügyi, oktatási, egyéb szervek, hatóságok, bíróságok, intézmények hivatalok egészét egyszerűen államnak nevezzük.
Cél, annak a felmérése, hogy tagjaink, véleményezőink többségének szempontjából mennyire hatékony, mennyire elfogadható az állami ügyintézés egésze, ill. az egyes szervek, hatóságok, intézmények, ügyintézési hatékonysága. Egyszerűbben a cél: az állam munkájának mérése, értékelése.
Az állam ill. az állami intézmények (szervek, hatóságok, hivatalok, stb.) munkáját minősíti, hogy a beérkező ügyekből mennyit intéznek el érdemben, az állampolgár számára is elfogadhatóan, tulajdonképpen itt ezt szeretnénk mérni. Igaz hogy ezt megfelelő statisztikai adatokkal is mérni lehetne, de jelenleg nincs ilyen mérés. Ez a felmérés azonban szükséges elengedhetetlen, így az Önök segítségével valamilyen szinten megtörténik ez a felmérés. A távlati cél, hogy ki lehessen jelenteni, ezek az intézmények elégtelenül végzik a munkájukat, változtatásra, esetleg vezetőváltásra van szükség. A felmérés azért az állam egészének munkájáról is képet ad.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja, többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete ………..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e témakörben, ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének, kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az, határozott önálló vélemény.
Akár minden választ megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával ellentmondásba.
Akkor kezdődjön a szavazás (véleményezés).
1. Az elmúlt 5 évben részese volt Ön, vagy az Ön közeli ismerőse, olyan károsító, ártó, sértő ügynek, melyet közvetlenül, vagy közvetve (nem nyújtott segítséget, jogorvoslatot) az állam (rendőrség, bíróság, önkormányzat, egészségügy, iskola, stb., minden állami hatóság, szerv, hivatal, intézmény) okozott?
Igen egynek. =
Egy és öt között =
Ötnél több. =
Tíznél több =
2. Bele sem kezdtem az ügyintézésbe, jogorvoslatba:
Mert bonyolult, időigényes és aligha lesz eredményes =
Elkezdtem az ügy intézését, jogorvoslatát =
3. Ezen ügyek közül, mennyi ügy záródott le Önnek elfogadható, igazságos módón, mennyi ügy lett elintézve?
Egy sem =
Egy =
Egy és öt között =
Ötnél több =
Tíznél több. =
4. Nevezze meg azon, legfeljebb öt állami intézményt (rendőrség, bíróság, önkormányzat, egészségügy, iskola, stb., minden állami hatóság, szerv, hivatal, intézmény), mellyel az elmúlt öt évben, saját tapasztalata alapján kifejezetten elégedett volt:
===================================================
5. Nevezze meg azon, legfeljebb öt állami intézményt (rendőrség, bíróság, önkormányzat, egészségügy, iskola, stb., minden állami hatóság, szerv, hivatal, intézmény), mellyel az elmúlt öt évben, saját tapasztalata alapján kifejezetten elégedetlen volt:
===================================================
6. Válassza ki azon államot közvetlenül, vagy jogorvoslati szakban érintő ügyet, melyet a legsértőbbnek tart, és röviden írja le. Az intézési, eljárási, ítéleti problémákat is írja le:
=========================================
7. Az ügy jellege:
A közvetlen sértő, károkozó az állam =
Az ügy csak jogorvoslati szakaszban érintette az államot =
Az ügy mindkettőben közvetlenül és jogorvoslati szakaszban is érintette az államot =
Közlekedéssel kapcsolatos szabálysértési, ellenőrzési, bírságolási ügyről van szó =
Egyéb szabálysértési, ellenőrzési, bírságolási ügyről van szó =
A közvetlen sértő, károkozó bank, pénzintézet =
A közvetlen sértő, károkozó kisvállalkozás =
A közvetlen sértő magánszemély =
Bűnügyről van szó
Komolyabb, per nélküli vitáról, jogvitásról van szó =
Polgári peres eljárás lett belőle =
Egyéb ügyről van szó =
8. Az ügyből kifolyólag a károm:
10 ezer Ft alatti. =
10-50 ezer Ft közötti =
50-200 ezer Ft közötti =
200 ezer- 1 millió közötti =.
1-5 millió közötti =.
5-10 millió közötti =
10-20 millió közötti =.
20 millión felüli =
Nem tudom megbecsülni az anyagi károm =
Csak, nem anyagi károm keletkezett =
Nem anyagi károm is keletkezett =
9. Az ügy kezdete………év ………hónap
Az ügy vége…….. …év ……….hónap
Az ügy még nincs befejezve =
10. Az ügy befejezetlen, mert:
Számomra elfogadhatatlanul zárult le =
Pénzhiány miatt nem tudom folytatni. =
Időhiány, ill. utánjárási nehézségek miatt nem tudom folytatni. =
Szakértelem, jogi segítség hiányában nem tudom folytatni =.
Értelmetlen szélmalomharcnak látom a folytatást. =
A közvetlen sértő, károkozó magán-nagyvállalat =
Megfelelőnek tartom az illetéket. =
11. Nevezze meg (lehetőleg pontosan) azon állami, kormányzati, önkormányzati szerveket, hatóságokat, bíróságokat, intézményeket, melyeket érintett az ügy:
=================================
12. Az üggyel kapcsolatban beadtam (személyesen, írásban) beadványt, kérelmet, panaszt, kifogást, keresetlevelet, fellebbezést, javaslatot.
Írásban is =
Egyet =
Többet =
Ha Ön az adott ügyben egy, vagy több hivatalnak, hatóságnak, stb. adott be több beadványt, kérelmet, panaszt, kifogást, keresetlevelet, fellebbezést, javaslatot, akkor kérjük, ismételje meg 13. pont, 14. pont. 15. pont kitöltését. Annyiszor ismételje meg, ahány beadványt, kérelmet, panaszt, kifogást, keresetlevelet, fellebbezést, javaslatot beadott.
13. Válasszon az alábbiak közül. Az üggyel kapcsolatban, írásban beadtam:
Kérelmet =
Panaszt, kifogást =
Keresetlevelet =
Fellebbezést =
Javaslatot =
Egyéb beadványt =
14. Milyen volt a kérelemre, panaszra, kifogásra, keresetlevélre, fellebbezésre, javaslatra adott válasz, ill. milyennek ítéli meg az ügyintézést, a döntést:
Nem kaptam választ rá =
Látszat, sehová sem vezető, elutasító válasz, ill. ügyintézés történt =
Az elfogadhatatlan és elutasító válasz a törvényekre hivatkozott =
A válasz újabb és újabb, kiegészítő adatokat, ügyintézéseket „követelt” tőlem =
A válaszból teljesen hiányzott az önkritika, a változtatási szándék =
A válasz elismerte a hiányosságokat, hibákat, de a saját felelősséget tagadta =
A válasz elismerte a felelősséget, de a konkrét megoldó terv hiányzott =
A döntés, határozat, ítélet számomra nem elfogadható =
Érdemleges válasz, elfogadható ügyintézés történt =
A döntés, határozat, ítélet számomra elfogadható =
Az ügy még nem zárult le, és szinte reménytelen a számomra elfogadható lezárás, a károm, az ártalmam véglegesnek tekinthető =
Az ügy még nem zárult le, de van remény a számomra elfogadható lezárásra =
15. Nevezze meg kinek adta be a beadványt, kérelmet, panaszt, kifogást, keresetlevelet, fellebbezést, javaslatot:
==============================================
Ha Ön az adott ügyben egy, vagy több hivatalnak, hatóságnak, stb. adott be több beadványt, kérelmet, panaszt, kifogást, keresetlevelet, fellebbezést, javaslatot, akkor kérjük, ismételje meg 13. pont, 14. pont. 15. pont kitöltését. Annyiszor ismételje meg, ahány beadványt, kérelmet, panaszt, kifogást, keresetlevelet, fellebbezést, javaslatot beadott.
20. Ön szerint az ügy elintézetlensége miből adódott?
(a legfontosabbat jelölje meg kétszer)
Emberi, (ügyintézői, vezetői) hibából, rossz felfogásból adódott = =
Az intézmény, hivatal, stb. belső szabályzatából, működési rendjéből adódott = =
A rossz jogszabályokból, a rossz jogalkotásból adódott. = =
21. Ön szerint az ügyintézés legnagyobb hibája?
(a legfontosabbat jelölje meg kétszer)
Nagyon lassú, évekig is eltarthat. = =
Kevés esélyjel zárul, igazságos, számomra megfelelő megoldással = =
Bonyolult, időigényes = =
Túlzottan költséges. = =
Sok udvariatlanságot, lenézést, elküldést kell elviselni = =
22. Ön szerint mi az, ami feltétlen szükséges lenne a pozitív változáshoz?
(a legfontosabb kettőt jelölje meg kétszer)
Az állami ágazat, terület felső vezetésnek leváltása, új vezetés kinevezése. = =
Az adott intézmény, hivatal, stb. felső vezetésnek leváltása új vezetés kinevezése = =
A vezetők, alkalmazottak oktatása = =
Hozzáállás, felfogás megváltoztatása. = =
Az alkalmazottak hibáinak jelentősebb szankciója jutalmazása, teljesítménymérés = =
Az alkalmazottak figyelmesebb kiválasztása = =
A törvényi háttér módosítása. = =
Az intézmény átszervezése racionalizálása = =
Kisebb korrupció és protekció = =
Magasabb fizetések, több, kvalifikáltabb szakember = =
Növekedjen az egy ügyre fordított munkaidő = =
Több korszerűbb eszköz. = =
23. Ön szerint az elmúlt két évben, a korábbihoz képest hogy alakult az állami ügyintézés (beleértve az önkormányzati, rendőrségi, bírósági és egészségügyi ügyeket is) hatékonysága?
Kevesebb az elintézendő ügy, kevesebb helyre kell menni =
Csökkent a várakozási idő, gyorsabb az ügyintézés, javult a szolgáltatás színvonala =
Kevesebb az elintézetlen ügy – összességében nőtt javult =
Több az elintézendő ügy, több helyre kell menni =
Nőtt a várakozási idő, lassult az ügyintézés, romlott a szolgáltatás színvonala =
Több az elintézetlen ügy – összességében csökkent romlott =
Nem változott =
Jelenleg nem tartom elfogadhatónak az állam, kormányzat munkáját =
Jelenleg elfogadhatónak tartom az állam, kormányzat munkáját =
24. Hogyan látja Ön általában a magyar államot?
Megbízható, segítő, állampolgárbarát partnernek =
Megbízhatatlan, nemtörődöm ügyintézőnek =
Úgy viselkedik, mint egy önös érdekű magáncég =
Saját érdekei, és bizonyos csoportok érdekei miatt,
adott esetben az állampolgároknak kárt okozó hatalomnak =
Meg lehet és meg kell változtatni az államot =
Szükséges lenne a változás, de nem lehet változtatni =
Alapvető változásokra nincs szükség =
Ha Ön részt vett ezen témakör véleményezésében, akkor valószínűleg szembesült rossz törvényekkel. Valószínűleg az ügyintézőtől, az ítélkezőtől, netán a bírótól megkapta: én csak a törvények alapján járok el. Ha így történt, akkor érdemes a „Javaslatok egyes törvények (jogszabályok, rendeletek, stb.) módosítására” véleményezésben is részt vennie.
Mint minden témakör ez is ezzel zárul.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok közel egyenlően voltak elfogadhatók
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert nem értek hozzá
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert értelmetlen, rossz a kérdés.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok között nem találtam megfelelőt
Az én válaszom, válaszaim az alábbiak
=============================================
Véleményem kiegészítése és indoklása.
A véleményezők itt megindokolhatják a saját véleményüket. Kérjük, hogy az indoklás közben a másik véleményét konkrétan ne bírálják csak általánosságokban, mondjanak véleményt, más véleményekről.
===================================================
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek (tetszik) az indoklással. Nem értek egyet.
2. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás a magáncégekről, a munkáról, az egészségről, és az életszínvonalról
Bevezetés
Az egyik cél, hogy felsorolásra kerüljenek, egyszer talán rangsorolt felsorolásra kerüljenek azok magáncégek, bankok, stb. melyektől e véleményezők szerint óvakodni kell és azok is melyek jól, becsületesen végzik a munkájukat.
Egy másik cél, hogy az életszínvonalról, annak alakulásáról valamilyen képet kapjunk. A közérzet (az értékrend témakörben is erről van szó), a munka, a munkaidő a szabadidő, az egészségi állapot ezek fontos részei a szélesebben értelmezett életszínvonalnak.
Pl. egyféle számítás, a kiértékelésnél: általános közérzet ( jó, közepes-még elfogadható, elégtelen, kb. 40%-os arányban számít) + munka (jó, közepes-még elfogadható, elégtelen) + egészségi állapot, egészségügyi helyzet (jó, közepes-még elfogadható, elégtelen ) + anyagi vagyoni fogyasztási életszínvonal ((jó, közepes-még elfogadható, elégtelen). (Az arányokat is szavazás kiértékelése dönti el) Mindez mekkora szabadidő mellett, illetve milyen mentalítás (önhiba mellett) jön létre. Kétségtelen az általános közérzet, még akkor is nagyon sok tényezőből áll össze, ha levonjuk a felsoroltakat.
Persze felvethető: na és akkor mi van, ha kijön az életszínvonal elégtelen és romló tendenciát mutatott. Ezt amúgy is tudtuk. Tudtuk sejtettük de azért, ezt egy közvélemény-kutatással sem árt alátámasztani. Azért sokan vannak olyanok, akiket csak a közvélemény-kutatással és statisztikai adatokkal lehet meggyőzni. Vagy még azzal sem. Pontosabban egyszer el kellene érni, hogy az adatokkal, tényekkel szemben már nem lehet vitatkozni. Az is kétségtelen, hogy e közvélemény-kutatást ki kell egészíteni statisztikai adatokkal. Ugyanakkor ez még mindig kevés ahhoz, hogy az aktuális vezetést értékeljük, mert ahhoz fel kellene mérni a hozott örökséget, honnan indult az aktuális vezetés. Mindezzel együtt nem fölösleges hogy az életszínvonalról egyfajta, ill. másfajta képet kapjunk.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja, többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e témakörben, ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének, kiértékelésének bemutatása.
Nem kötelező minden válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az, határozott önálló vélemény.
Akár minden választ megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával ellentmondásba.
Akkor kezdődjön a szavazás (véleményezés)
1. Az elmúlt két évben, a korábbihoz képest, az Ön szempontjából, hogy alakultak a magánemberek, magáncégek által okozott sértések, károk?
Csökkent javult =
Nőtt, romlott =
Nem változott =
2. Az elmúlt két évben volt e, Ön és családja bűncselekmény áldozata?
Igen egyszer. =
Igen többször. =
Nem =
3. Sorolja fel azon magáncégeket (legfeljebb ötöt) melyekkel a rossz tapasztalatai miatt a jövőben nem kíván üzletet kötni:
====================================
4. Sorolja fel azon magáncégeket (legfeljebb ötöt), melyekkel a jövőben a jó tapasztalatai miatt szívesen kötne üzletet:
=====================================
5. Érdekesnek, hasznosnak, a végzettségének, képességének megfelelőnek tartja Ön a munkáját?
Igen =
Nem, de nem kaptam más munkát, fárasztónak kizsigerelőnek érzem =
Nem, csak a fizetés miatt végzem, fárasztónak kizsigerelőnek érzem =
Az elmúlt két évben javult a helyzet =
Nem javult =
6. Ön a munkáját korszerű eszközökkel, módszerekkel végzi?
Igen =
Nem =
Az elmúlt két évben javult a helyzet =
Nem javult =
7. Az alábbi mezőbe írja be általában egy héten hány óra az Ön hivatalos adózott jövedelemszerzéssel töltött munkaideje (utazási idővel):
===
Az elmúlt két évben nőtt a fenti munkaidő =
Csökkent =
8. Az elmúlt két évben volt (vagy jelenleg is az) Ön akaratán kívül munkanélküli?
Igen 3 hónapnál rövidebb ideig. =
Igen 3-6 hónapig =
Igen 6-12 hónapig =
Igen 1-2 évig =
Igen 2 évnél hosszabb ideig. =
Az elmúlt kettő évben nem voltam =
9. 5 hónapnál hosszabb ideig munkanélküli vagyok, annak ellenére:
Annak ellenére, hogy intenzíven (naponta több órát töltök munkakereséssel) és képzettségemnél alacsonyabb munkakört, kisebb fizetést is elfogadnék. =
Intenzíven keresek munkát, de nagyjából ragaszkodom a képzettségemnek megfelelően, kvalifikált és fizetésű munkához =
Szükség esetén átképzésre is hajlandó vagyok, ill. már voltam átképzésen. =
Kevésbé intenzíven (heti néhány órát) töltők munkakereséssel, és képzettségemnél alacsonyabb munkakört, kisebb fizetést is elfogadnék. =
Kevésbé intenzíven (heti néhány órát) töltők munkakereséssel, és nagyjából ragaszkodom a képzettségemnek megfelelően kvalifikált és fizetésű munkához. =
10. Nem nagyon keresek munkát, mert:
A legfontosabbakat kétszer jelölje meg
Belefáradtam, szinte reménytelen = =
Elegem van a megalázásból, lenézésből = =
Inkább alkalmi, házi munkát vállalok. = =
Nem szeretem a kötött munkát. = =
A segélyekből, úgy ahogy, meg tudok élni. = =
Nem szeretek dolgozni = =
Külföldi munkavállalásban gondolkodom = =
11. Milyen az Ön egészségi állapota?
Jónak tartom =
Közepesnek, kielégítőnek tartom. =
Rossz, és ezt orvosi vélemények is alátámasztják =
12. Milyen az Ön egészségmegőrző viselkedése?
Fontosnak tartom és napi egy-három órát, foglalkozom (testmozgás, egészséges étkezés, káros szenvedélyek mellőzése, orvoshoz járás, stb.) az egészségemmel. =
Kevésbé, de fontosnak tartom és heti 4-5 órát foglalkozom az egészségemmel. =
Fontosnak tartom, de a munkám és egyéb kötelezettségem miatt nem tudok az egészségemmel rendszeresen foglalkozni. =
Nem tartom annyira fontosnak, hogy lemondjak érte bármiről is. =
Kisebb egészségügyi problémák esetén azonnal orvoshoz fordulok és elmegyek a lehetséges szűrővizsgálatokra. =
Csak közepes, komolyabb problémák esetén fordulok orvoshoz és csak a kötelező szűrővizsgálatokra, megyek el. =
Csak kimondottan nagy problémák, végső esetben megyek orvoshoz, és a kötelező szűrővizsgálatokra sem megyek el. =
13. Csak közepes, komolyabb problémák esetén fordulok orvoshoz, mert:
A legfontosabbakat kétszer jelölje meg
Mert az egészségügy helyzete olyan, hogy nem garantálja a megfelelő kezelést. = =
Mert sok a várakozási ügyintézési gyógykezelési idő és nekem ezt a munkám, elfoglaltságom nem engedi meg = =
Mert végső soron sok pénzbe (gyógyszer, paraszolvencia, stb.) kerül, és ezt én nem engedhetem meg = =
Mert kellemetlen az orvosi diagnosztika ill. kezelés = =
14. Az elmúlt két évben Ön szerint javult az egészségügy helyzete, hatékonyabb lett a gyógyítás?
Igen, javult =
Romlott =
Nem változott =
15. Az alábbi mezőbe írja be egy héten általában hány óra az Ön ügyintézési (bank, ügyvéd, hivatal, egészségügyben várakozás stb.) idője (utazási és várakozási idővel):
===
Az elmúlt két évben a fenti ügyintézési idő nőtt =
Csökkent =
16. Az alábbi mezőbe írja le egy héten általában hány óra az Ön házi háztáji (szükséges javítások, takarítás, mosás, főzés, szükséges kertrendezés, stb.) munkával töltött idője. A vásárlás és a gyereknevelés idő felét számolja:
===
Az elmúlt két évben a fenti idő nőtt =
Csökkent =
17. Az alábbi mezőbe írja be általában egy héten hány óra az Ön a tényleges pihenéssel, szórakozással töltött szabadideje: A hivatalos munkaidőn, a nem hivatalos munkaidőn, az ügyintézési időn ezekhez kapcsolódó utazási időn, a házi háztáji munkán kívüli időről van szó. A vásárlási idő és a gyereknevelési idő felét számolja be a szabadidőbe.
===
Az elmúlt két évben a fenti szabadidő nőtt =
Csökkent =
18. Az elmúlt két évben, a korábbihoz képest, hogy alakult (és az Önre eső eltartottak) az Ön adózás utáni reáljövedelme? Kiszámítás: az Ön utolsó félévben szerzett átlagos nettó (kézhez kapott) összes jövedelemét, bármilyen kapott pénzösszeget, tárgy, termékértékét, nyugdíjat, segélyt, számolja. De ne számolja korábbi vagyontárgyainak, ingatlanjának eladásából ill. megtakarításaiból, ill. családi adományokból származó összeget.
Az összes jövedeleméből vonja le az adott időszakra eső kifizetett banki tartozásait, majd csökkentse az adott időszakra eső infláció százalékával. Az infláció adatához hozzá lehet férni (közmédia, internet, stb.), de ha Ön jövedelmileg az alsó-közép, alsó rétegbe tartozik akkor 2%-kal magasabb inflációt számolhat. Majd ezt az összeget ossza fel Önre+az Önre eső eltartottak számával. (pl. egy családban kettő kereső, kettő eltartott, akkor az Önre eső eltartott egy fő.)
A fentiek szerint kiszámított jövedelmem a korábbihoz képest 30% felett nőtt =
10-30% között nőtt =
2-10% között nőtt =
Alig változott =
2-10% között csökkent =
10-30% felett csökkent =
30% felett csökkent =
19. Nem akarok számolgatni, csak azt tudom, hogy az anyagi, fogyasztási életszínvonalam (és a család életszínvonala is):
Jelentősen javult =
Közepes mértékben javult =
Kismértékben javult =
Alig változott =
Kismértékben romlott =
Közepes mértékben romlott =
Jelentősen romlott =
Csak legszükségesebb dolgokat, élelmiszert, ruhát, stb. tudom, tudjuk megvenni,
nyaralásra, szórakozásra, egyebekre nem jut =
Gyakran még a legszükségesebb dolgokat sem tudom, tudjuk megvenni,
gyakran kölcsön kell, vagy kellene kérni =
Kisvállalkozó vagyok =
Magáncégnél vagyok alkalmazott =
Állami intézménynél vagyok alkalmazott =
Egyéb munkahelyem van =
20. Az elmúlt két évben, a korábbihoz képest, hogy alakult az Ön hitel-visszafizetési, és megtakarítási összege?
Új hitelt vettem fel, nőtt a visszafizetendő összeg =
Nőtt, mert a korábbi törlesztő-részletek jelentősen növekedtek =
Csökkent, mert a hitelem egészét, részét visszafizettem és nem nőttek a korábbi törlesztő-részletek. =
Nem változott =
Az adott időszakra eső hitelem jelenleg kb. a reáljövedelmem ==== %-a
Az adott időszakra eső megtakarításaim átlagosan a jövedelmem ==== %-a
21. Milyen az Ön (és családja) lakáshelyzete?
Jelenleg bérelek lakást =
Kényszerűségből szülőknél, rokonoknál, egyéb helyen lakom =
Van saját lakásom, házam =
Kb 5nm/fő nagyságú =
Kb 10nm/fő nagyságú =
Kb 20nm/fő nagyságú =
Kb 30 nm/fó nagyságú =
Kb 40 nm/fő nagyságú =
Kb. 50nm/fő nagyságú =
Kb 70 nm/fő nagyságú =
Kb 100 nm/fő nagyságú =
Kb/ 130 nm/fő nagyságú =
130 nm/főnél nagyobb =
Kertkapcsolatos =
Nem =
Jó helyen van =
Nem =
Korszerű fűtésű, szigetelésű, olcsó rezsijű =
Nem =
Összkomfortos =
Nem =
Korszerűen felszerelt, bútorozott =
Nem =
Az elmúlt két évben javult a lakáshelyzetem =
Nem javult, sőt romlott =
Nem változott =
Jelenleg meg vagyok elégedve, a következő öt évben a jövedelmem kb. 5-10%-át, esetleg 20%-át költöm lakásvásárlásra, felújításra =
Jelenleg részben elégedetlen vagyok a következő öt évben a jövedelmem kb. 30-40%-át költöm lakásvásárlásra, felújításra. =
Csak költeném, mert a jövedelmem, ill. a lakásrezsi ezt nem teszi lehetővé, így marad a jelen állapot. =
Kisebb felújításra azért marad pénzem =
Jelenleg teljesen elégedetlen vagyok a következő öt évben a jövedelmem 50-70%-át költöm, lakásvásárlásra, lakásfelújításra. =
Csak költeném, mert a jövedelmem, ill. a lakásrezsi ezt nem teszi lehetővé, így marad a jelen állapot. =
Kisebb felújításra azért marad pénzem =
Azért egy fokkal (nem kettővel) jobb lakáshelyzetet tudok teremteni. =
22. Mindent összevetve, a közbiztonságot, az igazságszolgáltatást, az egészségügyi ellátást, egyéb állami szolgáltatásokat, a reáljövedelmét, a tartozásait, a vagyoni helyzetét, a megtakarításait, a lakáskörülményeit, az egyéb fogyasztások (étkezés, ruházkodás, közlekedés, utazás, szórakozás, vendéglátás, stb.) színvonalát az elmúlt két évben, a korábbihoz képest, hogy alakult az Ön (és családja) életszínvonala?
