KSZPANZIÓ XXIV.
Nemzetközi Kortárs Művészeti Találkozó
AZ IPOLY EURORÉGIÓBAN: VeRőCéN A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN
2012. Augusztus 24-én, pénteken 9. 30-tól érkezés + közös installációk építése
„ IDÉZET +++++ IMPROVIZÁCIÓ ”
tematikájú kiállítás-performansz installáció építői, kiállítói és aktorai:
Baksai József, Bálint Zsombor, Bereczki-Kossack Katalin (D), Bertina Bosch (NL), Bert Meinen (NL), (+) Bohár András, Bészabó András, Cs. Nagy Balázs, Csorba Simon,
Dénes Imre, Gaál József, (+) Gas János, Farkas Kontra Máté, Filep Sándor, Győrffy Sándor, HaÁsz Ágnes, Hager Ritta, Herendi Péter, Hoffmann Tamás Boldi, (+) Hubay Miklós, Kecskés Péter, Kettős Tamás, Kovács István, Kovács Kristóf, Ladik Katalin, Ladócsy László,Laura Kossack(B) Meenghann (GB) (+) Mocsári Mária, Nikolaj Ivanov (Bg), Németh Balázs Kristóf, Németh Zoltán Pál, Olescher Tamás,(+)Ruff Judy, Swierkiewicz Róbert, Szathmári Botond, Szécsi András, Triceps, Wámos Mikwla. >< Kurátor:KÖPÖCZI RÓZSA művészettörténész
14 órakor Megnyitja: BÁLVÁNYOS JUDIT (szaxofon)><ÁBRÁNYI ENDRE joghallgató
Közreműködik: Karánsebessy Balázs és Orsolya a Váczi Táncegyüttesből
15 órától FELOVASÁS A FORRÁS IRODALMI KÁVÉZÓBAN ÉS TERASZÁN
„VéRe-KÖltŐ-IdéZők-ImProVizaTőrök”
András Sándor, Ádám Tamás, Asztalos Tamás, (+) Balaskó Jenő, Balogh Robert, Barna T. Attila, Batári Gábor, Boga Bálint, Bokor Levente, Botz Domokos, Bujdosó Alpár, Cselényi László, Csetneki Gábor, Csisztay Gizella, Dobos Tas László, Dukay Nagy Ádám, Fabó Kinga, Fabók Endre, Falcsik Mari, Győrffy Ákos, Ladik Katalin, Horváth Ödön, Jász Attila, K. Kabai Lóránd, Karaffa Gyula, Károly György, (+) Kemenczky Judit, Kepes Károly, Konczek József, Kurdy Fehér János, Lipcsey Emőke, Lantos László, L. Simon László, Mandics György, Marczinka Csaba, Mile Zsigmond Zsolt, Nagy Pál, Németh Péter Mikola, Nóth Zsuzsánna, Nyilas Attila, Nyírfalvi Károly, Papp Tibor, Pálfi Ágnes, Péter Péter, Petőcz András, Pécsi Sándor, Prágai Tamás, Suhai Pál, (+) Szabados György, Szlafka Attila, Szombathy Bálint, Szügyi Zoltán, Varga Klára, Zelei Miklós, Wehner Tibor opusai hangzanak el. Közreműködnek: NÉMETH ZSÓFIA NÓRA és PÉTER PÁL versmondók
BÁLVÁNYOS JUDIT (szaxofon) NIKOLAJ IVANOV (zongora)
Keuler Jenő: NÉZELŐDVE – Zenei képfüzér Horváth Ödön haikuira
18 órakor GRENCSÓ ISTVÁN (szaxofon) ++ MIKOLA VERS-KONCERTJE
MUMPSZ KONTRA BÁNAT előjátéka a Pincében 21 órakor RICSÁRDGÍR KONCERT
Márton Dániel (gitár+ének) – Zsirai András (basszusgitár) – Paál László (billentyű) – Németh Balázs Kristóf (dob) Vendégénekesek: - Deák Edina és Hoffmann Boldi énekesek
22 órakor Kettős Tamás a Vadszamarakkal 24 órától -06-ig Improvizációk a LeokoPlasT ProJect-tel + DuNa-p’Art-MediTáciÓ éjszakában Tűz- és Csillagnézés közben
NÉMETH PÉTER MIKOLA
EKSZPANZIÓ XXIV.
