Születési Hely
Magyarországi Krepalek Ferenc születési helye
A Krepalek-család eredetének kulcskérdése, hogy sikerül-e egyértelműen azonosítani a Magyarországi családalapító születési helyét. Amikor Ferenc ősatyánk 1887. április 19.-én tüdőszélhűdés következtében elhalálozott a Csany-i Meghaltak Anyakönyvébe születési helyének a Morvaország-i Czietlau került. Vélhetőleg némi bizonytalankodás, kapkodás fedezhető fel az egykori Kardofs János plébános beírásában, aki az először papírra vetett Morvaországot áthúzta és kijavította Csehországra, bizonytalankodott – bár végül jól javította - a meghaltnak korát (60 év) illetően. Ezenkívül észrevételezte a bejegyzését, ami az anyakönyvben nem volt szokásos: „25 éves házas, egy fiúutóda volt”. Talán, hogy az elhunyt nem részesült végszentségekben, talán, hogy földbirtokost temetett, nem tudhatjuk bizonytalansága okát, az apró hibák is valószínűsítik, hogy a születési hely ezen bejegyzése hallomás alapján, pontatlanul történt. Hitelesebbnek tűnik az eredeti német nyelvű Keresztlevél – amely a szvietlaui római kath. Plébánián készült. Hivatalos másolatát – ez van meg nekünk - 1941-ben Mindszenten készítették,
vagyis – feltételezzük - írás és nem hallomás alapján. Ezen az 1826. augusztus 26.-ai dátum mellett Szvietlau szerepel (az „u” betű felett egyébként vízszintes vonal látható). Az ugyanakkor készült házasságlevél-másolat, amelynek eredetije Mindszenten, 1862. június 10.-én kelt, ugyancsak tartalmazza Szvietlau születési helyet (ezúttal ékezet nélkül). Mivel a két okirat eredetileg németül, ill. magyarul készült, elkészítésük között 36 év telt el, (egy – hibás - ékezettől eltekintve) azonosnak írják a szülőhelyet – vagyis egymást mintegy megerősítik -, talán el lehet fogadni, hogy a Szvietlau megnevezés a pontos. (Persze a további vizsgálatokhoz el kell tekintenünk a régi jó magyar helyesírás miatt megjelenített „z” betűtől és át kell írnunk a „v” betűt „w”-re, de egy lépéssel máris közelebb kerültünk.) [1]Az a helyzet, hogy létezetek Swietlau-k.
Mindenekelőtt észrevesszük, hogy a számos győgyforrásairól híres Luhatschowitz /Luhačovice – Az Ungarisch Brod /Uherské Hradiště járás központja a történelmi osztrák-magyar határ vonalán - nevezetességei közé tartoznak Ős-Swietlau/Starého Světlova romjai. Születési helyként persze csak az tart nyilván egy várat, aki tényleg ott is születik, mint ahogy azt nemesi geneologiai táblák mutatják. Illusztrációként: a Serényi de Kisserény család 2. ismert nemzedékéből Ferenc 1621-ben „Svietlau”-ban halt meg. Larisch v. Mönnich Allbertine pedig 1857-ben „Zwietlan (Swietlau, Moravia)”-ban kötött házasságot az Ottingen-Wallerstein házból származó férjével. A két várkastély azonban nem ugyanott volt/van. A nemesi uradalom központja eleinte a régi vár, annak leomlásával pedig az attól légvonalban mintegy 20 km-re fekvő Bojkowitz/Bojkovice városka ma is csodálatos Schloss Swietlau/zámek Světlov várszerű kastálya. Vagyis találtunk Swietlau-t, de rögtön párban és nemesi birtok központjaként, várkastélyként.[2]
Alt-Swietlau Neu-Swietlau
Ezen kívül, ha elfogadjuk, amit a fotográfiák hátoldala sugall, hogy a család valószínűleg Kuttenberg környékén élt, akkor további magyarázatra szorulna az is, hogy a születés helye miért Morvaország egy ehhez képest távoli csücske. Szerencsére találunk Swietlau-t Kuttenberg-hez közelebb, de csak kis utánjárással. Létezik egy festői hely légvonalban közel 40-km távolsága Kuttenbergtől, amit cseh nyelven Světlá nad Sazavou-nak hívnak. (Kraj Vysočina, Okres Havlíčkův Brod). Ha ma visszanézzük, hogy valaha hogyan hívták németül, a legtöbb forrásban így látjuk: Swietla ob der Sasau. Érdekes módon azonban ritkán, de előfordul – Swietlau ob der Sasau formája is, elsősorban az ide fókuszáló bányászati vagy geológiai leírásokban. Találtunk egy katonai jellegű forrást is, ami mégiscsak perdöntő lehet: a http://www.czechfamilytree.com/bohemia_matriky.htm forrás megad egy jelzetet az 1809-1810 évi osztrák tábori kórházi adatokról, ahol a kutatott helység: „Svetlá nad Sázavou [Swietlau, Swetla], Bohemia” kettős formában jelenik meg.
