Koller Margit

"Fűzfavesszőkből fonott munkám egy 330 cm-es átmérőjű körre illeszthető spirál alapú, kúpszerű építmény. A kint induló falmagasság 180 cm-nél kezdődik, és mire eléri a mű közepét, 250 cm magasságig nő meg. Mivel a Bábel a belseje felé magasodik, kívülről nézve az egymás előtt elhaladó falak befelé lépcsőzetes hatást keltenek. Legnagyobb kiterjedésénél 380 cm széles.

A technikát az ún. paticsfal készítésből vettem át, ami régi építkezési módszer. Házak falát, kerítéseket csináltak vele, amit betapasztottak vályoggal. Én a tapasztás fázisát elhagyom, mivel szükségem van a vesszők egymás előtt-mellett-fölött elhaladó, egyfajta rácsszerkezetet képező tulajdonságára, hogy ne tömör fal legyen. Ezt a lehetőséget kiaknázva tudom ugyanis megvalósítani, hogy a bent elhelyezett neoncső fényét érzékelhetjük, de magát a fény forrását mégsem láthatjuk.

A koncepcióm kiindulópontja a fal és a spirál volt, valamint a fény. A fal mint tereket elválasztó tényező itt más szerepet kap. Nem beszélhetünk konkrét belső és külső térről, hiszen az alaprajznak köszönhetően, ha elindulunk a spirál mentén, egyszerre vagyunk kint és bent. A makrokozmosz jelen van a mikrokozmoszban, az emberi individuum a Mindenben (Istenben): „a kozmosz az ember, az ember a kozmosz tükre, megfelelője”. Egyszerre vannak összeköttetésben és egymástól elválasztva. A bentről szűrődő fény is szórtan, csak közvetve létezik, de uralja a munkát. A közvetettségnek kulcsfontosságú szerepe van: mivel a falak annyira összeszűkülnek a mű közepe felé, hogy azt megközelíteni lehetetlen, a fényt szolgáltató eszközről (neoncső) csak tudható, hogy ott van, elhihetjük, de teljesen érzékelni lehetetlen. Ebből is látható, hogy az érzékszerveink által valóságnak észlelt világra épülő tudásunk, és a feltevéseinken alapuló téziseink között lényegi különbség nincsen – mellesleg egyik sem biztos. Megtapasztalni a teljes tudást nincs esélyünk, csak megközelíthetjük azt: el vagyunk választva a tudás forrásától, mint ahogy azt a bábeliek története is elmondta korokkal ezelőtt. A Bábel-toronyra utalnak a befelé magasodó falak, zikkuratot imitálva.

Munkámat eredetileg az Epreskertben álló barokk Kálváriára terveztem, külső, szintén lépcsőzetes szerkezetét folytatva. A Kálvária megfelelő posztamensként funkcionálhat munkám alatt, hiszen szimbolikus jelentése hasonló: azt a helyet jelképezi, ahol Isten fia újra eggyé vált a Mindenhatóval, tehát egyfajta átjáró e világ és a Mindenség/Teljesség/Isten közt. Az szakrális építményre való feljutás vertikalitása, és az ezt az utat folytató horizontális befelé hatolás a szoborba egy jelképes út önmagunkba, a Teljességbe, Istenbe."

_____________________

Koller Margit:

Bábel

vegyes technika

2012

_________________________

Koller Margit:

Bábel

vegyes technika

2012