Alapszabály

„József Attila Lakótelep” Lakásfenntartó Szövetkezet

ALAPSZABÁLYA

Lakásszövetkezetünk a szövetkezés szabadságának megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és anyagi hozzájárulásával, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló tevékenységet folytat.

A lakásszövetkezet jogi személy.

A lakásszövetkezet Alapszabálya a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Tartalmát a szövetkezeti tagság állapítja meg, a szövetkezet céljait, adottságait valamint a 2004. évi CXV. törvény - a lakásszövetkezetekről - figyelembe vételével.

I. A Lakásszövetkezet neve, székhelye, célja, tevékenységi köre és vagyona

1. A lakásszövetkezet neve: „József Attila Lakótelep” Lakásfenntartó Szövetkezet

2. A lakásszövetkezet székhelye. 7827 Beremend, József A. u. 4/A

3. A lakásszövetkezet célja, hogy az önkéntes szövetkezésben rejlő előnyök felhasználásával gondoskodjon a szövetkezeti lakások üzemeltetéséről, fenntartásáról, felújításáról és rendeltetésszerű hasznosításáról. Ezt a tagság személyes közreműködésével és anyagi támogatásával biztosítja.

4. A lakásszövetkezet tevékenységi köre:

3530’08 Gőzellátás, légkondicionálás

6832’08 Ingatlankezelés

6810’08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele

6820’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

7020’08 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, hasznosítása

5. A lakásszövetkezet vagyona:

953.287,-Ft, azaz kilencszázötvenháromezer-kettőszáznyolcvanhét forint.

II. A lakásszövetkezet önkormányzati szervei és működésük, a tisztségviselők

A lakásszövetkezet tagsága – a jogszabályok keretei között – maga dönt a szövetkezet működésnek, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének minden kérdésében.

A lakásszövetkezet szervei:

1. Közgyűlés

2. Igazgatóság

3. Felügyelő Bizottság

1. Közgyűlés

A lakásszövetkezet szervei tevékenységüket a közgyűlésnek alárendelten végzik és évente kötelesek a közgyűlés előtt beszámolni munkájukról.

A lakásszövetkezet legfőbb önkormányzati testületi szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés üléseit az Igazgatóság hirdetmény útján hívja össze. A közgyűlés időpontját a napirend és a közgyűlés helyének közlésével legalább 15 nappal megelőzően a tagokkal írásban - lépcsőházban történő kifüggesztés útján - közölni kell. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt az ok megjelölésével a tagok 10%-a, vagy a Felügyelő Bizottság írásban indítványozza. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a szövetkezet fizetési kötelezettségeit tartósan nem teljesíti.

A közgyűlést határozatképtelenség esetén 15 napon belül szabályszerűen - újabb meghívó küldésével – ismét össze kell hívni. Az újabb közgyűlés - az eredeti napirend tekintetében – a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve: Ha a szövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, átalakulása és megszűnése kapcsán hozandó döntések esetét, továbbá ha törvény vagy alapszabály másként rendelkezik. Az új közgyűlés összehívása – az eredeti meghívóban szereplő előrejelzés esetén- az eredetivel azonos napon is történhet.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van. A közgyűlés határozatképességének megállapítása és a tagok szavazatának összeszámlálása során lakásonként csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha lakásonként több tag jelenik meg a közgyűlésen, úgy esetenként csak egy egyező szavazat vehető figyelembe. Az esetlegesen ellentétesen leadott szavazatok egyike sem vehető figyelembe.

A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet fel kell venni, ennek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, a tárgyalt ügyek összefoglalását, a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok:

a.) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat megállapítása, módosítása

b.) az Igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése

c.) a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése

d.) a tisztségviselők díjazásának megállapítása

e.) az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezetének forrásáról, költségelőirányzatról

f.) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása

g.) belépés szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan, továbbá szövetkezet, gazdasági társaság alapítása, a bevitt vagyoni értékre való tekintet nélkül

h.) belépés érdekképviseleti szervbe és kilépés onnan

i.) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása

j.) pótbefizetés elrendelése, kivéve ha az az üzemeltetési költségeket érintő áremelés miatt szükséges

k.) a közgyűlés határozatával más feladatokat is kizárólagos hatáskörébe vonhat.

