Jézus lecsendesíti a tengeri vihart
Máté 8.23-27.
Máté 8.23. és amikor belépett (beszállt) a hajóba, követték a tanítványai,
Máté 8.24. és lám! nagy háborgás lett a tengeren, úgy, hogy a hullámok elborították a hajót, Ő azonban lepihent,
Máté 8.25. és odamentek hozzá és fölébresztették (felkeltették), ezt mondták: Uram, ments meg (tarts meg), elveszünk !
Máté 8.26. és ezt mondta nekik: miért vagytok gyávák (mit féltek) kicsinyhitűek? Majd felkelt és megdorgálta (megfeddte) a szeleket és a tengert és nagy szélcsend lett.
Hang könyvek
(Dombi Ferenc)
Hang 32/3368 Jelenéseid és megpróbáltatásaid egyaránt abban akarnak segíteni neked, hogy erősödj hitedben. Igen. A HIT növelhető. Ez volt az oka annak, hogy amikor kicsiny hittel találkoztam, akkor ezt helytelenítettem (Máté 8;26, Márk 9,23), s amikor nagy hittel, akkor megdicsértem az illetőt (Máté 8;10). Ha nem tőletek függne hitetek nagysága, akkor nem lennétek felelősek lelki fejlődésetekért!
Máté 8.27. Az emberek pedig csodálkozva mondták: hová való ez, hogy a szelek is, a tenger is enged(elmesked)nek neki?
Hang könyvek
(Dombi Ferenc)
Hang 8/637 (Máté 8,23-27) Kedves Barátom! Soha nem vagy egyedül. Ott vagyok szívedben, és Én valóban legyőztem a világot. Tehát te a Győztes oldalán állsz, és ez kell, hogy olyan benső bizonyosságot jelentsen neked, amely nem zavarodhat meg benned semmiféle gonosz erő által. Legalábbis a mélyben nem, csupán a felszínen fodrozódhatnak a hullámok. De én még alvó állapotomban is végtelen erőt jelentek számodra.(Mt. 8; 23-27).
Keressétek Isten Országát
(Bulányi György)
111. ELSŐ MEGRÁZKÓDTATÁS
a) `Kicsoda ez?
`Meglehetősen nehéz megrajzolni a galileai esztendőre
vonatkozóan a tanítványok tudati átalakulásának képét. Úgy látszik,
mintha az Úr nyilvános tanításaiba nemcsak a tömeg, nemcsak a farizeusok-írástudók
nem szóltak volna bele, hanem a tanítványok maguk sem. A Hegyi beszédet,
az Országról szóló példabeszédeket a szinoptikusok hozzászólások nélkül
közlik. Olyan feltétlen volt e Tanító szellemi fölénye, hogy ellenvéleményt,
nyíltszíni vitát senki sem akart megkockáztatni? Úgy gondolták a tanítványok,
hogy az egyre élesedő helyzetre való tekintettel nekik aztán igazán
nem illik nyílt színen ellenvéleményt tartalmazó, avagy akárcsak értetlenséget
eláruló kérdést feltenni? Könnyen lehet, hogy a valóságot közelítjük
meg, ha igennel felelünk e két kérdő mondatra.
Alátámasztani látszik a másodikat az, hogy `sor kerül a tanítványok
megnyilatkozásaira, amikor magukban vannak:_ "Mikor pedig egyedül
volt, megkérdezték Őt a körülötte levők a Tizenkettővel együtt a példabeszéd
felől". (Mk 4,10) Indokolja ezt a megkérdezést, hogy Jézus a
kívülállóknak (Mk 4,11) nem magyarázza meg a példabeszédeket;
csak akkor fog magyarázatba, amikor "egyedül" van azokkal, akiknek
adatott tudni az Ország Titkait. Ezeket nemcsak a Tizenkettő alkotja,
hanem a "körülötte levők" is, tehát a tanítványoknak a Tizenkettőn
kívüli szélesebb köre.
