FURCSA PÁROK
Az égősor szerelmeslevele a műfenyőhöz
Minden évben sóvárogva gondolok arra a napra,
Mikor az emberek végre hozzád közel vannak.
Szívem mindig boldogság tölti el,
Mikor végre rajtad ragyogok fel.
Egész évben csak a dobozban fekszem,
Miközben csak rólad ábrándozik lelkem.
Ó, drága műfenyő, úgy hiányzol nekem –
Epekedve várom, hogy végre tél legyen.
Papp Luca 9.A
Egy repülőgép szerelmi vallomása
Kedves Kerozin!
Olyan vagy nekem, mint a heroin.
Nem tudok nélküled élni,
Ha velem vagy, nincs mitől félni.
Úgy vonzol, mint kation az aniont,
Miattad a fémes testem hajtógázt ont.
Veled a fellegekben járhatok,
Ha nem vagy itt, én lezuhanok.
A pilótáim is szeretnek téged,
Nem csak én szárnyalok érted.
Én vagyok a Te Repülőgéped,
Szeretettel puszilom a képed.
Lindenmayer Lili 9.A
Egy telefon verse a konnektorhoz
Amikor megláttalak a szikra gyenge volt,
Észre sem vettelek, míg belém nem hatolt.
Az aksim 1%-on volt, a szívem az utolsót verte,
De még 1-t dobbant, és a biztosítékom kiverte.
Hamar vége lett volna gazdám örömének,
De összekapcsoltak veled egy zsinórral végleg.
Szívemben lángolni kezdett a tűz, olyan erős volt,
Két poroltó kellett, hogy tüzemet eloltsd.
Egyre nagyobb lett köztünk a feszültség
És te éltetsz árammal még.
Az aksim már 100-ra töltődött, de te
Töltöttél tovább 230V-tal seperve,
Ám kapcsolatunk sajnos csak addig tartott,
Míg a kíméletlen gazdánk ki nem húzott.
Én, esküszöm, soha nem felejtelek kedvesem.
És a szerelmem örökké tart hevesen.
Merza Roland 9.A
Virágcserép a fűtőtesthez
Oly szépek, ahogy bordáid kiállnak.
Csak úgy árasztják magukból a meleg vágyat.
Virágaim tőled nyílnak akkor is,
Mikor kint hideg tél van, még fagy is.
Hevességed elérte szívemet.
Az a kérdés: érdekellek-e tégedet?
Tóth Botond 9.A
Az iratkapocs és a ceruza szerelme
Bár én minden lapon
Egyhelyben fekszem
Azon az asztalon,
Amelyikről te folyton
Lelépsz a munkába, hogy
Majd ott kerülj a kés alá,
Mert mint minden jó dolog,
Te is elhagysz egy napon.
Mezei Anna 9.A
A hűtőszekrény a termoszhoz
Egész nap a konyhaszekrény
felső polcát nézem,
És arra várok, mikor lesz a
Tea végre készen.
Felforralja hideg szívem
Puszta jelenléted,
S lelkem is felolvad, ahogy
beleszáll az élet.
Úgy gondolom, érzéseid
hasonlók irántam...
Bár zord belsőm tán megijeszt –
Mindig terád vágytam.
Tagadd meg hát feladatod,
S némán reménykedj,
Hogy gazdánk gyermekei
Jegesteát kérnek.
Bonhardt Liliána 9.A
A cipő és a cipőfűző
Itt száradok tisztán,
A kanapé kárpitján,
Epekedve várom ismét,
Hogy rajtad lógjak díszként,
Remélem hamarosan látlak,
Hogy neked újból imponáljak.
Budai Zsófia 9.A
A cipő levele az ablakhoz
Ott fenn a magasban, drágám,
Itt hagytál engemet árván.
Egész évben esz a magány,
Tán sosem láthatlak már.
De mindjárt eljön a napja,
Mikor újra melléd raknak
Tiszta leszek és csillogó,
S telipakol a Télapó.
Kiss Anna 9.A
Toll és papír
Egyszer, egy tolltartóban
Egy toll mesélt a nagy nyomorban.
Hogy milyen volt a napja,
Azt egy ceruza hallgatta.
„Az irodalom füzet lapja
a szerelmem már régóta.
Mikor találkoztam vele,
elment már az óra fele.
Fenyő illat lengte körbe,
Könnyű volt, akár a pille.
Csodás szívet rárajzoltam,
ezzel szerelmet vallottam.”
Jónás Károly 9.A