Február
Február
A hónap értékei: Kiváncsi (kcs) és Alázatos (cs)
Gondoskodó, másokat Feltétel nélkül szerető emberré igyekeztünk alakítani magunk decemberben és januárban. Most továbblépünk a másokkal való kapcsolatban. Amikor önként, magunktól lépünk hátra, engedve másokat is érvényesülni vagy lépünk lejjebb egy magasabb, előnyösebb helyzetből egy alacsonyabba, pedig nem kellene... Ez az Alázat. Nem azonos ez az alázatoskodással, amikor valaki félelemből tesz meg valamit vagy csak azért segít, hogy magára tudja vonni a figyelmet, vagyis önző érdekből cselekszik. Az igazi alázat esetén inkább cserkészként segítjük egymást, önzetlenül, tisztelettel, testvéri szeretettel fordulunk mások felé. Tudjuk, hogy ez nem csak vezetőinknek tetszik, hanem a jó mindnekinek, Istennek is. Amikor elfogadjuk korlátjainkat, hisz nem mindíg mi vagyunk mindenben a legjobbak, akkor tanithatóak maradunk - ez a kulcsa annak, hogy fejlődjünk és így tudunk jókedvűen együttműködni másokkal.
Aki kíváncsi a világra, az szívesen tanul új dolgokat. A kiscserkész szeret felfedezni, megfigyelni, utánozni, gyakorolni és új dolgokat kipróbálni. Fontos, hogy közben figyel a biztonságra, és a vezetők utasításaira. Aki kalandot keres, az vidám és meggondolt.
Cserkészként nem csak vezetőinknek hanem minden embernek készségesen megadjuk a tiszteletet. Ha valaki nálunk jobban ért valamihez, alázatosan elfogadjuk azt, sértődés vagy irigység nélkül és támogatjuk őt. Sőt tanulunk tőle, még ha nálunk kisebb, fiatalabb is. Szolgálatunkat szerényen végezzük, nem hírnévért vagy jutalomért, hanem egyszerűen a jó cél érdekében. Tudatosan és felkészülten végezzük munkánkat, ezért egész életünk során folyamatosan fejlesztjük magunkat. Aki alázatos, az harmóniábn él a saját realitásával, önképe ne idealizált, nem dölyfös, hanem szerény és tanítható, így mindíg fejlődik.
4. cserkésztörvény: A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
5. cserkésztörvény: A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.
7. cserkésztörvény: A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.
„A vezetés elsősorban példa.” (Teleki Pál)
„Várak megvívójánál hősebb, aki önmagát legyőzi.”
„A világnak leginkább olyan emberek hiányoznak, akik mások hiányával törődnek.” (A. Schweitzer)
„Az embereket puszta eszközöknek soha ne tekintsd, bármennyire is alant járjanak, tiszteld mindenkiben az emberi méltóságot.” (Deák Ferenc)
„Nem akkor erős és bátor valaki, amikor hangos.” (Teleki Pál)
„Nem önmagadé vagy, hanem a közösségé.” (Kölcsey Ferenc)
„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.” (gróf Széchenyi István)
Némelykor nekünk is földre kell hajolnunk és megalázkodnunk, hogy utána bizalommal és
örömmel emelkedhessünk fel.” (Szt Erzsébet)
„Annak, ki nálunk igazán kíván használni, szünet nélküli önmegtagadás az élete munkája. S
minden várható jutalma az önbecs érzés és önismeret” (gróf. Széchenyi István)
„Legyetek elégedettek azzal amit kaptatok, és fogadjátok a legjobb igyekezettel. Az életnek a vidám oldalát nézzétek, ne az árnyékosat.” (Bi-Pi)
Az egyházi naptár szerint, Mária aki karácsonykor szülte fiát, most előszőr megy vele el a templomba. Az új asszony falun megszentelt gyertyával lépett ilyenkor be a templomba. Innen a név: gyertyaszentelő.
A népi hagyomány szerint pedig ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja az árnyékát (vagyis szép, napos idő van), akkor megijed tőle, és visszamegy aludni. Ebből arra következtettek, hogy újra hideg lesz. Ha viszont nincs árnyéka, akkor kint marad, mert tudja, hogy ez a tél utolsó próbálkozása és hamarosan enyhül az idő.
Orvos és püspök, vértanú. Szerény ember volt, a legenda szerint egyszer egy halszálkától fuldokló fiút úgy mentett meg, hogy két gyertyát tett a nyakához. A torokbetegségek védelmezőjének tartják, ezért végzik sok helyen ma is a balázsolást (balázsáldás). Mindenkitől, még az állatoktól is tudott tanulni, vagyis alázatos volt.
Magyarországon Bálint nap, míg a világ más országaiban Valentin nap február 14-e. Szent Bálint vértanú volt, aki Istentől gyógyító erőt kapott, majd évszázadokon keresztül a lelki betegek, az ájulástól és epilepsziától szenvedők védőszentje volt. Bálint már a középkorban is népszerű kereszt és családnév volt. A Valentin vagy Bálint napot azért tartják, hogy megünnepeljék a szent emlékét, aki tisztelte a szerelmet és a romantikát. Ilyenkor az emberek szerelmes üzeneteket cserélnek. A Bálint-napi népszokások nemcsak a szerelemhez, hanem a mezőgazdasághoz is kapcsolódnak.
A legtöbb Bálint Napi szokás a párválasztással kapcsolatos, ezek a szokások segítenek a fiatal lányoknak, hogy megtalálják, megtartsák szerelmüket.