Nemzetközi Kortárs Művészeti Találkozó
A DUNAKANYARBAN: VeRőCéN A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN
2012. Augusztus 24-én, pénteken 9. 30-tól
„+ IDÉZET + IMPROVIZÁCIÓ +”
tematikájú kiállítás-performansz kiállítói és aktorai:
Baksai József, Bálint Zsombor, Bereczki-Kossack Katalin (D), Bertina Bosch (NL), Bert Meinen (NL), (+) Bohár András, Bészabó András, Cs. Nagy Balázs, Csorba Simon, Dénes Imre, Gaál József, (+) Gas János, Farkas Kontra Máté, Filep Sándor, Győrffy Sándor, HaÁsz Ágnes, Hager Ritta, Herendi Péter, Hoffmann Tamás Boldi, (+) Hubay Miklós, Kecskés Péter, Kettős Tamás, Kovács István, Kovács Kristóf, Ladik Katalin, Ladócsy László,Laura Kossack(B) Meenghann (GB) (+) Mocsári Mária, Nikolaj Ivanov (Bg), Németh Balázs Kristóf, Németh Zoltán Pál, Olescher Tamás,(+) Ruff Judy, Swierkiewicz Róbert, Szathmári Botond, Szécsi András, Triceps, Wámos Mikwla.
Kurátor: KÖPÖCZI RÓZSA művészettörténész
Keuler Jenő: NÉZELŐDVE – Zenei képfüzér Horváth Ödön haikuira
„VéRe-KÖltŐ-IdéZők-ImProVizaTőrök”
15 órától FELOVASÁS A FORRÁS IRODALMI KÁVÉZÓ TERASZÁN
András Sándor, Ádám Tamás, Asztalos Tamás, (+) Balaskó Jenő, Balogh Robert, Barna T. Attila, Batári Gábor, Boga Bálint, Bokor Levente, Botz Domokos, Bujdosó Alpár, Cselényi László, Csetneki Gábor, Csisztay Gizella, Dobos Tas László, Dukay Nagy Ádám, Fabó Kinga, Fabók Endre, Falcsik Mari, Győrffy Ákos, Ladik Katalin, Horváth Ödön, Jász Attila, K. Kabai Lóránd, Karaffa Gyula, Károly György, (+) Kemenczky Judit, Kepes Károly, Konczek József, Kurdy Fehér János, Lipcsey Emőke, Lantos László, L. Simon László, Mandics György, Marczinka Csaba, Mile Zsigmond Zsolt, Nagy Pál, Németh Péter Mikola, Nóth Zsuzsánna, Nyilas Attila, Nyírfalvi Károly, Papp Tibor, Pálfi Ágnes, Péter Péter, Petőcz András, Pécsi Sándor, Prágai Tamás, Suhai Pál, (+) Szabados György, Szlafka Attila, Szombathy Bálint, Szügyi Zoltán, Varga Klára, Zelei Miklós, Wehner Tibor opusai hangzanak el. Közreműködnek: NÉMETH ZSÓFIA NÓRA és PÉTER PÁL versmondók
BÁLVÁNYOS JUDIT (szaxofon)
18 órakor NIKOLAJ IVANOV zongorajátéka a színházteremben
21 órától RICSÁRDGÍR KONCERT
Márton Dániel (gitár+ének) – Zsirai András (basszusgitár – Paál László (billentyű) – Németh Balázs Kristóf (dob) Vendégénekesek: - Deák Edina – Hoffmann Boldi
NÉMETH PÉTER MIKOLA
az Ekszpanzió(k) alkotó-rendezője < Belépés díjtalan!!! > expanzio@vipmail. hu >(20)953-1932
”IDÉZET/EK/ IDÉZÉS/E/”
Gyermek-emlékezetem óta foglalkoztat az az idegrendszeremet nyugtalanító „gond és gondolat”,
