Angol barokk bútorok, antik bútorstílus, rokokó

Angol barokk és Chippendale bútorok

Anglia korai barokk bútorformáit még francia, holland hatás alakította, elsősorban Anglia gazdasági fejlődéséhez köthetően Chippendale idejére olyan önálló stíluselemekkel, jellegzetességgel gazdagodtak, hogy az angol klasszikus formák szinte az egész világon ismertté váltak.

Az angol bútorművészet történetében a barokk és a Chippendale-stílus közötti átmenet az európai iparművészet egyik legizgalmasabb fejezete. Míg a barokk a királyi udvar abszolút hatalmát és pompáját hirdette, addig a Chippendale már a polgárosodó Anglia kényelmét és kifinomult eklektikáját tükrözte.

1. Az angol barokk bútorművészet (kb. 1660–1715)

Az angol barokk stílus kiteljesedése a Stuart-ház restaurációjával kezdődött (II. Károly trónra lépése, 1660). Ebben az időszakban az angol bútorok elszakadtak a korábbi puritán formáktól, és átvették a kontinentális, főként francia és holland hatásokat.

Főbb jellemzői:

Dinamizmus és pompa: A bútorok robusztusak, de gazdagon díszítettek. Jellemzőek a csavart oszlopok, a mély faragások és a dús aranyozás.

Anyaghasználat: Ez a „diófa korszaka”. A tölgyet felváltotta a könnyebben megmunkálható, sötét tónusú dió. Gyakori volt a furnérozás és a marketéria (különböző színű fákból kirakott mintázat).

Kárpitozás: Megjelentek a magas háttámlájú, gazdagon kárpitozott székek. A textil (bársony, selyem, brokát) már nemcsak kényelmi funkciót szolgált, hanem a reprezentáció eszköze is volt.

Lábformák: Jellemző az úgynevezett „S-ívű” láb, amely később a rokokó kabriol lábának előfutára lett.

Az angol barokk legérettebb formája az Anna királynő stílus (Queen Anne style), amely már letisztultabb, kecsesebb, és bevezette a görbe vonalakat, valamint a kagylómotívumot.

2. Thomas Chippendale és a „Golden Age” (kb. 1750–1780)

Thomas Chippendale (1718–1779) volt az első olyan asztalosmester Angliában, akiről stílust neveztek el, anélkül, hogy uralkodó lett volna. Hírnevét az 1754-ben kiadott mintakönyvének, a The Gentleman and Cabinet-Maker's Director-nak köszönheti, amely az első átfogó katalógus volt a bútortervezés történetében.

A Chippendale-stílus pillérei:

Chippendale zsenialitása abban rejlett, hogy három különböző irányzatot ötvözött az angol ízléssel:

Angol rokokó: A francia rokokó túlzásait megszelídítve alkalmazta a kagylómintákat, a „C” és „S” alakú görbéket és a kecses lábakat.

Gótikus (Gothic Revival): Visszanyúlt a középkori angol katedrálisok formáihoz. A székek háttámláján gyakran láthatunk csúcsíves ablakokra emlékeztető áttört faragásokat.

Kínai (Chinoiserie): A távol-keleti egzotikum iránti rajongás jegyében megjelentek a lakkfestések, a pagoda-szerű tetők a szekrényeken és a rácsos (fretwork) díszítések.

Technikai jellemzők:

Mahagóni: Chippendale szinte kizárólag mahagónival dolgozott. Ez a kemény, sűrű rostú fa tette lehetővé a rendkívül finom, áttört faragásokat, amelyek a stílus védjegyévé váltak.

A "Ball and Claw" láb: Az egyik legismertebb elem a sárkánykarmot utánzó láb, amely egy golyót markol. Ez kínai mitológiai eredetű motívum.

Áttört háttámlák: A székek háttámlája (splat) már nem tömör, hanem művészien áttört, gyakran szalagfonatos (ribbon-back) díszítéssel.

3. Összegzés és különbségek

A barokk és a Chippendale közötti különbség a funkció és a forma viszonyában érhető tetten.

Tömeg vs. Könnyedség: A barokk bútor nehézkes, statikus és tekintélyt parancsoló. A Chippendale bútor ezzel szemben mobilis, kecses és a használhatóságot helyezi előtérbe.

Díszítés: A barokkban a díszítés rárakódik a szerkezetre (gyakran elfedve azt), míg Chippendale-nél a díszítés maga a szerkezet (például az áttört háttámla nemcsak szép, hanem a szék szerkezeti eleme is).

Társadalmi kontextus: A barokk a paloták stílusa volt. A Chippendale-stílus az első igazi „polgári” luxus, amely már a feltörekvő középosztály kényelmét, olvasási és teázási szokásait szolgálta ki.

Thomas Chippendale munkássága zárta le az angol asztalosművészet nagy korszakát, utat nyitva a későbbi neoklasszicizmus (Hepplewhite és Sheraton) felé. Hatása a mai napig érezhető; a "Chippendale" név világszerte a minőségi kézművesség és az időtlen elegancia szinonimája.

képre kattint, nagyobb, hd felbontású kép