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozatképes közgyűlésen a tagok kétharmadának szavazata szükséges a következő esetekben:

a.) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat megállapítása, módosítása

b.) az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, titkos szavazással,

c.) a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése

d.) az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezésének forrásáról

e.) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása

f.) döntés más szövetkezetbe, gazdasági társaságba való belépésről és kilépésről továbbá szövetkezet, gazdasági társaság alapításáról a bevitt vagyoni értékre való tekintet nélkül.

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, de a tagok legalább 10%-ának kérésére titkos szavazást kell elrendelni. Ez nem vonatkozik a tisztségviselők megválasztására, mert ebben a kérdésben titkos szavazással dönt a közgyűlés.

2. Igazgatóság

Az igazgatóság a szövetkezet operatív vezető testülete. A lakásszövetkezetben 4 tagú igazgatóság működik.

Az igazgatóság tagjait – akiknek megbízatása 2021.06.23. napjától 2026.06.23. napjáig szól, név szerint: Borsos Zsuzsannát, Dobi Évát (aki egyben pénztárosa a szövetkezetnek), Szabó Krisztinát - és elnökét – akinek megbízatása 2021.06.23. napjától 2026.06.23. napjáig szól, név szerint: Tóth Sándort -, a lakásszövetkezet közgyűlése a tagok sorából titkos szavazással 5 évre választja. Az igazgatóság elnöke egyúttal a lakásszövetkezet elnöke is.

Az igazgatóság feladatai ellátása érdekében havonta ülésezik. Az igazgatóság határozatképes, ha ülésén legalább 3 (három) tag jelen van. Az igazgatóság döntéseit egyszerű többséggel hozza, szavazategyenlőség estén az elnök szavazata dönt. Az igazgatóság összehívásáért az elnök felelős. Az igazgatóság ülésein a felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt.

Az igazgatóság hatásköre:

a.) a közgyűlés határozatainak, a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szervezeti és működési szabályzat által meghatározott kereteknek megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét

b.) kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét és gyakorolja a szövetkezet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat

c.) összehívja a közgyűlést

d.) évente beszámol a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni és pénzügyi helyzetéről a közgyűlésnek

e.) dönt a lakásszövetkezet belső működésével kapcsolatos szabályok megalkotásáról

f.) ellenőrzi a közgyűlési határozatok végrehajtását

g.) figyelemmel kíséri a lakásszövetkezet vállalkozásait

h.) dönt az új tagok felvételéről

i.) dönt a tag kizárásáról

j.) kapcsolatot tart a lakásszövetkezet bankszámláját vezető pénzintézettel, a lakásszövetkezet könyvelőjével, a lakásszövetkezet jogi képviselőjével és a lakásszövetkezet üzemeltetéséhez szerződésben álló partnerekkel

k.) az üzemeltetési költségeket érintő áremelés mértékének arányában pótbefizetést rendel el

l.) a fizetési kötelezettségét legalább 6 (hat) hónapja nem teljesítő tag illetve nem tag tulajdonost jogosult írásban felszólítani, a kötelezettség teljesítésére 30 napos határidőt szabni, valamint ennek eredménytelen elteltével a kötelezettségszegő tag ill. nem tag tulajdonos ellen a végrehajtási eljárást megindítani. Az igazgatóság jogosult a fenntartási költség befizetésével 6 (hat) hónapnak megfelelő hátralékba került tag vagy nem tag tulajdonos lakás tulajdonának jelzáloggal való megterhelését elrendelni - melynek teljes költsége tartozó tagot terheli -, a hátralék megfizetésének biztosítékául. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése 6 (hat) hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Az igazgatóság határozatát ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

m.) évente ellenőrzi a lakóházak állapotát

n.) ellátja a közgyűlés által hatáskörébe utalt egyéb ügyeket, és dönt minden olyan kérdésben, amelynek eldöntése nem tartozik a lakásszövetkezet más szerveinek hatáskörébe

o.) figyelemmel kíséri és segíti a lakásszövetkezet elnökének munkáját

p.) a tárgyévben befizetett üzemeltetési hozzájárulások év végi elszámolását követően azon tagok esetén, akiknél a ráfordítás több volt, mint a befizetés és negatív egyenleg keletkezik, pótbefizetést jogosult elrendelni a negatív különbözet mértékéig. A tagnak a pótbefizetést az elrendelésről szóló értesítés kézhezvételét követően 30 napon belül kell a pótbefizetést teljesíteni

q.) a tag tulajdonában álló lakást érintő tulajdonosváltozás esetén a tag írásbeli, igazolhatóan kézbesített és átvett kérelmére köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közös költség tartozásról. Amennyiben tartozás áll fenn, a nyilatkozatban annak összegét meg kell jelölni.