Nőtt, javult =
Csökkent, romlott =
Nem változott =
Az utóbbi években romlott az anyagi életszínvonalam, ezért romlott a közérzetem, csökkent a biztonságérzetem, sötéten látom a jövőt. =
Az utóbbi években bár maradt, javult az anyagi életszínvonalam, de mégis romlott a közérzetem csökken a biztonságérzetem, sötéten látom a jövőt. =
23. Sorolja fel, az említetteken kívül miért romlott még a közérzete, miért csökkent a biztonságérzete, miért látja sötéten a jövőt:
=============================================
Az utóbbi években javult az anyagi életszínvonalam ezért javult a közérzetem, nőtt a biztonságérzetem, bizakodva látom a jövőt. =
Az utóbbi években bár maradt, romlott az anyagi életszínvonalam, de mégis javult a közérzetem, nőtt a biztonságérzetem, bizakodva látom a jövőt. =
24. Sorolja fel az elmondottakon kívül miért javult a közérzete, miért nőtt a biztonságérzete, miért látja bizakodón a jövőt:
================================================
Mint minden témakör ez is ezzel zárul.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok közel egyenlően voltak elfogadhatók
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert nem értek hozzá
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert értelmetlen, rossz a kérdés.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok között nem találtam megfelelőt
Az én válaszom, válaszaim az alábbiak
================================
Véleményem kiegészítése és indoklása.
A véleményezők itt megindokolhatják a saját véleményüket. Kérjük, hogy az indoklás közben a másik véleményét konkrétan ne bírálják csak általánosságokban, mondjanak véleményt, más véleményekről.
===================================================
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek (tetszik) az indoklással. Nem értek egyet.
3. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az értékrendről, az alapvető felfogásokról.
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Bevezetés.
E témakör véleményezésének célja elsősorban az, hogy az alapvető társadalmi irányokat, alapvető politikai irányokat, amerre az emberek (legalábbis az itt véleményezők többsége szerint) haladni szeretnének, megmutassa, az igényelt értékrenden keresztül. Továbbá cél, hogy néhány alapvető problémára, annak okaira is rámutasson.
A másik cél, hogy az általános közérzetről, mint az életszínvonal fontos részéről képet kapjunk, illetve az igényelt anyagi és a nem anyagi életszínvonal aránya is kiderüljön.
Vannak állapotra vonatkozó, jövőbeli igényekre és múltbeli tendenciákra vonatkozó kérdések. Ezeket mind tudni illene legalábbis nagyjából. Azért ez egyikből következtetni lehet a másikra, mert akin megjelöli egy tényező jövőbeli igényét, fejlesztését Ő valószínűleg a tényező jelen állapotával sincs megelégedve. És aki múltbeli tendenciát, pl. romlónak tartja Ő szintén valószínűleg nincs megelégedve a jelen állapotával. Az viszont lehetséges, hogy a jelen állapotát gyengének tarja de javuló tendenciát lát.
És az is lehetséges, hogy valaki jónak vagy rossznak tart egy tendenciát egy állapotot, de az szerinte mellékes jelentételen tényező. Ezért legelőszőr a tényezőket fontossági (az emberek szempontjából) fontossági sorrendbe kellene tenni. E véleményezésnek ebben van a jelentősége.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja, többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e témakörben, ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének, kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az, határozott önálló vélemény.
Akár minden választ megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával ellentmondásba.
Akkor kezdődjön a véleményezés (szavazás)
Ne felejtsük el, azt szeretnénk kideríteni, Ön szerint, ill. a többség szerint, a társadalomnak milyen értékrendi irányba kellene haladni.
1. Ön jelenleg saját magát (és családját) tekintve elsősorban az anyagi, vagyoni jólétet (lakás, autó, étkezés, ruházkodás, szórakozás, stb.) vagy a nem anyagi, vagyoni jólétet (közbiztonság, közrend létbiztonság, igazságosság, szabadság, demokráciaszint, műveltség, egészség, egészséges természet) növelné?
Az alábbi 18 válasz közül legfeljebb 12 választ jelölhet meg.
Elsősorban az anyagi, vagyoni jólétet növelném =
Elsősorban a nem anyag =
A nem anyagi, vagyoni értékek számomra fontosak, különösen egy rendezettebb, fegyelmezettebb, katonásabb társadalomban érezném jól magam. =
A nem anyagi, vagyoni értékek számomra fontosak, különösen egy szabadabb, kötetlenebb, nagyobb cselekvési önrendelkezést, sok választási lehetőséget adó társadalomban érezném jól magam, még akkor is, ha ez némiképp a biztonság, és az igazságosság rovására megy =
A nem anyagi, vagyoni értékek számomra fontosak, különösen az igazságosságot, a másnak hasznosság (elsősorban hasznos munka) és a másnak ártás pontos mérését, hiányolom =
Számomra és sokak számára a gazdasági, politikai egyéb versenyek azért fontosak, mert izgalmasak és az igazságos érvényesülésről szólnak, amennyiben igazságosak, szabályozottak és nem gátló típusúak =
Ha a jelenlegi versenyszabályok megengedik ravaszságot, a csalást, az erőszakot, az igazságtalanságot, akkor ezen szabályokhoz kell alkalmazkodni =
A nem anyagi, vagyoni értékek számomra fontosak, különösen a barátságosság, szeretet, önzetlenség, segítőkészség hiányzik. =
Számomra különösen fontos, hogy az ember véleményének életének legyen súlya, ismertsége, társadalmi, hatalmi pozíciót szerezzen =
Én nem szeretnék különösebb hatalmat, ismertséget, de azt fontosnak tartom, hogy a véleményem, igényem, azért figyelembe vegyék =
Szerintem a közvetlen demokrácia ad egyfajta választási lehetőséget és motiválja (ezek a mi törvényeink) a fegyelmezett betartást. =
Számomra a biztonság (legyen biztos megélhetésem, munkám, legyen közbiztonság, legyen jövedelem, ár, jogbiztonság), a nyugalmas békés élet a különösen fontos =
Szerintem a tudás, a műveltség, a tisztánlátás különösen fontos =
Szerintem az egészség különösen fontos =
Szerintem az ép, normális (nem szélsőséges) természet különösen fontos =
Számomra különösen fontos a nemzeti büszkeség =
Számomra különösen fontos a nemzeti függetlenség =
Számomra különösen fontos a hit, a vallás. =
2. Számomra különösen fontos, hogy az alábbi (családi, baráti, eszmei, párt, munka, lakó, stb.) közösségbe tartozzak:
==============================================
3. Számomra a felsoroltakon kívül az alábbi értékek, igények a legfontosabbak:
==============================================
4. Ön szerint a jelenlegi jövedelmi, vagyoni különbségek milyenek?
Túl nagyok és igazságtalanok =
Rendben vannak =
Az arányok rendben vannak, de nem igazságosak
nem a mások számára hasznos munka (önhiba figyelembevételével) szerint elosztott =
Túl kicsik és igazságtalanok =
Nem tartom fontosnak ezt a kérdést, mert csak 5-10%-kal nőne az alsó-középréteg, szegényréteg jövedelme, ha igazságosabb arányosabb lenne a jövedelemelosztás =
Fontosnak tartom a kérdést, mert a törvénytisztelés, a közbiztonság a munkamorál, az igazságosság is romlik, valamint a határtalan különbségekre való törekvés azt jelenti, hogy mindig létrejön a kisemmizett pária réteg =
5. Ön szerint a jelenlegi hatalmi különbségek milyenek?
Túl nagyok és igazságtalanok =
Rendben vannak =
Az arányok rendben vannak, de nem igazságosak,
nem a mások számára hasznos munka (önhiba figyelembevételével) szerint elosztott =
Túl kicsik és igazságtalanok =
Nem tartom fontosnak ezt a kérdést, mert csak 5-10%-kal nőne az alsó-középréteg, szegény-réteg hatalma, ha igazságosabb arányosabb lenne a hatalomelosztás =
Fontosnak tartom a kérdést, mert a törvénytisztelés, a közbiztonság a munkamorál, az igazságosság is romlik, valamint a határtalan különbségekre való törekvés azt jelenti, hogy mindig létrejön a kisemmizett pária réteg =
6. Ön szerint mindig voltak, vannak, lesznek, a hasznos munkájuktól függetlenül, felsőbbrendű és alsóbbrendű emberek, csoportok, népek?
Igen =
Voltak, de már nincsenek =
Voltak, vannak, de a jövőben megszüntethető =
7. Ön szerint a véleménye, igénye jelenleg megfelelően érvényesül?
Igen =
Nem =
8. A véleményem, igényem nem érvényesül kellőképpen, mert:
A legfontosabbakat kétszer jelölje meg
Az állami hivatalokban nem veszik kellőképpen figyelembe = =
A magángazdasági ügyintézésben nem veszik kellőképpen figyelembe = =
A munkahelyemen nem veszik kellőképpen figyelembe. = =
A családomban nem veszik kellőképpen figyelembe = =
A lakóhelyi ill. más közösségekben nem veszik kellőképpen figyelembe = =
Általában, manapság az emberek nem figyelnek egymásra = =
Nincs, ill. kevés a népszavazás, a népválasztás = =
A négyévenkénti választások alkalmával nincs igazi választási lehetőségem = =
A szólásszabadság érvényesül, vannak közvélemény-kutatások, de úgy érzem,
néhány ember, legfeljebb néhány száz ember irányítja, kvázi uralja az országot. = =
9. Ön szerint jelenleg túl sok a hazugság, a manipulált, hátsó szándékú érvelés, a zavaros, igaztalan, ostoba nézet?
Nem =
Szükségszerűen létrejönnek, nem lehet változtatni =
Igen, mert lehet és kell is csökkenteni =
10. Ön szerint az elmúlt tíz évben hogyan alakult a helyzet?
Az értékrend tekintetében javult =
Romlott =
Nem változott =
A vagyoni különbségek tekintetében javult =
Romlott =
Nem változott =
A hatalmi különbségek tekintetében javult =
Romlott =
Nem változott =
A véleményérvényesülés tekintetében javult =
Romlott =
Nem változott =
Az igaztalan nézetek tekintetében javult =
Romlott =
Nem változott =
11. Ön szerint az elmúlt két évben hogyan alakult a helyzet?
Az értékrend tekintetében javult =
Romlott =
Nem változott =
A vagyoni különbségek tekintetében javult =
Romlott =
Nem változott =
A hatalmi különbségek tekintetében javult =
Romlott =
Nem változott =
A véleményérvényesülés tekintetében javult =
Romlott =
Nem változott =
Az igaztalan nézetek tekintetében javult =
Romlott =
Nem változott =
12. Az Ön közérzetét mennyiben befolyásolja a jelenlegi (értékrend, vagyoni, hatalmi különbség, véleményérvényesülés, igaztalan nézetek, stb.) helyzet, ill. tendencia?
Jelentősen, az életszínvonal jelentős, az anyagi javaknál erősebb tényezője =
Jelentősen, az anyagi javakkal egyenrangú tényezője =.
Kis mértékben, az életszínvonal 20-40%-át határozza meg =.
Alig az életszínvonal 5-20%-át határozza meg =.
13. Ön tiszteli a törvényeket, az államot, a vezetést, a rendszert?
Igen =
Csak részben =
Nem =
14. Nem tisztelem, csak részben tisztelem a törvényeket, az államot, a vezetést, a rendszert mert:
Mert volt, van jobb rendszer =
Mert lehet jobb rendszer, és nincs jele a lényegi változtatásnak =
Mert a törvények jelentős része rossz =
Mert aránytalanok és igazságtalanok a jövedelemi, vagyoni és hatalmi különbségek, sokan megengedetten spekulációból, csalásból szerzik a hatalmas jövedelmük és ezzel hatalmat is szereznek =
Mert jellemzően önérdekű és valótlanságokat állító (még a saját programjukat sem tartják be) vezetés kerül hatalomra. =
A jelenleg hivatalban levő vezetés miatt =
15. Ön szerint kivel, mivel van a baj, hol szükséges változtatni?
Elsősorban az emberekkel, az emberek erkölcsével, tudásával van baj, mivel minden, a vezetés és a rendszer is, az emberekből képződik le. =
Elsősorban a vezetőkkel van a baj, a vezetés nem egészen az emberekből képződik le,
a vezetés képes a rendszeren változtatni =
Csak bizonyos emberekkel, csoportokkal, vezetőkkel van baj =
Elsősorban a rendszerrel van baj, mivel a rendszernek (törvények, mechanizmusok, stb.) kell az embereket és a vezetőket oktatni, szabályozni, ill. a vezetőket kiválasztani. =
Azért a véletlennek, a szerencsének (pl. a milyen vezetés szerzi meg hatalmat, a földrajzi, politikai környezet, stb.) szerepe van =
A felsoroltak mind igazak =
Elsősorban a nemzetközi, történelmi rendszer az államkapitalizmus, a „fejlett világ”, az EU van válságban, a hazai politika kényszerpályán van. A hazai politikának meg kellene találni a rendszerből (kicsit vagy jelentősen) kilógó, helyes utat =
Elsősorban a nemzetközi, történelmi rendszer az államkapitalizmus, a „fejlett világ”, az EU van válságban a hazai politika kényszerpályán van. A hazai politikának meg kellene találni a rendszerből kilógó helyes utat, de rossz utat talált, még rosszabb helyzetbe hozta az országot. Meg kellene találni a valóban helyes utat =
A nemzetközi, történelmi rendszer az államkapitalizmus, a fejlett világ, az EU nagyjából rendben van, csak a mi országunkkal és néhány országgal van komoly baj =
16. Mi az, ami Önt visszatartja, hogy egynél több, kettő, vagy három gyereket vállaljon, bár a kora, egészségi állapota lehetővé tenné?
Legfeljebb 8 választ jelölhet meg
Egy gyereket sem vállalok =
Egyet azért vállalok de többet nem =
A saját jólétem, karrierem számomra fontosabb, mint, hogy több gyerekem legyen =
.
Nem találtam, és valószínűleg nem találok olyan párt, akivel megfelelően fel tudnám nevelni a gyerekeim =
A családom, (szüleim, stb.) miatt nem vállalok =
Félek, hogy a gyerekem valamilyen szempontból átlagon aluli esetleg fogyatékos lesz =
Egyszerűen nem érzem magam képesnek, éretnek, a gyerekek felnevelésére, különösen a mai igények szerint =
Az anyagi helyzetem, ill. a bizonytalan anyagi helyzetem nem engedi meg =
.
Lehet, hogy a gyerekeim nem nélkülöznének, de lehet, hogy nem érik el a középosztály szintjét és ez megalázó számomra és számukra =
Lehet, hogy a gyerekeim nem nélkülöznének, de lehet, hogy nem érik el a felső-osztály szintjét és ez megalázó számomra és számukra =
Vagy kénytelen vagyok sokat dolgozni és ezért nem tudok a gyerekeimmel eleget foglalkozni, vagy munkanélküli leszek és az anyagi problémák miatt sérül az ellátásuk =
Manapság családok gyakran szinte általában felbomlanak, és ez ártana a gyerekeimnek =
Ebben a hatalmas létbizonytalanságban, jövedelem, ár, jogbizonytalanságban és munkabizonytalanságban nem lehet gyerekeket vállalni =
17. Az általam várt jövőben a gyerekeimre rossz, nem megfelelő élet várna, mert:
A legfontosabbakat kétszer jelölje meg
Mert több, nagyobb természeti katasztrófa várható = =
Egyre több önzés, ellenségeskedés várható = =
Háborúk, sőt világháború is várható = =
Nőnek a jövedelmi vagyoni különbségek
és ha a gyerekem netán lecsúszik, akkor kegyetlen élet vár rá = =
Nő a bűnözés, a drogozás az erkölcstelenség és félek a gyerekem is ilyen útra lép.= =
Az értékrend, a biztonság is romlik
és a gyerekeimnek emiatt rossz közérzete lesz. = =
18. Ön szerint probléma a lakosság fogyása?
A legfontosabbakat kétszer jelölje meg
Igen, mert azt jelzi, hogy gazdasági, politikai problémák vannak. = =
Igen, mert azt jelzi, hogy társadalmi, ill. értékrendi problémák vannak. = =
Igen, mert bizonyos nemzetgazdasági egyensúlytalanságot okoz = =
Igen, mert fogy a nemzet és a nemzeti kultúra. = =
Igen, mert sokak megfosztatnak az egyik legnagyobb örömtől. = =
Igen, mert a gyereknevelés, a nevelő személyiségét is fejleszti. = =
Nem =
Az általános bevezetésben tett ígérethez híven itt feltesszük a kérdést, hogy kiderítsük, valóban megszavaznák az emberek az ingyen sört.
19. Egyetért Ön azzal, hogy az adófizetők pénzéből az állam fizesse meg a sörtermékek kereskedelmi árát, miáltal a vásárlók számára az ingyenes lesz?
Igen =
Nem =
Mint minden témakör ez is ezzel zárul.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok közel egyenlően voltak elfogadhatók
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert nem értek hozzá
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert értelmetlen, rossz a kérdés.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok között nem találtam megfelelőt
Az én válaszom, válaszaim az alábbiak
========================================
Véleményem kiegészítése és indoklása.
A véleményezők itt megindokolhatják a saját véleményüket. Kérjük, hogy az indoklás közben a másik véleményét konkrétan ne bírálják csak általánosságokban, mondjanak véleményt, más véleményekről.
===================================================
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek (tetszik) az indoklással. Nem értek egyet.
4. Részeleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az államról és az állami ágazatok, területek (szektorok) fejlesztéséről.
Bevezetés
Bevezetés
Az alábbi véleményezés akár költségvetési szavazásnak is nevezhető. Ki kellene deríteni, hogy állami ágazatok területek mekkora és milyen irányú figyelmet, átszervezést, ill. pénzt igényelnek. Pontosabban, mivel be kell tartani a fokozatosság elvét, azt lehet megállapítani, hogy a jelenlegihez képest több, vagy kevesebb figyelmet, átszervezést, pénzt igényelnek az egyes állami területek. Gyakorlatilag itt a e véleményezők többsége által igényelt egy-két százalékos költségvetési átrendezésről lenne szó.
Ugyanakkor az egész államról (a rendszerről a vezetésről) való vélemény is körvonalazódhat itt és más témakörökben is.
Továbbá, ugyanakkor, ez a véleményezés is hozzájárul az alapvető irányokról, igényekről szóló vélemény pontosításához.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja, többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e témakörben, ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének, kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az, határozott önálló vélemény.
Akár minden választ megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával ellentmondásba.
1. A baloldali felsorolásokból jelöljön meg legfeljebb tizenötöt a függőleges oszlopokban a következők szerint:
1. oszlop: Jelölje meg azon állami ágazatokat területeket (legfeljebb tizenötöt) melyek jelenleg a legrosszabb leghiányosabb állapotban vannak. Melyek az átszervezésen, racionalizáláson, értelmesebb finanszírozáson, törvénymódosításon, vezetőcserén, korrupciómentesítésen, kívül biztosan több pénzt, eszközt, szakembert, magasabb fizetést igényelnek.
Egyszerűbben: nagyon rossz állapot, jelentős átszervezés, és több pénz szükséges.
2. oszlop. Jelölje meg azon állami ágazatokat, területeket (nincs korlátozva, mennyit) melyek rossz, hiányos állapotban vannak, de átszervezéssel, racionalizálással, értelmesebb finanszírozással, korrupciómentesítéssel, törvénymódosítással, vezetőcserével, rendbe hozhatók. Ezek a területek a jelentős átszervezés következtében ugyan pénzt spórolnak meg, azonban a jelentős minőségjavítás és lehetséges hatáskör-bővítés pénzbe kerül, ezért változatlan pénz szükséges.
Egyszerűbben: rossz állapot, jelentős átszervezés, változatlan pénz szükséges.
3, oszlop: Jelölje meg azon állami ágazatokat, területek (legfeljebb tizenötöt), melyek nagyjából rendben vannak, melyek nem igényelnek több pénzt, eszközt, szakembert, magasabb fizetést, a kisebb, szokásos átszervezés mellett.
Egyszerűbben: megfelelő állapot, kisebb átszervezés, változatlan pénz.
4. oszlop: Jelölje meg azon állami ágazatokat, területeket (legfeljebb tizenötöt) melyek minőségileg nagyjából rendben vannak, de részben fölösleges munkát végeznek, így átszervezés, fejlesztés mellett, el lehet vonni pénzt, eszközt, szakembert, fizetést. Ezek a területek az átszervezés következtében pénzt spórolnak meg, és a hatáskör-csökkentés miatt ill. a csak kisebb minőségjavulás miatt ez a pénz-spórolás megmarad. Egyszerűbben: felfújt, jelentős átszervezés, pénz-spórolás.
Az állami, kormányzati ágazatok,
területek felsorolása.
1. 2. 3. 4.
Nagyon Rossz megfelelő felfújt
rossz átrszerv. átszerv.
több pénz pénz-
pénz marad spórolás
t1. Általános törvényhozási rend = = = =
Legfelső döntéshozási rendszer.
Demokratikus döntéshozás.
Demokratikus döntéshozás.
Fékek egyensúlyok ellenőrzések, szankciók, stb..
t2. Legfelső vezetés-kiválasztás = = = =
Választási rendszer, stb.
t3. Alaptörvények és a sarkalatos törvények minősége. = = = =
t4. Közrend, közbiztonság, rendőrség.
Bűnözés felderítés beleértve az államon belülit = = = =
t5. Közlekedésrend, rendőrség, stb. = = = =
t6. Igazságszolgáltatás = = = =
Jogállam, jogbiztonság, alapvető jogok érvényesülése.
Ügyészségek, bíróságok, független igazságos ítéletek
Állami hivatalok, mint „gyorsbíróságok”
Korrupció, államon belüli vétségek, bűnök.
Panaszok, jogorvoslatok kezelése
(Hatékony, tisztességes állam)
Büntetés végrehajtás.
t7. Törvények, rendeletek minősége = = = =
t8. Államadósság, államháztartási hiány
fiskális, és monetáris politika = = = =
t9. Egyének, kisközösségek,
lakóközösségek, munkaközösségek
nemzetiségek önrendelkezésének
biztosítása. = = = =
t10. Nemzetiségi politika = = = =
romák helyzete, stb.
Autonómia, és vagy integráció
t11. Állami kultúra, művelődés = = = =
Művészetek, népművészet, stb.
t12. Sport = = = =
t13. Épületek, utak, autópályák, hidak, parkok,
műemlékek, stb. mennyisége és állapota. = = = =
t14. Állami közmű, kommunális és energia, ellátások, = = = =
ill. a természeti erőforrások, kincsek kezelése.
t15. Lakáshelyzet segítése,
Ingatlanpiac, építőipar, stb.. = = = =
t16. Élelmiszer-biztonság, élelmezési helyzet. = = = =
t17. Köztájékoztatás, statisztikai adatok,
állapotmérés, és közszolgálati média,
manipulálatlan igazságok megjelenése = = = =
t18. Közvetlen demokrácia = = = =
Lakossági javaslatok vélemények
mérése, összesítése, népszavazások
lefolytatása,
intézményi és országos szinten.
t19. Adózás = = = =
t20. Költségvetés = = = =
t21. Állami oktatás, gyereknevelés = = = =
Bölcsőde, óvoda, elemi isk. középiskola, felsőoktatás, stb.
Általában gyerekek, fiatalok helyzete.
Erkölcsi oktatás, nevelés. Társadalomtudományos oktatás
Természettudományos oktatás.
Állami vezetők, alkalmazottak oktatása,
t22. Idősek helyzete, nyugdíjrendszer, nyugdíjbiztonság = = = =
t23. Szociális rendszer = = = =
Családtámogatás,
Rászorultak támogatása, segélyezése.
t24. Foglalkoztatás, munkahelyteremtés. = = = =
Munka és létbiztonság.
t25. Munkavállalók jogai, helyzete, egészsége, stb. = = = =
t26. Egészségügy = = = =
t27. Természetvédelem, környezetszennyezés. = = = =
t28. Innováció segítése = = = =
Kutatás-fejlesztés segítése
Természettudományok segítése
Társadalomtudományok segítése
Újítások segítése,
Korszerű technika terjedésének segítése
Korszerű természetvédő környezetvédő
beruházások fejlesztések segítése
Infrastruktúra kiépítésének segítése.
t29. Tömegközlekedés = = = =
t30. Kis és középvállalkozók
segítése, szabályozása = = = =
t31. Nagyvállalkozók, bankszektor = = = =
segítése, szabályozása
A nem állami (lakossági, banki, magángazdasági, stb.)
hitelezés, eladósodás szabályozása, stb..
t32. Nemzetbiztonság és katonaság = = = =
t33. Külpolitika, és szövetségi politika = = = =
Nemzeti érdekek, nemzeti függetlenség.
Külföldi kapcsolatok, jó hírnév,
t34. Külpolitika, határon túli magyarok helyzete = = = =
t35. Önkormányzatok működése = = = =
önkormányzati feladatok ellátása.
t36. Egyházak jogai és segítése = = = =
t37. Külföldiek magyarországi helyzete = = = =
t38. Egyéb állami, önkormányzati ügyintézés = = = =
bürokrácia.
Okmányok, engedélyek.
Panaszok javaslatok, jogorvoslati ügyintézés.
(Hatékony, tisztességes állam)
t39. Állami pályázatok = = = =
állami pályázati elbírálás
állami kedvezményes hitelek
Igazságos gazdasági, politikai és egyéb
versenyek kialakítása
t40. Árvíz és katasztrófavédelem = = = =
tűzoltóság.
t41. Egyéb állami szolgáltatások = = = =
(posta, szerencsejáték, stb.)
t42 . Egyéb gazdasági intézkedések, törvények = = = =
t43. Állam és nemzetfejlesztési terv = = = =
t44, t45.: Az Ön szerint kimaradt fontos állami területek, (legfeljebb kettő) melynek megnevezését írja be az alábbi mezőbe.
==============================================
Amennyiben Ön több pénzt adna az államnak, mint amennyit elvonna, akkor az adóemelés mellett véleményez.
Bár ………………………………………………………………………..állami területet ……oszlopba soroltam, de a következő egységeit, részeit, ágait áttenném az ………... oszlopba. Egységek, részek, ágak, amit áttennék.
==============================================
Bár ………………………………………………………………………..állami területet ……oszlopba soroltam, de a következő egységeit, részeit, ágait áttenném az………… oszlopba
Bár ………………………………………………………………………..állami területet ……oszlopba soroltam, de a következő egységeit, részeit, ágait áttenném az …………. oszlopba
Bár ………………………………………………………………………..állami területet ……oszlopba soroltam, de a következő egységeit, részeit, ágait áttenném az …………
oszlopba
2. Ön szerint a felsorolt állami területeket a jelenleginél nem lehet jelentősebben privatizálni, mert e területeken csak igazságtalan versenyek alakulhatnak ki, és a problémák sorát okozná, ha profit-verseny jönne létre?
Nem lehet =
Lehetséges, szükséges lenne a jelenleginél jelentősebb privatizálás. =
Már eltúlzott a privatizálás, vannak területek, területrészek, melyeket államosítani kellene =
3. Ön szerint milyen állami területeket, területrészeket, szolgáltatásokat kellene privatizálni:
========================================
4. Ön szerint milyen magángazdasági területeket, területrészeket, szolgáltatásokat kellene államosítani:
=========================================
5. Ön szerint egy terület, területrész, szolgáltatás közös (állam és magángazdaság) tulajdonlása üzemeltetése a korrupció melegágya?
Igen =
Nem =
6. Ön szerint az állami területek, szolgáltatások vannak olyan fontosak, mint a magángazdasági területek (lakás, étkezés, anyagi jólét, stb.)?
Igen, egyformán fontosak =
Az állam összességében fontosabb lenne, de a jelenlegi működése miatt
fölöslegesnek, helyenként károsnak tűnik =
A magángazdaságban is sok a tisztességtelenség, igazságtalanság, aránytalanság =
Az állam összességében fontosabb =
Az állam összességében kevésbé fontos =
7. Ön szerint igazi állami átszervezés, racionalizálás elképzelhető, állapotfelmérés és eszerint szükséges vezetésszankció, vezetésleváltás, vezetéscsere nélkül?
Általában vezetésleváltás nélkül is rendbe hozhatók az állami területek intézmények. =
Általában vezetésleváltás nélkül nem hozhatók rendbe az állami területek intézmények =
8. Ön szerint az ügyfelek, tagok, állampolgárok véleménye, javaslata jelentősen segítene a racionalizálásba, feltéve, ha azokat figyelembe vennék?
Igen, mert ez az igazi szemszög (végül is az állam az állampolgárokért van),
és ez olyan szemszög melyre az állami vezetők, dolgozók nem képesek, nem is érdekük. =
Nem =
9. Ön szerint jelentősen javítható az állam működése, átszervezéssel, racionalizálással, törvénymódosítással, korrupciócsökkentéssel, értelmesebb finanszírozással, teljesítményméréssel, vezetők leváltásával, cseréjével, stb.?
Igen =
Igen, de nem jelentősen, azért szükséges lenne =
Nem =
10. Írja le, röviden a felsoroltakon kívül Ön hogyan csökkentené az állam kiadásait:
============================================
11. Ön szerint az állami bevételeit hogyan kell növelni?
Elsősorban adóval, járulékkal =
Elsősorban illetékkel, bírsággal =
Elsősorban állami árak bevezetésével, és növelésével =.
Mikor melyiket, nagyjából a jelenlegi arányban. =
Nem kell növelni =
12. Egyéb módón, az alábbiak szerint növelném a bevételeket:
==============================================
13. Ön szerint a jelenlegi jövedelmi, vagyoni különbségek túlzottan nagyok, aránytalanok és igazságtalanok (nem társadalom számára hasznos munka szerintiek)
Igen =
Nem =
14. Ön szerint az adózás egyik célja az arányosabb, igazságosabb jövedelemelosztás?
Igen =
Nem =
15. Ön szerint az adózás és az állam a gazdagoknak kedvezőtlen, a szegényeknek kedvező, mivel kevesebbet fizetnek de ugyanannyi, vagy több állami szolgáltatást kapnak?
Igen a gazdagoknak kedvezőtlen, a szegényeknek kedvező =
A gazdagoknak és a szegényeknek is kedvező =
A gazdagoknak és a szegényeknek is kedvezőtlen =
Attól függ, hogy milyen államról és milyen adóról van szó. =
16. Ön szerint az adózás egyik célja a hasznos értékes munka, tevékenység támogatása?
Igen =
Nem =
17. Ön szerint minden adót át lehet hárítani a lakosságra, a fizetéseken, a munkaidőn és az árakon keresztül?
Igen. =
Csak 70-90%-ban =
Csak 50-70%-ban =
Legkevésbé a jövedelemadót, és főleg a vagyonadót lehet áthárítani =.
18. Ön szerint az adózás célját az igazságos arányos jövedelmi különbségeket nem lehet csökkenteni több kulcsos (progresszív) jövedelemadó, ill. több kulcsos (progresszív) vagyonadó nélkül?
Nem lehet csökkenteni emelkedő kulcsos adó nélkül =
Lehet csökkenteni emelkedő kulcsos adó nélkül =
19. Ön szerint az adózás önmagában csak részmegoldás, más gazdaságpolitikai intézkedésekkel együtt hatékony?
Igen =
Nem =
20. Ön azt szeretné, és akár több adót is fizetne:
A legfontosabbakat kétszer jelölje meg
Ha az adózás, az Ön szempontjából egyszerű, átlátható lenne. =
Ha az adózás nem juttatná Önt vagy a vállalkozását lehetetlen helyzetbe =
Ha teljesítené az adózás céljait =
Ha szinte senki nem bújhatna ki az adózás alól =
Ha a korrupciómentes állam, hatékonyan, megfelelő célokra
(amibe Önnek is van beleszólása), használná fel az adót =
21. Ön szerint, mivel az említett feltételek hiányoznak, a jelenlegi adózás, ki tud ügyesebben csalni játék, melynek eredménye a kevés adóbevétel?
Igen =
Nem =
22. Ha Önnek lehetősége lenne, inkább magánintézetbe nevelné, tanítatná gyerekeit, vagy önmaga gondoskodna róluk? Ha lehetősége lenne magánkórházba járna, idős szülei szintén, ill. önmaga gondoskodna idős szüleiről?
Igen csökkenteném az államot =
Nem, nekem megfelel az állam, hiszek a jó állam kialakításának esélyében =.
Erről csak akkor van értelme gondolkodni, ha az alsó és középrétegek =
jövedelmei (pl. az adócsökkentés következtében) jelentősen magasabbak lennének =.
23. Ön szerint a civil közösségeknek meg kellene szervezni magukat, és önmagukat ellátni?
Igen =
Részben igen, de ehhez nagyobb függetlenség, önrendelkezés szükséges =
Nem, szerintem a történelmi államfejlődés nem véletlen =
A megfelelő arányokat kell kialakítani =
24. Ön szerint a szegények számát csökkenteni, helyzetét javítani kellene?
Igen, pl. segélyek növelésével, még akkor is, ha ez növelné az adót =.
Igen, de munkahely növeléssel =
A szegények számán, helyzetén nem kell, nem lehet változtatni =.
Akár több és rosszabb helyzetű szegény ember is elfogadható =
Szét kell választani az önhibájukból és az önhibájukon kívül rászorultakat =.
Megengedhetetlen hogy bizonyos nyomor alatt, lakás étel nélkül éljenek emberek =.
Ételt, lakhelyt kell biztosítani, de egy szigorúbb rend (kötelező munka, stb.) is szükséges =
Ehhez nem kell az állam, egyéni jótékonykodás megoldja =.
Elsősorban a romák helyzetét kell megoldani, a szegények helyzete mellékes =
Fontosnak tartom a szegények helyzetének megoldását =
25. Mindent összevetve, Ön az állam hatáskörét növelné?
Nem =
Igen =
Igen, de párhuzamosan szükséges az állam ésszerű, korrupciómentes, működés erősítése =
Igen, de csak úgy hogy a tisztességes piacgazdaság, versenygazdaság, és az egyének, családok, kisközösségek alapvető szabadsága, önrendelkezése fennmaradjon. =
Igen de az előzőkön kívül szükséges az állam, fokozatosan egyre inkább állampolgár érdekű népet védő, szolgáló legyen, alapvetően ne a vezetést, ill. önmagát védje, szolgálja =
Mint minden témakör ez is ezzel zárul.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok közel egyenlően voltak elfogadhatók
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert nem értek hozzá
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert értelmetlen, rossz a kérdés.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok között nem találtam megfelelőt
Az én válaszom, válaszaim az alábbiak
================================
Véleményem kiegészítése és indoklása.
A véleményezők itt megindokolhatják a saját véleményüket. Kérjük, hogy az indoklás közben a másik véleményét konkrétan ne bírálják csak általánosságokban, mondjanak véleményt, más véleményekről.
===================================================
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek (tetszik) az indoklással. Nem értek egyet.
5. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az adósságcsapdáról, (nemzetközi vonatkozásokkal) és a termelékenységről.
Bevezetés.
Jogosan vetődik fel, ez egy komoly szakmai, közgazdasági kérdés, az emberek ehhez nem értenek. Csakhogy már évek óta a szakma, a közgazdaságtudomány a politika ebben a kérdéskörben is (ebben kiváltképp) zavaros egymással ellentmondásos nézeteket vall. Mi egyszerű emberek szívesen vennénk, ha lenne egy tudományosan alátámasztott viszonylag egységes nézet, csakhogy nincs. Persze a demokrácia arról szól, hogy mindenféle nézet, elmélet teret kaphat. De azért egy viszonylag jól körülhatárolható, szakmai, tudományos kérdésben mégis illene valamilyen egységes nézetet kialakítani. Szóval ez a véleményezés nem az igényekről szól és nem is a közérzetről (az életszínvonalról), hanem lázadás a tudatlanság a sötétben tartás ellen. Ha a politikai tudományos elit nem képes minket elfogadhatóan felvilágosítani, akkor mi a nép legalábbis e véleményezők kialakítjuk a magunk véleményét. Nem vagyunk hajlandóak állandóan árnyak között, zavaros félhomályban élni. Az itt kialakult vélemény lesz a közösség, a többség véleménye, ami azt jelenti, hogy az össze-vissza beszélők, a megalapozatlan vélemények, (jöhetnek azok akár politikusoktól, szakemberektől) szükségszerűen még inkább elhalványodnak. Persze az itt kialakult vélemény is cáfolható, csak ahhoz már tudományos alátámasztás is szükséges.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja, többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e témakörben ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének, kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az, határozott önálló vélemény.
Akár minden választ megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával ellentmondásba.
A véleményezés kezdete:
1. Ön szerint komoly probléma az eladósodás, bizonyos fajtájú, bizonyos mértéken felüli adósság?
Valóságos komoly probléma, (még akkor is, ha vannak részben ismeretlen, igazságtalan mélyebb, okai) mert a visszafizetés miatt jelentősen csökken az életszínvonal =
Valóságos komoly probléma, mert a pénzügyi problémák pénzügyi válságokhoz vezetnek, melyek gazdasági termelési, válsághoz vezetnek =
Nem komoly probléma, sőt egyáltalán nem probléma, mert a hitel, a befektetés a gazdaság motorja =
Nem komoly probléma, mert természetes, hogy az országok folyamatos hitelcserével, hitelfelvétellel finanszírozzák magukat, a befektetők bizalma és a kamatszint számít =
Nem természetes a folyamatos hitelfelvétel, mert az adó, az állami árak szolgáltatnak az állam finanszírozására. Nem természetes, mert a finanszírozásnak elsősorban a munkából, munkajövedelemből, és a munkajövedelemből eredő megtakarításból kell eredni =
Nem természetes az eladósodás, mert pl. a skandináv országok alacsony és belföldi adósság mellett magas életszínvonalat és megfelelő gazdasági növekedést produkálnak =
Nem természetes az eladósodás, mert a rendszerváltó országok adóssága és gazdasági növekedése között (minél nagyobb az adósság, annál kisebb a növekedés) kimutatható a számszerű összefüggés =
Nem természetes, mert a folyamatos eladósodás azt jelenti, hogy az eladósodott folyamatosan átadja a jövedelmének egy részét a hitelnyújtónak =
Nem természetes, mert most már (korábban megengedte és ezért nem vállal felelősséget) az EU is behatárolja (zavarosan, ellentmondásosan de behatárolja) az államháztartási hiányt az állam eladósodásnak legfőbb tényezőjét =
2. Ön szerint a világ eladósodásnak melyek a mélyebb okai?
Jelölje meg azon alábbi nézeteket, melyekkel egyetért:
A világba hatalmas munkafedezeten pénz áramlik ez a dúsgazdag üzletemberekhez áramlik (éppen az említett rendszer miatt), akik ezt a pénzt befektetik, kamatoztatják, (szinte kénytelenek befektetni, sokszor trükkökkel, sőt indirekt erőszakkal) a bankrendszeren keresztül, közben az emberek sokasága és az államok (akik szintén az adófizetők) eladósodnak. Ez tehát egy, sok ok miatt, és egészében is, torz körforgás, ami folyamatosan erősödik. =
Egyes bankok sajnos a kis-befektetők kárára és félelmére tönkremennek. A bankok többsége, bankrendszer, mint intézmények bajba kerülhetnek, a gazdaságirányítók szerint, az adófizetők pénzéből kell feltőkésíteni azokat, de eközben a bank mögött álló vezetők, tulajdonosok kiemelt ügyfelek felettébb jól járnak =
A hitelfelvevő országok vezetői (és egyes emberek a maguk szintjén) tehetségtelen alakok, képtelenek az országot működően irányítani, csak a felvett hitelek (eladósodás) által képesek átmeneti sikereket, fogyasztásnövekedést elérni =
A gazdag „fejlett” országoknak még mindig érdekük, hogy ezt a pénzügyi rendszert fenntartsák mivel a dúsgazdag üzletemberek, mint a fejlett gazdag országok polgárai, végső soron ide forgatják be, itt fogyasztják el a más országokból szerzett jelentős pénzprofitot =
A gazdag „fejlett” országoknak és még inkább egyes politikai és üzleti köröknek érdekük az adósság-kalitka fenntartása. Adósság-kalitka melyben a madárka (emberek, cégek, államok) azért ereje teljében dolgozik így behatároltan kizsákmányolható, ugyanakkor az adósság által kontroll alatt tartott. A kontroll, hasonlóan erős tényező, mint a pénz. =
Akinek nő a pénze, tőkéje annak a hatalma is nő,
akinek csökken, annak a hatalma is csökken =
Jelenleg a pénzügyi-gazdasági válság erősödik, az említett torz öngerjesztő körforgás hathatós ellenlépések hiányában erősödik, a madárka a ketrecben legyengült (már nem képes tejelni, ráadásul lázadozik is) ami az említett politika, üzleti köröket és az EU-t is némi taktika-váltásra kényszeríttette. De ez a váltás zavaros ellentmondásos félmegoldás, lényege, hogy az adósság kezelhető legyen, megfizetésre kerüljön, visszaálljon az ideális kalitka helyzet, ami több okból kétséges =
A fenti gondolatok érvelések csak fikciók, koholmányok, ostobaságok, nagyjából minden rendben van, hamarosan vége a válságnak, a hitel a gazdaság motorja =
3. Ön szerint az elmúlt és következő évek (8-12 éves periódusban) legsúlyosabb hazai problémája az adósságcsapda? (Adósságcsapda úgy mint visszafizetendő jelentós külföldi és deviza hitel, melyet a külföldiek befolyásolhatnak, és mely visszafizetéskor nem a hazai gazdaságba forog vissza. Továbbá úgy, mint olyan hitel, melyből nem készültek olyan beruházások fejlesztések, melyek a visszafizetést biztosítanák, jelenleg azonban eljött visszafizetés ideje. Továbbá, úgy mint az állam, a magángazdaság, és a magánszemélyek együttes jelentős eladósodása.)
Igen, sok ok miatt =
Igen, mert ez a legnagyobb tömeges méltánytalanság, ugyanis minden állampolgár nevében és gyereke nevében a megkérdezése nélkül felvettek és költöttek el, kettő millió forintot, összesen négymillió forintot, amely az átlag állampolgár háromévi reáljövedelmének felel meg =
Nem, van más súlyosabb (8-12 éves periódusban) probléma =
4. Röviden nevezze meg az Ön szerinti legsúlyosabb problémát:
=================================================
5. Ön szerint végső soron függetlenül a felelősségtől és a haszontól, a magyar lakosság fogja megfizetni az adósságot, és az adósságcsapda kárát?
Nem, mások, a felelősök (a hitelezők, az EU, mint megengedő, a hasznosulók, a hazai vezetők, stb.) fizessék vissza a hitel jelentős részét =
Nem, az adósság jelentős részét el kell engedni, akár direkt, akár átütemezéssel, kamatcsökkentéssel. =
Igen, mert a külföld nem baráti segítő, elsősorban saját hasznát nézi. =
Igen, mert a jelen kapitalista (tőkés, nagytőkés) rendszer, (beleértve magyar rendszerváltozatot is) felépítése és logikája ezt diktálja. =
Igen mert a jelen rendszer, a fejlett világ, hanyatló, válságokkal övezett, marakodó korszakban van. =
Igen, bár lehetnek jogos érvek, és látszatintézkedések, de a realitás, hogy végső soron a magyar lakosságnak kell megfizetni az adósságot és az adósságcsapda kárát. =
6. Ön szerint lehetséges az adósságot a gazdasági növekedésből megfizetni?
Nem, mert ha felvételi szakban nem sikerült kellőképpen fejleszteni, beruházni, akkor mindez visszafizetési szakban végképp lehetetlen. =
Nem, mert az újabb külföldi hitelek csak növelik az eladósodást. =
Nem, mert a rendszerváltás első 18 éve bebizonyította, hiába keressük a külföldi befektetők bizalmát, abból csak eladósodás és hanyatlás lesz, ugyanis a rendszerváltó országok közül 2008-ig mi voltunk a legintenzívebb bizalomkeresők és 2008 után mégis mi álltunk a legrosszabbul. =
Nem, ki kell várni, hogy a túlzott hitelezésből, a hitel-egyensúly visszaálljon. =
Nem, itt hosszabb távú leépülésre és életszínvonal-csökkenésre kell számítani. =
Igen, lehetséges. =
Részben igen, lehetséges, mert azért lehetnek jó módszerek, lépések, de valamekkora életszínvonal-csökkenés nem kerülhető el. =
7. Ön szerint az alábbi a módszerek, lépések közül melyekkel lehet gyorsabban, kevesebb veszteséggel megfizetni az adósságot, csökkenteni az adósságcsapda kárát?
(A legfontosabbakat kétszer jelölje meg)
Ha már az anyagi jólét csökken, akkor legalább egy barátságosabb, igazságosabb, biztonságosabb, és demokratikusabb országot kellene kialakítani =
Az állam, mint hasznos szolgáltató és munkahelybázis, fejlesztése, de ehhez az államot racionalizálni kell, a korrupciót, protekciót csökkenteni kell, ehhez pedig az állami vezetőket mérni és szankcionálni kell. =
Nagyon pontos, nemzeti fejlesztési koncepció, terv szükséges, és csak azt szabad finanszírozni, pl. hitelből. =
A legkorszerűbb, leghasznosabb beruházásokat, munkákat az államnak kell támogatni (átláthatóan, igazságosan) többek között kedvezményes hitellel. =
Az innováció jelentős növelése. =
Kutatás-fejlesztés fejlesztése, fokozottabb támogatása
Természettudományok segítése
Társadalomtudományok segítése
Újítások segítése,
Korszerű technika terjedésének segítése
Korszerű természetvédő környezetvédő
beruházások fejlesztések segítése
Infrastruktúra kiépítésének segítése.
Az állami újítási műhelyek létrehozása. =
Az oktatás fejlesztése. =
A foglalkoztatottság növelése még több finanszírozott átképzéssel =
A foglalkoztatottság növelése úgy, hogy kevesebb munkaidőben, többen dolgozzanak. =
Elsősorban a hazai kis és középvállalkozók támogatása =
Elsősorban a hazai nagyvállalkozók támogatása. =
Elsősorban a külföldi nagyvállalkozások és a bankszektor támogatása. =
A külföldi nagyvállalkozások és a bankszektor adóztatása. =
A külföldi nagyvállalkozások és a bankszektor szigorúbb törvényi korlátozása. =
Szigorúbb átgondoltabb, nagyon puritán fiskális, költségvetési és monetáris politika =
Már késő korábban kellett volna visszafogott, puritán pénzügyi politikát folytatni, most már benne vagyunk az adósságcsapdába =
A demokrácia és közvetlen demokrácia növelésével, a világ demokratikus erőinek magunk mellé állítása, mivel egyes lépéseink ellenlépéseket válthatnak ki bizonyos politikai és gazdasági körökből. =
8. Írja le röviden, Ön szerint milyen más fontos lépések szükségesek az eladósodás megoldáshoz:
===========================================
9. Ön szerint nekünk magyaroknak meg kellene végre tanulnunk, hogy ne sétáljunk bele az adósságcsapdába?
Igen, mert már nem először fordul elő, már többször ráfizettünk. =
Igen, de kevés esély van rá, mivel már most is gyakran hangoztatják, a hitel a gazdaság motorja, és már sokan rohannának, hitelért, ha lehetséges lenne. =
Igen, a hitel nem a gazdaság motorja csak egyik eszköze, amennyiben korlátozott mennyiségű és fajtájú (elsősorban beruházási hitel) hitelezésről van szó. A túlzott hitelezés az eladósodáson kívül sok más gazdasági problémát okoz. =
Igen, a pénzügyi-gazdasági válságok egyik jelentős oka a túlhitelezés =
Igen, a folyamatos eladósodás nem más, mint a jövedelem egy részének átadása
a hitelnyújtónak =
Amíg a nemzetközi pénzügyi rendszer (árfolyamképzés, spekuláció, stb.) alapvetően nem változik, addig milliárdosok és eladósodás és pénzügyi-gazdasági válság is lesz =
A jelen pénzügyi rendszer végső soron a gazdag, befolyásos embereknek és a gazdag befolyásos országoknak kedvez, ezért nem lesznek alapvető változások =
Nem, mert a hitel valóban a gazdaság motorja. =
10. Mi az Ön hitelezéssel, megtakarítással kapcsolatos személyes felfogása?
Szerintem szükséges megtakarítani, elsősorban a megtakarításokból ill. a jövedelemből kell
vásárolni és beruházni, vannak megtakarításaim =
Nem tudok megtakarítani, félretenni, mert nem jut rá. =
Nem bízok a bankokba, eddig általában ráfizettem =
Csak a kockázatos befektetésekkel, megtakarításokkal fizettem rá, azért biztonságosabb befektetés jobb, mint otthon tartani a pénzt =
Nekem a kockázatos befektetések is bejöttek =
Jutna megtakarításra, de nem tudom megállni, hogy ne vásároljak =
Az azonnali fogyasztás híve vagyok =
A hitel azért előnyős, mert kénytelen vagyok félretenni, visszafizetni a hitelt =
Számolok azzal, hogy a hitelt kamatostul kell visszafizetni, és tudom a megtakarításnál, én kapok kamatot. =
Tapasztalatom szerint a bérleti díj kb. akkora, mint a betéti kamat (kapott pénz) és hitelkamat (adott pénz) közötti különbség. =
Tapasztalatom szerint a bérleti díj jelentősen nagyobb, mint a betéti kamat (kapott pénz) és hitelkamat (adott pénz) közötti különbség. =
Kisvállalkozó vagyok és a jó ötletem megvalósításához, kell a hitel =
11. Ön szerint a politikai elit (ország vezetés) és a nagyvállalkozók, a sokmilliárddal rendelkező üzletemberek között üzleti szövetség, érdekszövetség és gyakran személyes szimpátia is van? Ezt a szövetséget hogyan értékeli?
(Az alábbi 19 válaszból legfeljebb 12 választ jelölhet meg)
Nincs szövetség a politikai elit és nagyvállalkozók sokmilliárdos tőkével rendelkező üzletemberek között =
Van ilyen szövetség és hasznos, amennyiben hazai nagyvállalkozókkal, gazdag üzletemberekkel jön létre, és káros amennyiben külföldi nagyvállalkozókkal jön létre =
A külföldön működő hazai nagyvállalkozók, gazdag üzletemberek hasznosan a hazai gazdaságba forgathatják be a külföldön szerzett pénzüket, de ez azt is jelenti, hogy azon gazdag országok vannak előnybe, akik több nagyvállalkozást, gazdag üzletembert „küldenek” külföldre =
Minden esetben káros, a szövetség,
de kevésbé káros, ha a hazai nagyvállalkozókkal jön létre =
Minden esetben hasznos a szövetség =
Hasznos, mert gazdaság nagyobb részét mindig is a nagyvállalkozások teszik ki =
Hasznos, mert elméletileg lehetnek más utak, de a jelenlegi realitás hogy gazdaság nagyobb részét a nagyvállalkozások teszik ki, ill. hogy a gazdasági, elit, a pénzemberek határozzák meg a gazdaságot =
Szerintem a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi piacokon meghatározók a gazdasági és pénzügyi nagyvállalkozások, a sokmilliárddal rendelkező üzletemberek =
Szerintem a gazdasági, gazdasági, kereskedelmi pénzügyi piacokon nem meghatározók a gazdasági és pénzügyi nagyvállalkozások, a sok milliárddal rendelkező üzletemberek =
Van szövetség és ez káros, mert azt jelenti, hogy politikai elit inkább a nagyvállalkozásoknak, gazdag üzletembereknek kedvez, kevésbé a kis és középvállalkozásoknak =
.
