september 2011
Erb mesta Komárno • Komárom város címere
výstava • kiállítás
Náplňou výstavy bol erb mesta Komárno počas piatich storočí jeho preukázateľnej existencie, so zreteľom na mestský znak znázorňovaný na zachovaných sfragistických pamiatkach, deponovaných v komárňanskej pobočke Štátneho archívu v Nitre, vo fonde Magistrát mesta Komárno. Motív mestských hradieb z pečatného poľa na historických pečatiach mesta Komárna od 15. storočia, kedy sa datujú prvé dve mestské typáriá, prešiel istým vývojom a do dnešného dňa je súčasťou erbu mesta. Medzi vôbec prvé používané mestské symboly v dejinách Uhorského kráľovstva, patrí zobrazenie opevnenia a na našom území ide o pečate Bratislavy a Banskej Štiavnice, teda lokality ktoré sa pomerne v skoršom období vyvinuli na mesto v plnom význame slova. Podľa súborných prác venovaných mestskej a obecnej heraldike existuje na Slovensku 26 miest a obcí, ktoré majú vo svojom erbe motív opevnenia. Jedným z nich je aj Komárno, ktoré svoj symbol preukázateľne začalo používať v 15. storočí. K najstarším dvom exemplárom typárií, nenachádzame v prameňoch žiadne bližšie informácie. Odtlačok prvého z nich sa nám zachoval vďaka anonymnému mestskému archivárovi, ktorý na kartónový papier odtlačil najpravdepodobnejšie koncom 19. storočia, zrejme všetky v tom čase dostupné pečatidlá mesta. Druhé z najstarších pečatidiel používalo mesto ešte v prvej polovici 17. storočia, o čom svedčia oba nájdené odtlačky pečate z rokov 1626 a 1644. O ďalších dvoch pečatidlách mesta máme podstatne viacej informácií. Prvé z nich bolo zhotovené na objednávku richtára Imricha Görza Jánom Ermanom v roku 1604. Druhé pochádza z roku 1699 a bolo zhotovené anonymným kovorytcom s iniciálami S.P. v období keď bol komárňanským richtárom Pavol Zamboldt. Obe pečatidlá sú uložené v zbierkach Maďarského národného múzea v Budapešti, o čom podal správu prof. J. Novák v roku 1956. Oproti starším, strohým a jasným znázorneniam mestského znaku dochádza v privilégiu Márie Terézie zo 16. marca 1745 k markantnej zmene v jeho znázorňovaní. Namiesto erbovej miniatúry je v tejto listine pripomínajúcej armáles zobrazená pečať so znakom a s latinským kruhopisom. K dovtedajšiemu trojvežovému opevneniu, ktoré sa používalo od 15. storočia pribudla zelená pažiť so sútokom dvoch riek. V archívnych materiálov, ktoré dokumentujú celý záverečný proces povýšenia mesta, sa však bohužiaľ nedozvedáme žiadnu konkrétnu pohnútku tohto doplnenia erbu. Môžeme sa domnievať, že išlo skôr o iniciatívu percipientov, aby bol mestský erb unikátny a dostatočne odlišný, alebo snáď charakterizoval mesto vzhľadom na jeho geografickú polohu na sútoku riek. Medzi rokmi 1745 a 1838 sme zaevidovali na dobových dokumentoch dve rôzne mestské pečatidlá, ktoré si Komárno nechalo zhotoviť po udelení výsad slobodného kráľovského mesta a používalo ich do 40. rokov 19. storočia. Z roku 1858 sa nám zachovalo v archíve, z hľadiska zobrazenia mestského symbolu pozoruhodné pečatidlo miestneho policajného úradu. V jeho erbovom poli absentuje pažiť a sútok dvoch riek a šrafy pečatného poľa poukazujú podľa heraldických pravidiel na modrú farbu, namiesto od roku 1745 zobrazovanej červenej. Podobné šrafovanie majú však aj oba exempláre pečatidiel a tiež erbové zobrazenia v záhlaví dokumentov, počnúc prvým decéniom 20. storočia do roku 1918. Pri jednom pečatidle a na záhlaviach dokumentov však dochádza k odchýlke v erbovom zobrazení. V mieste, kde sa predtým kládol sútok riek sa objavujú ryby a na pažiť sú položené dve prekrížené olivové ratolesti. Po zmene štátneho zriadenia a štatútu mesta, počas prvej ČSR môžeme zaznamenať nadväznosť na doposiaľ používaný mestský symbol. V pečiatke mesta Komárno, s dvojjazyčným kruhopisom je situované opevnenie s tromi zastrešenými vežami s dvomi hviezdami na krajoch prostrednej z nich. V období pričlenenia Komárna do Maďarského kráľovstva v rokoch 1938-1945 sa mestská samospráva vrátila k používaniu pečiatok z druhého decénia 20. storočia. Podľa právneho úzu po roku 1945, mesto svoje uznesenia začína potvrdzovať pečiatkou so štátnym znakom. Erb Komárna sa na úradných písomnostiach vyskytuje sporadicky, zväčša v záhlaví dokumentov vydaných predsedom MsNV. Predstavitelia mesta sa v roku 1967 priklonili k návrhu prof. Jozefa Nováka a akad. maliara Jána Šveca a takmer na dve desaťročia prijali erb, ktorý rešpektoval všetky heraldické pravidlá a priamo nadväzoval na najstarší symbol mesta z 15. storočia. Jeho použitie sme však zaznamenali iba v kronikárskych záznamoch a propagačných materiáloch o meste. Dňa 20. decembra 1983, bolo plénom Mestského národného výboru v Komárne po predchádzajúcich prerokovaniach prijaté uznesenie, na základe ktorého sa mesto vrátilo k používaniu erbu, tak ako mu bol pridelený Máriou Teréziou.
