Gergei Albert széphistóriája
Gergei Albert vagy Gyergyai Albert 16. századi magyar költő, Balassi Bálint köréhez tartozhatott. Életéről és munkáiról nem maradtak feljegyzések, még neve is bizonytalan. Egyetlen töredékesen fennmaradt széphistóriája (verses szerelmi története) a valamikor 1570 és 1589 között keletkezett História egy Árgius nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról egy könyvborítóból került elő. A humanista költészet és a szóbeli énekhagyomány népi irányának egyik legszebb ötvözete. A nyomtatványt a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.
A széphistória cselekménye
PRIMA PARS
Acleton királynak és Medéna asszonynak három fia van. Egy kővárban élnek, melyet csodálatos, kőfallal kerített kert vesz körül.
Egyszer egy ismeretlen eredetű fa nő a kertbe. Ezüstvirága háromszor nyílik egy napon, éjszaka megtermi aranyalmáját, de reggelre soha sincs a fán semmi. A király meg akarja tudni a fa eredetét, és szerezni akar a gyümölcséből. Őröket állít a kertbe, de éjszaka szél susogása hallatszik, és mindenki elalszik tőle.
Ekkor a király magához hívatja a jós Philarenust, aki három nap gondolkodási idő után válaszol. Azt jövendöli, hogy a fa bút és bujdosást jelent az egyik királyfinak. Acleton sorba elküldi fiait őrködni, de először a legidősebb, majd a középső is elalszik, így nem sikerül megtudni, hogy ki lopja az almát. A király dühében lefejezteti a jóst.
Árgirus, a legkisebb fiú apja akarata ellenére elmegy a fához. Éjszaka hét fehér hattyú száll le, egyik közülük Árgirus nyoszolyájára. Árgirus rabul ejti, mire a hattyú csodaszép leánnyá változik. A királyfi azonnal beleszeret, sőt a szerelmi éjszaka is bekövetkezik.
A király reggel jutalmat ígérve elküld egy vénasszonyt a kertbe. Miközben a szerelmesek alszanak, levág egy tincset az aranyszálú hajból. A királylánynak távoznia kell. Egyetlen támpontot hagy a kétségbeesett királyfinak: „Fekete várost tudakozd északra”.
A királyfi bosszút áll a vénasszonyon, majd bujdosni indul egy inasával. Eljut Tündérországba, ahol találkozik egy egyszemű óriással (nagy ember). Az óriás jól tartja őket, segítségével vezetőt is kapnak a fekete városhoz.
A városban egy özvegyasszonynál szállnak meg, aki elárulja, hogy a város mellett van egy titokzatos kert. „Csak egyszer napjában az leány béméne, / Hat szép szolgálólány mégyen bé ővéle”. Az asszony álnokságot eszel ki, hogy saját lányának megszerezze a királyfit. Nagy jutalmat ígér az inasnak, aki ezért a kertben várakozó királyfit elaltatja.
Árgirus háromszor szalasztja el a lehetőséget, hogy találkozzon szerelmével. A tündérlány üzenetet küld az inas által, melyből Árgirus rájön az inas bűnére. Bosszút állva elhagyja a várost.
SECUNDA PARS
Árgirus vándorlásba kezd, halálát keresi, kardjába akar dőlni.
Egy barlangban három ördögfival találkozik, akik az örökségükért harcolnak. Csellel megszerzi tőlük az ostort, a palástot és a bocskort, és hipp-hopp, szeretőmnél legyek! felkiáltással útnak indul. A középső ördögfi hatalmánál fogva leszállítja a királyfit, aki tovább folytatja vándorlását.
Három nap után egy hegy tetején csodaszép várat pillant meg. Találkozik három szolgálólánnyal, akik hírül viszik úrnőjüknek az érkezését. A tündérlány mind a háromszor hitetlen, és pofon üti a hírvivőket. Végül mégis kiszalad és szembetalálkozik szerelmével.
TERTIA PARS
Csodaszép lakodalmat ülnek rengeteg vendéggel. Árgirus a lakodalmon móresre tanítja kedvesét, amiért az nem hitt neki, és háromszor arcul csapja. Ez sem vet árnyékot a boldogságra, és a szerelmesek boldogan élnek, „szép nyugodalommal”.