Káros a szövetség, mert nagyvállalkozások, gazdag üzletemberek érdekei érvényesülnek és ezen érdekek nem azonosak a kis és középvállalkozások és a nép érdekeivel =
Káros, mert olyan embereknek lehet politikai befolyásuk, akiket nem a nép választ ki, vált le, akinek szinte semmi kötödésük nincs a néphez, a népérdekhez =
Káros, mert a kis és középvállalkozók, ha nem lennének elnyomva, és a felső határ le lenne zárva, akkor számszerűen és tőkében is növekedni tudnának és jobban (kevesebb káros mellékhatással) tudnák ellátni azon tevékenységeket, melyeket jelenleg a nagyvállalkozások végeznek =
Káros, mert esetenként az állam is kevesebb káros mellékhatással tudná azokat a tevékenységeket ellátni, melyeket jelenleg a nagyvállalkozások, gazdag üzletemberek végeznek =
Káros, mert nagyvállalkozások, mint minden vállalkozás monopolhelyzetre törekszik, de nekik ez gyakran sikerül is ezzel gátolják a versenygazdaságot =
Káros, mert a jelentős befolyásukkal gyakran a számukra előnytelen, de egyébként hasznos technikai fejlődést, bizonyos újítósokat akadályoznak =
Káros, mert a nagyvállalkozások, gazdag üzletemberek, pénzemberek tartják fenn a jelenleg rossz nemzetközi pénzügyi rendszert =
Káros, mert a gazdaságon kívül képesek jelentősen hatást gyakorolni az oktatásra, a köztájékoztatásra, a kultúrára, a világnézetre =
Elsősorban erkölcsi szempontból kifogásolható, hogy emberek sokmilliárdos jövedelmet szerezzenek, mivel nincs akkora tehetség, képesség, mely egy kvalifikált orvos, mérnök jövedelmének tízszeresét, vagy annál nagyobb jövedelmet érdemelne =
12. Fontosnak tartom a politikai elit és nagyvállalkozások, a gazdag üzletemberek viszonyát, és az aktuális vezetés értékelésében az első három helyre teszem? =
Nem, a biztonságot, igazságosságot, demokráciát, szabadságot, egészséget, természetóvást, az államszervezést, a termelést, stb. fontosabbnak tartom =
Igen mert a nagyvállalkozásoknak, gazdag üzletembereknek kedvező politikai irány (vagy eltérő irány) közvetlenül, vagy közvetve mindenre kihat =
13. A kapitalista rendszert összességében milyennek tartja?
A nemzetközi pénzügyi, bankrendszerrel együtt is jónak tartom =
Nem jó, de nincs nála jobb =
Nem jó, de szinte lehetetlen megváltoztatni,
e keretek között kell a lehető legjobban teljesíteni =
Rossz meg lehet, és meg is kell változtatni =
A kapitalista rendszer elfogadható,
de a nemzetközi pénzügyi, bankrendszer radikális reformra szorul =
Mint minden témakör ez is ezzel zárul.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok közel egyenlően voltak elfogadhatók
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert nem értek hozzá
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert értelmetlen, rossz a kérdés.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok között nem találtam megfelelőt
Az én válaszom, válaszaim az alábbiak
================================
Véleményem kiegészítése és indoklása.
A véleményezők itt megindokolhatják a saját véleményüket. Kérjük, hogy az indoklás közben a másik véleményét konkrétan ne bírálják csak általánosságokban, mondjanak véleményt, más véleményekről.
===================================================
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek (tetszik) az indoklással. Nem értek egyet.
6. A részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás témaköre:
Javaslatok egyes törvények (jogszabályok, rendeletek, stb.) módosítására.
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Bevezetés
Felvetődhet: mi egyszerű emberek, mit érthetünk a joghoz, a törvényekhez, ebből a véleményezésből bizony nagyon fals kritikák születnek meg. Semmi akadálya, hogy jogászok, politikusok (szakemberek) is részt vegyenek a szavazásba, szívesen látjuk őket. Ugyanakkor van egy olyan érzésünk, hogy az un. szakemberek általában a jogszabályokat jónak tartják, és inkább a jogalkalmazásba találnak hibát. Végeredményben pedig: nem jó, de nem nagyon lehet mit tenni – állásponton vannak. Egy kis idevágó példázat. Korábban történt hogy az egyszerű embernek volt egy meglehetősen rossz autója, amit elvitt a szerelőhöz. Uram – mondta a szerelő – ez egy jó autó, mert ha ezzel az autóval nem megy gödörbe nem áll fel a járdára, és évente behozza ide beállítani, akkor ezzel az autóval nincs semmi baj. Jó - mondta az egyszerű ember – de hát nem tudom elkerülni sem a kisebb gödröt, járdára is néha fel kell állni, és ide sincs kedvem, pénzem évente bejönni, úgyhogy nekem rossz autóm van.
A szerelő álláspontját nevezzük: szakmai ferdelátásnak. Ráadásul, ezeknek, a szakembereknek valamilyen érdekük is fűződik a „rosszasághoz”. Valahogy így vannak ezzel a jog szakemberei is. Azért azóta sokkal jobb autókat gyártanak ezek már sok mindent kibírnak, tehát a szerelőnek mégsem volt igaza: az, az autó nem volt jó. Sajnos a jog sokkal lassabban fejlődik, mint a technika. Szóval a mai törvények jelentős része úgy jó, mint az a régi autó, ha így meg, úgy, akkor jó. De ez nekünk embereknek nem jó. Azt mi is meg tudjuk mondani, hol szorít a cipő és néha még a kijavításra is lehet jó ötletünk. A törvényeket is emberek (nem szentek) készítették ráadásul szükségszerűen el is avulnak. Egyébként, pedig ha egy törvényt gyakran nem lehet rendesen, vagy igazságosan alkalmazni akkor ott a törvénnyel is baj van.
Tehát mi kisemberek vehetjük a bátorságot és leírhatjuk, miért és melyik törvényt, tartjuk rossznak. A rossz törvények megkeserítik az életünket.
Ez a szavazás is azok közé tartozik ahol a szavazók írjak kérdéseket, pontosabban a javaslatokat, azt a szavazók véleményezik és így alakul ki a legjobb javaslatok rangsorolt listája. Addig nincs baj, amíg ez a lista rövid, de ha hosszú, mondjuk ötvennél hosszabb, akkor már áttekinthetetlen. Persze ezt is meg lehet oldani, úgyhogy nyugodtan írják meg javaslatukat. A megoldás, hogy a szavazóknak leginkább tetsző ötven javaslat el van választva a többi legkevésbé tetsző javaslattól, amely elválasztás létrejön már a tetszési rangsorolással is. A leginkább tetsző ötven javaslat szűkíthető azután pl. a leginkább tetsző hat javaslatra.
A moderátornak joga van a népszavazásra alkalmatlan kérdéseket, javaslatokat az egyéb kérdések, egyéb javaslatok rovatba tenni. Illetve a teljesen komolytalan kérdések kerülnének az egyéb kérdések közé. Ha Ön nem találja a kérdést, javaslatát a felsoroltak között akkor keresse az egyéb kérdések, ill. egyéb javaslatok rovatban.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja, többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e témakörben, ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének, kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az, határozott önálló vélemény.
Akár minden választ megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával ellentmondásba.
Akkor kezdődjön a véleményezés (szavazás)
1. Ha Ön tudja a módosítandó törvény ill. paragrafus pontos nevét, számát akkor írja le:
===============================================
2. Ha nem tudja, akkor az alábbiak közül, mely jogterületekkel ill. állami társadalmi területekkel kapcsolatos a módosítandó (ill. esetleg új) törvény.
Ha tud (nem kötelező) válasszon az alább jogterületek közül:
Alkotmány
Állam
Közigazgatási
Büntető
Büntetőeljárás
Eljárás
Közlekedési
Szabálysértés
Ingatlan
Szerződések
Személyi
Magán
Család
Öröklési
Végrehajtási
Kártérítés
Építési
Környezetvédelmi
Kereskedelmi
Biztosítási
Média
Adó
Pénzügyi
Cég
Csőd
Társasági
Társasházi
Munka
Gazdasági
Verseny
Nemzetközi
EU
Egyéb
3. Írja le saját szavaival, mivel kapcsolatos, mely állami, társadalmi területtel kapcsolatos a módosítandó (ill. az esetleges új) törvény, rendelet, szabály stb..
======================================================
4. Mi a módosítás célja?
Egyes részek törlése
Egyes részek átírása
Hiányzó, rossz részek miatt kiegészítés.
Hiányzó törvények miatt új törvény alkotása.
5. A módosítás rövid indoklása.
Írja le röviden, a törvény, paragrafus témáját, (ill. ha tudja a számát) és Ön szerint mért és hogyan szükséges módosítani.
Továbbá írja le:
Miért rossz, vagy hiányos a jelenlegi törvénykezés? Milyen igazságtalanságok adódnak? A saját kárát, közvetlen tapasztalatát is írja le.
================================================
Ugrás a hosszabb indoklásra
6. Kérjük a módosításának, adjon egy rövid, legfeljebb 10 szavas nevet
====================================================
Az Ön törvénymódosító javaslatának száma ===
A moderátornak joga van az alkalmatlan javaslatokat az egyéb törvénymódosítási javaslatok rovatba betenni. Ha Ön a javaslatát nem találja a felsoroltak között, akkor keresse az egyéb törvénymódosítási javaslatok rovatban. Illetve, amennyiben ötvennél több komoly javaslat érkezi be akkor a legkevesebb szavazatot kapó, (leghosszabb ideig) javaslatok kerülnek az egyéb törvénymódosítási javaslatok közé.
7. Minősítse a mások által i törvénymódosítási javaslatokat:
A törvénymódosítási javaslatok (10 szavas) felsorolása:
Max ötven módosítandó törvény rövidített név és sorszám felsorolása
Bővebben ugrás mindegyikről el lehet ugrani - a módosítás rövid indoklása - rovatba
Egyetértek Nem értek egyet
ezt a törvényt nincs szükség
módosítani módosításra
szükséges
=================================== = =
==================================== = =
1-50-ig lehet a javaslatok száma
Vagy mindegyik felsorolt alatt - egyetértek, ill. nem értek egyet
8. Véleményem, javaslatom kiegészítése és hosszabb indoklása
==============================================
Javasoljuk, hogy többek között írja le: Ön ezt az X javaslatot tette (ugrás)
Pl. miért tartom fontosnak a feltett, ill. általam megjelölt javaslatokat.
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek Nem értek egyet.
7. A részleges (nem reprezentatív) közvélemény kutatás témaköre:
Ön szerint mely kérdések lennének szükségesek és alkalmasak, véleménynyilvánító, ill. ügydöntő népszavazásra? Mely kérdéseket javasolnák népszavazásra?
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Bevezetés
Mindenféle kérdést fel lehet tenni, mert bár az alkotmány (alaptörvény) korlátozza a népszavazást, és a népszavazás-kezdeményezést is szabályokhoz köti, de itt nem népszavazásról és nem népszavazás-kezdeményezésről van szó, hanem a népszavazással kapcsolatos közvélemény-kutatásról van szó. Ugyanakkor adott esetben, amennyiben a feltételek fennállnak, akár népszavazás-kezdeményezés is kialakulhat e közvélemény-kutatás következményeképpen.
Néhány eddig feltett állítólag profi kérdés. Ilyen színvonalú kérdéseket mi egyszerű állampolgárok is ki tudunk találni
A munkájukat elvesztett emberek 9 hónapig kaphassanak álláskeresési támogatást – mert 3 hónap alatt lehetetlen munkát találni.
Az emberek hadd vegyék ki a szabadságukat akkor, amikor ők akarják! – hogy legalább a szabadságunkról dönthessünk szabadon!
Ne lehessen vég nélkül próbaidőn tartani a dolgozókat – mert mindenkinek joga van a biztonsághoz!
Állítsák vissza a 18 éves korig tartó tankötelezettséget – hogy ne kerüljenek szakma vagy érettségi nélkül az utcára az emberek.
Vannak, akik azt javasolják, hogy azok a szülők, akik kiskorú gyermeket nevelnek, az új magyar alkotmány értelmében valamilyen módon gyakorolhassák gyermekük szavazati jogát. Ön mit gondol?
Vannak, akik azt javasolják, hogy a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásoknak biztosítani kell az átalányadózás lehetőségét, mert így jobb eséllyel tarthatják meg alkalmazottaikat a válság közepette. Mások szerint nincs szükség a kis cégek ilyen módon történő megvédésére. Ön mit gondol?
Vannak, akik szerint a gyermekes családok szocpol támogatását ki kellene terjeszteni új személyautó vásárlására is. Mások szerint nem kell tovább támogatni a magyar családokat. Ön mit gondol?
A moderátornak joga van a népszavazásra alkalmatlan kérdéseket, javaslatokat az egyéb kérdések, egyéb javaslatok rovatba tenni. Illetve a teljesen komolytalan kérdések kerülnének az egyéb kérdések közé. Ha Ön nem találja a kérdést, javaslatát a felsoroltak között akkor keresse az egyéb kérdések, ill. egyéb javaslatok rovatban.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja, többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e témakörben ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének, kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az, határozott önálló vélemény.
Akár minden választ megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával ellentmondásba.
Akkor kezdődjön a szavazás (véleményezés)
1. Írja le az Ön által javasolt kérdést. (melyről szükséges lenne véleménynyilvánító vagy ügydöntő népszavazást tartani)
================================================
2. Minősítse a mások által feltett kérdéseket és szavazzon.
oszlop: Válasszon (legfeljebb hatot) az alább felsorolt kérdésekből, aszerint hogy a kérdésről szükség lenne e népszavazást tartani és a kérdés esetleg kisebb módosítással alkalmas a népszavazásra. Ha megjelöli az első oszlop válaszát akkor Ön szerint a kérdés alkalmas a népszavazásra. Ha nem jelöli meg akkor Ön szerint nem alkalmas.
oszlop: a feltett kérdésre az Ön válasza, igen
(legfeljebb12 kérdésre válaszolhat igennel)
oszlop: a feltett kérdésre az Ön válasza, nem
(legfeljebb 12 kérdésre válaszolhat nemmel)
1. oszlop 2. oszlop 3. oszlop
kiemelkedően szükséges, a kérdésre a kérdésre
és alkalmas a válaszom a válaszom
a kérdés igen nem
A feltett kérdések felsorolása
(esetleg rangsorolt) felsorolása
==================== = = =
==================== = = =
1-50-ig lehet a kérdések száma.
Az ön kérdésének sorszáma ===
(Ha Ön nem találja az ötvenes listában a kérdését, akkor keresse az egyéb kérdések rovatban.)
Vagy minden kérdés alatt (nem mellett) lehet szavazni.
Minden kérdés alatt - ugrás a hosszabb indokláshoz
3. A véleményem, javaslatom kiegészítése és hosszabb indoklása
================================================
Javasoljuk, hogy többek között írja le: Ön az X kérdést tette fel. (ugrás)
Pl. miért tartom fontosnak a feltett, ill. általam megjelölt kérdéseket.
Pl. miért szavaztam igennel, vagy nemmel.
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek Nem értek egyet
8. A jelen kor magyar igényei 6 pontban. (A 12 pont mintájára). Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás.
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Bevezetés
Elvileg itt is az a kérdés merül fel, hogy követelésről vagy az alaptörvénybe meghatározott kérésről, panaszról, javaslatról van szó. Mi az igény kifejezést találtuk a legjobbnak mely felfogható kérésnek, javaslatnak is de adott esetben követelésnek. Ha sokan és egyértelműen igényelnek kérnek javasolnak valamit, akkor az követelésnek is nevezhető.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja, többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e témakörben, ebben a szavazásban már nem szavazhat
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének, kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az, határozott önálló vélemény.
Akár minden választ megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával ellentmondásba.
1. Írja le, Ön szerint jelenleg mi lenne a magyar nép legfontosabb igénye. Egy igényt (követelést) röviden pontszerűen (egy mondatban) írjon le az alábbi mezőbe. Összesen egy véleményezés alkalmával kettő pontot írhat le.
======================================
Ugrás a hosszabb indoklásra
2. Írja le, Ön szerint jelenleg mi lenne a magyar nép legfontosabb igénye. Egy igényt (követelést) röviden, pontszerűen (egy mondatban) írjon le az alábbi mezőbe.
======================================
Ugrás a hosszabb indoklásra
3. Véleményezze mások által írt pontokat, az alábbiak szerint:
Szívesen látnám a magyar nép igényei, a legfontosabb pontok között (+2 pont)
Talán beleférne a magyar nép igényei közé (+1 pont)
Nem szívesen látnám a magyar nép igényei között (-1 pont)
Az eddig írt pontok felsorolása.
Ha sok pont, követelés érkezik akkor hasonló módón működhet, mint a népszavazási kérdések kiválasztása.
4. Véleményem, javaslatom kiegészítése és hosszabb indoklása
==================================================
Javasoljuk, hogy többek között írja le: Ön az X javaslatokat pontokat javasolta (ugrás)
Pl. miért tartom fontosnak a feltett, ill. általam megjelölt pontokat.
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek Nem értek egyet
9. Javaslatok e közvélemény-kutatási rendszerrel kapcsolatban.
E vélemények leadása, összesítése a közvélemény-kutatás ütemében zajlik. A vélemények, azaz az igények arányában félévente (minden második ciklus), vagy évente (minden negyedik ciklus) kerülhet sor a rendszer módosítására.
1. A változtatásra javasolt témakör, témakörök neve, száma…………………………..
A változtatásra javasolt kérdések neve, száma …………………………………...
Nincs rá szükség =
Át kellene írni, ki kellene egészíteni az alábbiak szerint:
==========================================
2. A fenti…..témakörben,……kérdésben a változtatásra javasolt válasz és sorszáma……..
Nincs rá szükség =
Át kellene írni, ki kellene egészíteni az alábbiak szerint:
===========================================
3. A fenti …… témakörben, …….. kérdésben
új választ javaslok:
==========================================
4. A fenti ………..témakörben új kérdést javaslok az alábbi válaszokkal:
==========================================
5. Új témakört (a hozzátartozó kérdésekkel válaszokkal) javaslok az alábbiak szerint:
==========================================
6. Egyéb javaslatom van a közvélemény-kutatási rendszerrel kapcsolatban:
==========================================
Mások véleménye a javaslatról
Teljesen egyetértek, támogatom (dupla pont)
Részben egyetértek, inkább támogatom (2 pont)
Nem értek egyet, de nem is ellenzem (0pont)
Nem értek egyet, ellenzem (-1 pont)
Véleményem, javaslatom kiegészítése és hosszabb indoklása:
============================================
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek Nem értek egyet
10. Vélemények a szavazások összesített kiértékelt eredményéről.
Javasoljuk, hogy az alábbiak szerint rendezze a véleményét.
X témakör, Y kérdésében egyetértek a többséggel, mert:
A többség véleménye, elgondolkoztatott, most már egyetértek velük.
X témakör Y kérdésben nem értek egyet a többséggel, mert:
Tévedésük oka a múltból ered, mégpedig:
Tévedésük oka a jelen manipulációja, mégpedig:
Tévedésük egyéb okai:
Az eredményekből az alábbi következtetéseket vonom le:
Írja le a véleményét:
===============================================
Mások véleménye a véleményről:
Egyetértek Nem értek egyet
11. Egyéb vélemények, javaslatok, panaszok, kérdések
Válasszon az alábbi rovatok közül:
Egyéb a társadalommal és demokráciával kapcsolatos vélemények.
A következő közérdeket, közügyet, valamely állami intézményt, hivatalt érintő panaszom, kérelmem, javaslatom lenne, de azt először itt szeretném elmondani.
Tantervre, tananyagra vonatkozó javaslatok.
Egyéb újítások, ötletek, javaslatok.
Állami intézmények átszervezésre vonatkozó javaslatok.
Komolytalan, trágár, sértő személyeskedő vélemények kipontozva.
Általános elégedetlenséget kifejező vélemények.
Rövid a témákhoz kevéssé kapcsolódó vélemények.
Hosszabb a témákhoz kapcsolódó (pl. a demokráciáról szóló) elemzések, tanulmányok
Hosszabb a témákhoz nem kapcsolódó politikai elemzések, tanulmányok.
Célok, mi értelme ennek az egésznek
Mi értelme ennek az egésznek?
Aki demokratikus gondolkodású, lelkületű, annak nem kell sokat magyarázni.
Aki pedig nem az, őt úgy sem lehet meggyőzni. ö, ha véletlenül ide is téved gyorsan elhagyja ezeket az oldalakat.
Ne tagadjuk azért a népszavazás intézményét és gyakorlatát, valamint a közvetlen demokráciát szépen lejáratták. De talán ez a közvélemény-kutatás színvonalasabb az átlagnál, nem lejáratja, de propagálja a közvetlen demokráciát.
Egy kis történelem. Korábban az uralkodók az uralkodó osztály egyértelműen kijelentette, mi vagyunk a felsőbbrendű uralkodók, ti pedig az alsóbbrendű nép, mi uralkodunk. Bár ez meglehetősen borzalmas, de legalább nyílt beszéd és akkor még az elvek nem váltak el a gyakorlattól. Ezután jöttek a polgári forradalmak és megváltoztak az elvek. Ezután a nép fog uralkodni ez lett az új alapelv, és ezt az alkotmányba is rögzítették.
A jelenlegi magyar alaptörvényekben is benne van.
A közhatalom forrása a nép.
A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
Azért cselesen van ez megfogalmazva, mert azért itt egy korlátozott népuralomról van szó, pláne ha hozzávesszük, a leglényegesebb témákban nem lehet népszavazást tartani.
Szóval a polgári forradalmak, a polgári társadalom, a klasszikus kapitalizmus kialakulásának idején a történelmi rendszerfejlődés nagyon helyesen elindult a demokratizálódás irányába. Az igaz, hogy a politikai rendszerfejlődésnek két lapvető iránya van (he nem stagnálásról van szó), a diktatúra iránya és a demokrácia iránya. Az viszont nem igaz, hogy a demokráciának két szintje van: a diktatúra és a demokrácia. Ennek bizony sok, akár száz szintje is lehet, ha egy százas skálán helyezzük el. Tehát az egyik nagy hazugságsorozat, hogy X, Y rendszer diktatúra (abszolút diktatúra) a mi rendszerünk pedig a demokrácia (az abszolút demokrácia). Mert nem kettő, de száz szintről van szó. És a mi rendszerünk is legfeljebb az ötvenes szinten tart.
Természetesen teljes néphatalom soha nem lesz, nem is lehet. Az 50-es szint arról szól, hogy nép, a többség valóságos hatalma kb. 5%, a 90-es szintben pedig elérheti az 50%-t is. Vezetőkre, vezetésre mindig szükség lesz, a nép és a vezetés közötti hatalommegosztásra mindig szükség lesz, igaz hogy ennek a vezetésnek (szemben a jelenlegivel) demokratikusnak, népérdekűnek és tudományosnak kell lenni.
Általában (tisztelet a kivételnek) a múltban, a jelenben nem volt, nem az, és a jövőben is kontroll nélkül a vezetés szükségszerűen nem lesz demokratikus, népérdekű (hanem önös érdekű marad). Ezért a kérdést így kell feltenni: inkább, az általában az önös érdekű vezetés uralkodjon, irányítson, vagy inkább a részben tudatlan, műveletlen nép, mely bár egyénenként szintén önös érdekű, de a többség véleménye általában mégis a nép érdekét fejezi ki?
Visszatérve, párszáz évvel ezelőtt megváltozott az elvi irány, elvileg kialakult a jó irány, de ugyanakkor elkezdődött a kijátszás is, az elvek és gyakorlat szétválásának hosszú, mai napig tartó korszaka is. Azóta a félrebeszélés, a trükközés, a fél-demokráciák, a látszatdemokráciák és az igazi demokráciák lejáratásának hosszú korát éljük. Csak nagyon lassú, hektikus fejlődésről, valóságos demokratizálódásról beszélhetünk. Miért? Mert az uralkodók az uralkodó osztály nem szívesen adja, adná át hatalmát, és ha már itt van ez a demokrácia elv, akkor ezt mint trükköt, mint legitimitást adó tényezőt ki is lehet használni.
A közvetlen demokrácia, pedig többek között arról szól, hogy most már ebből a trükközésből elég volt, most már valóban kapjon nagyobb részt a nép hatalomból. Sokkal egyszerűbben arról szól: ha nép pl. egy törvényt, nem talál jónak (vagy éppen a hiányt fedezi fel), akkor annak elégtelenségét képes legyen bizonyítani, és ha indokolt, akkor képes legyen eltüntetni, megváltoztatni, vagy új törvényt alkotni. Gyakorlatilag ez jelenti a nép hatalmát, és ez az, ami még napig sem jött létre. Mindennek pedig az lenne az értelme, hogy ezt magakadt történelmi demokratizálódási irány folytatódjon, a folytatásnak egy alapvető útja lehet, közvetlen demokrácia kiteljesítése. A közvetlen demokrácia azonban gyakorlatilag is hasznos, sőt a stagnáló, már szinte válságban levő rendszer a közvetlen demokrácia által képes elindulni előre a fejlődés útján.
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Néhány mondat azért a trükkökről, a demokrácia lejáratásáról:
Sajnos erről külön könyvet lehet írni, mert az ember, főleg a diktátor lelkületű rendkívül leleményes trükkök ezreit képes kitalálni.
Néhány verbális trükk a sok közül:
Fúj a többség diktatúrája. Látjuk hová vezetett a bolsevizmus a proletárdiktatúra. Sztálinnal és Hitlerrel is egyetértett a nép. A nép még a halálbüntetést is megszavazná. A nép még az ingyenes sört is megszavazná.
Az első kérdés: az ilyen gondolatokat fogalmazó ember miért ismeri el, hogy a többség által választott vezetés irányítson? Hiszen ha nép alkalmatlan, akkor mindenre alkalmatlan, a vezetés-kiválasztásra is alkalmatlan. Vagy csak megjátssza a jelen rendszer elismerését?
Sztálin, Hitler illetve az általuk vezetett diktatúrák, bár ők is látszat demokraták voltak, nem voltak demokratikus rendszerek, és nem valósult meg a többség uralma, még a többség diktatúrája sem. Az agyon manipulált megfélemlített és válságban levő nép jelentős része valóban melléjük állt. Jelentős része, de nem bizonyítottan a többsége. És persze biztosan nem lett volna ez a többség, akkor, ha ez a nép nincs válságban, nem dübörög a manipuláció a félelemgerjesztés. Ebből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy demokrácia irányához, a nép viszonylag jó döntéséhez valóban szükség van a kiegyensúlyozott, manipuláltan tájékoztatásra és szükség van egy viszonylag normális szabad társadalomra. És még azt is: a demokráciát lehet engedni, lehet segíteni, de nem lehet irányítani. A vezetés által irányított demokrácia, népakarat szükségszerűen megszűnik önálló, szuverén népakaratnak lenni.
