Statisztika
A statisztikai adatok fontos történeti forrást jelentenek. A statisztikai adatsorokat más forrásokkal összevetve elmélyíthetjük demográfiai, társadalomtörténeti ismereteinket.
Magyarországon a népösszeírások, népszámlálások a modern állam kiépítésének korszakában, a 18. században kezdődtek. A zsidó lakosság első összeírása 1735-ben történt - ebben azonban csak néhány vármegye adatai szerepelnek, jelentős területek kimaradtak az összeírásból. Mivel a népösszeírások gyakran a katonaállításhoz vagy adózáshoz kapcsolódtak, ezért adataik gyakran pontatlanok, hiszen sokan igyekeztek kimaradni az összeírásból.
A pesti zsidók belső, közösségi használatra is készítettek összeírásokat, melyek elsődleges célja a közösségi adók kivetése, a közösségi gondoskodásra szorulók felmérése volt.
Az 1848-ban megjelent Első Magyar Zsidó Naptár és Évkönyv az összeírásokból kinyert adatokat számszerűen is megjelentette. Ebben elsőként közölték például a Pesten élő zsidók foglalkozási adatait - családonként, a családfő foglalkozása szerint.
Mikor és hol gyűjtötték az adatokat?
Ki gyűjtötte össze az adatokat? Aki gyűjtötte, hiteles és pontos adatokhoz juthatott?
Vannak esetleg jelei annak, hogy pontos adatok helyett becslések, közelítések - vagy esetleg hamis adatok szerepelnek a statisztikában?
Összevehető-e az adatsor más felmérések adataival?
Tartalmaz-e a közzétett adatsor értékelést is, vagy csak az adatokat közli? Ha értékelik is, a levont következtetések alátámaszhatóak a számokkal?
Milyen ismereteket szerezhetünk a múltról? Mit bizonyítanak?
A pesti zsidók foglalkozása, 1847
Ez a dokumentum nem csak a statisztikai számai miatt érdekes, hanem a felsorolt foglalkozások is jelzik, hogy mire volt szükség a korabeli városban. Csoportosítsd a foglalkozásokat!
Kereskedelemmel foglalkozók
Királyi szabad nagykereskedő, nagykereskedő, mindennemű kereskedő, boltsegéd, házaló, zsibárus, szatócs, hajhász (ügynökként kereskedő)
Kereskedelmet segítő egyéb foglalkozások
Áruszállító, ügyvivő s magazineur, könyvvivő, mázsa-írnok, teherhordó,
Iparosok
Olajgyártó és finomító, szeszégető, enyvfőző, csokoládégyáros, szivargyáros, keményítőgyáros, tollszárgyáros, gyufagyáros, virággyáros (művirág-készítő), vegyész, mesterember, kép és címtáblaíró,
Zsidó közösségi dolgozók
Fő és segédrabbi, hitszónok, kántor, sakter, jegyző, rajztanító, tanító
Szolgáltatások
Szépíró, zenész, költő, lapszerkesztő, ruhatisztító, vendéglő, különféle szolgák, táncmester
Melyek azok a foglalkozások, melyeket a nagyvárosi élet tett szükségessé? Indokold!