Vezetői összefoglaló

Az Internet, továbbá más információs és kommunikációs technológiák nem csupán a nemzetgazdaságok mozgatóerői, hanem országaink társadalmának átalakító tényezői is a világ minden táján. Felismerve az ezekben a technológiákban rejlő, az életminőség javítására irányuló hatalmas lehetőségeket, Clinton elnök és Gore alelnök (1999-ben) három új kezdeményezés elindítására utasította az Elektronikus Kereskedelem Munkacsoportot (Electronic Commerce Working Group), melynek célja az volt, hogy kiaknázzák az Internet potenciális előnyeinek teljes tárházát. Ezek a kezdeményezések szűkíttették az úgynevezett digitális szakadékot (digital divide), és növelték a digitális lehetőségekhez való hozzáférést; javították a kormányzati szolgáltatások minőségét és elérhetőségét, miközben átláthatóbbá, reagáló készebbé és hatékonyabbá tették a kormányzati munkát; továbbá az Internetet és a hozzá hasonló új technológiákat használták fel a lakosság életének gazdagítására, s az előttük álló legsürgetőbb társadalmi kihívások kezelésére. Ezzel egyidejűleg kiterjesztették figyelmüket az elektronikus kereskedelem előmozdítására, valamint egy online környezet megteremtésére.

Ez a tanulmány felvázolja a Clinton-Gore adminisztráció eredményeit, melyekkel az Internetet a társadalmi és gazdasági növekedés hatékony eszközévé tették. Ennek a kettős célkitűzésnek a követése során tartották magukat azokhoz az alapelvekhez, melyeket az elnök és az alelnök első ízben 1997-ben szögezett le, az elektronikus kereskedelem globális perspektíváinak megfogalmazásakor. Ezek az alapelvek - a magánszektor vezető szerepe, a szükségtelen szabályozás elkerülése és a minimalista kormányzati szerepvállalás - azóta is folyamatosan bizonyították tartósságukat és alkalmazhatóságukat. Elkötelezettségük ezek mellett hozzásegítette az Internetet a minden várakozást felülmúló prosperitáshoz és közelebb vitt a végső célhoz: valamennyi állampolgár digitális egyenlőségének eléréséhez.

1. A digitális egyenlőség megteremtése

A Clinton-Gore adminisztráció sokat tett a digitális lehetőségek körének szélesítéséhez az USA-ban és külföldön egyaránt. Korábban példa nélkül álló hozzáférést teremtett az információtechnológiához. 1999-ben a digitális szakadék látványos módon zárult össze az állampolgárok között. 116,5 millió amerikainak volt Internet-hozzáférése 2000 augusztusára, ami 31,9 millióval haladta meg a mindössze húsz hónappal korábbi adatot. Az adminisztráció ugyancsak növelte a technológiához való hozzáférést, az Internet-képzést és -használatot a diákok számára. Ezen túlmenően segítette a kisvállalkozásokat az Internet lehetőségeinek kihasználásában és a kifejlődőben lévő globális digitális gazdaságban való részvételben, a nemzetközi piacok elérésben, a vállalatok egymás közötti információcseréjében való részvételben, továbbá abban, hogy integrálódjanak a világméretű beszállítói láncokba. Végezetül, az adminisztráció globálisan is kiterjesztette a digitális lehetőségeket. A világ minden táján segítette a fejlődő országokat a digitális technológiák használatában, hogy felgyorsítsák társadalmi és gazdasági fejlődésüket, hogy teljes körűen részt vehessenek az Információs Forradalomban.

E terület fontosabb eredményei:

Iskolák és könyvtárak az Internet hálózaton

- Az 'elektronikussági arány' (e-rate) ma már az amerikai állami iskolák több mint 90 százalékának válik előnyére, és 30 millió gyerek számára biztosít Internet-hozzáférést több mint egymillió osztályteremben és 47.000 iskolában és könyvtárban.

Közösségi technológiai centrumok

- Az adminisztráció javaslatot tett arra, hogy a 2001-es pénzügyi év költségvetésében az eddigi háromszorosára, 100 millió dollárra emeljék az úgynevezett Közösségi Technológiai Centrumok finanszírozását, amiből akár 1000 ilyen új technológiai központ is létrehozható. Ezek a centrumok hozzásegítenek majd a digitális szakadék áthidalásához azzal, hogy számítógépeket és az Információs Korszakban elengedhetetlen más eszközöket biztosítanak azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy otthon rendelkezzenek ilyesmivel.

Korszerű oktatási technológiák

-Az elnök és az alelnök növelte az oktatástechnológiába irányuló általános beruházásokat az 1993-as 23 millió dollárról a 2000-es pénzügyi évben elért 766 millió dollárra.

Technológiai képzés a tanárok számára

- Az adminisztráció 400.000 tanár képzésére biztosított ösztöndíjakat, hogy képessé váljanak a számítógép hatékony használatára. Ezen felül a 'Technology Literacy Challenge Fund' (kb. Technológiai Írástudás-Kihívási Alap) - amelyet az adminisztráció 1997-ben hívott életre a tagállamok támogatása céljából, hogy azok szoftver- és Internet-hozzáférést biztosíthassanak a diákok számára, növelhessék a multimédiás számítógépek számát az osztálytermekben és technológiai képzést nyújthassanak a tanárok részére - 425 millió dollárt kapott a 2000-es pénzügyi évben.

Rokkantak és a támogató technológiák

- Az adminisztráció támogatta a World Wide Web Consortium úgynevezett 'Hozzáférés-kezdeményezését' (Accessibility Initiative) kutatási és ipari együttműködés útján, tárcaközi akciócsoportot hozva létre, hogy megvizsgálják a Medicare és a Medicaid tökéletesítésének lehetőségeit abból a célból, hogy a rokkantnyugdíjas személyeket juttasanak olyan technológiákhoz, amelyek segítségükre lesznek a független életvitel és munkavégzés megteremtésében; tagállami bázisú kölcsönprogramokat hívott életre annak érdekében, hogy a rokkantaknak hagyományos pénzintézetektől hozzáférésük legyen olyan személyi kölcsönökhöz, melyekből segítő technológiai szolgáltatásokat és eszközöket vásárolhatnak maguknak; és 9 millió dollárt ítélt oda az AmeriCorps számára, hogy a szervezet 1200 önkéntest küldhessen iskolákba és különféle közösségekbe rokkant diákokat és másokat megtanítani azokra a készségekre, melyekre szükségük van az Internet hatékony használatához.

Rokkantak segítését célzó magán és állami társulások

- Az adminisztráció támogatásával a csúcstechnológiás iparágak több mint 45 vezérigazgatója (CEO) ígért támogatást a hozzáférhetőséggel kapcsolatos "legjobb gyakorlatok" támogatásához, ezenkívül az ország 25 elsőrangú kutatóegyetemének elnöke adta beleegyezését ahhoz, hogy kibővítsék a kutatást az oktatási és hozzáférhetőségi problémák terén. A SmartForce nevű elektronikus tanulási (e-learning) vállalat ígéretet tett arra, hogy 20 millió dollár értékben ingyenesen hozzáférést biztosít saját online tréninganyagaihoz, a Sun Microsystems pedig létrehozott egy laboratóriumot, hogy ingyenes, nyílt forrású íróasztali szoftvert tegyen hozzáférhetővé rokkant személyek számára.

Távtanulás (Distance Learning) a kisvállalkozások számára

- Társulás útján az adminisztráció elkezdett távtanulási (távoktatási) tananyagot kínálni kisvállalkozások részére, amely magában foglal online elektronikus kereskedelmi (e-commerce) tanfolyamokat és e-commerce útmutató tankönyveket.

'Globális digitális lehetőségek' akciócsoport

- A kulcsfontosságú fejlődő országok, ipari csoportok és non-profit szervezetek erőteljes támogatásával az adminisztráció és G-8 partnerei elindítottak egy nemzetközi kezdeményezést a digitális lehetőségek globális megteremtésére politikai tanácsadás, a humán kapacitások kiépítése és a hozzáférés növelése útján.

'Internet a gazdasági fejlődésért' kezdeményezés

- Az adminisztráció 2000 elején felkérte Indiát és Jordániát, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, és 2000 júliusában hét további országot - Mali, Indonézia, Kenya, Nigéria, Szenegál, Románia és Guayana - hívott meg. Al Gore alelnök 1999 júniusában 11 kísérleti országot jelentett be.

2. E-társadalom létrehozása

Az adminisztráció felismerte, hogy az Internetben megvan a lehetőség, hogy hozzájáruljon a legsürgetőbb problémák kezeléséhez és az életminőség javításához. Az Internet nem csupán a gazdasági növekedés előmozdítója, hanem az életminőség javításának eszköze is. Ezen túlmenően az Internet egyre nagyobb mértékben eszköze az oktatási, orvosi és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek is. 1999-ben az adminisztráció fokozta az erőfeszítéseket, hogy kiaknázzák az Internetben rejlő sokoldalú lehetőségeket, hogy az hasznára legyen a kritikus területeken, például az egészségügyben és az oktatásban dolgozó embereknek.

E terület fontosabb eredményei:

Távorvoslási (telemedicine) technológiák

- Az elmúlt év folyamán az adminisztráció gyors intézkedéseket tett, hogy a legkorszerűbb technológiákat telepítse annak érdekében, hogy az orvosi alapellátást és a szakorvosi szolgálatokat eljuttassa a távoli közösségekbe. Jelenleg közel 40 ilyen telemedicina-program és társulás létezik egyedül az India Egészségügyi Szolgálattal, amelyek az egészségügyi gondozást eljuttatják a távoli és elszigetelt közösségekbe.

Online egészségügyi információk

- Mind az egészségügyi dolgozók, mind a fogyasztók pontos, naprakész, minőségi egészségügyi információkat kaphatnak a világ legnagyobb orvosi könyvtárától, a Nemzeti Egészségügyi Intézmények (National Institutes of Health) keretében működő Nemzeti Orvosi Könyvtártól (National Library of Medicine) a MedlinePlus rendszer használatával. Ez a szolgáltatás specifikus betegségekkel és egészségi állapotokkal kapcsolatos kiterjedt információkhoz biztosít hozzáférést, továbbá linkjei vannak fogyasztói egészségügyi információkhoz, szótárakhoz, kórházak és orvosok jegyzékeihez, egészségügyi információkhoz spanyol és más nyelveken, továbbá klinikai kísérletek eredményeihez. A MedlinePlus rendszert havonta több mint egymilliónyian keresik fel. Ezenkívül az orvosi termékek fogyasztói a Medwatch rendszert használhatják arra, hogy keresést végezzenek az orvosi termékekről szóló jelentések és biztonsági információk körében.

Humán Genom Projekt

- A tudományos közösség tagjai használhatják a GenBank elnevezésű genetikai szekventáló adatbázist a nyilvánosan elérhető DNS-szekvenciák annotált gyűjteményéhez való hozzáférésre. A gyűjtemény több mint 10,3 milliárd bázispárt tartalmaz.

A közegészségügy monitorozása

- Információs és kommunikációs technológiák használatával az adminisztráció javította a közegészségügyi felügyeletek és ellenőrzések elvégzésének módszereit egészségügyi adatok valós idejű gyűjtése céljából, az egészség-közösségek monitorozására és a trendek elemzésére, valamint a kialakulófélben lévő közegészségügyi problémák idejében történő észlelésére.

Vidéki közösségek az információtechnológia útján

- Az adminisztráció jóváhagyta a 6587 mérföld (kb. 10 ezer km) hosszúságú optikai szálas vonalak lefektetésére, valamint 127 vidéki telefonközpont korszerűsítésére szolgáló kölcsönöket annak érdekében, hogy ezek a berendezések készen álljanak arra, hogy előfizetőiknek hozzáférést biztosítsanak nagysebességű DSL Internet-szolgáltatáshoz; 18,7 millió dollárt különített el kórházak, iskolák, orvosok, nevelők, páciensek és diákok összekapcsolására Amerika vidéki körzeteiben orvosi kutatóintézetekkel, egyetemekkel, könyvtárakkal, orvosokkal, nevelőkkel és professzorokkal; továbbá telepítette a 'Mobil Internet Vans' (Mozgó Internet Buszok) rendszert annak érdekében, hogy IT-tréningeket biztosítsanak a vidéki közösségek számára.

Online iskolai jelentőkártyák

- A adminisztráció javasolta tagállami szintű, körzeti és egyéni jelentőkártyák elhelyezését az Interneten; biztosította egy pilotprogram finanszírozását Maryland államban, amely modellé vált más szövetségi államok számára; és kezdeményezte hasonló rendszerek kifejlesztését nyolc másik szövetségi államban, hogy lehetővé tegyék számukra iskoláik tudományos teljesítményének összehasonlítását.

3. Az állampolgárok digitális képességekkel való felruházása

Sokak véleménye szerint a Clinton-Gore adminisztráció segítette át a kormányzatot a Digitális Korszakba. Digitális technológiákat használtak fel arra a célra, hogy a kormányzat Internet-sebességgel haladjon, továbbá az állampolgárok számára lehetővé váljék a kritikus kormányzati szolgáltatásokhoz és információkhoz való folyamatos, megszakítás nélküli hozzáférés. Most már bárki, akinek van számítógépe, karnyújtásnyi közelségbe került a kormányzattól. Azonfelül, hogy ily módon hatékonyabbá és könnyebben hozzáférhetővé teszik a kormánygépezetet, e-mail útján reagáló készebbé tették a kormányzat vezetőit, és vizsgálják annak módozatait, miként lehetne megkönnyíteni minden amerikai polgár számára a politikai életben való részvételt. A digitális képességekkel való felruházás (empowerment) hozzásegíti a polgárokat, hogy minden eddiginél nagyobb mértékű ellenőrzést gyakoroljanak saját kormányuk felett.

E terület fontosabb eredményei:

FirstGov.gov

- Az adminisztráció elindította a legelső olyan web-helyet, amely a nagyközönség számára könnyű, egylépcsős hozzáférést biztosít a szövetségi kormányzat minden online információjához és szolgáltatásához. Az ügyfél-centrikus FirstGov lehetőséget teremt a felhasználók számára, hogy pillanatszerű és intuitív módon keresést végezzenek a szövetségi kormányszervek 27 millió web-oldala között - tárgykör vagy kulcsszó alapján. A FirstGov keresőmechanizmusa, melyet a FederalSearch Foundation nonprofit szervezet üzemeltet, félmilliárd dokumentumot kutathat át kevesebb, mint egynegyed másodperc alatt.

Online dokumentumkezelés

- A Kormányzati Papírmunka-kiküszöbölési Törvény (GPEA: Government Paperwork Elimination Act) értelmében az adminisztráció (2000 májusában) arra utasította a kormányszerveket, hogy készítsenek terveket arra, hogy 2003 októberére átálljanak az elektronikus dokumentumkezelésre (filing), valamint az elektronikus aláírások használatára a kormányzati tevékenységek és szolgáltatások teljes körében, tekintetbe véve ennek kockázatait, költségeit és előnyeit.

Online kormányzati szolgáltatások

- Az adminisztráció drámai mértékben kiszélesítette az online rendelkezésre álló szolgáltatások körét. Ezek a szolgáltatások az alábbiakra terjednek ki:

• • Adók

  • - Az adófizetők az IRS e-file programot használhatják, hogy az otthoni kényelem előnyét élvezve könnyen és gyorsan nyújthassák be adóbevallásukat. Az E-filing egy százalék alá csökkenti a hibák előfordulásának esélyét. A Direct Deposit rendszer biztonsága alapján az adó-visszatérítések három héten belül az adófizető takarékbetét- vagy csekkszámlájára kerülnek, ami fele a papíron való adóbevallás esetén szokásos időnek.

  • Students.Gov

  • - A második évfolyamot elvégzett diákok pénzügyi segélyhez juthatnak, könnyen kitölthetik a diáksegély-folyamodványokat, fizethetik a diákkölcsönöket, továbbá hozzájuthatnak egyéb kormányzati információkhoz a Gore alelnök által 1997 februárjában bejelentett Access America kezdeményezés keretében.

  • Seniors.Gov

  • - Az idős emberek becsléseket kaphatnak a számukra járó társadalombiztosítási juttatásokról, ezenkívül online módon más kormányzati információkat gyűjthetnek, konkrét érdeklődési körüknek megfelelően.

  • Medicare összehasonlító-adatbázis

  • - Az állampolgárok megtalálhatják a számukra legjobban működő Medicare-opciót egy interaktív adatbázis használatával, amely átfogó információt nyújt számukra különböző Medicare egészségügyi tervekről, beleértve a költségeket, minőséget és az egyes tervek juttatásait.

  • Papírmunka nélküli közbeszerzés

  • - A kormányzattal üzleti kapcsolatban álló eladók most már egy teljes mértékben papír nélküli közbeszerzési rendszert használhatnak. A Kormányzati Szolgáltatások Adminisztráció (GSA: Government Services Administration) minden potenciális ajánlattevő számára egy digitális aláírás tanúsítványt ad ki, amely lehetőséget nyújt számára, hogy digitálisan írjon alá és nyújtson be javaslatokat és kössön szerződéseket elektronikus úton.

  • Táborhely-foglalások (Campsite Reservations)

  • - A táborozók most már információkhoz juthatnak és helyfoglalásokat eszközölhetnek több mint 50.000 egyesült államokbeli táborhelyen és létesítményben.

  • Online szavazás

  • - 2000. október 11-12-én a Nemzeti Tudományos Alapítvány (NSF: National Science Foundation az elektronikus szavazás lehetőségeinek vizsgálatával foglalkozó 'Internet Policy Institute e-Voting Workshop'-ot tartott. Az értekezlet megvizsgálta az online szavazás által felvetett problémákat, beleértve a titkosságot, a biztonságot, a hitelesítést, a széles körű és egyenlő hozzáférést, valamint a képviseleti demokrácia rendszerére gyakorolt potenciális hatást.

4. A fogyasztók bizalmának fokozása

Az elektronikus kereskedelem (E-commerce) és más Internet-alkalmazások mindaddig használhatók ki tudásuk mértékének megfelelően , amíg a fogyasztók és más felhasználók nem mernek teljes bizalommal online környezetbe lépni. A Clinton-Gore adminisztráció azon dolgozott, hogy biztosítsa, hogy a fogyasztók egyenlő védelmet élvezzenek, akár online módon, akár hagyományos üzletekben vásárolnak. Ezen túlmenően jelentősen javították a titkosság- és magánszféra-védelmet a magánszektor önszabályozása útján a legérzékenyebb területeken, továbbá segítettek nagyobb fokú biztonságot nyújtani az Interneten a cyber-bűnözők és más fenyegetések ellen. Ezeket a sikereket úgy érték el, hogy közben fenntartották alapvető kötelezettségüket a minimalista kormányzati beavatkozás és a magánszektorbeli megoldások előnyben részesítése mellett, amilyenek például a magatartási kódexek és a harmadik felek által végzett auditálások és érvényesítő mechanizmusok.

E terület fontosabb eredményei:

Online fogyasztóvédelem

- Az adminisztráció többek között azzal erősítette a fogyasztóvédelmet, hogy sikeresen ösztönözte az ágazatot magatartási kódexek létrehozására, bátorította a fogyasztók oktatását, továbbá határozottan küzdött a félrevezető és megtévesztő online gyakorlatok ellen.

Alternatív vitafeloldási (ADR: Alternative Dispute Resolution) mechanizmusok

- Az adminisztráció 2000 júniusában nyilvános értekezletet tartott, hogy megvizsgálja a piacon most megjelenő új és innovatív ADR-modelleket; hogy eszmét cseréljenek arról, miként fejlesszenek ki méltányos vitafeloldási rendszereket; hogy azonosítsák az ADR-ek szélesebb körű használata előtt álló akadályokat az online fogyasztói tranzakciókban; végül megvizsgálják a szóban forgó programokat ösztönző és ellenző tényezőket.A magánszféra védelme - A magánszféra-védelmi politikát megvalósító kereskedelmi web-helyek száma az 1998-as 2 százalékról 2000-ben ugrásszerűen 62 százalékra emelkedett.

A gyermekek védelme

- A Szövetségi Telekommunikációs Bizottság (Federal Telecommunication Commission) 2000 áprilisában szabályokat bocsátott ki a Gyermekek Online Magánszféra-védelmi Törvényének (Children's Online Privacy Protection Act) végrehajtásáról. Az adminisztráció tevékenyen támogatta ennek a törvénynek a meghozatalát, amely megköveteli a gyerekeket megcélzó web-helyektől ellenőrizhető szülői beleegyezés beszerzését, mielőtt információkat gyűjtenének és 13 év alatti gyerekektől kapott személyes információkat használnának.

Az orvosi jelentések védelme

-2000 decemberében az adminisztráció az 1996-os Egészségbiztosítás Átvihetőségének és Elszámoltathatóságának Törvénye (Health Insurance Portability and Accountability Act) alapján az orvosi információk titkosságát garantáló végleges szabályokat alkotott. Ezek a szabályok lesznek érvényesek minden egészségügyi szolgáltatóra és biztosítási tervre, valamint azok üzleti egyesüléseire (ezek együttesen az Egyesült Államok gazdaságának 13 százalékát teszik ki.)

Fogyasztói információk megóvása (Safe Harbor)

- Az Egyesült Államok és az Európai Bizottság megkötötte a "biztonságos oltalom" (safe harbor) magánszféra-titkossági egyezményt, amely hozzásegít annak biztosításához, hogy a transzatlanti adatáramlások ne legyenek megszakítva. Ez a mérföldkövet jelentő megállapodás, amely 2000 novemberében lépett érvénybe, javítani fogja az egyesült államokbeli fogyasztók magánszféra-védelmét, továbbá biztosítja azoknak az európai polgároknak a hatékony magánszféra-védelmét, akiknek adatait átviszik az Egyesült Államokba.

Rejtjelezési (encryption) termékek exportja

- 2000 januárjában az adminisztráció új politikát kezdett a rejtjelezési termékek exportját illetően. Az 1999 szeptemberében bejelentett új politika egyszerre védelmezi a nemzetbiztonsági érdekeket és egyengeti az utat az előtt, hogy az Egyesült Államoknak ez az iparága beszállhasson a világ fő piacain folyó versenybe. Ezenfelül segíti a fogyasztókat és más felhasználókat adataik védelmében. 2000 júliusában az adminisztráció újabb frissítéseket jelentett be ez irányú politikáján, amely megnyitja az utat a rejtjelezési termékek exportja előtt az Európai Unió 15 tagállamába, valamint nyolc más kereskedelmi partner felé.

Az Internet biztonságának védelme

- 2000 februárjában Clinton elnök összehívta az ágazati ipari vezetők csúcstalálkozóját Amerika számítógép-hálózatai biztonságának megvizsgálására. Júliusban a Fehéz Ház bejelentette, hogy javaslatot tesznek egy törvénycsomagra, amely foglalkozik mind a magánszféra-védelemmel, mind a jogérvényesítési-bűnüldözései igényekkel a cyberspace-ben végrehajtott bűncselekményekkel szemben. A csomag rendelkezéseket tartalmazott a telefon-korszakból származó törvények korszerűsítésére az Internet-korszak igényeinek megfelelően, a magánszféra-védelem fokozásával és azon lehetőség megteremtésével, hogy a bűnüldözés hatékonyan védelmezhesse a közbiztonságot.

Kritikus infrastruktúra védelmi terv

- Clinton elnök 2000 januárjában kibocsátotta az "Információs rendszerek védelmének nemzeti tervét", amely a legelső próbálkozás a nemzeti kormányok körében a számítógép-vezérlésű hálózatinak védelmére.

5. Harmonikusan kapcsolódó világpiac megteremtése

Az amerikai kormányzat létre kívánt hozni egy simán és harmonikusan kapcsolódó globális piacot, ami lehetővé teszi, hogy az elektronikus kereskedelem (e-commerce) és az Internet elérje lehetőségeinek határát. 2000-ben több tucat területen folytatták a munkát, beleértve az adóztatást, a vámtarifákat, az elektronikus aláírásokat és a szellemi tulajdonjogok védelmét annak biztosítása érdekében, hogy a globális szabályozási környezet inkább ösztönözze a cyberspace-beli globális kereskedelem kifejlődését, mintsem elfojtsa azt.

E terület fontosabb eredményei:

Elektronikus aláírás

- Clinton elnök 2000. június 30-án aláírásával törvényerőre emelte az Elektronikus Aláírások a Globális és Nemzeti Kereskedelemben Törvényt (E-SIGN) Az E-SIGN előmozdítja az elektronikus kereskedelmet az elektronikus feljegyzések, aláírások és tranzakciók jogérvényességének kifejezett biztosításával.

A vámtarifák globális moratóriumának meghosszabbítása

- 2000-ben az adminisztráció folytatta a munkát annak érdekében, hogy továbbra is a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) sikeres 1998. májusi, az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó nyilatkozatára építve formálisan kiterjessze az elektronikus átvitelre vonatkozó vámtételek moratóriumát, továbbfolytassa a WTO-munkaprogramot az összes kereskedelmi szokványnak az e-commerce trancakciókra való alkalmazásával összefüggésben.

Adórendszer egyszerűsítése és diszkriminációmentes eljárások

- Az adminisztráció folytatta a munkát a G-8, az OECD, valamint kétoldalú erőfeszítések útján annak érdekében, hogy elejét vegye az elektronikus kereskedelem többszörös vagy diszkriminatív megadóztatásának. Ezenkívül továbbra is támogatta a vitát a tagállami és helyi adók egyszerűsítéséről. Az Elektronikus Kereskedelem Tanácsadó Bizottságában (Advisory Commission on Electronic Commerce) való részvételük útján felszólított az Internet-hozzáférési adó állandó jellegű betiltására.

Szellemi tulajdonjogok védelme

- Az adminisztráció ösztönözte a WIPO Szerzői Jogok Szerződése (Copyright Treaty) és a WIPO Előadások és Hangfelvételek Szerződés (Performances and Phonograms Treaty) világméretű támogatását tárgyalásokon, beszédeken és konferenciákon való részvételeken keresztül. 2000 novemberéig 21, illetve 19 ország ratifikálta az említett szerződéseket, a világ valamennyi földrajzi térségének képviseletében.

Szabadalomjogi innováció

- Az adminisztráció lényegesen erősítette a szabadalmi folyamodványok kiértékelési eljárásait azzal, hogy társulásokat hozott létre az érintett iparágakkal, fokozta a szabadalmi ügyvivők képzését, felülvizsgálta a szabadalomvizsgálati eljárásokat, és egyebek között javította a vezetői ellenőrzést.

6. Az Internet növekedésének előmozdítása

Az adminisztráció azt szerette volna, hogy folytatódjék az Internet lendületes növekedése. Bátorították a nagysebességű Internet-szolgáltatások gyors telepítését versenybarát politikák útján. Ösztönözték az önkéntes szabványok kidolgozását nyitott és a magánszektor által vezetett folyamatokon keresztül, és folytatták az erőfeszítéseket annak biztosítására, hogy a domain-név rendszert egy globális, funkcionálisan sokoldalú és magánszektorbeli vezetésű szervezet kezelje. Ezenkívül kiterjesztették a Digitális Gazdaság megértését és azt, hogy miként lehetne a növekedést, a munkahelyteremtést és az alacsony inflációt - vagyis az általános gazdasági teljesítmény fő hajtóerőit -fenntartani az új korszakban.

E terület fontosabb eredményei:

Nagysebességű Internet-szolgáltatások gyors telepítése

- Az adminisztráció versenytámogató politikája ösztönzi a nagysebességű Internet-szolgáltatások gyors kiépítését. Ezenfelül a Clinton elnök által a 2001-es pénzügyi évre javasolt költségvetés tartalmazott egy új pilotprogramot, amely 2 millió dollárt irányzott elő ösztöndíjakban és 100 millió dollárt kölcsönökben a szélessávú hálózatok magánszektor által végzett telepítésére a hiányosan kiszolgált városi és vidéki közösségekben.

Internet-szabványok definiálása

- Az adminisztráció élénken támogatta a magánszektor által vezetett erőfeszítéseket az Internetre vonatkozó önkéntes technikai szabványok létrehozására.

A domain-név kezelés privatizálása

- A Hozzárendelt Nevek és Számok Internet Társasága (ICANN: Internet Corporation for Assigned Names and Numbers), amelyet a magánszektor hívott életre az adminisztráció erőteljes támogatásával 1998-ban, megtartotta első világméretű tagtoborzóját, valamint az új Igazgatótanácsi Tagok online választását. Az ICANN hét új legfelső szintű domain-nevet választott.

Digitális Gazdaság

- Az adminisztráció kiadta a "Digitális Gazdaság 2000" című jelentését, amely megvizsgálja az elektronikus kereskedelem kifejlődését és az információtechnológia-előállító iparágak szerepét a növekedés, az inflációcsökkentés, a termelékenységnövelés és a munkahelyteremtés előmozdításában. A Kereskedelemügyi Minisztérium Népszámlálási Főosztálya ugyancsak elkezdett méréseket végezni mind a vállalatok egymás közötti (business-to-business), mind pedig a vállalatok és a fogyasztók (business-to-consumer) közötti elektronikus kereskedés (e-commerce) tárgyában.

Amerikai Egyesült Államok

Bevezetés

Ez a tanulmány rávilágít arra a fejlődésre, amely a 2000-es esztendőig történt, az 1997-ben elkezdett tevékenység eredményeképp, amely a "A Framework for Global Electronic Commerce" ["A globális elektronikus kereskedelem keretrendszere"] c. dokumentum kibocsátásával vette kezdetét. A Framework leszögezte az alapelveket, az alapvető megközelítést az Internet és az e-kereskedelem fejlődése által előidézett, folyamatosan változó politikai kihívásokhoz, egy a gyors technológiai változások és a szinte a megszületés pillanatában bekövetkező elavulás által jellemzett mai világban.

Miközben az alapelvek ugyanazok maradtak, az ambíciók skálája rendkívül megnövekedett. Mintegy 13 politikai probléma kezelésével indultak - szinte valamennyi gazdasági természetű volt, illetve kereskedelemmel összefüggő. Azóta azonban kétszer is kibővítették ezt a listát, és a 2000. évben már csaknem két tucat különálló problémát tárgyaltak. Clinton elnök és Gore alelnök felkérte az Elektronikus Kereskedelmi Munkacsoportot, hogy lépjen túl a gazdasági ügyeken és kezdjen el foglalkozni három új problémával: digitális lehetőségek megteremtésével az Internethez való hozzáférés növelése útján; információtechnológiai módszerek használatával a legsürgetőbb szociális kihívások kezelése terén, amilyen például az egészségügy és az oktatás; továbbá a kormányzati tevékenység korszerűsítésével az Információs Korszak követelményeinek megfelelően. Ez tehát nem csupán az e-kereskedelem virágzását lehetővé tévő Egyesült Államokbeli és globális gazdasági környezet alakításában elért előrelépéseket rögzíti, hanem általában véve is számba veszi a digitális technológia erejét és lehetőségeit az életminőség javításában.

Három évvel ezelőtt kevesen látták volna előre azokat a hatalmas változásokat, amelyeket a Digitális Forradalom hoz magával. Kevesen tudták volna megjósolni az Internet szinte mindenre kiterjedő hatását. Kevesen tudták még ilyen rövid idővel ezelőtt is, hogy az "e"-vel kezdődő kifejezések olyan általánosan elterjedtté válnak, hogy még a New Yorker c. lap karikatúráinak képaláírásaiban is előfordulnak, és arra sem gondoltak sokan, hogy a "web" jelenthet majd egyebet is, mint a pók által szőtt hálót. Még kevesebben voltak felkészülve azoknak a politikai kihívásoknak a kezelésére, amit ez a 'szép új világ' jelent.

Jelen pillanatban az Internet egy igen nagy erejű eszköz, amely előmozdítja többek között a kereskedelmet, mélyrehatóan átalakítja a szociális mintákat, erősíti a kapcsolatokat az állampolgárok és képviselőik között, továbbá szélesíti a gazdasági és társadalmi fejlődés lehetőségeit az egész világon. Ami nemrég még elképzelhetetlen volt, az ma realitás.

I. A digitális egyenlőség előmozdítása

A. A digitális lehetőség

"Küldetésünk, hogy megnyissuk a digitális határokat minden amerikai polgár előtt, tekintet nélkül jövedelmére, végzettségére, lakóhelyére, bőrszínére vagy esetleges rokkantságára... Ha együttműködünk a digitális szakadék felszámolásában, a technológia lehet majd társadalmunk valaha is létezett legnagyobb egységesítő ereje."

Clinton elnök, 2000. április 4.

A Clinton-Gore adminisztráció egyik legfőbb prioritása mindig is az volt, hogy növelje a számítógépekhez és az Internethez való hozzáférést annak érdekében, hogy megadja a lehetőséget minden állampolgárnak életminőségük javítására. Manapság az ezekhez az alapvető információs eszközökhöz való hozzáférés, továbbá hatékony használatuk képessége egyre fontosabbá válik Amerikában a gazdasági, politikai és társadalmi életében való mindennapos részvétel szempontjából. Az amerikaiak például arra használják az Internetet, hogy megtalálják, hol lehet elérni a legolcsóbban az általuk igényelt árukat és szolgáltatásokat; hogy állást keressenek és pályázatot nyújtsanak be rá; hogy otthonról végezzenek munkát vagy elindítsák saját üzleti vállalkozásukat; hogy új készségeket és szakképzettséget szerezzenek távoktatás/távtanulás útján, hogy jobb informáltságon alapuló döntéseket tudjanak hozni egészségügyi szükségleteikről; s hogy általában akadálytalanul tudjanak kommunikálni barátaikkal, családjukkal, kollégáikkal, és másokkal, akiknek hasonló az érdeklődési körük. A digitális "írástudás" (literacy) hozzásegítheti az egyes embereket, hogy különböző állásokra kvalifikálják magukat a gyorsan változó információ-technológiai szektorban, ahol magasabbak a fizetések. Ezen felül az Internet-képes munkaerő az egyes közösségeket is hozzásegítheti a jobb fejlődéshez és ahhoz, hogy üzleti vállalkozásokat tudjanak magukhoz vonzani, illetőleg megtartani.

1. Alacsony jövedelműek bekapcsolása az Internetbe

A digitális lehetőségek hatékonyabb előmozdítása érdekében a Clinton-Gore adminisztráció 1999-ben 10 millió dolláros költségvetéssel életre hívta a Közösségi Technológiai Központ (CTC: Community Technology Center) programot, továbbá javasolta, hogy évente háromszorozzák meg a program finanszírozását. A CTC, amelynek célja hozzáférést biztosítani az alacsony jövedelmű amerikai polgárok részére a korszerű technológiához, segítette a gyerekeket a tanulásban, a felnőtteket abban, hogy szakképzettséget szerezzenek új álláshelyek betöltéséhez, a családokat pedig abban, hogy élvezzék az online számítógépes kapcsolat előnyeit. A Nemzeti Tudományos Alap (NSC: National Science Foundation) és más szervezetek által szponzorált kutatás dokumentálta a CTC pozitív hatását magánszemélyekre és közösségeikre is.

1999 szeptemberében az Oktatási Minisztérium 40 hároméves támogatást ítélt oda több mint 87 új CTC finanszírozásához, ezenfelül kibővített másik 61-et. 2000 tavaszán az elnök újabb pénzbeli támogatásokat jelentett be 284 új CTC létrehozására és 165 meglévő központ szolgáltatásainak kiterjesztésére. A 2001-es pénzügyi évre szóló költségvetési javaslatában Clinton elnök 100 millió dollár elköltését javasolta a CTC programra akár 1000 új központ létrehozása érdekében. A CTC-k az ország minden részében érzékelhető változást hoznak a közösségek életében: Valley City, Észak-Dakota: A Valley City Észak-Dakota-i városnak adományozott 550 000 dollár összegű CTC-támogatásból finanszíroznak egy Regionális Technológiai Központot / Üzleti Inkubátort, amely elérhető áron biztosít majd telekommunikációs hozzáférést és segíti az induló csúcstechnológiás cégeket abban, hogy megvessék lábukat a régióban, ezenkívül visszafordítsák a lakosság jelentős mértékű elvándorlását Valley Cityből, és enyhítsenek a városban uralkodó nagyfokú munkanélküliségen. A támogatás felét az Üzleti Technológiai Inkubátor céljaira szánják, a fennmaradó keretet pedig a Valley City State University Innovációs Központja fogja kitölteni, amely fiatal felnőttek, munkájukat elvesztett farmerek, továbbá részben vagy egészben állás nélküliek számára biztosít majd szakképzést.

Északi arapaho (indián) törzs, Wyoming állam: Egy 178 762 dollár összegű támogatás segíti az északi arapaho törzset korszerű irodai, üzleti és hálózati szoftverrel ellátott 10 számítógépes munkaállomás megszerzésében egy Kisvállalati Technológiai Központ (SBTC: Small Business Technology Center) kiépítéséhez. Az SBTC helyszíni szakképzést fog biztosítani Wyoming állam bennszülött közössége (Native Community) részére, és felkészíti tagjait új, csúcstechnológiai szektorokbeli pályafutásra, ahol az átlagnál magasabb munkabérekre számíthatnak. A központ hálózat-, üzlet-és szoftverfejlesztést fog kínálni, továbbá Microsoft-tanúsítvánnyal járó szakképzést és álláshely-információkat fog nyújtani, végül a régióban más módon elérhetetlen szerződéskötési /erőforrás-kihelyezési információkkal fog szolgálni.

Pikeville, Kentucky: A Kentucky állambeli Pikeville helység számára nyújtott két, összesen 1 052 000 dollár összegű támogatás finanszírozza egy 27 400 négyzetláb (kb. 2500 négyzetméter) alapterületű telekommunikációs szolgáltató épület, vala-mint egy olyan létesítmény megvalósítását, amely specializált helyszíni szakkép-zést nyújt a helyi lakosok számára, különös tekintettel sok, munkahelyét elvesztett szénbányászra. A Központ egyben üzleti inkubátorként is szolgál, amely ideiglenes irodaterületet kínál az újonnan induló üzleti vállalkozásoknak.

2. Gyerekek és diákok bekapcsolása

"Tudjuk, hogy minden osztálytermünket be kell kapcsolnunk az Internetbe, és ide hamarosan el is jutunk. 1994-ben a tantermeinknek még csak 3 százaléka volt bekapcsolva az Internetbe. Ma - az alelnök "e-rate" programja segítségével - a tantermek több mint felének van már Internet-kapcsolata. És iskoláink több mint 90 százaléka rendelkezik már legalább egy Internet-kapcsolattal."

Clinton elnök, 2000. január 27.

Miközben Clinton elnök és Gore alelnök egyaránt személyes prioritásává tette, hogy minden amerikai számára kibővítse az Internethez és a számítógépekhez való hozzáférést, Gore alelnök vezette az adminisztráció erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy minden gyereknek hozzáférése legyen a legkorszerűbb oktatási technológiákhoz. Az általa kifejtett erőfeszítések az iskoláknak, osztálytermeknek és könyvtáraknak az Internetbe történő bekapcsolására az "e-rate" program útján, diákok milliói számára adta meg azokat a készségeket, amelyekre szükségük van a Digitális Gazdaságban való érvényesüléshez.

