I.
A külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
1. A tulajdonostársat külön tulajdona vonatkozásában megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének ill. a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs jogának és törvényes érdekének sérelmével. A használat jogának átengedése – bérlet, haszonélvezet stb. – esetén a tulajdonos felelős mindazokért a károkért, amelyeket a használó a lakás vagy a szövetkezeti tulajdonban lévő részekben neki felróhatóan és jogellenesen okoz.
A lakásszövetkezet közgyűlése megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a szövetkezet működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná.
Ha a lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására - 30 napos határidőn belül – a közgyűlés nem hoz tiltó határozatot.
A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma – így különösen a zaj-és rezgésvédelem illetve a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése – érdekében az erre vonatkozó külön jogszabály előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat.
A 3.és 4. pontban írt határozatot a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti – a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak minimum kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló – szavazatok legalább egyszerű szavazattöbbségével állapítja meg.
A lakásszövetkezet elnökének felhívására a határozati javaslatról a tulajdonostársak - az e szabályzatban meghatározott részletes szabályoknak megfelelően – írásban is szavazhatnak.
Az írásbeli szavazás eredményét a lakásszövetkezet elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő 8 napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.
A tulajdonos a külön tulajdonában lévő lakást csak a közös tulajdonból őt megillető tulajdoni hányaddal együtt ruházhatja át. A lakás elidegenítése esetén a volt tulajdonos (eladó) a lakás-felújítási alapba az eladásig befizetett részleteket nem követelheti vissza.
7.1. A tulajdonostárs köteles az Igazgatóságnak a birtokba vételt követő 15 napon belül bejelenteni:
a.) külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,
b.) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát,
c.) a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) b.) pontnak megfelelő adatát,
d.) a külön tulajdonú ingatlanában lakó személyek számát,
e.) a haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.
7.2. A 7.1. pont c.) és d.) bekezdéseiben említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás ill. a központi fűtés-és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. A tulajdonostárs köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről – ha erre vonatkozóan a szervezeti-működési szabályzat kötelezést tartalmaz – tájékoztatni.
7.3. Ha a 7.2. pontban említett esetben a bérlő – írásbeli felszólítás ellenére – a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége áll fenn.
7.4. Az Igazgatóság a bérlőt írásban köteles felszólítani – határidő tűzésével – fizetési kötelezettségének teljesítésére. A tartozás tényéről és összegéről a tulajdonostársat is értesíteni kell annak megjelölésével, hogy amennyiben a bérlő kötelezettségét nem teljesíti, úgy a tulajdonostárs ellen is megindítható a tartozás behajtása iránti eljárás. Amennyiben a fizetési felszólítás eredménytelen marad, úgy a közös képviselő köteles bírósági eljárás keretében (fizetési meghagyás, perindítás) érvényt szerezni a társasház követelésének.
7.5. Amennyiben a felszólításban megjelölt határidőre a bérlő tartozását nem egyenlíti ki, úgy az Igazgatóság mind a bérlő, mind a tulajdonos ellen köteles bírósági eljárás keretében fizetési meghagyást kibocsátani. A fizetési meghagyás – illetve az ítélet – jogerőre emelkedése után az Igazgatóság a bírósági végrehajtási eljárást nyomban köteles megindítani a bérlő vagy a tulajdonos ellen. A tartozás behajtása iránti költségeket a közös költség terhére kell megelőlegezni.
7.6. Az Igazgatóság a 7.1. pontban említett adatokról nyilvántartást köteles vezetni. Az Igazgatóság a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés- és melegvíz szolgáltatója valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást.
7.7. Ha a tulajdonostárs ill. a volt tulajdonostárs, a bérlő ill. a volt bérlő a közös költség tartozását ill. a közüzemi szolgáltatásra a központi fűtés –és melegvíz szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, az Igazgatóság a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni.
8. A tulajdonostárs köteles:
a.) fenntartani a külön tulajdonában álló lakást,
b.) a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy és az, akinek a lakását átengedte betartsa az 1. pont rendelkezéseit,
c.) lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs ill. az ott lakó szükségtelen háborítása nélkül,
d.) a lakásában tervezett építkezésről értesíteni az Igazgatóságot,
e.) a lakás állagát köteles oly módon megóvni és karba tartani, hogy az sem a közös tulajdonban lévő épületrészek, sem az egyes tulajdonosok tulajdonában lévő lakások állagát és használhatóságát ne veszélyeztesse.
