Art nouveau

Francia, angol antik bútorok, az art nouveu stílus jellemzői

A XIX. század végén megjelent szellemi törekvés, amely a kor képző és iparművészetében a historizáló neo- stílusokkal, az eklektikával szemben újat alkotott, art nouveau. Tágabb értelmezésben átfogó kulturális változás, amely Franciaországból, az angolszász országokból indult, amely hatására kibontakozott a Monarchiában a szecesszió, szűkebb értelmezésében pedig a szecesszió fordítása. A rövid élete ellenére art nouveau mégis jelentős változások első stílusa volt, ami az egész 20. század formai ízlésére kihatott.

A bútorok alapformája inkább a klasszicista bútorépítés szerint egyszerű és tagolt, de ezek is lehetnek a rokokóra vonalakra emlékeztető lendületes organikus faragásokkal díszítettek, ornamentikája viszont jelentősen eltér. Ha a bútorok alapformája ívekben gazdag, akkor azok formavilága egyértelműen elhatárolódik a barokk- rokokó jellegzetes vonalaitól. Az egyediség, művészi szabadság inkább jellemző, egységes, jól leírható stíluselemek nem fellelhetők.

Az egyedibb, faragásokkal teli bútorok alapanyaga általában kerti dió, a klasszikusabb, egyszerűbb alapformájúak tölgyek. A tömeges termelés bútorai a kedvezőbb árú bükk, bükk furnér.

képre kattint, nagyobb, hd felbontású kép