1999-re Az Egyesült Államok állami iskoláinak 95 százalékát kapcsolta be az Internetbe, szemben az 1994-es 35 százalékkal,

1999-re az Egyesült Államok állami iskoláiban lévő osztálytermek 63 százaléka részére biztosított Internet-kapcsolatot, szemben az 1994-es 3 százalékkal,

Az 1994-es pénzügyi év 23 millió dollárjáról a 2000-es pénzügyi évben 766 millió dollárra emelte az oktatástechnológiai projektek finanszírozását;

Az "e-rate" programon keresztül 5,6 milliárd dollárt kötött le telekommunikációs infrastrukturális és szolgáltatási célok finanszírozására iskolák és könyvtárak számára a 2000-es pénzügyi év végéig terjedő időszakra. Ezen túlmenően az adminisztráció a 2001-es költségvetésben javasolta a korszerű technológia felhasználását az oktatásban a következő területeken:

• • 10 év alatt 2 milliárd dollár értékű adókedvezményt kínáltak annak érdekében, hogy a vállalatokat számítógépek ajándékozására ösztönözzék; hogy szponzorálási kifizetéseket bátorítsanak iskolák, könyvtárak és közösségi technológiai központok részére; továbbá (digitális) "írásbeliségi" (literacy) és számítógépes szakképzést nyújtsanak alacsony képzettségű alkalmazottaiknak;

  • Az Élethossziglani Tanulási Adóhitel (Lifetime Learning Tax Credit) kiterjesztése 20 százalékról 28 százalékra. Ez a hitel lehetővé teszi az adófizetők részére, hogy adólevonást eszközöljenek a kvalifikációs körbe eső tanfolyamok és a velük összefüggő kiadások után, beleértve a számítógépes szakképzést is;

  • Engedélyezni a szövetségi államok kormányai és a helyi kormányzatok számára hozzávetőleg 25 milliárd dollárnyi kötvény kibocsátását általános és középiskolai létesítmények építésére és modernizálására.

Azon túlmenően, hogy 100 millió dollárt kért a Kongresszustól 1000 Közösségi Technológiai Központ létrehozására alacsony jövedelmű közösségekben, az Adminisztráció még a következő kiadásokat javasolta:

• • 150 millió dollár minden új tanár számítástechnikai oktatására annak érdekében, hogy az új technológiát hatékonyan tudják alkalmazni az osztálytermekben;

  • 50 millió dollár az otthoni hozzáférés támogatására számítógépekhez és az Internethez alacsony jövedelmű családok részére;

  • 45 millió dollár az információtechnológia innovatív alkalmazásainak előmozdítására annak érdekében, hogy segítsék a hiányosan kiszolgált közösségeket. A példák között van a veszélyeztetett gyerekek távpártfogói (tele-mentoring) támogatása, továbbá állami egészségügyi információs rendszerek;

  • 25 millió dollár a szélessávú hálózatok magánszektor által történő telepítésének támogatására hiányosan kiszolgált városi és falusi közösségekben;

  • 10 millió dollár arra a célra, hogy felkészítsék a bennszülött amerikaiakat információtechnológiai és egyéb korszerű műszaki területeken történő pályafutásra.

3. Rokkant személyek hozzáférési lehetőségének növelése

Részeként annak a kötelezettségvállalásának, hogy digitális lehetőségeket teremtenek minden amerikai állampolgár számára, a Clinton-Gore adminisztráció különleges erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy segítse a különböző természetű rokkantságokkal élő személyeket az Internethez való hozzáférésben és annak hatékony használatában. A számítógépek, az Internet és más kommunikációs és technológiai eszközök egyfajta kapujává válnak az amerikai gazdasági, politikai és társadalmi életben való részvételnek. Ez különösen igaz a különféle rokkantságokkal élni kénytelen 54 millió amerikaira. A szóban forgó polgárok által történő használatra való alkalmasság szem előtt tartásával tervezett információs és kommunikációs technológiák növelhetik az ő lehetősé-geiket és képességüket a munkaerő-állományban való részvételben és abban, hogy függet-len életvitelt folytassanak. A rokkantak által is hozzáférhető és használható technológiák tervezése egyben fokozza e technológiák mások (egészséges személyek) általi használhatóságát is. A videofilmek képaláírással való ellátása például sokkal könnyebbé teszi a videók keresését, továbbá segítheti az angolt idegen nyelvként tanuló embereket.

Ez az oka annak, amiért a Clinton-Gore adminisztráció - ipari és tudományos partnerekkel közösen -kezdeményezést indított annak érdekében, hogy a világhálót (World Wide Web) az eddiginél jobban hozzáférhetővé tegye rokkantak számára is. A Michigan állambeli Flint városban működő "Assistive Technology Access Center"-be (Segítő Technológia-hozzáférési Központ) tett 2000. szeptember 21-i látogatása alkalmából Clinton elnök és Mineta miniszter bejelentette, hogy:

• • 4 millió dollár támogatást fognak odaítélni a Web Accessibility Initiative (Világháló-hozzáférhetőségi Kezdeményezés), valamint a National Center for Accessible Media (Hozzáférhető Médiumok Nemzeti Központja) számára, hogy segítsék a rokkant személyeket a web elérésben;

  • Az AmeriCorps szervezettől származó 9 millió dollár összegű támogatás 1200 önkéntesnek lesz segítségére, akik iskolákban fognak működni, hogy megtanítsák a rokkant gyerekeket az Internet használatára;

  • Két tucat főiskola és egyetem igazgatója tett ígéretet arra, hogy az általuk vezetett felsőoktatási intézmények web-helyeit hozzáférhetővé teszik rokkantak számára; továbbá

  • 58 csúcstechnológiás cég elnöke tett ígéretet arra, hogy "legjobb gyakorlatokat" tesznek magukévá a hozzáférhetőséget illetően, például arra fogják kiképezni dolgozóikat, hogy hozzáférhető termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek ki, továbbá azonosítják és kijavítják a hozzáféréssel kapcsolatos problémákat a különböző hardverek és szoftverek új verzióiban.

Ezenfelül Clinton elnök életre hívott egy tárcaközi csoportot annak megvizsgálására, hogy a Medicare és a Medicaid fedezhesse az ilyen jellegű segítő technológiák költségeit. Clinton elnöknek a 2001-es pénzügyi évre szóló költségvetési javaslata tartalmazta egyebek mellett a segítő technológiák finanszírozásának jelentős növelését, továbbá a szóban forgó technológiák elérhetőbb áron való hozzáférhetőségének megvalósítását célzó szövetségi állami kölcsönfinanszírozási programok támogatását.

Ez az új kezdeményezés, amely kiterjed az Oktatási Minisztériumra, a Nemzeti Tudományos Alapra (NSF) és a Kereskedelmi Minisztériumra, megújítja az adminisztráció hosszú ideje meglévő kötelezettségvállalását a hozzáférési ügyek kezelése mellett. Az Oktatási Minisztériumhoz tartozó Rokkantsági és Rehabilitációs Nemzeti Intézet (NIDRR: National Institute on Disability and Rehabilitation) például több mint 16 millió dollár összegű támogatást biztosított a hozzáférhető információs technológiák előmozdítására, ezzel párhuzamosan pedig a szintén a minisztériumhoz tartozó "Learning Anytime, Anywhere Partnerships" (Tanulni Bármikor, Bárhol Társulás) közel 2 millió dollárt osztott szét az online tanulás szabványainak kidolgozására. A NIDRR ezenkívül támogatja a Távrehabilitációs Központot (Center on Telerehabilitation), amely közreműködik a távértékelést, távtanácsadást és egyéb célokat szolgáló új technológiák előmozdításokra irányuló mérnöki kutatásokban.

2000 júliusában a Rokkant amerikaiakról szóló törvény (Americans with Disabilities Act) 10. évfordulóján Bill Clinton elnöki memorandumot bocsátott ki, amely megkövetelte a kormányszervektől, hogy belső hálózataikon (Intranet) és az Interneten kínált valamennyi programjukat tegyék hozzáférhetővé rokkant személyek számára. Sok ügynökségnél már jelentős előrelépés történt e célkitűzés megvalósítása felé azzal, hogy fő és további 20 legfontosabb (a használati volumen értelmében vett) web-helyüket hozzáférhetővé tették rokkantak számára is. Az elnöki memorandumra válaszul a Rokkantsági Kutatás Tárcaközi Bizottsága (Interagency Committee on Disability Research) jelentést fog összeállítani az elnök részére 2001-ben "A segítő technológiák és az univerzális konstrukció fejlesztésének és átvitelének stratégiájáról".

Clinton elnök és Gore alelnök komoly küzdelmet folytatott az 1996-os Telekommunikációs Törvény elfogadtatásáért, amely többek között előírja, hogy a telekommunikációs berendezések és szolgáltatások rokkant személyek által is hozzáférhetők legyenek. Clinton elnök aláírásával törvényerőre emelkedett az 1998-as Munkaerő-befektetési Törvény (Workforce Investment Act) is, amely magában foglalta a Rehabilitációs Törvény 1998-as módosításait is. A felülvizsgált "508. szakasz" rendelkezései megkívánják, hogy amikor szövetségi ügynökségek elektronikus és információs technológiákat fejlesztenek ki, szereznek be, tartanak fenn vagy használnak, biztosítaniuk kell, hogy az hozzáférhető legyen rokkant személyek számára is.

4. A vidék bekapcsolása

A Mezőgazdasági Minisztérium vezető szerepet játszik abban, hogy előmozdítsák a korszerű kommunikációs technológiák elérhetőségét és használatát vidéki körzetekben és különböző törzsi közösségek (indiánok stb.) által. Ebből a célból a Mezőgazdasági Minisztériumhoz tartozó Vidéki Közüzemi Szolgáltatások (RUS: Rural Utilities Service) szervezet 44 kölcsönt hagyott jóvá összesen 4,4 millió dollár értékben 6587 mérföldnyi (kg. 11 000 km) optikai szálas kábel üzembe helyezésére és 127 vidéki telefonközpont korszerűsítésére, hogy azok nagysebességű DSL Internet-szolgáltatást legyenek képesek biztosítani előfizetőik számára. Nyolc kölcsönt speciálisan a vidéki Amerikát (Rural America) alapokkal és Internet-szolgáltatásokkal segítő telefonszövetkezetek és telefontársaságok részére nyújtottak.

A Clinton által a 2000. év elején bejelentett "digitális szakadék" kezdeményezés részeként a RUS létrehozott egy pilotprogramot a vidéki területeken történő "szélessávú" telepítés előmozdítására. A program keretében 2 millió dollárnyi támogatást és 100 millió dollár összegű kölcsönt fognak nyújtani a 2001-es költségvetési évben. Ehhez a pilotprogramhoz a RUS 5000 lakosról 20 000 lakosra emelte meg a hagyományos kvalifikációs lakossági felső határt. A RUS kölcsönfelvevői által az optikai szálas hálózatokba eszközölt beruházások fejlődési üteme tipikusan felülmúlja más telefontársaságokét, amelyek ugyancsak ilyen jellegű szolgáltatásokat nyújtanak vidéki közösségek számára. Az optikai szálas vonalak lehetővé teszik a vidéki Amerika otthonai, üzleti vállalkozásai, iskolái és kórházai számára a nagysebességű Internet-szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ez a szélessávú hozzáférés nemcsak vonzza magához a magánszektor beruházásait, de növeli a vidéki Amerika területein élő és dolgozó emberek számára a Digitális Korszak által teremtett új lehetőségekhez való hozzáférést is.

5. A tudatosság építése és az erőforrások mozgósítása

Miközben a Clinton-Gore adminisztráció intenzíven dolgozott azon, hogy kormányzati erőforrásokat használjon fel digitális lehetőségek megteremtésére, ezzel párhuzamosan megpróbálta a nagyközönség tudatosságát is fokozni és mozgósítani a tárgyalt célokra a magánszektor erőforrásait. Ebből a célból Clinton elnök és a Kereskedelmi Minisztérium szervezője és vendéglátója volt az 1999 decemberében rendezett "A digitális szakadék áthidalása" ("Closing the Digital Divide") konferenciának. A csúcstalálkozó mintegy 800 résztvevőt hozott össze, köztük amerikai csúcstechnológiás cégek vezetőit, polgárjogi és közösségi vezetőket, valamint kormánytisztviselőket. A csúcstalálkozó nyomán nyilvános vita kezdődött arról, hogy miként lehetne kiterjeszteni és koordinálni a technológiai szakadék áthidalását célzó jelenlegi állami és magánszektorbeli kezdeményezéseket.

Csúcstalálkozón az elnök bejelentette a "Digitális Szakadék - Új Piacok Túrát" (Digital Divide -New Markets Tour), amelyre 2000 áprilisában került sor, és rávilágított azokra a közösségekre, amelyek információtechnológiai módszerekhez használnak gyerekeik oktatásának javítására, az élethossziglani tanuláshoz való hozzáférés kiterjesztésére, továbbá gazdasági növekedés, valamint csúcstechnológia és csúcstechnológiás álláshelyek teremtésére. Az elnök a bejelentett túra során ellátogatott a kaliforniai East Palo Alto helységbe, az Új-Mexikó-i Shiprock községbe, valamint az Észak-Karolina-i Whiteville kisvárosba, ahol kiadta az Advanced Telecommunications in Rural America, azaz a "Korszerű telekommunikáció a vidéki Amerikában" c. jelentést, melyet a Kereskedelmi és a Mezőgazdasági Minisztérium állított össze. Ez a jelentés, amelynek tárgyalása ugyanezen dokumentum szélessávú fejezetében történik, megvizsgálja a nagysebességű Internet telepítési lehetőségeit a vidéki Amerika körzeteiben.

A legfontosabb azonban az, hogy több mint 400 vállalat és nonprofit szervezet vezetője jóváhagyta az elnök "Nemzeti akciófelhívás" (National Call for Action) kezdeményezését, amely célul tűzi ki, hogy minden gyereknek minden iskolában korszerű, XXI. századi tanulási eszközöket adjon a kezébe, továbbá digitális lehetőségeket teremt minden amerikai család és közösség számára. E kezdeményezés keretében az adminisztráció bejelentette hogy 12,5 millió dollárt szándékozik fordítani egy "e-Corps" számára, továbbá az AmeriCorps soraiból 750 szakképzett önkéntest kíván toborozni egy olyan projekthez, melynek célja, hogy a digitális lehetőségeket eljuttassák a fiatalokhoz, a családokhoz és a közösségekhez. Ipari és nonprofit csoportok azzal válaszoltak erre a kezdeményezésre, hogy megígérték: együttműködnek majd a helyi iskolákkal annak biztosítása érdekében, hogy minden gyerek technológiai szempontból is "írástudó" (literate) legyen, hogy kibővítsék a gyakornoki rendszert a csúcstechnológiás karrierlehetőségek kiterjesztése céljából a hiányosan kiszolgált fiatalok érdekében, és élére álljanak az alulról jövő kezdeményezéseknek a helyi közösségekben a digitális szakadék megszüntetése céljából.

A Kereskedelmi Minisztérium ugyancsak dolgozott annak érdekében, hogy növelje a nagyközönség tudatosságát a digitális szakadék ügyében. Daley miniszter 2000 februárjában elindult "A digitális szakadék áthidalása" elnevezésű, 12 várost érintő körútjára, Mineta miniszter pedig elindította saját "Digital Inclusion" sorozatának eseményeit az év szeptemberében. Körútjának során Mineta miniszter kiadta a Community Connections: Preserving Local Values in the Information Age (Közösségi kapcsolatok: a helyi értékek megőrzése az információs korszakban) c. tanulmányt, amely ismerteti a Technológiai Lehetőségek Programja keretében finanszírozott projekteket. Szeptemberben Mineta miniszter segítséget nyújtott az eBay vállalat által kezdeményezett program elindításában is, melynek célja a digitális szakadék áthidalása az idősek részére. Ez a program ígértet tesz több mint egymillió idős személy képzésére, 1 millió dolláros támogatást nyújt a SeniorNet részére, amely az idősek számára létrehozott legnagyobb nonprofit tréningszervezet; továbbá országosan tíz új, idősek képzésével foglalkozó központ létrehozására.

A magánszektor által vállalt kötelezettségek Clinton elnök "Nemzeti Akciófelhívása" nyomán

• • A QUALCOMM 25 millió dolláros kötelezettségvállalással segítséget nyújt a digitális szakadék áthidalásához - egyebek között 7 millió dollárral járul hozzá a matematikai és a természettudományos tárgyak oktatásához a San Diego-i iskolákban az oktatási technológiába történő beruházások útján, továbbá a tanárok matematikai és természettudomány-oktatási készségeinek javításán keresztül;

  • A Kaiser Family Foundation családi alapítvány és a Black Entertainment Television (Fekete Szórakoztató Televízió) bejelentette, hogy közszolgálati kampányt indít, hogy a fiatalokat motiválja a korszerű digitális technológia használatára;

  • A Hewlett-Packard (HP) bejelentett egy 15 millió dollár értékű Digital Village (Digitális Falu) kezdeményezést - termékekkel, társulásokkal és emberekkel - három, hiányosan kiszolgált közösségben, East Palo Alto városán kezdve. A HP átfogó megközelítése olyan programokra fog összpontosítani, melyek felnőtteket és gyermekeket szolgálnak saját otthonukban, iskolákban, illetve közösségi központokon keresztül;

  • A Gateway ígéretet tett arra, hogy 75 000 tanár számára nyújt majd "technológia-írástudási" (literacy) tréninget a Teach America (Tanítsd Amerikát) program keretében. Ez a vállalás tanfolyamok százait biztosítja majd a tanárok számára, hogy növelje Internet- és multimédia-alkalmazásaik használatát;

  • A PowerUP bejelentette egy már sikeres korábbi programjának kiterjesztését, amely a hiányosan kiszolgált (underserved) fiatalok részére hozzáférést nyújt a kor-szerű digitális technológiához és iránymutatást ad számukra annak használatához. A PowerUP-nak a jelenlegi 19-hez képest összesen 250 új, teljes felszereléssel és személyzettel ellátott helyszíne lesz 2000 végére. A PowerUP több mint féltucat nonprofit szervezetből, nagyvállalatból és szövetségi ügynökségből tevődik össze. A PowerUP programjának kiterjesztését egy sor szervezet kötelezettségvállalása tette lehetővé. Ezek között van az AOL ígérete, mely szerint 100 000 AOL-listát (account) biztosít a PowerUP web-helyei részére, évi 26 millió dollár értékben. A Waitt Family Foundation családi alapítvány pedig 50 000 számítógépet fog adományozni;

  • A Cisco Systems, Inc. a Lakásépítési és Városfejlesztési Minisztérium, továbbá a Communities In Schools (Iskolai Közösségek) szervezet ígéretet tett egy 1,4 millió dolláros program bejelentésére, amellyel tíz Cisco Networking Academy "hálózati főiskolát" hoznak majd létre hiányosan kiszolgált közösségekben. A Cisco Networking Academy Program megtanítja a diákokat számítógépes hálózatok tervezésére, építésére és karbantartására egy 280 órás, web-alapú tanfolyamon, továbbá valódi hálózatokon végzett egyszerű laboratóriumi gyakorlatokon keresztül;

  • A Yahoo! beleegyezett, hogy Internet-hirdetési kampányt nyújt 1 millió dollár értékben csúcstechnológiás ismeretekkel és készségekkel rendelkező önkéntesek toborzására az AmeriCorps digitális szakadék kezdeményezésének keretében;

  • A 3Com beleegyezett, hogy 330 000 dollárt biztosít a NetPep Gyrls elindítására, az YWCA TechGYRLS programjával társulva. A program 14-16 éves lányok számára fog számítógépes hálózatokkal összefüggő kiképzést nyújtani, amely ipari szabvány tanúsítványt nyújt majd számukra. A 3Com arra számít, hogy hozzávetőleg 600 serdülőkorú lányt tud majd elérni ily módon 30 NetPrep GYRLS-helyszínen az ország különböző vidékein; továbbá

  • Az American Library Association (Amerikai Könyvtárak Egyesülése) beleegyezett, hogy tagjaival együtt azon fog dolgozni, hogy megvalósít, illetve kiterjeszt "információs írástudási" programokat legalább 250 közösségben az ország különböző részein.

6. A digitális lehetőségek megvalósítása

"Meg kell szüntetnünk a digitális szakadékot ebben az országban. Hiszem, hogy minden gyermek Amerikában - tekintet nélkül jövedelemre, lakóhelyre, faji hovatartozásra vagy esetleges rokkantságára - képesnek kell lennie arra, hogy elérjen egy számítógépes billentyűzetet, és ezen keresztül egy ujjhegynyi érintéssel elérje a tudás, a kereskedelem és a kommunikáció hatalmas új világait. Nem lehetünk elégedettek mindaddig, amíg minden amerikai nem ismeri az Internet ABC-jét: a hozzáférést (Access), az alapvető készségeket (Basic skills) és a nagyon jó minőségű tartalmat (high-quality Content)."

Gore alelnök, 2000. február 15.

Az elmúlt nyolc év során a Clinton-Gore adminisztráció leszűkítette a szakadékot a számítógéppel és Internet-hozzáféréssel rendelkezők és az azt nélkülözők között. 2000. október 16-án Mineta miniszter kiadta a Falling through the Net: Toward Digital Inclusion (Átjutva a hálón: A digitális részvétel felé) c. dokumentumot, amely a negyedik azoknak a jelentéseknek a sorában, amelyek a számítógép-tulajdonlás és az Internet-bekapcsoltság szintjét mérik az Egyesült Államokban. A Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Telekommunikációs és Információs Adminisztráció (NTIA), valamint a Gazdasági és Statisztikai Adminisztráció (ESA) által összeállított jelentés - a Népszámlálási Hivatal (Census Bureau) által 48 000 otthonból gyűjtött adatokat felhasználva - úgy találta, hogy az amerikai társadalom gyakorlatilag minden csoportja részese annak a meredeken felfelé mutató trendnek, amely az amerikai otthonoknak az Internetbe való bekapcsoltságát mutatja.

Az Egyesült Államok digitális lehetőségeinek általános szintje gyors ütemben növekedett az elmúlt években:

• • Az Internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások részaránya az elmúlt két esztendő alatt 26 százalékról 42 százalékra nőtt, ami 58 százalékos növekedésnek felel meg;

  • A számítógépes hozzáféréssel rendelkező háztartások arányszáma az 1998. decemberi 42 százalékról 2000-re 51 százalékra gyarapodott, ami 21 százalékos növekedést jelent;

  • Az online kapcsolattal rendelkező amerikai polgárok száma az elmúlt 20 hónap folyamán 32 millióval növekedve elérte a 117 milliót;

  • Az Internet-használó amerikaiak száma az 1998. decemberi 32,7 százalékról 2000 augusztusára 44 százalékra emelkedett;

  • A legnagyobb mértékű növekedés ebben az időszakban az átlagos jövedelmi és iskolázottságú rétegek körében mutatkozott.

A jelentés azt is megmutatta, hogy az Internet-konnektivitás az átlagosnál lényegesen meredekebben nőtt a kisebbségi és más különleges csoportok körében:

• • A vidéki területek nagyfokú növekedést mutattak, jelentős mértékben csökkentve a digitális szakadékot az ország többi részéhez képest a 20 hónappal korábban végzett előző felmérés állapotához viszonyítva;

  • A férfiak és a nők Internet-hozzáférése közötti különbség eltűnt;

  • Az afro-amerikai háztartások jelenleg (2000. augusztus) kétszer akkora mértékben rendelkeznek otthoni Internet-hozzáféréssel, mint két évvel ezelőtt, ám még mindig elmaradnak más csoportok mögött;

  • A spanyol-amerikai háztartásokban csaknem megkétszereződött az Internet-hozzáférés aránya az elmúlt időszakban;

  • 50 éves és annál idősebb személyek körében mutatkozott a legmagasabb növekedési arány az összes korcsoportok körében az elmúlt két esztendő folyamán: 53 százalék a 36 százalékos országos növekedési átlaggal szemben.

Mindazonáltal az Internet-hozzáférés és a számítógép-tulajdonlás csaknem valamennyi demográfiai csoportban nőtt, továbbra is figyelemre méltó különbségek mutatkoznak a különböző jövedelmi és iskolázottsági szintű csoportok, a különböző faji és etnikai csoportok, öregek és fiatalok, egy- és kétszülős családok, valamint a rokkantak és az egészségesek között. Például nagy elmaradás tapasztalható az afro- és a spanyol-amerikaiak körében az országos átlaghoz képest az Internet-elterjedtség tekintetében. Nagyon kedvezőtlen, hogy a rokkantak csak feleakkora valószínűséggel rendelkeznek Internet-hozzáféréssel, mint a fogyatékosság nélküliek. Ez a szakadék aggodalomra ad okot és - mint fentebb megjegyeztem - ösztönözte a probléma megoldását célzó erőfeszítéseket.

7. Nonprofit szervezetek bekapcsolása

"A közösségi technológiai központok számítógépes és információtechnológiai készségfejlesztő tréningekkel szolgálnak az alacsony jövedelmű emberek számára, és ezzel hozzásegítik őket álmaik megvalósításához. Ezek a centrumok egyúttal fontos belépési pontok a csúcstechnológiás ipar felé. Clinton elnököt a mi első 'angyali befektetőnknek' tekintjük: az általa vezetett adminisztráció munkája alapvető jelentőségű a 'Plugged In' szervezet szempontjából, valamint a közösségi technológiai központok mozgalom irányában."

Magda Escobar, a 'Plugged In' vezérigazgatója East Palo Alto, Kalifornia

A Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó Technológiai Lehetőségek Programja (TOP: Technology Opportunity Program), amelyet abból a célból hoztak létre, hogy előmozdítsák a korszerű telekommunikációs és információs technológiák széles körű hozzáférhetőségét és használatát az állami és a nonprofit szektorban, újabb példával szolgál arra, hogy az adminisztráció miként dolgozik az (Internet által) összekapcsolt közösségek kiépítésén. 1994-es elindítása óta a TOP erőfeszítéseit arra összpontosította, hogy fokozza az információtechnológiai alkalmazások elérhetőségét a nonprofit közösség számára, felismerve, hogy nekik gyakorta korlátozott hozzáférésük van a legújabb technológiához.

A 2000-es pénzügyi évben a TOP szervezet 35 támogatást ítélt oda összesen 13,9 millió dollár értékben. Az idei projekteket is beleszámítva a TOP összesen 456 támogatást ítélt meg az USA mind az 50 államában, District of Columbiában (a főváros körzetében), valamint az Egyesült Államokhoz tartozó Virgin-szigeteken, összesen 149,7 millió dollár értékben, amivel 221 millió dollár értékű helyi alap mozgósításához járult hozzá. Ezeket a támogatásokat különböző célokra fordították. A "See Forever Foundation" alapítvány Washington DC belvárosában például arra használta ezt az információtechnológiai támogatást, hogy segítse egy alacsony jövedelmi szintű belvárosi körzet lakóit különböző helyi problémáik megoldásában, amilyen például az Internet-hozzáférés biztosítása az idősek számára és a tizenévesek kiképzése számítógépes ismeretekre. A bostoni (Massachusetts állam) Digital Bridge Foundation alapítvány otthoni számítógépeket biztosított alacsony jövedelmű családok részére, továbbá számítástechnikai szakképzést és Internet-hozzáférést nyújtott nekik, közösségi szolgáltatásokért cserébe.

8. Kisvállalkozások bekapcsolása az Internetbe

A Clinton-Gore adminisztráció felismerte, hogy a digitális lehetőségek megteremtésének részét alkotja az is, hogy segíteni kell a kisvállalkozásokat abban, hogy képesek legyenek kiaknázni az Internet erejét a digitális gazdaságban való részvétel céljából. A mai globális információs gazdaságban bárki, akinek van egy ragyogó ötlete, egy számítógépe és Internet-kapcsolata, felállíthatja a maga kis üzletét a globális piacon. Ennek a potenciálnak a realizálása érdekében az adminisztráció ösztönözte az olyan információtechnológiai alkalmazások kifejlesztését, amelyek lehetővé teszik az alacsony jövedelmű amerikaiak számára saját kisvállalkozásuk megindítását és menedzselését. Ezen túlmenően segítette a kisvállalkozásokat az Internet és az elektronikus kereskedelem előtti akadályok leküzdésében, fokozta az új technológiák iránti tudatosságot. Az adminisztráció kiképezte a kisvállalkozásokkal kontaktusban lévő szövetségi alkalmazottakat az Internet és az elektronikus kereskedelem használatára. Ezenkívül megjelentette az általánosan használt kormányzati termékeket és szolgáltatásokat az Interneten, hogy lehetőséget teremtsen a kisvállalkozásoknak az Internet használatára a kormányzattal folytatott interakciókban.

A Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó Nemzetközi Kereskedelmi Adminisztráció (ITA) elnevezésű szervezet kezdeményezést indított "E-Exports: Connecting U.S. Business to the Global Digital Economy" (E-export: Az amerikai vállalatok hozzákapcsolása a globális digitális gazdasághoz) címmel, amelynek célja, hogy segítse a kis és közepes vállalkozásokat a nemzetközi vállalatok kihívásának leküzdésében, s hogy hatékonyabban tudják használni az Internetet a globális értékesítés kibővítésében. A kezdeményezés alapvetően átalakította a régi termékeket és szolgáltatásokat, ezenkívül új e-eszközöket ("e-tools") fejlesztett ki, hogy bekapcsolja az amerikai vállalatokat az új digitális világgazdaságba.

Az amerikai eladók és a külföldi vásárlók most már virtuális kereskedelmi vásárokon tudnak üzletelni egymással a Kereskedelmi Minisztérium új E-ExpoUSA web-helyén. A web-hely több mint 50 kiállítót mutat be több ipari szektorból. Ezenkívül a web-hely virtuális kiállítóhelyet (standot) kínál a vállalatoknak, amely tartalmaz egy áttekintést a vállalat működéséről, "forródrótot" (hotlink) nyújt a vállalat saját web-helyéhez, végül biztosítja azt a lehetőséget, hogy a vállalatok maximum öt terméket vagy szolgáltatást tegyenek közszemlére képekkel, logókkal, videókkal és hanggal.

Az Az információtechnológiai berendezések exportőrei megtanulhatják, hogyan használják ki az "E-Exports Initiative" (elektronikus export kezdeményezés) előnyeit. A kezdeményezés segíti a kis és közepes méretű vállalatokat piackutatással, kereskedelemi képviseletekkel és egy szemináriumsorozattal, amely arra oktatja a résztvevőket, hogy miként segítheti az Internet az ő vállalatukat a globális piacra való bejutásban és az ott elérendő sikerben; bemutatja őket a megoldás-szállítóknak; végül előmozdítja a hálózatképzést az érdekelt vállalatok között a nemzetközi piacokon.

A kisvállalatok most már könnyen hozzáférhetnek a Kereskedelmi Minisztérium kereskedelemmel kapcsolatos információihoz a minisztérium teljesen átalakított export-portálján. A minisztérium ezenkívül foglalkozik egy könyvtár építésével is ezen a web-helyen, amely különféle web-közvetítéseket (webcasts) tartalmaz, melyek az exporttal összefüggő széles tématerületeket ölelnek fel, mint például: "Az e-kereskedelem megértése: Stratégiai alapok kisvállalkozások és exportőrök számára".

Gyártás-bővítési program:

A Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Szabvány- és Technológiai Intézet (NIST: National Institute of Standards and Technology) Gyártás-kibővítési programja (MEP: Manufacturing Extensions Program) anácsadást és támogatást kínál a kisvállalatoknak egy, az ország különböző pontjain elhelyezkedő 400 központból álló hálózat útján. A Gyártók Nemzeti Szövetségével (NAM: National Association of Manufacturers) társulva a MEP szponzorálta a Gyártók Csúcstalálkozóját (Manufacturing Summit), amely felmérte a kis és közepes méretű gyártók e-kereskedelmi szükségleteit. Az e-kereskedelemmel oktatásával kapcsolatos megnövekedett igények kielégítése jegyében a MEP létrehozta az "eBusiness Product Line"-t, amelynek négy fő kategóriája van:

• 1. Oktatás és tudatosság

  2. -A MEP kínálta szemináriumok és műhelyek (workshop) sorozatát kívánja vezérigazgatók (CEO), tulajdonosok, továbbá e-business stratégiákkal és koncepciókkal foglalkozó más vállalati vezetők számára. A kínálat az Internet-használatba történő bevezetéstől a részletes megvalósítási problémákig, például a web-biztonságig terjed. A MEP ezenkívül két workshopot is kínál: az "eBusiness Strategic Opportunities" (Az e-business stratégiai lehetőségei) címűt cégtulajdonosok, vezérigazgatók és más felső szintű vezetők számára, az "eBusiness Fundamentals" (Az e-business alpjai) című kurzust pedig mindenekelőtt a vállalatok információtechnológiai menedzsereit célozta meg. Ezen túlmenően egy online tanfolyamot is kínáltak "Net Knowledge 101" címen, hogy folytonosan frissítsék és naprakésszé tegyék a MEP-alkalmazottak ismereteit.

  3. "eBusiness Readiness Assessment" (e-üzleti tevékenységre való felkészültség felmérése)

  4. -A MEP által biztosított "eBusiness Readiness Assessment" program olyan eszközöket kínál, amelyek segítségével a vállalatok meghatározhatják jelenlegi infrastrukturális képességeiket és meghatározhatják jövendő szükségleteiket. Az "eBusiness Opportunities Assessment Kit" készlet eszközöket nyújt, amelyek segítségével a vállalatok megérthetik az e-stratégiai opciókat, valamint azokat az IT-infrastrukturális igényeket, ami ahhoz szükséges, hogy e-vállalattá legyenek. A készlet (kit) egy szoftver alapú készültségfelmérő eszközt tartalmaz, amelyben egy sor oly módon megtervezett kérdés található, hogy azok visszajelzést nyújtsanak a cég- e-business tervezési erőfeszítési számára. A készletet alapvetően arra a célra szánták, hogy a vállalatokat önfelmérő képességgel lássák el az elektronikus kereskedésre való alkalmasság vonatkozásában, használható azonban természetesen a készlet a MEP e-business specialistáival együttműködve is.

  5. "eBusiness Transformation Planning and Implementation Project Management" (eBusiness átalakulástervezési és -megvalósítási projektmenedzselés)

  6. - A MEP jövőbeli lehetőségeket vázolt fel a "Transformation Planning and Implementation Project Management" programban. A Transformation Planning (átalakulástervezés) részletes kérdőívek és minták (templates) sorából fog állni, melyeket arra a célra szánnak, hogy segítsék a vállalatokat részletes e-business stratégiai terveik kialakításában. Az "Implementation Project Management" (megvalósítási projektmenedzselés) szogáltatások részletes készletét tartalmazza, melyeket MEP-központok és partnereik kínálnak annak érdekében, hogy segítsék a "Transformation Planning" (átalakulástervezési) szolgáltatásokat. Egyes szolgáltatások központspecifikusak lesznek, másokat viszont országos szinten egységes formában kínálnak.

  7. "eBusiness Solution Center" (eBusiness Megoldások Központja)

  8. - A MEP 2000. július 3-án egy eBusiness Solution Centert nyitott meg, amely erőforrásként szolgál a MEP saját alkalmazottai számára. Általános tájékoztatással szolgálnak az e-business tárgyában olyan részterületekről, mint például a stratégia és a technológia, továbbá specifikus MEP-termékek és szolgáltatások.

  9. Számítógép-technológiai központok (CTS: Computer Technology Centers)

  10. - Miközben az adminisztráció CTC-kezdeményezése növeli a számítógép- és az Internet-hozzáférést az alacsony jövedelmű amerikaiak és a gyerekek számára, egyúttal a kisvállalkozásokat is elviszi a digitális gazdaság világába, továbbá segíti Amerika munkaerő-állományát információtechnológiai szakismereteik és készségeik naprakésszé tételében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű városi és vidéki körzetekben élő dolgozókra. 2000. szeptember 21-én az Oktatási Minisztérium egy 2 millió dollár értékű szerződést ítélt oda az "America Connects Cosortium" részére. A konzorcium stratégiai prioritásai között van egyebek mellett, hogy segítséget nyújtsanak a CTC-k számára a kisvállalati asszisztencia megteremtésében és tökéletesítésében, az információtechnológiai munkaerő-állomány és a mikrovállalkozási fejlesztési programok kidolgozásában. A konzorciumban résztvevő partnerek között van az Information Technoloogy Association of America, amelynek több mint 400 tagvállalata foglalkozik munkaerő-fejlesztéssel és más hasonló problémákkal; továbbá a National Alliance of Business (Nemzeti Üzleti Szövetség), amely az Egyesült Államok egész területén bekapcsolja az alkalmazottakat az oktatás és a szakképzés javításába.

  11. Kisebbségi Vállalatfejlesztési Ügynökség (MBDA: Minority Business Development Agency):

  12. 2000 második felében a Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó Kisebbségi Vállalatfejlesztési Ügynökség e-business szemináriumok sorát tartotta, a Telekommunikációs Ipari Csoporttal (TIG: Telecommunication Industry Group) társulva. Ezek a szemináriumok segítették a kisvállalkozásokat web-helyek kifejlesztésében, az Internet-biztonság megvalósításában, "website-hosting" típusú szolgáltatások megértésében, továbbá az e-business stratégiák megvalósításához vezető utak megtervezésében. Ezek a szemináriumok ingyenesek voltak, és a TIG-vállalatokon belül működő e-business szakértők tartották őket.

2000 júniusában az MBDA ezenkívül tartott egy magas szintű konferenciát, amely a telekommunikáció- és információtechnológiai problémákra összpontosított. A konferencia a The New Realities of Minority Business (A kisebbségi vállalkozások új realitásai) c. dokumentumon alapult amely nem egyéb, mint a 2000. év elején kibocsátott Fehér Könyv, mely a fejlődő piacokkal összefüggő olyan tényezőkkel és hatásokkal foglalkozik, mint például a globalizáció, a technológia, a beszerzések áramvonalasítása, valamint a kisebbségi vállalkozások változóban lévő demográfiája. A júniusi konferencia összehozta a csúcstechnológiás vállalatok felső szintű vezetőit a pénzügyi és befektetési közösség tagjaival, különösen annak érdekében, hogy bátorítsa a fúziókat, vállalatfelvásárlásokat, stratégiai szövetségeket és más gyors növekedési stratégiákat a kisebbségi tulajdonban lévő technológiai cégek körében.

Annak érdekében, hogy jobb jelzőszámmal tudja mérni azt, hogy a kisebbségi üzleti közösség jelenleg milyen mértékben használja az e-kereskedelmi technológiákat, az MBDA megbízást adott a kisebbségi vállalattulajdonosok átfogó, országos szintű felmérésére. A felmérés egyebek között azt is meg fogja határozni, hogy a kisebbségi vállalatok jelenleg milyen mértékben vesznek részt az e-kereskedelemben, továbbá azokat a típusú üzleti tevékenységeket, amelyekhez az e-kereskedelmet használják. A felmérés azt is meg fogja vizsgálni, hogy egyes kisebbségi cégek jelenleg miért nem vesznek részt az e-kereskedelemben, s hogy a kisebbségi vállalatok tulajdonosainak meggyőződése szerint a kialakulóban lévő Digitális Gazdaság milyen lehetőségeket, illetve fenyegetéseket tartogat számukra.

Kisvállalati Adminisztráció (Small Business Administration):

Amennyiben az ezredvégi trendek folytatódásával számolhatunk, 2002-re a kisvállalkozások mintegy 85 százaléka fog üzleti tevékenységet folytatni az Interneten keresztül. Annak érdekében, hogy segítsék az Egyesült Államok kisvállalkozásait a digitális gazdasághoz való csatlakozás előtt tornyosuló akadályok a leküzdésében, a Kisvállalati Adminisztráció (SBA), a Kereskedelmi Minisztérium és a Mezőgazdasági Minisztérium 2000-ben elindított egy határozott "elérési" (outreach) programot. Ez a kampány kiterjedt országos, regionális és szövetségi állami szintű e-kereskedelemmel foglalkozó konferenciákra, e-kereskedelemre vonatkozó oktatási anyagok kidolgozására; továbbá kibővített e-kereskedelmi kínálatra az SBA web-helyén. 2000 folyamán az SBA egyúttal társzervezője és -rendezője volt számos Town Hall (városházi) találkozónak, tréningülések százainak és tanácsadási ülések ezreinek az e-kereskedelemmel összefüggő és ezzel kapcsolatos témakörökben. Az SBA, a Kereskedelmi Minisztérium és a Mezőgazdasági Minisztérium egyúttal közösen szponzorálta az első országos "e-Commerce Small Business Summit" ("Kisvállalatok e-kereskedelmi csúcstalálkozója") c. rendezvényt 2000 júniusában. A csúcstalálkozón bemutatták a legkorszerűbb technológiákat, továbbá olyan információkkal szolgáltak, melyek segíthetik a kisvállalkozásokat az elektronikus kereskedés sikeres használatában.

