25. 9. 2013

25. septembra 2013 sa v reprezentačnej sále Podunajského múzea v Komárne, konalo odborné sympózium Religiozita v Komárne (Dejiny cirkví na území Komárna a v susedných regiónoch). Hlavným organizátorom podujatia bola Komárňanská pobočka Štátneho archívu v Nitre, v súčinnosti s Podunajským múzeom a s finančnou podporou mesta Komárno. Úvodného slova sa chopila Mgr. Oľga Kasalová, riaditeľka Komárňanskej pobočky Štátneho archívu v Nitre, a Ing. Jozef Csütörtöky CSc., riaditeľ Podunajského múzea v Komárne. Po privítaní všetkých účastníkov a prednášajúcich, sa ako prvý predstavil so svojím príspevkom Ing. Jozef Csütörtöky CSc. Prezentoval v ňom poznatky svojho výskumu, ktorý sa zaoberal Súborom pozlátených medených plakiet z Bojnej, ako predstaviteľa vzácneho artefaktu počiatku kresťanstva na Slovensku. V stredoveku predstavovali cirkevné desiatky značne dôležitý zdroj príjmov cirkevných hodnostárov. Problematikou príjmov Ostrihomského arcibiskupstva a štruktúrou cirkevnej územnej správy v stredoveku sa zaoberal vo svojom príspevku Desiatkové príjmy Ostrihomského arcibiskupstva, náš kolega z Bojnickej pobočky Nitrianskeho štátneho archívu, Mgr. Branislav Geschwandtner. O histórii pravoslávnej cirkevnej obce v Komárne nám zopár faktov a zaujímavostí predniesol Mgr. Marek Kundis, ktorý zastupoval jereja Mgr. Miroslava Krutského, duchovného správcu cirkevnej obce v Trnave. Ako sme sa dozvedeli do mesta prichádzajú prví srbskí mnísi už začiatkom 16.storočia a postupom času zaujíma vysunutú severnú pozíciu srbskej populácie, ktorá bola vo veľkej časti obkolesená najmä katolíckym a protestantským obyvateľstvom. Už v stredoveku patrilo Komárno medzi dôležité mestá v Uhorsku. Radilo sa medzi jedno z početných miest kam potom neskôr prichádzali rehoľníci, konkrétne františkáni. Hoci sa snahy o ich usídlenie zo začiatku stretali s veľkou nevôľou domáceho - väčšinou kalvínskeho obyvateľstva, nakoniec sa im v 2. polovici 17.storočia podarilo v meste usadiť. Ich pôsobením sa vo svojom príspevku s názvom Z dejín pôsobenia františkánov v Komárne v 17. a 18.storočí, zaoberal Mgr. Marián Babirát pracovník Štátneho archívu v Bratislave. Druhú časť tohto zaujímavého podujatia otvárala prednáška kurátorky reformovanej cirkvi pani Ilony Oláh, ktorá sa zaoberala dejinami Reformovanej cirkvi v Komárne. Ďalším rádom, ktorý sa v meste etabloval, boli trinitári. Ich snahou bolo vybudovanie siete kláštorov, ktoré by slúžili ako zastávky na ich cestách. Aspektami počiatku a zrušenia trinitárskeho kláštora v Komárne sa zaoberal náš kolega Mgr. Lukáš Paluga. Svojim referátom prispela aj Židovská náboženská obec v Komárne, v zastúpení Ing. Antala Paszternáka, ktorý v príspevku s názvom Mozaiky z histórie komárňanského židovstva priblížil vznik židovskej náboženskej obce a oboznámil nás tiež s postupným vytváraním jednotlivých židovských ustanovizní v meste. Vznik Československa v roku 1918 priniesol mnoho zmien aj v oblasti cirkevného práva a cirkevnej správy. Hoci cirkevnoprávne postavenie farára vymedzoval moderný kódex kanonického práva, verejnoprávne postavenie podliehalo systému cirkevných zákonov ešte z čias feudalizmu. Vo svojom príspevku, Ekonomické zabezpečenie farností na Slovensku a v Československu v rokoch 1918-1949 na príklade Nitrianskej diecézy, nám PhDr. Františka Čechová, PhD. ozrejmila práve problémy s ktorými sa cirkvi stretávali v rokoch 1918-1949 najmä z hľadiska ich ekonomického zabezpečenia. Táto prednáška ukončila druhý blok sympózia. Tretí a zároveň záverečný blok podujatia otváral Dr. Sztyahula László, PhD., dekan Rímskokatolíckej farnosti v Komárne. O význame Komárna vo výchove katolíckeho kňazského dorastu v rokoch 1922-1948, bol názov jeho referátu, ktorý bol rozdelený do 5 častí. Autor v nich opisuje postavenie Komárna vo výchove katolíckeho kňazského dorastu v jednotlivých etapách 20. storočia. Výchovu mládeže reformovaného cirkevného zboru nám priblížil Mgr. František Tömösközi, doktorant na Fakulte reformovanej teológie Univerzity J. Selyeho v Komárne. Venoval sa vzniku, vývoju a aktivitám už spomínaného cirkevného zboru v Komárne (Kapitoly z dejín výchovy mládeže komárňanského reformovaného cirkevného zboru pred rokom 1945). Ako predposledný sa nám predstavil hosť zo zahraničia, maďarský kolega, archivár z Komáromu, Horváth Attila, ktorý v skratke opisoval fungovanie a činnosť komárňanského chlapčenského katolíckeho spolku. Náboženský a kultúrny život komárňanskej, šalianskej a novozámockej židovskej náboženskej obce nám priblížila vo svojom príspevku pani Mgr. Fritz Beke Éva, PhD. Veríme, že prednášky ktoré odzneli obohatili zúčastnených o nové fakty a zaujímavosti týkajúce sa „náboženskej“ histórie mesta. Z príspevkov, ktoré na sympóziu odzneli bol vydaný aj rovnomenný zborník.