hogy jaj, mi lesz velem, velünk, a 20. század gyermekeivel, átbukdácsolva a 21. század küszöbén, planétáink „szépítkezve zsugorodó zöld pontjai láttán”, most épp a harmadik évezred narthexében téblábolva? Mi történik majd menthetetlenül globalizálódó világunkban, ha csak annyit leszünk képesek örökségként átadni gyermekeinknek, a felnövekvő nemzedékeknek, mint amennyit jól vagy rosszul megtanulhattunk tanítóinktól az iskolákban. Az iskolában, ahol, ahelyett, hogy hagytak volna „tovább játszó felnőtt gyermekké” érni, időnap előtt koravén termelőerőkké formáltak és deformáltak bennünket, vagy még azzá sem. Mi lesz velünk, ha idéző jelek szorításában telik el majd az életünk? Ha az in extremisben csupa idézetekből összegződik majd a végkifejlet? Hogyan leszünk képesek, képesek leszünk-e egyáltalán, azt a génjeinkbe plántált isteni többletet létre menteni, meg- és felidézni, ami „életre tévedt egyszeriségünk” bizonyossága, itt, ebben az egyszerre szűkülő és táguló kozmikus világban? Napjainkban úgy érzékelni: a teljesség igényével se vagyunk képesek már az idő szorításában önönmagunk isteni lényegéből jóval többet létre hívni, megvalósítani a megtanultaknál. Ma már az is jó, ha „Fogyó életünk növekvő lázában” csak annyit tudunk, mint amennyit megtanultunk, vagy még annyit se. Felejtünk, ösztönösen védekezünk az információáradat, kommunikációs zajártalmak ellen. Hárítunk, agyunk magnója is akadozik olykor, törli időnként emlékeinket -- amnéziát okoz. És hogy ettől rossz a közérzetünk, a lelkiismeretünk, s egyre elbizonytalanítóbb a jövőbe vetett reménységünk is? Boldogulásunkra, egzisztenciánkra összpontosítjuk minden energiánkat, miközben képtelenek vagyunk felismerni üdvözülésünk tárgyát, lényegét? Mit is mond Hamvas keresztre tett mutatóujjal: ”Minden valódi érték üdvérték, ami pedig nem üdvérték, az az életben is értéktelen, legfeljebb és csupán csak élet”. Sorsunk visszafelé olvasata: élet- és emlékképeink, az „idézeteink”, eposzaink, meséink, költeményeink emocionális feldolgozása sorsunk leglényegibb lélektani folyamataihoz tartozik. Arról van itt szó, hogy a genezisben átöröklöttek: a József Attila-i „az őssejtig vagyok minden ős” ; a fel- és megidézettek: „ Verset írunk – ők fogják ceruzámat, / s én érzem őket, emlékezem” ; a megtanultak: – „a világ vagyok, minden, ami volt, van” – hogyan épülnek be személyiségünkbe. A klasszikusok művei: – – az Ótestamentum és az Újtestamentum könyveitől Homérosz Iliász és Odüsszeiáján, Joyce Ulysses-én és Marcel Proust Az eltűnt idők nyomán át Szentkuthy Miklós Prae c regényéig; Szophoklész Oidipuszától Shakespeare Lear királyán át Albert Camus Sziszüphosz mítoszáig; Goethe Faustjá-tól Madách Az ember tragédiáján át F.M. Dosztojevszkíj