Az SBA ezenkívül kinyújtotta kezét a kisvállalkozások felé a világhálón keresztül is. Az SBA díjnyertes web-helye hetenként 9-10 millió Internet-látogatást kap. A webhely az SBA és magánszektorbeli társszponzoraik által létrehozott e-kereskedelmi erőforrásokat kínál a kisvállalkozások számára, ezen túlmenően elektronikus hálózatokat és beszerzési lehetőségeket nyújt részükre. Ezenkívül otthont ad (hosts) kisvállalatok számára kidolgozott online szolgáltatásoknak, online e-kereskedelem tanfolyamok útján történő távoktatásnak, valamint egy e-kereskedelemmel foglalkozó kézikönyvnek. A felhasználók rendkívül pozitívan reagáltak erre a kínálatra. A New York-i St. John Egyetemen működő Tobin College of Business Administration például az SBA "Online Classroom"-ját (online osztályterem) használja tanfolyamának kulcselemeként.

A Kisvállalati Üzletfejlesztési Központokon (SBDC: Small Business Development Centers) keresztül fejtve ki tevékenységét, az SBA és partnerei ingyenes e-kereskedelem csúcstalálkozókat kínálnak kisvállalkozások számára, ezenkívül, szakképzést, konferenciákat, CD-ROM-okat, e-kereskedelemmel foglalkozó események web-közvetítését (webcasts), továbbá e-mail útján megvalósított üzleti tanácsadást kínálnak részükre. Az SBDC tanácsadói kiképzésben részesültek az e-kereskedelem minden aspektusát illetően, hogy erősítsék képességeiket a kisvállalkozásoknak történő tanácsadásra és tréningre. Arkansas állam SBDC-je társulásra lépett egy Internet-inkubátor létrehozása céljából, amely azokat a kisebb szolgáltató és a kiskereskedelmi vállalkozásokat célozza meg, melyek az Interneten keresztül igyekszenek növelni eladásaikat. Egyéb lépések mellett ez az Inkubátor segíti ügyfeleit web-helyek létrehozásában és domain-nevek regisztrálásában jövendő üzleti vállalkozásaik számára. Észak-Karolinában a Kisvállalat-fejlesztési Technológiai Központ (Small Business Development Technology Center) kifejlesztette az "e-Commerce Resource Guide 2000" (E-kereskedelem Erőforrás-útmutató, 2000) c. dokumentumot kisvállalkozások részére.

9. Az egész világ bekapcsolása az Internetbe

Az adminisztráció felismerte annak jelentőségét, hogy nemcsak otthon, hanem világméretekben is fel kell számolni a digitális szakadékot. A cél az volt, hogy szűkítsék a szakadékot a világ leggazdagabb és legszegényebb országai között, továbbá információ- és kommunikáció-technológiai módszereket kell használni a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítására a fejlődő világban. 1994-ben az alelnök megfogalmazta távlatos elképzeléseit a "Globális Információs Infrastruktúráról" a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU: International Tele-communication Union) fórumán. Beszédében Al Gore leszögezte azokat az alapelveket, melyeket a kormányok, nemzetközi szervezetek és mások széles körben elfogadtak, jóváhagytak és megvalósítottak. Ezek az elvek a következők: a magánszektorból jövő beruházások elsőbbsége, nyílt hozzáférés, rugalmas szabályozórendszerbeli keretek és univerzális hozzáférés. 1998-ban az ITU Meghatalmazotti Konferenciája (Plenipotentiary Conference) fórumán Gore alelnök a globális közösség előtt álló öt nagy kihívást vázolt fel, amelyek együtt alkotják a Digitális Függetlenségi Nyilatkozatot:

• • Javítani a technológiához való hozzáférést annak érdekében, hogy bolygónk minden lakosa karnyújtásnyi távolságban lehessen a hang és az adat típusú telekommunikációs szolgáltatásoktól a következő évtizedben;

  • Olyan technológiákat kell kifejleszteni, amelyek leküzdhetik a nyelvi akadályokat azzal, hogy valós idejű digitális fordításokat biztosítanak, aminek segítségével a bolygó minden lakosa szólhat egymáshoz;

  • Globális Tudáshálózat (Global Knowledge Network) létrehozása azokból az emberekből, akik azon dolgoznak, hogy tökéletesítsék az oktatási, egészségügyi szolgáltatások, a mezőgazdasági erőforrások eljuttatását a közösségekhez, és a fenntartható fejlődés és a közbiztonság megvalósítását;

  • Kommunikációs technológiákat használni az eszmék szabad áramlásának, a demokrácia és a szólásszabadság támogatásának biztosítására; továbbá

  • Kommunikációs technológiákat használni abból a célból, hogy kiterjesszék a lehetőségeket minden család és közösség számára az egész világon.

Azok a nemzetek, amelyek sikeresen aknázzák ki az információtechnológiában rejlő lehetőségeket, számíthatnak arra, hogy nagymértékben felfuttatják gazdasági nevekedésük ütemét, drámaian javítják az emberek jólétét, és a demokratikus kormányzás erősebb formáit valósítják meg. Az információtechnológia használatán keresztül a nemzeteknek példa nélküli lehetőségük van a szegénység visszaszorítására, továbbá az alapoktatás és az egészségügy javítására. Az Egyesült Államok elkötelezte magát amellett, hogy segíti a fejlődő országokat, ezenkívül igyekszik társulásra lépni más kormányokkal, a magánszektorral, nemzetközi szervezetekkel és egyéb entitásokkal az említett célok elérésére. A múlt évben az adminisztráció nagymértékben kiterjesztette erőfeszítéseit az Internet, valamint az elektronikus kereskedelem külföldi használatának felgyorsítására és elterjesztésére.

Digitális lehetőségek Akciócsoport (Digital Opportunity Taskforce):

A 2000 júliusában tartott G-8 csúcsértekezleten Clinton elnök és más G-8 vezetők életre hívták a Digitális Lehetőségek Akciócsoportot annak érdekében, hogy megteremtsék a kellő digitális lehetőségeket a fejlődő országokban.

Jóllehet az információtechnológiához való hozzáférés csupán egyik összetevője egy szélesebb körű fejlesztési stratégiának, ez egyre fontosabbá válik. Például a globális elektronikus kereskedelem volumene 2004-re felülmúlhatja a 7000 milliárd dollárt, miközben a fejlődő országok relatíve egyre lejjebb és lejjebb csúszhatnak, ha vállalataiknak nincs hozzáférésük ezekhez a piacokhoz.

A közönségesen csak "dot force" néven ismert Akciócsoport feladata egy stratégia és ajánlások kidolgozása lesz a digitális lehetőségek megteremtésére a fejlődő országokban. A dot force például a következő ügyekkel fog foglalkozni:

• • Olyan politikai és szabályozórendszerbeli keretek létrehozása, amelyek előmozdítják a versenyt és a magánszektor beruházásait a telekommunikációs iparágba, ezenfelül lehetővé fogja tenni az Internet és az e-kereskedelem virágzását;

  • IT munkaerő-állomány kibővítése a fejlődő országokban;

  • A fejlődő országokbeli vállalkozók lehetőségeinek erősítése olyan üzleti vállalkozások létrehozására, amelyek egyrészt motorjai a gazdasági növekedésnek, másrészt alkalmasak jelentősebb számú munkahely teremtésére; továbbá

  • Az Internet és különböző információtechnológiai módszerek alkalmazásának támogatása, amilyen például az e-tanulás, az e-kormányzás és az e-egészségügy.

A dot force egyedülálló entitás összetétele tekintetében: részt vesznek benne ugyanis fejlett és fejlődő országok, a csúcstechnológiás iparágak, a civil társadalom képviselői és nemzetközi szervezetek is. Stratégiai koncepció és a hozzá tartozó ajánlások csoportjának kidolgozásán túlmenően a globális digitális szakadék áthidalásának elősegítésére, a dot force dolgozni fog az ajánlásainak megvalósításához szükséges erőforrások mozgósításán is.

Az állami és a magánszektorbeli támogatás mobilizálása érdekében és abból a célból, hogy demonstrálja az Egyesült Államok elkötelezettségét a dot force mellett, az elnök Okinaván kiadott egy "Globális Akciófelhívást" (Global Call to Action). Több mint 50 csúcstechnológiás vállalat, alapítványok és nem kormányzati szervezetek (NGO-k) reagáltak a felhívásra és elkötelezték magukat amellett, hogy konkrét lépéseket tesznek abban az irányban, hogy a 2010. esztendőre elérjék a digitális hozzáférést és oktatást mindenki számára. Egyéb intézkedések mellett az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy ki fogja terjeszteni az "Internet a Gazdasági Fejlődéshez" (IED: Internet for Economic Development) kezdeményezését hét újabb országra, és hogy az Overseas Private Investment Corporation (Külföldi Magánbefektetési Társaság) létrehoz majd egy 200 millió dolláros hitelkeretet az e-kereskedelem és különböző "digitális szakadék" típusú projektek céljaira fejlődő országokban.

Az Egyesült Államok kormányának partnerei szintén beleegyeztek, hogy konkrét segítséget nyújtsanak vagy konkrét lépéseket tegyenek a vázolt célok érdekében, egyebek között:

• • A Markle Foundation, a World Economic Forum, az IBM, a Harvard University, az ENSZ Fejlesztési Programja, valamint az ENSZ Alap bejelentette, hogy létrehoznak egy minden fejlődő ország részére rendelkezésre álló hálózati készültségi kezdeményezést;

  • Az Andersen Consulting Tanácsadó cég bejelentette, hogy lényegesen elkötelezi magát egy stratégiai és megvalósítási terv kidolgozása mellett a digitális szakadék áthidalására - a Markle Foundation alapítvánnyal és az ENSZ Fejlesztési Programjának segítségével;

  • A Cisco Systems bejelentette, hogy 24-re emeli a Cisco Networking Acedemy intézmények számát a legkevésbé fejlett országokban;

  • A "Global Business Dialogue on e-commerce" (Globális Üzleti Párbeszéd az e-kereskedelemről) szervezet bejelentette, hogy társulásra lép az ASEAN-országokkal az e-kereskedelemmel összefüggő politikák erősítésére;

  • Az Intel bejelentette, hogy kibővíti "Teach to the Future" ("Taníts a jövőnek!") technológiai tréningprogramját legalább 10 további ország tanárai részére; ezenkívül

  • Az AOL bejelentette, hogy négy nemzetközi PowerUP helyet fog indítani 2001-ben.

Internet a Gazdasági Fejlődésért Kezdeményezés (Internet for Economic Development Initiative):

Az Internet a Gazdasági Fejlődésért (IED: Internet for Economic Development) program keretében, amelyet Al Gore alelnök jelentett be 1999 júniusában, a washingtoni Külügyminisztérium, az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID), a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC), a Kereskedelmi Minisztérium és más ügynökségek együtt dolgoznak a vendéglátó kormányokkal, multilaterális szervezetekkel és a magánszektorral együtt olyan projektek megvalósításán, amelyek megfelelőképpen reagálnak a résztvevő országok speciális igényeire. Az USAID biztosította az IED-programok megvalósításához szükséges alapok többségét. Az 1998-2000-es költségvetési évek IED-célokra szánt összes alapjai hozzávetőleg 34 millió dollárt tettek ki.

A kezdeményezés eredetileg 11 országra terjedt ki. Ezek között volt Guatemala, Haiti, Jamaika, Bulgária, Egyiptom, Marokkó, Ghana, Guinea, Uganda, Dél-Afrika és Mozambik. 2000-ben az adminisztráció több mint 50 százalékkal kiterjesztette az IED-programot. Az adminisztráció felkérte Indiát és Jordániát, hogy csatlakozzon az IED-hez 2000 elején, illetőleg 2000 júliusában, részeként a fentebb leírt G-8 "Digitális Lehetőségek Akciócsoport"-nak; továbbá kiterjesztette a programot olyan értelemben, hogy az magába foglalja az alábbi hét országgal összefüggő erőfeszítéseket is: Mali, Indonézia, Kenya, Nigéria, Szenegál, Románia és Guayana.

Az IED-kezdeményezés a USAID által indított "Leland Initiative" kezdeményezés sikerére épített, amely 15 millió dollár értékű, öt évre szóló program volt, melyet 1996-ban indítottak a Külügyminisztériummal együttműködve, 21 afrikai ország Internet-összeköttetésének (konnektivitásának) növelésére.

Az FCC fejlődési kezdeményezése:

William E. Kennard, az FCC elnöke 1999 júniusában elindított egy fejlődési programot. Az FCC telekommunikációs politikával és szabályozási tanácsadással segíti a fejlődő országokat, és támogatja őket független szabályozó ügynökségek kiépítésében, melyek olyan eszközökkel rendelkeznek, hogy elő tudják mozdítani az univerzális szolgáltatásokat verseny, liberalizálás, privatizáció és átláthatóság területén. 2000 decemberétől együttműködési megállapodásokat írtak alá telekommunikációs politikai döntéshozókkal Ugandából, Ghanából, Dél-Afrikából, Peruból, Argentínából, Jamaikából, Magyarországról és Törökországból. 2001-ben az FCC arra számít, hogy további kelet- és közép-európai országokkal köthet ilyen szerződést.

Felismerve azt a tényt, hogy az FCC információi és iránymutatásai iránti kereslet a telekommunikációs problémákat illetően messze meghaladja a szervezet erőforrásait, az FCC első lépésként megjelentette a Connecting the Globe: A Regulator's Guide to Building the Global Information Community (A glóbusz összekapcsolása: Egy szabályozó hatóság útmutatója a globális információs közösség kiépítéséhez) c. kiadványt. Ez a kézikönyv reflektorfénybe állítja azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyekkel a telekommunikációs szabályozó hatóságoknak szembe kell nézniük, és arra szánták, hogy különösen hasznos legyen azok részére, akiknek esetleg nincsenek meg a szükséges erőforrásaik ahhoz, hogy közvetlenül részt vegyenek az FCC kezdeményezésében. 2000 júniusában az FCC bemutatott egy sor online tréningmodult, melyet a Bizottság elérhetővé tett mindenki számára, aki támogatást és tanácsot igényel telekommunikációs politikai és szabályozási ügyekben. 2000-ben az FCC vendégül látott több mint 800 külföldi vendéget a szervezet "International Visitors Program"-ja keretében. Ez a program lehetőséget teremt a külföldi küldöttségek részére, hogy informális megbeszéléseket folytassanak az FCC munkatársaival kommunikációs problémák széles köréről.

Globális Technológiai Hadtest (Global Technology Corps):

A Külügyminisztériumon belül a Nemzetközi Információs Programok Irodája 1999 közepén életre hívta a Globális Technológiai Hadtestet (GTC: Global Technology Corps) olyan társulások létrehozása érdekében, amelyek elkötelezik magukat a globális digitális szakadék megszüntetése érdekében. A GTC együttműködést folytat olyan vállalatokkal, magánszemélyekkel és szervezetekkel, amelyek önként felkínálják idejüket, szaktudásukat és erőforrásaikat, hogy világszerte segítsék az információtechnológia elterjedését.

Telekommunikációs Csúcstalálkozók és Technológiai Lehetőségek Programja:

A Kereskedelmi Minisztérium folytatta az adminisztráció IED-céljainak megvalósítását azzal, hogy az e-kereskedelem kérdéseivel foglalkozó muhelytalálkozókat (workshop) tartott fejlodo országokban. A politikai konferenciákat arra szánták, hogy összehozzák egymással a politikai és az iparági vezetoket az új technológiák elomozdítására, továbbá, hogy elosegítsék annak a szerepnek a megértését, amit az átláthatóság és a versenybarát politika játszhat az e-kereskedelem elterjesztésében, és az információs és kommunikációs technológiához való hozzáférésben.

Az egyesült államokbeliek számára a NTIA Technológiai Lehetőségek Programja (TOP: Technology Opportunities Program) nyújtott sok támogatás és ösztöndíj is segíti megszüntetni a nemzetközi digitális szakadékot azzal, hogy modelleket biztosít hasonló külföldi programokhoz. A közösségi hálózatépítés, oktatási és egészségügyi jóléti programok kapcsolódhatnak külföldi intézményekben és közösségekben folyó párhuzamos erőfeszítésekhez. A TOP például előmozdított egy közös projektet egyik közösségi hálózati ösztöndíjasa és egy - a Világbank által finanszírozott - Mexikóban folyó nemzetközi projekt között.

A Békehadtest e-kezdeményezései (Peace Corps E-Initiatives):

Gyakorlatilag a Békehadtest valamennyi önkéntese képes már számítógépet és Internetet használni. Ennélfogva az önkéntesek egyre nagyobb számban segítik "személyessé" és "lokálissá" tenni a globalizációt azzal, hogy eljuttatják az információs forradalom jótéteményeit a mikrovállalkozókhoz, diákokhoz, egészségügyi dolgozókhoz, farmerekhez, kézművesekhez, tanárokhoz és másokhoz, akikkel a Békehadtest munkatársaiként együtt élnek és dolgoznak. Az önkéntesek az információtechnológiát integrálják a helyi projektekbe, és segítik partnereiket az e-mail használatában és website-ok kidolgozásában annak érdekében, hogy jobban és teljesebben tudjanak részt venni a nemzeti, a szubregionális és a globális kereskedelemben.

Az önkéntesek meglévő információtechnológiai készségeinek kiaknázása és szükség szerinti javítása céljából a Békehadtest elindított egy "e-kezdeményezést" Mark Schneider igazgatása alatt. Ennek a kezdeményezésnek a keretében a Békehadtest kidolgozta az "Információtechnológiai tréning trénereknek" csomagot. Hat országban történő gyakorlati kipróbálás után 2000 novemberében globálisan is elkezdték terjeszteni a csomagot. Jelenleg előkészítés alatt áll a következő csomag a számítógépes hardver és szoftver hibakereséséről, javításáról és korszerűsítéséről.

B. E-társadalom

"Meg kell értenünk, hogy a technológiai forradalom életünk minden vonatkozásának forradalmára lehetőséget teremt - az osztálytermeinktől kezdve az iskolákban, ahol az oktatószoftverek a tanulás ütemét hozzáigazíthatják az egyes gyerekek képességeihez; az üzleti világunkon keresztül, ahol a Világháló még a legújabb vállalkozó számára is globális üzleti lehetőségeket nyújt; egészen családjainkig, ahol az új technológia szélesre tárhatja a lehetőségeket a lakásukhoz kötött öregek, a rokkantak és mindazok előtt, akik túl messze vannak a legközelebbi kórháztól és vagy munkaerő-átképzési programtól."

(Al Gore alelnök, 2000. február 15.)

A digitális lehetőségek megteremtése az Egyesült Államokban és globálisan csupán két kiemelt aspektusa a Clinton-Gore adminisztráció digitális egyenlőséget előmozdító politikájának. Kreatív módon használva az Internetet és a hozzá kapcsolódó korszerű technológiákat, hozzásegítheti a társadalmat ahhoz is, hogy megbirkózzon a legsürgetőbb szociális problémáival, s hogy a jelenleginél befogadóbb legyen. Az adminisztráció arra is használta az Internetet, hogy javítsa az egészségügyi ellátáshoz és az oktatásügyhöz való hozzáférést, hogy megkönnyítse új készségek és szaktudás megszerzését, továbbá javítsa a vidéki közösségekben az élet minőségét. A társadalom gyors ütemben válik "e-társadalommá", ahol az Internetet a szolgáltatások hatékonyabb nyújtására használják fel, és az állampolgárok fokozottabb rugalmassággal férhetnek az információkhoz, mint bármikor korábban.

1. A közegészségügy és az orvosi ellátás javítása

Az Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztérium (HHS) kiterjesztette a jobb minőségű egészségügyi és orvosi információkhoz való online hozzáférést. A HHS-nek gyakorlatilag minden része hozzájárul ahhoz a nagyszabású erőfeszítéshez, melynek célja, hogy az egészségügyet és a családgondozást online rendszerűvé tegyék. A HHS "Healthfinder" ("Egészségkereső") web-helye egészségügyi információk széles körét biztosítja szövetségi szintű és más megbízható forrásokból. Az Agency for Healthcare Research and Quality (Egészségügy-Kutatási és -Minőségi Intézet) online információkat tesz közzé az egészségügy hatékonyságáról, minőségéről és költségviszonyairól. A Food and Drug Administration Online (Élelmiszer- és Gyógyszer-adminisztráció Online) élelmiszer-biztonsági információkat szolgáltat. A Substance Abuse and Mental Health Services Administration (Kábítószer-visszaélési és Elme-egészségügyi Szolgáltatások Adminisztrációja), együttműködve szövetségi állami és helyi kormányzatokkal, információkat biztosít klíringházak számára kábítószer-visszaéléssel és elme-egészségüggyel foglalkozó szolgáltatásokról. Az Administration for Children and Families (ACF), a Gyermek- és Családügyi Adminisztráció örökbefogadással kapcsolatos információkkal szolgál a National Adoption Information Clearinghouse-nál (Nemzeti Örökbefogadási Információk Klíringháza). A NIH ezentúl folytatja a PubMed online orvosi publikációs szolgálat fejlesztését, és úgy bővíti a klinikai kísérletekkel kapcsolatos információk online nyilvántartásba vételét, hogy az kiterjedjen mind a szövetségi szintű, mind a magánfinanszírozású klinikai kísérletekre. Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az ehhez hasonló erőfeszítések közvetlen hatást gyakorolnak annak az 52 millió amerikai felnőttnek az egészségére, akik a világhálón kerestek egészségügyi és orvosi információkat.

Különböző szervezetek, így a HHS, a Centers for Disease Control and Prevention (Betegség-megfékezési és Megelőzési Központok), a National Institutes of Health (Nemzeti Egészségügyi Intézetek), a National Library of Medicine (Nemzeti Orvosi Könyvtár), valamint a Federal Drug and Food Administration (Szövetségi Gyógyszer-és Élelmiszer-Hatóság) is használják az Internetet információik terjesztésére, a népegészség nyomon követésére, valamint az orvosi kezelések javítására. A hivatásos egészségügyi dolgozók és a fogyasztók egyaránt kaphatnak online módon pontos, naprakész, minőségi egészségügyi információkat a világ legnagyobb orvosi könyvtárából, a National Institutes of Health keretében működő National Library of Medicine-ből a MedlinePlus használatával. Ez a szolgáltatás kiterjedt információtömeghez biztosít hozzáférést konkrét betegségekről és kórképekről, továbbá linkeket nyújt fogyasztói egészségügyi információkhoz, szótárakhoz, kórházak és orvosok jegyzékéhez, egészségügyi információkkal szolgál spanyol és más (nem angol) nyelveken, valamint klinikai kísérletekről számol be. A MedlinePlus web-helyet havonta több mint egymilliónyian keresik fel.

• • A gyógyászati termékek fogyasztói a Medwatch web-helyet használhatják a gyógyászati termékekre vonatkozó tájékoztatók és biztonsági információk keresésére;

  • A tudományos közösség tagjai a GenBank elnevezésű genetikai szekvencia adatbankot használhatják, hogy hozzáférést nyerjenek az összes nyilvánosan elérhető DNS-szekvencia annotált gyűjteményéhez. A gyűjtemény több mint 10,3 milliárd bázispárt tartalmaz;

  • Állami egészségügyi tisztviselők elektronikus úton rendelhetnek vakcinákat oltási szolgálatok által történő forgalmazásra a Center for Disease Control szervezeten keresztül a HHS Vaccines for Children Program (Oltóanyagok Gyermekprogramok számára) használatával;

  • A professzionális egészségügyi szolgáltatók fokozhatják szakmai hozzáértésüket a Public Health Training Network-ön (Közegészségügyi tréninghálózat) keresztül.

A kutatók tökéletesítették az állami egészségügyi felmérés módszereit a National Electronic Disease Surveillance System (Nemzeti Elektronikus Betegségfelmérő Rendszer) segítségével. Ez a rendszer információtechnológiai módszereket használ egészségügyi adatok valós idejű gyűjtésére és a kialakulóban lévő közegészségügyi problémák észlelésére. A szövetségi orvosi létesítmények között átvitt betegek jobb egészségügyi ellátást kapnak a Government Computer-based Patient Record (Kormányzati számítógép alapú betegadattár) segítségével. A rendszer előmozdítja a betegadatok biztonságos cseréjét és hozzájárul annak biztosításához, hogy az orvosoknak teljes képük legyen a páciensek kórelőzményeiről.

Az Egyesült Államok különböző kormányzati ügynökségei ugyancsak használnak távorvoslási (telemedicine) eljárásokat klinikai gondozás nagy távolságból való támogatására. A telemedicina alkalmazásai a gyakorló orvosok közötti speciális konzíliumoktól kezdve olyan területeken, mint például a radiológia, a bőrgyógyászat, a kardiológia a pszichiátria és a beszédterápia. A távorvoslási projekteket finanszírozó főbb ügynökségek között van a HHS, a Veterans Administration, továbbá a mezőgazdasági, a kereskedelmi és igazságügyi és a védelmi minisztérium. A 2000. költségvetési évben a HHS keretébe tartozó Office for the Advancement of Telehealth (Távegészségügy Előmozdításának Hivatala) egyedül 62 telemedicina projektet és kiértékelést irányított, több mint 19 millió dollár értékben.

Az Indián Egészségügyi Szolgálat (IHS) ugyancsak gyors ütemben tesz lépéseket korszerű számítógépes technológiák telepítésére annak érdekében, hogy az alapellátást és a szakorvosi szolgálatokat eljuttassa az ország távoli vidékeire is. Például az orvostechnológiával foglalkozó mérnökök távoli alaszkai falvakban olyan távorvoslási rendszerekkel látják el a helyi egészségügyi személyzetet, amely a messze távolban lévő orvosok számára megfigyelhetővé teszi a páciensek dobhártyáját, bőrgyógyászati megbetegedéseit és manduláját. Egy másik program lehetővé teszi az ország felső-középnyugati vidékein dolgozó szociális munkások részére, hogy az ott gyakori hóviharok közepette is biztonságosan tudjanak kommunikálni. Jelenleg hozzávetőleg 40 telemedicina program és partnerség van folyamatban az IHS keretein belül, amelyek kis és elszigetelt közösségek számára juttatják el az egészségügyi ellátást.

2. Az oktatás javítása

Annak érdekében, hogy a szövetségi államokat és a helyi közösségeket támogassák és ösztönözzék az elszámoltathatóság és a mérhető eredmények növelésére, az Oktatási Minisztérium úgynevezett "school report card"-okat (iskolai jelentőlapok) tesz elérhetővé az Interneten. A minisztérium támogatott egy pilotprojektet Maryland államban, amely később modellé lett sok más szövetségi államban is. A minisztérium abban is segítette az államokat, hogy összehasonlítást végezzenek iskoláik tudományos teljesítménye között. Az ilyen típusú információk elérhetővé tétele az Interneten a tanügyi körzetekben és az államokban egyaránt népszerű, az ilyen erőfeszítéseket azonban gyakran akadályozza a kellő finanszírozás és a szükséges technikai szaktudás hiánya. A minisztérium által kidolgozott rendszer, amely jelenleg Integrated Performance Benchmarking System (IPBS) (Integrált Teljesítmény Rendszer) néven ismeretes, még több évnyi távolságban van attól, hogy teljes körűen működőképes legyen, de erős támogatást élvez.

Az Oktatási Minisztérium - a Munkaügyi Minisztériummal együtt - ugyancsak távtanulási/távoktatási technológiákat használ ahhoz, hogy a tantermeket és a tanterveket elvigye azokhoz, akiknek nincs hozzáférésük iskolaépülethez annak fizikai valóságában. Ezek a kormányszervek együttműködést folytatnak főiskolákkal és egyetemekkel annak érdekében, hogy lebontsák az igen jó minőségű távoktatás útjában álló szabályozórendszerbeli, jogi és egyéb akadályokat - hogy ily módon is lehessen oktatásban és szakképzésben részesülni és tudományos fokozatot szerezni.

A Distance Education Demonstration Program (DEDP), a Távoktatás-demonstrációs Program például 15 iskola, rendszer és konzorcium (amelyek összesen 17 szövetségi államban elhelyezkedő 100 intézményből tevődnek össze) részére teszi lehetővé, hogy könnyebben jussanak hozzá olyan szövetségi diákösztöndíjakhoz, melyeket főiskolai szintű tanulmányokat távoktatási rendszerben folytató diákok részére hoztak létre. Ez a program, amelyre az 1998-as Higher Education Amendments (Felsőoktatási Törvénymódosítások) adtak lehetőséget, teszteli a távoktatás útjában álló törvényi és szabályozási akadályokat. A DEDP program résztvevői felmentést kapnak a Students Financial Assistance Programs (Diákok Pénzügyi Támogatási Programjai) IV. fejezetében található bizonyos rendelkezések alól, és segítséget kapnak ahhoz, hogy a diákok távoktatásához való diáksegélyek adminisztrálása előtt álló akadályokat teszteljék. Ezen túlmenően ezek a diákok olyan információkat szolgáltatnak, amelyek segítik összehasonlítani a távoktatás és a hagyományos tantermi oktatás minőségét.

A Munkaügyi Minisztérium ugyancsak kiterjeszti az oktatási lehetőségeket az információtechnológia útján. Együttműködést folytat a Védelmi Minisztériummal és az iparral az Advanced Distributed Learning (Korszerű Elosztott Tanulás) elnevezésű programról, amely nemzetközi szabványokat fejleszt távtanulási tantervek kidolgozásához. Ezenfelül a Munkaügyi Minisztérium a Sloan Foundation alapítványon és más szervezeteken keresztül azon dolgozik, hogy tanfolyamok bőséges tárházát tegye elérhetővé az Interneten.

Végezetül, az Oktatási Minisztérium felfrissítette az adminisztráció Oktatástechnológiai Kezdeményezését (Educational Technology Initiative), amely javítja a tanárok továbbképzését, tökéletesíti a technológia integrálását az osztálytermekbe, továbbá támogatja az oktatástechnológiába történő beruházásokat és az ezzel összefüggő kutatásokat. A kezdeményezés újabb céljai között van annak biztosítása, hogy minden diáknak és tanárnak univerzális hozzáférése legyen az információtechnológiához saját osztálytermében, iskolájában, közösségében és otthonában; minden tanár hatékonyan tudja alkalmazni a számítógépes-információs alapokra épülő oktatástechnológiát; végül minden diák technológiai szempontból is jártas és hozzáértő "cyber-polgár" legyen.

3. Környezetvédelmi információk megosztása

A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA: Environmental Protection Agency) a nagyközönség számára pontos információkkal szolgál a természeti környezet minőségéről és különféle közegészségügyi problémákban. Más programok mellett az EPA létrehozta az új Environmental Monitoring for Public Access and Community Tracking Programot (EMPACT) annak érdekében, hogy segítse a közösségeket a különböző programok nyomon követésében azzal, hogy valós idejű környezeti információkat nyújt számukra. A projekt lehetőséget teremt az emberek részére, hogy ellenőrizni tudják levegőjük, vizeik és ivóvizük minőségét, és döntéseket tudjanak hozni egészségükkel kapcsolatban. Az EPA ezenkívül kiadta az általa kifejlesztett Toxic Release Inventory Explorer (Mérgezőanyag-kibocsátási Leltár-kutató) új változatát, amely előmozdítja az állampolgárok ahhoz való jogát, hogy tudomással bírjanak saját egészségügyi kockázataikról és azonosítsák azokat. Ezzel egyidejűleg az EPA együttműködik különböző szövetségi államok kormányzataival az általa létrehozott Online Targeting Information System továbbfejlesztésén. Ez a rendszer kombinálja a levegő-, víz-, veszélyeshulladék-információkat a mérgezőanyag-kibocsátási és demográfiai információkkal, és ily módon megalkotja a szabályozott létesítmények környezetmegfelelőségi állapotára vonatkozó közös, integrált adatbázist. A rendszer által biztosított információ segíti az állami és a szövetségi szinten dolgozó kormánytisztviselőket a környezetvédelmi célok érvényre juttatását célzó akciók végrehajtásában, és végül abban is, hogy jobb és hatékonyabb munkát végezzenek a környezet védelmében.

4. Nonprofit szervezetek lehetőségeinek erősítése

A Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó Technológiai Lehetőségek Programját (TOP: Technology Opportunities Program) a fentebb már leírt formájában arra a célra hozták létre, hogy előmozdítsa a legkorszerűbb telekommunikáció- és információtechnológiai módszerek használatát és elterjedését a nagyközönség körében és a nonprofit szektorokban. Ezen túlmenően arra is példával szolgál, hogy az adminisztráció programjai miként használják az Internetet az egész társadalom hasznára.

A TOP által a 2000-es költségvetési évben odaítélt 35 támogatás fele ment nonprofit szervezetekhez. A támogatásokat olyan projektek kapták, mint például a Crisis Services of Alabama, amely egy online humán szolgáltatási hálózatot fog létrehozni abból a célból, hogy az állampolgárok részére könnyű hozzáférést nyújtson közösségi szolgáltatásokhoz, továbbá a kaliforniai Pangea Foundation alapítvány, amely egy hálózatot hoz majd létre, hogy előmozdítsa a kommunikációt és az interakciót a rokkant személyeket segítő szervezetek körében.

A TOP ezen túlmenően időszakos auditálásokat végez annak kiértékelése céljából, hogy miként haladnak előre a finanszírozott projektek. Az egyik ilyen jelentés, a Community Connections: Preserving Local Values in the Information Age [Közösségi kapcsolatok: A helyi értékek megőrzései az információs korszakban] -- amelyet 2000. szeptember 6-án bocsátottak ki - , leírja, hogy a közösségek miként használnak információtechnológiai módszereket és eljárásokat gazdaság- és közösségfejlesztési erőfeszítéseik előmozdítására. Végezetül, a TOP szponzorál egy évente megrendezésre kerülő konferenciát is, az információs infrastruktúrák használatára vonatkozó stratégiákról, hogy javítsa a szolgáltatásokat a nagyközönség körében és a nonprofit szektorok részére.

5. A vidéki közösségek fejlesztése

A Mezőgazdasági Minisztérium is elkötelezte magát az információtechnológiai módszerek használata mellett annak érdekében, hogy javítsa az élet minőségét a vidéki közösségekben az általa kifejlesztett Rural Development Distance Learning and Telemedicine (Vidékfejlesztési távtanulási és távorvoslási) program útján. 2000 novemberében Dan Glickman miniszter bejelentette, hogy a minisztérium 325 millió dollár értékben fogadott el folyamodványokat kölcsönökért és segélyekért, melyeket 2001-ben fognak odaítélni távoktatási és távorvoslási projektek részére. A program 1993 óta 102 millió dollárt ruházott be több mint 383 projektbe, diákok ezrei számára javítva az oktatási lehetőségeket, és javítva az egészségügyi ellátást több mint 1000 kórház és vidéki egészségügyi központ által kiszolgált, vidéken élő állampolgárok számára.

6. A közbiztonság védelme

Az Egyesült Államok jogérvényesítő és bűnüldöző szervei minden szinten egyre nagyobb mértékben használják a legújabb információtechnológiai módszereket a bűnözés elleni harcra és a közrend védelmére. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI: Federal Bureau of Investigation) például kifejlesztette a Law Enforcement Online (LEO) programot, amely első ízben ad a bűnüldözéssel foglalkozó tisztségviselők számára biztonságos Intranet (az intézményen belüli hálózaton keresztül megvalósított) összeköttetést kollégáikkal az egész országban. A bűnüldözéssel foglalkozó tisztségviselőknek hozzáférésük legyen a legjobb és legkiterjedtebb információkhoz a bűnesetekhez, ujjlenyomatokhoz, DNS-mintákhoz, ballisztikai és a bűnügyekkel összefüggő egyéb hírszerzési forrásokhoz. A LEO használata több mint megkétszereződött 1999 márciusa óta: az akkori 12 000 felhasználóval szemben 2000 decemberének elejére már 26 500-an használták ezt a szolgáltatást. A Drug Enforcement Administration (Kábítószer-ellenes Hatóság) ugyancsak rendelkezik egy sor információtechnológiai programmal különböző bűnügyi bizonyítékok tárolására és visszakeresésére, ügynökei bekapcsolására és a szökevények nyomon követésére.

Egyéb kezdeményezések között az Igazságügyi Minisztérium segítséget nyújtott a bűnüldöző hatóságoknak bűnügyi térképek kidolgozására és terjesztésére, amelyek lehetővé teszik a bűnüldöző hatóságoknak, hogy jobban tudják elemezni a bűnözés földrajzi elterjedését. A 2000-es évben a minisztérium kifejlesztette a Crime Mapping Tutorial (Bevezetés a bűnözés feltérképezésébe) CD-ROM-ot, és ennek tartalmát elérhetővé tette a világhálón.

Az Igazságügyi Minisztérium és az Information Technology Association of America (Amerikai Információtechnológiai Egyesülés) elindította a Cybercitizenship Partnership (Cyber-polgárság Társulás) kezdeményezést, melynek célja, hogy erősítse a társadalom tudatosságát és oktassa az embereket a cyber-etikáról, továbbá visszatartson a számítógépes betörésektől és egyéb visszaélésektől. A Társulás 2000. szeptember 5-én elindított egy web-helyet olyan szülők és nevelők számára, akik arra akarnak tanítani gyerekeket és fiatal felnőtteket, hogy miként használják felelősség-teljesen az Internetet. A Társulás ezenkívül elindított egy másik web-helyet is, amely kifejezetten a gyerekeket veszi célba.

7. Digitális könyvtárak létrehozása és kulturális örökségünk megőrzése

Elősegítendő az igen jó minőségű tartalomhoz való hozzáférést, az adminisztráció támogatást nyújtott a Digital Library for Education (Digitális könyvtár az oktatáshoz) programhoz. Egy ilyen digitális könyvtár az igen jó minőségű oktatási erőforrásokat karnyújtásnyi közelségbe hozza mind a diákok, mind a tanárok részére. Jóllehet a kongresszus nem teljes mértékben támogatta ezt a kezdeményezést a 2000-es és a 2001-es pénzügyi év költségvetési vitájában, a Nemzeti Tudományos Alap (NSF: National Science Foundation) megkapta a szükséges finanszírozást a Digital Library for Science, Mathematics, Engineering and Technology Education, vagyis a természettudományos, matematikai és műszaki oktatással foglalkozó digitális könyvtár számára. 2000 októberében az NSF 13,5 millió dollárt ítélt oda 29 különböző projekt számára. Például:

• • National Biology Digital Library (Nemzeti Biológiai Digitális Könyvtár) kifejlesztése, az NSF Plant Genom Project (Növényi genom-projekt) programjára, valamint a Missouri Egyetem botanikus kertjének 5 millió növényfajára építve;

  • Digital Library for Earth Systems Education (Föld-rendszerek oktatásának digitális könyvtára) kifejlesztése;

  • ALSOS Digital Library, amely lehetőséget ad a diákok számára, hogy különböző perspektívákból vizsgálják meg a Manhattan Projekt (az atombomba megépítésére irányuló második világháborús program) eredetét, funkcióit és örökségét;

  • Kutatási kezdeményezés, amely meg fogja könnyíteni az oktatási video-erőforrások felkutatását és befoglalásukat a tantervekben és multimédiás oktatási anyagokba;

Bár még sok tennivaló maradt hátra, más területeken is előrelépés történt egy Digital Library for Education (Digitális oktatási könyvtár) kidolgozása irányában. Válaszul egy 1997-es elnöki memorandumra, csaknem 50 szövetségi ügynökség tett hozzáférhetővé több száz különféle oktatási erőforrást diákok, szülők és tanárok számára a Federal Resources for Educational Excellence (FREE), az "Oktatás kiválóságát szolgáló szövetségi erőforrások" web-hely útján. Ezek az erőforrások magukban foglalják egyebek között az utóbbi 10 000 évben történt vulkánkitöréseket, George Washington naplóját, a salemi boszorkányperek teljes iratanyagát, valamint a Wright testvérek első repülőgépének szélcsatornás tesztjeit. A "metadata", az Oktatási Minisztérium "Gateway to Education Materials" (GEM) rendszere, vagyis "oktatási anyagokhoz vezető kapuja" lehetővé teszi diákok, szülők és tanárok részére, hogy több mint 14 000 oktatási erőforrás között végezzenek keresést tárgy, nehézségi szint és kulcsszó szerint.

