26. - 27. 9. 2018

Koncom septembra sa už tradične ako po uplynulé roky uskutočnilo v poradí ôsme odborné sympózium v rámci vyššie uvedenej pravidelnej série podujatí organizovaných Komárňanským archívom, pracoviskom MVSR, Štátneho archívu v Nitre. Tohtoročná téma „Voda v dejinných súvislostiach“, bola venovaná prírodnému živlu, ktorý v každom historickom období zasahoval do životov ľudí. Hostiteľom tohto ročníka Komárňanských kolokvií sa stalo opätovne Podunajské múzeum v Komárne. Zvolená problematika oslovila viacerých odborníkov z vedeckých, edukačných inštitúcií a archívov. Počas dvoch dní rokovania odznelo dovedna 21 prednášok v slovenskom, maďarskom aj českom jazyku, ktoré si vypočulo početné auditórium.

Na úvod podujatia, 26. septembra 2018, došlo k slávnostnému udeleniu Pamätnej plakety III. stupňa Komárňanských kolokvií historikov a archivárov. Prípravný výbor podujatia ňou dekoroval za chvályhodné zásluhy a mnohostrannú pomoc doc. PhDr. Vladimíra Segeša, PhD. Po slávnostnom úvode sa ujal slova prvý laureát z Vojenského historického ústavu, ktorý vo svojom príspevku Vojaci na Dunaji, priblížil v širšom časovom rozpätí významnú úlohu druhej najdlhšej rieky Európy v dejinách vojenstva. Poukázal na dôležité momenty v staroveku, z obdobia Rímskej ríše, stredoveku, novoveku počas protiosmanských bojov a napokon aj z polovice 18. storočia, počas panovania Márie Terézie. Objasnil na pozadí historického vývoja poslanie a druhy vojenských síl a lodníctva na Dunaji. Ďalšie dve prednášky na podujatí predniesli pracovníci Historického ústavu Slovenskej akadémie vied. Viliam Čičaj v príspevku Povodne v novovekej publicistike, analyzoval spravodajstvo o týchto živelných pohromách na stránkach dobovej tlače a ich vplyve na čitateľskú verejnosť. Všímal si pritom vývoj sprostredkovania tohto typu informácií, v 16. storočí na letákoch a postupne v 17. storočí v periodickej tlači. Daniela Kodajová v prednáške pod názvom Rieky a vymedzovanie národného územia, priblížila jeden z aspektov slovenského nacionalizmu 19. storočia. Bolo to vymedzenie a privlastnenie si územia, poeticky vyjadrené „Od Dunaja k Tatrám“, ktorým sa nahrádzal dnešný názov Slovensko. Autorka zdôraznila, že rieky v ktorých okolí Slováci po stáročia kultivovali svoj životný priestor, boli významným hraničným znakom národného územia. Na podujatí odznela aj prednáška Petra Chrastinu z Univerzity Cyrila a Metoda v Trnave, ktorý sa v spoluautorstve s Erikou Juríkovou z Trnavskej univerzity zaoberal riečnou sieťou vybraného potoka, pod názvom Potok Szeptencz ‒ pochybenie alebo... ? (rekonštrukcia riečnej siete povodia potoka podľa Vedomostí M. Bela). Dospel k záveru, že aj napriek pochybeniam je výklad Mateja Bela o zmieňovanom potoku originálny a v mnohom preukazný. Belovým opisom riečnej sústavy a vodných zdrojov Uhorska sa v ďalšom príspevku zaoberal Imrich Nagy z Univerzity Mateja Bela v Banskej Bystrici (Voda ako živel i zdroj prosperity vo Vedomostiach Mateja Bela). Autor poukázal na úvahy o stave a možnostiach hospodárskeho využitia riek v ktorých M. Bel videl potenciál na hospodárske napredovanie a rozkvet menej rozvinutých častí Uhorska. Na úvod ďalšieho bloku prednášok vystúpil Peter Keresteš zo Štátneho archívu v Nitre s príspevkom Regulačné úpravy na dolnom toku rieky Hron v 18. a 19. storočí. Účastníkov oboznámil s organizovanými počiatkami regulačných úprav na dôležitom riečnom koridore, pričom sa bližšie zameral na prechod v Starom Tekove s dreveným mostom. Po ňom vystúpila Mária Zacharová zo Štátneho archívu v Trnave s prezentáciou Lodné mlyny na rieke Morava, ktoré chronologicky situovala do obdobia od polovice 18. do 20. rokov 20. storočia. Autorka v rámci príspevku mlyny lokalizovala a všímala si ich stav v rôznych časových obdobiach, zachytila rozvoj aj úpadok tejto súčasti hospodárskeho využívania rieky Morava. V ďalšej prednáške vystúpil Dalibor Státník zo Státního oblastního archivu v Praze, Státního okresního archivu v Mělníku (K pokusu o „disciplinaci“ vody na přelomu 19. a 20. století pod Mělnickým zámkem. Uplavnění, splavnění a regulace Vltavy a Labe). Vo vymedzenom časovom úseku priblížil zámery a realitu regulačných prác na dvoch najväčších českých riekach, ktorých toky sa spájajú pri Mělnickom zámku. Na záver druhého bloku vystúpili s referátmi dvaja pracovníci Štátneho archívu v Nitre, pracoviska Archív Komárno. Lukáš Paluga sa zaoberal Komárňanskými povodňami v prvej polovici 19. storočia. Analyzoval tri súvisiace okruhy poznatkov, samotné povodne, pririečne práce na protipovodňových bariérach a starostlivosť o komárňanské mosty, ako najcitlivejšie ohnivko cestnej komunikácie. Katarína Répásová vystúpila s príspevkom Protipovodňové opatrenia v prvej polovici 20. storočia v Komárne. Autorka zmapovala priebeh protipovodňových opatrení na vybranej lokalite v meste – na Alžbetinom ostrove, ktorý v danom období slúžil ako oddychová zóna s mnohými záhradami. Záverečný blok prvého dňa otvoril so svojou prednáškou pod názvom Architektonicko-urbanistický rozvoj slovenských prístavných miest na Dunaji Martin Dubiny zo Slovenskej technickej univerzity. Vo svojej prezentácii sa zameral na Komárno, najmä prístav a lodenice a na rozvoj mesta počas architektonicko-urbanistického pretvárania v 20. storočí. Ďalej vystúpil Peter Mikle z Archívu ústavu pamäti národa s prednáškou Ochrana štátnej hranice na rieke Dunaj v rokoch 1952 – 1965. V nej priblížil metódy práce, technické a materiálne zabezpečenie a personálnu štruktúru pohraničných zložiek. Na záver predniesol referát Prvý deň zakľúčil Branislav Geschwandtner z Ústredného archívu SAV s príspevkom pod názvom Zmena koryta Dunaja od 17. storočia po súčasnosť. V ňom sa zaoberal najzávažnejším ľudským zásahom na rieke Dunaj, budovaním protipovodňových bariér, sústreďovaním vody do jedného koryta a prácam, ktoré vyvrcholili sústavou vodných diel Gabčíkovo. Prvý deň rokovania sa zakľúčil odbornou diskusiou v priestoroch archívu v Komárne a časť účastníkov absolvovala plavbu výletnou loďou po Váhu.

