Ok és okozat

A történelmi változások észlelése után érdemes megvizsgálni, hogy mik okozták a változást: mik az okok, és milyen változásokat okoztak, milyen következményekkel járt a változás.

A történelem megértése során a változások megértéséhez, mélyebb tanulmányozásához megvizsgáljuk, hogy milyen technikai, demográfiai, társadalomtörténeti okok vezettek oda, hogy egyes dolgok megváltozzanak.

Előfordul, hogy az ok és az okozat megkülönböztetése nem is egyszerű (tyúk vagy a tojás?), hiszen ezek a mozgatók nagyon gyakran állandó kölcsönhatásban állnak egymással.

  • Milyen okok idézhették elő a változást?

  • Milyen, más forrásokból már ismert történelmi tényekre vezethető vissza a változás?

  • Valóban változás következett be, vagy csak értelmezési különbségeket tapasztalunk?

A zsinagóga (Kórtemplom belső tere, 1830

A képi források elemzése során már megismert képen a Kórtemplom belső terét látjuk: a közösségére, zsinagógájára büszke közösség publikálta a képet színezett litográfián.

A zsinagóga (Kórtemplom) belső tere, 1935

A kórustemplom (azaz a "haladó irányzat" zsinagógájáról készült fényképfelvétel 1935-ből. A kép tanúsága szerint a zsinagógát már nem istentiszteleti helyként, hanem a posztó-nagykereskedés raktáraként használták ekkor.

A változás: 100 év leforgása alatt a büszkén mutogatott zsinagógából kereskedelmi raktár lett. Mi lehetett ennek a jelentős változásnak az oka? Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, az alábbi kérdésekre kell választ keresnünk:

Hányan fértek el a Kórustemplomban?


Milyen más zsinagógák épültek fel a 19. század folyamán a környéken? Ott kik, és hányan használhatták a zsinagógát?

A Kórustemplomot az uradalmi építész tervei szerint, az akkori közösség igényeinek megfelelően, 498 üléssel. A közösség növekedésével ez elég hamar szűknek bizonyult - ezért döntött végül a közösség a Dohány utcai zsinagóga felépítése mellett. 1859, a Dohány felavatása után a Kórustemplom hívei átköltöztek a Dohányba.

Mi lehet az oka annak, hogy a Kórustemplom tere más rendeltetést kapott?


Keress hasonló példákat: hol használják ma más funkcióban a régen zsinagógának használt tereket? Mi lehet a változás oka?


Orczy házi zsinagóga belső tere, 1935

Az ugyanabban az évben készült fényképen egy működő zsinagóga belső terét látjuk: ez az a zsinagóga, melyet az épület lebontásáig használtak azok, akik nem távoztak sem a Dohány utcai zsinagóga (1859), sem a Rumbach (1872), sem pedig a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga (1913) megnyitása után. Ők voltak a ház legkonzervatívabb, a megszokott helyhez és hagyományokhoz leginkább ragaszkodók.