A kongresszus és magánszektorbeli adományozók támogatásával a Library of Congress (Kongresszusi Könyvtár) folyamatosan digitalizálja az amerikai történelem specialitásait megvilágító különleges gyűjteményeit, köztük különféle dokumentumokat, filmeket, kéziratokat, fényképeket és hangfelvételeket. Az American Memory (Amerikai Emlékezet) projekt például több mint egymillió tételt tartalmaz, köztük Alexander Graham Bell - a telefon feltalálója - iratait, a Matthew Brady által készített híres polgárháborús fényképfelvételeket, valamint a Dust Bowl (elsivatagosodott területek) 1940-41-es migrációjának multimédiás etnográfiáját.

8. A földrajzi-térbeli információs rendszerekben rejlő lehetőségek realizálása

A Clinton-Gore adminisztráció azon is dolgozott, hogy realizálja a földrajzi-térbeli információs rendszerekben rejlő lehetőségeket az állampolgárok életminőségének javítása érdekében. A földrajzi információs rendszerek (GIS: geographical information systems) olyan jellegű információs rendszerek, amelyeket olyan adatok gyűjtésére, bevételezésére, elemzésére és manipulálására terveztek, melyek térbeli összefüggésben vannak a Föld bolygóval. Ami a GIS-t a hasonló jellegű információs rendszerek más formáitól - például adatbázisoktól és táblázatoktól - megkülönbözteti, abban áll, hogy a GIS-adatokat a legáltalánosabban térképek formájában jelenítik meg.

A GIS-nek sokféle alkalmazása van. A vízszolgáltató vállalatok a GIS a csővezetékek nyomvonalának és búvónyílások (manholes) helyének kijelzésére használják. A helyi kormányzatok a GIS-t az ingatlanhatárok naprakész nyilvántartására, vészhelyzetben szükséges intézkedések és környezeti erőforrások menedzselésére használják, továbbá annak eldöntésére, hogy bizonyos szolgáltatásokat, például az egészségügyi és az oktatási alapellátást hol kell biztosítani. Az üzleti vállalkozások a GIS-t például üzletek és telephelyek létesítésére, potenciális piacok azonosítására és annak jobb megértésére használhatják, hogy ügyfeleik/vásárlóik merre laknak. Az egészségügy hivatásos dolgozói a GIS-programokat a demográfiai, környezeti és egyéb adatforrások egymással való összefüggésbe hozására használhatják annak érdekében, hogy meggyőzőbb és tartalmasabb összképet kaphassanak a különböző egészségügyi problémákról.

A Federal Geographic Data Committee-t (FGDC: Szövetségi Földrajzi Adatbizottság) annak érdekében hozták létre, hogy koordinálják az Egyesült Államok kormányzatában folyó geográfiai információs tevékenységeket. Az FGDC feladat- és felelősségi körébe tartozik a Nemzeti Térbeli Adat Infrastruktúra (NSDI: National Spatial Data Infrastructure), amely olyan politikai kereteket, szabványokat és eljárásokat biztosít, melyekre abból a célból van szüksége a különböző szervezeteknek, hogy kooperatív módon állítsanak elő és osszanak meg egymás között földrajzi adatokat. Az adat-klíringház (Data Cleainghouse) hozzávetőleg 160 hálózatba szervezett, kereshető web-helyből alakult 1999 októberében, ami 2000 szeptemberére 210-re emelkedett.

Az NSDI ezen túlmenően szponzorált hat Közösségi Demonstrációs Projektet (Community Demonstration Project), melyet 2000 májusára fejeztek be, annak illusztrálása céljából, hogy a földrajzi információk miként segíthetik az állampolgárokat és a kormányokat az olyan problémák kezelésében, mint például a bűnmegelőzés és a bűnözés visszaszorítása, a vízválasztók és a vízminőség kezelése, a katasztrófákra való felkészülés és azok elhárítása, a városi növekedés és a földhasználat tervezése. Az FGDC ezenkívül kompetitív rendszerben odaítélt több mint 35 új Cooperative Agreement-et (Együttműködési Megállapodást), részeként annak a folyamatban lévő programjának, melyek célja az NSDI égisze alatt folyó erőforrás-megosztó projektek ösztönzése.

2000. július 18-án a belügyminiszter-helyettes és az FGDC tagjai vendéglátói voltak a Geospatial Information Technology Rondtable (Földrajzi-térbeli Informéciótechnológiai Kerekasztal) rendezvénynek az Office of Management and Budget (OMB: Igazgatási és Költségvetési Hivatal) szervezettel együtt azoknak a jelenlegi és új politikáknak a megvitatása céljából, amelyek a földrajzi-térbeli adatokat az e-kormányzati tevékenységek egyik alapelemévé tennék. A kerekasztalon mintegy 150-en vettek részt, köztük szövetségi állami és helyi kormányzatok, a magánszektor és a tudományos élet képviselői. Azóta az említett képviselők közül sokan folyamatosan működő munkacsoportokat alakítottak annak érdekében, hogy célszerűen elrendezzék és csoportosítsák a különböző forrásokból származó földrajzi-térbeli adatokat. Az FGDC már jelenleg is szoros együttműködést folytat az alelnök alárendeltségébe tartozó National Partnership for Reinventing Government (Nemzeti Társulás a Kormány Újrafeltalálására) szervezettel abból a célból, hogy ezeket a földrajzi-térbeli információkat elérhetővé tegyék az alábbiakban leírásra kerülő FirstGov keresőmechanizmus és a tervezett Interactive Town Square használói számára.

C. E-kormányzás

Míg a kormányok a múltban gyakran lassan igazodtak a legújabb technológiákhoz, Gore alelnöknek megvolt az a távlatos elképzelése, hogy 'újrafeltalálja' a kormányzatot az Információs Korszak számára. A Clinton-Gore adminisztráció megragadta a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket a kormányzati munka átalakítására. A világháló (World Wide Web) és más információs technológiák erőteljes használatán keresztül kormányzatuk hatékonyabbá vált, reagálókészsége fokozódott és tevékenysége átláthatóbbá lett, mint bármikor korábban. Ezenkívül sokkal könnyebben hozzáférhetővé vált. Sok kormányzati ügynökség most már egy gombnyomással elérhető az állampolgárok számára megszakítás nélkül, vagyis hét napon át egy héten és napi 24 órán keresztül, az év mind a 365 napján. Bárkinek, akinek hozzáférése van számítógéphez és Internet-kapcsolattal rendelkezik, az előtt megnyílik a kapu a kormányzati információk univerzuma előtt. A múltban, ha valaki valamilyen kormányzati szolgáltatásért folyamodott, gyakran sorban kellett állnia; ma viszont a legkritikusabb szolgáltatások közül sok már elérhető online módon is.

A kormányzati információk és folyamodványok átalakulása digitálisan hozzáférhető formátumra növelte az állampolgárok hozzáférését azáltal is, hogy a kormányszerveket arra késztette, hogy egyszerűsítsék és tisztázzák a kormányzati információkat és újragondolják a viszonyt maguk és ügyfeleik között. A mai szövetségi kormányzat Internet-sebességgel tudja a különböző megoldásokat az állampolgárok rendelkezésére bocsátani. 2000. december végére a nagyközönségnek lehetősége nyílott az Internetről letölteni és kinyomtatni az 500 leggyakrabban használt kormányzati szolgáltatást. A már ma is online elérhető formanyomtatványok között vannak azok, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy adót fizessenek, diákkölcsönökért folyamodjanak, társadalombiztosítási kártyát kapjanak, hogy például önkéntesnek jelentkezhessenek a "Fish and Wildlife Service"-hez (Hal- és Vad-élet Szolgáltatás), jelentkezzenek az amerikai hadseregbe, bekapcsolódjanak egy tudományos versenybe, vagy akár még csődeljárást is kérelmezhessenek. A felhasználók a nyomtatványok közül sokat kitölthetnek és közvetlenül benyújthatnak saját számítógépükről. Arra számítanak, hogy minden erre alkalmas kormányzati szolgáltatás 2003-ra az Interneten keresztül rendelkezésre fog állni.

1. Egylépéses kormányzati információnyújtás

Az adminisztráció egyik kulcsfontosságú célja egy egyszerű, áttekinthető mechanizmus megalkotása a nagyközönség részére, hogy az emberek képesek legyenek behatárolni és megkeresni az amerikai kormányzat által rendelkezésükre bocsátott információkat - anélkül, hogy tudnák, melyik szövetségi kormányszervvel kell kapcsolatba lépniük. 2000 júniusában az országhoz intézett internetes üzenetében (webcast) Clinton elnök bejelentett egy tervet egy mindenre kiterjedő 'FirstGov.gov' web-hely létrehozására, amely egyedi és önálló portál a felhasználók és valamennyi kormányzati web-hely közötti összeköttetés megteremtésére - ez a web-helyek egyik legnagyobb és leghasznosabb gyűjteménye. Az elnök felszólította a kormányzatot és az iparágat, hogy hozzanak létre egy olyan web-helyet, amely lehetővé teszi az állampolgároknak, hogy gyorsabban és hatékonyabban kutathassanak kormányzati információk után, mint bármikor azelőtt - és inkább téma, nem pedig kormányszerv szerint. Ezenkívül azt a kihívást is intézte a kormányzathoz és az iparághoz, hogy ezt a folyamatot 90 napon belül fejezzék be.

A FirstGov ereje

A FirstGov.gov lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy keresést végezzenek a szövetségi kormányszervek 27 millió web-oldala között. A FirstGov keresőmechanizmusa félmilliárd dokumentumot tud átnézni kevesebb mint egynegyed másodperc alatt. A keresési folyamat felgyorsítására a FirstGov lehetővé teszi az állampolgárok számára az információk intuitív megtalálását - tárgykör vagy kulcsszó szerint.

A magánszektor kulcsszerepet játszott a FirstGov létrehozásában. A FirstGov keresőmechanizmusát dr. Eric Brewer, a Kalifornia Egyetem (Berkeley) kutatója építette a kormány számára készülő ajándék gyanánt, aki társalapítója és tudományos vezetője az Inktomi Corp. vállalatnak, amely keresőmechanizmus-technológiát biztosít egy sor Internet-vállalkozás részére. Hogy még több felhasználót érhessenek el, a FirstGov társulásokat keresett magánszektorbeli entitásokkal, tudományos intézményekkel, szövetségi állami és helyi kormányzatokkal és nonprofit szervezetekkel. A FirstGov partnerei megadják ügyfeleiknek azt a képességet, hogy keresést végezzenek az USA kormányának web-helyei körében releváns információk és szolgáltatások után, vagy összeköttetést létesíthessenek a FirstGov web-hellyel a keresés elvégzése céljából. A partnereknek hasznuk van abból, hogy értékes szolgáltatással bővíthetik ki ügyfeleik lehetőségeit, az amerikai kormányzat pedig építheti a FirstGov ismertségét és tudatosságát. A legfontosabb azonban az a körülmény, hogy az amerikai polgároknak megvan az a hasznuk, hogy kormányzati információkhoz juthatnak és kormányzati szolgáltatásokat vehetnek igénybe online módon különböző kiindulópontokról. Mostanáig a GSA (General Services Administration) több mint 30 magánszektorbeli partnert szervezett be a projektbe.

Miközben a FirstGov web-hely mindeddig példa nélkül álló keresési képességeket nyújt, ezenkívül hozzáférést biztosít a főbb ügynökségekhez és entitásokhoz a kormányzat mindhárom ágazatában - ez egy olyan szekció, amely naprakész érdekességű információkat nyújt a web-használók számára (például egy közvetlen linket a Meteorológiai Előrejelző Szolgálathoz a hurrikánszezon folyamán, a NASA-hoz űrsikló indítása idején, vagy az IRS-hez - az adóhivatalhoz - az adóbevallások napjaiban), továbbá más kulcsfontosságú web-helyekhez a tagállami és helyi kormányzati web-oldalakhoz való hozzáférés céljából.

A FistGov ezenkívül linkeket biztosít sok kormányzati web-helyhez, amelyek kormányzati információkhoz nyújtanak hozzáférést, de nem az ügynökség szerint, hanem a szolgáltatás vagy téma típusa szerint szervezve. Ezeket a web-helyeket Gore alelnök 'Access America' (Hozzáférés Amerikához) kezdeményezésén keresztül hozták létre, amely az egész kormányzati szférára kiterjedő erőfeszítés Internet-hozzáférés és szolgáltatás biztosítására, amit specifikus közösségek szükségleteinek kielégítésére szerveztek. Az Access America kezdeményezésen keresztül több mint 40 szövetségi ügynökség működik együtt a rokkantak felé irányuló web-portálokon, az idősek számára létrehozott portálokon, az üzleti szféra portáljain, a diákok portáljain, valamint a munkások számára létrehozott portálokon. Ezek a portálok információt, híreket nyújtanak, továbbá bizonyos lehetőséget szövetségi kormányszervekkel és programokkal folytatott interakciókra, amelyek különböző állampolgári csoportokat szolgálnak, illetve céloznak meg.

2. Kormányzati beszerzések átállítása online rendszerre

Az adminisztráció egy másik kulcsfontosságú 'e-government' célkitűzése, hogy a kormányzati munkát hatékonyabbá és költséghatékonyabbá tevő digitális technológia használatával pénzt takarítsanak meg az adófizetőknek. Valójában az Általános Szolgáltatások Adminisztráció (GSA: General Services Administration) máris jelentős előrehaladást ért el az elektronikus kereskedelem használatában a gyorsabb és olcsóbb szövetségi közbeszerzések megvalósítása érdekében: A 'GSA Advantage!' lehetőséget ad a szövetségi alkalmazottak számára minőségi termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és ezek közvetlen megrendelésére az Interneten keresztül, csökkentett kormányzati áron. Az 'Advantage!' (Előny) web-oldalon elhelyezett tételek száma 57 százalékkal, az értékesítés volumene pedig 50 százalékkal emelkedett 2000-ben, és a szeptember végi napokban a napi eladások értéke meghaladta az egymillió dollárt.

A 'FedBizOpps' lehetőséget nyújt a kormányügynökségek számára, hogy szerződési lehetőségeket helyezzenek el a világhálón, az eladóknak pedig, hogy ezeket a felhívásokat közvetlenül letölthessék az Internetről. Ez a szolgáltatás egy öt ügynökségre kiterjedő pilotprojektként indult, most azonban már vagy 19 ügynökség vesz részt benne, és közel 60 000 eladó regisztráltatta magát, hogy értesítést szeretne kapni az üzleti lehetőségekről. Eddig több mint 3 millió keresést végeztek itt az elérhető üzleti lehetőségekről.

A 'SmartPay' (Intelligens Fizetés) program vásárlási, utazási és flottadíj-kártyákat biztosít szövetségi kormányszervek részére. A vásárlási kártyák korszerűsítik a közbeszerzés, a számlázás és a fizetés folyamatait, egyedül az 1999-es pénzügyi évben 1,1 milliárd dollárt takarítva meg a szövetségi kormányzatnak 14,8 milliárd dolláros összértékesítés mellett. A program résztvevői visszatérítésre jogosultak az értékesítés volumenéhez és a fizetési teljesítéshez kötve. Az 1999-es pénzügyi évben a fővállalkozók által a kormányügynökségek részére történt visszatérítések összege elérte az 55 millió dollárt. A SmartPay-eladások növekedése folytatódik évi 20 százalékot felülmúló sebességgel.

3. Az elektronikus dokumentumkezelés megvalósítása

A kormány gyors intézkedéseket tett az elektronikus dokumentumkezelés használatának ösztönzésére. A Kormányzati Papírmunka-kiküszöbölési Törvényt (GPEA: Government Paperwork Elimination Act) 1998 októberében hozták meg. A GPEA értelmében a kormányügynökségeknek általában lehetőséget kell biztosítaniuk az elektronikus dokumentumok és aláírások opcionális használatára, továbbá az elektronikus dokumentumőrzésre. A törvény célja, hogy fokozza az állampolgárok lehetőségeit a szövetségi kormánnyal való elektronikus interakcióra. Speciálisan tartalmazza azt a rendelkezést is, hogy az elektronikus dokumentumoktól és a hozzájuk kapcsolódó elektronikus aláírásoktól nem szabad megtagadni a jogérvényességet, az érvényességet vagy az érvényesíthetőséget pusztán azon az alapon, hogy elektronikus formában vannak, és felszólítja a szövetségi kormányt egy sor elektronikus aláírási alternatíva használatára.

A kormányszervek terveket nyújtottak be a GPEA végrehajtásra 2000. október 31-ig. Ezek a tervek konzisztensek voltak azokkal az alapelvekkel, hogy az új elektronikus folyamatok legyenek kompatibilisek az elfogadott technikai szabványokkal; nem részesítenek előnyben alkalmatlanul egy adott iparágat vagy technológiát; biztosítják a megbízhatóság és a biztonság megfelelő szintjét; lehetőséget adnak az elektronikus nyugtázásra; megadják a lehetőséget a többszörös aláírási módszerekre nagy volumenű dokumentumkezelés esetén; és hatékony átmenetet valósítanak meg az elektronikus kereskedelemre. Ezek a tervek egyfajta útmutatót biztosítanak a szövetségi kormány részére az elektronikus kormányzásra való átállásra, és ez lehetőséget teremt számukra, hogy erőforrásaikat azokra az erőforrásokra összpontosítsák, amelyek az állampolgárok számára hatékony és reagálókész kormányzatot biztosítsanak. 2003. október 21-ig minden kormányszervtől megkövetelik, hogy legyen elektronikus dokumentumkezelési és elektronikus aláírási lehetősége.

4. Nyilvános kulcsú infrastruktúra kifejlesztése

Az adminisztráció felismerte, miként a magánszektor is, hogy az online biztonság lényeges a tranzakciók és azok magánszféra-titkosságának oltalmazására, akik e-kereskedelmi mód-szereket használnak. Ennek eredményeképpen a több mint 24 kormányszervet képviselő Szövetségi Nyilvános Kulcsú Infrastruktúra Irányító Bizottság (Federal Public Key Infrastructure Steering Committee) azon munkálkodott, hogy létrehozzon egy növekvő USA Szövetségi Nyilvános Kulcsú Infrastruktúrát (PKI: Public Key Infrastructure), hogy előmozdítsa a megbízható kommunikációt a kormányszervek között, a kormány és kereskedelmi partnerek között, valamint a kormányzat és a nagyközönség között. A PKI ellenőrzi az online tranzakcióban résztvevő felek azonosságát; biztosítja, hogy az adatokat ne változtassák meg átvitel közben; megakadályozza, hogy a felek valamelyike letagadja, hogy üzenetet küldött, továbbá biztosítja, hogy az adatok bizalmasak maradjanak az átvitel során. Végezetül, a nagy értékű vagy érzékeny juttatások és információk online eljuttatása azon múlik, hogy sikerül-e olyan PKI-t létrehozni, amely megvalósítja a biztonságot, a titkosságot és a jogilag védett tranzakciókat elektronikus környezetben.

Egy sor kormányszerv már létrehozott operatív PKI-ket, amelyek hitelesítik és védik a tranzakciókat. Bátorítandó a PKI-technológia megvalósítását a szövetségi ügynökségek által, a GSA az iparági társulások keretében 500 000 tanúsítványt tett elérhetővé az érintett kormányszervek számára kibocsátási költség felszámítása nélkül. 2000 júliusában a Veteránügyi Minisztérium (VA: Department of Veteran Affairs) és a Szövetségi Vészhelyzetkezelő Ügynökség (Federal Emergency Management Agency) számára további 110 000 tanúsítványt biztosítottak ahhoz való felhasználásra, hogy online lehetőségeket nyújtsanak tagjaik és partnereik számára. További 20 ügynökség bocsátott ki hozzávetőleg 65 000 tanúsítványt alkalmazottaik, szerződéses vállalkozóik és üzleti partnereik részére. Ezen túlmenően az USA Postaszolgálata több mint 300 000 tanúsítványt bocsátott ki az elektronikus postaszolgálatban való felhasználásra. Ez a szám megkétszereződött a 2000. év végére.

Egy sor kormányügynökség, köztük az Egészségügy-finanszírozó Adminisztráció (Health Care Financing Administration), valamint az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztérium (Department of Health and Human Services), a Védelmi Minisztérium, a Társadalombiztosítási Adminisztráció és a Veteránügyi Adminisztráció most foglalkozik egy pilotprojekt opcióinak kiértékelésével, amely arra irányul, hogy kezdeményezzék a PKI használatát több tárcát átfogó egészségügyi alkalmazásokban.

5. A kormányzati szolgáltatások online rendszerre állítása

A Társadalombiztosítási Adminisztráció (SSA: Social Security Administration) 28 gyakran használt űrlapot helyezett el saját web-helyén. Ennél is jelentősebb, hogy a nagyközönség online módon folyamodhat társadalombiztosítási nyugellátásért saját "Apply to Retire" (Nyugdíjazási kérelem) web-helyén. Az új kérelmezők kitölthetik az online folyamodványt, elektronikusan elküldhetik azt az ügynökségnek, és ugyancsak online módon követhetik nyomon igényük előrehaladását. A Társadalombiztosítási Adminisztráció a kereskedelemben kapható legerősebb rejtjelezést használja annak biztosítására, hogy a kérelmezők bizalmas jellegű információi biztonságosak maradjanak az átvitel során. Az SSA ezenfelül egy Online Nyugdíjtervezőt (Onlin Retirement Planner) is kínál, amely lehetőséget teremt a felhasználók számra, hogy online kiszámítsák társadalombiztosítási juttatásukat. Egyéb szolgáltatások mellett a web-hely mélyreható információkat kínál a jogosultságra vonatkozó tényezőkről. A felhasználók ennek alapján megállapíthatják, hogy kvalifikálták-e már magukat a kifizetésre, vagy ha nem, miként szerezhetik meg a jogosultságot.

A Veteránügyi Adminisztráció (VA) 2000. november 3-án hasonló szolgáltatásokat kezdett, ami lehetővé teszi a veteránok számára, hogy gyorsan, egyszerűen és biztonságosan folyamodhassanak egészségügyi és más juttatásokért. Az egyik rendszer, amelyet kezdetben 30 VA-létesítmény próbált ki, lehetőséget ad a veteránoknak egy Internet alapú egészséggondozási kérelem kitöltésére és benyújtására, amely automatikusan kerül átvitelre e-mail útján a veterán által kiválasztott VA egészségügyi intézményhez. A VA-alkalmazott nyilvántartásba veszi az adatokat, kinyomtatja az űrlapot és visszapostázza a veteránhoz aláírásra. A veteránok maguk is kinyomtathatják a kitöltött űrlapot, és elpostázhatják a VA egészségügyi intézményhez. A másik szolgáltatást, a "Veterans On Line Applications"-t, a (VONAPP)-ot használva a veteránok kérelmezhetnek kártérítést, nyugdíjat és foglalkozási rehabilitációs juttatást, és a kitöltött folyamodványt elektronikusan elküldhetik a helyi VA-hivatalba. A feldolgozás azonnal elkezdődik, és a veteránok választ kapnak, melyben értesítik őket folyamodványuk státusáról.

1999-ben az Oktatási Minisztérium ugyancsak jelentősen kiterjesztette a diákoknak és oktatási partnereinek járó juttatások elektronikus úton történő továbbítását. Ezek az új szolgáltatások egyszerűsítették és előmozdították a különféle juttatások és információk eljuttatását a címzettekhez. A Minisztérium "Borrower Services" (Kölcsönzési Szolgáltatások) web-helyén például a felhasználók kitölthetnek egy kölcsön-konszolidációs folyamodványt online, vagy letölthetik azt egy számítógépre, és ennek papírmásolatát elpostázhatják a Minisztérium Konszolidációs Központjába. Egy online "status look-up" állapot-megtekintő funkció lehetővé teszi a kölcsönvevők számára, hogy nyomon kövessék saját konszolidációjukat, amint az keresztülhalad a konszolidációs folyamat egyes fázisain.

Az Oktatási Minisztérium ezenkívül az utóbbi fél évben átszervezett számos jelentési folyamatot. A minisztérium web-alapú "Forms 2000" szoftvere mérsékelte a partnereknek a minisztérium felé való jelentéstételi kötelezettségeit azzal, hogy három nehézkes papírosjelentést egyesített egy korszerűsített elektronikus nyomtatványban. Ez az áramvonalasítás és a javított adatok lehetővé tették a Minisztérium számára azt is, hogy meggyorsítsa ezeknek a partnereknek a kifizetéseket, csökkentette a hibák előfordulási arányát és ezzel az egyeztetési és hibajavítási erőfeszítések szükségességét is.

A Minisztérium ezenfelül bemutatta, átalakította vagy kiterjesztette más web-helyek használatát is: Megkönnyítendő a diáksegélyekhez való hozzáférést, a Minisztérium Diák Pénzügyi Támogatás Irodája (SFA: Student Financial Assistance) nemrég minden lényeges szoftvert és dokumentációt elhelyezett az Interneten. A web-hely időt és pénzt takarít meg a papírmunka, valamint a diszkettmásolási feladatok kiküszöbölésével. Az elmúlt hat hónap folyamán ez 2,5 millió dollárt takarított meg az SFA-nek, miközben tökéletesítette az ügyfélszolgálatot.

A Minisztérium folytatja a Direct Loan Servicing (Közvetlen Kölcsönnyújtás) tökéletesítését azzal, hogy a korábbinál több kölcsönnyújtási funkciót tesz online elérhetővé a kölcsönfelvevők számára. Az újonnan áttervezett "Direct Loan Servicing" web-hely kiérdemelte és megkapta a nagy presztizsű Government Technology Leadership Award (Kormányzati Élenjáró Technológia Díj) kitüntetést a Government Executive Magazine folyóiratól. Ezt a web-helyet több mint 60 jelölt közül választották ki díjazásra.

Az elmúlt hat hónap folyamán a diákok több mint ötmillió személyi ID- (azonosító) számot kérelmeztek - melyek teljes száma mára elérte a tizenkét milliót - úgyhogy a diákok most már a világhálón keresztül tudják benyújtani a Free Applications for Federal Student Aid (FAFSA) kérelmüket szövetségi diáktámogatás iránt. 1999 folyamán több mint négymillió FAFSA került elektronikus feldolgozásra.

Az Egyenlő Alkalmaztatási Lehetőségek Bizottság (EEOC: Equal Employment Opportunity Commission) kibővítette saját web-helyét és áttervezte azt abból a célból, hogy az információkat könnyebben hozzáférhetővé tegye. A web-helyet havonta hozzávetőleg 100 000 látogató kereste fel az 1999-es költségvetési év folyamán, ami 50 százalékos növekedésnek felel meg az előző esztendőhöz képest. Az EEOC web-helyét az ország új vállalatainak 100 legelső web-helye közé választotta az Entrepreneur Magazine vállalkozói folyóirat, továbbá részletesen bemutatták a PC Magazine és a Law Journal szaklapokban. A web-helyet ezenkívül úgy alakították ki és folyamatosan korszerűsítik, hogy hozzáférést biztosítson rokkant személyek számára. A web-hely kielégíti a World Wide Web Consortium web-tartalom hozzáférési irányelveit (Web Content Accessibility Guideline) és a Rehabilitációs Törvény szabványtervezeteit. A bármilyen web-böngészőt vagy adaptív berendezést alkalmazó felhasználók - amilyenek például a képernyő-leolvasók, a beszéd-bázisú böngészők és a Braille-terminálok -hozzáférhetnek ehhez a web-helyhez. A webhely ezenkívül kielégíti vagy túlteljesíti az Access Board (Hozzáférési Tanács) által javasolt szabványokat, már a web-hely 1997-es megindítása óta folyamatosan.

6. Az elektronikus kifizetések előmozdítása

A Szövetségi Kormány ma már elektronikusan gyűjti be és elektronikusan költi el az általa kezelt pénzek túlnyomó részét, amivel pénzt takarít meg az adófizetőknek. A Pénzügyminisztérium üzemelteti a világ legnagyobb pénzbegyűjtő rendszerét, és több mint 1300 milliárd dollárt gyűjt be elektronikusan az Egyesült Államok kormányának bevételeiből, vagyis minden három dollár közül körülbelül kettőt. 1999-ben a szövetségi kormány elektronikusan fizette ki az általa folyósított 959 millió kifizetés 78 százalékát. Ez magában foglalja a bérfizetések 96 százalékát, az eladóknak folyósított kifizetések 81 százalékát, valamint a járulékkifizetések 73 százalékát.

Az Electronic Transfer Account (ETA) elektronikus számlaátutalási program például lehetővé teszi azon szövetségi járulék-, bér- és nyugellátás-kifizetésben részesülő személyek számára, akik nem rendelkeznek hagyományos bankszámlával, hogy a számukra járó összegeket Direct Deposit (közvetlen letét) útján kapják meg egy alacsony kezelési költségű számlán keresztül, ugyanazon fogyasztóvédelmi biztosítékok mellett, melyben más számlatulajdonosok részesülnek.

Elektronikus Szövetségi adófizetési rendszer

Az 1996-ban megvalósított Elektronikus Szövetségi Adófizetési Rendszer (EFTS: Electronic Federal Tax Payment System) az adófizetők által az adóhivatal (IRS: Internal Revenue Service) számára elektronikusan befizetett összegeket dolgozza fel. Az 1999-es költségvetési évben az EFTS 55 millió tranzakciót dolgozott fel több mint 2,3 millió adófizetőtől, mindössze 0,08 százalékos hibaarány mellett, ami csupán egy tizenkilenced része az új szisztéma által felváltott papírosrendszer hibaarányának. Az EFTS a világ egyik legnagyobb pénzbegyűjtő rendszere. 1999-ben 1350 milliárd dollár fölé gyorsította fel a kincstár számára befolyó összegeket több mint egy nap alatt.

A Pénzügyminisztérium Pénzügy-kezelési Szolgálata (FMS: Financial Management System) létrehozta az Internet Credit Card Collection System (ICCC) internetes hitelkártya-begyűjtő rendszert. A szövetségi ügynökségek így most már jobb ügyfélszolgálatot tudnak kínálni azzal, hogy az Interneten keresztül is elfogadnak hitelkártyát áruk és szolgáltatások ellenértékeként. Az 1999-es költségvetési évben az ICCC-n keresztül történő begyűjtés elérte a 14 millió dollárt.

Ezeket a sikereket kiterjesztendő a pénzügyminisztérium 2000 júliusában elindított egy programot egy biztonságos, az egész kormányzati szférára kiterjedő kifizetési és begyűjtési portál létrehozására. Amikor majd üzemkésszé válik (2002-ben), a Pay.gov portál egy egylépéses megoldás lesz az Interneten keresztül történő kormányzati fizetésekre. A vállalatok és az állampolgárok ezt a web-helyet használhatják majd a kormánynak járó díjak, bírságok eladási ellenértékek, lízingek, adományok és bizonyos adófajták fizetésére - mindenre a táborozási engedélyektől a vállalati bírságokig. Sok ilyen tranzakciót jelenleg papírosrendszerben vagy házipénztárakban bonyolítanak le.

A Pay.gov web-helyet ezenkívül fel lehet majd használni kormányzati űrlapok közvetlen elektronikus, például előleges beiratkozási nyomtatványok vagy más kormányzati termékek - így a U.S. Mint (Állami Pénzverde) érméi és térképek a Nemzeti Park Szolgálattól - rendelési űrlapjainak feldolgozására. Magánszemélyeknek lehetőségük nyílik majd a kormányügynökségek számláinak megtekintésére, míg az ügynökségeknek lehetőségük lesz a befizetett számlákkal, a kitöltött űrlapokkal és az eszközölt vásárlásokkal kapcsolatos információk azonnali megtekintésére és megosztására. Ez a program évi 80 millió tranzakció lebonyolítására képes, összesen 125 milliárd dollár értékben.

A Pénzügyminisztérium idén kiterjesztette azt a pilotprogramot is, amely lehetővé teszi, hogy az eladók elfogadják az adófizetők által eszközölt hitelkártyás szövetségiadó-fizetéseket, és azokat a Pénzügyminisztériumhoz küldjék az AFTS-en keresztül. A programot úgy bővítették ki, hogy magába foglalja a becsült adókat és adófizetéseket dokumentumkezelési kiterjesztésekkel. A Pénzügyminisztérium ezenfelül elindított egy kísérleti Internet-alkalmazást 2001 elején, hogy ösztönözze a kisvállalkozásokat a programban való részvételre, s hogy kezdjenek el az EFTS-en keresztül adót fizetni. A web-alkalmazás továbbá lehetőséget fog teremteni a kisvállalkozások és más adófizetők számára, hogy beiratkozzanak a programba, megtekintsék számlájuk alakulását és ügyfélszolgálathoz jussanak a világhálón keresztül.

Tárolt-érték kártyák (Stored Value Cards)

A Pénzügy- és a Védelmi Minisztérium kiterjesztette a tárolt-érték kártyák használatát a katonai alkalmazottak készpénzes fizetési rendszerének felváltására. Valójában most a Pénzügyminisztérium az intelligens kártyák (smart cards) legnagyobb kibocsátója az Egyesült Államokban, 3 millió tranzakció és 375 000 kártya és 80 millió átutalás képviseletében. Ezt a programot, amelynek használata még bővülőben van az Egyesült Államokban, használják több békefenntartó támaszponton Boszniában és néhány magyarországi létesítményben. Az ezekben a táborokban állomásozó valamennyi katona, polgári alkalmazott és szerződéses vállalkozó tárolt-érték kártyák használata útján kapja fizetését, és eszközöl kifizetéseket a bázison működő kereskedőknek. A kártya használata Boszniában jelentősen csökkentette a készpénzigényeket és a készpénz tárolásával és biztonsági őrzésével összefüggő támogatási költségeket.

A Pénzügyminisztérium ezenkívül foglalkozik egy sor új fizetési rendszer fejlesztésével és tesztelésével, köztük digitális készpénzzel és digitális csekkel az eladók számára. A speciálisan az Internet számára kifejlesztett elektronikus csekkeket (e-csekkek) számítógépen hozzák létre, digitálisan írják alá, és e-mail útján küldik el a fizetésre vonatkozó információval együtt a rendelvényeshez. A rendelvényes azután ellenőrzi a fizető azonosságát, hitelesíti a csekket saját digitális aláírásával, majd e-mail útján elküldi az e-csekket egy pénzintézethez letétre. A Pénzügyminisztérium Pénzkezelési Szolgálata (FMS) először 1998-ban kezdte el az e-csekkek tesztelését. Azóta több mint 10 millió dollár értékű e-csekket dolgoztak fel. Az elektronikus csekkekben megvan az a potenciál, hogy csökkentsék az ügynökségek adminisztratív költségeit, és modellként szolgálhatnak a magánszektor hasonló erőfeszítéseihez.

A Pénzügyminisztérium ezenkívül vezető szerepet játszik az elektronikus fizetések elfogadásában is saját szolgáltatásaiért és termékeiért. A pénzügyminisztérium értékpapír-aukcióit például ma már teljesen elektronikus formában bonyolítják le, és a pénzügyminisztériumi értékpapírokkal rendelkező fogyasztók a "Treasury Direct" programon keresztül vásárlásokat eszközölhetnek, vagy újrabefektethetnek online módon vagy egy automatikus telefonrendszeren keresztül. Átruházhatatlan államkötvények ugyancsak vásárolhatók Interneten át napi 24 órán és heti 7 napon keresztül, a több nagy terhelőkártya (charge cards) valamelyikének használatával. Valójában a "Savings Bond Connection" a Pénzügyminisztérium egyik legnépszerűbb web-helye, amelynek sikere messze felülmúlta a kezdeti várakozásokat. A Pénzügyminisztérium "állami és helyi kormányzati kötvények" programja szintén lehetővé teszi a szövetségi állami és helyi kormányzatoknak, hogy speciális célú pénzügyminisztériumi értékpapírokba invesztáljanak, hozzáférést kapjanak számláikhoz, és elektronikus tranzakciókat bonyolíthassanak le. A tranzakciók gyakran több millió dollárra rúgnak, továbbá digitális tanúsítványok által vannak biztosítva és elektronikus alap-átutalásokkal fizetve.

Ezenkívül a Pénzügyminisztérium volt a vendéglátója egy konferenciának, amely az elektronikus pénzügyi tranzakciókkal és fizetésekkel foglalkozott Washnington D.C.-ben 2000 szeptemberében. A konferencia összehozta a legfontosabb kormányzati és iparági vezetőket az elektronikus fizetésekkel kapcsolatos innovációk terén, hogy megvitassák az új fejlesztéseket az elektronikus fizetési rendszerekkel, valamint az általuk felvetett állami politikai problémákkal összefüggésben. A konferencián részt vettek internetes használatra szolgáló új fizetési rendszerek fejlesztésével vagy a jelenlegi rendszerek tökéletesítésével foglalkozó cégek vezérigazgatói (CEO), akik tehát újszerű módozatokat fejlesztenek pénznek az Interneten keresztül történő biztonságos és egyre biztonságosabbá váló továbbítására és az ezzel összefüggő titkossági (privacy) problémák megoldására.

7. Online elérhető egyéb kormányzati szolgáltatások és információk

"A kormányzat erejét és lehetőségét nem elzárva kell tartani valahol távol Washingtonban, hanem az emberek szolgálatára kell bocsátani, közvetlen közelükbe, számítógépük billentyűzetéről elérhetően."

(Gore alelnök, 2000. július)

Néhány folyamatban lévő kezdeményezés - melyek minden korábbinál könnyebbé teszik a kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférést - az alábbiakban kerül felsorolásra: A szövetségi védjegy-regisztrációért folyamodók most már online is benyújthatják kérelmüket az USA Szabadalmi és Védjegyhivatalának (UPSTO: U.S. Patent and Trademark Office) újonnan tökéletesített "elektronikus végjegy-kérelmezési rendszerén" (TEAS: Trademark Electronic Application System) keresztül. A TEAS lehetőséget ad csaknem valamennyi, a védjegyekkel kapcsolatos űrlap, köztük a folyamodványok közvetlen benyújtására a védjegyvizsgáló szervekhez az Interneten keresztül. Az összes védjegykérelem több mint 10 százaléka ma már elektronikus úton érkezik az UPSTO-hoz.

A kisvállalkozások tulajdonosainak lehetőségük nyílik majd jogi és szabályozási ügyeket tanulni a szabadalmaktól az adóazonosításon keresztül az elektronikus kereskedelemig (e-commerce) az SBA "Elektronikus Jogi Klinikáján." Az SBA (Small Business Administration) 2000-ben kezdte meg ennek az interaktív erőforrásnak a fejlesztését.ˇA kisvállalkozások tulajdonosai ezenkívül kereshetnek üzleti partnereket, fővállalkozókat, alvállalkozókat, technológiai és kutatási partnereket, gyártókat és befektetési lehetőségeket online az SBA-Net útján, amely egy számos elektronikus kapuval (gateway) ellátott ingyenes hálózat.

A munkaadók és a munkavállalók megtanulhatják, hogyan tudják betartani a Munkaügyi Minisztérium által előírt számos foglalkoztatási törvényt, ha felkeresik az Elaws web-oldalt. Ez az interaktív web-hely elektronikus "Elaws Advisor" tanácsadót tartalmaz, amely tanácsokkal és információval szolgál konkrét törvényekről és szabályozásokról, a felhasználó adott helyzete alapján.

