Pénzteremtés
Hogyan keletkezik a pénz?
Néhány évvel ezelőtt az USA központi bankja a FED kiadta a „Modern Money Mechanics” című dokumentumot. Ez a kiadvány részletesen leírja a pénz létrehozásának menetét, amelyet a FED, a világ kereskedelmi bankhálózatával támogat. A kezdő oldalon a dokumentum leírja saját célját. A kiadvány célja, hogy leírja a pénz létrehozásának menetét,a résztartalékra épülő banki rendszerben. Majd folytatja a résztartalékra épülő folyamat magyarázatát különböző banki terminológiákon keresztül.
Ennek fordítása a következő:
Az USA kormányának pénzre van szüksége. Így felhívja a FED-t és kér mondjuk 10 milliárd dollárt.
A FED válaszol: Persze veszünk 10 milliárd dollár értékben államkötvényt. A kormány fog egy darab papírt, valami hivatalosat fest rá, és államkötvénynek nevezi el őket. Ezután 10 milliárd dollár értéket rendel hozzájuk, és elküldi a FED-nek.
Válaszul a FED nyomtat egy csomó papírt, s ezeket „Federal Reserve Note”-nak nevezi el, és szintén 10 milliárd dollár értékkel ruházza fel. A FED a papírt az államkötvényekre cseréli. (Ami szintén csak papír). Miután a csere megtörtént, a kormány fogja a „10 milliárd dollárt” és letétbe helyezi egy bankszámlán. A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak, 10 milliárd dollárt adva az USA pénzügyi forgalmához.
Íme, a 10 milliárd dollár létrejött!
Természetesen a példa általánosít. Először is a tranzakció elektronikusan történik a valóságban, papír felhasználása nélkül. Valójában a dollárnak csak alig 3%-a létezik papír formájában, a többi 97% csak számítógépekben létezik. Az állampapírok valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a FED megveszi őket a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a FED-nek.
Másképpen fogalmazva: A pénz adósságot fogalmaz meg.
Ezt a hihetetlen paradoxont, hogy a pénz és az általa képviselt érték adósságot, illetve kötelezettséget jelent még jobban fogjuk látni a példa további részében.
Tehát a csere megtörtént, a 10 milliárd dollár egy bankszámlán van. Itt kezd érdekes lenni a rendszer.
A résztartalékra épülő banki szabályok alapján, a 10 milliárd dollárnak megfelelő betét azonnal a bank tartalékainak része lesz, mint minden más betét is. Mint ahogy a résztartalékra épülő banki szabályok kimondják a „Modern Money Mechanics” alapján: „Egy banknak kötelező tartalékot képeznie, mely a betétek fix százalékával egyenlő.” Ezután összegszerűen is definiálja: „A jelenlegi szabályok értelmében, a képzett tartalék a betétek 10%-a.” Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét 10%-a, azaz egy milliárd dollár tartalékként a banknál marad, míg a többi 9 milliárd dollár alapját képezi a további kölcsönöknek. Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd dollár szó szerint a 10 milliárdból származik, azonban ez nem így van.
Valójában a 9 milliárd dollárkölcsön alap a semmiből jön létre a meglevő 10 milliárd dolláron felül. (A számlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban.)
Ahogyan a „Modern Money Mechanics”-ban állítják: „Természetesen a bankok nem mindig fizetik ki a beáramló pénzből származó kölcsönöket. Ha így tennének, nem keletkezne újabb pénz. Amikor kölcsönt adnak, fizetési ígérvényt adnak ki (kölcsönszerződést kötnek) a pénzért cserébe, a kölcsönző pedig a fizetési ígérvényt kapja meg.
Más szavakkal: 9 milliárd dollár jöhet létre a semmiből pusztán, azért, mert igény van kölcsönre és van 10 milliárd dollár betét fedezetként.
Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba és kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárd dollárt. A kölcsönző nagyon valószínűen fogja a pénzt és a saját bankjába teszi betétként. A folyamat itt újra ismétlődik. A betét a bank tartalékainak része lesz - 10% elkülönítve, a 90%-a a 9 milliárdnak 8,1 milliárd jön létre mint új pénz,további kölcsönökre. Természetesen a 8,1 milliárd kikölcsönözhető és újra bankba tehető 7,2 milliárdot hozva létre. Majd 6,5 milliárd;5,9 milliárd; 5,3 milliárd…és így tovább.
