PILINY KÖZSÉG TÖRTÉNETÉBŐL

Megjelent egyetlen példányban

Dr. Szvaricsek Ferenc történész

Gulyás Gábor könyvkötő mester

Kollár Sándor polgármester

Közreműködésével

1993

Az Ipoly kelet-nyugati mellékvölgyének a Ménes ill. nagypatak völgyének torkolatában fekvő Endrefalvától ÉK- re, a 207 méter magas Sirmány nevű kerek hegy mögötti hosszúkás völgyben találjuk Piliny falut. Hajdan erdőség koszorúzta kies vidék volt. Az egyutcás falu a 400 méter magas Kőhegy és a 368 méter magas Várhegy tövében, a Piliny-patak völgyében jött létre. Az észak-déli futású patak a falutól Délre torkollik a Ménes-patakba, mely végül az Ipolyba ömlik.

A települést észak felé a Kőhegy, Észak-nyugatra Szécsényfelfalu, Nyugatra Endrefalva, Keletre a várhegy, Délkeletre Szalmatercs, Délre a Ménes-patak völgye határolja. A faluhoz tartozó puszták: Szupataki- puszta, Másistenibérc, Tekenőcspuszta, Kőhegyaljapuszta és Kobakpuszta.

I. e. II. évezred

elején népesedett be erőteljesen a Cserhát vidéke, az Ipoly- Zagyva völgye. A mai megye jelentős bronzkori lelőhelye Pilinyben, a környék legmagasabb hegyének csúcsán jött létre, a bádeni kultúra lakosságának megtelepedésével. A bronzkori települések egy része megerősített magaslatokon volt, a helyi lakosság nevezte el ezeket később várhegynek vagy pogányvárnak. Maga a pilinyi Várhegy egy 368 méter magas vulkáni tanúhegy, ahol 150-200 méteres összlet pusztult le. A Pilinyben lakó Nyáry család munkássága révén ismerjük a bádeni kultúra emlékanyagát a pilinyi várhegyről, különösen Nyáry Jenő és a századforduló ráján fia ifj. Albert ásatásaiból.

Megyénk első biztos benépesítői a rézkori bádeni (péceli) kultúra népei voltak. Gazdálkodásukban már a kapás földművelés játszotta a főszerepet, de ismerték az állattenyésztést is, pl. szarvasmarha, juh, sertés, kecske és ló tenyésztéséről van megbízható adatunk. A földművelő és állattenyésztő életmód adott lehetőséget arra is, hogy vérrokonságon alapuló közösségek, nemzetségek alakuljanak ki és alkossanak egy- egy telepet. A későrézkor időszaka a Várhegy ásatásából ismert.

II. e. II. évezred

közepén adta át helyét a bádeni kultúra a bronzkor kultúrájának. Jelentős lakhely volt a bronzkor folyamán a Várhegy. Feltárását Kubinyi Ferenc kezdte el, Nyáry Jenő folytatta és ifj. Nyáry Albert fejezte be. A hozzá tartozó urnatemetőt a Borsóson Nyáry Jenő, Érdy János és Rómer Flóris ásta meg. A későbronzkornak legjobban a temetőit ismeri a tudomány. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű a piliny-borsósi és a nagybátonyi temető. A megye területén elterjedt későbronzkori anyagi műveltség, a börzsöny-Cserhát- Mátra vonaltól északra pilinyi-kultúra nevét innen kapta. Temetkezési rítus egységesen hamvasztásos volt, az urnaként szolgáló edénybe helyezték a hamvakat, s az urnát általában tállal fedték le. A temető több holdnyi kiterjedésű és több ezer sírra becsülhető.

A teleülés (várhegy) már a bádeni kultúra idején is lakott volt, de feltehető, hogy létezett még a korai vaskor elején is. A bronzkor végi-korai vaskori lakosság életében szerepet játszott a fémművesség. Nyersanyagok közül a réz a Mátrában megtalálható, az ón vagy antimon csere útjain távolabbi helyről beszerezető volt. Az öntőminták leletei azt mutatják, hogy az öntés a telepen magán történt. A feldolgozást és eszközkészítést a telep egyek szakképzett emberei végezhették. Védelem és zsákmányolás elleni harc volt életük egyik fő tennivalója.

I.e. VI. sz.

A szkíták bevándorlása az eddig virágzó telepek elhagyásával járt. A szkíták nomád életmódot folytattak, jelentős volt a lótenyésztésük. Pilinyből ismeretesek a nép hagyatékára jellemző kígyófejes, csiga alakú hajfonatkarikák. A fiatalabb pilinyi kultúranépei a szkíták mellett még itt éltek, de uralmuk alatt fokozatosan eltűntek, telepeik megszűntek. Pilinyből a Sirmány árpádkori temető területéről ismerünk kelta leleteket is.

Ez a kelta bevándorlás több hullámban történt. Ittlétük jelentősége a gazdálkodás területén mindenekelőtt is a kézművesség, az állati igaerővel végzett földművelés és a kereskedelem fejlődésében domborodik ki.