Egyébként a demokrácia alapvetően a többségről, a tömegekről szól, még akkor is, ha kisebbségek viszonylagos védelmének megvannak a maga módszerei.
És a többségről, a tömegekről szól, még akkor is, ha arra is vannak módszerek, hogy a legokosabbnak vélt kisebbség véleménye viszonylag erősebben érvényesüljön.
Ami a halálbüntetést illeti, ez nem egy ördögtől való gondolat. Ez egy mai napig tartó erkölcsi, jogtudományi vita, az érvek ellenérvek sokasága közel azonos számú, súlyú. Különösen, ha felvetjük: a 40 évig raboskodó ember összességében nagyobb kínokat áll ki, mint a kivégzett.
Ami pedig az ingyenes sört illeti. Eme frázis megszüntetése miatt az első kérdésünk így fog szólni: egyetért Ön azzal, hogy az adófizetők pénzéből az állam fizesse meg a sörtermékek kereskedelmi árát, miáltal a vásárlók számára az ingyenes lesz? Igen Nem
Sokakban talán jogosan merülhet fel: az elv jó lenne, de nem ebben a megoldásban. Ugyanakkor ez egy olyan rendszer akar lenni, amit a véleményezők alakíthatnak.
Jó, Jó de mi értelme annak, ha a nép egy része időnként benyújtja a maga tizenkét, vagy akárhány pontját, a maga kéréseit, követeléseit, aztán nem történik semmi, a vezetés le sem veszi a polcról? Vetődik fel a kérdés jogosan.
Elnézést de csak általános közhelyszerű válaszok vannak. Ha valamit el sem kezdenek, akkor biztosan nem lesz belőle semmi. Mi, jelezzük, hogy vagyunk, van véleményünk. Mi a magunk részéről megtettük, amit lehetett, nem rajtunk múlt. Mi legalább megpróbáltuk. Valószínűleg nem lett volna emberi fejlődés, ha az emberek próbálkoznak a bizonytalan sikerű dolgokkal. Sok eszme, elmélet csak nagyon lassan, évtizedek alatt érik be, de akik elkezdték azok valóban tettek valamit.
Ugyanakkor a vezetésnek és a politizáló „elitnek” többféle reakciója lehet, amennyiben ez az egész meglehetősen ismert lesz.
Tulajdonképpen, ha a vezetés elég ravasz lenne, akkor nem elfolyatná, de figyelné a nép véleményét, már azért is hogy tudja milyen irányba kell manipulálni, milyen látszatintézkedéseket kell hozni, akár a hatalommegtartás érdekében.
Természetesen a demokratikus vezetés sem folyatná el a véleményt, sőt a lehetőségekhez képest elfogadná, megvalósítaná a nép akaratát, valóságosan nem hatalmi érdekből. Másrészt, ha meg is akarná változtatni, (mert nem értene vele egyet) azt sem manipulációval, hanem őszinte meggyőzéssel tenné. Ez az, ami a legkevésbé valószínű.
Talán az a legvalószínűbb hogy a vezetés, a politikai elit legszívesebben inkább trükkösen, (a hamis érvek tárháza szinte kifogyhatatlan) mint nyíltan, de azért az adminisztrációs jogi támadások sem kizártak, gyakorlatilag elfojtaná, legalábbis elsorvasztaná az ilyen kezdeményezéseket. Sajnos ez a legalacsonyabb szint (egyszerűen zsigerből utálja az igazi demokráciát) és ez a legvalószínűbb reakció. Talán ezért is nem szavazásról (hátha ebbe is belekötnek) hanem véleményezésről beszélünk. De gyakorlatilag a véleményezés és a szavazás között bizonyos esetekben szinte nincs különbség.
Természetesen nem mindegy mennyien vesznek részt a véleményezésben. A demokratikusan érző és gondolkodó ember azonban tisztában van azzal, hogy a résztvevők száma, a tömeg nagysága meghatározó, és ezért sem gondolja: mindegy, hogy szavazok vagy sem. A demokratikus ember tudja: nem a magam, de közvetlen demokrácia érdekében részt kell vennem.
Azért az előbb nem egészen mondtam igazat, mert még a demokratikus gondolkodású, lelkű az emberekben hívő embernek is megpróbáltatás, ha a többség véleménye eltér az Ő véleményétől. Mindenkinek megfordul a fejében: hogyan lehetnek az emberek ennyire ostobák. Ja persze a sok tudatlan, műveletlen ember. Ennél, hogy a műveletlen, elbutított emberek véleménye érvényesüljön, még az is jobb, ha mindenki felett, egy csoport uralkodik. Semmi értelme a részvételemnek, így nem érvényesül. Valójában ez a demokrácia legnehezebb kérdése. E gondolatokat le lehet győzni elméletileg és a szavazás gyakorlatával is. A következőket kell meggondolni:
Lehet, hogy így alig érvényesül a véleményem, de ha nem lenne szavazás, akkor még ennyire sem érvényesülne. Sokszor egyezik a véleményem a többség véleményével, ha pedig nem akkor legalább az arányokat alakítom. Egyébként pedig senki nem állítja hogy a nép, a többség véleménye mindig jó, igaz, népérdekű, csak azt, hogy általában jobb, jobban népérdekű, legalábbis kiegyensúlyozottabb, mint egy szűk „vezetés” véleménye. A valószínűség-számítás a logika szerint is az jön ki, minél többen szavaznak annál kevésbé lesz szélsőséges az összesített vélemény. A vezetés véleménye ezek szerint szélsőségesebb, gyakrabban lehet kifejezetten csapnivaló és akkor még a vezetés önös érdekeiről nem is beszéltünk. És egyébként a közvetlen demokráciának számos más előnye van, pl., hogy a nép a kisember szemszögéből nézi a dolgokat. És az is hogy tanít, és az is, hogy az emberek a saját döntéseiket szívesebben tartják be. Az antidemokratikus érzéseinket e gondolatok segítségével talán sikerülhet legyőzni.
Ugyanakkor e véleményezési rendszer gyakorlata is részben megoldja a problémát. Ugyanis a szavazások összesítése a kiértékelés során itt nemcsak a legtöbb szavazatot kapó vélemény, de az első kettő, három, négy, öt, hat helyezet szintén megjelenik mint közös vélemény, akarat. Ez kvázi ahhoz hasonlatos, hogy a dobogóra nemcsak az első helyezet áll fel, hanem az első három ill. hat. A bronzérmesnek, sőt adott esetben (ha sok az induló) a hatodik helyezetnek is kijár az elismerés.
A másik pedig, hogyha valakinek nem tetszik az összesített eredmény, akkor egy külön rovatba elmondhatja erről a véleményét, és mivel a szavazások ismétlődnek arra is van lehetősége hogy meggyőzze a többieket.
A demokratikus embernek el kell jutni a belenyugvásig, miszerint nem mindig az ő véleménye érvényesül, viszont azt jogosan követelheti, hogy a véleményterjesztő versenyben egyenlő feltételekkel vegyen részt.
Szóval hivatalosan valamilyen felsőbb hatalom szemszögéből soha senki nem jelenheti ki, hogy a nép véleménye hibás, rossz. Ezt legfeljebb, mint magánember jelenheti ki. Mert senki nem fogadja el, ha egy ember magáról kijelenti hogy Ö mindenkinél okosabb, Ő sok más embernél bölcsebb..
A nép, a többség véleményének igényének, követelésének tehát függetlenül attól, hogy mint magánemberek hogy vélekedünk arról, mindig a legfőbb, a betartandó véleménynek igénynek követelésnek kell lenni.
Konkrétabban a céljaink.
Alapvetően a közvetlen demokráciáról szól ez a véleményezés (szavazás) arról, hogy az egyszerű emberek összesített véleménye, lehetőleg minél több ember véleménye megjelenjen és lehetőleg érvényesüljön. Természetesen a demokrácia alapelve hogy a többség, a relatív többség véleménye lesz a közös, a kiemelt vélemény. Vannak azonban módszerek, ezen rendszer is alkalmazza, melyek által a kisebbség véleménye sem veszik el teljesen.
Az összesítés, kiértékelés természetes úgy kezdődik, hogy a válaszok mellett adott időszakban ill. a véleményezés végén automatikus számlálás eredményeképpen megjelenne azon szám ahány válasz érkezett. Illetve megjelenne a válaszok számának százaléka - az összes témakörben részvevő a 100 %. Ezek alapján össze lehet állítani a rangsorolt (a legtöbb választ kapó van elől) felsorolásokat.
Az összesítés, kiértékelés során rangsorolt felsorolások (listák) jönnek létre, úgy mint a véleményezők, ill. a véleményezők többsége, relatív többsége szerint:
A leggyengébben, legrosszabbul működő állami intézmények
A legjobban működő állami intézmények
A leginkább fejlesztendő (pénzzel is és pénz nélkül) állami területek, ágazatok.
A leginkább rendben levő állami területek, ágazatok
A leginkább jónak tartott állam-átalakítási irányok
Beleértve az állam hatáskör, ill. pénzbeli (adó) növelését vagy csökkentését.
A leginkább igényelt értékek, alapvető irányok, mely több témakör kérdéseiből, ill. válaszaiból lesz összerakva.
A legsúlyosabbnak tartott problémák, szintén több témakör kérdéseiből, válaszaiból lesz összerakva.
A leginkább igényelt megoldási irányok, szintén több témakör kérdéseiből, válaszaiból lesz összerakva.
A leginkább megváltoztatandó törvények (időszakonként kb. 6db).
A leginkább népszavazásra alkalmas kérdések (időszakonként kb. 6 db), melyek szintén fontos, súlyos, sürgős problémákat jelzik, de azt is, hogy szükség van népszavazásokra
A legfontosabb igények „követelések” időszakonként kb. 6db.
A rangsorolt felsorolások első helyein álló (pl. első három-hat legtöbb megjelölést kapó) igényeket, mint közös (a véleményezők többsége relatív többsége) kérelmeket, egyben panaszokat, javaslatokat egyrészt a nyilvánosság elé tárjuk, másrészt az alaptörvény értelmében benyújtjuk a közhatalmat gyakorló szervhez.
Az alaptörvény idevágó cikkelyei:
Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
Tehát itt is felhívjuk, a véleményezők figyelmét, csak akkor véleményezzenek, válaszoljanak a kérdésekre, ha hozzájárulnak hogy a természetesen névtelen, titkos véleményük összesítésre kerül, mely összesítés alapján ki lesz jelentve: ez a véleményezők ill. a véleményezők többségének, relatív többségének a véleménye, sőt kérelme, panasza, javaslata.
Ha az Ön véleménye benne lesz a többség véleményébe a közös kérelmek, panaszok, javaslatok között, akkor azért háborodhat fel: én ugyan elmondtam a véleményem, de nem akarom hogy ebből bármilyen közös vélemény szülessen. Ha így gondolja, akkor inkább ne jelöljön meg válaszokat.
Vannak, azonban akik pont az ellenkezőjét veszik sérelmesnek, véleményeztem, meg akartam határozni a közös kérelmeket, panaszokat, javaslatokat, de ez nem sikerült, nem egyezik a véleményem a többség, tehát a kinyilvánított véleménnyel. Ha Ön ezt nagyon sérelmesnek gondolja, akkor ugyancsak arra kérjük, inkább ne véleményezzen, mert nincs garantálva, hogy véleménye azonos lesz a többség véleményével.
A demokratikus ember, átlag állampolgár azonban tudja hogy a közvetlen demokrácia, a közös szavazás, és annak érvényesülése, a legjobb módszer, hogy a véleménye a leginkább érvényesüljön. Mert e nélkül még kevésbé érvényesül. Éppen ezért vesz részt, és ezért nem nehezményezi, ha a véleményét összevonják más emberek véleményével, és azt sem, ha adott esetben a többség véleménye nem egyezik a saját véleményével.
De azért ebben a szavazási rendszerben a kisebbségi vélemények is, ha nem is teljesen de érvényesülnek erre, még visszatérünk.
A további célok:
Cél továbbá, hogy valamilyen képet kapjunk az életszínvonalról, állapotáról és alakulásáról. A szélesebben vett életszínvonal az anyagi vagyoni életszínvonalból és a nem anyagi, vagyoni életszínvonalból (összesítve a közérzetből) áll össze, az arányt szintén a véleményezők döntik el. Az életszínvonal része többek között az általános közérzet, a reáljövedelem az adósság, a munkakörülmény, munkaidő ill. szabadidő. Talán az is kitűnik, hogy az életszínvonal-alakulásért mennyiben felelősek az emberek. Ugyanakkor ez csak egy pontatlan adat, több statisztikai adatra és bonyolult számolásra lenne szükség az életszínvonal pontos megállapításához.
A további cél, az egyéb következtetések levonása. Többek között megvizsgálható, hogy az emberek véleménye mennyiben azonos vagy eltérő, a vezetés politikájával, ill. a „hivatalos” elméleti iránnyal.
Ha lenne nemzetközi összehasonlítás, akkor sok érdekes következtetést lehetne levonni. De sajnos nincs nemzetközi összehasonlítás, egyszer talán lesz.
A tendenciákra (pl. javuló, romló) viszont valamennyire lehet következtetni, egyrészt, mert vannak ilyen irányú kérdések, de leginkább azért, mert ez egy folyamatosan ismétlődő szavazás-sorozat.
Ugyanis ez a közvélemény-kutatás minden témakör kb. 90 napos ciklusokban, bár módosításokkal, de megismétlődik. Így képet kaphatunk a tendenciákról.
És talán összeállítható leggyengébb legtisztességtelenebb, ill. legjobb legtisztességesebb magángazdasági cégek listája is.
Az ellenmondásokból is le lehet vonni következtetéseket.
És egyéb következtetések is levonhatók.
A véleményezések összesítése kiértékelése két fő részből áll. Az egyik, hogy a témaköröket változatlanul hagyva a témakör kerül összesítésre.
A másik hogy átrendezetten összesítjük a témaköröket, a teljes véleményezés az alábbiak szerint kerül összesítésre:
Milyen alapvető irányokat igényel a többség.
Kissé konkrétabb, de alapvető megoldási igények.
Még konkrétabb igények, javaslatok.
Egyféle kép az államról.
Egyféle kép az életszínvonalról (tendenciával együtt). Ezen belül egyféle kép az általános közérzetről. Egyféle kép a konkrétabb anyagi életszínvonalról.
Egyféle kép az állampolgári helyes, helytelen, ill. kényszerpályán mozgó szokásokról.
Célunk a feladat-centrikus, jövő-centrikus, illetve vélemény-centrikus (nem statisztikai adat centrikus) közvélemény-kutatás. De mit is jelent ez? Egyszerűen azt, hogy a kérdéseket úgy fogalmazzuk meg: mi baj, hol és mit kellene változtatni. Nem azt kérdezzük, hogy Ön szerint mi a legfontosabb, mert lehet, hogy a megjelölt dolog fontos, de jelenleg rendben van. Míg a másik dolog talán kevésbé fontos, de jelentős lemaradásban van, tehát a feladat szempontjából mégis ez a fontosabb dolog. És az említett koncepció (hol, mit kell leginkább változtatni) az igényelt jövőre és nem a múltra, jelenre vonatkozik. Mert a múltat, és jelent elvileg fel lehetne mérni pontos szinte naprakész statisztikai adatokkal. De az igényelt jövőt nem, ebből adódik a vélemény-centrikusság (a többség véleményéről van szó), amely más, mint a statisztikai adat centrikusság.
Ugyanakkor szükség lenne több, pontosabb, frissebb statisztikai adatra, ill. egy pontosabb állapot és tendenciamérő rendszerre is, mert az is fontos, hogy tudjuk: milyen volt a múlt, mi van most jelenleg, mekkora volt a tényleges fejlődés. Azoknak is igaza van, akik szerint e közvélemény-kutatás fele szükségtelen, statisztikai adatokkal pontosabb képet lehet kapni. De akkor így kellene fogalmazni: szükségtelen lenne, ha lennének viszonylag friss, és megfelelő és „könnyen” elérhető statisztikai adatok. Csakhogy ilyenek nincsenek.
Szükséges, fontos lenne, és nincs ilyen, ezért az egyik jelentős feladatunk, célunk, hogy a statisztikai adatrendszert is előmozdítsuk.
Talán jogosan merül fel: ezek válaszirányított kérdések, nevelő célzatú kérdések. A nevelő célzat, talán nem negatívum. Valójában az is cél, hogy a kérdések kapcsán elgondolkozzanak az emberek a társadalmi, politikai, gazdasági problémákról. Ugyanakkor az is cél, itt is erre biztatjuk a véleményezőket, hogy a kialakuló, átgondolt álláspontjuknak megfelelően, őszintén véleményezzenek, és ne egy képzelt elvárás szerint. És az őszinte véleményezésre meg is van a lehetőségük, egyrészt az ellenkező állítás is fel van tüntetve, másrészt több olyan rovat is van, ahol a saját véleményüket is kifejthetik.
Jogosan merül fel, hol van a két legfontosabb témakör: véleményezés a vezetés készülő (ill. aktuális) intézkedéseiről, törvényeiről. De az aktuális friss, közléseket, a programokat, az irányokat sem ártana értékelni.
Valamint egyelőre hiányzik: az éppen hivatalban levő vezetés összesített értékelése.
Ez utóbbi sajnos elég bonyolult, legalábbis ha pontosságra törekszünk. Minimum a kapott és adott örökséget figyelembe kellene venni. Pl. ekkora az anyagi életszínvonal növekedés, de ebből ekkora a nettó felvett hitel. És a nettó, fogyasztási, deviza és folyamatosan felvett, és a határon átlépő hitelt, negatívumként, a vezetés hibájának kell tekinteni, még akkor is, ha átmenetileg növeli az életszínvonalat. Vagy ekkora az anyagi életszínvonal csökkenés, de ebből ekkora a nettó visszafizetett hitel. Amely visszafizetés nem tekinthető a vezetés hibájának. És ez még mindig kevés, ennél összetettebb a történet. És a pontos mérés statisztikai adatokkal lehetséges, mert ez elsősorban igény, ami szintén fontos.
Az viszont megint egy másik minimum, ha rossz csapnivaló a helyzet, akkor arra ne mondhassa senki: dehogyis ez jó helyzet.
És hát az anyagi életszínvonalon kívüli közérzet (biztonság demokráciaszint, pénz nélküli államreform, stb.) változása azért elsősorban az éppen regnáló vezetés számlájára írható.
És persze az aktuális intézkedések, törvények értékelése szintén az éppen regnáló vezetést minősítik. Ez a témakör létrehozásával pedig azért kell várni, hogy ezt az egész véleményezést ne akarja egyik párt, tábor se megszállni, és ezáltal a másképp gondolkodókat elriasztani.
Azért a teljes véleményezésből levonhatók bizonyos következtetések az éppen regnáló vezetésre vonatkozóan.
Egy-egy témakör szavazása 75 napig tart ezután 15 napos kiértékelés összesítés következik, majd ezután újra indul a közvélemény-kutatás. Ez évi 4 közvélemény-kutatás sorozat. Terveink szerint nemcsak a 75 napos szavazásokat (véleményezéseket) értékeljük de éves, sőt több éves összesítésekre is sor kerülne.
Egy 75 napos ciklusban egy témakörben egy regisztrált tag legfeljebb kétszer szavazhat
A második szavazás (véleményezés) pl. arra jó, ha időközben megváltozik a véleménye. De arra is jó, ha meg szeretné erősíteni az előző véleményét.
A regisztrálás tehát elsősorban azért szükséges, hogy egy tag véleményezését képesek legyünk számolni.
Ugyanakkor a szavazás véleményezés, mint minden normális szavazás, titkos.
A titkosságot biztosítja ……………..
Jövőbeli terveink. Fejlődni, bővülni szeretnénk
Tulajdonképpen e témakör- részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az állami, kormányzati szervek, önkormányzatok, hatóságok, bíróságok, intézmények, hivatalok ügyintézési, jogorvoslati hatékonyságáról - felfogható egy jogi, jogorvoslati panaszládának is.
E véleményezéshez már viszonylag egyszerűen kapcsolódhatna egy jogi, jogorvoslati információs tanácsadás rovat. Tehát távlati terveink között szerepel egy jogi, jogorvoslati információs tanácsadás rovat melyben felsorolásra kerülne az összes lehetséges lépés, (kikhez, hogyan lehet fordulni), a jogi háttár, az időtartam, a költség a sikeresség és más fontos jellemezők latolgatása. A lehetőségekhez képest valóságos információs segítséget szeretnénk a hozzánk fordulóknak nyújtani.
Többek között a jövőben be szeretnénk indítani néhány további témakört, melyeket jelenleg azért nem lehet bevezetni, mert ezekhez meglehetősen széles és elfogulatlan (ill. az eltérő véleményű táborok kiegyensúlyozottak legyenek) véleményező tábor szükséges. Egyszerűbben nem szeretnénk, ha egy, valamely véleményező tábor (pl. egy pártszimpatizáns tábor) megszállná kisajátítaná e közvélemény-kutatást, elriasztván ezzel az eltérő véleményűeket.
Már említettük a - jelenlegi vezetés aktuális, bevezetendő, frissen bevezetett intézkedéseinek, törvényeinek értékelése – témakör létrehozását. Illetve - a hivatalban levő vezetés általános értékelése – témakör létrehozását, mint jövőbeli tervet.
Talán szükséges lenne egy - közvélemény-kutatás az államszerkezetről, döntéshozó mechanizmusról – témakör kialakítása is.
És nem ártana az EU-ról szóló közvélemény-kutatás sem.
Már említettük hogy szükségesnek látunk egy - valójában hogy állunk, mi a tendencia feltárása statisztikai adatok összesítése által – témakör is. Ez egy újfajta, az eddigiektől eltérő statisztika rendszer lenne, mely szintén a távlati terveink között szerepel.
És persze a javaslatok e közvélemény-kutatási rendszerrel kapcsolatban – témakör, szintén a fejlődésről, átalakulásról szól. Ebből szintén kialakulhatnak ú témakörök, új közvélemény-kutatások, új rovatok.
Távlati terveink között szerepel egy „jó ajánlott termékek és rossz termékek” témakör is, és több más témakör, rovat.
Tervek, ötletek, tehát vannak bőven, a megvalósításnak azonban sok feltétele van. A véleményezőktől, tehát Önöktől függ elsősorban, hogyan alakul ez a közvélemény-kutatás.
Nem regisztrálok, nem érdekel a politika, mert:
Több választ is megjelölhet, a legfontosabbakat jelölje meg kétszer
A magánszféra sokkal fontosabb = =
A kultúra és a természettudományok sokkal fontosabbak = =
A hit, (a vallás) sokkal fontosabb = =
Először az embereknek kellene megváltozni = =
Nem lehetséges a fejlődés, a pozitív változás = =
Nekem megvan a saját szakmám, a politika a politikusok dolga = =
Nem értek hozzá, mert nem érdekel, unalmas
Nem értek hozzá, bonyolult, nincs hozzá képességem = =
Hatalmi harcról, a pártok, klikkek hatalmáról, vagyonszerzéséről szól,
ebben nem akarok részt venni = =
Túl sok hazugság, a félrebeszélés, az ármánykodás,
ehhez nekem nincs gusztusom, és nem látok tisztán = =
A politika nem más, mint dumagépek vetélkedője,
adott álláspont melletti érvelés versenye, a tartalom mellékes = =
Tudom hogy a politika valójában a közügyekről, az életszínvonalról szól,
de én nem értek hozzá, számomra unalmas = =
Már így is sokallom, minden át van politizálva = =
Úgysem számít a véleményem = =
Lehet hogy bizonyos emberek, bizonyos gazdasági, politikai körök éppen azt akarják elérni, hogy az embereket ne érdekeljék a közügyek (a politika), de engem ennek ellenére sem érdekel a politika = =
Egyéb az alábbi okok miatt nem érdekel a politika
===========================================
Belenéztem ebbe a közvélemény-kutatásba, de nagyon gyenge =
Belenéztem ebbe a közvélemény-kutatásba, szerintem, elmegy =
A pontosabb összesítés, ill. a reprezentatív csoportosítás miatt szükséges adatok.
Kezdetben nem szükséges.
Az adatok megadása nem kötelező, sőt kérjük, csak akkor adja meg adatait, és csak azon adatait, melyek valósak. Ha valósak és adott esetben akár leellenőrizhetők, mivel a téves adatok többet ártanak, mint használnak.
A jövőben ki szeretnénk alakítani a reprezentatív véleményezést, ezen szavazás kb. 10-szer többet ér, mint a nem reprezentatív (jelenlegi) véleményezés. Vagyis aki ebben részt fog venni, annak a véleménye kb. 10-szer fog többet érni. Ennek első lépése, ha összejön egy meglehetősen széles, adatait is magadó véleményező tábor.
Továbbá a jövőben ki szeretnénk alakítani a „véletlen kiválasztású” véleményezést (szavazást) is.
Mindez tehát a jövő zenéje, de valamikor, minél előbb el kell kezdeni.
A titkosság.
Az alábbi kérdések kitöltése szabadon választott.
Kora (válasszon a következőkből)
Neme
Családi állapota
Gyerekek száma.
Család jellege
Iskolai végzettsége
Jelenlegi munkaköre
Értelmiségi, diplomás (tanár, orvos, mérnök, stb.) munka
Szakmunkás
Segédmunkás.
egyéb
Beosztása
Vezető
Középvezető
Beosztott
Kisvállalkozó
Középvállalkozó
Munkanélküli
egyéb
Gazdasági ág ahol dolgozik
Ipar
Mezőgazdaság
Szolgáltatás
Kereskedelem
Pénzügy, bank, könyvelés
Nagy magánvállalat
Kis magánvállalat
Állami ügyintézés
Állami szolgáltatás, vállalat
Állami egészségügy
Állami hatóságok
egyéb
Lakhelye
Budapest
Más nagyváros
Kisváros
Nagyközség
Kisközség.
Tanya
Vagyoni viszonya
Jelenlegi jövedelme.