Na druhý deň, 27. septembra 2018, pokračovalo sympózium v ďalších dvoch blokoch prednášok. Ako prvá vystúpila Emese Számadó z komáromského múzea Györgya Klapku s príspevkom A brigétiói fürdökultúra a nagy komáromi árvizek tükrében (Kúpele v Brigetiu v zrkadle veľkých komáromských povodní). Prezentovala výsledky archeologického výskumu pozostatkov rímskych kúpeľov na území maďarského Komáromu, ktoré sa podarilo odkryť po povodni v roku 2013. Ďalší prednášajúci, András Vadas, medievalista z Univerzity Eötvösa Loránda, predniesol príspevok s názvom Malmok és vízhasználati konfliktusok a késő középkori Magyar Királyság bányavidékein (Mlyny a konflikty prameniace z využívania vody v banských lokalitách neskorostredovekého Uhorska). V ňom sa zaoberal procesmi v rámci vodného práva a dopadmi stavby mlynov na banské lokality na území Slovenska. Nasledovala prednáška Tünde Veres z Debrecínskej univerzity, A víz szerepe a regéci uradalom 17. századi mezőgazdaságában (Úloha vody v poľnohospodárstve v 17. storočí na regéciovskom panstve). Autorka poukázala na využívanie riek a jazier na území prevažne hornatého panstva v Abovskej a Zemplínskej župe. V rámci Komárňanských kolokvií VIII. v hojnom počte vystúpili aj kolegovia z archívu Rábsko-Mošonsko-Sopronskej župy. Zoltán Hegedüs si vo svojom príspevku Hidak az újkori Győr vármegyébe (Mosty v novovekej Rábskej župe) všímal výstavbu a starostlivosť o premostenia početných riek zmieneného regiónu. S pomocou bohatého pramenného materiálu zo 17. a 18. storočia poukázal na dôležitosť mostov z fiškálneho a vojenského aspektu. Mónika Dáncsecz referovala o jednej zo športových a zároveň spoločenských aktivít v príspevku pod názvom Jégre fel! – A korcsolyázás, mint szabadidős tevékenység elterjedése a dualista korszakban (Hor sa na ľad! - rozšírenie korčuľovania ako voľnočasovej aktivity v období dualizmu). Prehľadne zmapovala počiatky, rozšírenie a obľubu korčuľovania na ľade v Uhorsku na príklade mesta Győr. Balázs Beregszászi z Mosonmagyaróvárskej pobočky vyššie uvedeného archívu prezentoval v príspevku A 90 éves mosoni "Márta" híd epítéstörténete (Výstavba 90 ročného mošonského mostu "Márta") okolnosti vzniku premostenia medzi mestom Moson a Kálnokom. Na záver podujatia vystúpili dvaja aktívni účastníci s príspevkami zaoberajúcimi sa rozsiahlou povodňou na Dunaji v roku 1965. István Áldozó referoval v príspevku Az 1965-ös árvíz Győr-Sopron megyében. Az áradás időjárási előzményei (Povodeň v roku 1965 v župe Győrsko - Sopronskej. Počasie predchádzajúce povodni) o situácii na pravom brehu Dunaja. Gábor Pokornyi z Komáromského múzea Győrgya Klapku mapoval v príspevku "Amikor a víz az úr" - az 1965. évi csallóközi árvíz története ("Keď je pánom voda" - príbeh povodne na Žitnom ostrove v roku 1965) udalosti na slovenskej strane Dunaja.