A mezőgazdasági exportőrök most már használhatják a Mezőgazdasági Minisztérium Külföldi Mezőgazdasági Szolgálat (FAS Foreign Agriculture Service) web-helyét, ha exporthitelért akarnak folyamodni. A FAS egy sor programot és nehézkes papírmunkával járó folyamatot egyesít egyetlen online kérelmezési folyamatban. A FAS-hoz beérkezett valamennyi kérelem több mint 90 százalékát ma már a FASOnline web-helyen keresztül nyújtják be.

A gyümölcsök és zöldségek, állati termékek, organizmusok és más bacilusgazdák /vírushordozók importőrei most már a Mezőgazdasági Minisztérium Állat- és Növény-egészségügy Felügyeleti Szolgálatához (APHIS: Animal and Plant Health Inspection System) nyújthatnak be kérelmet annak új Importengedélyezési Rendszerében. Az ügyfelek ezenkívül nyomon követhetik és ellenőrizhetik folyamatban lévő kérelmeik állapotát és módosításokat eszközölhetnek folyamodványukon .

Baltimore belvárosában, Marylandben és a floridai Tallahassee városának külső részén az emberek most már ingyenes pénzkiadó automatákat (ATM) használhatnak hat postahivatalban. Ennek a pilotprojektnek az a célja, hogy tesztelje az ATM-tranzakciók iránti keresletet és annak gazdasági kivitelezhetőségét olyan közösségek lakói körében, ahol hiányzanak a szokványos banki szolgáltatások. Ennek jegyében nyitott meg ingyenes ATM-eket a Pénzügyminisztérium az USA Postaszolgálatával együttműködve 1999 novemberében.

Segítendő a nagyközönséget a természeti katasztrófákra való felkészülésben, továbbá az előálló zavarok és veszteségek mérséklésében, a Szövetségi Vészhelyzetkezelő Ügynökség (FEMA: Federal Emergency Management Agency) elektronikus térképeket helyezett fel a világhálóra, melyek megmutatják a tornádók, hurri-kánok, jégverések, földrengések, szélviharok és árvizek történeti előfordulási he-lyeit és vonulásuk útját az Egyesült Államok különböző területein. Ez az elektroni-kus térképes tájékoztató projekt lehetőséget teremt a helyi kormányzatok és a nagyközönség számára, hogy döntéseket hozzon bizonyos típusú katasztrófabiztosítási kötvények vásárlásáról és arról, hogy a helyi bevételekből mennyit fordítsanak a katasztrófákra való felkészülésre, vagy arról, hogy végezzenek-e fejlesztése-ket az esetleg rendkívül árvízveszélyes földeken.

A szövetségi államok ügynökségeinek, a helyi kormányzatoknak és a nonprofit magánszervezeteknek lehetőségük nyílik majd katasztrófák után állami támogatást kérni az Interneten keresztül a FEMA Elektronikus Szolgáltató Projektje útján. Ez a projekt kiküszöböli az időrabló, papírmunka alapú eljárásokat és folyamatokat anélkül, hogy speciális telekommunikációs vagy számítógépes berendezésekre lenne szükség.

A FEMA kárigényfelmérő alkalmazottai most már azonosítani tudják és reagálhatnak a problémás kárigény-bejelentésre azok lezárása előtt, a FEMA új "Quick Claims" (Gyors Igények) jelentőrendszerének használatával, amely a 2000-es árvízszezonban kezdte meg működését. A Quick Claims rendszer ezenkívül korai hozzáférést biztosít a kárenyhítési szakértőknek a kárigényadatokhoz árvizek idején.

8. A kormányzat elszámoltathatóságának és hatékonyságának javítása

"Annak a lényege, amit most tennünk kell, hogy új lendületet öntsünk abba, ami demokráciánkat éltette annak megalapítása óta: hogy a nép az úr, és a kormány a szolga."

(Gore alelnök, 2000. július)

A kormánytisztviselők hozzáférhetőségének és elszámoltathatóságának javítása érdekében minden kabinetszintű ügynökség ugyancsak létrehozott nyilvános elektronikus postacímeket. Clinton elnöknek és Gore alelnöknek ugyancsak van nyilvános e-mail címe. Ezen túlmenően minden ügynökség specializált e-mail címeket biztosít a különösen jelentős programokhoz és ügynökségi szervezetekhez. Az Oktatási Minisztériumnak például, amely havi 12 000 e-mailt kezel, hozzávetőleg 800 egyedi e-mail címe van nyilvános tudakozódás céljaira.

Ezenfelül az USA Kormánya Információs Főtisztviselők Tanácsa (Chief Information Officers' Council) létrehozta a Szövetségi Fehér Oldalakat - Federal White Pages. A Fehér Oldalak e-mail és telefonkapcsolati információkat biztosítanak több mint 400 000 szövetségi kormánytisztviselőhöz 20 minisztériumban és egyéb kormányügynökségnél. Az állampolgárok vezeték nélkül is hozzáférhetnek a Fehér Oldalakhoz a legtöbb Internet-kész telefonról. Az Általános Szolgáltatások Adminisztráció (GSA: General Services Administration) kiegészítő jellegű Szövetségi Kék Oldalai - Federal Blue Pages - lehetőséget teremt az állampolgárok számára, hogy szervezeti kapcsolatot keressenek és létesíthessenek egy adott kormányzati szolgáltatással.

A legtöbb ügynökség az egész vállalkozásra kiterjedő erőfeszítésekbe kezdett annak érdekében, hogy az Internet-használat útján hatékonyabbá váljanak és javuljon reagálókészségük. Több ügynökség hozott létre új Electronic Government (Elektronikus Kormányzás) vagy Electronic Commerce (Elektronikus Kereskedelem) hivatalokat annak érdekében, hogy felügyeletet gyakoroljanak az Internet és Intranet (belső hálózatok) egyre növekvő használata felett abból a célból, hogy kényelmes, interaktív szolgáltatásokat könnyen és gyorsan tudjanak eljuttatni a címzettekhez. Sok szövetségi kormányügynökség ugyancsak oktatásban részesíti felső szintű politikai és operatív vezetőit arról, hogy miként tudják az Internethez hasonló technológiákat hatékonyabban használni online önértékelések, távtanulás, virtuális könyvtárak, virtuális egyetemek, információtechnológiai vásárok, Web alapú hírlevelek, Webmaster-tanúsítványt adó tanfolyamok és tanulási portálok útján. A magán és állami kutatási közösségekkel kialakított társulások útján sok ügynökség foglalkozik olyan fejlett alkalmazások kifejlesztésével, amelyek alapjában átalakítják majd a kormány működésének módját, azt, ahogy interakciókat folytat az üzleti világgal, és ahogy szolgáltatásokat, információkat és részvételi lehetőségeket nyújt magánszemélyek részére.

Végezetül, hogy megosszák egymás között a "legjobb gyakorlatokat" a kormányban, a "Nemzeti társulás a kormány újrafeltalálására" (National Partnership for Reinventing Government), valamint az Információs Főtisztviselők Tanácsának "E-Kormány Bizottsága" létrehozta a "Success Stories in E-Government" (Sikersztorik az E-kormányzásban) elnevezésű web-kutatható adatbázist. Ez az adatbázis több mint 200 sikersztorit tartalmaz a szövetségi, tagállami és helyi szintű, e-kormányzati tevékenységekkel kapcsolatban. Az Információs Főtisztviselők Tanácsa által kezelt adatbázis 2001 januárjától hozzáférhető a nagyközönség számára.

9. Az E-szavazás lehetőségei

Az online szavazás kivitelezhetőségének vizsgálata céljából a Nemzeti Tudományos Alapítvány (NSF: National Science Foundation) szponzorálta az "Internet Policy Institute e-Voting Workshop"-ot, az Internet Politikai Intézet elektronikus szavazással foglalkozó tanácskozását, melyet 2000. október 11-12-én tartottak. A Maryland Egyetemmel együttműködésben tartott fórumnak a Freedom Forum (Szabadság Fórum) volt a vendéglátója. A workshop megpróbálta azonosítani az online szavazással kapcsolatos kritikus problémákat, felmérni a jelenlegi ismeretek állapotát ezekről a problémákról, továbbá definiálni a jövendő kutatások napirendjét. A workshop körülbelül 30 előadója és 80-90 résztvevője az online szavazás sok aspektusával vonatkozott, mind technikai, mind társadalomtudományi perspektívában, többek között:

• • Részvétel a választásokon;

  • A szavazási folyamat biztonsága és megbízhatósága;

  • A szavazó titkosságának védelme;

  • A szavazó azonosságának hitelesítése;

  • Széles körű és egyenlő hozzáférés a szavazáshoz;

  • Képviseleti demokrácia és közösség; továbbá

  • A szavazási rendszerek kényelme és költséghatékonysága.

Az előadók között voltak információtechnológiai szakértők, társadalomtudósok és választási tisztségviselők. A résztvevők között ott találhattuk az Egyesült Nemzetek, Svájc, Dánia, Kanada és több más állam képviselőit, elektronikus szavazási szoftverek és szolgáltatások eladóit, a szavazáshoz kapcsolódó nem kormányzati szervezeteket csakúgy, mint tudományos kutatókat. A workshop projekt-teamje jelentéstervezetet állít össze a workshopról, amelyet a http://www.netvoting.org web-helyen helyeztek el 2001 folyamán. A projekt-team azután kommentárokat kér a nagyközönségtől a jelentéstervezetről és az érdekelt csoportoktól, amit be fog építeni a végleges változatba.

II. A fogyasztói bizalom erősítése

Online eladások során a fogyasztói bizalom megteremtéséhez és fenntartásához megfelelő adatbiztonságra, a magánszféra titkosságának tiszteletben tartására és annak védelmére van szükség a tisztességtelen, megtévesztő és kifejezetten csalárd kereskedelmi magatartással szemben. Az Egyesült Államok kormányzatának megközelítési módja ezeknek a védelmeknek a biztosításához abban áll, hogy kombinálni igyekszik a magánszektor önszabályozási kezdeményezéseit, a kormányzat által érvényesíthető meglévő jogi védelmeket, valamint a fogyasztók jobb informálására irányuló erőfeszítéseket. Ezen túlmenően mind a magánszektornak, mint a kormányoknak a nemzeti határokon átnyúló módon meg kell osztaniuk egymással a szükséges információkat, és együtt kell működniük annak biztosítására, hogy a szóban forgó erőfeszítések hatékonyak legyenek a globális piacokon.

A) Fogyasztóvédelem

A fogyasztóknak ugyanazokkal a jogokkal és védelmekkel kell rendelkezniük, amikor online módon vásárolnak, mintha csak a megszokott fizikai világban tennék ugyanezt. Ezeknek a jogoknak és védelmeknek a biztosítása az online világban azonban további kihívásokat támaszt. Az adminisztráció sokfajta erőfeszítésbe kezdett - mind otthon, mind külföldön - annak érdekében, hogy biztosítsa a hatékony online fogyasztóvédelmet, beleértve az alternatív vitafeloldási és egyéb önszabályozási mechanizmusok kifejlesztését és megvalósítását, biztosítva ezzel a meglévő fogyasztóvédelmi törvények érvényesítését az online világban, továbbá fontos lépéseket téve a fogyasztók és üzleti vállalkozások oktatására a fogyasztóvédelmi kérdésekben.

1. Alternatív vitafeloldás

Előfordulhat, hogy a vevők és eladók közötti online tranzakciók nem mennek simán. Ahhoz, hogy a fogyasztók részt vegyenek az elektronikus kereskedelemben, bízniuk kell abban, hogy orvoslást kereshetnek problémáikra, ha az eredeti tranzakció valamilyen vonatkozásában nem kielégítő számukra. Az e-kereskedés globális természete azonban bonyolítja ezeket a problémákat, mivel az érvényesnek tekintett jogrendszer, joghatóság és felelősségi szabályok jelentős mértékben különböznek az egyes országokban, ami bizonytalanságot okoz a fogyasztói jogokkal és az üzleti kötelezettségekkel kapcsolatosan a nemzeti határokon átnyúló tranzakciók esetén. Még ha az alkalmazandó jogrendszerrel és joghatósággal összefüggő kérdéseket megfelelőképpen meg is lehet oldani, az egyenként aránylag csekély értékű internetes tranzakciókkal kapcsolatos nemzetközi magánjogi vitáknak nem sok gyakorlati vagy gazdasági értelmük van. Az alternatív vitafeloldási mechanizmusok jó gyakorlattal szolgálhatnak arra, hogy a fogyasztókat gyors, olcsó és hatékony orvoslati módszerekkel lássák el, továbbá arra, hogy csökkentsék a vállalatok kockázatát a külföldi pereskedésekkel kapcsolatban. Ebből az okból az adminisztráció támogatja a magánszektor és a különböző fogyasztói csoportok közötti együttműködést méltányos és hatékony Alternatív Vitafeloldás (ADR: Alternative Dispute Resolution) kidolgozására és megvalósítására online tranzakciókhoz - mint a fogyasztó bizalom és ezen keresztül az elektronikus tranzakciókban való részvétel előmozdításának egyik alkalmas eszközét.

Sok szervezet és más érdekelt kifejezte érdekeltségét és támogatását az ADR mechanizmusok iránt, köztük a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Global Business Dialogue on Electronic Commerce (Globális Üzleti Párbeszéd az Elektronikus Kereskedelemről), az Internet Law and Policy Forum (Internet-Jogi és Politikai Fórum), a TransAtlantic Business Dialogue (Transzatlanti Üzleti Párbeszéd), a Trans-Atlantic Consumer Dialogue (Transzatlanti Fogyasztói Párbeszéd), továbbá az 1999 júniusában rendezett fogyasztóvédelmi tanácskozás résztvevői. A Kereskedelmi Minisztérium és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC: Federal Trade Commission) 2000 júniusában rendezett egy tanácskozást (workshop) az érdekelt felek közötti párbeszéd előmozdítására arról, hogy az ADR-programok miként tudják erősíteni a fogyasztói bizalmat anélkül, hogy indokolatlanul megterhelnék az üzleti vállalkozásokat. Az ipar, a fogyasztói csoportok és a kormány képviselői új és innovatív természetű ADR-modelleket vizsgáltak és vitattak meg, és eszmecserét folytattak arról, hogyan lehetne egyensúlyt teremteni az egymással szembenálló igények és érdekek között.

A tanácskozás résztvevői jelezték, hogy az ipar, a fogyasztók és a kormányzat további együttműködése igen lényeges. Ezen túlmenően kifejezést adtak ama meggyőződésüknek, hogy a kormányoknak rugalmas állami politikát kell elfogadniuk, amely lehetővé teszi majd a magánszektor és a különböző fogyasztói csoportok részére új és innovatív természetű ADR-technológiák és -mechanizmusok kifejlesztését és megvalósítását, és felhívták a figyelmet arra, hogy mind a fogyasztókat, mind az üzleti vállalkozásokat oktatásban kell részesíteni az új vitafeloldási mechanizmusokról. Ezen túlmenően támogatták a jogérvényesítési gyakorlatot az internetes tranzakciókban való ADR-használattal kapcsolatos tisztességtelen és megtévesztő gyakorlatokkal szemben.

Az Egyesült Államok kormánya az Európai Unióval közös nyilatkozatot adott ki a kérdésről 2000 decemberében az USA-EU csúcstalálkozó alkalmával. Ezenfelül 2000 decemberében a Kereskedelmi Minisztérium és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság részt fog venni az online ADR-ekkel foglalkozó első nagy multilaterális konferencián, amelyet közösen szponzorál majd az OECD, a Nemzetközi Magánjogi Hágai Konferencia (The Hague Conference on Private International Law), valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce).

2. E-kereskedelem az USA-ban és más országokban - Egyesült Államokbéli és nemzetközi fogyasztóvédelem

Az adminisztráció kihívást intézett a magánszektorhoz, hogy dolgozzon együtt fogyasztói csoportokkal hatékony online fogyasztóvédelmi gyakorlatok megvalósítása érdekében. Ez a megközelítés segítséget nyújt méltányos és megjósolható szabályok egységes alkalmazásának biztosításához országokon és régiókon keresztül, ezenkívül mérsékli az alkalmazandó joggal és a joghatósággal kapcsolatos komplikációkat. A 2000-es évben - válaszul az adminisztráció kezdeményezésére - a Better Business Bureau (Jobb Üzlet Hivatal) online részlege, a BBOnLine együttműködött az iparral, fogyasztói szervezetek képviselőivel és kormányokkal, aminek eredményeképpen kiadott egy magatartási kódexet. Az ehhez a kódexhez ragaszkodó vállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk az eladás feltételeit, kerülniük kell a tisztességtelen és megtévesztő reklámot, regisztráltatniuk kell magukat a Better Business Bureau helyi irodájánál, és további megbízhatósági sztenderdeket kell kielégíteniük annak érdekében, hogy megjeleníthessenek web-oldalukon egy "megbízhatósági pecsétet". Ezen túlmenően ezeknek az üzleti vállalkozásoknak kötelezniük kell magukat arra, hogy részt vesznek alternatív vitafeloldási eljárásokban. Más fontos erőfeszítések szintén folyamatban vannak a cél érdekében. Az adminisztráció a BBBOnLine megbízhatósági programot olyan önkéntes akciók modelljének tekinti, amelyek alkalmasak a fogyasztói bizalom előmozdítására online tranzakciókban. Például az Electronic Commerce Consumer Protection Group (Elektronikus Kereskedelem Fogyasztóvédelmi Csoport), amelynek tagjai között van az AOL, az American Express, az AT&T, a Dell, az IBM, a Microsoft, a Time Warner és a Visa, 2000 júniusában magatartási kódexet bocsátott ki online üzletekhez. Ez a kódex fontos állásfoglalás a web-kereskedők legjobb gyakorlatairól, és arra bátorítja a kereskedőket, hogy méltányos és hatékony vitafeloldási mechanizmusokban vegyenek részt.

1999 decemberében az adminisztráció Operation Safe Online Shopping (SOS), azaz "Biztonságos Online Bevásárlási Művelet" néven elindított egy pilotprojektet a Consumer Product Safety Commission (CPSC) (Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottság) szervezetnél. Ennek a projektnek a keretében a CPSC monitorozza az online kereskedők web-helyeit a visszahívott, illegális és potenciálisan veszélyes fogyasztói termékekre. A CPSC nyomózói - fogyasztóként fellépve -ugyancsak végeznek próbavásárlásokat olyan árucikkek után kutatva, amelyek veszélyesek lehetnek a fogyasztókra. A megvásárolt árukat ellenőrzik abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a szövetségi szintű biztonsági szabványoknak. A CPSC nyomozói találtak is online rendszerben értékesített veszélyes termékeket, köztük gyúlékony anyagból készült éjjeli gyermekruházati cikkeket, receptre kapható gyógyszereket 'gyermekbiztos' csomagolás nélkül, továbbá hibás elektromos készülékeket.

Mivel az Internet mindeddig példa nélküli méretekben mozdítja elő a nemzetközi kereskedelmet, a fogyasztóvédelem sem állhat meg a nemzeti határoknál. Ennek megfelelően az adminisztráció együttműködött az Egyesült Államok kereskedelmi partnereivel, hogy megosszák egymás között a releváns információkat, és közösen alakítsák ki a fogyasztóvédelmi politikájukat. Ezenkívül együttműködést folytattunk az ipar és különböző fogyasztói csoportok képviselőivel, előmozdítandó globális viselkedési kódexek, megbízhatósági programok és ezzel összefüggő mechanizmusok kialakítását.

1999 decemberében a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) és más amerikai kormányszervek, szorosan együttműködve az iparral és a fogyasztóvédőkkel, részt vettek abban az OECD által koordinált erőfeszítésben, melynek célja, hogy irányelveket dolgozzanak ki az online fogyasztóvédelemhez. A szóban forgó irányelvek megvalósításával foglalkozó konferenciát 2001. márciusában tartották.

1999 júniusában az FTC - a Kereskedelmi Minisztérium és az USA Kereskedelmi Főmegbízottja (USTR: United States Trade Representative) közreműködésével - nyilvános workshopot tartott Consumer Protection in the Global Electronic Marketplace (Fogyasztóvédelem a Globális Elektronikus Piacon) címmel. A résztvevők, köztük külföldi szervezetek képviselői, tudósok, ipari szakemberek és fogyasztóvédők olyan kérdéseket vitattak meg, mint például a joghatóság, a nemzetközi egyezmények, valamint a magánszektor kezdeményezései. 2000 szeptemberében az FTC kiadott egy jelentést erről a műhelytalálkozóról Comsumer Protection in the Global Electronic Marketplace: Looking Ahead (Globális Elektronikus Piac: Előretekintve) címmel (www.ftc.gov/bcp/icpw/lookingahead/global.htm). A jelentésben szereplő ajánlások között találhatjuk a nemzetközi fogyasztóvédelmi jogszabályok fokozatos közelítését, a nemzeti határokon túlnyúló ítéletek és végrehajtásuk elismerésének javítását, a magánszektor kezdeményezéseit a fogyasztók jobb tájékoztatására és a viták megelőzésére, továbbá a nemzetközi jog érvényesítését célzó jobb együttműködést.

Az adminisztráció ugyancsak ösztönözte a nemzetközi fogyasztóvédelmet olyan csoportokkal való együttműködésen keresztül, mint például a Free Trade Area of the Americas (Észak- és Dél-Amerika Szabadkereskedelmi Térsége), a Committee of Experts on E-Commerce (E-kereskedelem Szakértőinek Bizottsága) közös kormány-magánszektor kezdeményezés; a Global Business Dialogue on Electronic Commerce (Globális Üzleti Dialógus az Elektronikus Kereskedelemről), a Trans-Atlantic Business Dialogue (Transzatlanti Üzleti Párbeszéd) elektronikus kereskedelem munkacsoportja, továbbá a Trans-Atlantic Consumer Dialogue (Transzatlanti Fogyasztói Párbeszéd).

3. Fogyasztóvédelmi oktatás

Arra az elvre építve, hogy a legjobban védett fogyasztó a kellő ismeretekkel rendelkező fogyasztó, az adminisztráció keményen dolgozott a fogyasztói tudatosság erősítésén. Például a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) az Internetet használta arra, hogy felvilágosítsa a fogyasztókat a csalásra utaló jelekről, a magánszféra titkossága védelmének fontosságáról az információs korszakban, valamint más kritikus fogyasztóvédelmi ügyekről. Több mint 200 fogyasztói és üzleti publikációjuk hozzáférhető a web-helyükön. Az online megtekintett publikációk száma 1999-ben 2,5 millió volt, szemben az 1996-es 140 000-rel, ami egyértelműen mutatja az Internet beérését és térhódítását. A 2,5 millió megtekintett internetes oldalt az évente szétosztott 6 millió nyomtatott publikációhoz kell viszonyítani.

Annak tudatában, hogy sok fogyasztó az Internetet használja információszerzésre, az FTC kialakított ún. "kötekedő" web-oldalakat, amelyek csalárd web-oldalak jellegzetességeit utánozzák. Ezek a "kötekedő" oldalak visszavezető linket tartalmaznak az FTC-hez, ahol a fogyasztók megtalálhatják az általuk igényelt információkat. Az ügynökség 14 ilyen kötekedő web-oldalt fejlesztett ki olyan témákról, mint például az egészségügyi termékek és a befektetések.

Egy 1998-ban elfogadott törvény értelmében a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) felelős egy "központosított panasz- és fogyasztóoktatási szolgálat" létrehozásáért a személyazonosító adatok ellopásának sértettjei részére.38 Az 1999-es év folyamán az FTC létrehozta az Identity Theft Hotline-t (Azonosítólopás-bejelentő forró drót) és az Identity Theft Data Clearinghouse-t (Azonosítólopási adatok klíringháza). Az ingyenesen hívható forró dróton jelenthetik a fogyasztók az azonosító adataik ellopását. Az adat-klíringház pedig a szövetségi kormány központosított azonosítólopási adatbázisa, melyet a bűnüldöző hatóságok egy biztonságos web-helyen keresztül használnak. Az FTC ezenkívül kidolgozott különféle oktatási anyagokat is, köztük egy, az azonosítólopási ügyeknek szentelt web-helyet és egy átfogó tartalmú könyvecskét az azonosítólopásokról When Bad Things Happen to Your Good Name (Amikor rossz dolgok történnek az Ön tisztességes neve alatt) címmel.

A Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottság (CPSC: Consumer Product Safety Commission) ugyancsak aktív szerepet vállalt a fogyasztók védelmében és oktatásában. 2000 márciusá-ban az eBay és az Amazon.com megállapodott abban, hogy web-helyeiket összelinkelik a CPSC web-helyével, továbbá iránymutatást helyeznek el a fogyasztók számára a visszahívott termékekről. Ez a kezdeményezés az olyan népszerű termékekre összpontosít, mint a gyermekjátékok, szerszámok, testedzés-hez való felszerelések és különféle háztartási cikkek. Az eBay ugyancsak hozzákapcsolódik a CPSC-hez saját web-helyéről; a CPSC-t 25 000 alkalommal keresték fel az eBay felhasználói közül, a link létesítése utáni első hónap alatt. Annak biztosítása érdekében, hogy a lehető legtöbben essenek bele oktatási hatósugarukba, a CPSC web-helye spanyol nyelvű oldalakkal egészítette ki a szöveget, ezenkívül a főbb spanyol tévéhálózatok, az Univision és a Telemundo is linkekkel rendelkezik a CPSC-hez saját web-helyeikről.

4. Az online fogyasztóvédelmi törvények érvényesítése - a fogyasztók védelme csalás ellen

Az Egyesült Államok kormánya folyamatosan küzd a félrevezető és megtévesztő online gyakorlatok ellen. Például a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) 165 jogérvényesítő akciót kezdeményezett a hatályos jogszabályok 564 megszegője ellen, a piramisjátékok szervezőitől és a csodagyógyszerek forgalmazóitól kezdve a bonyolult átverésekig, amelyeknél megváltoztatják a fogyasztók képességét Internet-hozzáférésük vagy az általuk felkeresni kívánt web-helyek ellenőrzésére. Ezek az akciók otthon az Egyesült Államokban és külföldön egyaránt folynak. Az FTC-nek sikerült jogorvoslatot szereznie fogyasztók ezrei számára 68 külföldi országban. Annak érdekében, hogy felvegyék a küzdelmet az egyre terebélyesedő nemzetközi csalások ellen, az FTC jogérvényesítő együttműködési megállapodásokat kötött az illetékes kanadai és ausztráliai hatóságokkal. Az FTC 29 ország fogyasztóvédelmi ügynökségeivel folytat együttműködést az International Marketing Supervision Network (Nemzetközi Marketing-felügyeleti Hálózat) nevű szervezetbeli tagsága útján. Az FTC ezenkívül hazai és nemzetközi tréningeket szervezett jogérvényesítéssel foglalkozó munkatársai számára az ilyen természetű csalások elleni harcra kiképzendő őket.

Az FTC új fegyvereket vet be az Internet-csalások elleni harcban. 1999-ben létrehozta az Internet Lab elnevezésű eszközt, amely lehetőséget ad a nyomozók számára, hogy keresést végezzenek a csalások után kutatva, és megőrizzék a bizonyítékokat bűnügyi eljárás esetén. 1997-ben az FTC létrehozta a Consumer Sentinel (Fogyasztói Őrhely) nevű adatbázist, amely a csalások elleni panaszokat gyűjti egybe jogérvényesítéssel foglalkozó tisztségviselők részére az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában. A Consumer Sentinel adatbázis több mint 44 000 Internet-specifikus panaszt tartalmaz. Az Internettel összefüggő panaszok aránya gyors ütemben nőtt az 1998-as 13 százalékról 1999-ben 25 százalékra, és a 2000-es év első kilenc hónapjában közel 30 százalékra. Körülbelül minden nyolcadik Consumer Sentinel-panaszban külföldi fogyasztók vagy vállalatok szerepelnek.

Az FTC a "Surf Days" (Szörfölő Napok) nevű eszközt is alkalmazta a csalások elrettentése céljából. Az első ilyen eset 1996-ban történt és piramisjátékokkal volt kapcsolatban. A Bizottság nyomozói igénybe vették a SEC (az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet), az USA Postafelügyeleti Szolgálata, a Szövetségi Telekommunikációs Bizottság (FCC), továbbá 70 állami és helyi jogérvényesítő/bűnüldöző tisztségviselő segítségét 24 szövetségi államból. Egy háromórás szörfölés során ez az akciócsoport több mint 500 olyan web-helyet vagy hírcsoport- üzenetet talált, melyek olyasmit reklámoztak, ami piramisjátéknak bizonyult. Az FTC munkatársai ezután e-maileket küldtek az érintett egyéneknek vagy vállalatoknak, figyelmeztetve őket arra, hogy a piramisjátékok szervezése ellentétben áll a szövetségi és az állami törvényekkel, és linket biztosítottak számukra az FTC-hez részletesebb tájékozódás céljára. Az FTC 16 ilyen szörfölést vezetett több mint 150 más ügynökséggel együtt 28 országban, melynek során hozzávetőleg 5000 olyan web-helyet azonosítottak, amelyek aggályos kijelentéseket tartalmaztak. A legutóbbi ilyen jellegű akció során a célpontok a "gazdagodj meg gyorsan" típusú rendszerek voltak. Az egy hónappal később végzett ellenőrző vizsgálat során, amikor a hatóság meg akart bizonyosodni arról, hogy a figyelmeztetésben részesültek tartják-e magukat a rendelkezésekhez, a problémás web-helyek 40 százaléka vagy megszűnt, vagy megváltoztatta képviseletét. A többiek nyomozás alatt maradtak.

B) A magánszféra titkosságának biztosítása az Interneten

Mivel a fogyasztók továbbra is a magánszféra titkosságával kapcsolatos aggályaikra szoktak hivatkozni, amikor az Internet használatától való tartózkodásukat indokolják, a magánszféra titkosságvédelmének erősítésére irányuló erőfeszítéseknek fokozniuk kell a fogyasztói bizalmat az online kommunikációban és üzletkötésekben való részvételi hajlandóságukat illetően. Az adminisztráció továbbra is támogatja az iparág önszabályozási kezdeményezéseit, mivel ez hatékony megközelítésnek tűnik a tartalmas és hatékony magánszféra-védelem létrehozására. Bizonyos rendkívül érzékeny területeken azonban az adminisztráció következetesen támogatta a törvényi megoldásokat Ezek között az érzékeny területek között vannak a pénzügyi és orvosi adatállományok, a genetikai információk, a társadalombiztosítási azonosítószámok, valamint a gyerekekre vonatkozó információk.

1. A magánszféra titkosságának védelme önszabályozás útján

Az online magánszféra-titkosság védelmének fontossága nőttön nő. Az adminisztráció felszólította az iparágat, hogy biztosítson olyan online magánszféra-védelmi politikákat, amelyek jól kifejezik azt a módot, ahogy az adott vállalat gyűjti, használja és védi az adatokat, s hogy milyen választási lehetőségeket kínál a fogyasztóknak személyes információikat illetően. Az FTC által a kereskedelmi web-helyek körében végzett felmérés alapján, jelenleg a web-helyek 62 százaléka jeleníti meg szövegesen magánszféra-titkosságvédelmi politikáját az 1998-as 2 százalékkal szemben. Az üzleti vállalkozások egyre nagyobb mértékben alkalmaznak titkosságvédelmi szakértőket, és teszik prioritássá a fogyasztói információk védelmét. Az iparág azonban ennél többet tud tenni és kell is tennie. A felmérésben szereplő web-helyek mindössze 20 százaléka rendelkezik olyan titkosságvédelmi politikával, amely kielégíti az általánosan elfogadott "méltányos információ" alapelveit.

Júliusban a Network Advertising Initiative (Hálózati Reklám Kezdeményezés) elfogadta a Principles for Online Preference Marketing (Az Online Preferencia-Marketing Alapelvei) c. anyagot. Az adminisztráció üdvözölte ezt az akciót mint hatékony módszert a személyes információk védelmére. A kezdeményezés alapelveit először egy "profilképző" workshopon jelentették be, melyet a Kereskedelmi Minisztérium és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) rendezett 1999 novemberében. Az alapelvek az érzékeny információk speciális védelmét ígérik és választási lehetőséget arra nézve, hogy a hálózati hirdetők hogyan használják a személyes információkat. Az adminisztráció ezenkívül erőteljesen támogatta a magánszektor fokozott részvételét a harmadik felek által működtetett jogérvényesítő szervezetekben.

Új technológiák:

Egy másik fontos fejlemény a Platform for Privacy Protection (Magánszféra-védelmi Platform) (P3P), a World Wide Web Consortium által kifejlesztett szabvány, amely lehetőséget ad a felhasználóknak arra, hogy böngészőjükön keresztül kifejezzék preferenciájukat a magánszféra-titkosságának védelmét illetően. 2000 szeptemberében a Kereskedelmi Minisztérium által szervezett workshop demonstrálta ezt a technológiát. Az erőteljes támogatás jegyében az adminisztráció és a Kereskedelmi Minisztérium saját honlapjait nemrég úgy alakították át, hogy azok összhangban legyenek ezzel a magánszféra-védelmet erősítő "P3P" technológiával.

Kormányzati online magánszféra-védelem:

Az adminisztráció a P3P erőfeszítés és egyéb kezdeményezések útján folytatja önként vállalt misszióját, hogy a cyberspace "mintapolgára" legyen információs gyakorlatában, s ez úton példát adjon mindenki másnak. 1999. június 2-án az OMB (Office of Management and Budget, Igazgatási és Költségvetési Hivatal) arra instruálta a szövetségi ügynökségeket, hogy helyezzék el szövegesen magánszféra-védelmi politikájukat fő honlapjukon és más alkalmas oldalakon. Egy nemrég elkészült GAO-tanulmány (General Accounting Office: Általános Számvevőszék) úgy találta, hogy a szövetségi kormányzati web-helyek túlnyomó többsége már meg is felel az új előírásoknak és szabványnak. 2000 júniusában az OMB arra instruálta a szövetségi ügynökségeket, hogy speciális eseteket leszámítva kerüljék a "cookies" ("kukkolóprogramok") használatát.40 Az elnök 2000-es költségvetése a magánszféra-védelemre hatást gyakorló nyilatkozatokat - melyek kiértékelik és kezelik a magánszféra-védelmi szükségleteket - az új kormányzati számítógépes rendszerek sztenderdjévé tette.

Nemzetközi erőfeszítések:

Ami a nemzetközi frontot illeti, az Egyesült Államok kormánya továbbra is támogatja az iparág önszabályozási megközelítését a magánszféra-védelemmel kapcsolatban - olyan csoportokkal együttműködve, mint az OECD, a Free Trade Area of the Americas (Észak- és Dél-Amerika Szabadkereskedelmi Térsége), valamint az Asia Pacific Economic Cooperation (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés). Az Egyesült Államok kormánya például vezető szerepet játszik az OECD Online Privacy Generátor kifejlesztésében, amely ösztönözni és segíteni fogja a különféle szervezeteket olyan magánszféra-védelmi politikák kidolgozásában, melyek megfelelnek az OECD 1980-as Magánszféra-védelmi Irányelveinek (Privacy Guidelines).

A különböző magánszféra-védelmi megközelítések áthidalása céljából az Egyesült Államok kormánya és az Európai Bizottság teljessé tette a "safe harbor" ("biztonságos menedék") típusú magánszféra-védelmi megállapodást, amely hozzásegített annak biztosításához, hogy a transzatlanti adatáramlás ne legyen megszakítva. Ez a mérföldkő számba menő egyezmény a magánszféra-védelem Egyesült Államokban bevett önszabályozási megközelítésére épít, és modellként szolgálhat arra, hogy nemzetközi kontextusban áthidalja a szakadékot az elektronikus kereskedelemmel összefüggő problémák különböző megközelítései között. A Safe Harbor Accord 2000 novemberében lépett hatályba.

A különböző magánszektorbeli szervezetek, például a Global Business Dialogue on Electronic Commerce (Globális Üzleti Párbszéd az Elektronikus Kereskedelemről) és a Trans-Atlantic Business Dialogue (Transzatlanti Üzleti Párbeszéd) ugyancsak segítenek módozatokat találni az eltérő nemzeti magánszféra-védelmi megközelítések közötti szakadék áthidalására. Ezen túlmenően 2000 májusában a BBBOnline és a Japán Információfeldolgozás-fejlesztő Központ (JIPDEC: Japan Information Processing Development Center) együttműködésre lépett egy nemzetek feletti (tansznacionális) "magánszféra-védelmi pecsét" ("privacy seal") kifejlesztésére. Ezt a pecsétet azok az üzleti vállalkozások jeleníthetik meg web-oldalaikon, amelyek kiérdemelték vagy a JIPDEC vagy a BBBOnline magánszféra-védelmi pecsétjeit.

2. A magánszféra titkosságának védelme törvény és szabályozás útján

Azokon a területeken, ahol rendkívül érzékeny információkról van szó, az adminisztráció erős jogi védelem biztosítására törekedett:

Gyerekek tájékoztatása:

Az adminisztráció 1999-ben határozottan támogatta a Children's Online Privacy Protection Act (Gyermekek Online Magánszféra-védelmi Törvénye) meghozatalát, amely előírja a gyermekeket megcélzó web-helyek számára, hogy ellenőrizhető szülői beleegyezést kell szerezniük, mielőtt 13 év alatti gyerekektől kapott személyes információkat gyűjtenének és használnának fel. Az FTC 2000 áprilisában bocsátotta ki a szóban forgó törvény végrehajtására vonatkozó szabályokat.

Orvosi adatállományok (nyilvántartások):

2000 decemberében bocsátották ki a végleges szabályokat, melyek garantálják az orvosi-egészségügyi információk titkosságát az 1996-os Health Insurance Portability and Accountability Act (Egészségbiztosítás-átvihetőségi és -elszámoltathatósági Törvény) értelmében. Ezek a magánszféra-védelmi és titkossági szabályok az Egyesült Államok gazdaságának hozzávetőleg 13 százalékára vonatkoznak, köztük minden egészségügyi szolgáltatóra és egészségbiztosítási tervre, valamint ezek üzleti partnereire. Ezen túlmenően a szóban forgó szabályok az online adatállományokra ugyanúgy vonatkoznak, mind az offline adatállományokra, és létfontosságú alapját képezik ezeknek a különösen érzékeny rekordoknak (adatállományoknak, nyilvántartásoknak). További törvényhozási lépésekre lesz azonban szükség egyes orvosi adatállományok jobb és hatékonyabb védelmének biztosítására, például a biztosítótársaságok birtokában lévő rekordokéra, és sok foglalkoztatási ügyben használt nyilvántartáséra, amelyek kívül esnek a jelenlegi jogszabály hatókörén.

Pénzügyi rekordok:

Az adminisztráció folyamatosan hangsúlyozza annak fontosságát, hogy különféle védelmi módszereket fogadjanak el a fogyasztók pénzügyi adatsorainak védelmére. 2000-ben bejelentettek egy új törvényjavaslatot, amely magában foglalja annak megválasztásának jogát is, hogy egy adott cég megoszthatja-e a fogyasztóra vonatkozó pénzügyi információkat; többletvédelmet nyújt a különlegesen érzékeny információkhoz, ezenkívül létrehoz egy új jogot a fogyasztókról gyűjtött információk felülvizsgálatára és helyesbítésére. A Pénzügyminisztérium, az Igazgatási és Költségvetési Hivatal (Office of Management and Budget), valamint a Nemzeti Gazdasági Tanács (National Economic Council) által kidolgozott javaslat az 1999-es Pénzügyi Modernizálás (Financial Modernization) jogszabályon alapszik és betölti ennek az úttörő jellegű törvénynek a hézagait.

