"Feltehetjük a kérdést, hogy vajon milyen életmódbeli tényezők, változások juttatják el a bélrendszert a betegségekkel szembeni védtelenség, kiszolgáltatottság állapotába? Nos, elsősorban a helytelen, egyoldalú, tejtermékekben, zöldségekben, gyümölcsökben szegényes táplálkozás. Ugyanis a jótékony probiotikumok táplálásához a gyümölcsökben, zöldségekben, gabonákban rejlő szénhidrátok (oligofruktóz, inulin) - prebiotikumok - szükségesek. Nem csupán a kedvezőtlen étkezési szokások, hanem az ételallergiák, székrekedés, tejcukor érzékenység, antibiotikus kezelés, stresszhelyzetek, hosszan tartó utazás, stb. is kiváltja a probiotikum védelem gyengülését."
A jövő
A fekélyes vastagbélgyulladás oka még mindig ismeretlen. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy megállja a helyét az a feltételezés, hogy a bélbaktériumok összetételében/egyensúlyában bekövetkezett változások, olyan eseménysorozatot indítanak be, ami először gyulladásokat idéz elő a bélfal felszínén majd távolabbi szöveteket is gyulladásba hoz.
Ezért jelentős új kutatási és kezelési potenciál van kibontakozóban. A jövő kutatása a bélben lévő baktériumok manipulációjára fókuszál majd és az immunválasz kórosságára annak érdekében, hogy olyan hatóanyagokat lehessen létrehozni, melyek blokkolják a kóros folyamatokat.
(Itt lenne egy harmadik passzus, amit nem igazán értek így első ránézésre. Ha valaki érti, akkor posztolja, Ha mégsem érthető akkor lehet, hogy majd én silabizálom ki valamikor.)
A kilátások rendkívül biztatóak.
"The Future
The cause of Ulcerative colitis (UC) is still unknown. However, the concept that it may be provoked by changes in the bacteria in the intestine, which trigger off a cascade of events leading first to inflammation in the lining of the gut wall and then to inflammation in more distant tissues appears to remain valid.
This means that there is considerable potential for new research and treatment. Future work will focus on manipulation of bacteria in the bowel and the dissection of the immune response in order to provide agents, which block its development.
Already monoclonal antibodies exist against TNF-a and a-integrins and these are now increasingly used in the management of refractory colitis. Drugs are being developed against NF-KB, an intracellular metabolite which initiates much of the inflammatory process. The value of other compounds such as, Etanercept, Thalidomide, Tacrolimus and Mycophenolate mofetil is being evaluated; new compounds continue to emerge.
The outlook is extremely encouraging."
Számos kutatás kimutatta, hogy az IBD összefüggésbe hozható a a baktériumok számának, diverzitásának csökkenésével (diszbiózis). A tipikus diszbiózis (ebben az esetben) a gyulladás ellenes bacteroides és firmicutes törzsek alul reprezentáltsága (alacsony aránya) és a gyulladáskeltő proteobaktériumok számának relatív emelkedettsége.
"Numerous studies have shown that IBD is associated with loss in the richness and diversity (dysbiosis) of the gut microbiome. The typical dysbiotic feature is the under-representation of the anti-inflammatory phyla Bacteroides und Firmicutes and relative increase in pro-inflammatory proteobacteria"
"Egy felnőtt bélrendszerében változatos baktériumflóra él, amelynek tagjai részt vesznek az anyagcsere-folyamatokban, a szénhidrátok lebontásában, serkentik több ásványi anyag felszívódását, továbbá B-vitaminokat, K-vitamint és egyéb védőanyagokat termelnek a szervezet számára - mutatott rá Prof. Balázs Csaba endokrinológus."
"A szerző állítása szerint ha a háziállatok bélbaktériumai a csecsemő bélflórájának részeivé válnak, ez erősebbé teheti az immunrendszert. "
"Találtak olyan bakteriális géneket is a kutatás során, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyos betegségek biomarkerei legyenek. A kutatók úgy vélik, több olyan gént is találtak, melyek kapcsolatba hozhatók például az elhízással vagy a Crohn-betegséggel. Ez azt jelzi, hogy a bélbaktériumok pillanatnyi közössége alkalmas az egyén aktuális egészségi állapotának jellemzésére is.
A tanulmányban úgy találták, hogy a vitaminok előállításában is lényeges különbség van az egyes enterotípusok között. A bakteroid csoportba tartozó emberek hatékonyabban állítják elő a C, B2 és B5 vitaminokat, míg a prevotella csoportba sorolhatóknál a B1 vitamin és a folsav szintje volt magasabb."
"Mint Natalia Shulzhenko vezető szerző elmondja, az antibiotikumok hatására zavart szenved a szervezet és a mikrobiomot alkotó baktériumok közötti kommunikáció, ami számos, látszólag nem összefüggő változást eredményez. Az első a listán az emésztési rendellenesség: a hasmenés és a colitis ulcerosa, de az újabb kutatások szerint következményként elhízás, depresszió, immunrendszeri zavar, szepszis, allergia és asztma is megjelenthet."
A tudósok úgy tartják jelenleg, hogy egy átlagos bélésben (legalább) 500 baktériumfaj éldegél. Ami újdonság volt számomra az az, hogy nem csak a vastagbélben de az emésztőrendszer felsőbb szakaszain is vannak bacik. A baktérium telítettség mértéke úgy növekszik ahogy haladunk lefelé.