Poslednou prednáškou bolo rokovanie Komárňanských kolokvií, z ktorého organizátori plánujú vydať zborník, ukončené. Touto cestou srdečne ďakujeme všetkým návštevníkom za účasť, prednášateľom za zaujímavé a hodnotné príspevky a veríme, že sa obdobné podujatie podarí zorganizovať aj o rok.

- lp -

Szeptember végén hagyomány szerint hasonlóan mint az előző években sorrendben a nyolcadik szakmai szimpóziumot tartották meg, a fent említett rendszeres sorozaton belül a Szlovák Belügyminisztérum, Nyitrai Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltára megrendezésében. Az idei téma ,,A víz történelmi összefüggéseiben,, a természeti elemeknek szentelték, amely minden történelmi időszakban beavatkozott az emberek életébe. Az éves Komáromi Kollokvium házigazdája ismételten a Komáromi Dunamenti Múzeum lett. A választott probléma több tudományos, oktatási intézmény és levéltári szakértő figyelmét keltette fel. A találkozó két napja alatt a hallgatóság 21 előadást magyar, szlovák és cseh nyelven hallgathatta meg.

A rendezvény elején 2018 szeptember 26.–án, ünnepi emlékplakettet osztottak ki a Komáromi történészek és levéltárosok kollokviumának III. fokozatát. A rendezvény keretén belül a szervező bizottság doc. PhDr. Segeš Vladimír, Phd. dicséretes érdemeiért és sokoldalú segítségéért kapta a kitüntetést. Az ünnepélyes bemutatkozás után a hadtörténeti intézet első díjazottja vette át a szót, aki beszámolójában tágabb időkeretben vázolta fel ,, Katonák a Dunán,, Európa második leghosszabb folyójának fontos szerepét a hadsereg történetében. Rámutatott a fontos pillanatokra az ókorból, a Római Birodalom időszakából, középkorból, újkori az oszmánellenes csaták idejéből és nem utolsó sorban a 18. század közepétől, Mária Terézia uralkodásáig. Tisztázta a történelmi fejlődés hátterében a dunai katonai erők és haditengerészet küldetését és típusait. A rendezvényen a következő két előadást a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének munkatársai tartották. A Modern újságírás áradása című hozzájárulásában Čičaj Viliam a periodikus sajtó oldalán megjelent természeti katasztrófákról szóló híreket és azok olvasóközönségre tett hatását elemezte. Megfigyelte a 16.századi ilyen jellegű információközvetítés fejlődését a röpcédulákon, és fokozatosan a 17. századi folyóiratokban. Kodajová Daniela Folyók és a nemzeti terület körülhatárolása című előadásában a 19. századbeli szlovák nacionalizmus egyik aspektusát közelítette meg. Ezek a területek lehatárolása és kisajátítása volt, költőileg kifejezve ,,Dunától a Tátráig,, amely felváltotta Szlovákia mai nevét. A szerző kihangsúlyozta, hogy az ország fontos területének határjellemzői voltak azok a folyók amelyek körül a szlovákok évszázadok óta művelik életterületeiket. Az eseményen a nagyszombati Cyril Metód Egyetemről Chrastin Peter tolmácsolásában hangzott el aki Juríková Erikával a nagyszombati egyetemről közösen foglalkozott a kiválasztott patak folyami hálózatával, Szeptenc patak – hiba vagy…? néven (a vízgyűtő hálózat rekonstrukciója Bél Mátyás Tudása alapján). Arra a következtetésre jutott, hogy a felmerült kétségek ellenére Bél Mátyás értelmezése az említett folyamatról eredeti és sok szempontból meggyőző. A besztercebányai Bél Mátyás