r.) egyhangúlag dönt, a tag vagy nem tag tulajdonos, magántulajdonú lakásának végrehajtási eljárásban történő megvásárlásáról, átvételéről. Amennyiben a magántulajdonú lakás tartozásának a megtérülése más módon nem biztosított, vagy irreálisan hosszú idő alatt térülne meg. Az eljárásra a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásait kell figyelembe venni. A döntés(ek)ről az éves közgyűlésen az Igazgatóság beszámol a Közgyűlésnek.

s.) az r.) pontban foglaltak szerint, a szövetkezet tulajdonába került lakás további értékesítésére törekszik, amennyiben a lakás hosszú távú használati szerződése nem biztosított.

3. Felügyelő Bizottság

A lakásszövetkezetben 3 fős Felügyelő Bizottság működik, melynek elnöke 2021.06.23. napjától 2026.06.23. napjáig terjedő időtartamra választottan Sipőcz Ádám, tagjai pedig 2021.06.23. napjától 2026.06.23. napjáig terjedő időtartamra választottan Magusics Szilvia, Szalainé Orgyán Ildikó. A Felügyelő Bizottság és tagjai közül az elnököt a közgyűlés választja tagjai sorából titkos szavazással 5 évi időtartamra. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a Szövetkezetekről szóló törvényben foglalt kizáró okok fennállnak.

A Felügyelő Bizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. Ennek során a Felügyelő Bizottság:

a.) a szövetkezet szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatban bármely ügyet megvizsgálhat

b.) az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak az alapszabálynak vagy más önkormányzati szabálynak megfelelően járjon el

c.) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását továbbá a közgyűlés összehívását

d.) összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének

e.) tevékenységéről évente köteles beszámolni a közgyűlésnek

f.) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról, enélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható

g.) véleményt nyilvánít a közgyűlés elé terjesztett beszámolókról és jelentésekről is

h.) javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására

i.) az elnök tanácskozási joggal részt vesz az igazgatóság ülésein.

A Felügyelő Bizottság jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a szövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottairól és a szövetkezeti tagokról felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása kötelező.

4. Tisztségviselők

A lakásszövetkezet tisztségviselői:

a.) az igazgatóság elnöke és tagjai

b.) a felügyelő bizottság elnöke és tagjai

A tisztségviselők mindegyikének szövetkezeti tagnak is kell lennie. A tisztségviselőket a közgyűlés választja 5 évi időtartamra titkos szavazással, és dönt felmentésükről.

Közeli hozzátartozók (Ptk. 685.§ b.) és élettársak nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek tisztségviselői. A lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja nem választható meg a felügyelő bizottság tagjává. A lakásszövetkezet tisztségviselője nem lehet korlátlanul felelős tagja gazdasági társaságnak valamint nem lehet vezető tisztségviselője a szövetkezet tevékenységéhez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságnak. A lakásszövetkezet tisztségviselői legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezzenek. A tisztségviselők személyére az igazgatóság pályázatot írhat ki.

A tisztségviselők kötelezettségeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli felelősség azt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott és azt a felügyelő bizottságnak bejelentette. A tisztségviselők kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik.

Megszűnik a tisztségviselő megbízatása:

a.) a megbízatás időtartamának lejártával

b.) a tisztségviselő lemondásával

c.) a tisztségviselő halálával

d.) a tagsági viszony megszűnésével

e.) a közgyűlés általi felmentéssel

f.) ha a jogszabály illetve az alapszabály szerinti összeférhetetlenség merül fel és azt 15 napon belül nem szüntetik meg és okirattal nem igazolják.

