A francia abszolutizmus

A Bourbon dinasztia színre lépése

A 16. század folyamán a spanyol és osztrák Habsburgok által harapófogóba szorított Franciaországban meggyengült a királyi hatalom és véres vallásháború dúlta az országot a katolikusok és a reformátusok (hugenották) között. A Valois királyi család kihalása után a hugenotta Bourbon Henrik örökölte a trónt, aki a többséget alkotó katolikusok kedvéért áttért a katolikus vallásra, de a reformátusok számára garantálta a vallásszabadságot az 1598. évi nantes-i ediktumban (rendelet).

Az abszolutizmus

Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia egy koraújkori (16–18. század) uralkodási forma, ahol az uralkodó állandó hadseregére és hivatalnokaira támaszkodva függetlenítette magát a rendi országgyűléstől és korlátlan hatalommal rendelkezett. Az uralkodó törvények helyett (amelyeket csak az országgyűlés hozhat) rendeletekkel kormányzott és egyre magas adókkal biztosította a fedezetet az állandó hadsereg és hivatalnokok fizetésére.

XIV. Lajos (1643-1715)

A napkirálynak is nevezett XIV. Lajos célja a korlátlan királyi hatalom és a francia hegemónia (egyeduralom) megteremtése volt Európában. Céljai elérésének érdekében:

• az addig jelentős hatalommal rendelkező francia arisztokráciát kegydíjakkal tette hűségessé

• a tartományok irányítására általa kiválasztott és fizetett hivatalnokokat (intendáns) nevezett ki

• rendeletekkel kormányozta az országot a rendi gyűlés összehívása nélkül

• szakértőkből álló kormány hajtotta végre a király akaratát

• óriási összegekből felépítette a Versailles-t, amely a fényűző uralkodó székhelye lett

• hosszú uralma alatt szinte folyamatosan háborúzott, hogy megnövelje birodalma területét

• hatalmas állandó hadsereget szervezett, amelyet egységes uniformist és alapos kiképzést kapott, kaszárnyákat és modern erődítményeket építtetett a határok mentén.

Merkantilizmus

XIV. Lajos ambiciózus céljainak megvalósítását Jean Baptiste Colbert nevű pénzügyminisztere tette lehetővé, aki megreformálta a francia gazdaságot. Tevékenysége nyomán több mint kétszeresére nőttek az uralkodó bevételei.

• Colbert célja a kereskedelmi többlet elérése volt, tehát a francia export bevétele haladja meg az import miatti kiadásokat (merkantilista gazdaságpolitika)

• Manufaktúrákat alapított az országban, hogy ne kelljen külföldről megvásárolni a termékeket.

• Állami támogatást, kölcsönöket adott vállalkozóknak, hogy növelje a termelést és az adóbevételt.

• Fejlesztette a hadi és kereskedelmi flottát.

• Lendületet kapott a francia gyarmatosítás Amerikában (lásd a térképet a lap alján).

• Fejlesztette a szárazföldi és vízi közlekedést.

• Magas vámokat vetett ki a külföldi árucikkekre (védővámok).

A napkirály kudarca

Az abszolút kormányzás hátránya, hogy ha az uralkodó rossz döntést hoz, nincs olyan személy vagy intézmény, amely ezt képes lenne korrigálni. Lajos uralkodása alatt számos alkalommal követett el olyan hibákat, amelyek miatt uralkodása végére Franciaország kétségbeejtő helyzetbe került.

• Colbert tanácsa ellenére 1685-ben eltörölte a francia reformátusok vallásszabadságát, így több százezer szorgalmas és adófizető iparos és kereskedő kényszerült arra, hogy elhagyja az országot.

• Versailles építése és a fényűző királyi udvar költségei jelentős terhet jelentettek.

• Az állandó háborúk felemésztették a bevételeket és súlyos adósságba taszították a francia államot.

• Az 1701-1713 között vívott spanyol örökösödési háborúban Lajos megpróbálta egyesíteni Spanyol- és Franciaországot, de szinte egész Európával szembe kerülve vereséget szenvedett.