Svetlla nad Sázavou
Ha föltételezzük, hogy ez volt a születési hely, vajon mivel magyarázzuk az „…ob der Sasau” kiegészítő megnevezés elmaradását? Nos a magyar nyelv úgy tűnik, idegenkedik az azonos jellegű névszók egymás melletti elhelyezésétől, helyette ragoz-képez-toldalékol (közben persze összevon és tömörít is), vagy: - különösen manapság – összetett szavakat képez, nem azt mondja, hogy „Vas-vásár a Tisza partján”, hanem: Tiszavasvári. Az olyan jellegű szerkezetek, mint „Elba-parti Firenze” stilisztikailag nem semlegesek, mint ahogy furcsa volna az anyakönyv-vezető fülének a „Sasau partján lévő Szvietlau” is. Tehát a természetes nyelvérzék miatt maradhatott el a Sasau megnevezése. Most már csak azt kell belátni, hogy a természetes nyelvérzék ez esetben nem téved: nem volt a régi Bohémiában még egy Swietla/Swietlau!
Ezúttal lehet, hogy túl nagy fába vágjuk fejszénket, mert Csehországban igen sok Světlá helynévvel találkozunk, legtöbbjükkel morva és sziléziai területen (Szovákiában is kettővel, orosz-ukrán területeken, pedig szintén sokkal Svetlaya formában). A Cseh-országi Světlá-k:
Südböhmischer Kreis/Jihočeský kraj
Bach Světlá /Zwettelbach folyócska, Český Krumlov,
Reichenberger Kreis/Liberecký kraj
Světlá pod Ještědem, Liberec járásban (okres),
Königgrätzer Kreis/Královéhradecký kraj
Světlá üdülőfalu, az 552 m-es Světlá hegy mellett,
Mahrisch Schlesien Kreis/Moravskoslezský kraj
Světlá Hora/Ober Lichtenwerden és SvětláDolna/
Nieder Lichtenwalde falvak Freudenthal/Bruntal járásban (okres),
Südmährischer Kreis/Jihomoravský kraj
Světlá falu Blanz/Blansko járásban (okres),
Zlin/Zlínský kraj
Zdounky – Světlá rezervátum,
és nyilván van még egy pár...
Nem találtunk azonban adatot arra vonatkozóan, hogy a fenti Světlá-k bármelyikét is Swietlau-nak hívták volna németül, de van néhány, amelyiknél fellelhető volt a Swietla. (Kivételt képez a Zlin-i legutolsó, amelyre egy középkori forrás feltehetően mint Swietlau birtokára utal: „ves pustou Swietlau”)
E fejezetben eddig tett megállapításainkat had’ foglaljuk most össze. A születési helyet nem tudjuk teljesen egyértelműen beazonosítani, mivel úgy tűnik, német nyelven Swietlau ob der Sasau-t használták Swietla ob der Sasau formában is, és a Swietla elnevezést ezenkívül még más helyekre is alkalmazták (az elnevezés közkedveltségét talán megmagyarázzák a „Pihenő Hely” fejezetben érinteni kívánt tengerészeti szimbólumok és a középkori cseh költészet, melyek tanulmányozása kevés kikapcsolódásra, pillanatnyi pihenésre is lehetőséget ad majd). Mégis, - ahogy mondani szokás – „az összes körülményt figyelembe véve” Swietlau ob der Sasau esetében ezidáig nem észleltünk olyan kizáró körülményt, aminek figyelembe vétele vizsgálódásaink egyik alapvető értelme lenne. Egy németül beszélő számára – jelenlegi tudásunk alapján - Alt-Swietlau és Neu-Swietlau mellett Swietlau csak a Sasau partján lévő lehetett Csehország határain belül, míg Swietla – most valamelyest túlzóan - bárholis.
Ezért megalapozott feltevés, hogy Swietlau ob der Sasau-ban született Ferenc ősapánk.[3]
Kuttenberg vagy Guttenberg?
Ha nem lehet minden kétséget kizáró módon megjelölni a születési helyet a térképen, nosza nézzük meg a közeli rokonok adatait! Nos, itt ütközünk az egyik nagy rejtélybe.
A feleség születési anyakönyve egy „Erzdechant Guttenberg” katholikus jegyzőkönyvező helyen lett felvéve. Guttenberg azonban Németországban van! Ezzel szemben minden általunk birtokolt ismeret egyik központi eleme az ettől egy betűben különböző Kuttenberg; a névelemzés, a fotográfiák elemzése, a családi emlékezet Cseh-Morvaország régi szívét, Kuttenberg-et valószínűsítik, míg Guttenberg-re csak ez az egy adatforrás utal (ez viszont nyomatékosan).
