Március
(még nincsen készen)
Március
(még nincsen készen)
Miért fontos egyáltalán az igazság keresése? Mert egy olyan világban élünk, ahol sokak számára nem is létezik közös, egyetemes igazság, csak az övék. Amit éppen most gondolnak és amit holnap már meg is változtathatnak. Azonban, ha így teszünk, akkor csak sodródunk az árral. Így nem lehet boldog az ember, de főleg nem az emberek közössége!
Az igazságkereső ember a teljes, a valódi igazságot keresi, mert ezáltal tud egy boldog és hiteles életet élni, másokkal közösségben. Mi kell ehhez? Első törvényünk, hogy a cserkész “egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.” (1.cst.) Tesszük ezt még akkor is, ha emiatt néha egyedül maradunk, mert kellemetlen lehet az igazság kimondása. Ahogy haladunk életünk útján (magunkkal szemben keményen, másokkal szemben gyengéden) megvan a bátorságunk szembenézni az igazsággal és nyitottak vagyunk az őszinte önvizsgálatra.
Ehhez azonban el kell fogadni, hogy áldozatot is kell hoznunk ezen az úton. Bátorságra is szükség van, hiszen néha egyedül maradunk az úton. E bátorság azonban nem erőszakosság vagy kivagyiság, hanem egy békés, szelíd erő.
Ez az igazságkeresés különösen nehéz a mai világban és emiatt sokszor sodródunk az árral. De, mint igazságkereső emberek, nem elégszünk meg a fél igazságokkal, hanem vágyunk a teljes igazságra és a hiteles életre.
Aki igazságszerető, az bátor és mindig kiáll az igazság mellett. A kiscserkésznek nagy az igazságérzete. Azt sem akarja, hogy más rosszul járjon, de azt sem tűri, hogy az ő érdeke sérüljön. Közben megtanulja, hogy egyszerre többen is jól járhatnak. A legszebb nyeremény az, amikor van kivel megosztani a sikereinket vagy a szeretetünket.
Feltétlenül igazat mondunk. Tesszük ezt akkor is, ha néha egyedül maradunk mert kellemetlen az igazság kimondása. Ahogy haladunk életünk útján (magunkkal szemben keményen, másokkal szemben gyengéden) megvan a bátorságunk szembenézni az igazsággal és nyitottak vagyunk az őszinte önvizsgálatra. Ez az igazságkeresés különösen nehéz a mai világban és emiatt sokszor sodródunk az árral. Mint igazságkereső emberek, nem elégszünk meg a részigazságokkal, hanem vágyunk a teljes igazságra és a hiteles életre.
“Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért. … nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy…”
Kérdések beszélgetéshez: Ki az, aki rólad gondoskodik? Te kiről, miről gondoskodtál ma? Kiről szeretnék gondoskodni a jövőben?