Közzététel dátuma: Jun 28, 2015 4:59:53 PM
Kapcsolatok szövevényében élünk minden nap. Minden kapcsolatunk felett állónak kell lennie az Istennel való kapcsolataiknak.
Istennel élő kapcsolatban kell lennünk. Ha ez megvan ebből nő ki minden jó más kapcsolatunk is. Úgy annyira, hogy az Istennel való kapcsolatunk határozza meg minden más kapcsolatunkat is. Még önértékelésem is.
Az Istennel való kapcsolatunk nem valami ködös megfoghatatlan valami. Nagyon is valóságos. Először is az Isten pont olyan mint Jézus. Ő az Atyával azonos. Az evangéliumokból pontosan megismerhetjük, hogy milyen is Ő.
Ezzel az általunk megismert Istennel, Jézussal már konkrétabb tud lenni a kapcsolatunk. Ő itt járt egykor a földön, emberi alakot vett fel. Evett, ivott, fázott, éhes volt, örült, és sít s olykor. Nagyon emberi volt közöttünk. Még azt is hozzá tehetjük, hogy fájt is neki mikor ütötték, kínozták. Nagyon is megélte Ő közöttünk az emberi mivoltát.
Hogyan kerüljünk Vele kapcsolatba? Befogadás által. A saját szavaimmal elmondom Neki, hogy Őt most befogadom az életembe, Uramnak, megszabadítómnak. Ezzel meg is történt. Ő ebben a pillanatban belém költözik és nálam lakik. (Lesznek erről megtapasztalásaid.) A szívedben béke lesz, melyet eddig nem ismertél.
Ezután kezdődik a közös élet kibontása, már együtt Vele. Az Őt megismerés, tanulás, beszélgetés, munka végzés. A szeretés.
Az a szeretés, melyet a főparancsban mondott el nekünk:
(Máté22.37-40.) „Jézus pedig ezt mondta neki: szeresd Uradat Istenedet egész szívedben és egész lelkedben és egész elmédben (gondolkozásmódodban):ez a nagy és első parancsolat.
A második hasonló hozzá: szeresd (legközelebbi) embertársadat, mint önmagadat.
Az alább lévő fájlt ajánlom figyelmedbe, mely tovább gondolja ezt a folyamatot.