A tisztségviselők megbízatásukat tiszteletdíj ellenében látják el, melynek összege az elnök esetében a mindenkori minimálbér összege, míg az igazgatósági tagok a mindenkori minimálbér 30%-ának megfelelő tiszteletdíjban részesülnek. A felügyelőbizottság elnöke a mindenkori minimálbér 50%-ának megfelelő tiszteletdíjban részesül. A felügyelőbizottság tagjai a mindenkori minimálbér 10%-ának megfelelő tiszteletdíjban részesülnek. Az igazgatóság egy tagja pénztárosi feladatok ellátásával kerül megbízásra mely megbízásra mindenkori minimálbér 20%-ának megfelelő tiszteletdíjban részesül, így összesen a mindenkori minimálbér 50%-ának megfelelő tiszteletdíjban részesül.

A lakásszövetkezet elnökének munkaköri leírását az igazgatóság határozza meg, amennyiben olyan munkaviszony is létesül vele, amely választott tisztségén felüli munkavégzésre irányul.

A megszűnt megbízatású tisztségviselő – az igazgatóság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében – köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított 90. nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában.

A megszűnt és az új megbízatású tisztségviselők kötelesek feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat ill. a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni.

III. Tagsági viszony

1. Lakásszövetkezet tagja lehet, aki

a.) 14. életévét betöltötte és egyben lakás tulajdonosa, törvényes képviselője hozzájárulásával

b.) lakás tulajdonosa és ha a lakás több személy tulajdonában áll, mindegyik tulajdonos kérheti tagként való felvételét

c.) a lakásszövetkezet alapszabályát, a céljainak megfelelően előírt fizetési kötelezettségek teljesítését vállalja továbbá fizetési kötelezettségek nem teljesítése esetén hozzájárul:

- a természetes személy tartozásának az illetményből való levonásához a megfelelő illetmény résznek a lakásszövetkezet javára történő engedményezésével,

- a jogi személy vagy bankszámlával rendelkező más személy az azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez.

2. Lakásszövetkezeti taggá válhat jogi személy is, amelynek jogai és kötelezettségei – a személyes közreműködést és a tisztségviselést kivéve – azonosak a természetes személy tagokéval.

3. A tagfelvételi kérelmet – az engedményező nyilatkozattal együtt – az igazgatósághoz kell benyújtani. A tagfelvételről az igazgatóság soron következő ülésén dönt. Döntéséről a kérelmezőt és a közgyűlést tájékoztatni kell. A tagsági viszony kezdete – jóváhagyás esetén- a belépési nyilatkozat és az engedményezési nyilatkozat benyújtási időpontjával azonos. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén bírósághoz lehet fordulni.

4. A lakásszövetkezet tagjairól az igazgatóság köteles nyilvántartást vezetni.

5. A lakásszövetkezeti tagsági viszony megszűnik:

a.) a tag halálával, ill. jogi személy megszűnésével

b.) a szövetkezetből való kilépéssel

c.) a tag kizárásával

d.) ha a tagnak a lakása és a lakással együtt eladásra kerülő eszmei hányadra vonatkozó tulajdonjoga vagy állandó ill. időleges használati joga megszűnik

e.) a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésével

f.) a szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulásával.

6. A lakásszövetkezet kizárhatja a tagot, ha a tag a lakásszövetkezettel szemben fennálló kötelezettségeinek felszólítás ellenére sem tesz eleget, valamint ha a szövetkezet ill. a tagok érdekeit és nyugalmát súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít. A lakásszövetkezetből való kizárásra az igazgatóság jogosult. A kizárást tárgyaló ülésre az illető szövetkezeti tagot meg kell hívni. A meghívott tag távolmaradása az esetleges kizáró határozat meghozatalát nem érinti. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet a taggal írásban közölni kell. A kizárás ellen fellebbezni lehet a közgyűléshez ill. a bírósághoz. A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított 30 nap elteltével szűnik meg.

7. A kizárt tag a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedését követően minimum 3 hónap elteltével kérheti újbóli felvételét a lakásszövetkezeti tagok sorába, amennyiben ezen idő alatt fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz és tartozása nem keletkezik.

8. A lakásszövetkezetből való kilépés esetén a tag kilépési szándékát a kilépés előtt minimum 30 nappal írásban köteles bejelenteni az igazgatóságnak. A 30 nap lejártával a tagsági viszony megszűnik. A tagsági viszony megszűnése esetén a tag a lakásfenntartó szövetkezettől a szövetkezet javára teljesített befizetéseit – a túlfizetés kivételével- nem követelheti vissza és felel azon tartozásaiért, amelyek a tagsági viszonya alatt keletkeztek és amelyek annak megszűnésekor még fennállnak.

