Ismert lakók

Az Orczy ház lakói közül néhányan

Wahrmann Izrael és Regina 

Wahrmann Regina nevét megtaláljuk a pesti zsidó közösség 1826-ban készített tagnyilvántartó könyvében. A közel kétszáz éve , héber betűkkel írt német nyelvű dokumentumból kiderül, hogy Regina Wahrmann akkor már harminc éve (azaz 1796 óta) Pesten lakott, a Király utca 533-ban, „toleriert” azaz megtűrt, adófizetés ellenében a városban megtelepedni engedett zsidóként. Foglalkozásánál „nyugdíjas rabbiné” bejegyzés szerepel, hiszen ő volt Pest első rabbijának, Wahrmann Izraelnek felesége, az összeírás készítésekor már özvegye. 

Wahrmann Izrael óbudai születésű volt, Kismartonban, Pozsonyban, Prágában és Posenban tanult, majd Keresztúron lett rabbi. Itt ismerte meg a helybeli születésű Reginát, akivel 1796-ban Pestre költözött, hogy a fejlődésnek induló közösség első rabbija lehessen. A Király utca 533-ban éltek, más forrásokból, meg a mellékelt korabeli térképlapból is tudjuk, hogy lakásuk az Orczy ház hatalmas épülettömbjében, annak Király utcai (akkor: Königsgasse) részében volt.  Wahrmann Izrael nem sokkal az összeírás előtt, 1826 nyarán halt meg, özvegyen és szegényen hagyva Reginát és két fiát. Az egyik fiú, Mayer Wolf 1832-ben unokával örvendeztette meg az özvegy rabbinét. A büszke nagymama azt még megérhette, hogy az unoka leérettségizzen és belépjen atyja cégébe, de azt már nem, hogy Wahrmann Mór a magyar parlament első zsidó vallású képviselője, majd az addigra hatalmas szervezetté váló Pesti Izraelita Hitközség elnöke legyen, s felépítse gyönyörű palotáját az Andrássy úton. Hiszen amikor Wahrmann Regina 1857. március 12-én elhunyt, akkor a zsidók még nem voltak egyenjogú polgárai a városnak, nem lehettek képviselők, s nem volt még Andrássy út sem. 

Schwab Löw

Schwab Löw rabbi

Denhof Károly Ede

Denhof Károly Ede kántor. 

Barnay Ignác

Évtizedeken keresztül az Orczy házban volt a pesti zsidóság központja, és itt is lakott annak adminisztratív irányítója, jegyzője, Braun Ignác. A Braun Náthánnak született titkárnak a jegyzőkönyvek vezetésétől, az igazolások, igazolványok kiállításán át a politikai-gazdasági elittel való kapcsolattartásig terjedt a feladatköre. 1844-ben magyarosította nevét Barnayra.

Ignácz a somogyi Toponáron született 1813-ban. Pesten 12-13 évesen Simon Oppenheim (1753-1851) rabbitól Talmudot, majd a Piarista rend gimnáziumában filozófiát tanult. 1831-ben szegődött el a magyar nyelv tanárának a pesti zsidó iskolához, majd nagyon fiatalon, 1833-ban lett a hitközség titkára, nótáriusa. Ullmann Gábor, a pesti zsidóság (1830 és 1836 közötti) elnöke figyelt fel a magyarul, németül, héberül és latinul is tudó fiatalemberre. 1846. június 10-én a „Honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet” választmányi tagjává és pénzügyi ellenőrévé választották. 1849-ben hivatalt vállalt a forradalmi kormányban, Szemere Bertalan mellett. A szabadságharc leverése után rövid ideig bujdosnia kellett, de csakhamar visszatért, és már ő érte el, hogy a zsidókra kirótt horribilis hadisarcból végül oktatási célú pénzügyi alap jöjjön létre. Szolgálati idejére esik a Dohány utcai zsinagóga felépítése (1859), nagy vallási szakadás (1869-1871) és az egyházi intézményrendszer kiépítése is. Abban a korban vezette Magyarország legnagyobb zsidó hitközségének adminisztrációját, amikor az végigment a modernizáció, a magyarosodás legkeservesebb útján. 

Jakubovics Fülöp

Jakobovics Jakobovits Fülöp pesti orvos, az 1805–ben alapított Zsidókórház főorvosa egyike volt azoknak, akik a formálódó pesti közösség szellemi arculatát meghatározták. 1839–ben az ő kezdeményezte, hogy a zsidó közösség petícióval járuljon a magyar országgyűlés elé. Mozgalmának eredményeként az 1840–ben összzeülő országgyűlésen már felmerült a zsidók polgárosítására vonatkozó javaslat, igaz, ekkor még kevesen támogatták. Ugyanez az országgyűlés viszont elfogadta azt a nagy jelentőségű törvényt, aminek nyomán zsidók is bírhattak ingatlantulajdont – utat nyitva ezzel a modern polgári életben való még aktívabb részvételnek. Jakobovits részt vett a zsidó földművesek és iparosok képzésére és támogatására létrehozott egylet (Magyar Izraelita Kézmű és Földművelési Egyesület) létrehozásában, majd nyolc éven keresztül az elnöki tisztét is betöltötte. Az egyesület, – melyet Kossuth Lajos is támogatott ! – fontos szerepet játszott a zsidó közösség polgárosításában és a magyar nyelv elterjesztésében. Jakobovits Fülöp portréja jellegzetes asszimilált portré: viselete a korszak elegáns férfiviselete fehér mellénnyel és szalonkabáttal. A hagyományos zsidó viseletben elképzelhetetlen fekete csokornyakkendőt visel, ugyanakkor fejfedő nélkül. Jakobovits a Király utca elején, az Orczy házzal szemben, az egyik városi patikát is befogadó Gömöry házban (Király utca 12.) élt, egyebek mellett Brill Sámuel Löw pesti rabbi szomszédságában. (Magyar Zsidó Múzeum, 64.1822) 

Waldner Sárlott 

Waldner Charlotte-ról fennmaradt egy fénykép a múzeumban - de ennél többet sajnos nem tudunk róla. 

Wassermann Jónás és neje 

Wassermann Jónás és második felesége Boschán Róza fényképe. Wassermann Jónás Jonatán (1842–1901): kávés. Szülei szikszói vendéglőjében tanult, majd az Orczy-házban (ma VII., Károly krt. 21–25.) nyitott vendéglőt. 1894-ben mai helyén alapított kávéházának az EMKE nevet adta (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről). Az üzletnek nagy kölcsönkönyvtára volt, a falakat a szomszédos Népszínház művészeinek portréi díszítették. 

+ Ágai Szomory 

cor