Statisztika

A statisztikai adatok fontos történeti forrást jelentenek. A statisztikai adatsorokat más forrásokkal összevetve elmélyíthetjük demográfiai, társadalomtörténeti ismereteinket.

Magyarországon a népösszeírások, népszámlálások a modern állam kiépítésének korszakában, a 18. században kezdődtek. A zsidó lakosság első összeírása 1735-ben történt - ebben azonban csak néhány vármegye adatai szerepelnek, jelentős területek kimaradtak az összeírásból. Mivel a népösszeírások gyakran a katonaállításhoz vagy adózáshoz kapcsolódtak, ezért adataik gyakran pontatlanok, hiszen sokan igyekeztek kimaradni az összeírásból.

A pesti zsidók belső, közösségi használatra is készítettek összeírásokat, melyek elsődleges célja a közösségi adók kivetése, a közösségi gondoskodásra szorulók felmérése volt.

Az 1848-ban megjelent Első Magyar Zsidó Naptár és Évkönyv az összeírásokból kinyert adatokat számszerűen is megjelentette. Ebben elsőként közölték például a Pesten élő zsidók foglalkozási adatait - családonként, a családfő foglalkozása szerint.

  • Mikor és hol gyűjtötték az adatokat?

  • Ki gyűjtötte össze az adatokat? Aki gyűjtötte, hiteles és pontos adatokhoz juthatott?

  • Vannak esetleg jelei annak, hogy pontos adatok helyett becslések, közelítések - vagy esetleg hamis adatok szerepelnek a statisztikában?

  • Összevehető-e az adatsor más felmérések adataival?

  • Tartalmaz-e a közzétett adatsor értékelést is, vagy csak az adatokat közli? Ha értékelik is, a levont következtetések alátámaszhatóak a számokkal?

  • Milyen ismereteket szerezhetünk a múltról? Mit bizonyítanak?

A pesti zsidók foglalkozása, 1847

Ez a dokumentum nem csak a statisztikai számai miatt érdekes, hanem a felsorolt foglalkozások is jelzik, hogy mire volt szükség a korabeli városban. Csoportosítsd a foglalkozásokat!

Kereskedelemmel foglalkozók

Királyi szabad nagykereskedő, nagykereskedő, mindennemű kereskedő, boltsegéd, házaló, zsibárus, szatócs, hajhász (ügynökként kereskedő)

Kereskedelmet segítő egyéb foglalkozások

Áruszállító, ügyvivő s magazineur, könyvvivő, mázsa-írnok, teherhordó,

Iparosok

Olajgyártó és finomító, szeszégető, enyvfőző, csokoládégyáros, szivargyáros, keményítőgyáros, tollszárgyáros, gyufagyáros, virággyáros (művirág-készítő), vegyész, mesterember, kép és címtáblaíró,

Zsidó közösségi dolgozók

Fő és segédrabbi, hitszónok, kántor, sakter, jegyző, rajztanító, tanító

Szolgáltatások

Szépíró, zenész, költő, lapszerkesztő, ruhatisztító, vendéglő, különféle szolgák, táncmester

Melyek azok a foglalkozások, melyeket a nagyvárosi élet tett szükségessé? Indokold!