Hunyadi Mátyás

Mátyás belpolitikája

V. László halála után a Hunyadi-párt elérte, hogy a Rákos mezei országgyűlésen a Prágában raboskodó Hunyadi Mátyást (1458–1490) válasszák királynak, aki a szabadságáért cserébe elvette a cseh kormányzó (Podjebrád György) lányát, Katalint.
A tizenöt éves uralkodó keményen lépett fel a bárók ellen, akik ezért ezért fellázadtak és behívták az országba III. Frigyest, de végül Mátyás legyőzte a rebellis főurakat
1463-ban Mátyás megállapodott Habsburg Frigyessel, visszavásárolta a magyar koronát 80 000 aranyforintért*, de a Habsburgok trónigénye megmaradt.
Mátyás uralmát az erős központosítás, egy tőle függő hivatalnokszervezet kialakítása határozta meg.
A határozott uralkodó ellen 1471-ben újabb összesküvést szőttek az elégedetlen főurak az esztergomi érsekké kinevezett Vitéz János vezetésével, de a király a mozgalmat gyorsan felszámolta.
A Vitéz-féle összeesküvés után a király még kevésbé tűrt beleszólást a politikájába, egyre ritkábban hívott össze rendi országgyűlést.

*Mátyás uralkodása elején 200 000 aranyforint bevétellel rendelkezett, tehát egy évi jövedelmének 40 százalékát fizette ki a koronáért. 2018-ban a magyar állam bevétele 14 000 milliárd forint volt. Ennek a 40 százaléka 5200 milliárd forint ... >

"Sok okát beszélik, miért kezdtek összeesküvésbe a király legrégibb atyai barátai. Hiszen olyan tekintélyben és hivatalokban volt részük, hogy igazán nem lehetett tőlük ingadozást, árulást várni. Az érsek [Vitéz János, esztergomi érsek] állítólag számos sérelme miatt lett összeesküvő. A király ugyanis már a maga lábán állt; azelőtt ki volt szolgáltatva a főemberek tanácsának; most lerázta ezt, nem mások után, hanem saját esze és akarata szerint járt, s ha szólni mertek, lehurrogta őket. […] Ezek tekintélyük alapos csorbulását látták ebben. Ehhez járult a szokatlanul kivetett rendkívüli adó, az úgynevezett dika, amelyet többnyire nem portánként, hanem fejenként róttak ki. És ámbár az igen nagy szolgáltatásokat a folytonos háború tette szükségessé, a szokatlan adót mindenki nehezményezte. Sőt, Mátyás még a püspöki jövedelmeket is bitorolni kezdte."(Bonfini nyomán. Antonio Bonfini [1434–1503] Mátyás megbízásából írta meg a magyarság történelmét. Műve a humanista udvari történetírás jellegzetes alkotása, és értékes forrásként szolgál Mátyás uralkodásának értékelésében.)

Mátyás gazdaságpolitikája

Mátyás bevételeinek jelentős növelésére törekedett.
A pénzügyek kezelésére létrehozta a kincstartóságot, élére egy polgári származású szakember (Ernuszt János) került.
A bevételek növelésének érdekében egy új adórendszert vezetett be:
- a füstpénz a kapuadó megváltoztatását jelentette: nem a jobbágytelek nagysága alapján, hanem házanként adóztattak (évi egy aranyforint).
- a harmincadvám helyett bevezették a koronavámot, így a korábbi mentességek érvénytelenek lettek.
- rendkívüli hadiadó (évi egy aranyforint), néha évente kétszer is behajtották.
Mátyás éves jövedelme meghaladta az 500 ezer aranyforintot, kétszeri adókivetés esetén akár a 750 ezer aranyforintot is elérte. Ugyanakkor a nagy ellenfél, az Oszmán Birodalom éves bevételéhez (1 millió 800 ezer aranyforint) képest Mátyás jövedelme jócskán elmaradt.
A királyi bevételek nagy részét felemésztették a hadikiadások;
- a végvárrendszer fenntartása évente 200 ezer aranyforintba került,
- a híres fekete sereg zsoldosaira is minimum 250 ezer aranyforintot kellett évente költeni.

