FURCSA PÁROK

Az égősor szerelmeslevele a műfenyőhöz

 

Minden évben sóvárogva gondolok arra a napra,

Mikor az emberek végre hozzád közel vannak.

Szívem mindig boldogság tölti el,

Mikor végre rajtad ragyogok fel.

Egész évben csak a dobozban fekszem,

Miközben csak rólad ábrándozik lelkem.

Ó, drága műfenyő, úgy hiányzol nekem –

Epekedve várom, hogy végre tél legyen.

 

Papp Luca 9.A

 

Egy repülőgép szerelmi vallomása

 

Kedves Kerozin!

Olyan vagy nekem, mint a heroin.

Nem tudok nélküled élni,

Ha velem vagy, nincs mitől félni.

Úgy vonzol, mint kation az aniont,

Miattad a fémes testem hajtógázt ont.

Veled a fellegekben járhatok,
Ha nem vagy itt, én lezuhanok.

A pilótáim is szeretnek téged,

Nem csak én szárnyalok érted.

Én vagyok a Te Repülőgéped,

Szeretettel puszilom a képed.

 

Lindenmayer Lili 9.A

 

Egy telefon verse a konnektorhoz

 

Amikor megláttalak a szikra gyenge volt,

Észre sem vettelek, míg belém nem hatolt.

Az aksim 1%-on volt, a szívem az utolsót verte,

De még 1-t dobbant, és a biztosítékom kiverte.

Hamar vége lett volna gazdám örömének,

De összekapcsoltak veled egy zsinórral végleg.

Szívemben lángolni kezdett a tűz, olyan erős volt,

Két poroltó kellett, hogy tüzemet eloltsd.

Egyre nagyobb lett köztünk a feszültség

És te éltetsz árammal még.

Az aksim már 100-ra töltődött, de te

Töltöttél tovább 230V-tal seperve,

Ám kapcsolatunk sajnos csak addig tartott,

Míg a kíméletlen gazdánk ki nem húzott.

Én, esküszöm, soha nem felejtelek kedvesem.

És a szerelmem örökké tart hevesen.

 

Merza Roland 9.A

 

 

Virágcserép a fűtőtesthez

 

Oly szépek, ahogy bordáid kiállnak.

Csak úgy árasztják magukból a meleg vágyat.

Virágaim tőled nyílnak akkor is,

Mikor kint hideg tél van, még fagy is.

Hevességed elérte szívemet.

Az a kérdés: érdekellek-e tégedet?

 

Tóth Botond 9.A

 

Az iratkapocs és a ceruza szerelme

 

Bár én minden lapon

Egyhelyben fekszem

Azon az asztalon,

Amelyikről te folyton

Lelépsz a munkába, hogy

Majd ott kerülj a kés alá,

Mert mint minden jó dolog,

Te is elhagysz egy napon.

 

Mezei Anna 9.A

 

A hűtőszekrény a termoszhoz

 

Egész nap a konyhaszekrény

felső polcát nézem,

És arra várok, mikor lesz a

Tea végre készen.

Felforralja hideg szívem

Puszta jelenléted,

S lelkem is felolvad, ahogy

beleszáll az élet.

Úgy gondolom, érzéseid

hasonlók irántam...

Bár zord belsőm tán megijeszt –

Mindig terád vágytam.

Tagadd meg hát feladatod,

S némán reménykedj,

Hogy gazdánk gyermekei

Jegesteát kérnek.

 

Bonhardt Liliána 9.A

 

A cipő és a cipőfűző

 

Itt száradok tisztán,

A kanapé kárpitján,

Epekedve várom ismét,

Hogy rajtad lógjak díszként,

Remélem hamarosan látlak,

Hogy neked újból imponáljak.

 

Budai Zsófia 9.A

 

A cipő levele az ablakhoz

 

Ott fenn a magasban, drágám,
Itt hagytál engemet árván.
Egész évben esz a magány,
Tán sosem láthatlak már.
De mindjárt eljön a napja,
Mikor újra melléd raknak
Tiszta leszek és csillogó,
S telipakol a Télapó.

Kiss Anna 9.A

 

Toll és papír

 

Egyszer, egy tolltartóban

Egy toll mesélt a nagy nyomorban.

Hogy milyen volt a napja,

Azt egy ceruza hallgatta.

„Az irodalom füzet lapja

a szerelmem már régóta.

Mikor találkoztam vele,

elment már az óra fele.

Fenyő illat lengte körbe,

Könnyű volt, akár a pille.

Csodás szívet rárajzoltam,

ezzel szerelmet vallottam.”

 

Jónás Károly 9.A