I.- IV. sz.

Megyénk lakosságának sorsa, így Piliny vidékén is ismeretlen előttünk a régészeti adatok hiánya miatt. A Kárpát- medence területén a népek már az i.e. VIII. századtól állandó mozgásban, vándorlásban voltak. Mégis a népvándorlás kora az i.u. IV. század végétől veszi kezdetét. Megindulását a hunok előretörése jelenti (A katonai megszállás megyénken kívül esett). A peremvidéken az uralmuk alatt lévő gótok telepedtek le. Az V- VI. században a hunok után megyénkben számításba jöhetnek a germán longobárdok, gepidák. Szécsényben sírleletük van.

VI. sz. vége

Az avarok 250 éves nyoma Nógrádban is megtalálható. Az avar- szláv lakosság együttélése vidékünk közelében megfigyelhető.

800.

Az avar uralom vége, szláv államszervezés időszaka.

X. sz.

A honfoglaló magyarság szállásterülete lett Nógrád megye vidéke. A honfoglalók első nemzedékhez tartozó magyar leletek közül Nyáry Jenő 1871-ben Pilinyben a Leshegyen tárt fel sírokat. Az előkerült lószerszámveret, ruhadíszek és ékszerek bizonyítják a magyarok egy csoportjának megtelepedését.

A szlávokkal a magyarság eleinte nem keveredett, de később az elkülönülés megszűnt.

A XI. sz.-i

temetők képe ezt mutatja (pilinyi Sirmány sírjai a megtelepülésre utalnak). Nógrád megye területén a honfoglalás korában szláv népesség lakott, helynévanyag őrzi ezt Piliny nevében is. (Pelyn)

1368-ban

fordult elő, szláv eredetű, jelentése Pela nevű személy birtoka. De az Ipoly bal partján a X-XI. századi szláv népességet a vele kapcsolatos leletek is végigkísérik, így Pilinyben is.

Az Ipoly völgyi szlávok közé már a X. században települtek magyarok, ezt is a pilinyi leletek bizonyítják. Az Ernst-gyűjteményből vásárolt kétélű vaskard, rövid, törött, egyenes keresztvassal. Markolatgombja két részből van összerakva. Megmaradt a hüvely végét borító vasalás és a két korongos függeszthető fülveret is. A kard teljes hossza 90,5 cm, a penge szélessége 4,7 cm. A kardot a Magyar Néprajzi Múzeum fegyvertárában őrzik, ltsz.: 58.7448. Ez a nyugati típusú kard Géza idején honosodott meg.

A honfoglalás után az őshonos Kacsics és Záh nemzetség birtokai Szécsény, illetve Karancsság körül feküdtek többek között. A két család birtokai közé eső falvak eredete nehezen határozható meg. A Dobroda völgye, Endrefalva, Piliny, Szalmatercs falvak a

XIII. sz.

végén, a XIV. sz. elején mint kis- és középnemesek falvaiként tűnnek fel, s meg is maradtak a családok kezén a XVI. század végén is. Ezeknek a falvaknak a területe a megye legrégebbi magyar településeihez tartozott, amit a már említet X. századi leletek is bizonyítanak. A nagybirokos nemzetségből kiszakadt családok alkották országszerte a XIII- XIV. században a közép- és kisbirtokos családokat. A Kacsics és Záh birtokok között királyi földek megléte arra enged következtetni, hogy a gazdátlan földsávokra a vármegyék szervezésekor (XIII. sz.) a király tette rá a kezét, ilyen nemzetségeket elválasztó fölsávnak tekinthető Szécsény környéke is.

XIV. sz.

A felsorolt köznemesi falvak közé tartozott Piliny is a XIV. században. Ugyanekkor megyénkben négy nagybirokos család volt: a Záhok, a Szécsényiek, a Balassák és a Losonciak. Az új birtokos bárói réteg kialakulása megyénkben 1310-1340 között történt, I. Károly (Róbert) pártiak a rozgonyi csata után minden alkalmat megragadtak, hogy elkobozzák a csák-párti (Csák Máté hívei), vagy az ezzel gyanúsítható birtokosok birtokait. Élenjáró személyiség volt közöttük a Kacsics nembeli Szécsényi Tamás, aki 1319-ben

magvaszakadás címén Pilinyi Péter pilinyi birtokát kapta meg a királytól.

1330.