Egyetemről Nagy Imre Bel magyarországi folyórendszerének és vízkészleteinek leírását egy másik cikkben foglalta össze (A víz és az elem, valamint a jólét forrása Bél Mátyás ismereteiben). A szerző rámutatott a folyók gazdasági használatának állapotára és lehetőségeire vonatkozó elmélkedésekre amelyekben Bél Mátyás meglátta a kevésbé fejlett magyarországi területek gazdasági fejlődésének és virágzásának lehetőségét. A következő előadások elején Nyitrai Állami Levéltárból Keresteš Peter járult hozzá előadásával A Garam folyó alsó folyásának szabályozása a 18. és 19. században. A résztvevőkkel ismertette a fontos folyami átjáró kezdeti, szabályozási szervezeti változásait , miközben az Öreg Tekove fahídon való átkelésre öszpontosított. Őt követte Zachar Mária a Nagyszombati Állami Levéltárból A hajómalmok bemutatása a Morava folyón, amit időrendi sorrendben szemléltetett a 18.század első felétől egészen a 20.század 20 –as évekig. A szerző az előadásán belül a malmok felkutatásával és azok állapotát vizsgálta különböző időszakokban, megragadta a Morava folyó ezen részének gazdasági használatának fejlődését és hanyatlását. Egy másik előadásban Státník Dalibor a Prágai Állami Levéltár, az Állami Kerületi Levéltár Mělník (A 19. és a 20. század fordulóján a Mělník kastélynál tett kísérletek a víz ,,fegyelmezésére,,. A Moldva és az Elba hajózhatósága és szabályozása). Egy meghatározott időn belül a két legnagyobb folyó szabályozási munkájának szándékait és valóságát mutatta be, amelyek áramlása a Mělník – kastélynál kapcsolódik össze. A második rész befejezéseként a Nyitrai Állami Levéltár, Komáromi Fióklevéltárának két munkatársának előadását hallhatták. Paluga Lukáš a Komáromi árvizek a 19. század első felében foglalkozott. Három összefüggő terület ismereteit elemezte, magát az áradásokat, árvízvédelmi munkákat és a komáromi hidak gondozását, mint a közúti kommunikáció legérzékenyebb láncszemét. Répásová Katarína a 20.század első felében történt komáromi árvízvédelmi intézkedésekkel állt elő. A szerző a város kiválasztott helyein feltérképezte az árvízvédelmi intézkedések menetét – Erzsébet szigeten, amely abban az időben sok kerttel rendelkező rekreációs központként szolgált. Az első nap utolsó blokkját Dubiny Martin a Szlovák Műszaki Egyetem előadásával nyitották meg a Dunai szlovák kikötővárosok építészeti városfejlesztése címmel. Előadásában Komáromra, különösképpen a kikötőre és a hajógyárra, valamint a város fejlődésére 20.század alatti építészeti – városfejlesztésre öszpontosított. Továbbá Mikle Peter a Nemzeti Örökség Intézetének Levéltárából a Duna államhatárának védelméről 1952–1965 tartott előadást. Megemlítette a határerői munka műszaki és anyagbiztonsági módszereit, személyzeti felépítését. A legvégén Első nap kulcsa Geschwandtner Branislav a Központi Levéltárból SAV járult hozzá a Duna medrének megváltoztatása a 17.századtól napjainkig című előadásával. Ebben az árvízkorlátozások építésével a Duna folyó legsúlyosabb emberi beavatkozásával foglalkozott, azáltal, hogy a vizet egy mederben gyűjtötték össze, ebből jött létre a bősi vízerőmű rendszere. A találkozó első napja szakértői megbeszéléssel kezdődött a Komáromi Levéltárban és a résztvevők egy része körutazást tettek a Vág folyón.