9. A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost – a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott szolgáltatások, a lakásszövetkezet vállalkozási bevételei, illetőleg az ezekkel kapcsolatos költségek kivételével – megilletik illetőleg terhelik.

10. A közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a szavazatok számba vétele során – ideértve az írásbeli szavazás esetét – a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni. A nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban a szavazás joga csak a tag tulajdonostól kapott meghatalmazás esetén illeti meg.

11. A tag tulajdonos a közgyűlésen történő részvételre illetve szavazásra más, tag tulajdonost, nem tag tulajdonost vagy kívülálló, harmadik személyt hatalmazhat meg. Egy meghatalmazott, maximum 5 meghatalmazás alapján járhat el. Ezen meghatalmazásokat a meghatalmazottnak a közgyűlés megkezdését és a jelenléti ív aláírását megelőzően be kell mutatnia és le kell adnia a lakásszövetkezet elnökének, aki annak tartalmát leellenőrzi. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, mely meghatalmazás mintája az alapszabály mellékletét képezi és az az igazgatóságtól szerezhető be.

12. A lakásszövetkezeti tag jogai:

a.) tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen

b.) igénybe veheti a lakásszövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat és élvezi a szövetkezés egyéb előnyeit

c.) tisztséget viselhet a szövetkezetben (a törvényi kizárások hiányában és az alapszabályban foglalt feltételek esetén), jogi személy tag képviselőjét ez a jog nem illeti meg

d.) a házirendnek megfelelően rendeltetésszerűen használhatja a közös tulajdonban lévő helyiségeket, berendezéseket, felszereléseket, a többi tulajdonost illető használati jog sérelme nélkül

e.) javasolhatja a rendkívüli közgyűlés összehívását

f.) a tisztségviselőktől és a vezetőktől felvilágosítást kérhet a szövetkezetet érintő bármely kérdésről.

13. A lakásszövetkezeti tag kötelezettségei:

a.) teljesítse a vagyoni hozzájárulását és vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és önkormányzati szerveinek tevékenységében

b.) tartsa be a lakásszövetkezet alapszabályát és a szövetkezeti önkormányzati szervek határozatait, intézkedéseit

c.) személyes és anyagi közreműködésével gondoskodjék a lakóépületek és más szövetkezeti létesítmények állagának megóvásáról

d.) személyes közreműködésével segítse elő a szövetkezet eredményes működését

e.) a szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje

f.) rendeltetésszerűen, más lakástulajdonosok érdekeinek megsértése nélkül használja a magántulajdonban álló lakást, a közös helyiségeket és berendezéseket

g.) tárgy hó 20. napjáig tegyen eleget fizetési kötelezettségének

h.) a határozatban előírt mértékben és módon teljesítse az előírt pótbefizetést

i.) lakásának elidegenítési szándékát, a lakásszövetkezetből való kilépését 30 nappal előbb jelentse be az igazgatóságnak

j.) jogsértő határozat folytán sérelmet szenvedett tag a jogsértést köteles írásban bejelenteni a felügyelő bizottságnak

k.) a lakásban tervezett építkezésről értesítse az igazgatóságot

l.) lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásba a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés és a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson, a tag ill. a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül

m.) a tagsági viszonytól függetlenül a lakás tulajdonosa köteles az igazgatóságnak bejelenteni a lakása, és egyéb – a lakásszövetkezethez kapcsolódó – ingatlana tekintetében a tulajdonosváltozást. A tag vagy nem tag tulajdonos ezen bejelentési kötelezettségének igazolhatóan írásban köteles eleget tenni. A lakás tulajdonának megszerzésére vonatkozó bejelentési kötelezettségének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést követően legkésőbb a 30. napon eleget kell tenni. Amennyiben ezen kötelezettségét a tag vagy nem tag tulajdonos elmulasztja, úgy nem hivatkozhat arra, hogy a lakásszövetkezet felé fennálló kötelezettségeit azért nem teljesíti, mert arról nem kapott értesítést. A lakásszövetkezet minden értesítést ezen nyilvántartásban szereplő címre küldi meg. Amennyiben az ingatlannak több tulajdonosa van, úgy a tulajdonostársak bármelyikének megküldött és általa átvett értesítést a többi tulajdonostárs részére is kézbesítettnek kell tekinteni.