A Záh-nembeli Karancs-Ság földesura Záh Felicián 1330. április 17-én merényletet követett el Visegrádon I. Károly és családja ellen. A király megsebesítése után a királyné, Erzsébet négy ujját kardjával levágta. A királyné asztalnoka, Ákos-nembeli Cselén (Csellen) fia Sándor fia, János mester csákányával hátulról leütötte, Felicián a földre rogyott, ott a szolgák lekaszabolták. Május 16-án tartott országos törvényszék a Záh nemzetséget harmadíziglen kiirtani rendelte el. Záh Felicián megyei jószágai: Karancs-Ság, Pilény, Endrefalva, Felfalu és Poltár, stb. részben, vagy egészben a királyra szállt. Mivel a Záh nemzetség a megye legrégibb nemzetsége volt, a hajsza és rablás éveken át folyt ellenük. A nemzetség néhány tagja ugyanekkor kimaradt a bosszúból, így pl. a Verebi vagy Verebélyi család, a Marczali család.

1332.

Az elkobzott birtokokból legnagyobb részt az Ákos-nembeli cselenfi Sándor fia János mester, valamint testvérei: Miklós esperes és Jakab kapták. Az Ákos- nemzetség első nyoma 1136-ból való. E nemzetségből eredt a Bebek, illetve Csetneki család is. A nemzetség cselenfi ágából a Mehi család és a Sági család származott. A cselenfiak birokteste a XVI. Sz. első negyedéig megmaradt a XV. Sz. elejétől birokközpontjuk után (Karancs)Ságinak nevezett család kezén.

1368.

Pilin (Pelen) oklevélben Pelyn villa néven szerepelt.

1449.

Pilényi Péter (Petrus de Pelen) Nógrád megyei alispán birtoka volt a hasonnevű helység.

XVI. sz.

Nógrád megye legrégibb, jelenleg is használt harangjainak nógrádszakáli , becskei után a pilinyi tekinthető ( a minusculás felirata alapján az évszám nélküli pilinyi). A kutatók Mohács ideje körüli időpontra datálják. Ez azt is jelenti, hogy a falunak temploma volt.

Az Országos Levéltár Diplomatikai Osztályán a XIX. Sz. végén őriztek több olyan pecsétet, mely a Pilinyi családdal kapcsolatos: Pilinyi Pál Nógrád megyei alispán és társa 1493, Pilinyi László Gömör megyei alispán és társa 1498. a török hódoltság Buda 1541-es elfoglalása után Nógrádra is kiterjedt. Az Ipoly vonaláig kiszolgáltatott volt a terület, a szécsényi szandzsákhoz tartozott Piliny is.

1548.

Nógrád megye alispánja Pilényi Bálint ismeretes.

1549.

Piliny (Peelyn) birtokviszonyai egy összeírás alapján:

SZÉCSÉNYI SZANDZSÁK

1554. évi összeírása

NAGY PILIN falu

János pap legény, Demetri deák házas, Gergel deák házas, István fia legény, Katalina István házas, Ferencs fia legény, János szolgalegény, Pilini István házas müszellem*, Miklós szolga legény müszellem, Alberd szolga legény, Pilini Máté legény müszellem, Pilini János házas müszellem, Ambrus szolga legény, Pilini Tomás legény müszellem, Balázs szolga legény, Bertók Balázs házas, Petri fia házas, Tomás szolga legény, Mátyás szolga legény, Baglas Jakab házas, Pál testvére házas, Baglas Tomás házas, Imre testvére legény, Baglas János házas, Alberd fia legény, Bendő Ferencs házas, János testvére házas, János szolga legény, Borlobás szolga legény, Kék György Antal házas, Benedek fia legény, Egyöd Alberd házas, Bertalan testvére házas, Karancs András házas, Orbán testvére házas, Katalina Antal házas, Pásztor István házas, Ambrus fia legény, Élijás Balázs házas, Petri fia legény, Tomás fia legény, Palcsó Mátyás házas, Petri fia legény, Tomás fia legény, Palcsó Jakab házas, Kosud Mihal házas, Benedek fia legény, Nása Lőrincs házas, Ambrus fia legény, Kósa Mihal házas, Kósa Bálind házas, István fia legény, Bocsra Alberd házas, Kakuk Demetri házas, Pál testvére házas, Balázs szolga legény, Sipos Gergel házas, Petri fia legény, Miklós fia legény, Pásztor Antal házas, Petri fia legény, Bozsák Mihál házas, Máté fia legény,Benedek fia legény, Lukács szolga legény, Jász András házas, Pál fia legény, Gécsi Antal házas, Mihal testvére legény, Gécsi Pál házas, Balázs szolga legény, Sebestyén Balázs házas, Máté testvére legény, Radócs Lőrincs házas, Benedek fia legény, Miklós fia legény, János fia legény, Boros Gergel házas, Balázs testvére házas, Együd László házas, Tomás fia legény, Egyöd Márton házas, Nagy János házas, Antal fia legény, Paksi Miklós házas, Bujáki Benedek házas, Filep Ambrus házas, Antal testvére legény, János testvére legény, Kecskés Orbán házas, Madaras Ferenc házas, Tubák István házas, János fia legény, Tomás fia legény, Petri fia legény, Lukács Pál házas, István fia legény, Egyöd András házas, János fia legény, Benedek fia legény, Lukács fia legény, Ádám Filpe házas, Karancsi Pál házas, Mihal fia legény, István fia legény, Sebös István házas, György testvére házas, Sebös Benedek házas, Nagyberta János házas.

