27. - 28. 9. 2017

V posledný septembrový týždeň, v dňoch 27. a 28. septembra 2017 sa už po siedmykrát uskutočnili Komárňanské kolokviá historikov a archivárov (VII. Colloquia Comaromiensia historicorum archivariorumque). Organizáciu tohtoročného odborného sympózia s gnómickou témou Sociálna a zdravotná starostlivosť v premenách čias, zabezpečili ako po iné roky pracovníci Archívu v Komárne, pracoviska Štátneho archívu v Nitre. Prednášky odzneli v reprezentačnej sále Podunajského múzea v Komárne. V prvý deň, 27. septembra 2017 to bolo šesť príspevkov dotýkajúcich sa otázok zdravotnej starostlivosti, ktoré sa viazali prevažne na územie dnešného Maďarska a v jednom prípade cirkevnej kurately nad sociálnou starostlivosťou v Komárne. Na úvod referovala Mónika Dancsecz z archívu Rábsko-Mošonsko-Sopronskej župy o priebehu epidémie cholery v roku 1831 na území Rábskej župy (Egészségügyi intézkedések Győr vármegyében az 1831. évi kolerajárvány idején). Autorka poukázala na bohatý súbor zachovaných dokumentov obsahujúci informácie o opatreniach na ochranu zdravia. V nasledujúcom referáte István Áldozó pracovník rovnakej inštitúcie ako predošlá autorka, zhrnul poznatky o najničivejšej epidémii chrípky na území Rábskej župy. Jednalo sa o pandémiu, ktorá postihla územie Európy v rokoch 1918-1920 a dostala názov „španielska“ chrípka (Spanyolnátha járvány Győr vármegyében). Ďalšie tri referáty sa zaoberali dejinami nemocníc situovaných v severozápadnom regióne Maďarska. Balázs Beregszászi, pracovník archívu Rábsko-Mošonsko-Šopronskej župy, pobočky v Mosonmagyaróvári opísal vznik a počiatky karolínskej nemocnice v Mosonmagyaróvári (Moson vármegyei Karolina Kórház alapítása és kezdeti korszaka). Postupne zmapoval históriu zdravotníckeho zariadenia od jeho vzniku do roku 1903. Marcell László Tóth z Univerzity Istvána Széchényiho poukázal na históriu a regionálny význam nemocnice v Győri (A Győri Kórház története, és regionális szerepe). Pracovník múzea Györgya Klapku v Komárome Gábor Pokornyi, vo svojom príspevku priblížil dejiny nemocnice Hansa Selyeho v Szőnyi (A szőnyi Selye János Kórház története), ktorá bola založená v roku 1946. V ostatnej prednáške prvého rokovacieho dňa prezentoval výsledky svojho výskumu o inštitúciách sociálnej starostlivosti Reformovanej cirkvi v Komárne v medzivojnovom období Vilmos Galo z Cirkevnej spojenej školy v Kolárove (Református szociális intézmények Komáromban 1918-1948 között). Sympózium pokračovalo 28. septembra 2017 s úvodnou prednáškou Vladimíra Segeša z Vojenského historického ústavu s názvom Sociálne, materiálne a zdravotné zabezpečenie vojakov habsburskej armády v 18. storočí. Autor poukázal najmä na výrazné zlepšenie podmienok v danej oblasti na začiatku vlády Márie Terézie a kladný vzťah tejto panovníčky k starostlivosti o jednu z opôr jej vlády počas štyridsaťročného panovania. Ingrid Kušniráková z Historického ústavu Slovenskej akadémie vied (HÚ SAV) referovala o Premenách sociálnej starostlivosti v Uhorsku v 18. storočí, pričom kládla dôraz na reformy počas vlády Márie Terézie a Jozefa II. a ich realizácii v praxi. Charitatívnym aktivitám a pôsobeniu v duchu sociálnej starostlivosti, pomoci odkázaným deťom a študentom zo strany šľachty, cirkvi a národného hnutia v 19. storočí venovala svoju pozornosť Daniela Kodajová z HÚ SAV(Kresťanský princíp "Miluj blížneho svojho" v podmienkach modernizácie). Nasledujúce príspevky boli venované dvom významným historickým osobnostiam v oblasti sociálnej a zdravotnej starostlivosti na území dnešnej Slovenskej republiky. Peter Macho z HÚ SAV sa zaoberal publikačnými a organizačnými aktivitami, ktoré prispeli k založeniu evanjelického sirotinca v Modre, spätými s osobnosťou pukanského