A 19. században vált meghatározóvá a pozitivista gondolkodás, azaz a hit abban, hogy a tudomány minden problémára megtalálja majd a választ. Szintén ekkortól alakul ki a várakozás, hogy a gépek megkönnyítik az életünket. A Jövőkép a 19. században c. prezentáció olyan képeket mutat be csoportosítva, amelyek tükrözik a század embereinek az elképzelését arról, hogy milyen lesz az a korszak, amelyben mi élünk.
H. G. Wells - Az időgép (1960) -A viktoriánus korszak embere mindent számszerűsíteni, mérni akart, hiszen ami mérhető, az uralható is egyben. A történet főhőse George professzor, aki megunja a három dimenzióban való céltalan ténfergést, és a negyedik dimenzió, vagyis az idő meghódítására indul. A tudós egy ideig megelégszik néhány éves, évtizedes időugrásokkal, de végül merész döntésre szánja el magát: sok tízezer évet száguld előre az időben.
Szempontok:
milyen várakozás élt a jövővel szemben?
milyennek találta a jövőt?
Jules Verne - 80 nap alatt a Föld körül (1956) - A főhős Mr. Phileas Fogg hamisítatlan angol úriember, aki még arra is kínosan ügyel, hogy reggeli pirítósának hőmérséklete épp 28,33 C legyen. Klubtársaival fogad, hogy nyolcvan nap alatt körbeutazza a Földet. A térbeli versenyfutás során tehát az időt kell legyőznie, mégpedig a technika modern vívmányai segítségével.
Szempontok:
milyen modern közlekedési eszközök segítségével utazott?
milyen módon játszott szerepet az idő pontos mérése a történetben?
Charles Dickens - Twist Olivér (1982) - A viktoriánus kori (19. század második fele) árvaházi gyerekeket és életüket, illetve a korabeli London igazán durva oldalát bemutató mű feldolgozása.
Szempontok:
milyen volt egy árva élete a korszakban?
milyen modern jelenségek figyelhetőek meg a történetben?