*müszellem: külön szolgáltatást vállaló adófizető, aki adókedvezmény élvez.

Az adófizető (hane): 20, minden hane 50 (akcse), 1000 (akcse) **

Az adóbevétel (haszil): 10600 (akcse)

A kapuadó, 20 után, minden kapu 50 (akcse) 1000 (akcse)

Búzatized 160 kile(?)

Kétszerestized 10 kile (?)

Musttized 3200 pint 6400 (akcse)

Méhkastized 10 (akcse)

Sertés adó 140 (akcse)

Szénatized 30 szekér 300 (akcse)

Külön rét 10 szekér 100 (akcse)

Kendertized 20 (akcse)

Menyasszonyi illeték 30 (akcse)

Lentai János szőlője 16 kapás 500 (akcse)

Lentai János másik szőlője 16 kapás, 500 (akcse)

Büntetéspénz 50 (akcse)

** akcse: két pénz

1558

Pilinyi Bálint és vele Zerdahelyi István, Berényi András és Muraközy Mátyás I. Ferdinándtól adományokat kaptak Karancskesziben, Mihálygergén és Tarnócon.

Az 1562- 1563

Évi török kincstári számadás szerint 43 adóköteles házzal rendelkezett Piliny.

1579

Pilinynek már csak 13 adóköteles háza volt, ami egy fél emberöltő alatt 30,2 %-os csökkenést jelentett.

1597

Pilinyben lakott még Pilinyi Benedek, akit már Nagynak is neveztek és táblabíró volt.

1601

Piliny Anna mint Kun Gáspár özvegye is Pilinyben élt.

1622

Pilinyi Benedek Pest megyében is birokosként szerepelt.

1629

Pilinyi Nagy Margit Táby Máté özvegye Szécsényben keltezett záloglevele szerint Pilinyben fekvő birtokrészét elzálogosította Szilassy Andrásnak. Pilinyi Demeter mint tanú szerepelt.

1644

Szécsényben gyalog katonaként szolgált egy Pelini György nevezetű személy.

XVII. sz.

Valószínűleg Piliny Demeterrel halt ki a Pilinyi család.

A Numizmatikai Közlöny 1939- 1940-es számában szerepelt egy érdekes éremlelet Pilinnyel kapcsolatban. Az összesen 1455 db dénár első előfordulási évszáma 1594, az utolsó 1636. Valószínűleg 1637 után rejthették a földbe menekülés során, számolva a visszatérés lehetőségével. Hogy a lelet ránk maradt, azt bizonyítja, hogy elrejtője apályoztatva volt a visszatérésben.

1661

Misley Pál török fogságból való kiváltásához neje Pilinyi Albert leánya Erzsébet pilinyi birtokát zálogba adta Wattay Pálnak. Ez időtől fogva volt birtokos Pilinyben a Wattay család.

1683

Ipoly völgye a török időszakban fő hadiút volt, majdnem teljesen elnéptelenedett. Alsópilinyben 1/16portát regisztráltak, szemben 1647-ben: ½, 1661-ben: ¼ portával.

Ehhez az időszakhoz köthető egy svéd kard lelet és egy díszkancsó, metélt felületén vegyes mázas ún. sárkány taréjos edény(magyar, XVI.sz. első fele), Nyáry Albert ásta ki Pilinyben.

1689

Gr. Eszterházy Pál porta kiigazítási összeírása az újratelepítési folyamat legkorábbi szakaszának eredményeit jelöli. 1686-ban a szécsényi járás „totaliter-deserta”- ként szerepelt, de az összeírás idejére már 24 faluba, közte Pilinybe is újra élet költözött. Összeírtak 1/16 portát.

1698

A falu fából épült templomát említik, ami azt jelenti, hogy a török időben elpusztult a régi templom és helyette ideiglenesen fából építettek újat.

1713

A község keleti részén, a dombon hajdani katolikus templom romjait említik, mely a török időkben pusztult el.

1715

Az összeírás során 8 magyar háztartást regisztráltak.

Jobbágyok: Márton György bíró, Márton István, Rab János, Csajka Balázs, Borzsák István, Kovács János, Luda Mátyás, Péter Mihály volt.

A szántóföld 29 köböl (Luda és Péter család kezén, a többi curiális, azaz nemesi földön élő volt). Rét 8 kaszás, szintén az előbbi családok kezén. A szántóföldi gazdálkodás három nyomásban történt, négyszeres termést adva a legtermékenyebb évben (búza, árpa, zab). Rétből egy kaszás terület egy szekér szénát adott. Erdő 100 sertés makkoltatását tette lehetővé, a legelő pedig elegendőnek mutatkozott az állatok számára.

1720

Az ekkor készült összeírás a 8 magyar háztartás mellett már 5 szlovák háztartást is jelelölt, mint a megindult újratelepítés eredményét.