Mátyás külpolitikája

Az állandó zsoldossereg szervezése az 1460-as évek elején kezdődött. Kezdetben főleg külföldi (cseh, lengyel, német) katonákból álltak, de egy idő után már magyarok is jelentkeztek a szolgálatra. A fekete sereg a kor egyik legütőképesebb haderejének számított (különböző fegyvernemek, korszerű felszerelés, tűzfegyverek), és hamarosan a királyi külpolitika legfőbb támasza lett.
Az uralkodó hódító jellegű külpolitikájának a célja egy erős dunai birodalom kialakítása volt.
- Mátyás először a cseh korona megszerzéséért indított hadjáratokat egykori apósa ellen fordult (1468–1479) során a magyar seregek sikereket értek el (Szilézia, Morvaország elfoglalása), ám a prágai országgyűlés a lengyel Jagelló Ulászlót választotta királlyá.
- Ezt követően a lengyeleket támogató Habsburg III. Frigyes ellen fordult az osztrák háborúban (1477–1487) és elfoglalta Alsó-Ausztriát, Stájerországot és Bécset (1485). A német-római császári korona megszerzése azonban sikertelen maradt.
- Az Oszmán Birodalommal szemben inkább a védekezésre szorítkozott. A két fél megelégedett az 1456 utáni status quo fenntartásával. A határ Bosznia és Szerbia területén húzódott és Mátyás a kettős végvárrendszer kiépítésével biztosította a területét a nagyobb török támadások ellen. A török betörések száma csökkent (sőt a déli vármegyék néhányszor átengedték Ausztria felé a portyázó török hadakat), de néha sor került jelentősebb csatákra, mint 1479-ben Kenyérmezőnél, ahol a betörő török csapatokat Kinizsi Pál állította meg.
- Mátyás legfőbb gondja a trónutódlás bizonytalansága volt. Első feleségétől, a cseh Podjebrád Katalintól nem született gyermeke, és a nápolyi Aragóniai-dinasztiából származó Beatrix sem ajándékozta meg utóddal. Mátyásnak házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost a közvélemény nem fogadta el.
- Mátyás uralkodása utolsó évtizedében Corvin Jánost a Hunyadi-birtokok és egyéb javadalmak átadásával az ország legnagyobb birtokosává tette, ám halála után fiának nem sikerült támogatást szereznie a trónigénye érvényesítéséhez.

Kultúra

A középkori magyar kultúra fénykora Mátyás időszakára esett.
Először az Itáliában tanult egyházi értelmiség ismerkedett meg a reneszánsz kultúrával és vált a humanista gondolkodásmód hazai terjesztőjévé (Vitéz János környezete, és unokaöccse, Janus Pannonius)
Aragóniai Beatrix hazánkba érkezésével (1476) a királyi udvarban is gyorsan elterjedt a reneszánsz, amelynek meghonosítása a tudatos királyi politika része lett.
Mátyás volt a legjelentősebb hazai mecénás (művészek támogatója), jelentős összegeket költött művészetpártolásra, így számos humanista tudósember és mester megfordult Budán.
Nagy jelentőséggel bírt a korban a király mintegy 2000-2500 corvinát rejtő híres könyvtára (Bibliotheca Corviniana). A corvinák a bőrkötéseken feltüntetett hollós címer (corvinus: ’hollós’) után kapták a nevüket – a holló Mátyás címerállata volt.
Bár a könyvnyomtatás is megjelent Budán (Hess András), a 15. században még nagyon kevés nyomtatott könyv került kiadásra. Sajnos a Mátyás-időszak reneszánsz építkezései (illetve a korábbiak is) a török kor időszakában megsemmisültek, így azokat csak az írásos források és régészeti feltárások alapján lehet rekonstruálni.

Egy corvina lapja

a 15. század végi Buda

a visegrádi reneszánsz Herkules kút

Beatrix és Mátyás

47-48. Nyomtatott verzió

Quizizz

Google Sites

Report abuse