György király bútorok

Anglia történelmi bútorai, barokk, rokokó és klasszicista bútorok

Britannia bútorai I., II., III., IV. György király uralkodása idejéből. Az időszak bútorai időrend szerint barokk, rokokó, copf, klasszicista stílusban készültek.

Az angol antik bútorok történetében a György-kor (Georgian period, 1714–1830) a bútorkészítés aranykorának számít, amely az egymást követő négy György király uralkodása alatt több stílusirányzatot foglalt magában.

Főbb jellemzők

Alapanyagok: A korszak elején a diófa volt az uralkodó, de az 1730-as évektől a mahagóni vált a legnépszerűbbé tartóssága és faraghatósága miatt. Később egzotikus fák, mint a szaténfa és a rózsafa is megjelentek.

Formavilág: Kezdetben a barokk súlyosabb formái domináltak, majd a rokokó játékossága után a neoklasszicizmus hozott letisztultabb, szimmetrikus és építészeti arányokon alapuló terveket.

Gyakori motívumok: Karomszerű lábak golyóval (claw-and-ball), akantuszlevelek, kagylómotívumok és görög minták (Greek key).

A korszak meghatározó mesterei és stílusai

Thomas Chippendale (1718–1779): A leghíresebb angol bútortervező, aki ötvözte a rokokó, a gótika és a kínai (chinoiserie) stílusjegyeket.

George Hepplewhite: Elegáns, kecses vonalvezetésű bútorairól és pajzs alakú széktámláiról ismert.

Thomas Sheraton: A kései György-kor mestere, akinek bútorait az egyenes vonalak, a finom intarzia és a klasszicista szigor jellemzi.

Robert Adam: Építész-tervező, aki a belső tereket és a bútorokat egységes neoklasszicista stílusban, ókori római minták alapján alkotta meg.

Kedvelt bútortípusok

Secretary Desk: Írószekrények üvegezett felső résszel és praktikus fiókokkal.

Étkezőszékek: Különösen a Chippendale-féle áttört támlájú székek.

Tálalók és kártyaasztalok: A társasági élet fellendülésével terjedtek el a különféle speciális asztaltípusok.

A György-kori bútorok értékét ma is a kiváló kézműves munka, a kézzel készített fecskefarkú illesztések és a nemes faanyagok adják.

képre kattint, nagyobb, hd felbontású kép