A neoklasszikus bútorokat a szimmetria, az egyenes vonalak és a klasszikus motívumok, mint az oszlopok és az akanthuszlevelek jellemzik, amelyek az ókori Görögországból és Rómából merítenek ihletet. Kiváló minőségű anyagokat, például nemes fát és szöveteket használnak, a hangsúlyt az egyensúlyra és a kifinomult, nem pedig a túlzott díszítésre helyezve.
Főbb jellemzők
Szimmetria és egyensúly:
A minták gondosan kiegyensúlyozottak és gyakran tükörképiek, egyensúlyérzetet teremtve.
Tiszta vonalak:
Az egyenes vonalak és a geometriai formák hangsúlyosak, áramvonalasabb megjelenést kölcsönözve az előző rokokó stílushoz képest.
Klasszikus motívumok:
A dekoráció az ókor ihlette elemeket tartalmazza, beleértve a bordázott oszlopokat, babérkoszorúkat, tekercseket, lírákat és görög kulcsmintákat.
Takarék díszítés:
Bár elegáns, a stílus kerüli a túlzott, díszes díszítést, a visszafogottabb és kifinomultabb esztétikára összpontosít.
Minőségi anyagok:
A kiváló minőségű anyagok elengedhetetlenek, mint például a mahagóni, a szaténfa és a diófa a szerkezethez, valamint a luxus szövetek, mint a selyem, a bársony és a len a kárpitozáshoz.
Finomított színpaletta:
A gyakori színek gyakran lágyak és visszafogottak, mint például a krémszínűek, fehérek és szürkék, míg a hangsúlyokként merészebb színeket, mint például a fekete, a piros és az ezüst használnak.
Díszítőelemek példái
Oromfalak:
Háromszög vagy szegmens alakú formák, amelyek gyakran megtalálhatók az elemek tetején.