1710-30

Radványi Ferenc a megye jegyzője és első monográfusa egy völgyben fekvő, közepes nagyságú falunak írja le Pilinyt, a néhai két Wattay fivér kettős háza tette ismerté. A települést földrajzi adottságai gazdálkodásra tették alkalmassá. Földműveléséről annyi ismeretes, hogy a nyomásos gazdálkodásnak megfelelően a földek „három dűlőre” (őszi, tavaszi, ugar) osztódnak, földje közepes minőségű, az elvetett 1 köböl gabona négyet termett. Az elegendő épület- és tűzifát szolgáltatott.

A családfők számának alakulása az összeírásokban:

1731

A kihalt Pilinyi Nagy család birtokrészébe beiktatták Jeszenszky Mihályt, ami ellen Géczy Anna Wattay Istvánné, utóbb Róth Ádám hitvese tiltakozott.

1745

Mária Terézia idején alapjaiból emelték újjá a templomot.

1767

Az úrbéri rendeletet követő felmérés során Possessio Pilinyben a község földesura és a hozzájuk tartozó jobbágy és zsellér családfők száma így alakult:

Kubinyi Gáspár 16

Wattay János 11

Fay Zsigmond 7

Ebben az összeírásban említették meg, hogy a pilinyi szőlők jó termést adnak. A falu jobbágyai a földesuraknak csak szükség szerint dolgoztak, lefektetett szabályrendelet nem volt. Készpénzszolgáltatás nem volt a faluban, a természetbeni ajándék a Wattayaknak házhelyenként 1 icce vaj, 2 fonal fonás, Fayaknak 1 icce vaj, a fonás zsákot adtak.

Terményszolgáltatás: kilenced természetben (búza, zab, árpa, tönköly és bárány).

1770

Piliny birokosai: Kubinyi, Wattay és Fay család.

1770-80

A földbirokosok lakóépületeire az első megbízható adatokat szolgáltatták. Kúriái közül az egyik a Kubinyi családé, a másik a Báthoryak által épített kúria a Wattay családé. Ez a kúria került később a Prónay, majd a gr. Majláth család tulajdonába. Ezt a kúriát 1945-ben lebontották. A Kubinyi kúria a Nyáry család birtokába került, majd kultúrház lett.

1782-85

Piliny (Pilin) az újabb összeírás szerint 663 lakossal és 77 házzal rendelkezett. Szilárd épület csak a templom és a három (sic!) urasági kastély volt. Legkiemelkedőbb pontja a Várhegy, mely szőlővel volt beültetve.

1713-89

A megyei harangokról szóló ismertetés faharanglábon álló két harangról szól (250 és 60 fontosak).

Itt érdemes tehát a harangokkal foglalkozni:

A jelenlegiek közül:

1. „OREX . GLORIE. VENI . CUM. PACE +”

Minusculás felirat háromszor ismétlődik a köpeny felső részén körbefutó abroncson, azzal a különbséggel, hogy a második és harmadik rész között nincs elválasztó kereszt, valamint a hogy a harmadik rész utolsó két szava helyett csak egy „C” betű és egy ék alakú vonás van kiöntve. A feliratok alatt medalionban Agnus Dei látható. Átmérője: 70,5 cm.

2. Szlezák L. 1926. Átmérője: 62 cm.

3. Szlezák L. 1926. Átmérője: 47 cm.

1826

Mocsáry Antal is megemlékezett a faluról monográfiájában. „Szántó- földje javítást kíván, rétje, erdeje hasznos, szőleje sok és jó borokat ad.” Természeti kincsei közül „A jó természetnek azon nagy ajándéka vagyon itt, hogy ennek határjában mész is van, melly ámbár nem annyira fejér, színre nézve, mint a Szőllősi mész, de olly haszon-vehető, hogy a falakat tsaknem örökösíti.”

Ugyancsak kiemelésre érdemesnek tartotta Kubinyi András természettudományos gyűjteményét megemlíteni.

A falu lakosainak száma 557 fő volt, melyből katolikus 508, evangélikus 42, zsidó 7 személy.

1828

Piliny az összeírásban 725 lakossal szerepelt, melyből 23 jobbágy és 44 zsellér családfő. Volt még egy-egy takács és csizmadia is a faluban.

A házak száma 74 volt, ebből bérelt 62. A falu földje csak negyed részben volt síkság, terményei: őszi búza, rozs, zab.

Szántóföld: 462 pozsonyi mérő

Rét: 126 kaszáló

Szőlő: 156 kapás (31,2 pm)

Terményeiből: zab 462 pozsonyi mérő, rozs 336, búza 126 pozsonyi mérő. Termésarány 1:2, összes mennyiség 924 pozsonyi mérő. A termés értéke pm-ként 54 krajcár. A termés arányáról azt kell tudni, hogy az 1:2 aránypár azt jelenti, hogy az elvetett mag nem két magot hoz, hanem a vetőmagon kívül kettőt, vagyis hármat, ezen kívül az össztermelés tizedét és kilencedét együttesen. Az azt jelenti, hogy az ötödét, azaz 0,6 magot. Az 1:2 arány ebben az esetben úgy értelmezhető, hogy az elvetett gabona 3,6 szoros termést adott.

