Digitális szakadék – belülről
Hazánk a régióban is a lassan fejlődők közé tartozik
A cyberoptimisták szerint az internet – azzal, hogy az információkat mindenki számára hozzáférhetővé teszi – hozzájárulhat a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A pesszimisták szerint ennek épp az ellenkezője igaz.
Míg hazánk lakosságának 79 százaléka nem rendelkezik internet-hozzáféréssel, addig Amerikában a lakosok 54-56 százaléka hozzáfér a világhálóhoz: ott inkább az a kérdés, ki milyen jól tudja használni a hálózati kapcsolat nyújtotta információhalmazt. Az internetes penetrációt itthonról nézve hazánk Kelet-Európában a lassan fejlődők közé tartozik.
Dessewffy Tibor, a World Internet Project (WIP) kutatás vezetője szerint nemcsak a rossz anyagi helyzetűek maradnak le a digitális fejlődésben. A kevésbé tehetősek sokszor azért költenek relatíve sokat számítástechnikára, mert szeretnének felzárkózni, mások viszont annak ellenére sem kapcsolódnak a világhálóra, hogy megtehetnék. A lemaradás oka – a hozzáférés és a számítástechnikai eszközök magas ára mellett – abban is keresendő, hogy a nyugati világgal ellentétben nálunk az internetezés javarészt a fiatalok körében vált státusszimbólummá.
A WIP felmérése szerint az internettől ódzkodók 40 százaléka egyszerűen érdektelen. A netezés még nem divat, a harminc-negyven éves kor fölöttiek nem igazán látják át a világháló jelentőségét sem. A WIP arról is tanúskodik, hogy a fiatalabbaknál jobb a helyzet: a tizenévesek 77 százaléka internetezik, főként a Sulinet jóvoltából. Dessewffy szerint az internet adta lehetőségeket leginkább a magas iskolai végzettségű fiatalok tudják kihasználni. Ők értenek a legjobban az információkereséshez és -felhasználáshoz. Idehaza a legtöbben nem információszerzésre, hanem e-mailezésre és chatelésre használják a világhálót. Dessewffy Tibor szerint ennek az az oka, hogy még mindig nincs elég magyar tartalom a világhálón, és csak kevesen beszélnek idegen nyelveket a biztonságos netezéshez elégséges fokon.
William Atkinson amerikai kutató, a Progressive Policy Institute alelnöke szerint Magyarország a digitális szakadék mélyén ül: nem áthidalnia kell a digitális szakadékot, hanem nagyon gyorsan kimásznia belőle. Az amerikai szakértő nézőpontját országa helyzete határozza meg. Egy éve az USA-ban 142,8 millió lakos használta az internetet, tehát a világ öszszes internetezőjének negyede volt amerikai. A trendek azt mutatták, hogy számuk azóta havi (!) 2 millió fővel nő. A felhasználók között a nők kerültek többségbe és az idősebb korosztály: nekik több idejük is van a hálózatra. A lakosság 66 százaléka használja a számítógépet. A zömük otthon. Akinek erre a munkahelyén nincs módja, az iskolákban, könyvtárakban, kevéssé közösségi központokban jut ingyenszámítógéphez és -internethez. A világháló immár létszükséglet: nem egy szolgáltatás és információ csak ott érhető el.
A felhasználás szempontjából az e-mail vezet, ezt a termékinformáció-keresés, a hírfigyelés és a játék követi. A középmezőnyben az egészségügyi, kormányzati információk keresése, a vásárlás és olyan keresgélés vezet, amellyel az iskolai házi feladatot lehet megoldani. A sort a távoktatás zárja, az tipikusan tévés műfaj az USA-ban.
Az internet megfizethető: havi 20 dolláért (5000 forint) korlátlan telefonhasználatot vehet igénybe bárki szinte mindenütt az országban. Ebben a net is benne foglaltatik, akár nonstop. A széles sávú elérés ADSL-en 29-39 dollár, kábeltévén (tucatnyi tévécsatornával együtt) 39-49 dollár havonta (10-12 ezer forint). Ez az amerikaiaknak már túlságosan drága.
Az internet legerősebben a szegény családokban hódít: az éves növekedés itt 25, a gazdagabbaknál 11 százalékos. Az isten háta mögötti farmfalvakban többen interneteznek, mint egy álmos kisvárosban. Nincs olyan helyi kormányzat, amelynek ne lenne internetfejlesztési koncepciója. A közinformációk elérhetők a weben, a helyi költségvetéstől a városatyák napi programjáig. Az internethasználat, illetve az internetes nyilvánosság államok közti versenyében most éppen Arizona vezet, s szégyen a javából, ha valamelyik állam a „digital democracy” versenyben néhány százalékponttal lemarad a többi mögött.
Margit Patricia
Dombi Gábor
Népszabadság Online
2002. november 29. {NSZ} » {Infovilág melléklet} » Digitális szakadék – belülről