Bűn és bűnhődése, illetve Karamazov testvérek című regényéig – – miként rendezik át emléknyomok formájában sejtjeink köztársaságát egy olyan modernnek és posztmodernnek vélt korban, mint, amilyennek épp a 20. század második fele képzelte magát. Akkor miként, amikor divatossá lett mások gondolatainak, évezredek szándékával kikristályosított mondatainak időnkénti pontatlan, összefüggések nélküli átvétele, kisajátítása, mások szövegeinek újrahasznosítása. Jövőnkre nézve ez az alkotói módszer, mára már virulensé vált, ugyanakkor érzékelhető az is, hogy hosszabb távon a módszer veszélyes lehet, mert az, a természetes lélektani folyamatokban feldolgozhatatlan, megemészthetetlen, lebonthatatlan „műveket”: mű-anyagot, konzervet, hulladékot „termel” és mérgeket generál. Így ez az alkotói gyakorlat a klasszikus alapok ismerete nélkül értékválsághoz vezetett, vezet. Ilyenformán napjainkra a vendégszövegek, a „text-reciklázs”, a „tolvajszintézis”, a „Lop-Art” reneszánszát éljük. Vajon mire jó ez nekünk „életre tévedt egyszeriségünk” valódi értékké, üdvértékké válása szempontjából? Jó-e egyáltalán valamire? Ezúttal erre, az olykor megválaszolhatatlannak tűnő kérdéskörre keresnek válaszokat az EKSZPANZIÓ XXIV. alkotói, a legutóbbi: „VISSZASEJTESÍT”; a HrAbALiÁnÁk >< „A SöR”, a ReAnGeLiZáCió = ViSsZaAnGyALíT; az ArcMaszk, valamint a „JeL” tematikájú összművészeti „kísérleteik” tapasztalatait alapul véve. Most, 2012-ben megkísérlik tovább tágítani a műfajok átjárhatóságának, szintézisének lehetőségeit, a hagyomány és avantgárd összefüggésében az „Idézet és Improvizáció” hívó gondolatára folytatva happeningjeiket, performanszaikat, gesztus értékű akcióikat, koncert- és vers-színházaikat etc. – elmélkedéseiket.
A meghívás mindenkinek, Neked is szól, tarts velük az időzített Idézésben!
Vác, 2012. Április 15. Németh Péter Mikola E(x)KSZPANZIÓ FILMEK a kiállítás ideje alatt augusztus 24 – szeptember 9-ig a nyitvatartási rend szerint kérésre megnézhetők: Hidvégi Aszter: EXPANZIÓ XI. > "A HiD" (TV.film 1'10) >< Kolostori Gábor: EXPANZIÓ XIII. "Táltos – Sámán" Fesztivál Ipolytarnócon (TV-film '30) > Kolostori: EKSZPANZIÓ XIV.„A VÁR” TV-film (’30) >< Ekszpanzió XV. „A KILÁTÓ” Kolostori Gábor TV- Filmje ’40 > Az EKSZPANZIÓ XVI. SZENT FERENC >< Ekszpanzió XVII.„ISZLÁM” > Ekszpanzió XVIII. „ÁLOM” SZENTIVÁNÉJJEN + „VISSZASEJTESÍT” tematikákról : Halmy György filmrendező és Dömötör Péter – Mohi Sándor operatőrök által készített filmdokumentumok >< Németh Balázs Kristóf – Podányi Dániel: operatőrök HRABALIÁNÁK + ReAnGeLiZáCiÓ + „ArcMaszk” + „JEL” + „IDÉZET” c. filmdokumentumai.
EKSZPANZIÓ XXIV.
