Archív Komárno uchováva a sprístupňuje dokumenty pochádzajúce z činnosti orgánov štátnej správy, súdnictva, finančnej správy, škôl, cechov, spolkov a iných spoločenských, hospodárskych, kultúrnych, politických a záujmových organizácií. Medzi najvýznamnejšie fondy s vysokou kultúrno-historickou hodnotou patrí bezpochyby Magistrát mesta Komárno z rokov 1277 – 1922. Jeho cennou súčasťou je súbor 71 privilegiálnych listín vydaných pre meštiansku komunitu uhorskými panovníkmi, najvyššími krajinskými hodnostármi, ale aj pápežom. Stredoveké a novoveké listiny tvoria dovedna fondové oddelenie z časového obdobia rokov 1277 až 1838. Celkový rozsah fondu je 850 bm. Okrem zmienených listín sú v ňom zastúpené úradné knihy, registratúrne pomôcky, spisy a plány s technickými nákresmi. Od roku 1587 sa zachovali meštianske protokoly, ktorých obsahom sú zápisnice zo zasadnutí magistrátu, kúpnopredajné zmluvy, pamätné zápisy, odpisy mandátov a privilégií a do 18. storočia aj súdne záležitosti. Významným pramenným zdrojom sú aj knihy štatútov, knihy normálií, intabulácie, pozemkové knihy, hospodárske a daňové súpisy, účtovné knihy, cechové artikuly a vandrovné knižky tovarišov. V archíve sa nachádza aj fond Mestečko Gúta (dnešné Kolárovo), ktorý sa torzovito zachoval od stredoveku do 20. storočia.

Skladba archívnych fondov spravovaných archívom odzrkadľuje jeho územnú pôsobnosť. V archíve sa nachádzajú písomnosti úradov okresnej, ako aj miestnej štátnej správy a samosprávy, písomnosti okresných súdov, prokuratúr a verejných notárov pôsobiacich v Komárne a v Hurbanove. K najvýznamnejším prameňom, ktoré sa zachovali k dejinám štátnej správy v okrese, sú fondy Okresných úradov (OÚ) v Komárne a Hurbanove z rokov 1923 – 1938. Fond OÚ v Hurbanove sa síce zachoval torzovito, ale fond OÚ v Komárne obsahuje dokumenty o riešení finančných a právnych záležitostí, o schvaľovaní štatútov obcí. Zachovali sa rozpočty a záverečné účty obcí. Významnými zdrojmi informácií sú situačné správy za okres, ktoré boli vypracované na základe hlásení notárskych úradov a četníckych staníc o politickej a hospodárskej situácii v obciach okresu. Fond Hlavnoslúžnovský úrad v Komárne z rokov 1939 – 1945 dokumentuje situáciu v okrese Komárno v období II. svetovej vojny, počas maďarskej správy tohto územia. Z novších mestských fondov je v archívnej úschove niekoľko súborov. Fond Obecný notariát mesta Komárno pochádza z rokov 1923 – 1938. Jeho rozsah je 49,30 bm. Vo fonde sa zachovali úradné knihy, registratúrne pomôcky a najmä spisy. Fond Municipálne mesto Komárno z rokov 1939 – 1945 s rozsahom 34 bm obsahuje úradné knihy, registratúrne pomôcky a spisy.

Cennými prameňmi pre štúdium regionálnych dejín sú dokumenty notárskych úradov jednotlivých obcí, respektíve obvodných notárskych úradov, pôsobiacich vo viacerých lokalitách na území dnešného Komárňanského okresu, zachovaných spravidla od polovice 19. storočia až do roku 1945.

Dôležitými prameňmi povojnovej histórie okresu sú fondy Okresný národný výbor (ONV) v Hurbanove z rokov 1945 – 1960 a ONV v Komárne z rokov 1945 – 1990, fondy Mestských národných výborov (MsNV) v Komárne, v Hurbanove a Kolárove a miestnych národných výborov (MNV) v okrese Komárno. Bohatým zdrojom informácií sú najmä zápisnice zo zasadnutí pléna a rady okresného národného výboru ako aj zápisnice zo zasadnutí orgánov konkrétnych MsNV a MNV. Na spomenutých zasadnutiach boli riešené otázky týkajúce sa správy okresu ako aj otázky jeho rozvoja. Písomnosti MsNV a MNV obsahujú pramene k dejinám poľnohospodárstva, priemyslu, školstva, kultúry, športu, zdravotníctva, t. j. k všetkým oblastiam verejného života v obciach a mestách okresu. Od roku 1990 dochádzalo v dôsledku spoločenských zmien k reorganizácii štátnej a miestnej správy. Vznikli okresné úrady, obecné úrady, neskôr obvodné úrady a rôzne úrady špecializovanej štátnej správy. Archív už postupne preberá aj archívne dokumenty uvedených úradov. ktoré využívajú bádatelia na štúdium najnovších dejín nášho regiónu.

Nezanedbateľným zdrojom informácií sú písomnosti finančných inštitúcii pôsobiacich v regióne, písomnosti priemyselných a družstevných podnikov, ako aj fondy okresných orgánov politických strán a spoločenských organizácií. Rozsiahlu skupinu tvoria písomnosti škôl, školských zariadení a inštitúcií školskej správy. Pozoruhodný je najmä fond Rímskokatolícke gymnázium benediktínov v Komárne 1778 – 1945. Zastúpené sú aj písomnosti z oblasti zdravotníctva sociálnej starostlivosti. Archív má v úschove aj osobné fondy, písomnosti cechov spolkov a záujmových organizácií pôsobiacich na území okresu, zaujímavú zbierku listín a máp a plánov, plagátov a letákov a typárií a pečatidiel.