A betétbe helyezéssel létrehozott pénz köre elvileg a végtelenségig folytatható. Átlagosan 90 milliárd dollár hozható létre az eredeti 10 milliárd dolláron felül. Más szavakkal: minden betét a banki rendszerben 9-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből. Most, hogy már értjük, hogy a pénz hogyan teremtődik a résztartalékra épülő banki rendszerben, egy logikus kérdés merül fel: Mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek? A válasz: a meglevő pénzmennyiség. Az új pénz valójában értéket lop a meglévő pénzmennyiségtől.
A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban lévő termékektől, és ahogy a kereslet-kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve minden egyes dollár vásárlási erejét. Ezt nevezik inflációnak. Az infláció valójában egy rejtett adó!
Milyen híreket hallunk? Inflálódik a fizetőeszköz. Nem azt mondják: leértékelés, vagy értékromlás, vagy hogy: "Csapd be az embereket!"; hanem hogy csökkentsük a kamatlábakat! Az igazi csalás az, amikor eltorzítjuk a pénz értékét.
Amikor a semmiből teremtünk pénzt, nincsenek megtakarításaink, habár „tőkénk” az van. Hogyan várhatja bárki is, hogy megoldjuk az infláció problémáját? Itt az történik, hogy növeljük a pénzforgalmat még több inflációval. A résztartalékra épülő banki rendszer alapvetően inflációs. A pénzkibocsátás növelése áru és termék növelése nélkül mindig leértékeli a pénzt.
Egy gyors pillantás az amerikai dollár vásárlóerejére és a pénzkibocsátás ütemére egyértelművé teszi a helyzetet, az összefüggés nyilvánvaló. 1913-ban egy dollár annyit ért, mint 21,6 dollár 2007-ben. Ez 96%-os leértékelés, mióta a FED létezik. Ha a folyamatos infláció rendszere abszurdnak és gazdaságilag öngólnak látszik - az abszurditás valójában nem elég erős kifejezés a pénzügyi rendszer működésére. A pénzügyi rendszerben a pénz adósság, és az adósság pénz.
Az USA pénzkibocsátása 1950 és 2006 között hasonló mértékben növekedett, mint a nemzeti adóssága. A trendek lényegében ugyanazok, ahol pénz van, ott adósság is van. Ahol több adósság van, ott több pénz van. Másképpen fogalmazva: minden egyes dollár, vagy forint a zsebedben valakinek a tartozása. Az egyetlen módja annak, hogy pénz jöjjön létre, az adósság.
Ha mindenki vissza tudná fizetni az adósságát beleértve a kormányt is, egyetlen cent sem lenne forgalomban. „Ha nem lenne adósságunk, nem lenne pénz sem” - ezt Marriner Eccies mondta 1941. szeptember 30-án. Az amerikai történelem során az utolsó eset amikor nemzeti adósság ki volt fizetve 1835-ben volt, miután Andrew Jackson elnök bezáratta a FED-et megelőző központi bankot. Valójában Jackson elnök teljes politikai programja, a központi bank bezárására épült. Egyszer kijelentette: „Az arcpirító erőfeszítés, mellyel a jelen bank a kormányt irányítani próbálja, előzetes figyelmeztetés legyen minden amerikai állampolgárnak, hogy ne dőljenek be a csalásnak, amit ezen intézmény állandósítása, vagy egy másik alapítása jelent.” Sajnos az üzenet hamar elhalt.
A nemzetközi bankárok egy másik központi bankot hoztak létre 1913-ban, a FED-et. S amíg ez az intézmény létezik, az állandó adósság garantált. Láttuk, hogy a pénz adósságból keletkezik kölcsönök útján, ezek a kölcsönök a banki tartalékokon, s a tartalékok betéteken alapulnak. Ebben a résztartalékra épülő banki rendszerben, minden betét, a saját értékének közel kilencszeresét hozza létre, leértékelve a meglévő pénzt, ezzel áremelkedést okozva a társadalomban. Mivel a pénz adósságból születik és a gazdaságban kering véletlenszerűen, az emberek elvesztik a szemük elől az eredeti adósságot. Mivel egyensúlyhiány van, az emberek versenyezni kénytelenek a munkáért, hogy elég pénzt nyerjenek a megélhetésükre.
Akármennyire is értelmetlennek tűnhet ez a rendszer, még mindig van egy dolog, amit kihagytunk a számításból. Ez az eleme a struktúrának, ami lerántja a leplet a rendszer valódi arcáról: A kamat.