Állampolgársága
Vallása
Nemzetiségi kötődése
Pártszimpátia
Egyéb érdeklődési köre
Hogyan lehet e közvélemény-kutatásból tovább lépni?
A működő közvetlen demokráciához létre kellene hozni egy új törvényhozási rendet.
Avagy egyáltalán rendet kellene teremteni, merthogy jelenleg rendetlenség uralkodik. Úgy tűnik (és mivel a jó nép ezt látja), nem csak tűnik, de kijelenthető: valahogy rendetlen diktatúrában zajlik jelenleg a törvényhozás. (Lehet, hogy valahol rejtetten van valamilyen törvényhozási rendszer. De az nem köztudott. Miért rejtegetik? Vagy nincs is? Egyébként pedig a nép számára az a valóság, ami számára tudott.)
Visszatérve tehát jelenleg ez a törvényhozási rend:
„Szeretet vezérünk” agyában sok minden forog, szegény le van terhelve. De hát, éppen az ágas-bogas elfoglaltsága miatt ideje sincs alaposan végiggondolni a dolgokat. A főcsicskások persze nemigen mernek törvényalkotási ötlettel előállni, ráadásul, nem is nagyon gondolkodnak ilyenen, ez a vezér dolga. A mi dolgunk a szeretet vezérünk gondolatait megvalósítani, de mindenek előtt megvédeni – „gondolják” ők, mármint a fő és az alcsicskások. Szóval a szeretet vezérnek már három napja (hat gyűlés és tizenöt rendezvény között) pl. éppen a felsőoktatáson, jár leginkább az esze.
És az egyik reggel, a zuhany és a reggeli között megszületik benne a gondolat: ne akkor ennek a reformja jött el. Beleéli magát, - hát ez borzalmas állapot, e reformok nélkül semmit sem ér, amit eddig tettem. E reform nélkül bíz, dugába dől a nemzetmentésem. Sajnos mindezt komolyan (nem magában mosolyogva önző, cseles szándékkal) gondolja a szeretet vezér. Ő magát, és csakis magát, valóban nemzetmentőnek tartja.
És mivel ő zseni, át is gondolja néhány óra alatt a problémát. A gondolatait megbeszéli a csicska-szakértőkkel, akik persze többnyire egyetértenek, kinek van kedve a húsos fazék mellől elkerülni. Vegyük a jobbik esetet, a csicska-szakértők azért felvetnek néhány új szempontot, említnek néhány kiegészítést. A szeretet vezér rászán még néhány órát és a szuperagyban lényegében összeáll az új törvényjavaslat. Sőt ebből gyorsan törvény is lesz, (a csicskások megvalósítják és megvédik), mert hát a tökéletest nem kell senkivel megvitatni.
Szóval kilencven százalékban ez a jelenlegi (és múltbéli) törvényhozási „rend”. Néha egy-egy csicska-alvezér fejéből pattan ki valamilyen nélkülözhetetlen, világváltó terv, de ennek a megvalósulása már bonyolultabb és kétségesebb. És mindjárt ezt is kijelenthetjük: ez kritikán aluli színvonal. Ez nem rend, ez lótúró. Egy-egy jobb galeriban ennél rendezettebb, a törvényhozás. A rendezettség olyan szisztémát, módszert, mechanizmust jelent, amely legalább részben garantálja a jó minőségű terméket, ez esetben a jó, és népérdekű törvényt.
Hát akkor milyen törvényhozási rendek lehetnének? Lehetne?- ennyire azért már, évszázados késés után nem érünk rá.
Állandó folyamatos és szinte minden állami területre kiterjedő reformra van szükség – ez vitathatatlan. Az is vitathatatlan, hogy egyszerre nem lehet mindent megreformálni, fel kell osztani a tennivalókat. Az ütem a mérték, a sorrend tehát nagyon nem mindegy. Mindezt ne egy ember, vagy néhány ember döntse el, hanem sok okos népérdekű ember, a vezetés és maga a nép, legalábbis annak többsége. Kezdjük azzal, hogy van pl. 40-50 állami terület (közbiztonság, igazságszolgáltatás, oktatás, egészségügy, stb., stb.). (Más felosztás is lehetne pl. a problémakörök szerinti)
Szóval alapnak vegyük ezt a szisztémát (egyféle lehetséges megfelelő rend): minden fontos állami terület kap egy bizonyos negyedévet a reformra. Vagy, egy-egy negyedév két állami terület reformjára legalábbis a kezdeti szakaszra, kijelölt időszakasz. Mondjuk, van 40 állami terület és egy évben ebből nyolc terület részleges reformjára kerülhet sor. Ekkor öt év alatt sor kerülhet minden állami terület részleges reformjára. De nyilván vannak sürgősebben, és kevésbé sürgősen reformra szoruló állami területek. És vannak olyanok melyeket öt év alatt nem egyszer, de kétszer kell reformálni, és olyanok is melyeket elég hét, nyolc, kilenc, tíz év múlva reformálni. De hogy mi a sürgős, ez sem a szeretet vezér mindent tudó agyából pattan ki, hanem erről is folyik egy állandó vita és demokratikus döntéshozás. Tehát a reformsorrend is demokratikusan dől el, és jó előre. Előre, vagyis a reform előtt legalább fél évvel, már mindenki tudja, ekkor és ekkor ezen állami területek reformja fog bekövetkezni. Tehát mindenkinek van ideje felkészülni. És akik akarják, már a reform előtt is kifejthetik az álláspontjukat. Viszont mivel minden idő le van foglalva az éppen aktuális reformmal, ezért mégis takarékoskodni kell az idővel. Pl. már 2012 tavaszán mindenki tudta volna, hogy 2012 utolsó negyedévében kerül sor az oktatás, és a felsőoktatás reformjára. Addig a vezetés és az emberek más reformokkal voltak elfoglalva, a háttérben azonban már készülhettek e reformra. Az természetes, hogy a vezető párt és a kormányzat (ami lényegében ugyanaz) előadja a maga reformverzióját. Csakhogy ebből, nem kell feltétlen törvénynek lenni, legalábbis az igazi demokráciában. Szerencsés esetben az ellenzék és az értelmiség, a szakma és követlen érintettek is előadhatják a maguk reformverzióját. És persze a nép, a jó közvélemény-kutatások által szintén előadja a maga reformverzióját. Mert ha előre tudott, a reform, akkor már addig össze lehet állítani olyan kérdőívet, melyben a nép (a többség) nemcsak a fő irányokat, de a témára vonatkozó közepes irányokat is kijelöli. Pl., elkezdődik a „népszavazás” (népvéleményezés) a negyedév előtti hónapban és lezáródik a negyedév 60. napján. Közben persze folyik a vita, (őszinte meggyőzés). A negyedév 60. napján megszületik legalább három, de inkább négy, öt többé-kevésbé eltérő koncepció (középirány halmaz) pl. a felsőoktatás reformjáról. Persze eleve a kislépések elve érvényesül a törvényhozásban. Ekkor jön az eltérő koncepciók lehetséges összeötvözése. Ahogy ezt már kifejtettük a fő irányt a nép véleményének kell kijelölnie. És ehhez képest módosulhat az irány (valamint százalékok arányok, stb.) kb.10%-kal pl. a vezetés koncepciója alapján. Az ellenzék a szakma, az érintettek is hozzátehetik maguk kb. 5%-os módosítását.
Pl. a régi a megreformálandó verzió 40 ezer támogatott egyetemi, főiskolai hallgató. De ezt szinte mindenki úgy látja: meg kell változtatni. A kis lépések elve miatt csak 20%-os azaz 8 ezres módosítás lehet. A kormány azt mondja: legyen maximális, 8 ezer fős a csökkentés. Az érintettek az mondják, legyen 5 ezres emelés. A szakma azt mondja: maradjon. A nép úgy dönt, hogy legyen 4 ezres csökkentés. Ez tehát a legerősebb irány. Ebben az esetben mivel a szakma gyakorlatilag tartózkodik, és a kormány erősebb döntéshozó, mint az érintettek számoljunk ki ennek az átlagát: -4-4-4-4 -8 -8 -8 +5 = -35/8= - 4,4 tehát a támogatott hallgatók számát 4400 fővel kell csökkenteni. E képlet szerint a nép négyszeres döntéshozó, a kormány háromszoros döntéshozó, a szakma, vagy az ellenzék pl. kétszeres döntéshozó, az érintettek (ők azért elfogultak) egyszeres döntéshozók.
Ez egyféle törvényhozási rend. Ki lehet találni más rendeket is, azonban az, biztos, hogy a jelenlegi (szeretet vezér isteni gondolata) se nem rend, se nem demokrácia.
Ami pedig a közvélemény-kutatást illeti: akkor lehet igazán jó kérdőívet szerkeszteni, ha van egy előzetes vita, ha megjelenik néhány kiérlelt koncepció. Ha pedig jó a kérdőív és sokan véleményeznek, akkor kiderül a nép (általában középutas, megfelelő) véleménye.
Amíg nincs demokratikus törvényhozási rend, addig csak a zavaros sehová nem vezető viták világában fogunk élni. És persze addig kevesen fognak, életünket meghatározó kérdésekben, szükségszerűen gyakran rosszul dönteni.
Az alapvető társadalmi előrelépés feltételei és feladatai, avagy a közvetlen demokrácia dicsőítése.
Az alapvető társadalmi előrelépés feltételei és feladatai, avagy a közvetlen demokrácia dicsőítése.
Avagy, érthetően sokan azért fordulnak el a politikától, mert nem látnak igazi megoldást. Mert azt érzékelik, hogy valami lapvető probléma van, de nem látják a megoldást. Valójában van egy megoldás: a közvetlen demokrácia.
1. Akkor lehetséges alapvető társadalmi előrelépés (mely jobb életet is jelent), ha az emberek jelentős része, egyre többen, majd a többség, hisz a közvetlen demokráciában. Hisz magában, és embertársaiban. Követi Jézus legelső tanítását: a földi életben a legfontosabb az embertársaink szeretete, tisztelete, annak hite, hogy az emberek általában becsületesek és jó döntésekre képesek. Ne légy önző a tekintetben sem, hogy magadat, és, vagy az emberek egy kisebb részét a többiek felé helyezed. A kisebbség vezette világban, a többség (beleértve saját magadat is) szükségszerűen a szolgálók, közé kerül.
A közvetlen demokrácia: népválasztásokra, népszavazásokra, közvélemény-kutatásokra épített döntéshozó, jogalkotó rendszer, valamint egy olyan rendszer melyben mindenki panasza javaslata, ha jogos és jó, jobb, mint az addigi, akkor elfogadásra kerül. A közvetlen demokrácia nemcsak országos, de kisközösségi, (pl. párton belüli) és intézményi (pl. parlamenten belüli, vezetésen belüli) rendszer is – az összes tag, ügyfél, dolgozó, érintett (és nem a vezetők) dönt. A demokrácia lényege, a közvetlen demokrácia. Döntsön minél több érintett ember – elvből következtetve: a lényeg, lényege mégis az országos közvetlen demokrácia.
2. Akkor lehetséges alapvető társadalmi előrelépés, ha az emberek jelentős része, később a többsége) nemcsak hisz a közvetlen demokráciában, de ésszerűen is végigköveti, megérti: a közvetlen demokrácia sok okból leginkább képes a társadalmi haladást, előrelépést (fejlődést) biztosítani.
Megérti, hogy a közvetlen demokrácia, nem az egyén által favorizált embercsoport uralma, hanem mindenki (beleértve saját magam is, tehát én is uralkodok) uralma, döntéshozó rendszere. A mindenki döntése, ha közvetlen demokrácia igaz, jó módón működik, hosszabb távon és általában mindenki életét (beleértve magadat is) javító döntés lesz. Mert az emberek általában nem olyan ostobák (akármit is mondanak róluk), hogy a jövőt ne vegyék figyelembe.
3. Sok okból képes a társadalmi haladást (fejlődést) leginkább biztosítani, de leginkább azért mert az egyedüli módja, hogy az ember kilépjen az örökös társadalmi csapdahelyzetből. Ez pedig az, ha egy kisebb-nagyobb csoport uralkodik, és ha még feltételezzük is, hogy népérdekű akar lenni, (ami egyáltalán nem biztos), akkor is idővel szükségszerűen a saját hatalmának, vagyonának megőrzése, növelése lesz a legfontosabb (csak az uralkodásommal maradhat meg a népérdekűség), de eme hatalom-törekvéssel a népérdekűség máris alárendelt helyzetbe kerül. És ekkor a vezető, a vezetés a népérdekűség jegyében kisebb-nagyobb diktátorrá válik. A történelmi példák ezt igazolják. Ez egy szükségszerű ellentmondás, csapdahelyzet, melyből csak a közvetlen demokrácia vezet ki. Aki tehát az alapvető társadalmi előrelépést valamilyen kiváló vezetésben képzeli el, annak kiindulása eleve hibás. Ha a vezetések, időszakok többsége rossz, akkor nem személyekre, hanem általában a vezetésre jellemző dolgokat kell keresni. Ez pedig az, hogy általában a vezetések érdeke és hatalma ellentétes a közvetlen demokráciával, gátolják a közvetlen demokráciát, ill. hogy saját hatalmukat, vagyonukat építik.
4. Akkor lehetséges alapvető társadalmi előrelépés, ha az emberek jelentős része, később a többsége, a vezetést megítélő (kiválasztás, leváltás) szempontja, elsősorban a közvetlen demokrácia építése, valamint a szélesen értelmezett életszínvonal növelése lesz. Csak a szabad nemzet (a külföld sem igázza le) élhet közvetlen demokráciában, viszont a külföldtől független nemzet nem biztos, hogy demokráciában él. Vagyis a társadalmi haladás (fejlődés) kettő feltétele, a külföld is hagyja érvényesülni, sőt támogatja, és a belföldi vezetés is hagyja, sőt támogatja a közvetlen demokráciát. Ugyanakkor észre kell venni, a tettek nélküli, csak szavakban deklarált demokráciapártolást. Ha az emberek többsége helyesen ítéli meg a vezetést, a vezetéseket (külföldit és belföldit), akkor jöhet létre alapvető társadalmi előrelépés.
5. Akkor lehetséges alapvető társadalmi előrelépés, ha az emberek megértik, hogy a történelmi a politikai rendszer fejlődése, lényegében a közvetlen demokrácia fejlődése, mert pl. a népválasztás nem más, mint a közvetlen demokrácia egyik tényezője.
De azt is meg kell érteni, hogy eme történelmi fejlődés még messze nincs befejezve, legfeljebb a közepén tartunk. Pl. azért, mert ha kimondjuk, „közvetlen demokrácia” (népszavazás, figyelembe vett közvélemény-kutatás, a javaslat nem személy, de tartalomfüggő), akkor mindenki értetlenül néz, és aztán jön a nemtelen ellenvetések, lejáratások áradata. Azt is látni kell, a jövőnek egyszerűen nincs már más alapvető alternatívája (minden ki lett próbálva), csak a közvetlen demokrácia.
6. Akkor lehetséges alapvető társadalmi előrelépés, ha egyre kevesebb ember ül fel a közvetlen demokrácia ezerféle lejáratásának, észreveszi, hogy ezek a lejáratások butaságból, még inkább hatalmi, vagyoni érdekből erednek. Az is lejáratás, ha azt mondják: ez, ami van, az már a teljes, ennél nagyobb nem lehet, demokrácia. Az is lejáratás, ha hamis, hiányos, rossz módszerekkel működtetik a közvetlen demokráciát. Az is lejáratás, ha szükségtelenségét, lehetetlenségét, bizonygatják, a káros oldalát kihangsúlyozzák a hasznosat, elfelejtik. Az is lejáratás, ha a nép alkalmasságát kétségbe vonják. A hatalmasoknak, vagyonosoknak érdekeik szerint sikerül elérni, hogy az emberek legyintenek és mondják: az emberek rosszak, nem lehet itt fejlődés. De ha az emberek rosszak, akkor kijelentő saját magát is szidalmazza. Egyébként pedig közvetlen demokrácia nélkül, hogyan, és minek javuljanak meg.
7. Ugyanakkor a demokrácia-ismeret egy külön, sok könyvet kitevő tudomány, az első lépések után e tudást is el kell sajátítatni, a folyamatos társadalmi fejlődéshez.
Demokrácia lényege, megint másképpen.
Demokrácia lényege, megint másképpen.
Először is hatalom nemhogy kegyet gyakorol, de alázatosan meg kellene köszönnie, hogy hajlandók vagyunk a tanácsainkkal ellátni. Több szem, többet lát, köszönjük szépen.
Az igazi demokrata, soha nem nézi le a vitapartnerét, soha nem sértődik meg, ha nem az ő igazsága érvényesül, a végsőkig türelmes, de ragaszkodik a demokrácia szabályaihoz.
Tisztelt Emberek.
Legalább a demokrácia kérdésében ne hagyjuk magunkat átverni. Ugyanis a mindenkori hatalom, uralkodó osztály, nem véletlenül megpróbálja a demokrácia fogalmát, elméletét zavarossá tenni, ezzel a diktatúrákat, a részbeni, a hiányos demokráciákat, demokráciának beállítani.
Az elmélet tulajdonképpen nagyon egyszerű, ketté kell választani a különböző fogalmakat, vonatkozásokat.
Ki hozza a döntéseket - ez a demokrácia lényege. Pontosabban: demokrácia, (népuralom), amennyiben nép a közösség többsége, minél nagyobb hányada hozza a döntéseket.
És a másik vonatkozás: milyenek a döntések - ez csak összefügg a demokráciával, de nem a demokrácia lényege. Pontosabban: a döntések népérdekűek (többségérdekűek, a kisebbségek jelentős károsodása nélkül) – vagy nem népérdekűek. Tehát az, hogy népérdekűek, avagy nem népérdekűek a döntések, bármilyen furcsa első hallásra, ez nem a demokrácia lényege.
Adott esetben az is előfordulhat, hogy a nép a többség nem népérdekű döntést, döntéseket hoz, ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs demokrácia.
Ugyanakkor sok-sok módón lehet bizonyítani, hogy a nép, a többség által hozott döntések, a leginkább népérdekűek, ha a döntéshozás helyes elvei, szabályai be vannak tartva.
De miért is kelt az uralkodó osztály szándékosan zavart a demokrácia elméletében és gyakorlatában? El akarják hitetni, és ez sikerül is nekik, hogy a demokrácia nem arról szól, hogy ki hozza a döntéseket, vagyis akár ők az uralkodó osztály is hozhatja döntéseket, így a demokrácia látszata alatt megőrzik hatalmukat. Jelenleg is ez a helyzet: az uralkodó osztály a demokrácia, a népuralom látszata alatt uralkodik.
De még a kisiskolás gyerek is rájöhet: vagy a nép uralkodik, vagy egy szűk csoport. És mivel jelenleg (a múltban szintén) egy szűk csoport uralkodik, hozza döntéseket, ezért nem uralkodhat a nép.
A demokrácia lényege az igazi demokrácia: a közvetlen demokrácia.
Először is Tisztelt Emberek ne hagyják magukat átverni ezzel: rendben van, nincs igazi közvetlen demokrácia, de nem is lehet, többek között a nép is alkalmatlan, a mechanizmus is kialíthatatlan stb.. Az uralkodó osztály nem véletlenül járatja le a demokráciát. Tisztelt emberek, bízzunk magunkban, a nép, vagyis mi magunk, helyes döntéshozási elvek szabályok mellett alkalmasak vagyunk a döntéshozásra, és manapság már a mechanizmusok is kialakíthatók.
Néhány további átverés a demokráciával kapcsolatban.
A szólás é véleménynyilvánítás szabadsága, a demokrácia. Ez akkor lenne igaz, ha ezeket a véleményeket összesítve bevonnánk a döntéshozásba. De mivel ez jelenleg nincs így, mindenki beszélhet, amit akar, csak a kutya sem figyel oda, ezért ez egy átvágás.
Az alapvető emberi jogok, a jogállam, a demokrácia. Eltekintve attól, hogy ezen jogok jelentős részben csak deklarált, de gyakorlatilag nem érvényesülő jogok, csak arról van szó, hogy az uralkodó osztály milyen döntéseket, népérdekű, vagy kevésbé népérdekű döntéseket hoz. Tehát nem a demokrácia (népuralom) megvalósulásáról van szó. Egyébként pedig a döntések, törvények, jogok lehetnének ennél sokkal inkább a népet szolgálóbbak és valóságosan érvényesülők. A jelenlegi életszínvonal, a nép életszínvonala (beleértve a szabadságot, önrendelkezést és a biztonságot is) a törvények, döntések rosszasága miatt jóval alacsonyabb, a lehetségesnél.
A legnagyobb átverés azonban: a képviseleti demokrácia, a demokrácia.
A képviselő nem a nép véleményét képviseli, nem is tudja, mert ahhoz egy népszavazási rendszer kellene, tehát a képviselő legfeljebb választott vezető, uralkodó. Alapjában véve tehát nem népuralomról, hanem egy szűk csoport uralkodásáról van szó. A képviseleti demokrácia helyes (nem félrevezető) megnevezése: „választott” uralkodók uralma. De nem véletlenül tettem a „választott” szót idézőjelbe, mert még ez sem egyértelmű.
A következő igazság rajzolódik ki: ha egy szűk, vagy szélesebb csoport uralkodik (tehát nem a nép, a többség), akkor legfeljebb 50%-os (tehát nem teljes) demokráciáról lehet szó, viszont ez az 50%-os demokrácia sok-sok oknál, tényezőnél fogva, ennél alacsonyabb szintű is lehet.
A sok tényező egyike az, hogy az uralkodókat a nép választja ill., leváltja. Persze ez sem mindegy milyen választékból, minek alapján (pl. hazug programok alapján) és hogyan választhat, ill. mikor, hogyan válthat le. Továbbá, hány vezetőt választhat. Továbbá, mekkora, a szúk vagy szélesebb uralkodó osztályról van szó, és ezek belső döntéshozása mennyire demokratikus. Továbbá, hogy a nép csak ideiglenesen adja át a hatalmat vagy véglegesen az uralkodó csoportnak, csoportoknak. Merthogy jelenleg kénytelen véglegesen átadni a csoportoknak. Egy-egy csoportot leválthat, de annak helyébe kénytelen egy másikat választani. Szóval sok-sok tényező van, ha ezek mind rendben vannak, akkor a demokráciaszint 50%-os. Ha ezek többé-kevésbé rosszak, hiányosak, akkor a demokráciaszint akár nullára is apadhat. És a különböző demokráciaszinteket így is nevezhetjük: részbeni demokrácia, puha diktatúra, kemény diktatúra, stb.. Jelenleg hamis elnevezés: teljes demokrácia, vagy demokrácia - mert messze nincs teljes demokrácia. 80%-os demokrácia, akkor lesz, ha majd a lehető legnagyobb és jól működő (ennek is sok feltétele van) közvetlen demokrácia, ill. demokratikus rendszer lesz.
Ugyanakkor a demokráciatudomány egy komoly tudomány, sok ismerettel
a vakitfed tanulmányban szerepelnek ezen ismeretek http://sites.google.com/site/vakitfed/my-forms - de a lényegét mindenkinek ismernie kell, ez pedig: a nép, a többség, hozza a döntéseket. A demokrácia a legjobb döntéshozó mechanizmus. Ez a lényege és nem más, aki mást állít a demokrácia középpontjába, az lejáratja, eltorzítja a demokráciát.
Az igazi demokrata, aki nemcsak közli a saját véleményét, de elfogadja, sőt gyűjti és összesíti mások (mindenki) véleményét.
Közvetlen demokrácia és a társadalomtudomány.
A jövő legnagyobb kérdése, hogyan lehet a közvetlen demokráciát (a nép által hozott döntéseket) összeegyeztetni a független, elfogulatlan társadalomtudományos véleményekkel.
Ez a jövő kérdése, mert jelenleg a közérdekű döntéseket nem a nép, és nem is az elfogulatlan társadalomtudomány hozza, hanem bizonyos csoportok melyek pártoknak ill. frakcióknak nevezik magukat, és melyek elsősorban a saját hatalmi vagyoni érdekeik mentén döntenek. Illetve olyan homályos arcú, leválthatatlan, még inkább önös érdektől vezérelt csoportok hozzák, melyeket pl. nagytőkéseknek, nevezhetünk.
Ugyanakkor a jelennek is fontos kérdése, amennyiben szükséges radikális átalakításban gondolkodunk, mert ebben az esetben, a jövő határozza meg a jelen lépéseit.
Reméljük, létrejön, létre kell hozni (törekedni szükséges) olyan elfogulatlan társadalomtudományt, (társadalomtudományos vezetést), mely objektív ismérvek, tényezők alapján meghatározza, pl. az állam optimális nagyságát szerepét, a nagytőke optimális nagyságát szerepét, korlátozásának módjait, a nemzet optimális függetlenségét, az optimális hitelezést, stb., stb..
Ugyanakkor szükség van közvetlen demokráciára (népszavazásokra, stb.) is, erről már sok helyen, sokat beszéltünk, ezért az alábbi összeegyeztetések szükségesek:
a) A szakmai kérdéseket a társadalomtudomány hozza, az ízlésbeli kérdéseket (ezekből is meglehetősen sok van) a nép hozza. A vegyes (a szakmai és ízlésbeli aspektus keveredik) kérdéseket megosztottan pl. 50-50%-os arányban (szavazóegységes módszer) hozzák.
b) A társadalomtudomány a népszavazás előtti tájékoztatás meggyőzés egyik fontos szereplője, a döntéseket ugyan a nép hozza, de objektív társadalomtudományos tájékoztatás alapján. (Pontosabban az objektív tudományos elfogulatlan tájékoztatás is erősen jelen lesz, mert jelenleg hiányzik. Végső soron itt feladatokról gondolkodunk.)
c) A társadalomtudomány optimális értékeinek, arányainak kialakításakor figyelembe veszi a nép véleményét, igényét, keresletét, ez is egy tényező, ismérv a sok közül.
d) A társadalomtudomány egyik ága, éppen a közvetlen demokrácia optimális kialakítása.
e) Végső soron a nép véleménye akarata kijelöli a szakmai, tudományos vezetés működésének kereteit, valamint a jogalkalmazó szervek működésének kereteit, majd a nép önként (egy kisebbség kényszerrel) aláveti magát a szakmai törvényeknek és a jogalkalmazó szerveknek. A jelentős döntéshozásokban viszont közvetlenül vesz részt a nép.
