Szeptember az Önzetlen szolgálat hónapja volt, és október a Rendé, most ehhez hozzátesszük a Hitelességet. Ez a három együtt lesz a 3 legfontosabb belső értékünk. Szolgálni bárhol, bármikor lehet. Kis apró szolgálataink (családban segíteni a házimunkával, nagyszülőknek, barátoknak, rokonoknak, iskolában) mellett fontosak a kitartó, hosszabb szolgálatok is, ahol akár évekig is elfogadunk egy felkérést, szolgálatra való meghívást. Ilyen például a cserkész ŐV, ST és CST szolgálata is.
Akiben belsőleg rend van, az összhangban cselekszik azzal, amit gondol és jónak tart. Rendet tart maga körül is, így átlátja, jobban szervezi napjait. Végső soron megbízhatóbb, önmagának is kiszámíthatóbb lesz az élete. Így mások is jobban tudnak támaszkodni rá. Ha szavai és tettei mindíg egybecsengenek, elhisszük amit mond, hiteles. Ez a hitel azt jelenti, legközelebb is segítünk neki.
Amikor erősen hiszünk abban, hogy amit teszünk az jó, és nem engedjük magunkat befolyásolni. Ilyenkor hitelesek vagyunk, mert szavaink és tetteink egységben vannak egymással. Tudjuk, hogy mi a dolgunk, és azt meg is tesszük, mert életünkben, kapcsolatainkban és munkánkban rend van és igyekszünk megtartani. Életünk értékeit meg tudjuk fogalmazni, azokban mélyen hiszünk, s azok mellett akkor is kiállunk, ha nem népszerűek, mert lélekben is bátor és egyenes lelkűek vagyunk. Ezért megbíznak bennünk: hitelünk van.
Aki hiteles, annak megbízunk a szavában. Akkor is vásárolhat hitelben egy boltban, ha nincs nála pénz, mert megbíznak benne. Innen származik a hitelkártya ötlete is.
Aki hiteles, az, amit mond, meg is teszi. Nem is egyszer, hanem sokszor, Kiszámíthatóan. Ezért megbízható és becsületes (azaz becsülete van mások előtt). Ez a hónap egy kicsit komorabb része az évnek, őszül, sok helyen lehullanak a lombok s talán (az északi féltekén) a tél is lassan megérkezik. Rövidülnek a nappalok és korábban sötétedik. Ahogy a Jeles napok részből látjátok a Naptár is teli fontos, komoly emberekkel, eseményekkel: szentjeinkre és halottainkra is gondolunk ebben a hónapban. Jó hát, felnőni a nagyokhoz, elgondolkodni arról, mitől leszünk mi is megbízható, őszinte, megbecsült emberek - egy szóban: hogyan leszünk hitelesek?
Aki becsületes, az mindig igazat mond, őszinte és megbízható. Vállalja a felelősséget a tetteiért, és akkor is helyesen cselekszik, amikor senki sem látja. Megbíznak benne, mert segíti jobbá tenni a világot.
Hitelesek vagyunk, ha szavaink és tetteink egységben vannak egymással. Tudjuk, hogy mi a dolgunk, és azt meg is tesszük, mert életünkben, kapcsolatainkban és munkánkban rend van és igyekszünk megtartani. Életünk értékeit meg tudjuk fogalmazni, azokban mélyen hiszünk, s azok mellett akkor is kiállunk, ha nem népszerűek, mert lélekben is bátor és egyeneslelkűek vagyunk. Ezért megbíznak bennünk: hitelünk van. Ha hűségesen és becsülettel kitartunk a jó jellem mellett, akkor mások is megbíznak bennünk.
1. cserkésztörvény: A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.
5. cserkésztörvény: A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.
8. cserkésztörvény: A cserkész vidám és meggondolt.
„Nehéz ma igaz úton járni, de lehet” (gr. Teleki Pál)
„Becsületünk előbbrevaló a jólétünknél.” (gr. Teleki Pál)
„Hatalmas erő az önakaratból való engedelmesség.” (gr. Teleki Pál)
„A cserkész nem úgy tesz, mintha jó volna, hanem teszi magát a jót." (Baden-Powell)
„Annyit érsz, amennyi akaratod van.” (Báthory István)
„Nem leszek áruló.” (N.L.Á.) - az ŐV jelszó, Ádám János SJ, a Pál utcai fiúk története alapján)
„Az ember csak az, amilyennek Isten ismeri. Nem több és nem kevesebb.” (Vianney Szt János)
„Az erőszak és a zsarnokság annál nagyobb lesz, minél kevesebb ellenállásra talál.” (Mindszenty József, bíboros)
„A magyar nép feladata, hogy minden rágalommal, feladással és elszűrkűléssel szemben
tisztán őrizze meg a maga forradalmának zászlaját, amely az emberiség szabadabb jövőjének a zászlaja is.” (Bibó István)
„A hitetlenség nem más, mint menekülés a felelőtlenségbe.” (Mindszenty József bíboros)
„Légy mindig bátor ahhoz, hogy őszinte lehess, és annyira jó, hogy őszinteségedért szeressenek!” (Móricz Zsigmond)
Hitelesek vagyunk, ha nem feledkezünk meg róluk, és meglátogatjuk elhunyt családtagjainkat ilyenkor a temetőben vagy legalább gondolunk rájuk és gyertyát gyújtunk nekik. Halottaink a családban és a csatákban is hitelesek voltak. A november 4.-evel levert 56-os forradalom hősei is a legtöbbet adták, amit lehet: az életük. Mi is éljünk hitelesen, emlékezzünk meg róluk, ne engedjük emlékük elfakulni.