14. a.) A nem tag tulajdonos fogalmát akkor használja a szövetkezet, ha a

magántulajdonban álló lakás tulajdonosai közül senki sem tagja a

lakásszövetkezetnek.

b.) Nem tag tulajdonos az a lakástulajdonos, aki a lakásszövetkezetbe nem

lépett be,kilépett, vagy kizárásra került.

IV. A tulajdoni és használati viszonyok

A lakásszövetkezetben a lakások a tagok, a nem tag tulajdonosok vagy a lakásszövetkezet tulajdonában is állhatnak. A tagok, valamint a nem tag tulajdonosok tulajdonában álló lakások tulajdonviszonyaira jelen alapszabály rendelkezései nem vonatkoznak.

A lakásszövetkezeti lakóházakban és a hozzá tartozó létesítményekben az 1993. évi közgyűlés határozata alapján a tulajdoni viszonyok a következők:

1. Magántulajdonban vannak:

a.) a lakások, amelyek a földhivatali nyilvántartásban önálló ingatlanként vannak bejegyezve,

b.) a lakásokhoz tartozó, azokon belül lévő és azoknak tartozékait képező villamosvezetékek, a fogyasztásmérőik

c.) lakás fűtőberendezései, az ahhoz tartozó csővezetékek, víz-, szennyvíz csőrendszerei, a függőleges gyűjtőcső a fővezetékig

d.) a lakásokhoz tartozó erkélyek, annak mellvédjei valamint a lakások összes nyílászárói, ablakok, azok könyöklői, esővezetői valamint burkolatai.

2. A lakásszövetkezet tulajdonában vannak:

a.) az épülethez tartozó földrészletek

b.) az épületek közös használatára szolgáló helyiségei, a lépcsőházak, a tárolók,

c.) a lakóházak épületszerkezetei, a lakóházak tetőzete, az azokon lévő felépítmények, ereszcsatornák, lefolyóvezetékek, szellőzők

d.) a fűtéstermosztátok

e.) a lakásszövetkezet célját szolgáló központi berendezések.

f.) lakásszövetkezet tulajdonában lévő lakás(ok), amelyek az ingatlan-nyilvántartásban külön lapon, önálló ingatlanként vannak bejegyezve.

3. A tagok közös tulajdonában lévő részek a lakások a lakások alapterületével arányosan kerülnek a lakástulajdonosok tulajdonába. A lakóépülethez tartozó és a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagok közös tulajdonában álló földrészlet és épületszerkezetek, ill. közös helyiségek használatára a tagok és a nem tag tulajdonosok mindegyike jogosult, ezen jogát azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogának és jogos érdekének sérelmére.

4. A lakáson belüli építési-szerelési munka és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló valamint az épület közös használatára szolgáló területei és helyiségei használatára vonatkozó szabályait az alapszabály mellékletét képező házirend határozza meg.

5. Használati viszonyok a lakásszövetkezet tulajdonában álló lakások esetén

a.) A bérlő, a lakásszövetkezet tulajdonában álló lakást a lakásszövetkezet igazgatóságával megkötött használati szerződés keretei között maga használhatja, a használat jogát azonban másnak nem engedheti át..

b.) A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakás használati jogát az szerezheti meg, aki jelen alapszabályban meghatározott lakásszövetkezeti tagsági feltételeknek megfelel és a lakás használati jogának megszerzéséhez, a jelen alapszabály felhatalmazása alapján, a Szervezeti és Működési Szabályzatban megállapított vagyoni hozzájárulás összegét megfizeti.

c.) A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakás használati jogát olyan személy részére nem lehet engedélyezni, aki korábban a lakásszövetkezet működését veszélyeztette oly módon, hogy a közös költséget határidőre nem fizette meg.

6. Az egyes épületekre vonatkozó hatósági előírásokat az igazgatóság köteles a tulajdonosokkal ismertetni. Amennyiben azok ismeretében a tulajdonosok nem hozzák meg a szükséges döntéseket, vállalniuk kell a hatósági szankciók anyagi következményeit. A kiszabott bírságok az adott lépcsőház illetve lakás közös költségét terhelik, a. hatósági jegyzőkönyv szerint.