Szóval az elfogulatlan társadalomtudományt és a közvetlen demokráciát össze lehet egyeztetni. Ellenben a jelenlegi uralkodó érdekcsoportok (pártok, nagytőke) zsigerből „utálnak” mindent (közvetlen demokráciát és elfogulatlan társadalomtudományt), ami korlátozhatja az érdekeik érvényesítését.
Az átalakításnak (a jelen rendszer lebontásának) tehát két iránya, ága lehet: a jelen vezetés átalakítása független tudományos vezetésé. Illetve a független és megalkuvás nélküli társadalomtudomány kialakítása, és annak bevonása a döntéshozásba, jogalkotásba. Ennek egyik mellékága a vezetés decentralizálása, a valóságos fékeket és ellensúlyokat képező intézmények, testületek.
A rendszer-átalakítás másik ága: a közvetlen demokrácia kialakítása. Ennek első lépcsője a közvetlen demokrácia tisztázása és propagálása.
A pártok a jövőben remélhetőleg nem hatalmi erők lesznek, hanem eszmeközösségek.
A probléma ott van, hogy jelenleg érdekközösségek, az emberek jelentős része, nem a közös eszmék miatt, hanem a hatalmi és vagyoni előnyök megszerzése miatt lép be a pártokba, és végül is ez a pártok jelenlegi célja, lényege. Viszonylag tisztességes azon kevés párt mely csak a hatalomra törekszik, ezek még eszmeközösségek. Viszont nincs hatalom vagyon nélkül, a hatalom és a vagyon szétválaszthatatlan.
Mégis mi választja el a liberálist, és az ál-demokratát, az igazi demokratától, (a közvetlen demokrácia hívétől)? Az igazi demokrata megfontolásra és a köztörvények alakítására alkalmasnak tart minden véleményt, amennyiben a vélemények a demokrácia szabályainak megfelelően vannak összesítve. (A liberálisok, és más látszat-demokraták szerint mindenki ordibáljon eredménytelenül össze-vissza a vakvilágba, szólásszabadság jegyében, a háttérben viszont, kizárólag a saját véleményük érvényesítésére törekednek.) Az igazi demokrata nem ahhoz ragaszkodik, hogy a kizárólag a saját véleménye alakítsa a törvényeket, döntéseket, hanem ahhoz, hogy mindenkinek a véleménye, beleértve saját véleményét is, alakítsa a törvényeket, döntéseket. Végső soron ragaszkodik a saját véleményének érvényesüléséhez, de van annyira értelmes, hogy felfogja, csak a demokrácia szabályai szerinti szavazásba bevont véleménye érvényesülhet.
Azt is tudja, hogy a „nem” szavazatok (látszólag eltűnő vélemények) is érvényesülnek, mert kijelölik a többség akaratának határait.
Az igazi demokrata tisztában van azzal, hogy egy figyelembe vett (pl. ügydöntő népszavazásba beillesztett leszavazott vélemény) vélemény többet ér, mint egy olyan vélemény (lehet az bármilyen jó, éles, ismert, stb.) aminek nincs hatása a döntésekre.
Az igazi demokrata csak úgy veszi át mások véleményét, ha az alapos átgondolás után megegyezik a saját önálló véleményével, tehát az igazi demokratának van saját önálló véleménye.
Az igazi demokrata nem az emberektől, de egyes véleményektől, cselekvésektől szigetelődik el.
Az igazi demokrata megpróbálja mások véleményét, tetteit elfogulatlanul értékelni mely többek között az érzelmek viszonylagos kizárását jelenti és azt is, hogy az ügyek, és nem az emberek mentén dönt.
Az igazi demokrata az ügyek mentén alakít ki véleményt és nem egyéni szimpátia alapján. Nem azt nézi, ki mondja, de azt, mit mond. A látszat-demokrata az nézi, ki mondja, és nem azt, mit mond.
A téves nézet pedig nagyjából így szól: hiába mond és tesz, valaki (valakik) időnként elfogadható dolgokat, ha az összesített osztályzata pocsék, ha egészében az ember (csoport) rossz, aljas sunyi, önző, diktatórikus, stb.. Érdekes módón többek között ez az előítéletesség, a rasszizmus kiindulópontja. E nézet az előítéletes rasszista nézetek, a feloldhatatlan konfliktusok, a kompromisszumképtelenség, a harcok, háborúk alapja.
Megállapíthatom e róla, hogy ő rossz, aljas, sunyi önző, stb. ember általában? Mert akkor az én ítéletem a megdönthetetlen ítélet. Vagy akkor bárki, bárkiről ugyanazt megállapíthatja, pl. az általam utált ember, rólam. Ne felejtsük el, a másik ugyanolyan jogosan gondolhatja rólunk azt, amit mi róla.
Az igazi demokrata, akárcsak az igazságos tanár, az emberekről, csoportokról, megállapít egy összesített osztályzatot és ettől függetlenül minden aktuális vélemény, cselekvést külön értékel. Az összesített osztályzat az aktuális vélemények cselekvések értékelésnek összesítése után jön ki, azonban az aktuális értékelésekbe nem számítja bele az összesített osztályzatot. Az összesített értékelést és annak „szankcióját” nem keveri össze az aktuális értékeléssel és annak „szankciójával”.
Egyébként a megjavulás lehetőségét sem szabad bárkitől elvenni.
Nem az ügyek mentén döntők, vagyis akkor bármit is mond, tesz az ellenfél, akár olyant, amivel én egyetértek, nekem ellent kell mondanom. És ő is ugyanezt teszi, ez az állandó konfliktus forrása.
Az igazi demokratát érdeklik a közügyek, közvetlen érdek nélkül is hajlandó véleményt mondani, szavazni, tehát nem önző. Az igazi demokratát érdeklik a közügyek, mert hajlandó véleményt mondani, tehát nem szkeptikus, legfeljebb röviden, sarkosan fejezi ki az elkeseredését, elégedetlenségét, és azt, hogy a megoldást nehéznek találja.
Az igazi demokrata nemcsak azt tartja fontosnak, milyen döntések születnek, de azt is, hogyan születnek a döntések, mert tudja a döntések jósága attól függ, hogy a nép, a többség hozza a döntéseket.
Az igazi demokrata legfőbb társadalmi célja: a tiszta (nem torzított, ledegradált, manipulált, stb.) közvetlen demokrácia kialakítása.
Az igazi demokrata nem szívesen lép be pártba, eszmeközösségbe, klikkbe, úgysem, mint szimpatizáns, mert az mégis a saját független véleményének kordába terelését jelenti. Szinte minden párt eszmeközösség, klikk kimondott, kimondatlan célja, ha az önös érdekek célját el is felejtjük: majd mi leszünk az élcsapat, akik majd megmutatják, megmondják, akik irányítanak. Nos az igazi demokrata ezt az „élcsapat” elképzelést elutasítja. Legfeljebb azokhoz társul tartósan, akik a közvetlen demokrácia hívei.
Az igazi demokratának is vannak alapelvei, világnézete, és örül annak, ha az, sok emberéhez hasonló (nem akar mindenáron különcködni), de mégsem vesz részt eszmeközösségekbe, pártokba, klikkekbe, mert tudja, hogy azok akarva-akaratlanul korlátozzák a közvetlen demokráciát.
Az igazi demokrata ugyanakkor elismeri az emberek azon jogát, hogy pártokba, eszmeközösségekbe tömörüljenek, de a közvetlen demokráciát mindig megvédi.
Az igazi demokraták és a pártok, eszmeközösségek viszonya, mert azért valahogy viszonyulni szükséges.
Az igazi demokrata mindenkivel hajlandó akár tevőlegesen is együttműködni, aki, akik betartják a közvetlen demokrácia elveit, szabályait, függetlenül attól, hogy milyen véleményt képviselnek. E szerint azon pártokkal, eszmeközösségekkel is hajlandó együttműködni, akik betartják a közvetlen demokrácia elveit, szabályait, függetlenül attól, hogy azok milyen eszméket, véleményeket képviselnek. Ellenben jelenleg a pártok (szinte minden párt) nem tartják be a demokrácia elveit, szabályait, bár magukat trükkösen demokratának állítják, de a valóságos céljuk, a kizárólagos véleményük érvényesítése, ráadásul többnyire hatalmi, vagyoni haszonszerzés céljából. A pártok, szinte minden párt, a demokrácia trükkös kisajátítására, eltorzítására törekszik. Az igazi demokrata azonban türelmes és nem előítéletes, ezért a közvetlen demokrácia keretén belül együttműködik azon pártokkal, melyek komolyan betartják, demokrácia elveit és szabályait. Nem is tudna mást tenni, mert párttagság, pártszimpátia, stb. alapján senkit sem lehet kizárni a népszavazásokból.
A közvetlen demokrácia közössége egy olyan közösség, amelyben a tagokat egyetlen kapocs tarja össze: a közvetlen demokráciában való hit, ill. annak tudása, hogy ez a legjobb döntéshozó mechanizmus, mely végső soron mindenkinek, a közvetlen demokrácia híveinek is hasznos.
A közvetlen demokrácia akkor jöhet létre, ha a közvetlen demokrácia hívei, az igazi demokraták, sokan vannak.
A pártok a következő módokon tagolódhatnak be a közvetlen demokrácia szövetségébe.
Egyfelől segíthetnének a független népszavazási, közvélemény-kutatási rendszert kialakítani.
Másfelől felkérhetik a tagjaikat, szimpatizánsaikat, hogy vegyenek részt a népszavazásokban (a kialakítandó népszavazási rendszerben.)
Továbbá a párt belő döntéshozását a közvetlen demokrácia rendszerében szervezhetnék meg.
(Egy ilyen pártba sokan belépnének, mint tagok, ill. szimpatizánsok. De már annak a tudata is sok szimpatizánst hozna, hogy az emberek megtudnák, hogy e párt a közvetlen demokrácia barátja.
Nem lehetetlen, hogy eszmeközösség párt rátelepedés nélkül támogassa a közvetlen demokráciát, amennyiben a saját véleményét szét tudja választani, a közvetlen demokráciától. A szükséges hozzáállás: nekünk eszmeközösségnek van saját határozott véleményünk, de ezt csakis úgy szeretnénk érvényesíteni, hogy sok embert meggyőzünk, akik belépve a szavazási rendszerbe a mi véleményünket szavazzák meg.
Gondolatok a nemzeti konzultációról, pontosabban a 2012 évi kérdésekről.
Gondolatok a nemzeti konzultációról, pontosabban a 2012 évi kérdésekről.
Mivel itt érintett a közvetlen demokrácia ügye, így nekünk, a közvetlen demokrácia híveinek és reményeink szerint szakértőinek, véleményt kell mondanunk.
Először is kijelentjük, hogy leginkább azokkal állunk szemben, akik a valójában a közvetlen demokráciát tartják fölöslegesnek, károsnak és nem a nemzeti konzultációt. Ugyanis nem kevesen vannak azok, akik a nemzeti konzultációt azért kritizálják, mert elvetnek mindent, ami a közvetlen demokráciával kapcsolatos. Mi velük egyáltalán nem értünk egyet, a közvetlen demokrácia szükségességéről, megvalósíthatóságáról igen sok szó esik a tanulmányunkban.
Egy felvetésre azonban reagálnánk, ez pedig így szól: a gazdaság nem kívánságműsor. (És egyébként ez sok mindenről elmondható, az igazságszolgáltatás, a döntéshozó mechanizmus, az adórendszer, stb., stb., szintén nem kívánságműsor.) Ezek szerint a szakértőknek kellene megmondani mi a helyes, és mi a helytelen. A probléma ott van, hogy csak kishazánkban van legalább tízezer „szakértő”, akinek legalábbis önmaga szerint, tudása, iskolázottsága feljogosítja arra, hogy ő mondja meg, mi a jó, ráadásul mindegyiknek megvan a maga saját határozott (csak ez a jó) véleménye. Egyszerűbben, baromi sok a szakértő, ha viszont elvetjük a közvetlen demokráciát, akkor négyévente néhány szakértő mondhatja meg, mi a jó, majd következő négy évben, másik néhány. Tehát a közvetlen demokráciát elvető „szakértő” okos tojás, a nagy számok törvénye miatt, nagy valószínűséggel önmagát is kizárja azok sorából, akiknek valaha a véleménye érdemben érvényesülhet.
Ellenben, amennyiben a működik a közvetlen demokrácia, a sok ezer szakértő véleménye két úton is érvényesülhet. Az egyik, hogy a szakértő valamelyik tudatalakító mechanizmuson (oktatás, tájékoztatás, tudomány, stb.) keresztül elmondja maga véleményét, befolyásolja ezzel, a szavazó nép véleményét. A másik pedig, a saját jogon leadott szavazata.
De térjünk rá a „nemzeti konzultációra”.
Elvileg három variáció lehetséges: ez a nemzeti konzultáció jelentősen erősíti a közvetlen demokráciát, sokkal több, mint a semmi. Csak kicsit erősíti, a közvetlen demokráciát, picikét jobb, mint a semmi. Avagy, lejáratja a közvetlen demokráciát, vagyis gyengíti a közvetlen demokráciát, rosszabb, kevesebb, mint a semmi.
Az, hogy jelentősen erősítené a közvetlen demokráciát, (sokkal több, mint a semmi) kiesik a következő okok miatt:
A kérdéseket egy politikai erő állította össze, nem a nép. A nép által kiválasztott, (a nép által fontosnak tartott) kérdés, egy sem szerepel a kérdések között.
Nincs biztosítva a csalásmentes szavazás, pl., az hogy egy ember szavazhat egy kérdésre. És még inkább, a válaszok összesítése sem jogszerű, nincs közjegyző, és ki tudja, kik, mit, hogyan számolnak.
És végül, de nem utolsósorban, teljesen homályos, hogy a válaszok milyen törvényeket, mikor, hogyan, milyen arányban határoznak meg. Vagyis teljesen homályos a szavazás eredményének felhasználása.
Ezek (melyek a közvetlen demokrácia alapfeltételei) hiánya miatt, eleve nem jelenthet nagy előrelépést a követlen demokrácia fejlődésében ezen nemzeti konzultáció.
De az még mondható, hogy a kevéssel több, mint a semmi, mert jóindulatúan tételezzük fel, a vezetés valóban vacillál néhány mellékes döntésben és a nép döntését tekinti a mérleg nyelvének. Legyünk jóindulatúak, és tételezzük fel, nem arról van szó, hogy a már eldöntött kérdésekben a népre hivatkozzanak, ráadásul még a saját demokratikusságukat is ajnározhatják. Két önző legyet ütnek egy csapásra. Sőt hármat, mert ha nem jön be az intézkedés, akkor erre hivatkozhatnak: de hát a nép akarta. Tehát fogadjuk el, nem erről van szó.
Viszont hiányoznak az alapvető feltételek és van itt még egy gond: az objektív vita elmaradása. Eleve sok itt a kérdés, hogy meg lehessen azokat vitatni, az idő is kevés, és kérdések mögött nincs vitaindító érvelés. A vita elmaradása miatt már felmerül: ez az egész nem is hasznos, nem is káros, egyszerűen fölösleges.
Akkor a hasznosságról döntsön a kérdések elemzése.
Általában a következő problémák vannak a kérdésekkel:
A kérdések meglehetősen pontatlanok, és hiányoznak a mértékek, arányok.
Hiányoznak az „is-is”, ill. az árnyaltabb válaszok lehetősége.
Több kérdésre csak úgy lehet válaszolni, ha megjegyzést is fűzne hozzá a válaszoló.
Ezt pl., úgy lehetne megoldani, ha a megjegyzéses válasz variációt beteszik a válaszok közé. Pl. így: egyetértek, de csak akkor, ha a visszaélések lehetőségét jelentősen korlátozzák.
Több kérdésnél, a komoly válaszoló egyik kérdést, ill. választ sem tudja olyannak tartani, melyet egyértelműen szívesen bejelölne. Szinte minden válaszlehetőségbe van olyan momentum, amely a bejelölést megkérdőjelezi. És nem azért van, mert nincs határozott véleménye, hanem azért mert rossz a kérdés. Igaz, hogy ez a válasz mindig szerepel, „nem tudom megítélni a kérdést”, de ezt is illene több felé bontani. Nem tudom megítélni, mert rossznak tartom a kérdést. Nem tudom megítélni, mert nem érdekel, és, vagy nem rendelkezem róla elég információval.
De nézzük a kérdéseket sorban.
1. kérdés, A kérdésfeltevő valószínűleg az egyszerűbb, és viszonylag alacsonyabb szintű adózásra gondolt, amikor átalányadózásról beszél. De ha arra gondol, akkor miért nem így (egyszerű és viszonylag kisebb mértékű) fogalmaz? Mert egyébként az átalányadózás akár magasabb adót is jelenthet. Vagy ha konkrétan az EVA adóra gondol, miért nem arra kérdez rá?
2. kérdés. Egyrészt ez a tipikusan mellékes kérdés, mert a jelen rendszert igen kevesen vitathatják. Ha kormányzat „fejében” ez a kérdés komolyan felmerült az elég szomorú, mert a válasz (a második) elég egyértelmű. Itt leginkább kitűnik eme ravasz megfogalmazás: egyesek így gondolják, mások pedig így gondolják. (Hányan vannak az egyesek, és hányan a mások?) Sokkal tisztességesebb lenne: a kormányzat körében felmerült eme lehetőség, ill. ama lehetőség, ezért és ezért.
3. kérdésre ugyanez vonatkozik.
4. kérdés. Túl általános a kérdés (egyébként pontatlan is) természetesen, szinte a mindenki az első választ jelöli be, de a komoly gondolkodóba felmerül egy sereg feltétel, és több megjegyzés. Ez tipikusan azon kérdések közé tartozik, amikor további kettő-három megjegyzéses választ kellett volna megadni.
5. kérdés, felmerül mindazon hiba mely az előzőkben volt. De itt ráadásul a fő kérdés nem egyezik a konkrét kérdésekkel. E kérdésben továbbá nagyon hiányzik az is-is válasz. Bizonyos esetekben, (ha el tud helyezkedni) a leírt eszközökkel támogassa a munkába állást. Más esetekben támogassa az otthon maradást is. A lényeg, hogy a gyereknevelés egyszerűbb legyen, és kevésbé terhelje a szülőket.
6. kérdés, tipikusan azon kérdés, melyre az arányok, mértékek tudása nélkül nem lehet válaszolni. Az arányok, mértékek pedig nem derülnek ki ebből a kérdésből. Pl., hogyan lehetett volna „megkérdezni” ezt normálisan: az államnak jelen helyzetben növelnie kellene minimálbért. Ráadásul, mintha már emelték volna a minimálbért. Az általános közgazdasági válasz pedig, nyilvánvalóan az, hogy a minimálbért az infláció arányában, de egyéb szempontok figyelembevételével emelni szükséges.
És akkor térjünk ki eme következő kérdés-problémára. Több kérdésnél, már egy meglevő intézkedésre kérdeznek rá, úgy mintha: ezt most be kellene vezetni, vagy sem. Ilyen, pl. a 10. kérdés. Azt talán mindenki tudja, hogy vannak versenyszabályok (ebbe tartozik a monopolhelyzet), és ezek betartásáért felel a versenyhivatal. A kérdés, válasz tehát, kb. így hangozna helyesen: az eddigieknél szigorúbban kell fellépni a monopolhelyzet ellen.
Több kérdésben felvetődik eme probléma, pl. a hetedikben is, mivel a munkahelyteremtés eddig is támogatva volt tudomásom szerint.
7. kérdés. A kérdés megint túl általános, nem lehet tudni, hogy a multik további támogatásról szól, avagy a kis és középvállalkozások támogatásáról. Beruházás, vagy beruházás nélkül, stb.? Szóval a pontosság ill. a megjegyzéses válaszok (több alternatívás válaszok) hiányoznak.
8. kérdés. A válasz persze egyértelmű, ugyanakkor felmerülnek ezek a kérdések: miért csak a fiatalok elhelyezkedését? Milyen eszközökről van szó? A pontatlanság, bizonytalanság miatt persze a válasz is bizonytalan lesz. És felmerül: vajon nem rossz eszközökre adtam az áldásom?
9. kérdés. Számomra tipikusan azon kérdés, melyről kevés információ áll rendelkezésre.
10. kérdésről már szó volt.
11. kérdés. A probléma ugyanaz, túl általános, pontosabban: igen köztulajdonban (állami) legyenek, de nem mindegy, hogy az állam hatékonyan ésszerűen és tisztességesen működik, avagy sem. És mindjárt kirajzolódik egy nagyon fontos kérdés, válasz, mely mindig kimarad. Szükséges az állam további jelentős ésszerűsítése és korrupció, protekció mentesítése.
12. kérdés nagyjából rendben van, bár egy kicsit általános, pontatlan.
13. kérdés, megint csak a konkrétumok hiányában nehezen lehet válaszolni.
14. kérdés. Kinek az agyába fordul meg, hogy a cafateriát készpénzbe adja, hiszen, pont az a lényeg, hogy csak bizonyos szolgáltatást, terméket adnak. Ez, mint a 2. kérdés, a botorsága miatt fölösleges kérdés. Esetleg azt lehet megkérdezni: maradjon, vagy megszűnjön a cafateria rendszer.
15. kérdés kapcsán megint felmerül egy hiányzó kérdés: a jelenlegi, avagy a több kulcsos személyi jövedelemadóra van szükség. Ha a kormányzat igazán demokratikus lenne, akkor, pl. ezt a kérdést tenné fel.
16. kérdés. A felvetés eléggé botor, és nincs érték, arány. Egyébként már indirekt módón nyesegetik a nyugdíjakat. Egyébként nyugdíj-rendszerváltásra lenne szükség.
Szavazástechnikailag kettő variáció lehetséges, vagy valamilyen konkrétumra kérdeznek rá, vagy valamilyen általános irányvonalra. De bármire is kérdeznek rá, úgy kell kérdezni, hogy válasz, az összesített válasz ne legyen tetszés szerint alakítható. Eme kérdéssorban valahogy egyik sem jön létre, valahogy itt a konkrét és az általános között lebegnek a kérdések. És ezen válaszokból, eltekintve a ködös összesítésről, sok minden kiolvasható.
Hogyan lehetne normális, tisztességes kérdéseket feltenni?
Félévente elég lenne, mondjuk öt kérdés, a következő formában:
A kormányzat körében felmerült a jelenlegitől eltérő következő megoldás, pl. csökkenti kell a nyugdíjakat. Vagy, pl. meg kell szüntetni a cafatéria rendszert, stb. stb. Az új megoldás, a változtatás mellett ezen érvek szólnak, ellene pedig emezen érvek szólnak. Mi az Önök segítségével tudunk csak dönteni. Ezért mondják el véleményüket röviden (jelöljék be a helyes válaszokat) és hosszabban is, levélben indokolják meg a válaszukat. Az Önök véleménye alapján döntjük el, hogy bevezetjük-e a változtatást, vagy sem.
Az alapkérdésre való visszatérés, vagyis, hogy a nemzeti konzultáció kicsit erősíti, bővíti (a semminél több), vagy inkább lejáratja (a semminél kevesebb) a közvetlen demokráciát?
Mivel a kérdések a fenti elemzés alapján általában, összességében rosszak, ezért sajnos azt kell mondani, hogy ezen „nemzeti konzultáció” egy kicsit sem több a semminél, nem tesz hozzá a közvetlen demokráciához. Ha nagyon jóindulatúak akarunk lenni, akkor azt mondjuk: talán nem járatja le, de teljesen fölösleges. Ha szigorúbban ítélkezünk, akkor lejáratásról kell beszélni, ill. arról, hogy mindebből a kormányzat trükkösen a maga számára előnyöket akar kovácsolni.
Nagyon fontos azonban megjegyezni, a közvetlen demokrácia jó, jól is lehetne csinálni, akár ehhez hasonló kérdéssort is fel lehetne tenni úgy, hogy az erősítse, bővítse a közvetlen demokráciát, és ezzel a nemzet fejlődését is elősegítse.
Nemzeti függetlenség? Lássunk át a szitán: lehet, hogy valamely ország független, de a népe el van nyomva. Pl. Észak-Korea.
O. úr és F. politikai erő, nem szó szerint de lényegileg, többször kijelentette, tehát politikájuk egyik iránya: nekünk, magyaroknak arról kell dönteni, hogy mi magunk irányítsuk magunkat, vagy kívülről irányítsanak bennünket. Ugyanakkor mindezt nem teszik fel kérdésként, sem a népszavazási kérdésként, de még a nemzeti konzultáció keretén belül sem, hanem ők adják meg a választ: természetesen nekünk magunknak kell irányítani magunkat, a nemzeti függetlenségnek, szabadságnak meg kell maradni. Hogy is van ez a személyes névmásokkal? Nekünk magyaroknak kell önmagunkat irányítani, ez gyakorlatilag az aktuális vezetés irányítását jelenti. És mivel ebben a nép nem dönthet, ezért valójában így hangozna el a kérdés és válasz. Nekem O úrnak abban kell döntenem, hogy minket, magyarokat kívülről irányítsanak, vagy én és F párt irányítsam az országot. És természetesen úgy döntöttem, hogy nekem és F párt irányítsa az országot.
De közelítsük meg egy másik oldalról a problémát. Vajon, ha O. úr és F. párt ellenzékbe lenne, és például az MSZP, vagy a Jobbik, vagy az LMP kormányozna, akkor is ugyanezt mondaná? Akkor is ilyen lelkesen védené a nemzeti önállóságot? Akkor is azt mondaná, de ez a fránya külföld ne szóljon bele pl. az MSZP kormányozásába. Akkor is azt mondaná, nekünk magyaroknak kell önmagunkat irányítani? Persze, hogy nem. Mi ez ostobaság, vagy manipuláció? Teljesen mindegy, nekünk jó-népnek át kell látni a szitán, bármilyen okból is készült a szita.
A többi a vakitfed google oldalakon.