Hozam a szántóföldből: 24 kr/pm

rétből: 1 ft 32,5 kr/pm

szőlő 8 kr/kapás

ráfizetés 40 kr/pm.

Az állatállomány nagysága: 36 ökör, 6 tehén, (egy tehén után a tiszta haszon 18 kr), 1 borjú, 61 ló, 98 juh és 33 sertés.

A község fekvéséből származó hátrány az volt, hogy az esők a földeket kimosták, több mint 50 mérő szántóföld használhatatlan volt. A települést a következő személyek írták össze: Varga József jegyző, Tőzsér Albert bíró, Tőzsér György esküdt, Csajka József, Kereszti Zsigmond, Simony György, Kotsis Ferenc, Borzák József, Kováts József, Valyó János, Tőzsér Imre, Borzák Szaniszló jobbágyok, Kővágó Ferenc, Benik Ferenc, Komlós Ferenc, Tőzsér Ágoston zsellérek.

1833

Pulszky Ferenc a következőket írta: „A (szliácsi) fürdőből Losoncra mentünk Kubinyi Ferenchez… a nógrádi ellenzék tüzes szónokához, aki egyébként szenvedélyesen gyűjtött régiségeket és ásványokat. Gyűjteménye legnagyobbrészt történelem előtti bronz és aranytárgyakat foglalt magában… A tárgyak főképp Terenye táján ásattak ki… odamentünk, s meglátogattuk Gyürkyt, ki szívesen megengedte az ásatásokat a Hársas hegyoldali legelőn, melyeket Fejérváry és Kubinyi közös tétetett. Pilinyben is voltunk, ahol azóta szintén sok bronzkori régiség találtatott. Akkor ezt Kubinyi atyja birta, ki szeretett régiségekkel foglalkozni, de sokkal jobban gyönyörködött teknősbékáiban, melyeket kertjében tenyésztett.”

1851

Az említett Kubinyi András (1766. dec.4. – 1851.márc. 22.) elhunyt. Sírköve a pilinyi evangélikus temetőben látható.

1851

Fényes Elek Pesten megjelent művében Pilinyben szőlőjét, jó borát és a mészégetést találta érdemesnek kiemelni. Lakosai 668 katolikusból, 41 evangélikusból és 3 reformátusból tevődtek össze.

1859

A losonci gyárigazgató Engelman János Baptist, Piliny kornyékére szénkutatási engedélyt kapott, hiszen már ismert volt a Kövecses- dűlőben a szénelőfordulás.

1894

Fleischer Kálmán üzletet és kocsmát nyitott a faluban.

1898

Nyáry Jenő megnyitotta a faluban az első szénbányát, mely a későbbiekben sok fejtörést okozott geológiai szempontból a bányavállalatok szakembereinek. A Cseres hegy (275 m) nyugati oldalán, vízmosta árokban 220 m.tfm-ban állítólag egy méter vastag széntelepet tártak fel, és a nyert szén 4398 kalóriás volt.

1902

Átépítették a katolikus templomot, ekkor pusztult el a 18. eleji festett famennyezete.

1906- 1908

A Cseres hegy déli részén a vízmosás fejénél kisebb szénlencsét „ teríték telepet” fejtettek. A kutatásokat Nagy Dezső budapesti lakos végezte. 1909-ben két munkást foglalkoztatott bányájában. A tárlónak 50 méteres siklója, 180 méteres keskenynyomtávú vasútja és 4 csilléje volt.

1908

Nagy Sándor geológus szénterületet ajánlott fel a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nek, tárója már 250 méter hosszú volt, és évek óta víz alatt állt. A bánya azonos a Nyáry féle bányával.

1909

Prónay Gábor br. És Guttentag Lipót számított a legnagyobb birtokosnak. Guttentag pilinyi birtoka azonos volt a Nyáry birtokkal. Sógora Neubauer a váci Kobrak cipőgyár tulajdonosa vette meg a Nyáry birtokot, tőle meg az 1600 kh. Nagyságú területet. A gazdálkodás terhét azonban nem tudta elviselni, ezért árverésen adta el Guttentag Lipótnak.

1920

Noszky Jenő a neves geológus december 5-én bejárta Piliny határát szénkutatás céljából. A Cseres hegyen megtalálta a hajdani bányászat nyomait.

1919- 1920

Klein Elemér egy lejtősakna kihajtásával próbálkozott a Cseres nyugati oldalában. A kitermelt szén palás volt, ezért a bányászattal felhagyott. Klein is a korábban megismert területen próbálkozott újranyitni a bányát.

1922

A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Megbízásából Eisele Ottó bányamérnök járta be a területet és megtekintette a kutatóaknát és ereszkét.

