A francia Enciklopédia

A 18. század egyik legjelentősebb tudományos és kulturális vállalkozása a híres Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers (Enciklopédia, vagy a tudományok, művészetek és mesterségek rendszeres szótára). A francia felvilágosodás leglátványosabb eredménye, amelyben a szerzők megpróbálták összegyűjteni a 18. század legmodernebb ismereteit.

Az első 28 kötet Diderot szerkesztésében 1751 és 1772 között jelent meg, további öt kötetet más szerkesztők állítottak össze 1777-ben, végül két kötetnyi névmutatóval egészült ki a sorozat.

A teljes mű összesen 71 818 cikket és 3 129 illusztrációt tartalmaz.

A Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont Egyházmegyei Könyvtára állományában megtalálható a nagy francia Enciklopédia mind a harmincöt kötete.

A Nagy Francia Enciklopédia (Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers - Enciklopédia, vagy a tudományok, művészetek és mesterségek rendszeres szótára) harmincöt kötete 1751 és 1780 között jelent meg Diderot és d'Alembert szerkesztésében. Munkatársai között megtalálhatók a kor jeles francia gondolkodói: Voltaire, Rousseau, Montesquieu, Condillac, Turgot, d'Holbach, Helvetius és mások.

A szerzők célja az »általános felvilágosultság« terjesztése egy olyan enciklopédia által, mely egész könyvtárakat helyettesít az átlagos olvasó számára a tudomány, a művészetek és a kézművesség terén. Noha a szerzők különböző világnézeti és filozófiai háttérrel rendelkeztek, sajátos egységet ad a műnek, hogy céljait (a tudományos-technikai ismeretek összegyűjtése, általános rendszerük felvázolása, egy egységes név- és fogalomhasználat kialakítása) írói egyszersmind a társadalmi cselekvés eszközének is tekintették. A mű ugyanakkor kiválóan szemlélteti a modern enciklopédiák nehézségeit is. Diderot szerint a köteteket gyorsan kell írni, másként az első szócikkek tartalma elavul, mire az utolsó megjelenik. A gyors kivitelezés ugyanakkor kiküszöbölhetetlen torzításokhoz vezet, hiszen »csak az idő mutatja meg a dolgok valós arányait«. Az ebből adódó egyenetlenségek dacára az Enciklopédiát a kritikai racionalitás következetes érvényesítése miatt ma mégis a felvilágosodás egyik alapdokumentumának tekintjük.

Az Encyclopédie nem betűrendbe sorolt szócikkeket közölt, hanem - mivel az alkotók nézete szerint a mű felépítésének a tudományok belső rendszerét kell tükröznie - az emberi tudás jelképes rendszere alapján készült, amit Francis Bacon A tudás előrehaladása című munkája ihletett. Eszerint a tudás három fő ága: „Emlékezés” (Történelem), „Értelem” (Filozófia), és „Képzelet” (Költészet). Jellemző az alkotók racionális gondolkodásmódjára, hogy a teológia a filozófia alá került.

Az Enciklopédia már a megjelenése pillanatában heves ellenállást váltott ki. A jezsuiták vallásgyalázás, a pápa szentségtelen nézetek terjesztése miatt támadta, s felléptek ellene a francia akadémia maradi gondolkodású professzorai is. A francia kormány betiltotta a mű terjesztését, de a nehézségek ellenére az Enciklopédia jelentősen hozzájárult a felvilágosodás szellemének terjedéséhez.

A szöveges köteteket tizenkét csak illusztrációkat tartalmazó kötet egészíti ki, amelyek mai szemmel nézve is csodálatra méltó színvonalú, kidolgozottságú művészi, ugyanakkor tudományos alaposságú, részletességű ábrázolásai az Enciklopédia mindent átfogó témáinak.

Források:

Magyar Kurír: >>>

Arcanum: >>>