farára a propagátora diakonie (Martin Bujna - otec slovenských sirôt). Prednáška Branislava Geschwandtnera z Ústredného archívu SAV (Liečiteľ Fraňo Madva a jeho receptúry) poukázala na diagnostickú a liečiteľskú činnosť farára v Nitrianskom Rudne, známeho aj za hranicami Rakúsko-Uhorska. O šírení myšlienok a praxe vegetariánstva vo svete a v Uhorsku, o aktuálnych aktivitách a trendoch v spomenutej oblasti referoval Milan Šišmiš z Národného biografického ústavu Slovenskej národnej knižnice (Vegetariáni - minulosť, prítomnosť a vízie). Posledné tri prednášky na sympóziu boli venované sociálnej a zdravotnej starostlivosti so vzťahom na lokality juhozápadného Slovenska. Lukáš Paluga zo Štátneho archívu v Nitre, pracoviska Archív Komárno (Núdzni a komárňanské špitály v 18. storočí) priblížil aspekty starostlivosti o odkázané osoby na území vybraného slobodného kráľovského mesta. Prednáška Judity Szekeresovej Kovácsovej zo Štátneho archívu v Nitre pracoviska Archív Šaľa sa zaoberala legislatívou a zdravotníckou situáciou v obecnom prostredí v rokoch 1918-1939 (Zdravotníctvo v Tešedíkove v medzivojnovom období). Na konci zdarného podujatia vystúpila Katarína Répásová zo Štátneho archívu v Nitre, pracoviska archív Komárno s príspevkom Starostlivosť o siroty v Komárne v medzivojnovom období. V závere našej krátkej správy vyslovujeme srdečnú vďaku všetkým zúčastneným prispievateľom z archívov a vedeckých inštitúcií, ktorí kladne zareagovali na zvolenú tému. Ostáva nám dúfať, že sa v budúcnosti podarí zorganizovať aj nasledujúce Komárňanské kolokviá, ktoré prispejú k poznaniu našej minulosti prostredníctvom prezentácie výsledkov z výskumu v tuzemských a zahraničných archívoch.

- lp -

Az utolsó szeptemberi héten, 2017 szeptember 27. és 28.–án immár hetedik alkalommal tartották meg a komáromi történészek és levéltárosok kollokviumát (VII. Colloquia Comaromiensia historicum archivariorumque). Az akkori szakmai szimpóziumot, Szociális és egészségügyi ellátás Komárom történetében címmel, úgy mint a több éveken keresztül, ezt is a Nyitrai Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltár munkatársai szervezték meg. Az előadások a Komáromi Dunamenti Múzeum előadótermében zajlottak. Az első napon, 2017 szeptember 27. –én hat az egészségügyi ellátással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó előadás hangzott el, túlnyomórészt a mai Magyarország területére irányult és egy esetben a komáromi szociális ellátásról szólt az egyház gondnoksága alatt. Bevezetésként a Rába – Moson – Sopron megyei levéltárból Dancsecz Mónika számolt be a kolerajárvány 1831 évi lefolyásáról a Rába megye területén (Egészségügyi intézkedések Győr vármegyében az 1831. évi kolerajárvány idején). A szerző a megőrzött iratok gazdag gyűjteményén keresztül szemléltette az egészség megőrzése érdekében tett óvintézkedéseket. Ezt követően ugyanazon intézmény munkatársa, áldozó István a Rába megyében történt legpusztítóbb influenza járványt foglalta össze. Az 1918–1920 években egész Európa területét érintő világjárvány az ún. ,,spanyol,, nátha nevet kapta (Spanyolnátha járvány Győr vármegyében). A másik három beszámoló Magyarország északnyugati régióiban elhelyezkedő kórházak történetével foglalkozott. Beregszászi Balázs, a Rába – Moson – Sopron megyei levéltár, Mosonmagyaróvári Fióklevéltárának munkatársa a Mosonmagyaróvári (Moson vármegyei Karolina Kórház alapítása és kezdeti korszaka) Karolina kórház keletkezéséről és annak kezdetéről számolt be. Az egészségügyi intézmény történetét az 1903 -as keletkezésétől fogva fokozatosan feltérképezte. Tóth László Marcell a Széchényi István Egyetemről a győri kórház történetének és regionális jelentőségének fontosságára hívta fel figyelmüket (A Győri Kórház története, és regionális szerepe). A komáromi Klapka György Múzeum munkatársa, Pokornyi Gábor, a szőnyi Selye János kórház történetét közelítette meg előadásában (A szőnyi Selye János Kórház története), amit 1946–ban alapítottak. A találkozó első napjának utolsó előadásában Galo Vilmos a gútai Egyházi Iskolaközpontból (Református szociális intézmények Komáromban 1918–1948 között) bemutatta a komáromi Református egyház szociális gondozó intézményeivel kapcsolatos kutatásainak eredményeit a háborúk közötti időszakban. 