9. A lakásszövetkezet tulajdonában lévő vagyontárgyak (Alapszabály IV. fejezet 2.) pont) külső vagy belső egységes képét a tulajdonosok 2/3-os többségének hozzájárulása nélkül senki sem változtathatja meg. A lakásszövetkezet tulajdonában lévő vagyontárgyak homlokzatán, tetőzetén, kapubejáratain, lépcsőházában és a közös rendeltetésű helyiségeiben a ház egységes képét vagy megjelenését zavaró átalakítást végezni vagy ezeken az építményrészeken az épület jellegével össze nem egyeztethető feliratot, reklámot, világítást, napellenzőt stb. elhelyezni nem szabad.
10. Az a tulajdonostárs, aki a fenti tiltás ellenére jár el, egyrészt felel a rendelkezések megsértéséből eredő károkért, másrészt a jogellenes állapot megszüntetésére kötelezhető akár bírósági eljárásban is.
11. A tulajdonos a lakásban és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben építési munkát is végezhet. Ha azonban a munka más lakások ill. nem lakás céljára szolgáló helyiségek, tulajdonos(ok) jogát vagy jogos érdekét érinti, ki kell kérni ezek hozzájárulását.
12. A tulajdonostársak kötelesek arra, hogy a lényegesebb átalakításokról és változtatásokról - megkezdésük előtt – értesítsék az Igazgatóság útján a tulajdonostársakat abból a célból, hogy megállapítható legyen a tervezett átalakítás (változtatás) érinti-e az épület állagát és sérti-e a többi tulajdonostárs érdekét. Ha a tervezett változtatás ellen bármelyik tulajdonostárs az értesítés átvétele után legkésőbb öt napon belül az Igazgatóságnál írásban tiltakozást jelent be, a tervezett változtatás csak akkor foganatosítható, ha a 15 napon belül összehívandó közgyűlés 2/3-os szavazattöbbséggel hozzájárul.
13. Az a tulajdonostárs, aki a fentiek ellenére a szükséges hozzájárulás nélkül vagy jogszabályellenesen eszközöl változtatást, az ebből eredő károkért felelős és a jogellenes állapot megszüntetésére kötelezhető.
II.
A lakásszövetkezeti tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
14. Az épületekhez tartozó földrészletek és a lakásszövetkezet tulajdonban álló lakások, épületrészek birtoklására és használatára a jogszabályok és a hatósági rendelkezések ill. a közgyűlési határozatok keretei között a tulajdonostársak mindegyike jogosult. Egyik tulajdonostárs használati jogát sem lehet hozzájárulása nélkül elvonni vagy korlátozni. E jogát azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy törvényes érdekeinek sérelmére.
15. Lakásszövetkezet tulajdonában lévő lakás megvásárlásának, fenntartásának és értékesítésének a feltételei.
a.) Lakás megvásárlása: az Igazgatóság egyhangúlag, határozatban dönt a tag vagy nem tag tulajdonos, magántulajdonú lakásának, végrehajtási eljárásban történő megvásárlásáról, amennyiben a magántulajdonú lakás – Szövetkezet felé fennálló - tartozásának a megtérülése más módon nem biztosított, vagy irreálisan hosszú idő alatt térülne meg. Az eljárásra a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásait kell figyelembe venni. A döntés(ek)ről az éves közgyűlésen, az Igazgatóságnak beszámolási kötelezettsége van. A vonatkozó jogügyletben történő közreműködésre az Igazgatóság a lakásszövetkezet ügyvédjét kéri fel.
b.) Lakás fenntartása: az Igazgatóság az a.) pontban írtak szerint a lakásszövetkezet tulajdonába került lakásingatlan tovább értékesítésére törekszik, amennyiben a lakásingatlan hosszú távú használati szerződése nem biztosított. A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakások közös költségét, bérlő hiányában, a lakásszövetkezet fenntartási költségeiből kell fedezi. A tulajdonostársak az egymás közötti viszonyukban, a terheket egyenlő arányban kötelesek viselni, illetve ennek arányában a hasznokból is jogosultak részesülni.
c.) Lakás értékesítése: a lakásszövetkezet tulajdonában lévő lakásingatlanok értékesítéséről az Igazgatóság egyhangú határozatban dönt.. Az értékesítésnél figyelembe kell venni a lakás tulajdonszerzési értékét és a meg nem térült fenntartási költségeit, valamint a szövetkezet vagyongyarapodását. Az eladásról az éves közgyűlésen, az Igazgatóságnak beszámolási kötelezettsége van. A vonatkozó jogügyletben történő közreműködésre az Igazgatóság a lakásszövetkezet ügyvédjét kéri fel..