V. A lakásszövetkezet gazdálkodása

1. A lakásszövetkezet vagyonával, a tulajdonosok befizetéseivel – a törvény keretei között – szabadon rendelkezik. Éves költségelőirányzat szerint gazdálkodik, amelyet a közgyűlés állapít meg. A lakásszövetkezet tevékenységének alapja a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással és felújítással kapcsolatos hozzájárulásai és más befizetései, a lakásszövetkezet által létrehozott pénzeszközök, a felújítási kölcsönök, továbbá a működésével kapcsolatosan a lakásszövetkezetet megillető egyéb bevételek. A lakásszövetkezetnél a gazdasági év január 1. napjától december 31. napjáig tart.

2. A lakásszövetkezet felújítással kapcsolatos költségeinek viselése érdekében a tag tulajdonosok 30,- Ft/m2 felújítási hozzájárulást kötelesek fizetni, míg a nem tag tulajdonosok a tag tulajdonosok által mindenkor fizetett összeg 33%-al növelt összegét kötelesek azonos jogcímen fizetni, mely összegek minden évben az infláció mértékével automatikusan növekszik.

3. A tag és nem tag tulajdonosok fenntartási hozzájárulásaikat lakásonként egységesen, azonos arányban kötelesek viselni az általuk lakott lakás nagyságától függetlenül.

4. A közüzemi szolgáltatások díjait a tulajdonosok kötelesek megfizetni a mindenkori fogyasztásuk alapján számítottak szerint. Ezen költségek megállapításánál figyelembe kell venni a mindenkori – az egyes közüzemi szolgáltatásokra külön vonatkozó – szolgáltatói díjakat. Az igazgatóság csak a fentiek figyelembe vételével és szem előtt tartásával határozhatja meg és vetheti ki a költséget az egyes tulajdonosokra.

5. A közgyűlés által megállapított felújítási-, fenntartási- és más befizetési hozzájárulást tárgy hó 20. napjáig a tagok és nem tag tulajdonosok előre kötelesek havi egyenlő részletben a lakásfenntartó szövetkezetnek megfizetni.

6. Amennyiben a tag és nem tag tulajdonosok a befizetésre megszabott fenti határidőt nem tartják be, úgy a késedelmes befizetés miatt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeget kötelesek megfizetni.

7. Az igazgatóság által kizárt tag illetve azon tulajdonos, aki a tagfelvételét nem kérte fizetési kötelezettsége, az V/2. pontban meghatározott, nem tag tulajdonosok által fizetendő, emelt összegre vonatkozik.

8. Amennyiben a közgyűlés a szövetkezet tevékenysége gazdasági alapjának kiegészítéseként kölcsön felvételét határozza el, a határozatban meg kell jelölni a kamatokkal növelt kölcsön egy lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre eső összegét, továbbá a kölcsön visszafizetése fedezetének forrásait.

9. A tagok a vagyoni hozzájáruláson felül személyes tevékenységgel is közreműködhetnek a lakásszövetkezethez tartozó lakások és közös helyiségek fenntartásában és felújításában, saját költségükön díjazás nélkül.

10. A szövetkezet gazdálkodó tevékenységének ellátására munkaszervezetet működtethet. A munkaszervezet vezetője a szövetkezet elnöke, a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja.

11. A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakások bérleti díj-bevételét a lakásszövetkezet fenntartási költségeire kell fordítani.

12. A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakások közös költségét, bérlő hiányában a lakásszövetkezet a fenntartási költségeiből fedezi.

13. A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakások költségeiről az éves beszámoló alkalmával az Igazgatóság a Közgyűlésnek beszámol.

14. A lakásszövetkezet tulajdonában lévő lakások értékesítéséről az Igazgatóság egyhangú határozatot hoz. Az értékesítésnél figyelembe veszi a lakás tulajdonszerzési értékét és a meg nem térült fenntartási költségeit, valamint a szövetkezet vagyongyarapodását. Az adásvételről az éves beszámoló alkalmával az Igazgatóság a Közgyűlésnek beszámol.

VI. Felelősség

1. A lakásszövetkezet az alaptevékenységéből eredő tartozásaiért vagyonával felel. Ha ezek a tartozás rendezésére nem elegendőek a közgyűlés a tagokat továbbá a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.

2. Ha a tag illetőleg a nem tag tulajdonos a lakásszövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségét felhívás ellenére sem teljesíti, a szövetkezet a tag engedményező nyilatkozatával kérhet munkáltatótól az esedékessé vált tartozás illetményből történő levonását és a levont összegnek a lakásszövetkezet számláját vezető pénzintézet javára történő átutalását.