Nemzetközi Kortárs Művészeti Találkozó
A Dunakanyarban: ViSeGRáDoN a Mátyás Király Múzeum Palotakertjében és a Városi Mátyás Király Könyvtárban
2012. szeptember 8-án, szombaton 9. 30-tól -- 02 óráig
„IMPROVIZÁCIÓ ”
U N I T E D GODS EGYÜTTES
< Kecskés Péter és Barátai >
BAJDÁZÓ: BÖRZSÖNYZENE A PILISBEN
Győrffy Ákos (ritmus) Gugyella „Zotyó” Zoltán (basszus) Mile Zs.Zs.(ének, gitár)
OPÁL SZÍNHÁZ
Lantos László (Triceps) – Falcsik Mari
Brenner Zoltán -- Bajka Péter – Kreutz Lazlo
„A HEGEDŰ VŐLEGÉNYE”
MIKWLA: LÍRIKUS IMPROMTU
Tamkó Sirató Károly Válogatott: – Apolliner + André Breton Alfréd Jarry + Aragon + Eluárd + Jacques Prever +Picasso + Lautréamon + Majakovszkíj + Picabia + Robert Desnos +
– avantgárd műfordításaira
Közreműködnek: GRENCSÓ ISTVÁN (szaxofon)
Németh Zsófia Nóra, Péter Pál (versmondók)
Németh Balázs Kristóf (ütőhangszerek)
RiCsáRdGÍr & SickPicNic zenekar
TÉKOZLÓ FIÚK / UnDerGraUnD Hip-Hop
KETTŐS TAMÁS a Vadszamarakkal Koncert
Alkotó-rendező:
NÉMETH Péter MIKOLA
< Belépés díjtalan!!! >
I M P R O V I Z Á C I Ó
„Kutyafül csattogású éjjeleken,
átkelek a papucs-tengereken:
-- Istenem, hogy megérkezzek hozzád”.
(n.pm.: Mikolai transzcendens
a szépség labirintusában)
Szabados Györggyel a zeneteremtő lélekkel, több alkalommal is közös vers-koncertjeinkre készülve Nagymaroson, a Nap utca 6-ban, szemközt a visegrádi fellegvárral, az előttünk tornyosuló fellegek láttán az improvizációról elmélkedtünk. Tudtuk, volt némi képzetünk arról, egy-egy EKSZPANZIÓS IMROMTU – a Szent-Györgyi Albert (2002), Szent Ferenc (2004), Pilinszky János (2007) emlékére tervezettek – kereteinek, támpontjainak megbeszélésekor, egymás művei olvasatában, ismeretében, hogy ki mire alapozhatja, építheti majd rögtönzéseit:
in illo tempore. Megismételhetetlen művet teremteni, életre tévedt egyszeriségünk bizonyosságaként, legyen az irodalmi, zenei, vagy más művészeti alkotás együttese: csakis úgy lehetséges, ha nincsen hazugság egyetlen betűben, egyetlen hangban, egyetlen gesztus értékű emberi mozdulatban sem, így hangzott Szabados Mester alapállása. Szent meggyőződéssel vallotta, hogy az improvizációs hajlama tartotta, s tartja életben az emberiséget ma is, mert hiszen minden pillanatban rögtönöznünk kell, fajsúlyosan jelenvalóvá lenni, itt a földi létben, a színpadon. És erre mindenkor felkészülteknek, ébereknek kell lennünk. Nem csak a ránk leselkedő életveszély miatt, nem csak önvédelmi okokból, de döntéseink összefüggéseiben, az életben maradásunkért is. A folyamatos rögtönzés modern korunk éltető eleme, újra felfedezése. Voltak korok és kultúrák az emberiség történelmében, amelyek az improvizáció világában éltek. Tisztábbak is voltak, mint a jelenkor, amely szinte mindent, ami eddig volt, csak szétszedni, összetörni, megsemmisíteni akar, de minden áron: a szuper új, az „eddig még sohasem látott” globális világ igézetében. Kassák Lajos írja a múlt század elején: „építsetek, hogy rombolhassatok, és romboljatok, hogy építhessetek!” Az életnek, ez a nehezen értelmezhető biblikus paradoxona, már eleve rögtönzésre késztet, késztetett többünket. De mi történik, mi történhet velünk mindezek után? Ismét Szabados György gondolatait hívom segítségül. Az Ekszpanzióval való kapcsolatáról a 20. évfordulónkon, a Magyar Műhely Galéria (Bp. Akácfa u. 20.) jubileumi kállítás-performanszán így nyilatkozott, idézem: „… az Ekszpanzióban való jelenlétem, részvételem, és egy csomó minden átélése, amit együtt csináltunk Mikoláékkal, Péterékkel, még akkor is, ha kicsit gyermekcipőben jár ez a gyakorlat, ez a működés, ám hihetetlenül fontos, mert az EMBER A LEGJOBB ÉNJÉNEK SZABADSÁGÁT ÉLI MEG AZ EKSZPANZIÓKBAN AZ IMROVIZÁCIÓK ÁLTAL” És ez hihetetlenül fontos azért is, mert csak ezen az úton vagyunk képesek újra és ismét visszatalálni elveszettnek vélt, információs szemétkupaccal borított tiszta énünkhöz, önnön-magunkhoz: emberként, közösségként, nemzetként.
