AZ AVANTGÁRD NYOMÁBAN – ÚJ IZMUSOK

 

MAJMIZMUS

 

ipod, ipad, iphone,

megjelent az új, vedd meg!

különbség egy centi,

plusz egy sor a menüben

kell, kell, kell, kell, kell!

 

Airmax tuc, tuc

Berschka, Zara, yeah, yeah

Gyenge a wifi, nincsen face-em,

Fogytán az erőm, mindjárt végem,

Swag tuc, tuc

Yolo, yeah, yeah

 

Egy – egy IPHONE

Kettő – két NIKE cipő

Három – három GAS farmer

Négy – négy STARBUCKS kávé

Öt – öt BIGMAC

Hat – hatástalan vagy!

 

Jaj, de jó ez a Pull & Bear pulcsi,

Pont olyan egyedi,  mint a Gucci,

Bár a Gucci legalább drága,

Éljen a sok mainstream márka!

      Életed kukába vetheted, ha ezt

      Te egyéniségnek nevezed.



SZIMPLIZMUS

 

Hé, mi kéne, muter...a számítógép előtt vagyok benn, 

jó meleg a puha ágy (bár hiányzik néhány barát).

 

Hajnal öt, a parancsnok betoppan,

A közlegények álomittasan felöltöznek,

Vigyázzban állva,

Tettre készen néznek egy új nap elé.

A gyakorlat – mint mindig – most is pokoli.

Már nincs erő a kételkedésre.

 

Ó, fenséges tanárok!

Tőlünk ugyan mit vártok?

Az egyetem minek kell?

Diplomával is

a mekiig jutunk el.

 

Ne teperj! – kiáltott K. Lajos. – Úgyis elenyészel.

Gürizni évtizedeket? Az idő úgyis, úgyis....

Fölösleges volna nyújtózkodni felé. 

Húzd vissza kezed, és tedd két szemed elé.

 

11.B


A DADAIZMUS NYOMÁBAN


ŰRFÜL

 

Zoknit húzott a Hold – kérlelve –

Hidegen fújt a napszél,

Nevettek a csillagok,

s egy medve a Földből

nagyot harapott.

Zúgás.

 

Kulcsár Kata 11.B


ALKONYATCSIKK

 

Dallamos hullámok szenvedtek,

Szétestem.

Testem minden este

kalapált.

Maratont futó egerek kenyeret

kenve repdestek.

HELLOKITTY

Mérgező estközép

(cigarettafüst)

még mindig mar

             űr

   s elszállás

   ILLUMINÁTI

 

Antal Kamilla 11.D

 

 

                                       TINTAHULLÁM

 

                            Folyik a tinta, mint a dallam,

                            Mely egy fuvolából jön ki halkan.

                            A hangod hullámként cseng bennem

                            A szívemmel egyező ütemben.

 

                           Fülem bezár, szemem kinyit,

                           Látom a napot, mely elvakít,

                           Szerelmünk kitölti az űrt,

                           Elsimítja végre a félelmetes zűrt.

 

                                                 Paulus Adrienn, Erdei Dávid 11.D