2017 szeptember 28.-án a szimpóziumot A Habsburg hadsereg katonáinak szociális, anyagi és egészségügyi biztonsága a 18. században című bevezető előadásával Segeš Vladimír a Katonai Történelmi Intézetből folytatta. A szerző az adott témakörben főleg Mária Terézia közel negyvenéves uralkodása alatt történt jelentős változásról az uralkodó kormányával való kedvező kapcsolatáról, támogatásáról számolt be. A szociális ellátás változásai Magyarországon a 18.században, Kušniráková Ingrid a HÚ SAV (Szlovák Tudományos Akadémia Történelmi Intézet) ből számolt be, miközben Mária Terézia és II. József uralkodása alatti reformokat hangsúlyozta, azok gyakorlati megvalósítását. A Szlovák Tudományos Akadémia Történelmi Intézetből Kodajová Daniela a 19. századi a nemesség, az egyház és a nemzeti mozgalom által nyújtott jótékonysági és szociális gondozás szellemében végzett tevékenységek gyerekek és diákok megsegítésére szentelte figyelmét munkájában (Keresztény elv ,, Szeresd felebarátod,, a modernizáció körülményei között). A következő előadásokat két jelentős történelmi személyiségnek szentelték a szociális és egészségügyi ellátás témájában a mai Szlovák Köztársaság területén. Macho Peter HÚ SAV (Szlovák Tudományos Akadémia Történelmi Intézet)–ből kiadói és szervezési tevékenységekkel foglalkozott, amelyek hozzájárultak a modrai evangélikus árvaház megalakulásához, amely a pukani plébános személyiségéhez kapcsolódik(Bujna Martin – szlovák árvák atyja). Geschwandtner Branislav a központi levéltárból SAV (Madva Ferenc csodaorvos gyógymódjai) rámutatott a Nyitrai érci lelkész diagnosztikai és gyógyító tevékenységeire, aki a Magyar – Osztrák határon túl is közismert volt. A vegetarianizmusi eszmék és gyakorlati terjesztése Magyarországon és a világban Šimšiš Milan a Szlovák Nemzeti Könyvtár Nemzeti életrajzi intézetének beszámolójában tett említést az említett területeken folyó aktuális tevékenységekről és trendekről (Vegetariánusok – a múlt, a jelen és a jövőbeli víziók). A szimpózium utolsó három előadása a Szlovákia délnyugati területeire vonatkozó szociális és egészségügyi ellátásról szólt. Paluga Lukáš a Nyitrai Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltárának munkatársa (Szegények és a komáromi ispotályok a 18. században) egy kiválasztott szabad királyi városon keresztül bemutatta eltartott személyek gondozásának szempontjait. Kovács Szekeres Judit a Nyitrai állami Levéltár Sellyei Fióklevéltárának munkatársa beszámolójában falusi környezetben foglalkozott az egészségügyi helyzettel és a jogszabályokkal az 1918 – 1939 években (Egészségügy Pereden a két háború közti időszakban). A sikeres rendezvény végén Répásová Katarína az Állami Nyitrai Levéltár Komáromi Fióklevéltárából A komáromi árvák ellátása a háború közti időszakban című előadásával gazdagította az előadást. Rövid beszámolónk végén szeretnénk köszönetet mondani a levéltárak és tudományos intézmények valamennyi résztvevőjének, akik pozitívan reagáltak a választott témákra. Reméljük, hogy a jövőben sikerül megszerveznünk a következő komáromi kollokviumot, amelyek a hazai és külföldi levéltárak által végzett kutatásokon keresztül szemléltetve hozzájárulnak múltunk megismeréséhez.