Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat

Alig múlt el a Nagy Háború után 20 esztendő, megint lángba borult a világ. S a pontosság kedvéért már sorszámozni kellett a világégéseket. Így lett a Nagy Háborúból első, az újból pedig második.

Mint a saját bőrünkön is tapasztaltuk, ez már hazánkon is végig gázolt. Kirabolva és romhalmazban hagyva szép hazánkat.

A II. világháborúban harcoló magyar katonáról a családokban mást mondtak mint az iskolákban. Mást írtak az újságok és mást beszéltek a háborút járt férfiak egymás között. A hivatalos Magyarország, a szovjet katonát tolta fel a dicsőség obeliszkjének tetejére. Csak a háború után, úgy 45 évvel – mint buzgár a töltés oldalában – ömlött elő a sok visszaemlékezés és hadinaplók alapján írott könyv. Hogy helyre tegyük a magyar katonát ajánlatos ezeket olvasni.

Magyarország, de mondhatni, közép Európa legnagyobb II. világháborús hagyományőrző rendezvényévé nőtte ki magát, a minden év januárjában megrendezett Doni-emléktúra. Ez az emléktúra a doni harcok magyar katonáinak hivatott emléket állítani. Hazánk több részéből eljött magyar katonai hagyományőrzők alkotják a gerincet. De jönnek a túrára Olaszországból, Romániából és Németországból is. Ezt a megemlékezést a Magyar Tartalékosok Szövetsége rendezi. A túra minden évben más-más tájon jár és felkeresve a településeket, a magyar katona dicsőségét és hősiességét hirdeti. Ennek a túrának csapatunk már hét év óta résztvevője. Városunkban, Nagykátán 10 éve van Hősök Napja. Ezzel is rójuk a kegyeletünket a két világégés már-már elfelejtett katonahősei előtt. Minden év januárjában gyertyát gyújtunk a doni katasztrófa magyar katonáinak emlékére.

Több esetben rendeztek már hazánkban is II. világháborús hadijátékot – ezeknek is résztvevői vagyunk – s nagy szerencse, hogy ez csak játék, a felnőttek játéka.

Isten óvja a világot, hogy az újabb sorszám – a római sorszám – előkerüljön!