Közzététel dátuma: 2020.07.04. 19:09:50
Avagy történetileg honnan jön, hogy a melegházasság az egyik fő ügy.
Stephen Valocchi az amerikai melegmozgalmak elmúlt 70 éves történetét tekinti végig, és adja annak politikai gazdaságtani elemzését. Ez többek között azt jelenti, hogy azt vizsgálja meg, hogy a különféle árnyalatú és fókuszú kapitalizmusvariációk, amelyek az USA-ban a II. világháború óta megjelentek és mainstream módon működtek, hogyan konstruálták meg különböző módon a melegidentitást, és ezen keresztül hogyan hatottak a melegmozgalmak aktuális céljaira. A megközelítés és a téma nem új azok számára, akik ismerik John D'Emilio Capitalism and Gay Identity című írását (innen elérhető: http://sites.middlebury.edu/sexandsociety/files/2015/01/DEmilio-Capitalism-and-Gay-Identity.pdf). Valocchi viszont nem homogén kapitalizmus-fogalomból indul ki, és emiatt történetileg képes a változásokat bemutatni és végigelemezni. Egészen bravúrosan tartja össze a mikro-mezo-makroszinteket az elemzésében, ezért egy igazán jó kis példája annak, hogy ha egy jelenséget valaki makroviszonyokba ágyazva akar elemezni, akkor azt hogyan tegye. Az írás részletgazdagon tárja fel, hogy a II. vh-t követő gazdasági prosperitás hogyan jelentett felhajtóerőt az aktivizmusnak olyan módon, hogy lehetővé tette a középosztályi résztvevőknek az erőforrásaik révén a részvételt, é emiatt a célok meghatározását is, ami ennek következtében nem is tudta magáról teljesen levetkőzni az osztályhabitust. Az "out"-nak lenni, azaz a nyilvánosságban láthatónak lenni mint cél, amely egyben az egyéni identitás központjává tette a melegséget fontos feltétele volt annak, hogy ezen identitás alapján mozgalom épülhessen, amely aztán az emberi jogi mozgalmak ernyője alatt talált magának menedéket és alkalmazható aktivista nyelvet, jöhettek létre pl. aztán a gaybourhood-ok a különféle nagyvárosokba, épülhetett erre az identitásra egy csomó szolgáltatás, ami szervezni is képes volt a közösséget és volt egy integratív funkciója, és persze tovább erősítette és látta el saját tartalommal az identitást. A 70-es, 80-as évek financializációja kitermel (részben) a középosztályból egy sajátos elitet, amely már az aktivizmusra is másként tekint és máshogy alakítja: professzionalizáció, donorok, vállalati adományok, projektszemlélet terjed el, ami a mozgalmon belül osztályalapon mélyíti a különbségeket. Meglepő módon a HIV/AIDS krízis legfeljebb csak időlegesen tudja valamennyire kizökkenteni ezekből a strukturális meghatározottságokból a mozgalmat, amely aztán hamar visszatér a 90-es évekre a korábbi vágányra. Valocchi a késő 90-es évek mozgalmi törekvéseit (pl. a "don't ask, don't tell" policy tudatos felbontása, ami a patrióta militarizmuson és hadi- és erőszakiparon keresztül és azon belül próbál emancipációt elérni (kellően paradox módon) vagy a másik fő cél: a melegházasság) már egyértelműen a neoliberális kapitalizmus amerikai verziójának viszonyaiba ágyazza: a melegházasság pl azon túl, hogy a jól ismert normalizálási szándékkal illeszti a melegséget a strukturális viszonyokba, megerősíti azt a diskurzust, hogy igazi biztonságba az emberek csakis a családi viszonyaikon keresztül vágyjanak, hagyják a jóléti állami szolgáltatásokat, az univerzálian elérhető szociális biztonsági védőháló problematizálását békén.
Nem folytatom, azt remélem, ez is kellően érdekes és a magyar áthallásokkal teli rövid ismertető volt, és már csak azért is érdemes elolvasni, hogy jobban megértsük, hogy ezek a célok, amikért a magyar kontextusban is zajlik aktivista munka, egyrészt honnan jön, milyen hatások formálták ezeket a követeléseket, és talán elvezet olyan (ön) reflexióhoz is, hogy valóban ezt kellene-e követelések középpontjává tenni. Akit érdekel ennek a témának a magyar kontextusra vonatkoztatott tárgyalása, ajánlom Mészáros Gyuri cikkét (lásd lent a kapcsolódó írások között).
Elérhető: Stephen Valocchi (2017): Capitalisms and Gay Identites: Towards a Capitalist Theory of Social Movements. Social Problems 64(2): 315-331. https://academic.oup.com/socpro/article-abstract/64/2/315/3090946
Kapcsolódó:
Mészáros Gyuri írása arról, hogy az importtémák és a neoliberalizmus helyi viszonyai hogyan alakítják a hazai melegaktivizmust: https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/14210.pdf#page=47
Barna Emília et al. írása a hazai feminista aktivizmus politikai gazdaságtanáról: http://replika.hu/system/files/archivum/replika_108-109-14_barna_csanyi_gagyi_gerocs.pdf