Közzététel dátuma: Apr 21, 2015 8:0:26 PM
E mostani bejegyzésben Feri bácsinak adok szót. A 21-es hang könyvben önmagáról ír valakinek és olyan lényeget érintően, hogy gondoltam Feri bácsi gondolatai legyen most ebben a bejegyzésben.
"Mióta elhiszem, hogy Ő szeret, és minden javamra válik, azóta legfőbb feladatomnak tartom azt, hogy észrevegyem az eseményekben, embertársaimban és magamban azt, ami javamra válik. Mióta ezt teszem, azóta boldog ember vagyok. Rájöttem, hogyha nem végezzük el ezt a munkát, a gondolkodás-átalakítást, az Isten gyakorlati szeretetének megtalálását életünkben, akkor nem is lehetünk boldogok, mert ha azok lehetnénk, akkor Isten báboknak teremtett volna bennünket, s Ő nem is lehetne belénk szerelmes! Még embernek is bolond, aki egy bábuba szerelmes, aki egy bábuért él! Így aztán örülök, hogy nem vagyok bábu. Örülök, hogy csak annyi az én feladatom, hogy észrevegyem szeretetét. Ez hol könnyebben, hol nehezebben, de mindig sikerül. Tudniillik addig próbálkozom, amíg nem sikerül! Ha nagyon nehezen megy, akkor hosszasan nézem a feszületet, s megértem, hogy mennyire szereti Isten az embert! Megértem, hogy Fiában Önmagát adta nekünk, nekem!" H. 21/2080