Genetikai diszkrimináció:

2000 februárjában Bill Clinton elnöki rendeletet írt alá, amely megtiltja a genetikai információk használatát a szövetségi kormány hatáskörébe tartozó alkalmaztatási és előléptetési döntésekben. Az adminisztráció támogatja azokat a törvényjavaslatokat, amelyek ezeknek a védelmeknek a kiterjesztésére irányulnak a magánszektor foglalkoztatási és biztosítási gyakorlatára.

C) A gyermekek védelme a számukra veszélyes online tartalmaktól - különleges felelősség

A társadalomban különös aggályok uralkodnak amiatt, hogy a gyermekek számukra veszélyes anyagokhoz férhetnek hozzá a világhálón. Erre a kihívásra válaszul az adminisztráció folyamatosan támogatja azt a megközelítést, amely kombinálja széles körben elérhető, a fogyasztók felhatalmazását, illetve lehetőségeinek és képességeinek bővítését célzó technológiákat (consumer empowerment technology), a fogyasztói tudatosság erősítését, valamint az ipar által vezetett önszabályozási törekvéseket.

A kormány erősítheti az ipari és a fogyasztói tudatosságot olyan eszközök és testületek útján, mint a Commission on Child Online Protection (Gyermekek Online Védelmének Bizottsága), melyet a Children's Online Protection Act (Gyermekek Online Védelmének Törvénye) alapján alakítottak meg. Ez a bizottság megvizsgálta, hogy a különböző technikai eszközök, például az életkor-ellenőrzési mechanizmusok és az Internet-szűrési, -címkézési (labeling) és -kategorizálási (rating) rendszerek segítenek-e a gyermekek megvédésében a nekik nem való tartalmaktól. A bizottság 2000. október 20-án nyújtotta be végleges jelentését és ajánlásait a kongresszusnak. Az ajánlások felszólították az ipart, a fogyasztókat és a kormányt, hogy négy fő területen tegyenek lépéseket: a közoktatás, a fogyasztói felhatalmazás, a jogérvényesítés és az ipari önszabályozás terén.

Az adminisztráció támogatja a gyermekek védelmét annak előírásával is, hogy az "e-rate" finanszírozásban részesülő iskolák és könyvtárak rendelkezzenek "elfogadható használat" politikával. A legújabb vizsgálatok és tanulmányok megerősítik, hogy jelenleg már szinte minden iskolának van ilyen politikája. Az "elfogadható használat" politikák olyan, helyi szinten kidolgozott szabályokat és irányelveket jelentenek gyermekek számára, amelyek a szülők részére ésszerű biztosítékokat nyújtanak gyermekeik online biztonságát illetően. Az adminisztráció aggályait fejezte ki azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely megtagadná az "e-rate" finanszírozást azoktól az iskoláktól és könyvtáraktól, amelyek nem helyeztek üzembe speciális szoftvert a nem megfelelő anyagokhoz való hozzáférés blokkolására. Miközben az adminisztráció határozottan támogatja a gyermekek védelmét, erős érvek szólnak amellett, hogy a kormánynak nem kellene egy konkrét típusú technoló-giát előírnia ebben a rendkívül gyorsan változó környezetben. Az adminisztráció úgy véli, hogy az "elfogadható használat" politikáknak (amelyek - mint a helyi tisztségviselők mér-legelési jogkörébe tartozó kérdések - tartalmazhatnak különféle szoftvereket is a megoldás részeként) esélyt kell adni a sikerre, mielőtt kötelező megoldásként írnák elő őket.

Az Igazgatási és Költségvetési Hivatal (Office of Management and Budget) útján az admi-nisztráció világossá tette, hogy a szövetségi ügynökségeknek teljesíteniük kell a Children's Online Privacy Protection Act (Gyermekek Online Magánszféra-védelmének Törvénye) előírásait, még akkor is, ha a kongresszus nem vonta a szövetségi kormányt a szóban forgó törvény hatálya alá. Ezen túlmenően valamennyi ügynökségnek feladata, hogy minden évi költségvetési folyamodványának benyújtásakor leírja saját magánszféra-védelmi gyakorla-tát. Ezen keresztül a magánszféra-védelem melletti szövetségi szintű elkötelezettség be van építve a költségvetési folyamatba.

D) A fogyasztói bizalom erősítése - biztonság az Interneten, az Internet biztonsága

Az Interneten keresztüláramló információk biztonsága kritikus eleme az elektronikus kereskedésnek (e-commerce). Ez szükséges része a bizalomépítésnek az ezen az információs infrastruktúrán keresztül végrehajtott tranzakciók pontossága és integritása iránt. Egyre erősödik annak tudatossága, hogy Amerika információs infrastruktúrája - az e-kereskedelem alapja - a szándékos támadások és szabotázsakciók mind vonzóbb célpontjává válik. A fogyasztóknak bízniuk kell abban, hogy az Internetnek mind a tartalma, mind az infrastruktúrája biztonságos.

1. Biztonság az Interneten - az információ védelme rejtjelezéssel (encryption)

Az érzékeny információk védelmének biztosítása érdekében az adminisztráció támogatja az olyan információbiztonsági eszközök használatát, mint például a rejtjelezés (encryption). A rejtjelezés korlátlan használata azonban olyan csoportok által, mint például a bűnözők, kábítószer-kereskedők vagy "gonosz" kormányok, kockázatot jelent a közbiztonságra és a nemzetbiztonságra. Az adminisztráció tehát folytatja a rejtjelezési politika kiegyensúlyozott megközelítését.

1999 szeptemberében az adminisztráció igen széles körű változtatásokat jelentett be a rejtjelezési termékek exportkorlátozásával kapcsolatban.

Ezek a változások egyrészt védelmezték a nemzetbiztonsági érdekeket, másrészt egyengették az utat az amerikai ipar előtt, hogy versenyképes legyen a nagy nemzetközi piacon a világ minden táján a külföldi konkurenciával szemben. Az új irányelvek csupán egy évvel azután jelentek meg, hogy Al Gore alelnök ígéretet tett arra, hogy az adminisztráció felülvizsgálja és korszerűsíti majd politikáját egyrészt a magánszféra-védelem biztosítása érdekében, másrészt abból a célból, hogy lépést tartsanak az elektronikus technológia egyre bővülő piacával. Az adminisztráció együttműködött az iparral, a jogérvényesítő hatóságokkal és különböző magánszféra-védelmi csoportokkal egy olyan kiegyensúlyozott politika megvalósítása érdekében, amely minden érdeket figyelembe vesz, melynek az ilyen ügyekben szerepe van. 2000 januárjában, az érdekelt felekkel több hónapon keresztül folytatott konzultációkat követően, az adminisztráció megvalósította ezt az új megközelítését. Ennek alkotóelemét képezi a szövetségi kormányon belüli biztonság, az exportellenőrzés új keretrendszere, valamint a jogérvényesítés korszerűsített eszközei.

Ez a korszerűsített politika új lehetőségeket fog biztosítani az Egyesült Államok vállalatai részére abban a tekintetben, hogy rejtjelezési termékeiket jobban tudják majd eladni a végfelhasználók túlnyomó többségének a globális piacokon. Ezen túlmenően 2000 júliusában az adminisztráció bejelentett egy új politikát, amely tovább folytatja a rejtjelezési termékek exportját az Európai Unió 15 tagállama, valamint nyolc más kereskedelmi partnerország számára. Az adminisztráció 2000 októberében hajtotta végre ezt az új politikát. Ezek a korszerűsítések lépést tartanak az Európai Unió által a közelmúltban elfogadott politikával, és alkalmasak annak biztosítására, hogy az amerikai ipar folytathassa hatékony és versenyképes szereplését a nemzetközi piacokon.

A rejtjelezési politikáknak ezekkel a korszerűsítéseivel a magánszemélyek és az üzleti vállalkozások képesek lesznek megvalósítani kommunikációjuk és adataik biztonságát a globális elektronikus hálózatokon keresztül. A vállalatok biztonságos tranzakciókat végezhetnek ügyfeleikkel, és bonyolíthatják le vállalatok egymás közötti tranzakcióit, melyeket megóvhatnak az illetéktelen hozzáféréstől. A kereskedelmi és egyéni web-alkalmazások hitelesíthetők és biztosíthatók, és a globális vállalkozásoknak közvetlen hozzáférésük lesz a rejtjelezési technológiákhoz a vállalati adatbázisok, e-mailek, továbbá saját tulajdonukat képező adatállományok (fájlok) és nyilvántartások (rekordok) biztosítására.

2. Az Internet biztonsága - az Internet védelme az üzleti vállalkozások és a fogyasztók érdekében

Az információ biztonsága központi jelentőségű az e-kereskedelem iránti bizalom kiépítésében. A különféle támadások és szabotázsakciók egyre növekvő fenyegetése alááshatja ezt a bizalmat. Kormányunkat, gazdaságunkat és társadalmunkat egymással kölcsönös függőségben lévő számítógépek digitális rendszere és információs rendszerek egyre bővülő hálózata kapcsolja össze. Ez az újszerű kölcsönös függőség újfajta sebezhetőségeket hoz magával. A bonyolult rendszer szinte bármely pontjáról az ártó vagy bűnöző szándékú, ügyes felhasználó érzékeny fájlokba törhet be, leállíthat közbiztonsági rendszereket, vagy megbéníthatja az Internetet.

Például 2000 májusában bármely felhasználó, aki megnyitotta egy olyan e-mail mellékletét, amelynek tárgymegjelölésében az ellenállhatatlan "I love you" szerepelt, akaratlanul is szabadon engedett egy vírust, amely miután tönkretett különböző fájlokat, a felhasználó postázóprogramjának címjegyzékére támaszkodva továbbterjesztette magát más számítógépekre. A 2000 februárjában lezajlott támadások során üzenetküldő programok lettek alattomban elhelyezve különböző szervezetek által üzemeltetett sok számítógépen. Ezek a gazdagépek (hosts) azután elárasztották a célba vett web-helyeket, aminek hatására a megcélzott helyek képtelenek lettek válaszolni a normál üzenetforgalomra. Ez a taktika, amely "a szolgáltatás elosztott megtagadása" néven ismeretes, jelentősebb időtartamokra lezárásra kényszerített olyan híres web-helyeket, mint a Yahoo!, a Lycos, az Excite, ami tekintélyes költséggel járt mind a tulajdonosok, mind a felhasználók számára.

2000 júliusában az adminisztráció fontos új intézkedéseket jelentett be a biztonság létrehozására és annak érdekében, hogy az amerikai polgárok bizalommal viseltethessenek a cyberspace iránt. Ezek között az intézkedések között volt a bűnüldöző hatóságok eszköztárának korszerűsítése, hogy az megfelelhessen az Internet-korszak kihívásainak; a különböző információs technológiákra (például a telefonra és az e-mailre) vonatkozó szabályok harmonizálása; az állami-magán társulások támogatása; továbbá az olyan alapvető jelentőségű értékek megőrzése, mint a közbiztonság, a magánszféra titkosságának és a polgári szabadságjogoknak a védelme.

Az adminisztráció megközelítésének kulcseleme az Internet biztonságával kapcsolatban a magánszektor vezető szerepének fontossága. A 2000 februárjában történt "szolgáltatás-megtagadás" típusú támadásokat követően Clinton elnök összehívta az internetes és az e-commerce vállalatok vezetőit, a polgári szabadságjogokat védelmező civil szervezeteket és biztonsági szakértőket, hogy lépjenek akcióba az Internet és a számítógép-hálózatok biztonságának erősítésére. Ez a fehér házi Cyber Security Summit (Cybespace-Biztonsági Csúcstalálkozó) hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a magánszektor -amelynek tulajdonában van az amerikaiak által használt számítógépek túlnyomó többsége - vállaljon felelősségteljes vezető szerepet a számítógépek és hálózatok biztonságának terén.

Még a csúcstalálkozó előtt, 2000 januárjában Clinton elnök kiadta a National Plan for Information Systems Protection (Információs Rendszerek Biztonságának Nemzeti Terve) c. dokumentumot, amely a legelső kísérlet egy nemzeti kormány részéről, hogy stratégiát tervezzen számítógépes hálózatainak védelmére a szándékos támadásoktól. A jelenlegi terv a nemzet kritikus jelentőségű információs infrastruktúrájának védelmét célzó szövetségi erőfeszítésekre összpontosít. A későbbi verziók az infrastruktúra tulajdonosainak és üzemeltetőinek, valamint a szélesebb értelemben vett üzleti közösség munkájára fog összpontosítani.

Ahhoz, hogy a National Plan sikeres legyen, a kormánynak és a magánszektornak együtt kell működnie. Az adminisztráció Partnership for Critical Infrastructure Security (Társulás a kritikus infrastruktúra-biztonságért) c. terve egy ilyen jellegű erőfeszítés. William Delay volt kereskedelmi miniszter nyitotta meg 1999 decemberében ennek a társulásnak az első összejövetelét, melynek második találkozóját 2000 februárjában tartották a társulásban résztvevő több mint 120 vállalat több mint 220 vezető állású munkatársának részvételével. A társulás szponzorált egy plenáris konferenciát 2000 júliusában az erőfeszítés folytatására és az addig elért előrehaladás kiértékelésére.

Az adminisztráció már hosszú ideje megértette, hogy a magánszektorral társulásra lépve kell dolgoznia e célok érdekében. 1997 októberében a Clinton elnök által életre hívott Commission on Critical Infrastructure Protection (Kritikus Infrastruktúra-védelem Bizottsága) testület közzétett egy jelentést Critical Foundations: Protecting America's Infrastructures (Kritikus alapok: Amerika infrastruktúráinak védelme) címmel. A jelentés következtetései között szerepelt, hogy az információs infrastruktúra védelme létfontosságú az Egyesült Államok nemzetbiztonsága és gazdasági ereje szempontjából; hogy ennek sebezhetősége folyamatosan nő, s hogy a biztonság a magánszektorral folytatott együttműködés új formáitól függ, amely az infrastruktúra nagy részét tulajdonolja és üzemelteti.

Ezek a javaslatok szerepeltek azon ajánlások között, amelyekre az adminisztráció az 1998 májusában kiadott 63-as Elnöki Döntési Direktívát (Presidential Decision Directive: PDD-63) alapozta. A PDD-63 megköveteli, hogy a kormányzat végrehajtó ágazata mérje fel a nemzet cyberspace-beli sebezhetőségeit, továbbá hangsúlyozta a kormányzat információtechnológiai eszközeinek védelmét a különféle támadásoktól és szabotázsakcióktól, ezek orvoslásával együtt - annak érdekében, hogy a kormányzati szféra az információbiztonság modelljévé, követendő példájává váljon.41 A PDD-63 ajánlásai között szerepelt az is, hogy az iparág alakítson társulásokat a kormánnyal annak érdekében, hogy jobban tudják védeni információs infrastruktúráit. Az egyik elsődleges célkitűzés a magánszektorbeli információmegosztó és -elemzőközpontok (ISACS: information sharing and analysis centers) létrehozása volt a rendszerfenyegetések, incidensek és -sebezhetőségek azonosítása céljából, továbbá annak érdekében, hogy az ISAC tagjait a lehető legnagyobb mértékben ruházzák fel a támadások megelőzésére szolgáló képességekkel.

Például a pénzügyminisztérium együttműködést folytatott a bank- és pénzügyi ágazat vezetőivel a Financial Services Information Sharing and Analysis Center (Pénzügyi Szolgáltatások Információmegosztási és -Elemzőközpontja). A központ 1999 októberében nyílt meg, tagsága között jelenleg negyven szervezet található, köztük az ország legnagyobb bankjai, biztonsági cégei, befektetési társaságai és biztosítótársaságai közül számosan. A központ elismertségre tett szert, amiért hatékonyan védelmezte tagjait a "szolgáltatás elosztott megtagadása" típusú támadásoktól és a fent említett "I love you" vírustól.

Ezen túlmenően a pénzügyminisztérium most kezdeményez egy vizsgálatot a pénzügyi rendszernek az egész szektorra kiterjedő sebezhetőségeiről, együttműködésben az iparággal és egy magánvállalkozóval. A pénzügyminisztérium ezenkívül részt vesz más erőfeszítésekben is, melyek célja a főbb szektorközi függőségek azonosítása, továbbá politikák és programok kidolgozása a pénzügyi intézményeknek más szektorokban, például az energia- és a telekommunikációs ágazatban fellépő potenciális nehézségektől való védelmére.

Az Egyesült Államok kormánya ezenfelül további lépéseket tett az információs infrastruktúra védelmére. Például a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) koordinálja a National Infrastructure Protection Centert (Nemzeti Infrastruktúra-védelmi Központ, NIPC). Ez a csoport segítséget nyújt az FBI-nak a kritikus jelentőségű információs infrastruktúrák, köztük az elektronikus kereskedelmet szolgáló web-helyek ellen intézett cyber-támadások észlelésében és a támadásokra való reagálásban. A NIPC kritikus szerepet játszott a 2000 februárjában történt "szolgáltatás megtagadása" típusú támadások nyomon követésében és felderítésében, melyeket a CNN, a Yahoo!, az Amazon.com és az e-Bay ellen intéztek. 1999 december végén a NIPC figyelmeztetéseket adott ki az ilyen támadások lehetőségéről, sőt még egy alkalmas eszközt is létrehozott és közzétett, melyet a potenciális áldozatok használhattak annak detektálására, hogy rendszerükbe behatolt-e támadó azzal a céllal, hogy azt más rendszerek elleni támadások kiindulópontjául használja. Az FBI létrehozta a National Infrastructure Protection and Computer Intrusion (NIPCI) Program (Nemzeti Infrastruktúra-védelmi és Számítógép-behatolási Program) nevű akciót az FBI 56 helyi irodájában az ország különböző részein. Az FBI-nak jelenleg országosan 193 ügynöke foglakozik kizárólagosan a számítógépes behatolások problémájával, a szolgáltatás megtagadása típusú támadásokkal és a vírusügyekkel.

A nemzetközi színtéren az Egyesült Államok kormánya megfigyelőként vesz részt az Európa Tanács erőfeszítéseiben, melyek egy, a cyber-bűnözéssel foglalkozó szerződéstervezet kidolgozására irányulnak. Ez a szerződéstervezet előirányozza szubsztanciális bűnügyi törvények elfogadását a számítógép-betörésről (hacking) és egyéb számítógépes bűnözési formákról, továbbá eljárásjogi eszközöket a cyber-bűnözés elleni harcban felhasználható jogérvényesítésre, végül különböző rendelkezéseket, melyeket a nemzetközi kontextusban alkalmazható kooperatív jogérvényesítési erőfeszítések céljára terveztek. Az Egyesült Államok kormányának szándékában áll folytatni az együttműködést az Európa Tanáccsal egy olyan szerződéstervezet kidolgozására, amely egyensúlyt teremt a jogérvényesítés / bűnüldözés, a magánszféravédő csoportok és az iparág érdekei között. Az Egyesült Államok kormánya akkor fog döntést hozni a szerződés aláírásáról, amikor majd minden tárgyalás befejeződött.

III. Harmonikusan illeszkedő globális piac létrehozása

Az Internet globális természete megköveteli, hogy külföldi kormányokkal és a magánszektorral társulva dolgozzunk a zökkenőmentesen és simán illeszkedő globális piac előmozdításán. Azóta, hogy Clinton elnök és Gore alelnök először megfogalmazta megközelítésünket az e-kereskedelem növekedésének elősegítésével kapcsolatban, egy világméretű konszenzus kezdett kialakulni ebben az ügyben. A különböző országok - nagyok és kicsinyek, fejlettek és fejlődők - csatlakoztak hozzánk a magánszektor vezető szerepe fontosságának, a szükségtelen szabályozás elkerülésének, valamint a lehetőség szerinti minimális kormányzati szerep elismerésében a közérdek megóvása mellett.

2000-ben az adminisztráció sikeres küzdelmet folytatott annak érdekében, hogy ezeket az elveket bevegyék a Globális Információs Társadalom Chartájába (Charter on Global Information Society), melyről a G-8 gazdasági csúcstalálkozóján kötöttek megállapodást. A Charta nagy fontossággal bír azért is, mert ez az első multilaterális nyilatkozat az információs társadalommal összefüggő problémákról, ezenfelül azért, mert elismeri, hogy az e-kereskedelmet előmozdító politika elő fogja segíteni más társadalmi és gazdasági előnyök realizálását is. Ezen túlmenően, bilaterális szinten is folytattuk munkánkat, és 2000-ben további országokat (Kolumbia, Fülöp-szigetek és Jordánia) vontunk be az e-kereskedelem tárgyában kiadott közös nyilatkozatokba. Mostanáig 12 országgal plusz az Európai Unióval jutottunk megállapodásra az e-kereskedelemnek ezekről az elveiről.

Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos politikai döntéshozatal főbb állomásai 1995. december Clinton elnök bejelenti az Elektronikus Kereskedelem Munkacsoport (Electronic Commerce Working Group) létrehozását

• • 1996. december Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos stratégia első tervezetét elhelyezik az Interneten a nagyközönség kommentárjaira számítva; az Internet első használata a Fehér Ház politikájának alakításában

  • 1996. december WIPO-megállapodás az online szerzői jogok védelmére

  • 1997. július Clinton elnök kiadja az A Framework for Global Electronic Commerce (A globális elektronikus kereskedelem keretrendszere) dokumentumot és a Directive on Electronic Commerce elnöki direktívát

  • 1997. július Miniszteri konferencia Bonnban a globális információs hálózatokról, ahol nyilatkozatot adnak ki az elektronikus kereskedelemről

  • 1997. október Az Egyesült Államok és Hollandia közös közleményt ír alá az Internet és az elektronikus kereskedelem fejlesztéséről

  • 1997. november TABD-közlemény a szervezet római találkozóján az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatban

  • 1997 december Az Egyesült Államok és az Európai Unió közös közleményt ad ki az elektronikus kereskedelemről

  • 1998. március Az FTAA miniszteri nyilatkozatot ad ki az elektronikus kereskedelemről

  • 1998. április Az Egyesült Államok és Írország közös nyilatkozatot ír alá az elektronikus kereskedelemről, digitális aláírások használatával

  • 1998. május WTO-deklaráció a globális elektronikus kereskedelemről

  • 1998. május Az Egyesült Államok és Japán közös nyilatkozatot ír alá az elektronikus kereskedelemről

  • 1998. június Az Egyesült Államok és Franciaország kiadja a francia-amerikai háttértanulmányt az információs társadalom és a digitális gazdaság kihívásairól

  • 1998. október OECD miniszteri nyilatkozat a hitelesítésről és az adóztatásról

  • 1998. november Az Egyesült Államok és Korea közös nyilatkozatot ír alá az elektronikus kereskedelemről

  • 1998 november Az Egyesült Államok és Ausztrália közös közleményt ír alá az elektronikus kereskedelemről

  • 1999. január Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös nyilatkozatos ír alá az elektronikus kereskedelemről

  • 1999. szeptember GBDe-ajánlások az elektronikus kereskedelem tárgyában a szervezet alakuló konferenciáján

  • 1999. november Az FTAA kiadja a "Jelentés ajánlásokkal a miniszterek számára" c. dokumentumot arról, hogy miként lehetne szélesíteni és elmélyíteni az elektronikus kereskedelem előnyeit

  • 1999. december Az OECD kiadja az "Ajánlások a fogyasztóvédelem irányelveire az elektronikus kereskedelem kontextusában" c. kiadványt

  • 2000. február Az Egyesült Államok és Chile közös közleményt ír alá az elektronikus kereskedelemről

  • 2000. május Az Egyesült Államok és Kolumbia közös közleményt ír alá az elektronikus kereskedelemről

  • 2000. május Az Egyesült Államok és az Európai Unió csúcstalálkozóján nyilatkozatot adnak ki az adatok tikosságáról

  • 2000. június Az Egyesült Államok és Jordánia közös nyilatkozatot ad ki az elektronikus kereskedelemről

  • 2000. július Az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek közös nyilatkozatot ad ki az elektronikus kereskedelemről

  • 2000. július A G-8 kiadja az Okinavai Chartát a Globális Információs Társadalomról

A) Kereskedelmi és pénzügyi környezet

1. A piaci hozzáférés fokozása

A globális telekommunikáció- és információtechnológiai piacokhoz való hozzáférés erősítése központi jelentőségű az elektronikus kereskedelem növekedésének folytatódása szempontjából. Az Egyesült Államok biztosítja, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO: World Trade Organization) új tagjai - a piaci hozzáférésre, a nemzeti elbánásra és a szabályozási biztosítékokra vonatkozó kötelezettségvállalásaik útján - nyitott telekommunikációs piacokat tartsanak fenn, amelyek lehetővé teszik az elektronikus kereskedelem prosperálását. A felvételüket kérő országok, például a Kínai Népköztársaság olyan kötelezettségeket vállaltak, amelyek lényegesen fellendítik majd a beruházási lehetőségeket külföldön, és még inkább kiterjesztik a kompetitív telekommunikációs piacokat. A WTO-hoz legutóbb csatlakozó országok, így Észtország, Jordánia, a Kirgíz Köztársaság és Lettország valamennyien lényegbevágó, széles körű kötelezettségeket vállaltak ebben az ügyben.

A telekommunikációs szolgáltatások liberalizálását célzó tárgyalások új fordulójának megindításával az Egyesült Államok annak biztosításán fog munkálkodni, hogy a WTO-nak azok a tagjai, amelyek még nem vállaltak kötelezettségeket a telekommunikáció ügyében, most tegyék meg ezt, továbbá azok az országok, amelyek még fenntartják nemzeti telekommunikációs piacaik korlátozásait, vagy nem tartják magukat teljeskörűen a vállalt szabályozási elvekhez, javítsanak eddig vállalt kötelezettségeiken. 2000 őszéig 79 ország írta alá az alapvető telekommunikációs szolgáltatásokkal foglalkozó WTO-megállapodást, és 71 állam adta beleegyezését ahhoz, hogy magáévá teszi a referenciadokumentumban foglalt versenybarát szabályozási alapelveket. Az 1997-ben 650 milliárd dollár értékű globális telekommunikációs piac most gyors ütemben közelíti az évi ezermilliárd dolláros eladási értékvolument. Mielőtt a megállapodás 2000 februárjában hatályba lépett, a világ 20 legnagyobb piacának csak 17 százaléka volt nyitva az Egyesült Államok telekommunikációs cégei előtt, mára viszont - az éves értékesítési volumenen mérve - az amerikai vállalatok a globális telekommunikációs piacok több mint 95 százalékához nyertek hozzáférést.

Az alapvető telekommunikációval foglalkozó WTO-megállapodás hatókörébe tartozó szolgáltatások és technológiák köre a tenger alatti kábelektől a műholdas kommunikációig, a vezetékes sávú hálózatoktól a celluláris telefonokig, a vállalaton belüli hálózatoktól (intranet) a vidéki és hiányosan kiszolgált régiók számára kifejlesztett fix vonalas vezeték nélküli távközlési összeköttetésekig terjed. A megállapodás három részből áll: piaci hozzáférés, befektetések, továbbá versenybarát szabályozási alapelvek. Ami a piaci hozzáférést illeti, a megállapodás előirányozza, hogy az Egyesült Államok vállalatai piaci hozzáférést kapjanak helyi, nagytávolságú (interurbán) és nemzetközi szolgáltatásokhoz bármely hálózati technológia segítségével, akár létesítményi bázison, akár meglévő hálózati kapacitás viszonteladásán keresztül. A beruházásokkal kapcsolatban a megállapodás biztosítja azt is, hogy az amerikai cégek jelentős tulajdonrészt szerezhessenek, létesíthessenek vagy tartsanak fenn telekommunikációs társaságokban a világ minden táján. Ezenkívül a legtöbb ország versenybarát szabályozási alapelveket tett magáévá. Nagyrészt ezeknek a kötelezttségvállalásoknak az alapján az Egyesült Államok telekommunikációs cégei jelentős befektetésekkel rendelkeznek a világ több mint három tucat országában; ők üzemeltetik a legnagyobb kiterjedésű páneurópai optikai szálas hálózatokat; globális vezető szerepet játszanak a különböző telepítési technológiákban, amilyen például a kábeles telefónia és az Internet-telefónia; a legnagyobb befektetői szinte mindegyik nemzetközi tenger alatti kábeles konzorciumnak és globális műholdas telekommunikációs rendszernek; és ugyancsak ők vezetnek az értéknövelt (value-added) és internetes szolgáltatások globális piacára való belépés terén.

2000 decemberében az Egyesült Államok felvázolta célkitűzéseit a telekommunikációs és az e-kereskedelemmel összefüggő szolgáltatásoknak az általában vett szolgáltatásokról folyamatban lévő WTO-tárgyalásokba való integrálását illetően. Abból a feltevésből kiindulva, hogy a hálózatba szervezett globális gazdaság nyújtotta lehetőségekből hasznot húzni kívánó WTO-tagoknak szükségük lesz arra, hogy jelentősebb összegű magánbefektetéseket vonzzanak magukhoz az e-kereskedelem infrastruktúrájának kiépítése céljából, az Egyesült Államok megfogalmazta az ilyen befektetések ösztönzésére alkalmas piac-hozzáférési kötelezettségvállalásokat az alapvető telekommunikáció, az értéknövelt (value-added) telekommunikációs szolgáltatások, az elosztott szolgáltatások, a számítógépes szolgáltatások és az expressz kézbesítő szolgáltatások (delivery services) terén.

Az Internet és az e-kereskedelem növekedésének fontosságát egy alapvető telekommunikációs versenypiacon ma már az Egyesült Államok kereskedelmi partnereinek legnagyobb része elismeri, és ezáltal jók a további liberalizálás kilátásai. Valójában a különböző országok szükséglete, hogy versenyezzenek a külföldi befektetésekért, ösztönözte az olyan országokat, mint Korea, Szingapúr és India, hogy egyoldalúan liberalizáljanak, és ezzel tovább javítsák a globális befektetési környezetet. Az említett országok által keresett előnyöket kiválóan demonstrálják a liberalizált piacok sikerei: Európában például a sávszélesség ára várhatóan évi 50 százalékkal fog csökkenni a következő néhány esztendőben.43 Ezeket az árcsökkenéseket ösztönzik a szóban forgó kompetitív piacok által generált hatalmas kapacitásnövekedések; az Atlanti-óceánon keresztül vezető tenger alatti útvonal például egyedül 200-szorosára fog növekedni kapacitásban 2001-ben 1997-hez képest, és hasonló bővülések várhatók a Csendes-óceán alatti telekommunikációs összeköttetésekben is.

Az Egyesült Államok kereskedelmi főmegbízottja (USTR) évente felülvizsgálja az USA által kötött minden egyes kereskedelmi megállapodás működését és hatékonyságát a telekommunikációs termékek és szolgáltatások vonatkozásában. Ezeknek a felülvizsgálati eljárásoknak az egyik fő fókuszpontja, hogy az érintett országok tartják-e magukat a WTO keretében vállalt kötelezettségeikhez. Ezek a felülvizsgálatok, továbbá a hozzájuk kapcsolódó, az 1988-as Omnibus Trade and Competitiveness Act (Átfogó Kereskedelmi és Versenyképességi Törvény) 1377-es szakasza alapján folytatott kétoldalú tárgyalások, jelentős hatást gyakoroltak a piaci hozzáféréssel kapcsolatos panaszok visszaszorulására olyan országokban, mint Japán, az Egyesült Királyság, Izrael, Németország, Dél-Afrika, Peru és Mexikó.

Az Egyesült Államok sikeresen tárgyalt le egy kétoldalú megállapodást Japánnal. Ennek hatására a távol-keleti szigetország lényegesen javította az amerikai cégek hozzáférését Japán évi 130 milliárd dolláros volumenű telekommunikációs piacához. A megállapodás kiterjed az összekapcsolási tarifák (interconnection rate) 50 százalékig terjedő csökkentésére, továbbá tartalmaz egy kötelezettségvállalást a hálózat széles bázison történő részekre bontására (unbundling), ami kulcsfontosságú lépése a nagysebességű Internet-hozzáférési szolgáltatások ösztönzésének.

Németország szintén pozitív lépéseket tett ama makacs probléma megoldásának irányában, amit a Deutsche Telekom egykori német távközlési monopolszolgáltató cég elmaradása jelent az összekapcsolási kérelmek feldolgozásában, és várhatóan még a idén (azaz 2000-ben) intézkedni fog a túlzott engedélyeztetési díjak (licensing fees) mérséklésére, amit az Európai Bizottság a német telekommunikációs piacra való bejutás akadályaként ismert el.

Dél-Afrikában a monopolszolgáltató beleegyezett, hogy visszaállítja a hálózatához való hozzáférést az értéknövelt (value-added) szolgáltatások konkurens biztosítói részére.

Peruban a telekommunikációs ágazat szabályozó hatósága lényegesen alacsonyabb összekapcsolási tarifákat vezetett be.

Mexikóval -amely az Egyesült Államokból származó nemzetközi telekommunikációs szolgáltatások második legnagyobb piaca - kétoldalú tárgyalásokon nem sikerült megoldani a régóta fennálló amerikai panaszokat. Következésképpen az Egyesült Államok WTO-vitarendezési eljárást kezdeményezett, amely kétoldalú konzultációkkal kezdődött. Az USA három kapcsolódó probléma megoldását igyekszik kieszközölni:

• 1. a hatékony fegyelmezési módszerek hiánya a Telmex korábbi monopolszolgáltató felett, amely képes a hazai piacon fennálló uralkodó pozícióját a verseny elfojtására használni, az Internet-szolgáltatásokat is beleértve;

  2. nem sikerült olyan időben történő, költségorientált összekapcsolást biztosítani, ami lehetővé tenné a konkurens távközlési társaságok számára a Telmex előfizetőire való rákapcsolódást, hogy helyi, nagytávolságú (interurbán) és nemzetközi szolgáltatásokat nyújtsanak részükre; végül

  3. nem sikerült alternatív megoldást megvalósítani azzal az elavult tarifarendszerrel szemben, amely az amerikai telekommunikációs társaságok számára költség feletti díjakat számított fel a Mexikóba irányuló nemzetközi hívások elvégzéséért.

Még nem hoztak döntést a vita megoldására hivatott WTO-testület összeállításáról. Időközben azonban Mexikó pozitív lépéseket tett az összekapcsolási tarifákra vonatkozó probléma megoldása, valamint a versenybiztosítékok életbe léptetése terén.

2. A vámmentes cyberspace előmozdítása

1998 májusában az Egyesült Államoknak megállapodást sikerült kieszközölnie a WTO-ban, hogy moratóriumot léptessenek életbe az elektronikus átvitelekre vonatkozó vámtételekről és egy munkaprogramról, amely az e-kereskedelem problémáival hivatott foglalkozni a WTO-ban. Azóta az Egyesült Államok együttműködött a WTO 137 tagállamával az 1998. májusi elektronikus kereskedelem deklaráció formális kiterjesztésén, amely moratóriumot foglalt magában az elektronikus átvitelekre vonatkozó tranzakciókról és a munkaprogram kiterjesztéséről. A Főtanács (General Council) 2000. július 17-én úgy döntött, hogy különböző WTO-testületekben folytatja a munkát.

A moratórium meghosszabbítása kulcsfontosságú politikai célkitűzést testesít meg, melyet az Egyesült Államok globálisan támogat - nevezetesen azt, hogy a kormányoknak tartózkodniuk kell attól, hogy szükségtelen korlátozásokat erőltessenek rá az elektronikus kereskedelemre, melyek gátolhatják annak növekedését. Egy ilyen kötelezettségvállalás hatalmas előnyöket jelent az Egyesült Államok vállalatai és fogyasztói számára, tekintve az elektronikus úton átvitt nemzetközi adatfolyam gyors növekedését és az adatfolyamba beágyazott tartalom hatalmas értékét. A moratóriummal kapcsolatban kialakuló konszenzus azt a felismerést tükrözi, hogy vámok kivetése az elektronikus átvitelekre kevéssé hatékony módja lenne állami bevételek generálásának, s hogy egy ilyen mechanizmus bevezetésével és betartásával járó terhek minden potenciális előnnyel szemben túlsúlyban lennének, és visszatartó hatást gyakorolnának az elektronikus kereskedelembe történő befektetésekkel szemben.

Ezen túlmenően, az Egyesült Államok a WTO-n kívül is sikeresen dolgozott azon, hogy támogatást szerezzen a moratóriumnak. Az Egyesült Államok egyezményeket tárgyalt le tizenkét országgal (többek között Ausztrália, Chile, Kolumbia, Egyiptom, Japán, Jordánia, Fülöp-szigetek), amelyek mindegyike emlékeztetett arra a célra, hogy tartsák fenn a jelenlegi gyakorlatot, mely szerint nem vetnek ki vámot az elektronikus átvitelekre. Az Egyesült Államoknak sikerült nemzetközi támogatást szereznie ehhez az állásponthoz mind az APEC 1999. szeptemberi miniszteri találkozóján, melyet az ausztráliai Darwin városában tartottak, mind pedig a G-8 2000. júliusi csúcstalálkozóján a japán Okinava városában.

3. Védelem a diszkriminatív adók ellen a globális környezetben

Clinton elnök arra utasította a pénzügyminisztériumot és más kormányszerveket, hogy dolgozzanak annak biztosítása érdekében, hogy semmiféle új adót ne vessenek ki sem az Egyesült Államokban, sem a világ más részein, melyek diszkriminálnák az elektronikus kereskedelmet, s hogy a meglévő adókat mindenütt következetesen alkalmazzák erre a szférára is.

2000-ben a pénzügyminisztérium, a kereskedelmi minisztérium, valamint az USTR hivatalának magas beosztású képviselői részt vettek az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó kongresszusi tanácsadó bizottság (ACEC: Advisory Commission on Electronic Commerce) munkájában. Ezt a bizottságot az Internet Adómentességi Törvény (Internet Tax Freedom Act) hozta létre, amely Clinton elnök 1998. október 21-i aláírásával lépett életbe.

Szerencsétlen módon azonban a bizottság nem volt képes elérni a kongresszus által kötelezően előírt konszenzust az elektronikus kereskedelemre vonatkozó amerikai szövetségi állami és helyi adóztatást körülvevő fontos kérdésekben. Egyetértés volt viszont a bizottságon belül néhány más fontos ügyben. Például a bizottság legtöbb - ha ugyan nem valamennyi - tagja egyetértett az Egyesült Államok kormányával abban, hogy az Internet-hozzáférés ne legyen megadóztatva, s hogy a szövetségi államok kormányzatainak egyszerűsíteniük kell az értékesítési adó és a telekommunikációs adók bonyolult rendszereit. Ugyancsak konszenzus alakult ki a nemzetközi adó- és vámügyek kezelésében. Az adminisztráció 2000 májusában bejelentette, hogy támogatja a többszörös és diszkriminatív adóztatásra vonatkozó moratórium kétéves kiterjesztését, amennyiben további időre lenne szükség ahhoz, hogy az egyszerűsítést célzó erőfeszítések sikerre vezessenek.

Az ACEC munkájának befejezése után az USA 26 szövetségi állama csatlakozott és alakította meg a "Streamlined Sales Tax Project"-et (Korszerűsített Értékesítési Adó Projekt) olyan intézkedések kidolgozása céljából, melyek az értékesítési és a használati adók radikálisan egyszerűsített rendszerének megtervezését, kipróbálását és megvalósítását célozzák. A projekt, amelyben ma már több mint 30 szövetségi állam vesz részt, jogszabály modelleket dolgozott ki, melyek megvalósítják a megkövetelt jogi egyszerűsítéseket, és belekezdett egy pilotprogramba a szóban forgó adminisztratív problémák technológiai megoldásainak kifejlesztésére és tesztelésére. A magánszektor kommentálhatta és kiértékelhette mind a törvényjavaslatot, mind a pilotprogramot. A projekt módszerei és célkitűzései egyaránt összhangban vannak az adminisztráció által az ACEC-hez benyújtott nyilatkozattal, amely sürgette a szövetségi államokat, hogy egyszerűsítsék az értékesítési és a használati adó rendszerét, miközben dialógust kezdenek a fogyasztókkal a felvetett problémákról.

