Bemutatkozás

Gyermekkorom leginkább meghatározó eseménye a szülők nélküli nevelkedésem volt. Az apai nagyszülők vettek minket szárnyaik alá és neveltek, tanítattak, egészen munkába állásunkig és a saját családunk alapításáig. Szüleinknek szép nyaralási alkalmakat köszönhetünk. Hiszen egészen 14 éves korunkig minden nyarat a hajón töltöttünk, végig hajózva többször a Dunát. Megismerkedve emberekkel, kultúrákkal, tájakkal és sok-sok élménnyel gazdagodtunk.Életem egyik meghatározó pontja volt, mikor az Ember Tragédiájában olvasott „ember küzdj és bízva bízzál” Istentől az ember számára mondott válasszal találkoztam. Bennem akkor egy erős indulatot váltott ki ez a mondat, mert mellé beszélésnek tartottam. Az gondoltam, hogy Isten nem beszél mellé és nem hagy bizonytalanságban senkit. E gondolatomat semmilyen Istenről szerzett ismeretanyag nem támasztotta alá, mert nem kaptam semmit e téren. Sem a szülőktől, sem a nagyszülőktől, sem iskolától. Még csak templomba sem vittek minket sosem. Valahogy a bensőm lázadt e kijelentés ellen.

Következett néhány évtized iskolai tanulmányokkal, munkahelyi élettel, családalapítással és az egykor 14 éves koromban mélyen belén szántó mondat még újabbakkal társult. Mi az életem értelme, célja, feladata, mi történik velem, ha meghalok. Van élet a halál után? Ezek a gondolatok már nem hagytak nyugodni. Válaszokat akartam, olyanokat, amik valósak, amik a tényleges válaszok.

A válaszokat keresésem első éveiben találkoztam egy olyan emberrel, aki számomra hitelesen beszélt az engem érdeklő kérdésekről. Ő egy különös világban volt 9 percig, erről beszélt előadásban. A másvilágon járt, látott, hallott, beszélt, érzékelt, tanult, és ami a legfontosabb volt számomra, beszámolt annak a világnak a minden kétséget kizáró valóságáról. Az ő élete gyökeres fordulatot vett attól kezdve, hiszen már tudta, mi az élete értelme, célja, feladata.

Az én éltem is jelentős fordulatot vett. Jó ember akarok lenni – csak ezt hajtogattam magamban, vagy olykor félhangosan az éjszakában egészen reggelig, miközben zokogtam és katarzison mentem át. Megszületett bennem egy mély megmásíthatatlan döntés. Ekkor még fogalmam sem volt arról, hogy hogyan néz ki egy jó ember. De nem is ez volt akkor számomra a fontos, hanem az, hogy az addigi életemtől elfordultam és egy jobb életet akartam élni. Egy olyat, ami az előadásban hallottakat legalább megközelíti.

Ma már tudom, az az éjszaka a megtérésem éjszakája volt, az Istenhez térésem éjszakája. Akkor még nem tudtam, hogy attól a pillanattól kezdve életem már jó kezekben volt. Nem is oly soká találkoztam egy kisközösséggel, akik mind meg akartak változni, más emberek akartak lenni. Még pedig jobb emberek. Ők az evangéliumból akarták meg tudni hogyan kell ezt tenni. Rendszeresen jártak egy paphoz is, aki tanította őket. Bekapcsolódtam a munkájukba.

Dombi Ferenc katolikus pap, Inárcs. Ez a név és hely ebben az országban és sok helyen külföldön ismerősként cseng. Ennek az embernek, Feri bácsinak köszönhetem, hogy megmutatta nekem az igazi embert, az igaz jó embert, aki lenni akartam. Ez az ember Jézus Krisztus. Sőt Isten Ember, a tökéletes Ember. Sok százan gyűltünk össze hónapról hónapra az inárcsi iskolában, hogy halljuk a tanításait, halljuk azt, amit belül igaznak éltünk meg, csak mi nem tudtuk azt úgy akkor kimondani. Ittuk a szavát és olvastuk a Hang könyveket, melyeket fáradhatatlanul írt.

Feri bácsi életének utolsó 15 évét tudtam a közelében tölteni. Életgyónást végezni nála, melynek végén ezt mondta: „Rend van a fejedben”. De sokszor elmondta, hogy a fejünkben kell először rendet tennünk, vagyis gondolkodás-átalakítást kell végeznünk. Sok év tanulás, számos lelkigyakorlat, közösségi táborok, sok-sok szolgálat, feladatok sora, melyben volt részem. Egyszer pedig újjászületés. Istennek hála mindenért.

Jézus tanítványának gondolom magam, az evangéliumból és Feri bácsi által kibontott szellemiségből táplálkozom. Az evangéliumokból megismert jézusi utat kívánom járni és a Hang könyvek és más Feri bácsitól ránk hagyott anyagok felhasználásával és olyanokkal, melyek szinkronban vannak az evangéliummal, egyre jobbam megérteni, kibontani az Isten Országát a Földön. Ezeket másoknak is felkínálni.

Deák Zoli