3. A lakásszövetkezet tagja és a nem tag tulajdonos az általa jogellenesen okozott kárért a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel. A szövetkezet alkalmazottainak fegyelmi és kártérítési felelősségére a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. A lakásszövetkezet egyesülése, szétválása, kiválása, megszűnése

1. A lakásszövetkezet egyesülése:

a.) két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyűlésén (részközgyűlésén) 2/3-os szavazattöbbséggel határozhatja el, hogy új szövetkezetté egyesül vagy egyik szövetkezet a másikba beolvad,

b.) az egyesülő szövetkezetek együttes közgyűlésen állapítják meg az egyesülés időpontját, az új szövetkezet alapszabályát és tartják meg a szükséges választásokat.

2. A szövetkezet szétválása:

a.) a szétváláshoz a határozatképes közgyűlés 2/3-os szavazata szükséges. A szétváláshoz két közgyűlést kell tartani.

b.) Az első közgyűlésen kell dönteni a szétválási szándékról és arról, hogy ki-ki melyik szövetkezetnek kíván tagja lenni,

c.) Ezt követően az igazgatóság köteles vagyonmérleget, vagyonelosztási javaslatot készíteni

d.) A második közgyűlés határoz a szétválásról és a vagyon megosztásáról

e.) Az új szövetkezetek korábbi kötelezettségeikért a vagyonmegosztás arányában felelnek.

3. A szövetkezet kiválása:

a.) A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag tulajdonosai – amennyiben tartozásuk a lakásszövetkezettel szemben nem áll fenn – együttesen válhatnak ki.

b.) A kiválást a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak összessége legalább 2/3-os szótöbbséggel határozhatja el.

c.) A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról a lakásszövetkezet közgyűlése határoz.

d.) A kiválásra egyebekben a szétválás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

e.) A kiváláshoz nincs szükség a lakásszövetkezet közgyűlésének hozzájárulására, azonban a kiválás szándékát tartalmazó határozatot az igazgatóság részére, írásban be kell jelenteni.

f.) A lakásszövetkezetből minden negyedév zárónapján lehet kiválni.

4. A szövetkezet megszűnik, ha

a.) a közgyűlés egyhangúlag illetve a közgyűlési jogú részközgyűlés elhatározza a jogutód nélküli megszűnést,

b.) más szövetkezetbe beolvad, azzal egyesül vagy szétválik,

c.) tagjainak száma 5 fő alá csökken,

d.) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti vagy a cégbíróság törvényes okból megszűntnek nyilvánítja.

VIII. A lakásszövetkezet képviselete, felügyelete

1. A szövetkezetet, mint jogi személyt az elnök önállóan képviseli harmadik személyekkel szemben valamint a bíróságok és más hatóságok előtt. Más szövetkezeti tag, alkalmazott illetőleg tisztségviselő csak az elnök írásbeli meghatalmazása alapján járhat el.

2. Az igazgatóság elnöke a lakásszövetkezetet akként jegyzi, hogy nevét a szövetkezet előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnevéhez önállóan írja. Más tag vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két – képviseleti joggal felruházott – ilyen személy együttes aláírására van szükség.

3. A szövetkezet bankszámlája feletti rendelkezéshez, hitelszerződés megkötéséhez valamint írásbeli kötelezettségvállaláshoz az elnök önállóan, más tag vagy alkalmazott csak – képviseleti jogkörrel való felruházása esetén – másik ilyen személlyel együttesen jegyezheti a céget.

4. A szövetkezet törvényességi felügyeletét a Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróság látja el.

IX. A szövetkezet érdekképviselete

A közgyűlés, a 14/2011. (XII.07.) számú közgyűlési határozattal egyhangúlag elfogadta, hogy 2011.12.31. napjával a lakásszövetkezet a Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya Megyei Szövetségének tagságából kilépett.

X. Záró rendelkezések

1. Lakásszövetkezetünk az 1990. december 18. napján tartott közgyűlésen alakult meg.

2. A jelen módosítást a közgyűlés a 2015. november 25. napján megtartott közgyűlésén fogadta el.

Tóth Sándor

Elnök

Szerkesztette és ellenjegyezte:

Dr. Mehring István ügyvéd