16. A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakás használati joga
a.) A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásingatlan vagyoni hozzájárulásának (bérleti díj) összegét, tárgy hónap 20. napjáig köteles megfizetni a használó (bérlő). Ennek mértékét az Igazgatóság állapítja meg, és a Közgyűlés az éves beszámoló alkalmával hagyja jóvá, a gazdasági évet is figyelembe véve.
b.) 2013. január 1. napjától, a Közgyűlés a használati díjat 235 Ft/m2/hó (64 m2=15.000,-Ft./hónap), azaz: tizenötezer forint/hónap összegben állapítja meg.
c.) A használati szerződést (bérleti szerződést) a lakásszövetkezet ügyvédje készíti el, melyet ellenjegyzésével is ellát..
17. A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakás eladásából származó bevételt, a lakásszövetkezet fenntartására kell fordítani.
18. A lakásszövetkezeti tulajdonban álló lakások, épületrészek felszerelések és egyéb berendezések valamint az épületekhez tartozó földrészletek felújítási, karbantartási, helyreállítási kezelési, üzemeltetési költségeit, közterheit, közüzemi díjait (adó, vízdíj, a közös helyiségek és a lépcsőház világítási költségei stb. ) a tulajdonostársak egymás közötti viszonyukban egyenlő arányában kötelesek viselni, illetve annak hasznából részesülni.
19. Az épületet a lakásszövetkezet tulajdonában lévő szereléseivel és berendezéseivel együtt - a pénzügyi lehetőségek függvényében – tűzkár ellen biztosítani kell. Esetleges tűzkárból befolyó kártérítési összeget az épület helyreállítására kell fordítani.
20. Ha valamely lakásszövetkezeti tulajdonban lévő lakás, építményrész, felszerelés vagy berendezés megrongálódik vagy megsemmisül, helyreállításukról azonnal gondoskodni kell.
21. Olyan kár megtérítése, amelyet valamelyik tulajdonostárs (vagy lakásának használója) a közös tulajdonban lévő tárgy(ak)ban vétkesen vagy rendeltetésszerű használattól eltérő használattal okozott, az illető tulajdonostársat terheli.
22. A lakásszövetkezeti tulajdonban álló lakásokkal, épületrészekkel és az épületekhez tartozó földrészletekkel kapcsolatos felújítási (helyreállítási) munkák költségeinek fedezetére a tulajdonostársak kötelesek felújítási alapot képezni. A felújítási alap mértékét, a havonta befizetendő összegek nagyságát – az Igazgatóság által évente készítendő és a közgyűlés által elfogadott költségvetés alapján – a közgyűlés állapítja meg.
23. A közgyűlés által megállapított 30,-Ft/hónap/m2 felújítási hozzájárulást a tulajdonostársak havonta előre kötelesek tárgy hónap 10. napjáig a lakásszövetkezetnek befizetni.
24. A felújítási alapon lévő pénzt az alábbi munkák költségeire lehet felhasználni:
a.) a lakóépületek rendeltetésszerű használatával összefüggő, időszakonkénti műszakilag szükségessé váló minden javításra, amely a lakóház elhasználódott állapotának helyreállítását illetőleg eredeti használhatóságának vagy üzembiztonságának elérését az egyes épületszerkezetek és központi berendezések felújításával, átalakításával vagy kicserélésével biztosítja, ill. az egyes épületszerkezetek hibáinak megelőzését vagy a legkedvezőbb élettartamának elérését segíti elő,
b.) a lakóépületek rendeltetésszerű használhatóságának növelését eredményező mindennemű korszerűsítésre, átalakításra,
c.) az építésügyi hatóság által a társasházközösség terhére elrendelt építési munkák továbbá a közüzemi szolgáltatások feltételeinek megváltoztatása miatt szükséges korszerűsítésre, átalakításra, beszerzésre,
d.) a lakásszövetkezet közgyűlése által tételesen jóváhagyott minden egyéb, a lakóépületek állagának helyreállítását és használhatóságát szolgáló munkára.
