Születése 70. évfordulójára
É V E L Ő
Halálűző ragyogásban.
Csupaszon az kékülő ég alatt.
AZON A NYÁRI REGGELEN
Elmosódott
arctalan plakátokon
a neved.
Tetten ért időtlenségünk tele
m a
Itt hogy értetek vagyok
e l f e l ej t v e
Lent a kertben
Fát ültetni az elmúlás ellen:
Földbe ágyazottan –
Húsba ágyazottan
Fehéren a csontok
A felkéklő erek sötétje világlik:
mint vihar után megtért nyarak csöndje
– gyermekkori emlék –
A játszóterekké tipratott temetőkben.
B a r á t a i m !
Ma itt a lesz is emlékké élesül ?
– Szavak pengéi vérzik föl nyelvem;
Ajkamon a múlhatatlanság mosolya tűr;
Eltűri hallgatástokat, a ráérkező csendet:
– Eső és földszag vigyáz…
Az öngyilkosok “hatalmával” bámulom
a rég nem látott tengert.
C S E N D – É L E T
„ A napi lét emlékké válása nem ok,
hogy fontosabbá legyen más okon”
S.L.
Karácsonyok fái,
mosógép roncsával,
heverők ázott hullájával
vagytok-e
H
Í
D
a tél innenső oldalán
t a v a s z
kibékíthetetlen alakzattal
forróbban mint a nyár.
vagytok-e – –
Ébrenlétek zátonya:
Gerincetört Naszály,
Hegyestorony;
aszfaltba gyúrt betonhullák,
Gombás patak,
panel-kripták;
macskák, kutyák
a cementesautók normaáldozatai,
vagytok-e – –
Eső, szél, kerék
A flaszterenyészet végső stációi,
vagytok-e
Emlékek romhalmaza;
oszlásnak indult testtel
a hat szobor
a Földváry-téri hídnál;
kőbálvány-magányban
a városból kirekesztve,
vagytok-e
Borbála, tornyoknak védnöke,
Gyógyító Kamillusz katona,
Nepomuki a Jánosok közül,
Péter és Pál szeretetben,
hitevalló Szent Venantius
s te, jóságos Júdás Taddeus.
vagytok-e
a száguldás kálváriai;
krizantémok illata,
süllyedő árkok, terek templomtalanul.
Roncsok. Féltestek.
Fantomsírok távolodóban,
vagytok-e – –
A Földre föld került.
A kereszten plasztik-rózsa.
Karambolaink napéjegyenlősége ez.
(Sáros László építész fotói, ajánló sorai és Prága-régi zsidó temető című írása ihletére – Vác, 1982-85.)
IKAROSZ REQUIEM
Pilinszky-palimpszeszt(us)
Rózsa Endre Férfikorban című verse ihletére
Milyen lesz az a VisszaMagzatosodni,
amiről csak hasonlatok beszélnek,
olyanfélék, mint oltár, szentély,
kézfogás, megtérés, áldozás, ölelés;
Fűben, fák alatt megterített asztal,
ahol, nincsen első és utolsó vendég.
Végül is milyen lesz, milyen lesz
az a nyitott szárnyú emelkedő zuhanás,
az a VisszaSejtesít, a világ közös fészkébe
lángoló szívébe ? – – – Nem tudom,
és mégis, hogyha valamit ismerek,
hát ezt igen, e forró folyosót,
a nyíl egyenes labirintust, melyben
mind tömöttebb és mind tömöttebb
és egyre szabadabb a tény, hogy repülünk.
Parancsolat
Legyen meg a Te akaratod
a kilakoltatott lélekben.
Legyen meg a Te akaratod
a kilakoltatott fejekben is.
Azonképpen házkutatást tartass,
úgymond önkéntes revíziót,
hogy visszasejtesedjen;
hogy visszasejtesíthesd
mi benned mennyei — —
azonképpen itt a Földön is,
életre tévedt egyszeriséged.