A világ különböző részein a pénzügyminisztérium folytatta a munkát az OECD-ben egy nemzetközi konszenzus kialakítására az OECD 1998-as adóztatási keretfeltételek megvalósításával kapcsolatban, amelynek kidolgozásában a washingtoni pénzügyminisztérium aktív szerepet játszott. Az OECD-feltételek (semlegesség, hatékonyság, bizonyosság és egyszerűség, hatásosság és méltányosság, rugalmasság) a Clinton elnök által leszögezett alapelvekből fakadnak. Ezenkívül a pénzügyminisztérium és az OECD folytatják az OECD szervezetén kívüli országokban tett erőfeszítéseiket, hogy az OECD-hez nem tartozó államokat is pontosan tájékoztassák az OECD-n belüli fejleményekről, azzal a céllal, hogy valóban globális konszenzust érjenek el az elektronikus kereskedelem adóügyi kezelését illetően. A pénzügyminisztérium és az OECD bevonta a magánszektort ennek a globális konszenzusnak a kialakításába annak biztosítása érdekében, hogy minden születendő adószabály megfelelően vegye tekintetbe a legkorszerűbb információs és telekommunikációs technológiát és az új üzleti modelleket. Az egyik különösen nehéz kérdés külföldön, hogy az adóstruktúra miként kezelje az olyan termékeket, például a szoftvert, amelyek "leszállítása" online történik, nem pedig ennél kézzelfoghatóbb formában, például áruházban vagy online vásárolt, zsugorfóliába csomagolt dobozban. Az adminisztráció együttműködik az Európai Unióval (EU) annak biztosítására, hogy az EU-tagállamok minden ilyen természetű adóztatása összhangban legyen a semlegesség (neutralitás) OECD által elfogadott alapelvével. 2000. június 7-én az Európai Bizottság új általános forgalmi adó (VAT_ Value-Added Tax) szabályokat javasolt, amelynek értelmében a digitálisan leszállított árukat nem vetnék alá az EU-ban érvényben lévő VAT-rendelkezéseknek, amikor exportálják ezeket az árukat az EU-ból, viszont az EU-beli fogyasztók által vásárolt és digitálisan leszállított árukat mint szolgáltatásokat alávetnék az EU-ban érvényben lévő VAT-szabályoknak, akár EU-beli eladóktól, akár másoktól vásárolták azokat az EU-beli fogyasztók. Ezen túlmenően a javaslat bizonyos megfelelési (compliance) követelményeket támaszt a digitálisan leszállított áruk nem EU-beli eladóival szemben. A javaslat előírja, hogy a digitalizált árucikkek nem EU-beli eladói, például az Egyesült Államok vállalatai, amelyek EU-beli fogyasztók számára értékesítik termékeiket, regisztráltassák magukat valamelyik EU-országban, gyűjtsék egybe az összes EU-beli értékesítés után befolyó VAT-ot ennek az országnak a szabályait és adókulcsait követve, majd ezen ország adóhatóságainak tegyenek jelentést, és hozzájuk utalják át az ily módon begyűjtött VAT-ot.

Az adminisztráció világossá tette, hogy súlyos aggályai vannak a bizottság javaslataival kapcsolatban. A javaslat a jelek szerint sérti a neutralitás alapelvét, mivel így az elektronikus úton leszállított árukra érvényes általános forgalmi adó magasabb lehetne, mint a fizikailag leszállított funkcionális ekvivalenseikre vonatkozó általános forgalmi adó. Úgy tűnik például, hogy a gyakorlatban az elektronikusan leszállított könyvekre és újságokra érvényes általános forgalmi adó magasabb lenne, mint az ugyanazon fizikailag megfogható könyvekre és újságokra vonatkozó általános forgalmi adók. Az adminisztráció folytatni fogja a munkát mind az OECD-n belül, mind kétoldalú szinten az EU-tagállamokkal annak biztosítása céljából, hogy a vázolt aggályok megfelelő megoldást nyerjenek.

B) Jogi és szabályozási környezet

Globálisan surlódásmentesen illeszkedő piacot teremteni azzal jár, hogy egyfelől létre kell hozni egy olyan jogi környezetet, amely elismeri és támogatja a nemzeti határokon átnyúló digitális tranzakciókat, másfelől megszünteti és kiküszöböli azokat az elavult szabályokat, amelyek akadályozzák az e-kereskedelem növekedését, miközben védik a közérdeket.

1. Az e-kereskedelem előmozdítása digitális aláírások útján

Clinton elnök utasította a kereskedelmi minisztert, hogy egy olyan egységes kereskedelmi jogi keretrendszer kimunkálásán dolgozzon, amely elismeri, előmozdítja és érvényt szerez az elektronikus aláírásoknak otthon és nemzetközileg egyaránt. Ennek az egységes jogi keretrendszernek a lényegi összetevőjét akkor alkották meg, amikor Clinton elnök aláírá-sával 2000. június 30-án hatályba lépett az 'Elektronikus aláírások a globális és a nemzeti kereskedelemben' törvény (Electronic Signatures in Global and National Commerce Act), az E-SIGN. Az 'E-SIGN' nagyszabású politikai eredményt képvisel, és azzal mozdítja elő az elektronikus kereskedelmet, hogy biztosítja az elektronikus adatállományok (rekordok) és tranzakciók jogérvényességét. Konkrétan olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják az elektronikus aláírások és szerződések jogérvényességét, megengedik a törvényileg megkívánt értesítések és közlések elektronikus eljuttatását a címzettekhez, továbbá lehetővé teszik az okirat-visszatartási követelmények kielégítését elektronikus eszközökkel.

Az E-SIGN jogszabály technológiasemleges és megengedi a szerződő feleknek, hogy maguk válasszák meg a tranzakcióik hitelesítéséhez használt technológiát a kormány beavatkozása nélkül. Biztosítja továbbá, hogy az online fogyasztók ugyanazzal a jogi védelemmel rendelkezzenek, amely egyenértékű az offline világban érvényesülővel, és ne csökkentsék a fogyasztók védelméről intézkedő más szövetségi vagy állami törvények által nyújtott védelmet. A fogyasztók továbbra is választhatnak, hogy az üzletet lebonyolítani és a rekordokat megkapni papíron vagy online óhajtják-e. Ezen túlmenően, mielőtt az értesítéseket és közléseket elektronikus úton elküldenék, a fogyasztónak beleegyezését kell adnia ehhez a lebonyolítási módozathoz, a vállalatnak pedig ellenőriznie kell, hogy a fogyasztó képes-e elektronikusan hozzáférni a szolgáltatásra kerülő információhoz.

Ezenfelül az E-SIGN nem módosítja számottevően a szövetségi állami törvények hagyományos szerepét a kereskedelmi tranzakciók terén. Konkrétabban, az állami törvény az államok közötti (az USA-belüli) és a külkereskedelem valamennyi tranzakciójára vonatkozik, illetőleg befolyásolja azt, de egy adott állam módosíthatja vagy felválthatja az E-SIGN rendelkezéseit saját törvényei vonatkozásában, ha elfogadja vagy törvénybe iktatja az Egységes Elektronikus Tranzakciók Törvény (UETA: Uniform Electronic Transactions Act) vagy más olyan törvény rendelkezéseit, amely technológiasemleges, továbbá összhangban áll az E-SIGN törvény I. vagy II. szakaszával. Az UETA egységes állami törvény, melyet az Egységes Állami Törvények Főbiztosainak Országos Konferenciája (NCCUSL: National Conference of Commissioners on Uniform State Laws) léptetett életbe 1999 júliusában. 2000 végéig 22 (huszonkét) szövetségi állam fogadta el vagy iktatta törvénybe az UETA-t, és sok további állam mérlegeli ezt a lépést.

Mind az E-SIGN, mind az UETA összhangban áll a kereskedelmi jog revíziójának keretrendszerében leszögezett alapelvekkel, miszeriut a felek jogilag érvényesíthető elektronikus tranzakciókra léphetnek egymással; hogy a feleknek általában szabadon, tetszésüknek megfelelően lehessen megválasztani a közöttük létrejövő szerződéses viszonyt; a szabályoknak technológiasemlegeseknek kell lenniük (vagyis a szabályoknak nem szabad sem előírniuk, sem feltételezniük egy konkrét technológiát; ezenkívül előretekintő jellegűnek kell lenniük (vagyis a szabályok ne akadályozzák a jövő technológiáinak használatát vagy fejlesztését); a meglévő szabályokat csak akkor módosítsák vagy hozzanak újakat helyettük, amennyiben arra szükség van, vagy lényegileg kívánatos az elektronikus technológiák használatának támogatásához; ezenfelül a folyamatban szerepet kell kapniuk a csúcstechnológiás kereskedelmi szektoroknak csakúgy, mint azoknak a vállalatoknak, amelyek még nem léptek be az online rendszerbe.

Az Egyesült Államok továbbra is előmozdítja az olyan kereskedelmi jogi keretek kifejlesztését és elfogadását, amelyek a következő négy kulcsfontosságú alapelvre építve elismerik és érvényesítik az elektronikus tranzakciókat:

• 1. (1) megszüntetik az elektronikus tranzakciók előtt álló papír bázisú jogi akadályokat az 1996-os Elektronikus Kereskedelem Törvényminta (Model Law on Electronic Commerce) ide vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásával, melyet a Nemzetközi Kereskedelmi Jog ügyében illetékes ENSZ Bizottság (UNCITRAL: United Nations Commission on International Trade Law);

  2. (2) megerősítik a szerződő felek jogait, hogy maguk határozzák meg a tranzakcióik hitelesítéséhez a megfelelő technológiai eszközöket;

  3. (3) biztosítják mindegyik fél számára a lehetőséget annak bírósági bizonyítására, hogy egy adott hitelesítési technika elégséges jogilag kötelező erejű megállapodás tető alá hozására;

  4. (4) más országok technológiáit és hitelesítési szolgáltatóit nem diszkriminatív módon kezelik. Ez a megközelítés továbbra is jelentős támogatást kap a magánszektortól.

Az Egyesült Államok kormányának sikerült felvétetnie ezeket az alapelveket az OECD miniszterei által 1998-ban elfogadott nagy jelentőségű Hitelesítési Nyilatkozatba (Declaration on Authenticity). 2000-ben az Egyesült Államok annak biztosításán dolgozott, hogy ezeket az alapelveket foglalják be az OECD-tagállamok, köztük az Európai Unió tagországainak nemzeti törvényeibe, ezenfelül abban is együttműködött az USA az OECD-vel, hogy egy átfogó jelentést készítsen az OECD minisztereinek ezekről a kérdésekről.

Az Egyesült Államok aktív szerepet játszik annak előmozdításában is, hogy ezeket az alapelveket fogadják el a nyugati féltekén. 2000-ben az USA együttműködött a Elektronikus Kereskedelem Szakértőinek Vegyes Bizottságával (Joint Committee of Experts on Electronic Commerce) - ez a csoport az Észak- és Dél-Amerika Szabadkereskedelmi Térségén (Free Trade Area of the Americas) keretén belül működik - annak érdekében, hogy ajánlásokkal szolgáljanak a miniszterek részére, elősegítendő az e-kereskedelem előnyeinek elterjesztését a régióban. Folytatni fogjuk a részvételt ebben a bizottságban abból a célból, hogy segítsük növelni és szélesíteni az elektronikus kereskedelem előnyeit egész Amerikában.

Ezen túlmenően az Egyesült Államok kormánya folytatja erőfeszítéseit annak előmozdítására, hogy ezeket az alapelveket tudatosítsák és fogadják el az USA kereskedelmi partnereivel folytatott kétoldalú és sokoldalú megbeszéléseken a világ minden táján. 1999-ben ugyancsak sikeresek voltunk abban, hogy el tudtuk fogadtatni ezeket az elveket a Fülöp-szigetekkel, Kolumbiával, Chilével és Jordániával folytatott tárgyalásokról kiadott közös közleményekben, miután korábban már számos más kereskedelmi partnerországgal meg tudtuk ezt valósítani közös közleményekben. Folytatni fogjuk ezeknek a fontos piac bázisú alapelveknek az elfogadtatására irányuló erőfeszítéseinket egy olyan globális jogi keretrendszer megalkotásának eszközeként, amely világszerte elismeri, előmozdítja és érvényesíti az elektronikus tranzakciókat.

2. Az elektronikus kereskedelem előtt álló akadályok csökkentése

Az adminisztráció azon munkálkodott, hogy azonosítsa és eltávolítsa az e-kereskedelem növekedése előtt tornyosuló akadályokat mind a hazai, mind a globális piacokon. A potenciális akadályok az elavult szabályoktól a nehézkes vámeljárásokig és a nem versenyképes külföldi szállítási és kézbesítési szolgáltatási piacokig terjednek.

A pénzügyminisztérium és annak szabályozási hivatalai azon dolgoznak, hogy azonosítsák azokat a törvényi rendelkezéseket és kormányszervi szabályozásokat, amelyek gátat képezhetnek az elektronikus tranzakciók előtt vagy másként akadályozzák az online kereskedelem lebonyolítását; s hogy ajánlásokat dolgozzanak ki arra nézve, miként lehetne módosítani az ilyen törvényeket és szabályokat annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az elektronikus kereskedelem továbbterjedését, miközben fenntartják a közérdek védelmét.

Az elektronikus kereskedelem és az Internet keresztül zajló bankügyletek egyre növekvő figyelmet keltettek az elmúlt évek folyamán a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltató ágazat szereplői körében. Csoportként tekintve a pénzintézeteket, az amerikai bankok online tranzakciós számlákat kínálnak a nemzeti bankrendszerben elhelyezett eszközök közel 90 százalékához. Miközben az iparági becslések arra mutatnak, hogy az amerikai háztartások hozzávetőleg 7 százaléka vesz részt internetes bankügyletekben, a prognózisok három-négyszeres növekedést jeleznek előre az internetes banki műveletek fogyasztói használata terén a következő néhány évre.

1995-től kezdve a Devizaellenőr Hivatala (OCC: Office of the Comptroller of the Currency) átfogó felülvizsgálatot hajtott végre értelmezései, felügyeleti iránymutatásai és szabályozásai körében - olyan területek után kutatva, ahol ezek a szabályok akadályai lehettek az nemzeti bankok (a szövetségi államok központi bankjai - a ford. megj.) elektronikus tevékenysége folytatásának. Az OCC ezenkívül belekezdett annak a módozatnak a korszerűsítési folyamatába is, ahogy a szervezet megvizsgálja az új tevékenységek és gyakorlatok tárgyában hozzá intézett kérelmeket, szem előtt tartva a biztonságos és megbízható banki szerepvállalást mind nyílt, mind zárt számítógépes rendszerkörnyezetben. A Takarékpénztár-felügyeleti Hivatal (OTS: Office of Thrift Supervison) ugyancsak belekezdett olyan tevékenységekbe, amilyeneket az OCC számára az alábbiakban vázoltunk. Az 1999 elejétől hatályos OTS-szabályok korszerűsítették és felfrissítették a szervezetnek az elektronikus műveletekkel összefüggő szabályait.

2000 februárjában az OCC formálisan is kérte a nagyközönség kommentárjait azokról a törvényekről és szabályokról, amelyek akadályokat emelnek a biztonságos és megbízható banki részvétel elé az elektronikus tevékenységekben. Ez az információ segíti az OCC-t annak meghatározásában, hogy mely szabályokat és értelmezési pozíciókat kell felülvizsgálni a most kialakulóban lévő üzleti megoldások előmozdításához és támogatásához és a legkorszerűbb információs technológiáknak a bankügyletekben való felhasználásához, valamint a szükségtelenné és túlhaladottá vált akadályok felszámolásához. Az OCC biztonsági és megbízhatósági kockázatkezelési irányelveket is kibocsátott pénzintézetek számára különféle e-kereskedelmi és e-pénzügyi tevékenységekről, beleértve az internetes bankügyleteket, a biztonságot, a magánszféra titkosságának védelmét, továbbá a technológiai kockázatkezelést.

Kiterjedt jogi és felügyeleti elemzés útján az OCC arra a megállapításra jutott, hogy a bankok jogszerűen nyújthatnak különféle Internettel kapcsolatos szolgáltatásokat lakossági és vállalati ügyfeleiknek. Különböző értelmezési szabályok és vállalati alkalmazások lehe-tővé tették a nemzeti bankok (a szövetségi államok központi bankjai) számára például azt, hogy: kizárólag Internet-alapon működő bankokat üzemeltessenek; virtuális bevásárlóköz-pontokat működtessenek, digitális tanúsítási szolgáltatásokat nyújtsanak az elektronikus üzletek támogatására, kereskedelmi és kormányzati website-hosting szolgáltatásokat biztosítsanak, továbbá nem pénzügyi termékek elektronikus piacát üzemeltessék az Interneten keresztül, elektronikus számlabenyújtást és fizetést (EBPP: electronic bill presentment and payment) valósítsanak meg, elektronikus díjbeszedő szolgáltatásokat működtessenek állami hatóságok nevében, hitelkártyák kereskedelmi feldolgozását végez-zék az Interneten keresztül; olyan entitásokba eszközöljenek beruházásokat, amelyek tárolt értékeket (stored value) biztosítnak az elektronikus tranzakciók számára; továbbá teljes körű Internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújtsanak. A banki szervezetek eme új és innovatív jellegű tevékenységeit körülvevő szabályozási bizonytalanság eloszlatásával ezek a szabályozások ily módon erősítik az e-kereskedelmet a bankágazatban, az Egyesült Államok gazdaságának eme rendkívül fontos szektorában.

Az új internetes banki működési szabályzatokra vonatkozó javaslatok gyorsabb és hatékonyabb kiértékelése céljából az OCC engedélyeztetési részlegénél fejlesztés alatt áll egy Internet Banking Chartering Booklet (Internet-banki működési szabályzat könyvecske) a Comptroller's Corporate Manual (Az ellenőr vállalati kézikönyve) kiegészítésként. A könyvecske formális iránymutatással fog szolgálni a kérelmezők és az engedélyeztetést végző munkatársak számára, felölelve az Internet-bankok újszerű működési szabályzatá-nak jóváhagyásával kapcsolatos alkalmazásokat, politikákat és eljárásokat. Ez az akció egy lényeges akadályt fog elhárítani az elektronikus pénzügyi szolgáltatások növekedésének útjából azoknak az eljárásoknak a tisztázásával és korszerűsítésével, amelyek szerint ezeket az illetékes hatóságok kiértékelik és jóváhagyják. Az OTS, ebben a szellemben és hasonló törekvések jegyében, 2000-ben elkezdett kifinomult és bonyolult új szoftvereket biztosítani a takarékpénztárak részére, előmozdítandó a szabályozó és felügyeleti hatóságok számára készülő jelentések elektronikus dokumentumkezelését.

A külügyminisztérium, szorosan együttműködve más washingtoni kormány-szervekkel, az amerikai magánszektorral és külföldi kormányokkal, 2000-ben elindított egy kezdeményezést, hogy csomagként foglalkozzon a nemzetközi e-kereskede-lem érték-teremtési láncolatában (value chain) tapasztalható több jelentős akadállyal. A magánszek-tor erőteljes közreműködésével a külügyminisztériumnak sikerült azonosítania különféle költséges telekommunikációs szolgáltatásokat, nem versenyalapokon működő szállítási és kézbesítési szolgáltatási piacokat, nehézkes vámeljárásokat, gyenge vagy nem is létező elektronikus fizetési rendszer infrastruktúrákat, továbbá terhes kereskedelmi korlátozáso-kat mint az elektronikus kereskedelem útjában álló akadályokat. Ezek az akadályok egy-részt visszatartják az amerikai exportőröket az elektronikus kereskedelem használatától, másrészt gátolnak más országokat a globális információs gazdaságban való teljes körű részvételben. Tényleges bizonyítékok vannak arra, hogy az Egyesült Államok e-kereske-dőinek (e-tailers) nagy többségét annyira elbátortalanítják ezek az akadályok, hogy egysze-rűen nem hajlandók termékeiket az USA határain kívülre szállítani. Sok külföldi vállalat szintén úgy találta, hogy ugyanezek az akadályok lehetetlenné teszik számukra, hogy teljeskörűen vegyenek részt a nemzeti határokon átnyúló értékteremtési láncban (value chain); s hogy "just-in-time" ("éppen időben történő") típusú logisztikai gyakorlatokat léptessenek életbe, melyek csökkentik a költséges raktározási szükségleteket és növelik a készletezési sebességet. A reformnak ez a szektorokat átfogó megközelítése segítheti a digitális lehetőségek létrehozását fejlett és fejlődő országok részére, és előmozdíthatja bevonásukat a globális új gazdaságba.

Ennek az lett az eredménye, hogy számos külföldi kormány kérte és kéri az Egyesült Államok kormányának és az amerikai magánszektornak a tanácsát és segítségét ezekben a kérdésekben. Válaszul a külügyminisztérium, együttműködésben más illetékes washingtoni kormányszervekkel, ösztönzi a külföldi kormányokat "szektorközi" ("cross-sectoral") reformok elindítására, melyek együttesen foglalkoznak az azonosított és célba vett szektorokkal és szinergisztikus előnyöket biztosítanak az adott ország e-kereskedelmi környezetének. Ezt a szektorközi megközelítési koncepciót bevették a G-8 államok vezetőinek a globális információs társadalom tárgyában kiadott Okinavai Chartájába (Okinawa Charter on Global Information Society), továbbá a Jordániával és más országokkal folytatott tárgyalásokról kiadott kétoldalú dokumentumokba. Multilaterális intézmények és szervezetek, köztük az Ázsia-Csendes-óceán Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation) és a Transzatlanti Üzleti Párbeszéd (Trans-Atlantic Business Dialogue) megbeszéléseket folytattak ezekről a szektorközi ügyekről és dolgoznak megoldásukon.

3. A szellemi tulajdon védelme

A szellemi tulajdon védelme szintén egyik kulcseleme az elektronikus kereskedelem prosperálásának. Enélkül a vállalatok vonakodnának számottevő beruházásokat eszközölni online termékekbe és szolgáltatásokba. Az eladóknak tudniuk kell, hogy szellemi tulajdonukat nem lopják el, a vásárlóknak pedig bízniuk kell abban, hogy hiteles termékeket kapnak.

Szerzői jogok (copyright):

Clinton elnök utasította a kereskedelmi minisztériumot, dolgozzanak azon, hogy elérjék a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO: World Intellectual Property Organization) Szerzői Jogok Szerződésének (Copyright Treaty) ratifikálását. A két WIPO-szerződést az adminisztráció tárgyalta le, és 1996-ban fogadták el a WIPO diplomáciai konferenciáján. A szerződések biztosítani fogják, hogy a nemzetközi szerzői jogi szabályok lépést tartsanak a technológiai változásokkal - azzal, hogy új nemzetközi szabványokat állítanak fel a szerzői joggal oltalmazott digitális tartalom védelmére, beleértve a számítógépprogramokat, mozifilmeket, zenei előadásokat és hangfelvételeket. Ezen túlmenően fontos védelmet nyújtanak az egyesült államokbeli jogbirtokosok ellen folytatott kalózkodással szemben a zene, film, számítógépek, könyvek, szoftver, továbbá más információs és szórakoztatóipari termékek terén. Tekintettel a szellemi tulajdon központi jelentőségére a digitális gazdaságban, ezeknek a szerződéseknek az érvénybe léptetése jelentősen hozzá fog járulni a gazdaság vitalitásának fokozásához.

Az Egyesült Államok ratifikálta ezeket a szerződéseket a szenátus értesítését és jóváhagyását követően, miután törvénybe iktatták a Digitális Ezredforduló Szerzői Jogi Törvényt (DMCA: Digital Millenium Copyright Act), amely olyan értelemben módosította az amerikai szerzői jogi törvényt, hogy megfeleljen az új WIPO-szerződéseknek. William M. Daley volt kereskedelmi miniszter az USA ratifikációs okmányát 1999. szeptember 14-én letétbe helyezte a WIPO-nál. A törvény tartalmazott olyan rendelkezéseket is, amelyek korlátozzák a telekommunikációs társaságok és Internet-szolgáltatók felelősségét. A jogszabály elő fogja mozdítani az Interneten és más hálózati környezetekben folyó elektronikus kereskedelmet azáltal, hogy biztosítja az elszámoltathatóságot és a szerzői jogok érvényesítését anélkül, hogy túlzott vagy előre nem látható felelősséget határozna meg a szellemi tulajdonjogok megsértésének esetére.

Az Egyesült Államok olyan időpontban ratifikálta a WIPO-szerződéseket, amikor különböző országok vizsgálják annak lehetőségét, hogy miként korszerűsíthetnék szerzői jogi törvényeiket annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a digitális korszak követelményeinek. A szerződések akkor fognak érvénybe lépni, amikor 30 ország ratifikálta őket. 2000 novemberéig a világ valamennyi földrajzi térségét képviselő 21 ország ratifikálta a WIPO szerzői jogi szerződést, és 19 állam ratifikálta az Előadások és Hangfelvételek (Performances and Phonograms) szerződést. Az Európai Unió dolgozik egy olyan direktíva kibocsátásán tagországai részére, amely a szóban forgó WIPO-szerződések végrehajtásával foglalkozik, ami várhatóan 2001 közepére fog befejeződni. Az Egyesült Államok kormánya azon munkálkodik, hogy másokat is a szerződések ratifikálására és végrehajtására ösztönözzön, aktív szerepet vállalva kereskedelemi tárgyalások, beszédek, valamint a szellemi tulajdonnal foglalkozó konferenciákon és a szellemi tulajdonjogok védelmét előmozdító WIPO-találkozókon vagy programokon való részvétel útján.

Ilyen körülmények között az Egyesült Államok képviselői elmagyarázták a DMCA jellegzetességeit, továbbá a megkerülés-ellenes (anti-circumvention) eszközök és rendszerek, a szerzőijog-kezelő információk védelmével, valamint a szolgáltatók felelősségkorlátozásával kapcsolatos megközelítését. Például az elmúlt két esztendőre az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (USPTO: U.S. Patent and Trademark Office) a WIPO-val közösen szponzorált több jelentős konferenciát afrikai országok számára a szellemi tulajdon védelméről a digitális korszakban (Kenyában 1999-ben, illetve Szenegálban 2000-ben). Mindkét konferencián az Egyesült Államok képviselői ismertetéseket tartottak a szóban forgó két szerződésről, és hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az afrikai országok ratifikálják ezeket a szerződéseket, továbbá igazítsák hozzá nemzeti törvényeiket a kor igényeihez olyan értelemben, hogy azok alkalmasak legyenek az elektronikus kereskedelemmel összefüggő különböző problémák kezelésére, amilyen például a szolgáltatók felelősségének korlátozása. Az elmúlt 18 hónap folyamán a washingtoni kereskedelmi minisztérium Kereskedelmi Jog Fejlesztési Részlege (CLDD: Commercial Law Development Division) szemináriumokat tartott a szellemi tulajdon védelméről és fejlesztéséről Lagos (Nigéria), Gaborone (Botswana) és Windhoek (Namíbia) helyszíneken. Ezeken a tanácskozásokon az USPTO tisztségviselői, az USTR-től érkezett résztvevők és a magánszektor képviselői egyaránt hangsúlyozták annak fontosságát, hogy minél több ország ratifikálja a szerződéseket. Valójában a CLDD egyebek között előmozdítja a WCT-t és a WPPT-t a szellemi tulajdonjogok védelmével foglalkozó valamennyi programjában.

A szerződések megmagyarázása, megvitatása és előmozdítása, továbbá a megvalósítás megközelítése a DCMA-ban ugyancsak egyik fő elemét képezi az USPTO által szervezett Vendégösztöndíjasok Programjának (Visiting Scholars Program), valamint a Copyright Office (Szerzői Jogi Hivatal) által évente megrendezett Nemzetközi Szerzői Jogi Intézetnek (International Copyright Institute). Ezek a Washingtonban megrendezett programok több tucat kormánytisztviselőt látnak vendégül különböző fejlődő országokból. 2000-ben az USPTO kibővítette a Vendégösztöndíjasok programját, így az most már egy új tavaszi ülésszakot is magában foglal a hagyományos kéthetes őszi ülésszak mellett; ennek hatására megkétszereződött azoknak a külföldi kormánytisztviselőknek a száma, akik e programon keresztül ismerkedhetnek meg az új nemzetközi szerzői jogi szerződésekkel.

Az Egyesült Államok kormánya ezenkívül támogatja a szerződéseket az olyan nemzetközi szervezetekben végzett tevékenység útján, mint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), az Észak- és Dél-Amerika Szabadkereskedelmi Térsége (FTAA: Free Trade Area of the Americas), továbbá kétoldalú találkozókon és tárgyalásokon a legkülönbözőbb országokkal Kínától Jordániáig. A WTO-ban ugyancsak ösztönöztük a tagországokat a szerződések ratifikálására a TRIPs Tanácsban az elektronikus kereskedelemről folytatott megbeszélések útján. A WTO-ban az elektronikus kereskedelemmel összefüggő más munkákkal kapcsolatban megbeszéléseket folytattunk más országokkal az Internet-szolgáltatók megfelelő felelősségkorlátozásának ügyében. Az FTAA Szellemi Tulajdon Tárgyalócsoportjában, valamint Kormányzati és Magánszektorbeli Elektronikus Kereskedelem Szakértői Bizottságában javaslatot tettünk arra, hogy a tagok mérlegeljék a WIPO-szerződések ratifikálását és végrehajtását a nyugati félteke országai által. Az FTAA Elektronikus Kereskedelem Szakértői Bizottságában folyó megbeszéléseken szerepelt az Internet-szolgáltatók megfelelő felelősségkorlátozásának meghatározása is. Kétoldalú tárgyalásokon az Egyesült Államok kormánya például felvétette a napirendre az ezekhez a szerződésekhez történő csatlakozást és azok végrehajtását a Jordániával kötendő szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tárgyalásokon. A két szerződés betartásának fontosságát megvitatták azokon a tájékozatókon is, melyeket a kereskedelmi minisztérium munkatársai tartottak kínai tisztségviselők számára Pekingben és Sanghajban 2000 őszén.

Ezen túlmenően az Egyesült Államok kormánya arra ösztönöz más országokat, hogy csatlakozzanak a szerződésekhez az USA Kereskedelmi Főmegbízottja (USTR) által végzett "speciális 301-es" felülvizsgálati folyamatot használva. Ez a célkitűzés összhangban áll a kongresszustól kapott felhatalmazással, hogy arra kell törekedni, hogy az USA kereskedelmi partnerei a szellemi tulajdon védelmének megfelelő és hatékony szintjét valósítsák meg, a legmagasabb nemzetközi sztenderdek támogatása útján. A WIPO-szerződésekben szereplő sztenderdek kielégítik ezeket a kritériumokat; tehát az adminisztráció folytatja más országok ösztönzését a WIPO-szerződések ratifikálását és megvalósítását a "speciális 301-es" folyamat útján.

Hogy méginkább előmozdítsa a szerződések ügyét, a külügyminisztérium körtáviratot küldött a világ különböző részein működő amerikai nagykövetségeknek, elmagyarázva a szerződéseket és az abból fakadó előnyöket, és felkérve a külképviseleteket, hogy konzultáljanak fogadó kormányaikkal és bátorítsák őket a szerződésekhez való csatlakozásra.

Szabadalmak:

A szabadalmak védelme ugyancsak létfontosságú része a szellemi tulajdon védelmének. Az USPTO ambiciózus programba kezdett annak biztosítása céljából, hogy ismeretei a lehető legteljesebbek és legkorszerűbbek legyenek a számítógépiparról. Az USPTO továbbra is igen lényeges erőforrásokat szán arra, hogy még teljesebb körű és átfogóbb gyűjteményét állítsa össze a számítógépekkel összefüggő publikációknak, és annak érdekében, hogy a szabadalomvizsgálóknak jobb hozzáférést biztosítson a "prior art" irodalomhoz. Az USPTO nemrég hozott létre egy "Elektronikus Információs Központot", amely a számítógépekkel összefüggő technológiák szabadalomvizsgálói számára több mint 300 adatbázishoz biztosít hozzáférést, melyek üzleti és pénzügyi információkat tartalmaznak. Ezen túlmenően az USPTO kibővíti erőfeszítéseit a szabadalmi és a nem szabadalmakra vonatkozó szakirodalom kategorizálására, hogy maximalizálja a szabadalomvizsgálók képességét a lehető legalaposabb szabadalomkere-sésre. Az USPTO továbbá folyamatosan dolgozik azon, hogy korszerűsítse és naprakésszé tegye szabadalomvizsgálóinak készségeit és képzettségét.

Annak érdekében, hogy megbirkózzanak az üzleti módszerek szabadalmaztatására vonatkozó folyamodványok által jelentett kihívásokkal, az USPTO új akciótervet dolgo-zott ki. Ez egy folyamatos minőségjavítási terv, amely a következőket foglalja magában: partnerkapcsolatokat kialakítani az érintett iparágakkal; tökéletesíteni a szabadalom-vizsgálók technikai képzettségét; kötelező jellegű kutatási követelményeket megállapítani a nem szabadalmi irodalom gyűjteményeire; felülvizsgálni a vizsgálati irányelveket; javítani a vezető vizsgálók által végzett felügyelet minőségét a folyamodványok egy "második szintű" felülvizsgálatával; továbbá kerekasztal konferenciákat tartani az összes érintett fél részvételével. Ennek a tervnek az alapjai a vizsgálati folyamat jól bevált minőségjavítási megközelítésein alapszanak. Ez szilárd keretet fog létrehozni, amely biztosítja majd a szóban forgó, kialakulóban lévő technológiai terület által generált kihívá-sok leküzdéséhez szükséges rugalmasságot. Mostanáig már az említett lépések közül sokat megvalósítottak, illetve jelenleg foglalkoznak megvalósításukkal, például 2000 októberére már üzleti módszerekre vonatkozó szabadalmi kérelmek százai mentek keresztül a második szintű felülvizsgálati folyamaton; aminek az lett az eredménye, hogy több mint két tucat kérelem vált további vizsgálat tárgyává.

A minőséggel kapcsolatos kezdeményezéseken kívül az USPTO jelentős erőfeszítéseket tett annak biztosításáért, hogy az elektronikus korszak által nyújtott előnyök érvényesülje-nek a szabadalmak kérelmezőire és általában a nagyközönségre is. Az USPTO folyamato-san javítja a szabadalmi adatokhoz való elektronikus hozzáférést. Az USPTO web-helye lehetővé teszi a nagyközönség részére, hogy ingyenesen hozzáférjen az 1976 óta kibocsá-tott szabadalmak teljes szövegéhez. Ezen túlmenően az USPTO tervezi a szabadalom-kérelmezők elektronikus nyilvántartásának és dokumentumkezelésének bevezetését.

A nemzetközi színtéren az USPTO továbbra is megbeszéléseket folytat más országok szabadalmi hivatalaival a világ minden részén a kialakulóban lévő technológiák védelméről, különös tekintettel a számítógéppel összefüggő találmányokra, azzal a céllal, hogy egységes játékteret hozzon létre, amely világszerte ösztönzi mind az innovációt, mind a befektetéseket.

C) A digitális gazdaság megértése

Az adminisztráció felismerte, milyen fontos megérteni azokat a változásokat, melyeket az új digitális gazdaság megjelenése idézett elő az Egyesült Államok nemzetgazdaságában. Ez az információ a kulcsa az Internet és az e-kereskedelem folyamatos növekedése előmozdításának. Egy elnöki direktívára reagálva több kormányügynökség, köztük a kereskedelmi minisztérium dolgozik ezeknek a változásoknak az elemzésén.

1999-ben lényegesen előreléptünk annak megértése terén, hogy mit jelent a Digitális Gazdaság, így tovább erősödött az a meggyőződésünk, hogy "új gazdaság" korába léptünk. Az Egyesült Államok továbbra is a prosperitás rendkívüli korszakát éli, amit az alacsony munkanélküliség, az alacsony infláció és az erős gazdasági növekedés jellemez. Figyelemre méltó tulajdonsága ennek a bővülésnek a munka termelékenységének felgyorsult növekedése 1995 óta, amikor is a növekedési ráta az 1973-1995 között regisztrált ütem kétszeresére emelkedett.

A Gazdasági Tanácsadók Tanácsa (CEA: Council of Economic Advisors) által az elnökhöz intézett évi jelentés vizsgálja a munkatermelékenység eme figyelemre méltó növekedésének forrásait az elmúlt négy esztendő folyamán és annak kapcsolatát az információtechnológia robbanásszerű terjedésével. A jelentés megvizsgálja, hogy az Internet - és általánosabban az információtechnológia (IT) - miként változtatja meg az üzleti magatartást az információáramlás kezelésének tökéletesítésével, az online tranzakciók előmozdításával, valamint a szilárd piaci struktúrák megteremtésével.

2000 júniusában a kereskedelmi minisztérium kiadta a "Digital Economy 2000" jelentést. Ez a jelentés - a harmadik a digitális gazdaság tárgyában készült évi jelentések sorában - megvizsgálja az elektronikus kereskedelem fejlődését és az IT-előállító iparágak szerepét a gazdasági növekedés, az inflációcsökkentés, a termelékenységemelkedés és a munkahelyteremtés fontos hajtóerőiként. A 2000-es jelentés két új fejezetet tartalmaz, az egyik az IT-árucikkek és -szolgáltatások nemzetközi kereskedelmét vizsgálja, a másik pedig annak a következtetésnek a bizonyítékait elemzi, hogy új gazdasági korszakba léptünk. Egészében véve a jelentés alátámasztja azt a következtetést, hogy valóban új gazdasági korszakba léptünk, ahol a magánszemélyek, az üzleti vállalkozások és egyéb szervezetek kreatív módon alkalmazzák az információtechnológiát és az Internetet annak érdekében, hogy javítsák az életminőséget és tökéletesítsék az üzleti folyamatokat.

A kereskedelmi minisztérium - és különösen annak két statisztikai ügynöksége, a Bureau of the Census (Népszámlálási Hivatal) és a Bureau of Economic Analysis (BEA: Gazdasági Elemzések Hivatala) vezető szerepet tölt be a digitális gazdaság mutatószámainak mérésében. Az utóbbi hat hónap során kifejtett tevékenységek között volt a mérési definíciók és koncepciók kidolgozása, az elektronikus kereskedelem első hivatalos mérőszámainak bevezetése, továbbá olyan kezdeményezések elindítása, melyek célja, hogy jobban tükrözzék a digitális gazdaság szerepét az általános gazdasági tevékenység összetett (composite) mérőszámaiban.

Tekintettel a költségvetési korlátokra, a Népszámlálási Hivatal tevékenysége az e-kereskedelem mérése terén szükségképpen korlátozott, és legnagyobb részét tekintve abból áll, hogy további kérdésekkel egészít ki bizonyos meghatározott felméréseket. Ezek a kezdeti adatgyűjtések mindazonáltal nagyon fontosak, és bizonyos e-kereskedelmi tevékenységekhez alapvető jelentőségű mérőszámokkal fognak szolgálni, ezenkívül segítik majd kialakítani a digitális gazdaság jövőben alkalmazásra kerülő és még átfogóbb mérőszámait. Az ilyen jellegű tevékenységek speciális mérőszámai között szerepel például:

• • Negyedévenként publikálják az e-kiskereskedelmi tevékenység volumenére vonatkozó becsléseket;

  • Az e-kereskedelemre vonatkozó kérdésekkel egészítik ki a kiskereskedelemben, a nagykereskedelemben, a vendéglátó- és éttermi szolgáltatások terén, valamint a szolgáltató ágazatban végzett évi felméréseket;

  • Információkat kérnek a gyártó cégektől az online értékesítésről és vásárlásokról, valamint a kiválasztott elektronikus üzleti folyamatok használatára vonatkozó jövőbeli terveikről.

