Gazdaságsegítő tevékenységek

Németh István: A Hangyamozgalom egykor és a mai szövetkezési lehetőségek

A Hangya szövetkezeti rendszer kiépülésének következményei rendkívül örvendetesek voltak. Megszűnt a vidéki áruuzsora és a nagyvárosokban is csökkent ennek mértéke. Megváltozott a falu képe. A tagok kifizették adósságaikat, hozzászoktak a készpénzen történő vásárláshoz, megtakarításokat értek el. Házuk tájékát rendbe hozták, nagyobb gondot fordítottak a földművelésre, az ifjúság pedig kiszabadult a kocsmai légkör züllesztő hatása alól. A szalmatetős házak helyett csinos külsejű, takaros cserepes házak épültek. Ezalatt a szatócsok, kocsmárosok kénytelenek voltak házukat, kocsmájukat gyakran a szövetkezetnek eladni és más községbe vagy városba vándorolni, mert a faluban nem volt már mit keresniük.

A Hangya sokakat hozzásegített ahhoz, hogy általános gazdasági és kereskedelmi ismereteket szerezzenek. Egyszerű falusi emberekből hosszas, kitartó munkával szakképzett könyvelőket, pénztárnokokat képeztek ki. Tanfolyamokon szövetkezeti ügyvezetőket és boltosokat képeztek ki. A szövetkezeti tagok részére kongresszusokat rendeztek, a szövetkezeti vezetők részére kerületi értekezleteket tartottak és minden alkalmat megragadtak a tanításra. A munka és tanulási kedv fokozására 1916-ban a kiváló szövetkezeti vezetők részére 100.000 koronás alapítványt részesítettek, amit a következő évben 300.000 koronára egészítettek ki. Ösztöndíjakat is alapítottak. A falu kultúrájának a fejlesztése érdekében könyvosztályt állítottak fel a Hangyában (a Hangya családi könyvtárak igen népszerűek voltak országszerte). Legkiválóbb íróink munkáit terjesztették olcsón, ugyanakkor a selejtes, mételyes irodalmat kiszorították. A könyveket úgy válogatták össze, hogy azok az okszerű gazdálkodás mellett szórakoztató olvasmányokkal is szolgáljanak, emellett nemesítőleg hassanak a falusi lakosság erkölcseire.

A Hangya igyekezett minden rendelkezésére álló eszközt a hazai mezőgazdaság fejlesztésére megmozgatni. Mezőgazdasági géposztályt rendeztek be a központban. Szövetkezeteikben bizományi gépraktárakat létesítettek. Vetőmag-osztályt hoztak létre, a műtrágya behozatalára érdekeltséget szerveztek. A hazai és külföldi legkiválóbb szakírók tanulmányait fillérekért terjesztették tagjaik között és sajtóorgánumaik (Szövetkezés, Barázda, Hangya) útján. 1900 óta javasolták a közgazdasági egyetem megalapítását, amely célra 1917-ben 1 millió koronás alapítványt tettek, és ami csak a tanácsköztársaság bukása után jött létre. Mennyivel másképpen alakult volna a helyzet, ha a Közgazdasági Egyetem a század elején létesül és az első világháborút követő idők közgazdasága megfelelően szakképzett, tág látókörű szakemberekkel rendelkezett volna.

Az intenzívebb termelő munka támogatása érdekében az értékesítés megszervezéséhez is hozzáláttak.

Első lépésük a Háztartás szövetkezet létrehozása volt a fővárosban. Ez a vidéki szövetkezetekkel összeköttetésbe lépve megszervezte a tojás, baromfi, gyümölcs és méz értékesítését.

A Futura szövetkezet nemcsak termények és a gyapjú, valamint a gyógynövény bel-és külkereskedelmével foglalkozott, hanem gyűjtötte az ún. hulladéktermékeket (a tollat, ócskavasat, rongyot stb.) is.

Voltak további fővárosi szövetkezetek is (különösen a trianoni országcsonkítás után): Pannónia, KÉVE, stb.

Fontos szerepet töltött be a gazdaság patrióta megszervezésében a Hangya-Ipar rt. Ez az iparágak széles körét ölelte át (bor, szesz, vegyészeti gyár, szappangyár, túrógyár, cukorkaáru gyár, kötélárugyár, acélárugyár, kefeáraugyár, seprűgyár, gyufagyár, mustárgyár, hengermalom).