A szimpózium második napja 2018 szeptember 27.-én további két előadásblokkban folytatódott. Elsőként Számadó Emese a Komáromi Klapka György Múzeumból tartotta meg előadását A brigétiói fürdőkultúra a nagy komáromi árvizek tükrében címen. Bemutatta a magyar Komárom környékbeli római fürdők maradványainak régészeti kutatásának eredményeit, amelyet a 2013 – as árvíz után fedeztek fel. A következő előadó Vadas András, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem medievalista, Malmok és vízhasználati konfliktusok a késő középkori Magyar Királyság bányavidékein. Szlovákia területén a vízi jogi és a vízimalmok építésével foglalkozott. Utána Veres Tünde a Debreceni Egyetemről tartott előadást A víz szerepe a regéci uradalom 17. századi mezőgazdaságában. A szerző rámutatott a vizek és tavak kihasználtságára az Abovská és a Zemplíni megyék hegyes birtokain. Bő létszámmal szerepeltek a Ráb – Moson – Sopron megyei kollégák a VIII. Komáromi Kollokvium napjain. Hegedüs Zoltán a Hidak az újkori Győr vármegyében című előadásában megfigyelte a régió számos folyója áthidalásának megépítését és gondozását. A 17. és a 18. századi gazdag forrásanyagok segítségével rámutatott a hidak fiskális és katonai szempontból való fontosságára. Jégre fel! – A korcsolyázás, mint szabadidős tevékenység elterjedése a dualista korszakban című előadásban Dáncsecz Mónika számolt be az egyik sport- és társasági tevékenységről. A magyarországi Győr város példáján keresztül világosan feltérképezte a korcsolyázás kezdeteit, terjeszkedését és népszerűségét. A Győri Levéltár Mosonmagyaróvári Fióklevéltár munkatársa Beregszászi Balázs munkájában A 90 éves mosoni ,,Márta,, híd építéstörténete címen bemutatta a Moson és Kálnok közötti híd keletkezésének körülményeit. Az 1965 – ös nagymértékű áradásról az esemény végén két aktív résztvevő beszélt. Áldozó István Az 1965 – ös árvíz Győr – Sopron megyében bejegyzésében számolt be. Az áradás időjárási előzményei a Duna jobb partján kialakult helyzetről. A Duna szlovákiai oldaláról ,,Amikor a víz az úr,, - az 1965. évi csallóközi árvíz története Pokornyi Gábor a Komáromi Klapka György múzeum munkatársa mutatta be.

Az utolsó előadás a Komáromi Kollokvium találkozója volt, amelyről befejezésképpen a szervezők gyűjtemény kiadását tervezik. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani minden résztvevőnek és előadónak akik jelenlétükkel, érdekes és értékes beszámolóikkal gazdagították a rendezvényt. Hisszük, hogy egy év múlva hasonló rendezvényt szervezünk.