Bécsi biedermeier bútorok

Sok, jelenleg még fennmaradt, eredeti biedermeier stílusú bútor bécsi műhelyek mesterembereinek keze munkáját dicséri

Bécs, a keleti birodalom (Ausztria) fővárosaként a bieder korában Közép Európa mind művészeti, mind gazdasági központja. Fejlett asztalosműhelyei szakmailag felkészült mesterekkel a polgári ízlés szerint, mégis a romantika jegyében alakították a bútorok megjelenését. Annak ellenére, hogy egyes szempontokból radikálisan új értékrend jelent meg esztétikai kérdésekben, a múlt formai elemei tovább éltek.

A klasszicizmus hatására a szekrények racionális felépítményt, szerkezetet kaptak, oszlopaikat a görög templomok oszlopfőiről vett minták díszítették, a székek támláin, a fotelek ívein pedig a barokk ívek visszafogottan, de megjelennek. A lantlábú asztal pedig jó példa rá, milyen nehéz is ellenállni a többség szépről alkotott véleményével.

A bútorok építéséhez felhasznált világos színű faanyagok, a furnérok tükrös elrendezése mestermunka. A felhasznált alapanyagok tekintetében újszerű, radikális bútorok formai mintái pedig fellelhetők a korábbi francia, angol bútorokon, bécsi mesterek viszont már jellemző módon alkottak újat.

Egyszerűség és funkcionalitás: A bútorok világos, gyakran geometriai formákkal és letisztult vonalakkal rendelkeznek. A felesleges díszítés hiánya a praktikumot és a kényelmet emeli ki, ami a középosztálybeli életmódhoz igazodott.

Anyaghasználat: A drága, importált fafajták, mint a mahagóni, helyett gyakran használtak helyben elérhető, világosabb fafajtákat. Jellemző volt a cseresznye, dió, kőris, nyír és a körtefa alkalmazása, melyeket a természetes erezetük kiemelése érdekében gyakran magasfényűre politúroztak (francia polír). A furnérozást mesteri szinten alkalmazták a fa mintázatának hangsúlyozására.

Formavilág: A bécsi biedermeier bútorokra jellemzők a finom görbék és ívelt vonalak, például a széktámlákon. Ez a finomítás és a lágyabb arányok különböztették meg a stílust a szigorúbb német biedermeiertől.

Díszítés: A díszítés minimális és visszafogott volt. Gyakran alkalmaztak kontrasztos, ebonizált (fekete színűre festett) éleket és kontúrokat a világosabb fafelületek kiemelésére, valamint egyszerű, természetes motívumokat, mint a líra vagy a koszorú.

Új bútortípusok: Ebben az időszakban népszerűvé váltak az új, a polgári életmódhoz igazodó bútordarabok, mint a kényelmes kanapék, a felhajtható íróasztalok (szekreterek) és a ma is kedvelt "bécsi szék".

képre kattint, nagyobb, hd felbontású kép