A Komáromi Fióklevéltár elsődleges feladata a járás területén működő állami szervek, bíróságok, pénzügyi és oktatási intézmények, céhek, egyesületek és más társadalmi, gazdasági, kulturális, politikai és érdekszervezetek működéséből létrejött dokumentumok megőrzése, feldolgozása és kutathatóvá tétele. A levéltár legértékesebb fondjai közé Komárom Szabad Királyi város (1277 – 1922) iratanyagát soroljuk. A fondban 71 kiváltságlevél található. Ezeket az uralkodó, néhány magas rangú országos tisztviselő, illetve maga a pápa adta ki a polgárok részére. A középkori és az újkori oklevelek együtt egy külön fond részleget képeznek (1277 – 1838). Komárom Szabad Királyi Város fondjának a terjedelme 850 ifm. Az okleveleken kívül hivatali könyveket, nyilvántartási segédleteket, iratokat, terveket és tervrajzokat tartalmaz. A városi tanács jegyzőkönyvei 1587-től maradtak fenn és a városi tanács üléseiből keletkezett bejegyzéseket, adásvételi szerződéseket, mandátumok és kiváltságok hiteles másolatait, illetve a 18. századig bírósági ügyeket is tartalmazzák. Fontos forrásnak tekinthetjük a szabályzatokat és szabályrendeleteket is, betáblázásokat, telekkönyveket, gazdasági – és adóösszeírásokat, adókönyveket, céhszabályzatokat és a legények vándorkönyveit. A levéltárban Gúta mezőváros iratanyaga is megtalálható. Sajnos ez az anyag csak töredékesen maradt fenn a középkortól a 20. századig.

A szlovákiai levéltárakban található levéltári fondok összetétele tükrözi területi hatáskörüket.

A Komáromi Fióklevéltárban a helyi állami közigazgatás és önkormányzatok, járási bíróságok, ügyészségek és közjegyzők (Komáromban és Ógyallán tevékenykedők) iratai találhatóak meg. Az állami közigazgatás megismeréséhez a két világháború közti időszakban (1923 – 1938) a legfontosabb fondok közé a Komáromi és Ógyallai Járási Hivatal iratanyagát soroljuk. Az Ógyallai Járási Hivatal iratanyaga csak töredékesen maradt fenn, azonban a Komáromi Járási Hivatal gazdag iratanyaga sok érdekes információt rejt. Tudomást szerezhetünk belőle a járásban felbukkanó pénzügyi, illetve jogi problémákról és megoldásukról, a környező falvak szabályrendeleteinek és zárszámadásainak elfogadásáról. Rendkívül érdekes és fontos dokumentumok közé tartoznak a csendőrségek és jegyzők által benyújtott jelentések alapján kidolgozott helyzetjelentések a járás területéről, amelyekben a politikai és gazdasági viszonyokról szerezhetünk tudomást.

A Komáromi Főszolgabírói Hivatal fondja (1939 – 1945) a második világháborús évek történéseit dokumentálja, amikor Komárom Magyarország részét képezte. A városi fondok közül értékes információkkal szolgál a Komáromi Jegyzőség iratanyaga (1923 – 1938) melynek terjedelme 49,30 ifm. A kutatást segítik a fennmaradt hivatali könyvek, nyilvántartási segédleteket és a gazdag iratanyag. Komárom Törvényhatósági jogú város anyaga (1939 – 1945) melynek terjedelme 34 ifm. a második világháborús város életét dokumentálja.

Nagyon értékes fondok közé, a helytörténeti kutatást illetően, a közjegyzőségek és a körjegyzőségek működéséből keletkezett iratanyag tartozik. Ez az iratanyag a 19. század felétől 1945-ig maradt fenn.

A második világháború utáni események megismerésére a Járási, Városi és Helyi Nemzeti Bizottságok iratanyaga szolgál (mint pld. az Ógyallai Járási Nemzeti Bizottság 1945 – 1960, Komáromi Járási Nemzeti Bizottság 1945 – 1990, Komáromi Városi Nemzeti Bizottság, Ógyallai Városi Nemzeti Bizottság, Gútai Városi Nemzeti Bizottság,..). Az információkat legfőképpen a plénum és a tanács jegyzőkönyveiből kutathatjuk. A jegyzőkönyvekben a járás igazgatásáról és fejlődésének módjairól szóló tárgyalások találhatóak. A városi és a helyi nemzeti bizottságok anyagában az egyes városok és falvak mindennapjairól tudhatunk meg információkat – hogyan működött a mezőgazdaság, az iskolaügy, az ipar, a kultúra, a sport és az egészségügy, tehát a teljes közéletet érintő szféra.

1990-től a társadalmi változások miatt az államigazgatás és a közigazgatás fontos változásokon ment keresztül. Megalakultak a járási, községi és más helyi szintű állami hivatalok. Fokozatosan ezeknek a hivataloknak a működéséből keletkezett iratanyag is átkerül a levéltár megőrzésébe. Ez az iratanyag kiváló a régió legújabb történelmének kutatására.

Nem feledkezhetünk meg azonban a pénzügyi intézmények, gazdasági és ipari vállalatok, valamint a politikai pártok helyi szervezeteinek és társadalmi szervezetek iratanyagáról sem. Terjedelmes csoportot képez az egyes oktatási intézmények iratanyaga. Nagyon érdekes főleg a Komáromi Bencés Gimnázium fondja (1778 – 1945). Új információkat tudhatunk meg az egészségügy, illetve a szociális ellátás fejlődéséről is. A levéltárban személyi fondokat, céhek, érdekszervezetek, egyesületek iratanyagát, plakátokat, röplapokat és pecsétgyűjteményeket is találhatunk.