1924

Lőwy Károly és örököseinek 800 holdas birtoka ismeretes Pilinyből, ahol gazdálkodtak.

1930

Perl Károly 650 holdas birtokán exportra állatokat tenyésztett.

„Hangya” szövetkezeti fiók működött a faluban.

Piliny lakossága földművesekből, törpebirtokosokból, bányászokból, gyári munkásokból és napszámosokból tevődött össze.

1931

Vitális István december 31-én a templomtól Keletre mintegy 200 méterre az akácos vízmosta árkában lemélyített ereszkét tekintette meg. A szenet nem találta fejtésre érdemesnek.

1937

Vitális István geológus május 12-én bejárta a Perl féle birokot. Mivel ez a hajdani Nyáry birtok volt, emlékezve a hajdani bányászatra, javasolta a kutatások megindítását.

1937

Vitális Sándor geológus az SKB Rt. Megbízásából augusztus 24-én a volt Nyáry akna területén 6 fúrást mélyített, egy volt közülük eredményes, de az is csak 5 cm vastag fekete, leveles agyagpalát harántolt szénnyomokkal. A kutatást 11-12 méterben abbahagyták. Ezek a kutatások is azt mutatják, hogy a hajdani Nyáry féle akna 1 m vastag szene egy szénfelboltozódás lehetett,a mit szerencsésen megütöttek, de erre komolyabb szénbányászatot nem lehetett alapítani.

1944

december 31-én Piliny számára véget ért a második világháború.

1949

Bartkó Lajos geológus megtekintette ismét a hajdani pilinyi szénkutatások nyomait, s ennek eredményeként a volt lejtősakna újbóli megkutatását javasolta.

MŰEMLÉKEK

Kubinyi- Nyáry kastély, XVIII sz.

Földszintes, L-alakú kúria.

Wattay- Prónay kúria, 1770- 1780

1945-ben lebontották.

Keresztényi József közlése szerint:

Téglalap alaprajzú volt, a kert felé a hatszög három oldalával záródó középrizalittal. Ablakok között lizénák, az ablakok felett egyenes szemöldök párkánnyal. Az út felől nyíló, az épület tömbjébe mélyedő nyitott előtérből egy nagy tölgyfaajtón lehetett bejutni az épületet kettéosztó belső folyosóra.

A bejárati ajtóval szemben nyílt az ebédlő, három ablakkal. Az ebédlőből balra nyílt egy hálószoba, két ablakkal, ebből egy újabb szoba egy ablakkal. Ebből a kis szobából is nyílt egy ajtó a folyosóra. Az ebédlőből jobbra ugyanilyen sorrendben két vendégszoba nyílt. Az első vendégszobából a folyosóra közvetlenül ki lehetett menni, a második szobának az északi oldalra is nyílt egy ablaka. A folyosó két végén egy-egy mellékhelyiség volt. A baloldali helyiség mellett nyílt a konyha, menynek az út felőli oldalán két, a déli oldalán egy ablaka volt. A jobboldali helyiség mellett egy nagyméretű raktárhelyiség volt az út felé néző két ablakkal.

Az épülettől délre gazdasági udvar volt, az út a mai Iskola és Lenin út elágazásából vezetett a gazdasági udvarba. A kúriához nyugatról egy kert csatlakozott a patakig lenyúlva.

A kúria 1770- 1780 között épülhetett,a Wattayak után 1931-ig Prónay Gábor és György tulajdona volt. Az uradalmat és a kastélyt 1910-1931. között Keresztényi József bérelte. 1945-ben lebontották. Jelenleg több telekre parcellázott terület ma Keresztényi kertként ismert.

A község nevezetes családjai, akiknek nevét az emlékezet számára meg kellene örökíteni:

Kubinyi András

Nagy- Olaszi 1776. december 4. – Piliny 1851 március 22.

Videfalván, majd pilinyi birtokán élt, az egyház és iskola volt az a terület, ahol érdemeket szerzett. Mint protestáns, a nógrádi egyházmegyének volt 16 évig felügyelője. Könyvtára, pénz- és egyéb gyűjteménye ismert volt. Prónay Etelkától származott fiai voltak Fernec író és Ágoston a Nemzeti Múzeum igazgatója.

Nyáry Jenő

Bagonya 1836. február 29. – Piliny 1914. június 29.

Bölcsészetet és jogot tanult, majd nagybátyja Kubinyi Ferenc vezetése mellett érdeklődött a régészeti kutatások iránt. Az ő révén vált lehetővé, hogy Nógrád még az 1870-es években is élenjárt e tekintetben. Politikai állásfoglalása nem egyezett Kubinyi Ferencével, de a régészet művelését szellemi örökségként továbbvitte. Hosszú éveken át a Régészeti Társulat elnöke volt. Pilinyi birtokának Borsós nevű részén több ezer sírra tehető urnatemetőt, a Leshegyen pedig 5 sírból álló kis honfoglalás kori temetőt tárt fel. Ásatásaiban a kor legjobb régészei: Érdy János, Rómer Flóris és Csetneki Jelenik Elek közreműködött. Fia, Albert szintén Pilinyben dolgozott, az ő nevéhez fűződik a Várhegyen fekvő későrézkori és korabronzkori telep első kutatása, a község Sirmánynak nevezett helyén, valamint Egyházasgergén két XI. századi temető feltárása.