Az egykori főszereplők családnevei úgyszintén most nem fognak üzenetet küldeni: egykoron élt ősanyánk – Ferenc felesége – családi neve Polák, édesanyjának – Ferenc anyja - családi neve Rappe, ember legyen a talpán, aki ebből valószínűsíteni tudná a szláv, avagy a germán származást. Talán azt kell elfogadnunk és most kiemelnünk, hogy a morva ősök – ha éppen nem Bécsben – de amúgyis német nyelvszigete/ke/n, vagy azoknak vonzásában élték életüket és az ő körükben a kétnyelvűség adott és természetes lehetett – még a németnyelvűség elsődlegessége mellett is.[4]
[1] „Zvietlau”-nak hangzó helynév-variáció szvsz nem valószínű. Németeknél előfordul „Zietlow” ritka családnévként, egyben a család Mecklenburg-West Pomeránia-i eredetére utalva. Így pld. létezett Zietlow Ausbau (= tanya, major) az egykori pomerániai Belgard-Schvelben Landkreis Belgard járásában. Esetünkben nincs azonban jele annak, hogy a kutatást a cseh területektől északabbra kellene kiterjeszteni. Mellékesen németben a „Z”-vel kezdődő helynevek jóval ritkábbak az „S”-el kezdődőeknél.
[2] Talán úgy tűnhet – talán, - hogy gyorsabban eredményt mutathasson fel, vagy ki tudja miért, hogy a szerző nagyvonalúan átsiklik azon különbség felett, ami a Swietlau és a Světlá alakok között kétségtelenül fennáll. Nos, azt hiszem a magyarázat szükséges és megér némi prezentációt. Az köztudott, hogy a helynevek jó része igen ősi. A Felső-Ausztria-i Zwettl (amely az osztrák-cseh határhoz közel található), a ma élő cseh nyelvű Světlov és (mint látjuk majd, a számos helyen megtalálható) Světlá, valószínűleg a közelebbről nem vizsgált pomerániai Zietlow is, valamint a nemesi geneologiai táblákon előforduló Swietlau egy közös ószláv gyökre vezethető vissza: a Svetla-ra. Jelentése: tisztás, gyérített sűrűség, irtvány, mevilágítottá vált tér.
Mégsem fordíthatjuk „irtványföld”-nek, mert egy kis szellemi többlet is van benne: megvilágított, felemelt, kinyitott; ráadásul ne feledjük, hogy a szlávság etnogeneziséhez járunk közel. Talán valamennyien átéltük azt a pillanatot, amikor egy sűrű erdőben tett kimerítő kirándulás során egyszercsak hirtelen egy tisztásra belépve milyen pazar élményben lett részünk. Ezen ősi népek különlegesen mély kapcsolatban álltak az erdő-övezet minden jelenségével, a fákkal, a vadonnal. Most mindegy, hogy természetes tisztásról van szó, nyiladékról, irtványról, a szellemi fény az, ami lényeges talán. A világítás, másoknak is elegendő fényt kibocsátani. Erdőt ritkítani, irtani, betelepíteni, sokasodni, így is átadva az ősi üzenetet.
Nézzük meg azonban a régi levéltári adatokat.
Světlov Nový – 1512 na Nowem Swietlowie, 1633 Swětlow, 1881 Světlov;
Světlov Starý – 1360 in Swietlaw castrum, 1371 de Swytlow,
1392 in Swietlow, 1515 na hrad zbořený Starý Swietlow; jmenný tvar adj. světlý „hrad založený na světlém místě, na vyvýšenině“
Světlá (Zlínský kraj) – 1412 Swyetla, 1561 ves pustou Swietlau, 1881 samota Světlá;
adj. světlá „ves založená na světlém místě“
(Forrás: Marie Daňková: Soustava místních jmen ve Zlínském kraji, 2006)
Světla nad Sazávou - 1318 (dos ecclesiae Swetlicensis apud flumen Sazaue), 1346 (Joh., decanus Brod., pleb. in Zwetla), 1352, 1405 (Swyetla), 1414 (vsi v Světlé), 1577 (na Swietly nad Sazawau), 1787 (Swietla ob der Sazawa).
(Forrás: Walter Sperling: Online-Wörterbuch)
Látható, hogy pld. a Sasau parti Světla-ra a régmúltban sosem használták a „w”, és „v” szóvégi betűt, míg a Zlínský kraj ban található „Swietlaw castrum” helyét megnevező névszóban mindig, vagyis a két helyet nem lehetett összekeverni. A levéltári adatok egyben azt is alátámasztják, hogy a Swietlau és a Swietla/Světlá közeli kapcsolatban állnak (legalábbis a helynév-történelemben). Tény, hogy nem vizsgáltuk: nincs-e a Swietlau-nak személynévi eredete, de erre a jövőben még sort kerítünk.
[3] A jól megérdemelt pihenő előtt még néhány száraz tényt meg kell vizsgálnunk. A „Světlá”- elnevezés kedveltségét az is mutatja, hogy több városrész is hordja e nevet:
Lhota unter Hořička/Lhota pod Hořičkami-Světlá, Náchod járásban (okres), egyik városrésze Světlá,
Brand a .d. Adler/Žďár nad Orlicí, Rychnov nad Kněžnou járásban (okres), egyik városrésze Světlá,
(és még bizton van egy pár, amit nem találtam meg…)
[4] A Polák, Rappe nevek etimológiáját és a szóba jöhető német nyelvsziget(ek)et, ill. Guttenberg kérdését újra a közeli jövőben tervezzük vizsgálni.