-kr-

A komáromi Dunamenti múzeum előadótermében 2013 szeptember 25–én rendezték meg Religiozitás Komáromban (Az egyházak történelme Komáromban és a környező régiókban) című szakmai szimpóziumot. Ennek az eseménynek a megszervezésében A Nyitrai Állami Levéltár, Komáromi Fióklevéltára szorosan együttműködve a Dunamenti Múzeummal és Komárom város által nyújtott anyagi hozzájárulásával karöltve jött létre. Elsőként Mgr. Kasalová Oľga, a Nyitrai Állami Levéltár, Komáromi Fióklevéltárának igazgatónője mondta el megnyitó beszédét, majd őt követte Ing. Csütörtöky Jozef, CSc., a Komáromi Dunamenti Múzeum igazgatója. A jelenlévők és előadók üdvözlése után elsőként Ing. Csütörtöky Jozef, CsC. tartotta meg előadását. A közönséggel megosztotta kutatásainak eredményeit, melynek az Aranyozott réz plakettek kollekciója Bojnáról – értékes műalkotás a kereszténység kezdeteiről Szlovákiában címet kapta. A tized a középkorban az egyházi méltóságok fő bevételi forrásául szolgált. Kollégánk a Nyitrai Állami Levéltár, Bajmóci Fióklevéltárából, Mgr. Geschwandtner Branislav előadása Az esztergomi érsekség egyházi tizedből származó jövedelmei címen foglalkozott az esztergomi érsekség bevételével és a középkori egyházi területi közigazgatás felépítésével. A komáromi orthodox egyházi közösség történetéről tudhattunk meg néhány érdekes információt Mgr. Kundis Marek előadásában, aki Mgr. Krutský Miroslav, nagyszombati egyházi közösség lelkipásztorát helyettesítette. Megtudhattuk, hogy a város lakosságának döntő többsége katolikus és protestáns vallású volt, továbbá, hogy a 16.század elején megjelentek az első szerb szerzetesek, akik elfoglalták a város északi részét. Komáromot már a középkorban Magyarország egyik fontos városaként említhetjük. Egyike azoknak a helyeknek ahová később a ferences szerzetesek vándoroltak. Mivel első próbálkozások nagy ellenállásba ütköztek, nagyrészt a helyi kálvinista lakósság részéről, véglegesen a 17. század második felében sikerült letelepedniük. Az akkori ténykedésükől A komáromi ferencesek tevékenységének történelméből a 17. és a 18. században című összefoglalójában foglalkozott a Pozsonyi Állami Levéltár munkatársa Mgr. Babirát Marián. A tudományos szimpózium második részének első előadója a református egyház kurátora Oláh Ilona volt, aki A Komáromi Református Egyház története című előadásával nyűgözte le a közönséget. A következőként a trinitáriusok egysége jött létre. Egy kolostori hálózatot igyekeztek létrehozni, amik útmenti pihenőként szolgáltak volna. A trinitárius kolostor kezdetéről és megszűnéséről kollégánk L.Paluga tartott összefoglalót. A Komáromi Zsidó Hitközség Ing. Paszternák Antal képviseletében járult hozzá a szeminárium szinvonalához témájával Mozaikok a komáromi zsidóság történetéből, amelyben megismerhettük az egyes zsidó intézmények fokozatos létrehozását városunkban és a zsidó vallási közösség eredetét. Az egyházjogokban és az egyházigazgatás területén is több változást hozott az 1918–ban megalakult Csehszlovákia. A közjogi státusz a feudalizmus idejétől az egyházi törvények rendszerének volt alávetve, bár a lelkészek egyházi státusát a modern kánonjogi kódex határozta meg. A plébániák gazdasági helyzete Szlovákiában és Csehszlovákiában az 1918 és 1949 közötti időszakban című előadásában PhDr. Čechová Františka, PhD. a Nyitrai egyházmegye példáján tisztázta azokat a problémákat, amelyekkel az egyházak az 1918-1949 években találkozhattak, különösen gazdasági szempontból. Ez az előadás befejezése volt a szimpózium második blokjának. A harmadik és egyben az utolsó blokja a rendezvénynek Dr. Sztyahula László, PhD., a Komáromi Katolikus plébánia dékányja nyitotta meg. Előadásának címe a Komárom jelentősége a katolikus papi utánpótlás terén 1922 – 1948, amely 5 részre volt felosztva. A szerző Komárom helyzetét írja le a katolikus papi ifjúság nevelésében a 20. század egyes szakaszaiban. Mgr. Tömösközi František, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Kar dékánja közelebb vitt minket a református gyülekezet ifjúságának oktatásához. Az említett komáromi egyházi gyülekezetének, annak keletkezésének, fejlődésének és tevékenységének szentelte magát Fejezetek a komáromi református gyülekezet 1945 előtti ifjúságnevelési történetéből. Mint az utolsó előtti előadóként, külföldi vendégünk egyben magyar kollégánk Horváth Attila komáromi levéltáros volt, aki röviden a Komáromi Fiúkatolikus Egyesület működését és tevékenységét jellemezte. Mgr. Fritz Beke Éva, PhD. előadásában a komáromi, vágsellyei és az érsekújvári zsidó hitközségek vallási és kultúrális életébe adott betekintést. Reméljük, hogy az előadásokon elhangzottak a hallgatóknak új és érdekes információkkal szolgáltak a város vallástörténetéről. A konferencia előadásaiból egy tanulmányokat tartalmazó egységes gyűjteményt adtak ki.