Nyáry Albert

Fülek 1871. június 2. – Budapest 1933. szeptember 6.

A századforduló táján Nógrádban a régészeti kutatásoknak Nyáry Jenő fia Albert adott újabb lendületet. Egyetemi tanulmányai folytán kutatásai korának színvonalán álltak. Munkásságának központjában a pilinyi Bárhegy őskori telep és a piliny- sirmányi X-XI. századi temető állt. Több cikket írt a palócokról.

Az Ákos nemzetség címere:

Pajzsban hal, mint nemzetségszimbólum. (a nemzetség sisakdíszén koronás női törzs két oldalt nyakhoz illesztett két hal, törzsük kétoldalt félkörben kanyarodik a női törzs fölé).

A Pilinyi család címere:

(mint évszázadokig birtokos család figyelembe vehető). Egy szív, annak átellenében egy nyíllal kifeszített ív, a szív felett csillag.

A Wattay család címere:

Pajzs kék udvarában hármas zöld halmon könyöklő kar nyílvesszőt tart.

A községi zászlóra javaslat:

Nyáry Albert ásatása során „sárkánytarajos” edényt ásott ki. Színei zöld-fehér- sárga. Ezeket a színeket lehetne felhasználni a zászló készítésekor.

PILINY KÖZSÉG CÍMERE

1. Az eredeti községi pecsét lenyomata 1850-ből ismert. (NmL. IV-186/1.)

Leírása: ovális alapon baloldalt egy csoroszlya, jobboldalt egy ekevas. A két mezőgazdasági eszköz között három szál összefogott búzakalász. A pecsét alsó részén PILIN felirat látható.

1. Új címer megalkotására a következő javaslatot tesszük:

a./ a régi motívumok újrarajzolása (stilizálása) és ezzel megerősítése, tárcsapajzson elhelyezve.

b./ tárcsapajzson, osztott mezőben a múltra utaló Ákos nemzetség címermotívumát, vagy a későbbiekben a Pilinyi család, esetleg a Wattay család címerábrázolását is feltüntetve a régi községi jelképpel új címert tervezni.

MAGYARÁZAT

Ajándék:

a jobbágyok által nyújtott teherként állandósult természetbeni szolgáltatás.

Curialista:

olyan jobbágy, aki nem jobbágytelken, hanem nemesi földön élt. Nem fizettek egyházi tizedet, a földesúri kilenced helyett hetedet fizettek.

Dézsma:

tized. Eredetileg az egyháznak járó természetbeni szolgáltatás. Később így nevezték a földesúrnak járó kilencedet is. A jobbágyok legsúlyosabb természetbeni terhe.

Heted:

a termés hetedik tizede. Ezt a szolgáltatást az irtványfölddel rendelkező zsellérek, illetve a curialista jobbágyok teljesítették.

Icce:

0,85 liter

Kapás:

a szőlőterület mértékegysége, 60- 250 négyszögöl terület.

Kaszás:

a rét területmértéke, 800-1000 négyszögöl. Általában akkora területű rét, amelyen egy szekér szénát kaszáltak.

Kila:

46,8 liter

Köböl:

egy magyar hold = 2 pozsonyi mérő = 1200 négyszögöl. Űrmértékben: 84,8 liter

Krajcár:

1²/3 dénár: 1 forint = 100 krajcár

Magyar hold:

1200 négyszögöl

Media:

űrmérték, azonos az iccével. Mint gabonamérték a pozsonyi mérő váltóegysége. Egy pozsonyi mérő= 72 média

Nyomás:

vető, calcatura. A szántóföld két- három, vagy nyomásra osztása, amelyik közül az egyik mindig ugar maradt.

Örökös jobbágy:

egyazon földesúr joghatósága alatt lévő, költözködési joggal nem bíró, röghöz kötött személy.

Porta:

4 jobbágytelek, ha legalább 480 pozsonyi mérő vetésterülettel rendelkezett. Nógrádban közepes termelékenység esetén 720 pozsonyi mérő tett ki egy portát.

Az 1647. 36. tc. alapján 4 saját ekével és 6 igás állattal gazdálkodó jobbágy , vagy 16 zsellér háztartás.

Possessio:

falu

Pozsonyi mérő:

mint űrmérték 54,2 liter gabonából, mint területmérték kb. fél magyar holdnak felelt meg.

Tönköly:

takarmánygabona, a XVIII. Században gyakran termesztették baromfiak etetésére, de emberi táplálkozásra is felhasználták.