Annak reménységével, hogy ez így is lesz, hív(j)u(n)k, vár(j)u(n)k szeretetben
legjobb (énjével) éneddel.
Kelt: Vámosmikolában, Július 18-án. (Németh Péter Mikola)
(A nyári Dunakanyar béli EKSZPANZIÓINKAT október 30-ára, keddi napra a Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztályába és Bohár András Körébe /Bp. Bajza u.18.) összehívott „IDÉZET és IMROVIZÁCIÓ” c. SZIMPÓZIUMUNKON kívánjuk majd összegezni. Az előadásaitokat, illetve teoretikus hozzászólásaitokat a témában, akkor és ott szíveskedjetek majd megtartani, amit, köszönettel veszünk Mindannyian.)
EKSZPANZIÓ XXIV.
Nemzetközi Kortárs Művészeti Találkozók 2012-ben
A Dunakanyarban: Nagymaroson – Verőcén – Visegrádon
KASSÁK LAJOS
(1887 – 1967)
„ IDÉZET + IMPROVIZÁCIÓ ”
A KASSÁK EMLÉKTÁBLÁNÁL
N a g y m a r o s o n -- Július 22-én, vasárnap 17. 30-kor
( Bálint Zsombor művénél a Magyar utca 2-es számú háznál )
„KASSÁK LAJOS NAGYMAROSON”
EKSZPANZIÓ KÖLTŐINEK SZAVALÓKÓRUSA KASSÁK ÉS SAJÁT VERSEKRE HANGOLTAN
Bokor Levente, Batári Gábor, Horváth Ödön, Kettős Tamás, Konczek József, Nyírfalvi Károly
Emlékbeszédet mond:
SZOMBATHY BÁLINT
Kassák-díjas költő, képzőművész
NÉMETH Péter MIKOLA: „KASSÁK LAJOS AZT ÜZENTE…”
Közreműködnek:
A TÉKOZLÓ FIÚK
19 órakor a Római katolikus templomban
KASSÁK - EMLÉKMISE
Halálának 45. évfordulóján
Misét celebrál:
Dr. Varga Lajos
váci segédpüspök
„ DALOCSKÁK KLÁRÁNAK „
vers-koncert
+ Kassák Lajos - Horváth Ödön - Konczek József – Németh Péter Mikola - Papp Tibor
+ Szabados György - Szűgyi Zoltán lírai műveire
AZ IPEL'/ IPOLY EURORÉGIÓBAN /SALKA/ IPOLYSZALKÁN
Oly szomorú embernek lenni
S szörnyűek az állat-hős igék
S a csillag-szóró éjszakák
Ma sem engedik feledtetni
Az ember Szépbe-szőtt hitét
.............................” (Ady Endre)
10 órakor KERESZTELŐ SZENT JÁNOS SZÜLETÉSE
Iván napi mise a Római Katolikus Templomban
SZERETETLAKOMA – Zimanné Frastacky Magdolna vendégei vagyunk
Élő Dunakanyar és Ipoly-táji antológia költőinek további felolvasása
Csepreghy Ferenc dramatizált műveiből: Utazás a Föld körül (1877)
Strogoff Mihály utazása (1877) A sárga csikó (1877) Colombus Kristóf (1878)
Vezeti: Karánsebessy Balázs és Karánsebessy Orsolya
Közreműködnek:a SZALKAI HAGYMÁNYŐRZŐK a PÁVA KÖR és a VÁCZI NÉPTÁNCEGYÜTTES
19 órától „Őrzők, vigyázzatok a strázsán, / Csillag-szórók az éjszakák”
ÉNEK + TŰZ -TÁNC – SZENTIVÁNNAPI FALUJÁRÁS A SZERELMESEK ÉJSZAKÁJÁN
csillagszámlálás -- gyertyagyújtás -- emlékezés – koszorúzás