25. A nem említett lakóépület fenntartási és üzemeltetési munkák üzemeltetési és karbantartási munkának nem minősülnek, ezek költségeinek fedezetére a felújítási alap pénzeszközei nem használhatók fel.
26. A tulajdonostárs köteles minden szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy(ek) valamint az(ok) aki(k)nek lakása használatát átengedte, betartsák a lakásszövetkezet alapító okiratának a tulajdonostársakra vonatkozó valamennyi rendelkezését.
27. A tulajdonostárs köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a lakásszövetkezeti tulajdonban ill. a másik tulajdonostárs a külön tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel (pl. víz-almérők leolvasásával és azok tényleges állásának ellenőrzésével stb.) összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási és felújítási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bent lakó szükségtelen háborítása nélkül. Az ennek során okozott károkért a közösség illetve a tulajdonostárs felelősséggel tartozik.
28.A tulajdonostárs a közös képviselőnek köteles bejelenteni a 7. pontban részletesen írt adatokat illetve változásokat.
III.
A lakásszövetkezet szervei és hatáskörük, a lakásszövetkezeti-közösség ügyeinek intézésére
29. A lakásszövetkezet közösség legfőbb döntést hozó szerve a tagok összességéből álló KÖZGYŰLÉS, amelyen valamennyi tag részt vehet.
30. A közgyűlés határoz:
a.) a lakásszövetkezeti tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, felújításáról, a közösségét terhelő kötelezettségek elvállalásáról,
b.) az Igazgatóság tagjainak és elnökének valamint a Felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról,
c.) a lakásszövetkezet éves költségvetésének és elszámolásának számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint az Igazgatóság részére a jóváhagyás megadásáról,
d.) a házirend megállapításáról,
e.) az alapszabály illetve a szervezeti- működési szabályzat elfogadásáról illetve módosításáról,
f.) minden olyan kérdésben, melyet az alapszabály illetve jelen szervezeti – és működési szabályzat az Igazgatóság illetve a Felügyelő bizottság hatáskörébe nem utal
31. A közgyűlést az Igazgatóság hirdetmény útján hívja össze. A közgyűlés időpontját a napirend és a közgyűlés helyének közlésével legalább 15 nappal megelőzően a tagokkal írásban - a lépcsőházban történő kifüggesztés útján - közölni kell.
32. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente május 15-ig kell megtartani.
33. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt az ok megjelölésével a tagok 10%-a vagy a Felügyelő Bizottság írásban indítványozza.. Ha az indítványt az Igazgatóság 15 napon belül nem teljesíti, az összehívást kérő tagok által megbízott személy a közgyűlést összehívhatja. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a szövetkezet fizetési kötelezettségeit tartósan nem teljesíti.
34.1.A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint a fele – vagy megbízottjuk – jelen van. A közgyűlés határozatképességének megállapítása és a tagok szavazatának összeszámlálása során lakásonként csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha lakásonként több tag jelenik meg a közgyűlésen, úgy esetenként csak egy egyező szavazat vehető figyelembe. Az esetlegesen ellentétesen leadott szavazatok egyike sem vehető figyelembe.
34.2.A közgyűlést határozatképtelenség esetén 15 napon belül szabályszerűen – újabb meghívó küldésével – ismét össze lehet hívni. Az újabb közgyűlés – az eredeti napirend tekintetében – a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve: Ha a szövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, átalakulása és megszűnése kapcsán hozandó döntések esetén, továbbá ha törvény vagy az alapszabály másként rendelkezik. Az új közgyűlés összehívása – az eredeti meghívóban szereplő előrejelzés esetén – az eredeti közgyűléssel azonos napon is történhet.
34.3.A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a közgyűlést levezető elnök és a kettő hitelesítő megjelölését, a megjelent tagok számát és nevét (jelenléti ív), a tárgyalt ügyek összefoglalását, a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a kettő – a közgyűlésen erre – megválasztott szövetkezeti tag hitelesítő írja alá.
35.A közgyűlés felhatalmazza az Igazgatóságot, hogy a közös költséghez való hozzájárulás befizetésével legalább féléves (hat havi) hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonát és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelje el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A jelzáloggal való megterhelésről szóló határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére a jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell. A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közös képviselő rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető.