Valójában a következő a helyzet, a nemzeti függetlenséggel. A probléma itt a diktatúra ill. a demokrácia természetrajzában van. Amennyiben demokratikus országról van szó, akkor a kormányzó erővel szemben, van egy sereg fék és egyensúly, és ellenhatalom. Másképpen vannak a főhatalmat ellenőrző és korrigáló hatalmak. Pl.: a független állami testületek. A független igazságszolgáltatás, (a bírói) hatalom. Maguk a törvények is mivel a megváltoztatásukhoz idő kell. A jogalkotó ellenzék. A politikai sajtó. A társadalmi gazdasági szereplők képviselete (pl. szakszervezetek). A civil szervezetek, az egyházak. A magángazdaság. A független társadalomtudomány. Stb., stb..
És persze ne hagyjuk ki magát a népet sem, az irányításba a közvetlen demokrácián keresztül beleszóló népet. A fejlettebb jövőben tulajdonképpen ez lesz a főhatalom. Egyelőre azért kell küzdeni, hogy az ellenőrző és korrigáló hatalmak közé bekerüljön a nép. Persze, négyévente látszólag nép dönt: váltás, vagy maradás. De csak látszólag, viszont ezt itt nem kerül kifejtésre.
Ja és még van még egy fontos ellenőrző hatalom: a külföld, konkrétabban pl. az EU. A külföld beleszólása szükséges egyfelől, azért mert a globalizálódás miatt egyre nagyobb együttműködésre van szükség. És szükséges azért is mert, a történelmi tapasztalatok szerint hiába van, pontosabban lehetne egy sereg belföldi ellenhatalom, a kezdetben sunyi ravasz, később erőszakos diktatúra (diktatórikus csoport) utat talál magának. A külföld, pedig részben a hazai nép érdekében, de elsősorban azért, mert ama bizonyos diktatúra neki is árthat, (főleg ha szövetségben van vele), szinte kénytelen ellenhatalomként fellépni.
Induljunk ki abból az egyszerűsített képletből, hogy a főhatalom birtokolja hatalom viszonylag nagyobb hányadát, pl. a 30%-át, és az említett 10 ellenhatalom osztozik a hatalom 70%-án. Vagyis egy-egy ellenhatalomra 7% hatalom jut átlagosan. És ha némely kivételes ellenhatalomra pl. 20% jut, az is jóval kevesebb, mint a 30%. Ez elég szignifikáns különbség, így fennmaradhat a főhatalom kormányzóképessége.
Normál esetben, ha a főhatalom, nem tesz hatalmas baromságokat, akkor a 70% ellenhatalom pártatlan, ill. lojális, ill. megosztott marad, nem fog össze, pontosabban minimum 25% a főhatalom mellett marad, és ezzel már a főhatalom kormányzóképes marad. Ha pedig az ellenhatalom 25%-a sem áll a főhatalom mellé, akkor a főhatalom csapnivaló és el is kell csapni. (Egyébként pedig az, még nem anarchia, hogy egy rossz vezetést akár idő előtt leváltanak, és újat választanak helyette.)
A diktatúrák (lehetnek azok belföldiek és külföldiek is) azonban úgy gondolják, hogy nekik jár, nekik kell a hatalom 60-80%-a, így egy-egy ellenhatalomra átlagosan 2-4% juthat.
Kétségkívül van egy ezrelék valószínűsége annak is, hogy a szegény belföldi főhatalom akarja csak a jót, és mindenki más rossz, gonosz, ráadásul össze is fognak. Így az a fránya 70% rossz ellenhatalom valóban legyőzheti jó főhatalmat. Csakhogy a történelmi tapasztalat és logika szerint is ennek az ellenkezőjére, sokkal nagyobb az esély. Vagyis, hogy a főhatalom a rossz, és bár az ellenhatalmak megosztottak, de a vészhelyzet miatt mégis bizonyos, ideiglenes szövetségbe tömörülve, legyőzik, legalábbis korlátozzák a rossz főhatalmat. Erre akkor van esély, ha a viszonylagos főhatalom aránya kb. 30%-os. 70%-os aránynál semmi esély nincs erre.
Ugyanakkor kétségtelen, az egyszerű logika szerint, a 10 ellenhatalom bármelyike (kivéve a népet) ugyanolyan eséllyel lehet rossz, mint a főhatalom. Többek között a külföld is képviselheti a rosszat.
És itt térjünk vissza a nemzeti önállóságra és a külföldre. A valós probléma tehát nem a frázisok mezején képződik, hanem az arányok problémája. Ki milyen arányban (és milyen formában és milyen szerepben) vegyen részt a hatalomban. A kiböffentett frázisokkal csak meggátolják, hogy a probléma átgondolásra kerüljön. Ha pedig végiggondoljuk, akkor a következő megállapításra juthatunk. Pl., ha külföld hatalma 20% és ráadásul magyarországi csatlósok aránya is 20%, akkor a külföld hatalma, nagyobb, mint a 30%-os főhatalomé. Azonban az sem mindegy, hogy fennmaradó 30% belföldi ellenhatalom hová áll. Mert ha a főhatalom mellé áll, akkor már 60% áll, 40%-kal szemben. Ezért amíg megvan azon arány, hogy az aktuális főhatalomé a hatalom 30%-a, és a független elfogulatlan belföldi ellenhatalomé a hatalom másik 30%-a, addig nincs okunk a nemzeti függetlenségért aggódni. Ellenben, ha a diktatórikus belföldi főhatalom megnyirbálja a belföldi elfogulatlan ellenhatalom hatalmát és leszorítja pl. 10%-ra, akkor bizony baj van. Mert akkor, vagy a diktatórikus (és valószínűleg rossz) belföldi főhatalom uralkodik rajtunk, a magyar népen, vagy egy lehetségesen számunkra kedvezőtlen, rossz külföldi hatalom uralkodik rajtunk.
Tisztelt Olvasó
Reméljük nem ijedt meg a tanulmány hosszától. Ez egy enciklopédikus jellegű tanulmány, ami annyit jelent, hogy néha, de inkább gyakran érdemes elővenni és olvasgatni, az ábrákat nézegetni.
Elnézést kérünk a helyesírási és egyéb hibákért. Folyamatosan korrigálunk.
Ez egy általános műveltségi szinten (középiskolai szinten), köznyelven írt, de szinte minden társadalmi, gazdasági problémakörre kiterjedő, enciklopédikus jellegű tanulmány. A problémákat az átlagember (az emberek többsége) szemszögéből, valamint elsősorban az értelmesebb jövő, az átalakítás szemszögéből közelíti meg.
Miért baj, ha valaki a jobb, értelmesebb jövőn, egy értelmesebb jobb rendszeren gondolkodik? Merthogy manapság ezt bajnak tekintik, rendszerellenességnek és a szinte tökéletes rendszer lebontásnak tekintik, a rendszerváltás gondolatát is „üldözik”. Szinte üldözik, miközben követniük és dicsérniük kellene, mert törekvés, akarat nélkül biztosan nem jöhet létre a jobb, értelmesebb jövő.
A rendszer, ami jelentősen meghatározza a mindennapi életet, akkor is alakul, ha azt gátolják, legfeljebb lassan, hektikusan, és rossz irányba alakul.
Tisztelt Hölgyem, Uram, a Vakitfed Néptársaság ajánlja e munkát, írást, egyéni állampolgári véleményt az Önök közösségének, vezetőinek, tagjainak, tanulóinak figyelmébe. Ez egy egyéni állampolgári vélemény (egyben az ország-vezetéshez szóló panasz és javaslatsor). A szerző, szerzők önálló véleményüket mondják el, a néptársaság vita és korrekció után, demokratikus döntéssel, egyetért e véleményekkel. A szerző, szerzők neve nem számít, mivel eme munkában, írásban, véleményben nincs rágalmazás, gyalázkodás, káromkodás, gyűlöletbeszéd, szándékos hazugság, tehát nincs miért, felelősséget vállalni. És nem kérünk semmilyen ellenszolgáltatást. Nem szeretnénk, ha bármi, akár a szerzők ismertsége, veszélyeztetné az elfogulatlanságot. A Vakitfed Néptársaság alapos vizsgálata után biztosíthatja Önöket, hogy e munka, írás, vélemény, a legteljesebb jóindulat, elfogulatlanság, társadalmi fejlődés, általános életszínvonal-fejlődés törekvésével jött létre.
Bárki tagja lehet a vakitfed demokratikus néptársaságnak, aki azt gondolja: jó lenne, ha az emberek színvonalasan, és elfogulatlanul politizálnának, mondanának véleményt a közügyekről. És, vagy azt gondolja: ha nem is értek egyet a tanulmánnyal, de érdemes nézegetni, olvasgatni és mások figyelmébe ajánlani, elgondolkoztatásra mindenképp alkalmas. És, vagy azt gondolja: jó lenne, ha létrejönne egy színvonalas internetes népszavazási, közvélemény-kutatási rendszer. A csatlakozás tehát fejben és nem papíron, adatokkal dől el, és nincs semmilyen kötelezettség, jogi szabályzat.
A társadalomfejlődéről való gondolkodásnak csak akkor van értelme, ha az nemcsak a múltról szól, de elsősorban a jövőről szól.
A szocializmus sem és a kapitalizmus sem jó rendszer. Lehetséges egy - kis és középvállalkozásokra, - arányos, jó államra, - igazságos, szabályozott (nem romboló) versenyre, - az anyagi fogyasztás helyett az igazságosságra, biztonságra, egyészségre, természetvédelemre, tudásra, innovációra, - erkölcsi és társadalomismeret oktatásra, - igazságos, arányos hatalmi, vagyoni hierarchiára, - közvetlen demokráciára - épülő új rendszer.
A pénz az egyén szempontjából lehet, hogy fogyasztást, hatalmat, vagyont adó papírdarab számsor, azonban a nemzetgazdaság, a világgazdaság szempontjából hosszabb távon, csak egy üres papírdarab, számsor, mert a termelés számít.
Sok érdekes könyv, film szól a manipulációról (Mátrix, Szép új világ, Kazohinia, 1984, A manipuláció tudománya, stb.), de mindezen többet nem kell elmélkedni. Ugyanis már előállítottak egy oly fokú érdektelenséget a közügyek vonatkozásában, hogy azt tesznek az emberekkel, amit akarnak. A felületes hevenyészett átgondolatlan egymás melletti elbeszélések tömege, a kaotikus megosztott állapot pedig felteszi az i-re a pontot. Ha figyelembe vesszük a lehetőségeket, és ha arányaiban nézzük, akkor a történelem során soha nem volt ennyire rossz a helyzet. Egy remény van, egy új „forradalmi” csoport kialakulása, akik hisznek a közvetlen demokráciában, és okosan tesznek is azért. Az alapokat pedig talán a vakitfed google oldalak alatt levő tanulmány adhatja.
Sajnálom a tehetséges mérnököket, kutatókat, újítókat és a lelkes természetvédőket, akik azt hiszik, a természetvédelem, környezetvédelem önmagában álló probléma.
1. Napjainkban már egy közepes járműgyártó cég (tehát sok cég) képes lenne arra, hogy sorozatban gyártson pl. egy elérhető áron megvásárolható, elektromos meghajtású, vagy azzal kiegészített kerékpárt, városi robogót, esetleg kisautót. Olyant, amelynek az üzemelése is, egyszerű és olcsó, egyszerűbb olcsóbb, mint a jelenlegi járművek. Ráadásul a környezetet is kevésbé szennyezné.
Megjegyzem, nemcsak járművekről van szó.
Képes lenne, ha kapna ehhez némi, elsősorban, állami segítséget. De nem kap segítséget. De talán még így is képes lenne, ha nem gátolnák. De gátolják, olyan jogi, szabályozási procedúráknak van kitéve, amit egyszerűen tud teljesíteni.
2. Talán Önöknek is feltűnt, hogy minden hírben vannak ilyen mondatok: ígéretes tervek vannak. Már jó úton halad a megvalósulás. Már elkészült a prototípus. Már elkészült egy kisebb széria. Stb., stb…
Csak azon állapot nem jött el, hogy az átlagos vásárló bemenjen a boltba, és elérhető áron tudjon magának pl. olyan járművet vásárolni, mely végsős soron (ha használati költséget is belevesszük) olcsóbb egyszerűbb, mint amit jelenleg kap. Vagyis a kicsik, közepesek gátolva vannak, a nagyok pedig nem gyártanak, csak ámítanak.
3. Mielőtt folytatjuk, nézzük meg, mi van jelenleg. Az egyik oldalon az átlagos vásárló oldalán, az emberek 95%-nak oldalán, egy hihetetlen kiszolgáltatottság, szinte rabság van, mert egyesek (a másik oldal) kénye-kedvére emelheti az olajárat, a benzinárat, az energiaárat, a közüzemi díjakat, a közlekedés árait és még sorolhatnám. Szóval a 95%-os oldal ráfarag. A másik oldal (egy szűk ezrelék, de ez érdekszféra azért tágabb) az emberek 5%-nak oldala pedig felettébb jól jár, főleg a nagyok (nagytőkések, stb.) szűk csoportja. (Az állami vezetés a nagytőke szövetségese, ill. kiszolgáltatottja.) Ennek a másik oldalnak (amely egyébként eldönti, hogy mi legyen) egyáltalán nem érdeke, hogy a jelenlegi helyzet, a hatalmas haszon helyzete, megváltozzon. Pl. az elektromos autó, sokaknak (valójában keveseknek) hatalmas veszteséget okozna.
4. Ilyen a piacgazdaság, a versenygazdaság - mondják sokan - csakhogy ez bla-bla. Piacgazdaság versenygazdaság (mely egyébként jó dolog) ott jöhet létre, ahol mind a kereslet (vásárlók), mind a kínálók (termelők) oldalán kicsik és közepesek vannak. Tehát a piacgazdaság, versenygazdaság legfőbb feltétele, hogy kis és közepes szereplőkből álljon. Amint a nagyok, nagyszereplők megjelennek (ráadásul nem korlátozzák őket), átveszik az irányítást és irányított gazdaság (nem piacgazdaság, versenygazdaság) lesz a gazdaságból. Ki kell hangsúlyozni: irányított gazdaság és nem piacgazdaság, versenygazdaság van. És ez nemcsak az árupiacra, hanem a pénzpiacra is vonatkozik.
5. Onnan folytatom, a nagyoknak nem érdeke, hogy a jelenlegi helyzet megváltozzon és „érdekes” módón érdemben nem is változik, mivel az olcsó, olcsó üzemeltetésű környezetbarát termékek nagysorozatú gyártása nem jött létre. A kis és közepes gyártókat pedig gátolják. Szóval puzzle darabok összeállnak. Csak még annak tisztázása hiányzik, hogy valójában meg lenne e, a technikai feltétel. Kijelenhetjük, hogy már vagy tíz éve az ember eljutott arra a technikai szintre, hogy pl. olcsó, olcsó üzemelésű, környezetbarát járműveket, nagy szériákban gyártson.
És így összeáll már a kép, amin egy felirat van: jelenleg egy nagyfokú időhúzás folyik, valójában a jelenlegi az irányítók számára felettébb előnyős helyzetet akarják fenntartani. És jó eséllyel még vagy 10 évig, vagy akár 50 évig is képesek az időt húzni.
6. Másfelől azzal sem megyünk sokra, ha majd a jövőben pl. az „olaj-meghajtású” autókat felváltják pl. az elektromos autók, mert akkor majd az áram ára (és vele sok ár, a közlekedés ára is) fog az egekbe szökni. Mi meg majd ott állunk, ahogy most is, és elmerengünk: most mi a nagy lófüstölőt csináljak a garázsban álló autómmal, és egyáltalán hogyan menjek el a munkahelyemre, vagy bárhová.
7. A természetvédelem a természetvédő technológiák, termékek akkor jönnek létre tömegesen, akkor lesz igazi természetvédelem, ha igazi piacgazdaság, versenygazdaság alakul ki. Ha majd a kis, ill. közepes szereplők dominálnak és nem a nagyok. Jelenleg egy nagyfokú időhúzás történik.
A többi pedig a vakifed oldalak alatt olvasható. Sajnálom a tehetséges mérnököket, kutatókat, újítókat és a lelkes természetvédőket, akik azt hiszik, a természetvédelem, környezetvédelem önmagában álló probléma.
Ha már az ember, tudatlan, elégedetlen, presztízsharcos, de mégis célokat kitűző porszem, akkor legalább próbáljon meg olyan célokat keresni, melyek esélyesen értelmesek. Az egyik ilyen esélyesen értelmes cél, a jobb értelmesebb rendszer kialakítása.
Az alapkérdés, hogy milyen sportra hasonlítson az emberi élet. A rendszer milyen sportot írjon elő? Ha minden szabálytalanság meg van engedve, akkor kevesen érnek a célba, de annál több lesz a sérült. Mi egyénileg is könnyebben kerülhetünk a sérültek közé. Ezért persze a szabálytalanságokat erősen korlátozni szükséges, a békés teljesítmények érvényesüljenek, de az sem mindegy milyen a díjazás. Még ha szabályozott és egyenlő esélyű is a verseny, akkor is kegyetlenné válik, és a többség sérül, ha az első helyezet „királyságot” nyer, az utolsók pedig nyomort és rabságot kapnak. Nemcsak egyéni, de csapatversenyek (családok, közösségek, nemzetek, stb.) is vannak. A csapattagok belső versenye még korlátozottabb lehet. Ugyanakkor az emberiség egyfajta nagy csapat. Ugyanakkor addig nem lehet elmenni, hogy a verseny, megszűnjön verseny lenni.
Egyébként pedig szeretetet adni és kapni jó érzés.
Lehet hogy körülöttünk levő világ nem valóságos, azt sem tudjuk, milyen a valóságos világ. Az érzéseink azonban valóságosak, a testi, lelki fájdalmakat, örömöket átéljük. És az önzőségünk, önzetlenségünk is valóságos. Ugyanakkor a legvalószínűbb valóságot kell elfogadnunk valóságnak, és ez az, hogy sokmilliárdan egymáshoz hasonlóak vagyunk, és az hogy az élet lehet jobb, kellemesebb, kevesebb fájdalom, több öröm lehet benne. És az is a legvalószínűbb valóság, hogy át kell alakítani az olyan rendszert, melyben mi magunk is, és a családunk is könnyebben kerülhet a sérültek (testi, lelki fájdalmak növekedése, örömök csökkenése) közé.
És az is a legvalószínűbb valóság, hogy az illúzió, a mese, az álom, a műviség, a tudatmódosítás, pl. az alkohol, kis mértékben gyógyszer, nagymértékben (nem orvosság), de méreg. És talán idevehetjük a szexet, a humort, a testi anyagai javak imádatát, egyéb szenvedélyeket is. Ezek olyan teák, melyekből időnként, enyhítésképpen felhajthatunk egy-egy pohárral, (nem egyformán veszélyesek), de ha fő-gyógyszerként használjuk, akkor egyfelől a káros mellékhatások miatt, másrészt az igazi gyógykezelés elhanyagolása miatt, mindenképpen ráfaragunk.
Az illúzió, bárhogyan is hozzuk azt létre, kevésbé valószínű (mindig minden a mi eszünkbe, a mi érzéseinkbe realizálódik), mint a legvalószínűbb valóság (lehetünk betegek, meghalhatunk, a gyereknevelés fontos szép hívatás, az érdekes hasznos munka fontos, az igazságosság, biztonság, önrendelkezés fontos, stb., mindezt jelentős részben a rendszer határozza meg).
Részletek a tanulmányból.
Tartalmilag nem, de ebben a megfogalmazásban kimaradt részek a tanulmányból.
Az állam és a verseny.
1. Az igazságos szabályozott és arányos, (nem kegyetlen) díjazású versenynek az élet, a társadalom minden területén fenn kell maradni, mert a hasznos teljesítmények, munkák alapján kell értékelni. (Verseny mindig kialakul, legfeljebb az igazságtalan szervezetlen harc lesz.) Hasznos teljesítmény, munka, amelyik emeli a szélesebb értelmezésű életszínvonalat, vagyis emeli a biztonság, az igazságosság, a rend, az önrendelkezés, a demokrácia, az egészség, a természetóvás, a tudás, a „hasznos” szórakozás, pihenés (a kultúra) és az anyagi testi jólét színvonalát. (Szükségletek arányos kielégítése. A helyes értékrend, vagyis az állampolgároknak is van feladatuk, nemcsak az államnak. )
2. A felsoroltak közül a biztonság, az igazságosság, a rend, az önrendelkezés, a demokrácia, az egészség, a természetóvás, a tudás, a szociális szolgáltatások, legfőbb külső cégszerű szolgáltatója az állam lehet. (Idevehető többek között még az olcsó tömegközlekedés és az alapvető tudományos kutatások, fejlesztések területe is. Az állami területeket kijelöli: amit a magángazdaság nem akar, vagy nem tud igazságosan, jól, valamint bizonyos szabadságot igénylő, igazságos versenyben megoldani.) Több okból, lehet csak az állam, de leginkább azért, mert ezen szolgáltatások nem kötődhetnek fizetőképes keresethez, a gyerekeknek, betegeknek időseknek, szegényeknek, stb., is meg kell kapniuk ezen szolgáltatásokat. (Alapvető emberi jogok.) A szociális szolgáltatások lényege, hogy bizonyos alacsony szintű anyagi, testi jólétet minden embernek el kell érni.
A magángazdasági szolgáltatások, túl azon, hogy azok is a termelő szolgáltató cégek versenyei, de a másik oldalon fizetőképes keresethez kötődnek. A magángazdasági verseny része az állampolgárok jövedelemszerző versenye, melynek szintén igazságosnak, arányosnak kellene lenni.
3 Az állami intézmények (intézmények, hatóságok, hivatalok, polgármesteri hivatalok, vállalatok, beleértve parlamentet és a kormányt is) versenye nem kötődhet a fizetőképes keresethez, ráadásul általában „monopolhelyzetben” vannak, de azért az intézményeknek versenyezniük kell: az előző vezetéshez képest, a korábbi teljesítményükhöz képest, a külföldhöz képest, az elvárható teljesítményhez képest, a hasznosan kitöltött munkaidőhöz képest. (Általában a rájuk bízott szolgáltatásterület színvonala mekkorát emelkedik. Bizonyos részben ki lehet alakítani az állami intézmények egymás közötti versenyét, és a dolgozók versenyét is.) Tehát egy ilyen objektív versenymérést kell létrehozni. Az állam berkein belüli verseny résztvevői az állami dolgozók, vezetők és az intézmények. (Az állampolgárok, nem résztvevők, legfeljebb annyiban, hogy spórolhatnak bizonyos állami szolgáltatások igénybevételével.) A díjazásra még visszatérünk.
4. Az állam berkein levő verseny legfontosabb feltétele, hogy a működés és az arányos díjazás (állami jövedelmek) biztosítva legyenek, vagyis az állam megfelelő nagyságú legyen, megfelelő munkát, eszközt, pénzt kapjon. Az állam végzi a legfontosabb szolgáltatásokat.
Továbbá az állam saját magát köteles helyesen működtetni, de a magángazdaságot, a civil szférát pedig, a megfelelő önrendelkezés megadása mellett köteles a helyes működésbe terelgetni.
Továbbá csak akkor alakulhat ki verseny, ha az állam nem az uralkodó osztályt szolgálja, magát sem véli uralkodó osztálynak, hanem a népet, a lakosságot, az emberek döntő többségét szolgálja.
5. Az állami berkein belül versenyeznek az állami dolgozók, az állami vezetők, az állami intézmények. A díjazás egyik oldala a jövedelem, az erkölcsi elismerés, a másik oldala a leváltás, a menesztés. (Adott esetben a jogi szankció. A korrupciót is meg kell szüntetni.) A legfontosabb azonban az állami vezetők (felső és közép) leváltása, menesztése, a már említett objektív versenymérés alapján. Ugyanakkor az állami vezetők (felső és közép) kiválasztó rendszerének is objektívan, jól kell működnie, ez a vezetőaspiránsok igazságos, szabályozott versenye.
6. A kialakítható állam berkein belüli verseny biztosítja a fejlődést és a hatékony működést, ha létrejön a megfelelő verseny, akkor a fejlődés és a hatékonyság is, nagyobb részt biztosítva van.
Tisztelt Olvasó az ilyen felsorolások meglehetősen közhelyesnek tekinthetők, mindaddig, amíg fel nem tesszük a kérdést: mi van most? Jelenleg, ezen közhelyek megvalósulnak?
Jelenleg nem kap elég munkaerőt, eszközt, azaz pénzt az állam, ez egy alapvető probléma. Jelenleg nincs objektív versenymérés, a vezetők objektív leváltása már ezért sem megoldott. Ez egy másik alapvető probléma. És még lehetne sorolni. Tehát, ha annyira közhelyesek, akkor, tessék kérem megoldani. És miért ne lehetne megoldani. Tisztelt Olvasó, nem higgye el a megoldhatatlanság azon ezer érvét, amelyet ilyenkor kezdenek el sorolni azok, akiknek nem jönne jól a változás, többek között az állami vezetőkre gondolok. Nem lehet megoldani, vagy nem akarják megoldani, ez két különböző dolog.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. In tincidunt nisl felis. Praesent laoreet mollis justo id ornare. Curabitur congue, odio vel faucibus interdum, felis magna euismod ante, id dignissim lectus libero id nisl. Nunc justo arcu, eleifend in congue id, tempus et lorem. In ultricies tincidunt posuere. Duis ut commodo urna. Vestibulum tellus felis, faucibus eget blandit eu, egestas eu mi. Proin posuere adipiscing mollis. Nam sit amet neque erat. Nulla ac fringilla est. Suspendisse lacinia cursus imperdiet. Maecenas id ultricies eros. Mauris lacinia nibh et nunc porta laoreet facilisis ipsum consequat. Praesent id felis in ligula vestibulum hendrerit. Suspendisse tincidunt velit ut mi bibendum nec commodo sem consequat.
A üggyel kapcsolatos illeték nagyságát soknak, az illetékmentesség határát alacsonynak tartom, nem tudom kifizetni az illetéket =
Page updated
Google Sites
Report abuse