Közzététel dátuma: Aug 29, 2017 1:12:39 PM
Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg a Szózatot, amely az Auróra című almanachban jelent meg 1837-ben. A szerkesztők így ajánlották mindenki figyelmébe – már akihez eljutott az évkönyv –: „...reményljük, nem fog elhangzani figyelem 's hatás nélkül, és ohajtjuk is, hogy a szózat tettet szüljön...”
Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója – maga is zeneszerző – sok más serkentő pályázat kiírása között megérezte Kölcsey Hymnusának és Vörösmarty Szózatának nagyságát, és szükségesnek tartotta megzenésítésüket. A Szózat zenéjére 1843-ban, a Himnusz zenéjére pedig 1844-ben meghirdetett pályázat óriási érdeklődés mellett, óriási sikerrel zárult. Mindkét dalmű rövid időn belül kedvelt lett és elterjedt. A Szózatot Egressy Béni zenésítette meg. Művének ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. 1843-ban a Pesti Hírlap a költeményt „a nemzet béke s hadi dalának” nevezte.
A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk.
Források: