Késő barokk- copf stílus, eredeti antik copf bútorok
*A barokk kor végén a klasszicizmus hatására egyre több ókori római- görög stíluselem jelent meg a korabeli bútorok egy részén, a bútortestek alapformái egyszerűsödnek, a rokokóval időrend szerint kicsit később indulva, de vele párhuzamosan új stílus bontakozik ki a barokkból, a copf.
A copf stílus megközelítése alapvetően magyar szemléletű, hazai copf bútoraink bizonyosan német nyelvterületekről indultak, azok motívumait vettük át, létezik német nyelven is fogalom copf névvel, mégis a német copf stílusú bútorokat a francia eredetű XVI. Louis Stil (16. Lajos stílus) jelölik többségükben. A polgári értékrend szerinti Monarchiából származó bútorok többsége II. József császársága idejéből származik, a stílus császárról történő elnevezése is elterjedt.
II. József 1790- ig uralkodott, a Habsburg birodalom császáraként, a felvilágosodás polgári értékrendjének terjedése korában. A feudális rendszer átformálása érdekében tett intézkedései a magyar nemesség érdekeit sértette, ezért is kapta a kalapos király gúnynevet. Ahogy maga az uralkodó, úgy Bécs is elindult a polgárosodás útján, ami a kor bútorformáira is hatott, ezért jelenhetett meg a puritánabb copf. Ahogy korábban, ez esetben is mintákat angol, francia stílusok adták, amiket Bécs asztalosai a helyi ízlés szerint olvasztottak össze. Hazánk bútorasztalosaira is a korban a bécsi mesterek munkái hatottak, magyar, osztrák copf bútorok jelentős különbséget nem mutatnak.
Jellemző díszítések az egyszerű geometriai mintasorok, amelyek sokszor egymásba fonódnak, eltűntek a barokkból származó íves bútortestek, egyszerű vonalú, szögletes alapformák váltották. Nemesebb darabok sokszor intarziákkal díszítettek, az egyszerűbb kivitelűek festettek. A korai barokk feltűnő, nagy ívekkel teli faragásai visszaszorultak, legfeljebb csak jelzés értékűek, a bútorok síkjából alig emelkednek ki. Domború díszítő faragások helyett az egyszerűbben készíthető, vésett faragások díszítik a bútorokat. Az intarziák, a bútorveretek, kulcscímkék is a klasszicista vonalak szerint egyszerű, mértani vonalakat, mintákat követnek.
Több copf bútoron a klasszicista bútorveretek, fogantyúk mellett díszes, rokokó stílusú is akad, ezek ritkán hibás restaurálás eredményei, inkább az eredeti bútorok kis eklektikus vonásai.
Alapanyaguk legtöbbször nemes kerti dió, cseresznye, tölgy a puritánabbaké fenyőfa.
Az eredeti antik copf bútorok különleges báját gyakran az adja, hogy a letisztult, klasszicista vonalak mellett néha még felbukkannak rajta díszesebb, rokokó stílusú veretek vagy fogantyúk – ezek nem feltétlenül hibás restaurálás jelei, hanem a korabeli mesterek egyedi, eklektikus kézjegyei.
A gyűjtemény megtekinthető az alábbi linken:Copf stílusú bútor (www.ildare.unas.hu) - Antik bútorok késő barokk (copf) stílusban
Stílbútor, XVI. Lajos bútor az XIX. század végéről
* Barokk, értelmezése átfogóbb jelentése szerint stílustörténeti korszak, ezen megközelítés szerint a copf a barokk részeként értelmezhető stílus, annak kései ága, szűkebb értelmezése szerint stílus, ebben az esetben a copf a barokkot időrendben követő stílus.
Copf stílusú antik bútorok
Biedermeier stílusú antik bútorok