Ez a nap a férjfogásról is szólt, így ehhez kapcsolódnak a szokások. Ilyen volt, hogy a lányoknak a férfi meghódításához meg kellett enni egy kilencmagú almát és a magokat a fiú zsebébe kellett csempészni, aki így bele fog szeretni a lányba. Ezen a napon a későbbi gyermekáldást is megjósolták: a félbevágott almának ahány magja volt, annyi gyermekre számíthatott a pár. Bálint napon az elsőként látott madárból is következtetést vontak le. Ha a hajadon lány elsőnek verebet lát, akkor szegény emberhez fog hozzámenni és nagyon boldog lesz, ha azonban tengelic repül át felette tehetős férfi felesége lesz, viszont kevésbé lesz boldog.
Ugyan BiPi és Olave alapították meg a fiú- és leánycserkészetet, soha nem szűntek meg kérdezni és tanulni másoktól. A világ több mint száz országában jártak, hogy meglátogassák és megismerjék a cserkészet minél több helyi formáját. Kiváncsiak voltak és alázatosságukkal nyitottak maradtak a folyamatos tanulásra. Vezetőként is a mások szolgálatát tartották fontosnak. Taníthatóak maradtak.
Hamvazószerda minden évben a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. Legkorábban február 4.-én, legkésőbb március 10.-én lehetséges tartani. 2026-ban ez február 18-ra esik.
A homlokunkra hamuval rajzolt kereszt arra emlékeztet, hogy semmi nem tart örökké, így mi sem. Ekkor mondja a pap: "Emlékezz ember, hogy por vagy és porrá leszel." Fontos a szerénység, a bűnbánat és a mulandóság elfogadása. A böjt maga is megtisztítja a vágyakat és erősíti az akaratot, hogy ne magunkat helyezzük mások elé, hanem fordítva.
Eredetileg a férfiak fejére hamut szórtak, a nők homlokára pedig hamuból rajzoltak keresztet. Később a kereszt hamuval rajzolása terjedt el. A hamu az elmúlás, a halál, a gyász és egyben a megtisztulás jelképe is. A templomban a pap a hívek homlokára az előző évi barka hamujával rajzol keresztet. Ez az elmúlást és a halált jelképezi, de a megtisztulásra is felhívja a figyelmet. Azt tartották, hogy aki ilyenkor hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.
A II. vatikáni zsinat óta szigorú böjti nap. Ilyenkor esküvőt nem tartottak. A bűnbánati idő alatt a lányok, menyecskék is sötétebb, egyszerűbb ruhába öltöztek. Fontos a tartózkodó magatartás, a bűnbánat.
1. Előfordult-e már veled, hogy úgy érezted, jobb vagy másnál? Hogyan tudod ilyenkor ezt a többletet megosztani másokkal?
2. Szoktál segíteni másokon önzetlenül, kérés nélkül is?
3. Miért fontos a 7. cserkésztörvény: A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.?
[link] feltöltés alatt
1. Ma légy türelmes azokkal, akiknek nem megy olyan jól a csomózás, rovásírás, esetleg a magyar beszéd.
2. Amikor már valami olyanról van szó, amit te már megtanultál, ne zavard a társaidat, figyelj a vezetődre és segítsd a többieket.
Egy este a nagyapa mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben zajlik.
Azt mondta:
–Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak. Egyikük a Rossz – a düh, irígység, féltékenység, sajnálat, szánalom, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kissebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego…
Másikuk a Jó – az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit.
Az unoka elkondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját:
–És melyik farkas győz?
Az öreg mosolyogva így válaszolt:
–Az, amelyiket eteted.
Kérdés beszélgetéshez: Mivel lehet táplálni a bennünk lévő jó és a rossz “farkast”?
Jézus és az alázatos százados (Lk 7,2-10)
"Ott betegen feküdt egy századosnak a szolgája, akit sokra tartott, s már-már a halálán volt.3A százados már hallott Jézusról, ezért elküldte hozzá a zsidók véneit azzal a kéréssel, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját.4Amikor ezek odaértek Jézushoz, nagyon kérték: „Megérdemli, hogy teljesítsd kérését.5Szereti nemzetünket, a zsinagógát is ő építette nekünk.”6Jézus tehát velük ment. Amikor már nem voltak messze a háztól, a százados elé küldte a barátait ezzel az üzenettel: „Uram, ne fáradj! Nem vagyok rá méltó, hogy betérj házamba.7Magamat sem tartottam elég érdemesnek, hogy elmenjek érted. Csak szólj egy szót, és meggyógyul a szolgám.8Bár magam is alárendelt ember vagyok, szolgálnak alattam katonák, s ha azt mondom az egyiknek: Indulj! – akkor elindul; ha a másiknak mondom: Gyere ide! – akkor odajön; vagy ha a szolgámnak: Tedd meg! – akkor megteszi.”9Ennek hallatán Jézus elcsodálkozott. Megfordult, s így szólt a nyomába szegődött tömegnek: „Mondom nektek, ekkora hittel még Izraelben sem találkoztam.”10Amikor a küldöttek hazaértek, a szolgát egészségesen találták."
Kérdések beszélgetéshez:
Miért mondja a nagyhatalmú katonatiszt, hogy ő “nem méltó” Jézus látogatására? Miért dicséri meg Jézus őt?
Te tudsz-e alázatosan kérni valamit nemcsak magadért, hanem egy másik emberért?
Te tudsz-e nagylelkűen tenni valamit nemcsak magadért, hanem egy másik emberért?