Az elhunyt szeretetteink tiszteletére kimegyünk a temetőbe, rendezzük a sirokat, este gyertyát gyújtunk és emlékezünk szeretteinkre. Ilyenkor nem fogtak vendégeket és a család magaban emlékezett.
Ide kapcsolódik a nov 1. Mindenszentek ünnepe. A katolikusoknál a mennyországba jutott szentek ünnepnapja. A szentek olyan hitelesen éltek, hogy a hívők elé példaként állítják őket.
Szent Márton 316-317-ben Pannóniában született, a mai Szombathely területén egy római katonatiszt fiaként. maga is katona lett. Nevéhez rengeteg népi hagyomány kapcsolódik... Egy napon – a legenda szerint - kettévágta a köpenyét, hogy felét egy fázó koldusnak adhassa. A következő éjszaka megjelent előtte Krisztus, a fél köpenyben ő mutatkozott meg koldusként. Márton erre kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett és téríteni kezdett. 371-372-ben Tours polgárai püspökké választották. Egyik vidéki egyházkerületében, Candes-ben a 397-es évben megbetegedett és ott halt meg. Halálának napját a hagyomány november 8-ára, a temetését november 11-re teszi. Tours-i sírja híres zarándokhely lett.
II. András király lánya, a későbbi IV. Béla király húga. Gazdag családból származott, de mindig a szegényeket és betegeket gondozta, kitartó szolgálata volt a hitelessége. Sajnos már 24 évesen meghalt, addigra harom gyermeke volt. Szeretett férje német herceg volt, aki keresztes katonaként pestisben meghalt. Erzsébet egyszer kenyeret vitt a kötényében a szegényeknek, de amikor megkérdezték, hogy mit visz, akkor azt mondta: rózsákat (pedig tél volt), mert nem akarta, hogy kiderüljön az alamizsna osztása és a szegényeket ne segíthesse tovább. Csoda történt és amikor megnézték, tényleg rózsák voltak a kötényében, igy nem hazudott, hiteles maradt.
Szent András a 12 apostol egyike volt, Péternek a testvére, a kitartásáról volt híres. Először Keresztelő Szent Jánost követteként volt számontartva, majd Jézus megjelenése után hozzá szegődött három éven át. Így közelről látta Jézus egész munkásságát, majd élete végéig egy szemtanú hitelességével hirdette azt. Tudjuk róla, hogy nehézségek ellenére sem adta fel a meggyőződését, pusztákon, szakadékos hegyeken, tengereken átkelve is vitte a jó hirt a nomád népeknek. Hitéért keresztre feszítették,emlékét a ma is ismert a két, X-alakban egymásra tett fából készült forma, az András-kereszt őrzi.
Milyen cserkész vagy te?
Ki a példaképed?
Mindig azt teszed, amit jónak gondolsz?
Volt már olyan, hogy nem mondtál el valamit, mert nem lettél volna miatta népszerű?
A hónap során válassz magadnak egy titkos barátot, és legyél kedves hozzá. Találj alkalmakat, amikor segítheted – cserkésztudását növeld, álld mellé egy nehéz helyzetben, tanulásban, sportban legyél megbízható, jó társa. Választhatsz valakit az iskoládból is, vedd észre, hogy kinek van szüksége egy jó szóra, meghallgatásra, esetleg tanulasi segítségre.
Rendet az tud tartani, aki ismeri és elvégzi feladatát, a mások munkáját pedig megbecsüli.
Kérdések beszélgetéshez: Miért volt baj, hogy a gyerekek nem a királytól kapott magokat ültették el? Miért nem tette ezt István?
Jézus (negyven napig) nem evett semmit sem, de végül is megéhezett. Ekkor így szólt hozzá az ördög: „Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljék kenyérré!” De Jézus ezt felelte: „Írva van, nemcsak kenyérrel él az ember.” Erre az ördög fölvezette egy magas hegyre, és egy szempillantás alatt megmutatta neki a földkerekség minden országát. „Mindezt a hatalmat és dicsőséget neked adom – mondta –, mert hisz én kaptam meg, és annak adom, akinek akarom. Ha leborulva hódolsz előttem, az mind a tied lesz.” Jézus elutasította: „Írva van: Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!” Ekkor Jeruzsálembe vitte, a templom párkányára állította és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innét! Hisz írva van: Angyalainak parancsolta felőled, hogy oltalmazzanak; és: Kezükön hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad.” 12De Jézus ezt válaszolta: „Az is írva van: Ne kísértsd Uradat, Istenedet!” Miután az ördög minden kísértést végbevitt, egy időre elhagyta Jézust. Jézus most a Lélek erejével visszatért Galileába.