35.1.Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az Igazgatóság a kiegyenlítést követő 8 napon belül köteles a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A jelzálogjog bejegyzésének és annak törlésének költségeit az adós tulajdonostárs köteles viselni.
36. Felügyelő bizottság
36.1. A lakásszövetkezetben 3 fős Felügyelő bizottság működik. A Felügyelő bizottság és tagjai közül az elnököt a közgyűlés választja tagjai sorából titkos szavazással 5 évi időtartamra. Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja az, akivel szemben a Szövetkezetekről szóló törvényben foglalt kizáró okok fennállnak.
36.2.A Felügyelő bizottság hatáskörét és feladatait a lakásszövetkezet alapszabályának II. fejezet 3.) pontja tartalmazza.
37. Igazgatóság
37.1. Az Igazgatóság a szövetkezet operatív vezető testülete. A lakásszövetkezetben 4 tagú igazgatóság működik. Az igazgatóság tagjait és elnökét a lakásszövetkezet közgyűlése a tagok soraiból titkos szavazással 5 évre választja. Az igazgatóság elnöke egyúttal a lakásszövetkezet elnöke is. Az igazgatóság feladatai ellátása érdekében legalább havonta ülésezik. Az igazgatóság határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Az igazgatóság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az igazgatóság összehívásáért az elnök felelős. Az igazgatóság ülésein a felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt.
37.2. Az Igazgatóság hatáskörét és feladatait a lakásszövetkezet alapszabályának II. fejezet 2.) pontja tartalmazza.
38. Tisztségviselők.
38.1. A lakásszövetkezet tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai.
38.2. A tisztségviselők jogállását a lakásszövetkezet alapszabályának II. fejezet 4.) pontja tartalmazza.
39. A lakásszövetkezet egyesülésére, szétválására, kiválására, megszűnésére vonatkozó szabályokat a lakásszövetkezet alapszabályának VII. fejezet 1.) – 4.) pontjai tartalmazzák.
40. A lakásszövetkezet képviseletének és felügyeletének szabályait a lakásszövetkezet alapszabályának VIII. fejezet 1.) – 4.) pontjai tartalmazzák.
41. Záró rendelkezés
A jelen szervezeti -és működési szabályzatban ill. a szövetkezet alapszabályában nem szabályozott kérdésekben, valamint a szövetkezet-tulajdonosok közötti jogviták kérdésében a Polgári Törvénykönyv és a Szövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
FÜGGELÉK
Értelmező rendelkezések:
A szervezeti-működési szabályzat alkalmazásában:
1. Szövetkezeti tulajdon: lakás, lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület.
1.1 Lakás: a szövetkezet tulajdonában lévő, lakás megnevezésű ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartásban, külön lapon, önálló ingatlanként van bejegyezve.
1.2 Lakóépület: az olyan épület, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát.
1.3 Nem lakás céljára szolgáló épület: minden egyéb olyan épület, amelyben legalább két, műszakilag megosztott önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiség van (társas irodaépület, társas üdülő, társas garázs stb.)
2 Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás.
2.2 Üzemeltetés: a szövetkezeti tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének biztosítása.
2.3 Karbantartás: a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő, megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése ill. egyes közösségi berendezések cseréje.
A karbantartás lehet:
2.3.1 Hibaelhárítás: amely az életveszélyt okozó továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése.
2.3.2 Időszerű karbantartás: amely az épület állagát veszélyeztető de rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó, azonnali beavatkozást nem igénylő hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt de az észleléstől számítva legkésőbb hat hónapon belüli megszüntetése.
2.3.3 Tervszerű karbantartás: amely az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munka
2.4 Felújítás: az ingatlan egészére ill. egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építési-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik.
A felújítás lehet:
2.4.1 Teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése.
2.4.2 Részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése.
2.4.3 Korszerűsítés: a központi fűtő-és melegvíz szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással ill. a levegőtisztaság- védelemmel összefüggő átalakítása vagy kicserélése.
3 Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek jellemzően az épület bővítésével vagy új épület létesítésével járnak.
4 Közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak: a lakóépületekben lévő külön tulajdont elhatároló épületszerkezet két oldalán lévő tulajdonosok.
Ezt a szervezeti- és működési szabályzatot a "József Attila" Lakótelep Lakásfenntartó Szövetkezet tulajdonosai a 2012. december 3. napján megtartott közgyűlésen ismételten jóváhagyták.
Beremend, 2012. december 3.