Molnár Ivett

A nyár folyamán lehetőségem nyílt részt venni életem első Erasmus kurzusán, Prágában. A kurzus célja az volt, hogy elsajátítsuk a kreatív és kritikai gondolkodás elméleti hátterét, majd ennek a tudásnak átültetése gyakorlatba – természetesen kreatív játékokkal.

Az oktatónk egy indiai származású tanárnő volt, aki személyiségével, a tudásával, és ahogy azt alkalmazta, mindnyájunkat elbővült. A képzésünk hétfőtől péntekig tartott. Az első napon különböző játékok segítségével ismertük meg jobban egymást, valamint elkezdtünk leásni a kreatív és kritikai gondolkodás mélyére. Szintén az első napon kaptunk egy egész délutános idegenvezetést Prágában. Nagyon hálásak voltunk az időjárás miatt, ugyanis ahogy végeztünk a délelőtti oktatással a nap is kisütött. Ez lehetővé tette számunkra, hogyszabadidőnkben élvezhessük Prága szépségeit. ( Az ott tartózkodásom hetében a hőmérséklet kb. 10 fokkal esett vissza, és minden nap esett…)

A második napon megismerkedtünk a ,, Gondolkodó Kalapok” fogalmával. Az ötlet, hogy egy adott szituációra hányféleképpen tudunk reagálni egy máltai pszichológus, Edward Bono nevéhez fűződik. Ami azért volt külön érdekesség, mert a csoportunk legnagyobb része – 12 főből 9 – máltai volt.  A módszer lényege, hogy egy adott szituációban mindenki lépjen ki a megszokott gondolkodási sémájából.  Nyelvoktatásban nagyon jól használható ez a módszer, de könnyen beilleszthetőnek tartom egy – egy osztályfőnöki órába, vagy akár történelem órán is. A délutáni óráinkban egy alkalmazás segítségével mindnyájan kénytelenek voltunk elhagyni a komfortzónáinkat – csoportokban kellett különböző feladatokat teljesítenünk Prágában, a legtöbb esetben a feladatok teljesítéhez be kellett vonunk járókelőket is.

A következő napon különböző alkalmazásokkal ismerkedtünk meg, köztük olyannal is, ami jól használható diszlexiás gyerekekkel is.

Számomra az egyik legtöbbet adó nap az utolsó előtti volt, amikor a mentális blokkokról illetve azok feloldásáról beszéltünk. Bízom benne, hogy az itt hallott, tanult dolgok alkalmazásával segíteni tudom a diákokat abban, hogy képességeik szerint tudjanak kibontakozni, és ne a félelmeik szerint.

Az utolsó napon a kurzus zárása történt, szó szerint könnyes búcsúval.

A "Gondolkodó Kalap" egy olyan kreatív gondolkodási technika vagy eszköz, amelyet Edward de Bono, máltai pszichológus és gondolkodófejlesztő hozott létre. A Gondolkodó Kalapok arra ösztönzik az embereket, hogy különböző szempontokból közelítsék meg egy adott problémát vagy helyzetet, és ezzel segítik a szélesebb perspektíva és az új megoldások kialakítását.

A Gondolkodó Kalapok szimbolizálják az egyes szempontokat vagy gondolkodási módokat. Ezeket a szempontokat különféle színű "kalapok" képviselik, és mindegyik kalap egy másfajta gondolkodást jelent.

1. Kék kalap: Az információkra koncentrálás. A kék kalap segít a tények és az információk átgondolásában, és segít a valóságot objektíven látni.

2. Piros kalap: Az érzelmekre összpontosítás. A piros kalap arra ösztönzi az embereket, hogy az érzelmeiket és az intuitív reakcióikat fejezzék ki egy adott témával vagy helyzettel kapcsolatban.

3. Fehér kalap: Az objektív, tényszerű gondolkodás. A fehér kalap segít az objektív és tárgyilagos információk összegyűjtésében és megértésében, és lehetővé teszi a tudatos megfigyelést.

4. Sárga kalap: Az optimizmus és pozitív szempontok hangsúlyozása. A sárga kalap segít megtalálni a jó oldalát egy helyzetnek vagy ötletnek, és ösztönzi a pozitív hozzáállást.

5. Fekete kalap: A kritikus szempontok kiemelése. A fekete kalap arra ösztönzi az embereket, hogy kritikusan és óvatosan gondolkodjanak egy adott dologról vagy témáról, és az esetleges problémákat azonosítsák.

6. Zöld kalap: A kreatív gondolkodás és az új ötletek előmozdítása. A zöld kalap segít az új perspektívák és ötletek kialakításában, és ösztönzi a kreatív gondolkodás

1. Osztályfőnöki órák: A Gondolkodó Kalapok használata lehetővé teszi, hogy a diákok különböző szempontokból közelítsék meg az osztályukkal kapcsolatos kérdéseket és problémákat.

2. Nyelvtanórák: A nyelvórákon a különböző kalapok segíthetnek a diákoknak abban, hogy különböző nyelvi szempontokat vizsgáljanak meg, például a nyelvtani szabályokat, az érzelmi tartalmat vagy a kommunikációs hatást.

3. Történelem vagy társadalomtudomány órák: A diákok használhatják a különböző kalapokat az történelmi események elemzésére vagy társadalmi kérdések megvitatására különböző szempontokból.