A jövendő munka irányítására a Népszámlálási Hivatal nemrég kiadott egy vitaanyagnak szolgáló dokumentumot, amely kidolgozza az elektronikus gazdaság nagyságának mérésére szolgáló és potenciális hatásainak kiértékelése szempontjából kritikus jelentőségű információk azonosítására alkalmas elveket, ezeket az információkat kapcsolatba hozza a jelenlegi adatgyűjtő programokkal, továbbá rámutat a lényeges mérési problémákra.

A Nemzeti Tudományos Alap (NSF: National Science Foundation) létrehozott és elhelyezett egy kísérleti jellegű információs honlapot, hogy az referenciaforrásként szolgáljon az információtechnológiával kapcsolatban levont következtetések számára. A honlap már tartalmaz kereshető bibliográfiákat az információtechnológia társadalmi és gazdasági következményeiről, továbbá egy összefoglaló jellegű irodalmi áttekintést az otthoni számítógép-használatról. Az információtechnológia által munkánk és életünk további aspektusaira (például közösség, távoktatás, tanulás a K-12 rendszerben, tanulás főiskolán, elosztott munka, továbbá foglalkozások és keresetek) gyakorolt hatással foglalkozó irodalmi áttekintések ezután kerülnek kiadásra.

Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma társszervezője volt egy konferenciának, amely megvizsgálta, hogy az amerikai gazdaság különböző szektorai miként változnak az e-kereskedelemmel együtt, illetőleg annak hatására. Az ipar, a tudományos élet és a kormányzat vezetői 2000. szeptember 26-27-én gyűltek össze annak megvitatására, hogy az Internet és más információs technológiák milyen gazdasági hatást gyakorolnak az Egyesült Államokban és a világ más részein. Az "The E-Business Transformation: Sector Developments and Policy Implications") c. dokumentum ("Az e-üzleti átalakulás: szektorális fejlemények és politikai következmények") megvizsgálta a gazdaságban érvényesülő verseny változó körülményeit és feltételeit és azt, hogy a politikai döntések miként alakítják az új gazdaság jövőjét az Egyesült Államokban és másutt. Ez a tanulmány követi az 1999-es konferenciát, melyet "Understanding the Digital Economy - Data, Tools and Research" címmel ("Megérteni a digitális gazdaságot - adatok, eszközök és kutatás") rendeztek meg, és amely a digitális gazdaság kutatásának állapotára összpontosított, továbbá arra, hogy mire van szükség a jövendő fejlődésének nyomon követéséhez.

A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC: Federal Trade Commission) a vállalatok egymás közötti (B2B: business-to-business) elektronikus piacának fejlődését vizsgálta egy kétnapos nyilvános konferencián, amelyet 2000. június 29-30-án tartottak. A B2B-piacok, melyek száma ma már 2000 körül mozog, és jelentőségük várhatóan erőteljesen növekedni fog, vállalatokat valós időben kapcsol össze, növeli a hatékonyságot, és lejjebb szorítja az árakat a vállalatok egymás közötti kereskedelmében. Több mint 600 ember vett részt a különböző workshopokban, ezenkívül 65 trösztellenes szakértőből, közgazdászból és jogtudósból álló testület vitatta meg a kialakulóban lévő elektronikus piacok kérdését, különös tekintettel arra, hogy a konkurencia által alakított és üzemeltetett B2B-ket is magukban foglalnak.

2000 októberében az FTC közzétett egy jelentést "Entering the 21st Century: Competition Policy in the World of B2B Electronic Marketplaces" címmel ("Belépve a XXI. századba: versenypolitika a B2B-piacok világában"), amely a B2B-vel kapcsolatos előnyökkel és aggályokkal foglalkozott. A jelentés megvizsgálja a B2B-piacok számos tulajdonságát és a jobb üzleti hatékonyság megvalósí-tásával összefüggő potenciáljukat, majd körvonalazza, hogy az új B2B-technológia milyen hatást gyakorolhat a hagyományos trösztellenes kérdésekre. A jelentés felhívja a figyelmet, hogy milyen nagy potenciális erővel rendelkezik a B2B a lényeges hatékonyságnövelés megvalósításában. A potenciális előnyök sorában szerepelhet a tranzakciós költségek csökkentése, volumengazdaságosság generálása több vásárlótól származó rendelések egye-sítése útján, a készletgazdálkodás tökéletesítése, "valós idejű" kommunikáció és tranzak-ciók létrehozása, a globális üzleti tevékenység sebességének növelése és lebonyolításának könnyítése, a pontosság fokozása és a hulladék csökkentése, továbbá a versenytárgyalások előmozdítása a potenciális szállítók széles spektrumának lehetővé tételén keresztül.

A digitális gazdaság megértésére és mérésére vonatkozó kívánság globális jelenség. Az Egyesült Államok együttműködik kereskedelmi partnereivel - egyenként, az OECD keretei között és más fórumokon egyaránt - az adatdefiníciós és adatgyűjtési erőfeszítések összehangolása jegyében. Ezen túlmenően az OECD nemrég tette közzé kétévenként megjelenő védjegy-politikai kiadványát, az "Information Technology Outlook" című ("Információtechnológiai kilátások") dokumentumot. Számos más projekt ugyancsak folyamatban van a globális digitális gazdaság jobb megértésére, például a gazdasági fejlődés hajtóerőinek kétéves vizsgálata (The Growth Project), a "digitális szakadék" (digital divide) vizsgálata, továbbá egy tanulmány, amely az információ- és kommunikációtechnológiai (ICT) készségek és foglalkoztatás kérdéseit tárgyalja.

IV. Az Internet növekedésének elősegítése

A gazdaságnak az a lokomotívja, amellyé az elektronikus kereskedelem vált, csak olyan gyorsan és olyan messzire tud robogni, amilyen távolságra az általunk eléje lefektetett sínek vezetnek, és ezeket a síneket nem más alkotja, mint az Internet. Az adminisztráció hatalmas eredményeket ért el az Internet fejlődésének ösztönzése terén. Az Országos Információs Infrastruktúrán (National Information Infrastructure) végzett korai munkájától kezdve az adminisztráció a magánszektor tevékenysége előmozdítójának szerepét vállalta magára, miközben a magánszektor az új hálózat tervezésének és kiépítésének feladatával foglalkozott. Az Internet-fejlesztés három létfontosságú területén történt előrehaladás segít biztosítani, hogy az Internet a jövőben is támogassa az e-kereskedelem virágzását.

A. Nagysebességű pályák építése a magas bitsebességű Internet-hozzáféréshez

Az e-kereskedelem növekedésével párhuzamosan nő az a terhelés, amelynek keresztül kell haladnia az Interneten. A marketing és a legtöbb professzionális alkalmazás hatalmas adatállományok átvitelét igényli. Az új online termékek - például az úgynevezett igény szerint mozifilmek ("movies-on-demand") - és az előfizetéses tévécsatornák eljuttatása még nagyobb továbbítási sebességeket kíván. Honlapok útján akkor lehet sikeres és hatékony marketingtevékenységet végezni, ha grafika és nagyfelbontású képek is szerepelnek a termékismertetőkben. Az online leszállított termékek - a hang és kép hordozójú szórakoztatóipari termékektől kezdve a számítógépes szoftverekig, gyorsabb átviteli sebességeket igényel. A honlapok böngészése olyan nehézkessé és hosszadalmassá vált hangsebességű modem-hozzáférési sebesség mellett, hogy sok felhasználó megunja és feladja, mielőtt megtalálná, amit akar. A megoldás erre a problémára a szélessávú hozzáférés. A szélessávú hozzáférés virtuális kontaktusba hozza a felhasználókat egymással, és oly mértékben tökéletesíti az online élményt, mint ahogy semmi egyéb eszköz nem képes; ily módon lehetővé téve az e-kereskedelemben rejlő lehetőségek teljes tárházának realizálását. A kereskedelmi minisztérium, a Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC: Federal Communication Commission) és a mezőgazdasági minisztérium egyaránt fontos szerepet töltött be ennek a hozzáférésnek az előmozdításában.

1. A verseny, mint a beruházások motorja

Az adminisztrációnak régóta szilárd meggyőződése, hogy a verseny elősegítése valamennyi telekommunikációs piacon a legjobb módja a szélessávú szolgáltatások széles körű telepítése előmozdításának. Az 1996-os telekommunikációs törvény (Telecommunication Act) a versenyt a nemzeti telekommunikációs politika élvonalába állította, aminek eredménye a hálózatok példa nélküli gyorsaságú modernizációja lett.

Az Internethez való szélessávú hozzáférés egyrészt megfelelő hozzáférési pontokkal rendelkező nagykapacitású gerinchálózatot igényel, másrészt helyi elosztást ezekről a hozzáférési pontokról a felhasználók számára. A verseny mindkét fronton hozzásegít elérni azt a nagysebességű telekommunikációs kapacitást, amit ma "szélessávú hozzáférésnek" neveznek.

Az Internet-gerinchálózat (backbone): A verseny elősegítette az Internet-gerinchálózat növekedését. Az Internet-gerinchálózatba történő beruházások gyors ütemben gyarapodnak, amit nagyrészt a Bell System vállalatbirodalom feldarabolása által szabadjára engedett piaci erők ösztönöznek, továbbá a különféle adatszolgáltatások iránti igény gyors növekedése. A helyi telefontársaságok, kábeltévé-rendszerek, elektromos közüzemi hálózatok és helyhatóságok egyaránt gerinchálózati létesítményeket telepítettek.

Az Egyesült Államokban telepített optikai szálas gerinchálózatok útvonalmérföldjeinek száma 2000-ben felülmúlta a 200 000-et (kb. 320 000 km), ami 1995 óta több mint 100 százalékos növekedést képvisel.45 A nagytávolságú (interurbán) trönkvonalakat biztosító társaságok dollármilliárdokat fektettek be a kapacitás növelésébe és hálózataik tökéletesítésébe. Az MCI például 1996-ban megnégyszerezte Internet-gerinchálózatának sebességét, és 1997-ben megkétszerezte ezt a kapacitást.

Helyi szélessávú hozzáférés: A legtöbb nagy és sok középvállalat már hosszú ideje képes megtalálni és megfizetni a szélessávú Internet-hozzáférést, 2000-ben pedig a kisvállalati és a lakossági felhasználók számára is hatalmas mértékben megnőtt a szélessávú hozzáférés elérhetősége.

Ennek a növekedésnek a fő hajtóereje a verseny volt. A megtelepedett (incumbent) szolgáltatókkal versenyző helyi telefontársaságok 1996 óta több mint 30 milliárd dollárt fektettek be szélessávú hálózatok létesítésébe.47 A megtelepedett helyi telefontársaságok pedig azzal reagáltak erre, hogy lényegesen növelték saját beruházásaikat a szélessávú hozzáférést biztosító berendezésekbe és létesítményekbe. A Verizon társaság például bejelentette, hogy 2005-ig évi egymilliárd dollárt fog költeni saját optikai szálas átviteli eszközeinek bővítésére, hogy az a jelenleginél jóval mélyebben beépüljön elosztóhálózatába, aminek segítségével a szélessávú hozzáférést digitális előfizetői vonal (DSL: digital subscriber line) technológiáján keresztül is meg tudja valósítani.48 Az SBC Communications elindította a "Project Pronto" kezdeményezést, egy hároméves és hatmilliárd dolláros hálózat-korszerűsítési tervet, amely 2002-re előfizetőinek 80 százaléka részére teszi majd elérhetővé a szélessávú szolgáltatást.49 A Szövetségi Telekommunikációs Bizottság (FCC) becslései szerint potenciálisan az amerikai otthonok és vállalatok hozzávetőleg 80 százaléka lesz majd elérhető helyi telefonközpontok DSL-tecfhnológiát használó átviteli berendezései segítségével, feltéve, hogy nem jönnek közbe előre nem látható akadályok a DSL-telepítés terén. Elemzők azt prognosztizálják, hogy a 2000-es év végére a DSL-szolgáltatások ténylegesen az amerikai otthonok 36 százaléka részére lesznek elérhetők, ami 2002-re előreláthatólag 65 százalékra emelkedik majd.

Az adminisztráció olyan politikai megoldásokat támogatott, amelyek biztosítják, hogy a verseny valamennyi szereplője, az összes lehetséges technológia használatával beléphessen ezekre a telekommunikációs piacokra. A kábeltévé-társaságok 36 milliárd dollárt fektettek be 1996 óta elosztó létesítményeik korszerűsítésébe, jórészt annak érdekében, hogy képesek legyenek szélessávú hozzáférést biztosítani kábelmodemen keresztül. Elemzők előrejelzése szerint a 2000-es év végére a kábelmodemek az amerikai háztartások több min 50 százaléka számára lesznek elérhetők, és ez az arányszám 2002-re 80 százalékra fog növekedni.51 A Szövetségi Telekommunikációs Bizottság (FCC) jelentős előrehaladás ért el a "sokpontos, sokcsatornás elosztórendszer" (Multipoint Multichannel Distribution System) és a "helyi sokcsatornás elosztórendszer" (Local Multichannel Distribution System) kétirányú szélessávú hozzáférési rendszerekben történő felhasználására való rádióspektrumára vonatkozó szabályok átfogalmazása és a szóban forgó rendszerek engedélyezése terén. A kétirányú műholdas magas bitsebeségű hozzáférés (500 kilobit másodpercenként lefelé, 150 kilobit másodpercenként felfelé) ma már realitás, miután a közelmúltban bocsátották fel az első dedikált (kizárólag erre a célra szolgáló), fogyasztói felhasználásra összpontosító Internet-műholdat.

Verseny mehet végbe egyetlen vonalon is, és az adminisztráció támogatta az ennek előmozdítására irányuló politikai megoldásokat. Ami a vezetékes helyi telefonközpontok oldalát illeti, a Szövetségi Telekommunikációs Bizottság (FCC) vállalta magára a vezető szerepet ezeknek a piacoknak a megnyitásában. 1999 decemberében az FCC előírta a megtelepedett helyi telefontársaságok számára, hogy 2000 júniusától tegyék elérhetővé konkurenseik számára vezetékhálózatuk nagyfrekvenciás részét, miáltal a versenytársak is velük egyenlő feltételek mellett lesznek képesek DSL-szolgáltatásokat nyújtani.53 2000 augusztusában az FCC elkezdte a szabályok megalkotását annak érdekében, hogy a szélessávú szolgáltatások nyújtásával foglalkozó, egymással versengő társaságoknak méltányos hozzáférésük legyen azokhoz az új szélessávú elosztóhálózatokhoz, amelyeket sok megtelepedett helyi telefontársaság jelenleg létesít.54 2000 októberében az FCC bejelentette azokat az új szabályokat, amelyek a versenybe újonnan beszálló társaságok számára nagyobb lehetőségeket biztosítanak szélessávú és egyéb szolgáltatások nyújtására kereskedelmi célú, sokbérlős épületekben.55 Végül, az FCC felhatalmazta a Verizon és az SBC Communication cégeket nagytávolságú (interurbán) szolgáltatások nyújtására New York és Texas szövetségi államok részére, aminek nyomán fény derül majd rá, hogy mennyiben válik be ezen társaságok állítása, miszerint ha megengedik számukra a nagytávolságú szolgáltatások forgalmazását, az általában véve is ösztönző hatással lesz a szélessávú szolgáltatások és létesítmények telepítésére.

Jelentős figyelem összpontosul a szélessávú szolgáltatásokhoz való "nyílt hozzáférés" kérdésére kábeles összeköttetésen keresztül. A nyitott hozzáférés politikája megkívánja majd a kábeltévé-hálózatok üzemeltetőitől, hogy kábelmodem-szolgáltatásaikat tegyék elérhetővé a velük társult viszonyban nem lévő Internet-szolgáltatók (ISP) részére is, lehetőséget adva ezáltal a kábeltévé-előfizetőknek, hogy több ISP közül tudjanak választani. A bíróságok ugyancsak foglalkoztak a nyílt hozzáférés problémájával, és a Szövetségi Távközlési Bizottság (FTC) is követte a példát, amikor formális vizsgálatot indított a nyílt hozzáférés tárgyában.57 A nyílt hozzáférés ügye felvetődött akkor is, amikor a kormány felülvizsgálta az AOL és a Time Warner tervbe vett fúzióját.58 A kábeltévé-szolgáltatók szintén kezdenek foglalkozni a nyílt hozzáféréssel összefüggő problémákkal. Az AT&T megkezdett a próbákat, illetve beleegyezését adta néhány ilyen nyílt hozzáférési kísérlet megindításához több helységben.59 A Time Warner megállapodást írt alá a Juno Online Services társasággal, jóllehet ennek feltételei még nem kerültek nyilvánosságra.

Az adminisztráció továbbra is azt az álláspontot tartja fenn, amelyet korábban megfogalmazott a nyílt hozzáférés tárgyában.

Ennek a problémának a központi kérdése a fogyasztók választási lehetősége és a piac minden szintjén folyó verseny. Meg vagyunk győződve róla, hogy a versenyt minden piacon bátorítani kell, és támogatni kell azt az alapelvet, hogy a fogyasztónak legyen választási lehetősége, mind a tartalom-, mind pedig az Internet-hozzáférés szolgáltatója tekintetében. A washingtoni adminisztráció már hosszú ideje felismerte az Internet nyitott jellegének fontosságát. Bárki, akinek van egy laptop (táska-) számítógépe és egy modemje, publikálhat az Interneten, ami nagymértékben megkönnyíti az embereknek, hogy az információ előállítói és ugyanakkor fogyasztói is legyenek. Az Internet lehetőséget teremt az embereknek, hogy "sokan sokakhoz" típusú kommunikációt folytassanak, szemben a kizárólagos "egy a sokakhoz" kommunikációval. Ez robbanásszerűen megnövelte a közös érdekek és érdeklődés által összefogott közösségek számát a földrajzi alapokon nyugvó közösségekkel szemben. Ezen túlmenően az Internet decentralizált jellege felgyorsítja az innovációt és ösztönző hatással van a vállalkozói szellemre. Bárki, akinek van egy jó ötlete egy új alkalmazásra, felteheti azt az Internetre, ahol az futótűzként terjedhet tovább. Meg kell őriznünk mindazt, ami különleges, értékes és egyedülálló az Internetben, még akkor is, ha az fejlődése során alkalmassá válik szélessávú alkalmazások támogatására. Az adminisztráció azt reméli, hogy a versenybarát politikai megoldások és a piaci erők folytatódó támogatása útján el fogja érni ezeket a célokat.

A kisvállalkozások és a lakosság Internet-használatán belül a szélessávú hozzáférés olyan gyors ütemben növekszik, hogy szinte mérni sem lehet. A Szövetségi Telekommunikációs Bizottság (FCC) becslése szerint hozzávetőleg 1 millió lakossági előfizető részesült szélessávú Internet-szolgáltatásban az 1999-es év végén. Az FCC 2000 októberében kelt jelentése azt mutatja, hogy 2000 júniusában körülbelül 4,3 millió nagysebességű vonal kapcsolt be háztartásokat és kisvállalkozásokat az Internetbe.61 A Népszámlálási Hivatal (Bureau of the Census) 2000. augusztusi felmérése az aktuális népességszámról (Current Population Survey) azt mutatja, hogy az amerikai háztartások 4,4 százaléka62 rendelkezik "nagysebességű" Internet-hozzáféréssel. (Ez a kategória túlnyomórészt, bár nem kizárólagosan a nagysebességű hozzáférésből tevődik össze.)

2. Különleges figyelem

Az FTC úgy találta az általa kiadott második "Section 706 Report" jelentésben, hogy a szélessávú szolgáltatások telepítése az időrendnek megfelelően folyik, elismerte ugyanakkor, hogy bizonyos emberek és csoportok, köztük az alacsony jövedelmű fogyasztók, a vidéki területeken élők, a kisebbségi háztartások, továbbá a rokkant személyek "különösen sebezhetők abból a szempontból, hogy nem nyernek időben hozzáférést a fejlett szolgáltatásokhoz".63 Ez a következtetés összhangban áll a Nemzeti Telekommunikációs és Információs Adminisztráció (NTIA: National Telecommunication and Information Administration) és a mezőgazdasági minisztérium keretén belül működő Vidéki Közüzemi Szolgáltatások (RUS: Rural Utilities Services) szervezete közös jelentésének megállapításaival. A jelentés felmérte a fejlett telekommunikációs szolgálta-tások telepítését Amerika vidéki régióiban, és összehasonlította azt a sűrűbben lakott körzetekben elérhető hozzáféréssel.64 Az NTIA/RUS tanulmány úgy találta, hogy a kábelmodemeket és a DSL-t a vidéki területeken nem olyan gyorsan telepítik, mint a sűrűbben lakott városokban és elővárosi körzetekben.65 A Népszámlálási Hivatal által nemrég közreadott adatok megerősítik ezeket a megállapításokat: 2000 augusztusában az összes városi háztartások hozzávetőleg 5 százaléka rendelkezett nagysebességű Internet-hozzáféréssel, szemben a vidéki otthonok mindössze 2,8 százalékával.

Annak biztosítása, hogy a szélessávú hálózatok elérjenek minden amerikait, fontos célja az adminisztrációnak. Kezdeményezések sorát támogattuk ennek jegyében, köztük az "e-rate" programot, amely 1997-ben kezdődött az 1996-os telekommunikációs törvény (Telecommunication Act) alapján. 1999 őszén az Egyesült Államok állami iskoláinak 95 százaléka, az állami iskolai osztálytermek 63 százaléka rendelkezett dedikált összeköttetéssel az Internethez, ami az esetek nagy többségében szélessávú volt.67 Ebben az évben az adminisztráció több új programra tett javaslatot annak érdekében, hogy a hiányosan kiszolgált területeken növelje a szélessávú szolgáltatások elérhetőségét.

3. Fejlett mobil kommunikáció / harmadik generációs vezeték nélküli telekommunikációs rendszerek

Az adminisztráció felismerte, hogy a személyi mobil kommunikáció új generációjának küszöbén állunk. A harmadik generációs vezeték nélküli technológiák a nagysebességű Internet-hozzáférést elhozzák a kézi (hand-held) kommunikációs eszközökre.68 A magasabb sebességek és új technológiák elvezetnek majd oda, hogy új audio-, video- és egyéb alkalmazások lesznek elérhetők hordozható készülékeken, aminek hatására meg fog jelenni az, amit sokan "m-commerce" (mobil kereskedelem) névvel illetnek, s amit az emberek ma még elképzelhetetlen módokon fognak használni. Ezen túlmenően egy nemzetközi erőfeszítés van folyamatban annak lehetővé tétele érdekében, hogy a következő generációs vezeték nélküli telefonok a világ bármely részén működjenek.

Az Egyesült Államok kormánya mindig döntő szerepet játszott a vezeték nélküli szolgáltatások fejlesztésében. A celluláris telefonszolgáltatás támogatása és előmozdítása céljából az Egyesült Államok kormánya olyan rádiófrekvenciás spektrumot bocsátott rendelkezésre, amelyet korábban más kereskedelmi és kormányzati szolgáltatások használtak. A második generáció - digitális celluláris és PCS -számára az Egyesült Államok kormánya magánszektorbeli felhasználók által betöltött spektrumot jelölt ki, továbbá számos működési engedély kibocsátása útján biztosította a versenyt, miközben fenntartotta a technológiasemlegességet. Kevesebb mint 20 év alatt az USA vezeték nélküli telekommunikációs iparága gyakorlatilag a nulláról indulva virágzott fel, és ma már több mint 100 millió előfizetővel rendelkezik. Globálisan az előfizetők száma 2000 végére várhatóan felülmúlja a 600 milliót.

A Clinton-Gore adminisztráció ugyancsak erőteljes hangsúlyt helyezett az Internet-hozzáférés előmozdítására. A harmadik generációs vezeték nélküli telekommunikációs rendszerek fejlesztéséhez nyújtott kormányzati támogatás elő fogja segíteni a "vezeték nélküli forradalom" kombinálását az "Internet-forradalommal". Ezeknek az erőfeszítéseknek a részeként a rádióspektrumot elérhetővé kell tenni ennek az új használatnak a céljaira. Az Egyesült Államok már eddig is komoly aktivitást fejtett ki ezen a területen, egyebek között azzal, hogy 2000 elején részt vett a "2000-es Rádiókommunikációs Világkonferencián" (World Radiocommunication 2000 [WRC-2000]). Az Egyesült Államok jóváhagyja a WRC-2000 konferencián elfogadott alapelveket, mely szerint: (1) a kormányok választhatnak spektrumot a harmadik generációs mobil (3G) vezeték nélküli telekommunikációs rendszerek számára azonosított sávokból, akár valamennyit is; (2) a kormányok rendelkeznek azzal a rugalmassággal, hogy azonosítsák ezt a spektrumot, amennyiben és amikor így választanak; végül (3) semmilyen konkrét technológiát nem jelölnek meg a harmadik generációs szolgáltatások részére. Ez az eredmény megengedi majd a legjobb technológiák telepítését és lehetőséget fog adni az Egyesült Államok számára a fejlett telekommunikációs szolgáltatások, így a 3G gyors telepítésének megvalósítására.

Az Egyesült Államokban a szövetségi kormányhoz tartozó ügynökségek és a magánszektor egymással együttműködve szolgál tanácsadással az NTIA és az FCC számára arról, hogy milyen spektrumot tegyenek elérhetővé a harmadik generációs vezeték nélküli telekommunikációs rendszerek részére. 2000. október 13-án Bill Clinton aláírt egy elnöki memorandumot, amelyben arra utasította a szövetségi kormányszerveket, hogy működjenek együtt az FCC-vel és a magánszektorral a fejlett telekommunikációs szolgáltatások, például a 3G részére szükséges rádióspektrum azonosításában. Ezt a célkitűzést teljesítendő, az elnök utasította a kereskedelmi minisztert, hogy az FCC-vel, a védelmi minisztériummal és más szövetségi ügynökségekkel együttműködve 2000. október 20-ra dolgozzon ki egy tervet, amely leszögezi azokat a lépéseket, amelyek 2002. szeptember 30-ra elvezetnek majd a harmadik generációs vezeték nélküli telekommunikációs rendszerek engedélyezéséhez. Az elnök arra is utasította a kereskedelmi minisztert, hogy az FCC-vel konstruktív módon együttműködve irányítsa a kormányzat és az iparág közös erőfeszítését rendszeres nyilvános tanácskozások és műhelytanácskozások (workshop) útján; továbbá működjön együtt alkotó szellemben minden érintettel olyan ajánlások és tervek kidolgozására, amelyek a WRC-2000 konferencián elfogadott alapelvekkel összhangban azonosítják a harmadik generációs vezeték nélküli telekommunikációs rendszerek részére kijelölt spektrumot.

Az Egyesült Államok kormányszervei gyors előrehaladást érnek el az elnöki direktíva végrehajtásában. Az NTIA és az FCC 2000. november 15-én időközi jelentést adtak ki a jelenlegi spektrumhasználatról és a WRC-2000 konferencián azonosított frekvenciasávok újrakijelölési (reallocfation) vagy megosztási (sharing) lehetőségeiről, melyek felhasznál-hatók lennének a harmadik generációs vezeték nélküli telekommunikációs rendszerekhez. Az NTIA jelenleg együtt dolgozik az FCC-vel, az iparággal és a magánszektor más képviselőivel együttműködve annak érdekében, hogy ajánlásokat és terveket dolgozzanak ki a harmadik generációs vezeték nélküli telekommunikációs rendszerek spektrumának azonosítása tárgyában, összhangban a WRC-2000 konferencián született megállapodásokkal, amit az Egyesült Államok kormánya végrehajthat.

Az NTIA és az FCC által az iparág elérést célzó erőfeszítéseken túlmenően, az FCC arra számít, hogy 2001 januárjára megkezdheti az értesítést a javasolt szabályalkotásról, annak érdekében, hogy a nagyközönség kommentálja az időközi jelentés megállapításait. Miután az értesítést kiadták, a nagyközönség kommentárokat nyújthat be az FCC által kidolgozandó javaslatokról a fejlett vezeték nélküli telekommunikációs szolgáltatások, például a 3G számára szükséges további spektrumrészek kijelölése tárgyában. Az FCC várhatóan 2001 júliusára jelentést és megrendelést (Report and Order) fog kibocsátani a fejlett kommunikációs szolgáltatásokhoz szükséges új spektrum allokálására, és arra számít, hogy az újonnan kijelölt spektrum aukcióját 2002 szeptemberére megrendezheti.

A szóban forgó erőfeszítés és döntéshozatali folyamat megfogalmazását irányító alapelvek egyike a regionális és nemzetközi spektrumkijelölés összehangolását célzó iparági erőfeszítések támogatása lesz. A mi erőfeszítésünk ennek a célnak az elérése lesz, amennyire az keresztülvihető, a piaci keresletre és a nemzeti megfontolásokra alapozva, beleértve a nemzetbiztonságot és a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeket is. Az iparágnak lehetősége van, hogy aktív szerepet vállaljon a folyamatban lévő politikai döntéshozatali eljárásokban, valamint az FCC küszöbönálló szabályalkotási eljárásaiban.

B) Szabványok a verseny, a kompatibilitás és a funkcionalitás összehangolására

A Clinton elnök által 1997. július 1-jén az elektronikus kereskedelem tárgyában kiadott direktívában az elnök arra utasította a kereskedelmi minisztert, hogy támogassa a magánszektort az Internet-szabványok kifejlesztésében, a kereskedelmi főmegbízottat (USTR) pedig arra instruálta, hogy ellenezze azokat a külföldi erőfeszítéseket, amelyek az e-commerce szabványait kereskedelmi akadályok gyanánt igyekszenek használni.

A kereskedelmi minisztériumhoz tartozó Országos Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST: National Institute of Standards and Technology) technikai támogatást és koordinációt biztosított az e-commerce szabványok iparág által vezetett kifejlesztéséhez a következő területeken:

Rejtjelezés (encryption): Az e-kereskedelem információinak rejtjelezése rendkívül fontos, és az új Fejlett Rejtjelezési Szabvány (AES: Advanced Encryption Standard) kidolgozása befejezéséhez közeledik. A harmadik AES-jelölt konferenciát (Candidate Conference) 2000. április 13-14-én tartották, amelyen több mint 25 ország mintegy 250 képviselője vett részt. Az új AES kiválasztása 2000 őszén várható.

Szállítási láncolatok (supply chains): A NIST "Internet-kereskedelem a feldolgozóipar számára" (ICM: Internet Commerce for Manufacturing) projektje hozzájárul az ipar kockázatának mérsékléséhez az e-kereskedelmi technológiák és gyakorlatok kiértékelésében és elfogadásában. Az ICM kifejlesztett egy "tesztelési ágyazatot" (testbed) e-kereskedelmi rendszerekhez és szállítási láncolatokhoz való potenciális feldolgozóipari szabványok részére. Egy ezzel összefüggő erőfeszítés keretében a NIST "Komponens Információk Elektronikus Kereskedelme" (ECCI: Electronic Commerce of Component Information) projektje együttműködést folytat az iparággal elektronikus komponensekre vonatkozó műszaki információk cseréjé-vel összefüggő szabványok kidolgozásában a szállítási/ellátási láncolat mentén. Együttműködve a Silicon Integration Initiative kezdeményezéssel és a RosettaNet Consortia szervezettel, a NIST kifejlesztett egy referencia megvalósítási szoftvert, amely várhatóan fel fogja gyorsítani a szóban forgó szabványok elfogadását.

Biometria: A biometria olyan technológia, amely automatikusan felismeri a megkülönböztető jellegzetességekkel bíró személyeket, és ennélfogva fontos következményei vannak az e-kereskedelem számára. A NIST társelnöke a Biometriai Konzorciumnak (Biometric Consortia), amely a kormányzati erőfeszítések fókuszpontjául szolgál ennek a technológiának a fejlesztése, tesztelése és alkalmazása tárgyában. A NIST volt a vendéglátója a "Biometric Consortium 2000" konferenciának 2000. szeptember 13-14-én, a Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (National Security Agency), a Hadsereg Biometriai Hivatalával (Army's Biometrics Office), valamint a General Services Administration kormányszervhez tartozó SmartCard Initiatives kezdeményezéssel együtt.

Interaktív televízió: Az interaktív televízió nem más, mint a TV és az Internet fokozatos egymásba olvadása (konvergenciája), és várhatóan mélyreható befolyással lesz az e-kereskedelemre. Azt az ígéretet hordozza magában, hogy a hagyományos televízió nézői számára - akik nem biztos, hogy lelkesednek a számítógépért -elviszi az e-kereskedelem előnyeit egy olyan környezetben, ahol kényelmesen és otthonosan érzik magukat. A Mozgókép- és Televíziómérnökök Egyesülésén (Society of Motion Picture and Television Engineers) belül, amely egy nemzetközileg elismert iparági testület, a NIST segítséget nyújt az interaktív televízióhoz való "Declarative Data Essence" szabvány kifejlesztéséhez.

E-kereskedelem szabványok útvonaltérképe (E-commerce Standards Roadmap): A NIST egy web alapú szabvány-útvonaltérkép (standards roadmap) fejlesztésével foglalkozik, amely a jelenlegi és a kialakulóban lévő e-kereskedelmi szabványok és gyakorlatok világában igyekszik eligazítást adni. Ez az "útvonaltérkép" nagy űrt tölt be, mivel az e-kereskedelem fejlődésével párhuzamosan nem volt semmilyen elismert, könnyen használható és elfogulatlan, pártatlan információforrás a szabványok alkalmazásával kapcsolatban. Ennek az útvonaltérképnek a prototípusa várhatóan a 2000-es év végére jelenik meg.

C) A domain-nevek rendszerének privatizálása

Az egyik legjobb példája annak, hogy az adminisztráció valóban ösztönzi, hogy a magánszektor vezető szerepet töltsön be az Internet kezelésében - az a domain-nevek adminisztrációja. A Hozzárendelt Nevek és Számok Internet Társasága (ICANN: Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) lefolytatta első világméretű tagtoborzó kampányát és online választását. A 2000-ben végzett tevékenységek közelebb vittek bennünket ahhoz az átmenethez, amelynek lezajlása után a magánszektor fogja kezelni az Internet-neveket és -címeket. Az elmúlt tizenkét hónap alatt az ICANN a következőket végezte el:

Lefolytatta első választását az Igazgatótanácsba (Board of Directors) kerülő külső tagokra (At-Large members), és öt új igazgató a 2000. novemberi ICANN-tanácskozáson elfoglalta helyét. A folyamat során több mint 158 000 felhasználó regisztráltatta magát a világ minden tájáról, hogy részt vegyen az ICANN külső tagságában (At-Large membership).

Megvalósított egy folyamatot az új legfelső szintű Internet-domainek (TLD: Top Level Domain) kiválasztásra. A japán Jokohama városában rendezett 2000. júliusi tanácskozáson az ICANN elfogadta azt a politikát, mely szerint az új TLD-ket mértéktartó és felelősségteljes módon fognak bevezetni. Miután a nagyközönség köréből sok kommentár érkezett be és több mint 45 TLD-re tettek javaslatot, az ICANN hét új TLD-t választott ki megvalósítás céljából. A hét kiválasztott TLD a következő: .info; .biz; .name; .pro; .coop; .musum; és .aero. Az ICANN arra számít, hogy 2001 első negyedére el tudja végezni a szükséges szerződéses tárgyalásokat és végleges ajánlásokat tud majd tenni az új TLD-kre.

Mérte saját hatékonyságát. Éberséget tanúsított ama erőfeszítései közben, hogy önmaga végezze kiértékelését és saját tapasztalatai alapján építkezzen, és ennek jegyében az ICANN folyamatosan felülvizsgálja saját működését, folyamatait és struktúráját. Ezeknek az erőfeszítéseknek a részeként az ICANN vizsgálatokat folytat saját tagsági struktúrájáról, tanácsadó testületeiről, az új TLD-folyamatról, valamint az Egységes Domain-név Vitafeloldási Politikáról (UDRP: Uniform Domain Name Dispute Resolution Policy), amelyet annak érdekében fogadtak el, hogy - nem kötelező erővel - feloldják azokat a domain-nevekkel kapcsolatos vitákat, amelyek a cyberspace-ben való jogtalan megtelepedésből (cybersquatting) erednek.

Folytatta együttműködését a kereskedelmi minisztériummal abból a célból, hogy fokozza az Internet "root-server" rendszer biztonságát és stabilitását. Az ICANN Root Server System Advisory Committee tanácsadó bizottság egy olyan terv végrehajtásán dolgozik, amely az Internet "root server" rendszer biztonságának erősítésére és működésének javítására irányul az eljárásokat és az architektúrát érintő módosítások megvalósítása útján.

Fokozta a versenyt a domain-nevek regisztrációja terén. Az ICANN folytatja törekvését egy robosztus domain-név regisztrációs környezet kifejlesztésére, a nyilvántartók (registrar) akkreditálásával összefüggő, folyamatban lévő erőfeszítésein keresztül. 2000 novemberéig az ICANN több mint 120 ilyen nyilvántartót akkreditált; az ő feladatuk a nevek regisztrálása a .com, .net és .org domainekben. Ez az akkreditált nyilvántartók számának több mint 100 százalékos növekedését képviseli egy év leforgása alatt. A globálisan versenyképes regisztrációs környezet a felhasználók részére nagyobb választási lehetőséget, alacsonyabb árakat, továbbá új és innovatív szolgáltatásokat jelent.

Az 1998. novemberi Elvi Nyilatkozat (MOU: Memorandum of Understanding), melyet a kereskedelmi minisztérium és az ICANN közösen adott ki, felszólított arra, hogy a domain-nevek adminisztrációjának történelmi jelentőségű privatizálását 2000. szeptember 30-ra fejezzék be. Jóllehet nagy előrehaladást értek el 2000 végéig, a MOU keretében előirányzott feladatok egy része még elvégzésre vár. Ezért a kereskedelmi minisztérium és az ICANN megegyezett a MOU egy évvel történő kiterjesztéséről. A kereskedelmi minisztérium ezenkívül kommentárokat kér a nagyközönségtől annak a munkanyilatkozatnak a tervezetéről, amely a .us domain igazgatásával és adminisztrációjával foglalkozna. Az elkövetkező hónapokban a kereskedelmi minisztérium javaslatokat fog kérni a .us adminisztrációs szolgáltatásairól.

Új legfelső szintű domain-nevek

2000 novemberében az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) tanácskozást tartott az új legfelső szintű domain-nevek (TLD-k) kiválasztására, amivel kiegészítenék a globális Internetet. Az ICANN által történő választást nyilvános vita és felülvizsgálati folyamat előzte meg, köztük egy nyílt fórum, amelyre a tanácskozás folyamán került sor. Végül is a következő új TLD-ket választották ki 47 jelölt közül:

• • .info -nyílt, általános célú domain;

  • .biz -üzleti vállalkozások céljára;

  • .name -magánszemélyek részére;

  • .pro -önálló egzisztenciák (például orvosok, ügyvédek) számára;

  • .museum -múzeumok és hozzájuk kapcsolódó intézmények részére;

  • .aero -légitársaságok és repülési információk céljára;

  • .coop -szövetkezeti alapon működő vállalkozások részére.

Az ICANN által választott új TLD-k képviselik a globális használatban lévő azonosítók első lényeges kiterjesztését a domain-nevek rendszerének megalkotása óta, ami azt az ígéretet hordozza magában, hogy új és innovatív szolgáltatásokat, nagyobb választási lehetőséget és gazdagabb Internet-élményt biztosít majd az Internet-használók számára a világ minden táján. Ezen túlmenően a kiválasztott új TLD-k sokfélesége bepillantást engednek a jövőbe abban a tekintetben, hogy miként lehet majd strukturálva és továbbfejlesztve egy idő múlva a domain-nevek rendszere. Az ennek a folyamatnak a során és az új TLD-knek az Interneten történő tényleges használata közben nyert, illetőleg szerezhető információk és tapasztalatok iránymutatással fognak szolgálni az ICANN számára ahhoz, hogy a jövőben milyen megközelítést alkalmazzanak a TLD-bővítéshez. Az új TLD-k várhatóan 2001 elején lesznek online elérhetők.