Kérdések beszélgetéshez: Miért látjuk Jézust hitelesnek e történetben? Neki mi segített abban, hogy ellene mondjon a kísértésnek? Neked mi segít?
6Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle. 7Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefaleveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak. 8Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellőben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elől a kert fái között. 9De az Úristen hívta az embert és így szólt hozzá: „Hol vagy?” 10Ő így válaszolt: „Hallottam lépteidet a kertben, s féltem, mert meztelen vagyok, tehát elrejtőztem.” 11De ő így szólt: „Ki adta tudtodra, hogy meztelen vagy? Ettél a fáról, amelyről megtiltottam, hogy egyél?” 12Az ember így válaszolt: „Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem.” 13Az Úristen megkérdezte az asszonyt: „Mit tettél?” Az asszony így felelt: „A kígyó vezetett félre, azért ettem.”
Ádám János atya: A Teremtés könyvében olvassuk, hogy miután Isten megteremtette az embert elhelyezte az Éden kertjébe, adott neki bizonyos „házi szabályokat”, hogy boldogan éljen a földön. (Ter2. 10.) Isten ellenlábasa, a Sátán, kígyó képében megkísértette az embert, s arra csábította, hogy szegje meg Isten parancsát, s akkor olyan lesz, mint az istenek. Úgy látszik ez az ember állandó vágya, hogy neki ne parancsoljon senki, öntörvényű akar lenni. Mikor engedett a kísértésnek, Isten felelősségre vonta, de ő mindjárt másra hárította a felelősséget: „Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem.” Az pedig a kígyót okolta a történtekért. (Ter, 3. 12-13.) Egyik sem vállalja fel tettét és a felelősséget másra akarja hárítani. Gyakran történnek hasonló dolgok hétköznapjainkban; dulakodás közben betörnek egy ajtót, eltörnek egy ágyat, betörnek egy ablakot, kárt tesznek más tulajdonában, eltűnik valakinek hazulról hozott kajája, és a közösségben senki nem vállalja fel a károkozást vagy a lopást, senki sem hajlandó a kártérítésre. A tettes gyáva, inkább eltűri, hogy mást büntessenek meg, mással térítessék meg a kárt, mintsem hogy bátran felvállalná cselekedetét, és viselné a következményeit. Ez becstelen, nem pisztránghoz illő magatartás. Hogy állsz te ehhez? Van hely a javulásra? Rajta! (Pisztránglevél, 2o1o március)
Szent Márton személyét már a korai középkorban is a jószágok patrónusaként tisztelték.
Márton napkor tömött libát vágtak, mondván: „Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik.” A liba csontjából az időjárásra következtettek. Ha fehér és hosszú volt a mellcsontja, akkor havas telet vártak, ha rövid és barna, akkor sárost. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz, ha barnán kemény tél várható.” Márton napja a gazdasági év zárása, az elszámolás időpontja. Ekkor jártak le a munka szerződések is. Ilyenkor kaptak a pásztorok, kanászok, kondások éves járandóságot, ünnepélyesen bírót választottak maguk közül az új évre. Megkapták a járandóságukat is,a „Mártongarast”, a bocskorpénzt, meg a természetbeni juttatásokat, hogy megteljen télre a kamrájuk. A mesterek vacsorát adtak a legényeiknek, a fő fogás a „likprádlinak” nevezett libapecsenye volt. Mivel a boltokban ezen a napon gyújtottak először gyertyát, az ínycsiklandozó sültet „gyertyapecsenyének” is mondták. A szőlősgazdák ekkor kóstoltatták meg egymással a kiforrt termést, és az új bornak, miként emlegették: Márton volt a bírálója. Régen, ha az asszony csalta a férjét úgy mondták, hogy: „Lúdnyom nem láccik meg a jégen...”
Szent András apostol napja is fontos a népi ünnepkörben.
András napkor vannak a Férjjóslás szokásai:
Ólomöntés: Az ólomöntés az egyik legelterjedtebb férjjósló szokás volt. Az ólmot megolvasztották, majd hideg vízbe öntötték, és a keletkezett forma alakjából próbálták megjósolni a leendő férj foglalkozását, jellemét.
Gombócfőzés: A lányok gombócot vagy derelyét főztek, és minden gombócba egy férfinevet írtak egy papírfecnire. A kifőtt gombócok közül az elsőt kivéve megtudták, ki lesz a férjük.
Szemétdombra állás: Egyes helyeken a lányok a szemétdombra állva hallgatták, hogy honnan hallatszik kutyaugatás, azt a helyet jelölve, ahonnan a jövendőbeli férj érkezik.