A SZALKAI LELKEK MEGIDÉZÉSE A FELEDÉS HOMÁLYÁBA MERÜLT LAKATLAN HÁZAKNÁL, PORTÁKON ÉS ELHAGYOTT ÚTSZÉLI SÍROKNÁL ÉS A TEMETŐBEN
Szeretettel és tisztelettel meghívjuk Önt, Családját és kedves Barátait Ipolyszalkára!
A rendezvényeken a részvétel díjtalan
Alkotó-Rendező: NÉMETH PÉTER MIKOLA – ipolyeu@freemail.hu
A MAGYAR NÉPSZÍNMŰJÁTSZÁS
Szentiván napi ünnepe elé 2012-ben
Támaszta az Isten az keresztyén népre,
Pogán fejedelmet nagy veszödölmére,
Jelösben mindönnel ez magyar nemzetre,
Parancsolatszegésért büntetésére.
(Tinódi: Az szalkai mezőn
való viadalról – részlet)
A szlovákiai Szalka, az egykorvolt mezőváros, Ipolyszalka az Ipel'-Ipoly Eurórégióban, a hely szelleme értelmében az „északi géniuszban” a 20. század utolsó évtizede óta a magyar-szlovák, a magyar-magyar határon átnyúló kulturális kapcsolatok újjáépítése szolgálatában példaértékű, kivételes településnek számít. Kivételesnek, mert azok közé a felföldi falvak közé tartozik, amelyek a társadalmi fölcsuszamlások ellenére, a legnehezebb történelmi időkben is képesek voltak megőrizni „mi- tudatukat”, önazonosságukat: a keresztény és keresztyén európaiság szellemében hitüket; templomaikat, iskoláikat, így jövőbe vetett reménységüket, magyarságukat. „Nyelvében él a nemzet!” A szalkai ember ezt hatványán tudja, sejtjeiben érzi, hiszen többek között olyan elődökre, történelmi nagyságok életművére építheti jövőjét, mint amilyen Tinódi Lantos Sebestyéné (1510-1556) a reneszánsz kori énekmondóé, aki A szalkai mezőn való viadalról című versében állított örök emléket a török elleni honvédelem szalkai hőseinek; vagy, mint amilyen Cselka Károlyé (1811-1875) a nótáriusé és ludirektoré, aki helytörténeti írásaival, a szalkai dűlőnevek összegyűjtésével tett a felejtés ellenében jó szolgálatot lakhelye polgárainak. S aki, ugyanakkor a vámosmikolai születésű európer, Jozepfus Ferdinandus Cselka (1834 -1897) címzetes püspök, egyházi író, a svájci reveredói egyetem díszdoktora, pápai kamarás édesapja. Vagy mint, amilyen Csepreghy Ferenc (1842 -1880) asztalos mester, színműíró életműve, akinek a harmadik évezredben, ma is népszerűek népszínművei, s előszeretettel játsszák a Piros bugyelláris, A sárga csikó, Utazás a Föld körül, a Strogoff Mihály utazása, Colombus Kristóf című színdarabjait. Csoda-e hát, hogy minden megpróbáltatás ellenére a szalkaiak erkölcseikben hűek tudtak maradni felmenőikhez, megtartva hagyományaikat, értékeiket? Mondjuk ki bátran, félelem