Mt 8,28-34
KIO
Mt 8,29.
35. ÍTÉLNI JÖTT-E A MESSIÁS?
A gerazénusok földjének ördögeit azért nem küldi
kérésükre a pokolba, mert még "idő előtt gyötri őket". (Lk 8,31; Mt 8,29)
A Sátán országának népe tehát tudja, hogy Isten a konkolyt ki nem tépve
közülünk, működni hagyja őt, amíg nincsen aratás.
35. ÍTÉLNI JÖTT-E A MESSIÁS?
A külső sötétség ezzel szemben a Messiás specifikus "hely"-megjelölése.
A "sötétség" maga is több az Ő ajkán, mint az alvilág fénynélkülisége,
mivel a világosság Nála alapvetően nem fizikai fogalom, hanem az
országbeli élet velejárója, jellemzője. Ennek az országbeli életnek és az
ebből kinövő magatartásnak a hiánya és ellentéte a sötétség (17 num). A
Sátán országa, annak feje és népe - a Sötétség országát, fejedelmét és
népét alkotja. Az országbeli életet nem vállaló - ebben a sötétségben jár,
és ebben megmarad. A világosságban nem járót elkapja, megragadja,
meghódítja, fogságba ejti a sötétség, úgyannyira, hogy a meghódított nem
fogja tudni, hova megy. (Jn 8,12; 12,46.35) Erre a "hovára" felel a
Máténál három ízben is feljegyzett "külső sötétség". Ez az, amelyet "idő
előtt" a Sátán népének még módja van elkerülni. (Mt 8,29)
36. KÜLSŐ SÖTÉTSÉG
A külső sötétség ezzel szemben a Messiás specifikus "hely"-megjelölése.
A "sötétség" maga is több az Ő ajkán, mint az alvilág fénynélkülisége,
mivel a világosság Nála alapvetően nem fizikai fogalom, hanem az
országbeli élet velejárója, jellemzője. Ennek az országbeli életnek és az
ebből kinövő magatartásnak a hiánya és ellentéte a sötétség (17 num). A
Sátán országa, annak feje és népe - a Sötétség országát, fejedelmét és
népét alkotja. Az országbeli életet nem vállaló - ebben a sötétségben jár,
és ebben megmarad. A világosságban nem járót elkapja, megragadja,
meghódítja, fogságba ejti a sötétség, úgyannyira, hogy a meghódított nem
fogja tudni, hova megy. (Jn 8,12; 12,46.35) Erre a "hovára" felel a
Máténál három ízben is feljegyzett "külső sötétség". Ez az, amelyet "idő
előtt" a Sátán népének még módja van elkerülni. (Mt 8,29)
Mt 8,31
36. KÜLSŐ SÖTÉTSÉG
Kidobás - A fenti szavak így folytatódnak: "...és dobjátok ki a külső
sötétségre". (Mt 22,13) Ez a kép-pár másodika; a megkötözést követi a
kidobás. A Sátán népe nem távozik magától. Meg kell kötözni ahhoz, hogy ki
lehessen dobni. Az "ördögűzés" evangéliumi képeiben ez a "kidobás"
szerepel: "Ha kidobsz minket, küldj a sertéskondába...Ha én Isten Lelkével
dobom ki az ördögöt...; Miért nem tudtuk kidobni?" - halljuk ugyanazt az
igét az ördög, a Messiás és a tanítványok ajkáról. (Mt 8,31; 12,28; Mk
3,22-3; Mt 17,19; Mk 9,18; Lk 9,40) Két ízben Jánosnál is megtaláljuk az
Úr ajkán. Van, akit kidob, van akit nem dob ki. "Most dobják ki a világ
fejedelmét" - mondja Jeruzsálemben szenvedése előtt; és "Aki hozzám jön,
nem dobom ki" mondja a kafarnaumi nagy beszédben. (Jn 12,31; 6,37) Az Őt
visszautasító Izrael sorsa: a kidobás. "Látjátok majd Ábrahámot, Izsákot,
Jákobot és az összes prófétákat Isten Országában, magatokat pedig kidobva
onnan". A kárhozat "külső sötétség" névvel megjelölése mint láttuk,
mindig ehhez a kidobáshoz kapcsolódik: Izrael fiainak,a menyegzős ruha
nélkülinek, a talentumot nem kamatoztató szolgának - egyaránt ez a kidobás
a sorsa. (Lk 13,28; Mt 9,12; 22,13; 25,30)
Feri bácsi hangzó anyagok: 40,41.