3122.
Kérdező: NÉHA NAGYON NEHÉZ. MIÉRT?
1. Miért volt az a sok akadály előttem az egyik napon?
HANG: "Drága Gyermekem!
I. hétre Amikor arra szólítottalak fel benneteket, hogy alakítsátok át gondolkodásotokat, (Mk. 1,15) akkor nemcsak kértem valamit, hanem tudomásotokra is hoztam valamit. Azt hoztam tudomásotokra, hogy a gondolkodás-átalakítást Én, Jézus, nem tudom helyettetek elvégezni! Nem arról van szó, hogy nem akarom, hanem arról, hogy nem tudom! Azért nem tudom, mert nem bábunak teremtett benneteket az Isten, hanem olyan felelős személyeknek, akik képesek gondolataikat irányítani, tehát képesek rájönni olyan dolgokra, amelyekre úgy, olyan következményekkel, amilyenekkel szükséges, csak az tud rájönni, aki felvállalja az ehhez szükséges szellemi munkát.
II. hétre A gondolkodás-átalakítás tehát kettős tartalmat hordoz. Az egyik a benső látás megváltoztatása, a másik pedig az e munka következményeiért vállalt felelősség vállalása.
Azt meg tudnám tenni, hogy elmondjam neked, miért ért azon a bizonyos napon téged az a sok "nehézség", de akkor megrabolnálak attól az értéktől, amely a te szellemi munkádnak - amit fel kell vállalnod, hogy kitaláld, miért voltak e nehézségek jók neked - a következménye, s amelyre lelked, szellemed fejődése érdekében oly nagy szükséged van.
III. hétre Szinte kivétel nélkül minden ember e szellemi munka fel nem vállalása miatt nyugtalan, békétlen, boldogtalan. Ez azt jelenti, hogy a benső mulasztással vétkezés miatt, gondolkodásotok átalakításának fel nem vállalása miatt (bármennyire is megvalósul ez a gondolkodás-átalakulás úgy, hogy másoktól kész téglákat építetek be magatokba!) nem tudjátok átvenni Tőlem azt a békét, amely benső megnyugvást tudna adni lelketeknek.
Azért van ez így, mert az ember lelkivilága nem egy olyan ház, amelynek elég, ha a tégláit összerakjátok, hanem egy olyan belülről kiinduló, kibontakozó, állandóan fejlődő organizmus, mint egy virág, amelyre nem lehet kívülről ráfesteni a színeket, ráfújni az illatot. Ha valahol mégis ez történik, ott művirágról, és nem élő virágról van szó.
IV. hétre Ti élő virágai vagytok a végtelen SZÉPSÉGNEK, JÓSÁGNAK, BOLDOGSÁGNAK! Az igazi élet realitásában ezen változtatni nem lehet. Ha valaki mégis megpróbál másoktól kapott téglákat úgy összerakni, hogy a szükséges szellemi munkát nem vállalja, akkor az ilyen lélek csak a hazugság világában képes helyet keresni magának. Ezt teszi kivétel nélkül minden boldogtalan ember. Így igaz az, hogy a boldogtalanság: következmény! Következménye annak, hogy valaki elhagyta, vagy ha úgy jobban hangzik, nem vállalta fel az Általam felkínált gondolkodás-átalakításhoz szükséges szellemi munkát, amelynek lényege annak elfogadása és "meglátása", hogy benned Isten téged boldogítani akaró módon van jelen. Nem is tud másképpen jelen lenni, és senki mástól, csak egyedül tőled függ, hogy ezt felfedezed-e magadban. E felfedezőútra az indul el, aki nem más által, hanem önmagától akar rájönni arra, hogy miért jó neki az, ami van. Attól, aki Van (ez Isten neve), nem lehet idegen az, AMI van!