nélkül, hogy igenis csoda, példa értékű az, ami a „kilátástalanság hevében” az elmúlt évszázadokban, évtizedekben a felvidéken, szűkebb pátriánkban az IPOLY-TÁJI HAZÁBAN történt, történik. Az Ipoly Eurorégió Szabadegyetemen 2005-ben először meghirdetett Csepreghy Tanulmányi- és Emléknap hat év múltán tavaly, s a hetedik évében, talán most jutott el a lokális közakaratban arra a szintre, hogy ma jó szívvel írható le, hogy az evangéliumi szegénység értéket megőrző ereje, valamint azok a hagyományos szellemi értékek, amelyeket az ősök testáltak ránk, a felnövekvő nemzedékekre, ha egyszer az isteni gondviselés folytán összeadódnak, akkor igenis van remény arra, minden nehézség ellenére, hogy itt és most, Ipolyszalkán, még ebben a földi létben együtt ülhessük meg a napéj egyenlőség napján, Szentivánkor, a szerelmesek éjszakáján, ama „mélypont ünnepélyét”. Annak reménységével, hogy ez így is lesz, tartsunk hát össze, s ünnepeljünk együtt június 24-én, Csepreghy Ferencre is emlékezve, a MAGYAR NÉPSZÍNMŰJÁTSZÁS SZENTIVÁN NAPI ÜNNEPÉN.
Hívjuk, várjuk szeretetben „Hetedhét Ipolyon innen és túl...” -ról, azoknak a testvér településének közösségeit, hagyományőrzőit, színjátszóit, művészeti csoportjait, akik Csepreghyvel vallják : „Vidámság és kedv” az élet / Tövisei közt a virág, / Balsorsban se öljön a bú, /Bármit mondjon rád a világ./ Fel örömre, fel danára! / Itt mi búnak helyt nem adunk/ Rajta társak! Mutassuk meg, Hogy mi vidám leányok s fiúk vagyunk”. (németh péter mikola )
A MAGYAR NÉPSZÍNMŰJÁTSZÁS SZENTIVÁN NAPI ÜNNEPÉT Szervezik az IPEL’- IPOLY EURORÉGIÓ Határon Átnyúló Együttműködés tagszervezetei: SALKA OBECNI URAD / SZALKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA, a CSEMADOK SZALKAI SZERVEZETE és az IPOLY-MENTI KULTURÁLIS és TURISZTIKAI TÁRSASÁG;
valamint a Szt. ISTVÁN KIRÁLY – ALAPÍTVÁNY az Ipoly Mente Kultúrkörért (Vámosmikola)
a MADÁCH-Kör (Vác) és a „FIESTA” Kortárs Művészeti ALAPÍTVÁNY (Vác) együttműködésével.
Figyelem! --- Figyelem! – Figyelem!
A következő rendezvényeink az IPOLY EURORÉGIÓBAN augusztus 17-én Csepreghy Ferenc Emléknap Ipolyszalkán
a színműíró születése 170. évfordulóján, továbbá aug. 25 – szep. 16 között, szombat-vasárnaponként lesznek az EKSZPANZIÓ XXIV. Nemzetközi Kortárs Művészeti Találkozók alkalmával, az „IDÉZET és IMPROVIZÁCIÓ” hívógondolatára a DUNAKANYARBAN: VISEGRÁDON, NAGYMAROSON és VERŐCÉN.
Minden érdeklődőt ekszpanzív szeretettel hívunk és várunk.