`Mit kérdeztek meg Tőle?_ Kettőről is tudunk: miért példabeszédben
tanít; (Mt 13,10) és mi a magvetőről szóló példabeszéd értelme. (Lk
8,9) Jézus megválaszolja kérdésüket, s válaszának végén meg is kérdezi,
hogy megértették-e mindazt, amit mondott. (Mt 13,51) A tanítványok
igennel felelnek és Jézus is tanúsítja, hogy ők azok, akiknek országbeli
fülük és szemük van, akik ismerhetik az Ország titkait.
Mindebből arra lehetne következtetnünk, hogy a galileai esztendő során
megindul övéiben egy kielégítő arányúnak minősíthető gondolkodás-átalakulási
folyamat. De vigyáznunk kell. Ez alkalommal Jézusnak - és az evangélistáknak
is - az volt a célja, hogy ellentétezzen: a nem értő kívülállókat
szembeállítsa az értő tanítványokkal. `Könnyen lehet, hogy a különböztetésnek
lényegi alapja csupán ennyi: hűségük érdemesíti őket a külön magyarázatra._
Látni és hallani akarásukat Jézus külön tanfolyammal jutalmazza.
Könnyen lehet azonban, hogy "értésüket" Jézus csak relatív "értésnek"
tekintette: viszonyítva a kívülállók értetlenségéhez. `Márk még
nem retusált_ - a szerkeztés éveiben egyébként már igen nagy tekintélyű
"apostolok" érdekében. Máté és Lukács egy évtizeddel később már igen.
Ennek folytán Márk megőrizte Jézus válaszának egészét. S ezen belül
azt is, ami nem a relatív, hanem a viszonyítás nélküli értésre vonatkozott:
"Nem értitek ezt a példabeszédet? Hogyan fogjátok a többi példabeszédet
megérteni?". (Mk 4,13)
Két kérdésük nem sokat, vagy éppenséggel semmit sem árul el arról,
mennyire jutott a tudatátalakulás (gondolkodás-átalakítás, szerk.)folyamata bennük. Felmerülhet az
kérdés: Jézus miért nem kérdezte vissza tőlük a hallottakat? Miért
nem tett fel nekik kérdéseket, amelyek tudatosíthatták volna bennük,
hogy hol tartanak? Ha az evangélisták erről hallgatása mögött e kérdések
fel nem tevése húzódik meg, akkor ennek a ténynek oka alighanem az
lehetett, hogy nem volt türelmetlen fejlődésükkel szemben. `Hagyta,
hogy belső lélektani törvényszerűségeik erejében érjenek meg bennük
a látottak és hallottak._ Majd eljön a kérdésfeltevés ideje is.
A második esztendő közepe táján - Fülöp Cezáreában!
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Jézus halvérűen, emóciók nélkül
figyelte tudatuk fejlődését. A tengeri vihar alkalmával, amikor ugyancsak
"magukban" vannak Jézussal, a bárkában megkapják Mesterüktől az első
korholást. Félelmük, tehát hitetlenségük, azaz hitük kicsiny volta
miatt (Mk 4,40; Mt 8,23-6; Lk 8,22-5)
kapják a korholást. `Kevesellte Jézus az eredményt._ A tenger
lecsendesítése után a tanítványok kérdése ("Kicsoda ez?") úgy hangzik,
mintha aláhúzná a korholás jogosságát. Kérdésük úgy hangzik, mintha
még nem lenne bennük bizonyosság. Félelmük és kérdésük alapján arra
lehetne tehát gondolnunk, hogyha Jézus most teszi fel nekik a majd
Fülöp Cezáreában feltevésre kerülő kérdést, akkor még egybeesik az
"emberek" és a tanítványok felelete. A tanítványok e tengeri vihar
idején talán szintén még csak "prófétát" látnak Benne. (Mt 8,27;
Mk 4,41; Lk 8,25)
Feri bácsi tanításai hangzó anyag: 163-174 sorszámig. A Hit.