Térképek
A minket körülvevő tér, az utcák, terek, épületek tanulmányozása fontos kiegészítője annak a tudásnak, amit egyéb forrásokból (dokumentumokból, képekről, fényképekről stb.) tudunk közösségünk múltjáról. A városok, települések régebbi utcaszerkezete, ma már nem látható terei legkönnyebben a korabeli térképek tanulmányozásával vizsgálható.
Mikor készült a térkép?
Mit mutat a térkép?
Ha különleges célt szolgáló térkép, mi volt az oka a létrehozásának?
Mennyire pontos a térkép?
Készült hozzá lépték? (Ha nem, magunk is készíthetünk hozzá, a még álló elemek közötti távolság megmérésével, és a modern térképek – pl. googlemaps – összehasonlításával. Manapság a régi térképek közül sokat digitalizáltak, és a kortárs térképekre vetítve is összehasonlíthatjuk őket.
Milyen különleges történeti értéke van a térképnek?
Milyen speciális ismereteket szerezhetünk a térképekről?
Pest, Buda és Óbuda beépített területének városképe 1793-ban
A térképen a pesti oldalon három városrészt látunk: magát Pest városát, valamint a dél-keleti részén a Józsefvárost, az észak-keleti részén pedig a Terézvárost. A térképlap jobb szélén városrészenként felsorolt utcanévjegyzék segíti a tájékozódást. (A térképlap görgetéssel nagyobbítható!)
Az utcajegyzékben 13 számmal jelölt utca tartozik a Terézvároshoz. Mivel Pest város lakossága abban az időszakban zömmel német anyanyelvű volt, ezért az utcanevek is németül szerepelnek. Próbáld kideríteni, hogy melyik korabeli utca melyik mai utcának a vonalát jelzi!
Van olyan utca, ami ma már nem létezik? Melyik? Mi lehet a változás oka?
Van olyan utca, amit még nem jelez a térkép? Mi lehet a változás oka?
A válaszadáshoz, gondolkodáshoz használj további történelmi térképeket!
Nro 1. Drey Trommel Gasse
Az utca nevét a hajdan itt, a mai Dob utca 17-ben álló, Háromdob nevű vendéglőről kapta. 1804-ben németül már Drei Trommel gasse. Mai neve Dob utca.
Nro 2. Pfeifer gasse
A Pfeifer magyarul: Síp. Az utcát 1758-ban még Wildmann, azaz Vadember utcának nevezték, s csak 1804-től találkozunk vele Pfeifergasse néven, mely feltehetően a kis utcában lakó Pfeifer családról nyerte elnevezését. 1874-ben Sipos utcára magyarosították, mely időközben Síp utcára rövidült.
Nro 3. Kreuz gasse
Az 1879 óta Kazinczy utcaként ismert utca térképen látható neve (Kreuz=Kereszt) arra utal, hogy ez volt az átvezető keresztutca a Dob és a Király utca között.
Nro 4. Nussbaum gasse
A Nussbaum németül diófát jelent, és ezen a néven ismert az utca már az 1770-es évek óta. 1838-ban, az árvíz után már külön megnevezése volt a Kis-Diófa és a Nagy-Diófa utcáknak. Ma is ezen a néven ismertek.
Nro 5. Sommer gasse
A Sommer magyarul nyarat jelent, a Sommer-gasse elsőként egy 1838-as térképen jelent meg. Mai, magyar nyelvű Nyár utca elnevezése 1874-től érvényes.
Nro 6. Ahazy gasse
1786-ban már az utcában működött az Akácfa vendéglő, melyről az utca a nevét nyerte.
Nro 7. Gartner gasse
A Gartner magyarul kertészt jelent. Az utca elnevezése a terület eredeti használatára, azaz a pesti polgárok konyhakertjeire emlékeztet.
Nro 8. Königs gasse
A Pestről a Városerdőbe, azaz a mai Városligetbe vezető út sarkán, a későbbi Orczy ház helyén már 1730-ban állt egy fogadó, melynek cégéren a "Zum Englischen König" azaz az Angol Királyhoz megnevezés állt. A Király utca megnevezése ettől az időtől kezdve szinte állandó - de néha a politikai eseményeknek megfelelően picit változott: a bécsi kongresszust (1815) követően Drei Königen (Három Király) utca volt, majd az 1830-as évektől újra Király utca. 1950-ben a szovjet-orosz költőről Majakovszkij utca volt 1990-ig, amikor visszanyerte régi nevét.
Nro 9. Hahn gasse
A Hahn magyarul kakast jelent. Az utca nevét a hajdan itt álló nagyon rossz hírű kocsmáról, a Kék Kakas (Blaue Hahn) mulatóról nyerte. Amikor a lakók megelégelték a helyzetet 1860-ban, akkor nem csak a kocsma bezárását, hanem a rá emlékeztető utcanév megváltoztatását is kérték. Wesselényiről szerették volna elnevezni az utcát, de végül 1873-ban ez lett az ország első Petőfi Sándorról elnevezett utcája - csak rövid ideig, mert aztán Petőfiről előkelőbb környéken neveztek el utcát: ez a mai Petőfi Sándor utca a Belvárosban. A hajdani Kékkakas utca így lett egészen 1967-ig Kazár utca, amikor a jeles operaénekesről, Székely Mihályról nevezték el az utcát.
Nro 10: Schifmanns gasse
Hajós utca. Nevét a 18. század végén itt álló, a "Hajóshoz" címzett sörházról nyerte. Neve 1875 óta Hajós utca.
Nro 11: Mohren gasse
A mai Paulay Ede utca. A Zwei Mohren németül két szerencsent jelent, és ez volt az utca első ismert neve már 1786-ban. Ugyancsak itt állt a Rauchfangkehrer (kéményseprő) utca, mellyel összeolvadva, 1874 óta Szerecsen utcaként volt ismert.
Nro 12: Rettig gasse
A német Rettig magyar jelentése: retek. 1782-ben már ismert a Rettig-gasse, melynek nevét 1874-ben változtatták Révay utcára.
Nro 13: Waitzner gasse
A térképen Waitzner gasseként, azaz Váci útként nevezett terület nem a mai Váci utca, hanem a Vácra menő országutat jelzi, melynek mai elnevezése Károly körút.
A mai állapotot jelző térképen keresd meg az itt megismert utcaneveket! Mi változott? Hogyan?