-lp-
A Nyitrai Állami Levéltár komáromi kirendeltségében, a városi tanács fondjában szfragisztikai emlékműveken őrzött városi embléma ábrázolásaként és 5 évszázados fenállásának megemlékezésére jött létre az a kiállítás, melynek tárgya a Komárom város címere volt. A 15. századtól, az első két várospecsét keletkezésétől számítva, amíg eljutott Komárom város történelmi pecsétjein található városfalvak motívumai bizonyos fejlődésen ment keresztül és a mai napig a város címerének részét képezi. A Magyar Királyság történetében elsőként használt városi szimbólumok közé tartozik az erődítmények ábrázolása, mint Pozsony és Besztercebánya pecsétjei, amelyek a szó szoros értelmében viszonylag legkorábban fejlődtek városokká. A szlovákiai arisztokratikus címereket tanulmányozó városi és önkormányzati csoportmunkák szerint 26 olyan város és falu található, amelyek címerében erődítmények motívuma szerepel. Komárom egyike e városok közül, amely bizonyíthatóan a 15.században kezdte használni szimbólumát. A rendelkezésünkre álló forrásainkban semmilyen közelebbi információt nem találunk a két legrégebbi pecsét példányáról. Közülük az első pecsét lenyomatot egy névtelen városi levéltárosnak köszönhetjük, aki nagy valószinűséggel a 19. század végén nyomtatta kemény karton papírra az akkoriban elérhető összes városi pecsétet. A város a 17.század első felében még használta a második legrégebbi pecsétet, amelyet az 1626 és 1644 években talált kettő darab lenyomat bizonyít. Lényegesen több információval rendelkezünk a város másik két pecsétjéről. Az elsőt Görcz Imre polgármester Erman Jánossal együtt rendelte meg a 17.század elején, 1604–ben. A második egy névtelen fémmetsző S.P. kezdőbetűivel ellátott pecsét volt abból az időből amikor Zamboldt Pál volt a város polgármestere, vagyis a 17. század végéről, 1699-ből. Mindkét pecsét a Budapesti Magyar Nemzeti Múzeum gyűteményét képezi, amelyről 1956-ban prof. Novák J. adott információt. Mária Terézia 1745 március 16-án kiadott kiváltságoslevele alapján a városi címer markáns változáson esett át ellentétben a régi, szigorú és egyértelmű ábrázolásával szemben. Ebben a hivatalos levélben a címer miniatűrjét felváltja egy emblémával és latin körrel ellátott pecsét. A 15.századtól használt 3 tornyos erődítményt kiegészíti a két folyó torkolatánál létrejött zöld pázsit. A címer e szerinti változtatásáról a város végső fejlődését bemutató levéltári anyagokban sajnos nem találhatók konkrét előrelépések. Ez által egy egyedi és eléggé eltérő városi címert kaptunk ami talán képet ad a város két folyó torkolatánál való földrajzi elhelyezkedéséről. Az 1745 és 1838 közötti megőrzött iratokban kettő különböző városi pecsétet jegyeztek föl, amelyeket Komárom városa a szabad királyi kiváltságok megadása után készített és a 19.század 40-es évekig használta. A város szimbóluma szempontjából a levéltárban sikerült megőriznünk az 1858 évből eredő figyelemreméltó helyi rendőri pecsétet. 1745-től a címeren hiányzik a zöld pázsit, két folyó torkollata, a pecséten lévő csíkozást a megszokott piros szín helyett a kék szín árnyalata váltja fel.
A 20. század első évtizedétől egészen 1918–ig már megjelenik az iratok fejlécén a címer ábrázolása, ahol a pecsét mindkét példányán hasonló csíkozás található. Azonban az iratok fejlécén található címeren és az egyik pecséten is eltérést fedezhetünk fel. A korábbi pázsiton két keresztezett olajágat helyeztek el, ott ahol a folyók összefolyása ábrázolódott felcserélődött és halak láthatóak helyette. Az eddig használt városi szimbólummal való kapcsolatot először a Csehszlovák Köztársaság idején, az államalapítás és a város státusának megváltozása után rögzítettük. Komárom város pecsétjén látható az erődítmény háromtornyú alakja két csillaggal a közepén és kétnyelvű körirattal. A 20.század második évtizedétől kezdve, az 1938 – 1945 években a Komárom város Magyar Királysághoz való csatlakozásakor a városi önkormányzat visszatért a pecsétek használatához. A város a törvényes testületi ülésein hozott jogerős határozatait 1945 után állami jelképpel ellátott pecsétekkel erősítette meg. Többnyire a városi nemzeti bizottság elnöke által kiadott hivatalos okmányok fejlécein szórványosan jelenik meg Komárom város címere. 1967 – ben prof. Novák József és Švec János akadémiai festő által tett ajánlat szerint a városi képviselők, betartva az összes kiadott címertani szabályokat, ami a 15. századtól kapcsolódik a város legrégebbi szimbólumához, majdnem két évtizedre előre elfogadták a címert. Feljegyzéseket róla, annak használatáról csak a városról szóló promóciós anyagokban és a krónikákban találunk. Az előző tárgyalásokat követően 1983 december 20.–án a komáromi városi nemzeti bizottság testülete elfogadta azt a rendelkezést, miszerint a város visszatér a korábban Mária Terézia által kiadott rendelet szerinti címer használatához.